3. számú melléklet A SZŐKE TISZA pusztulása és a jgi felelősség kérdése Furcsa mód épp a laikus civil közösség hivatkztt internetes közösségi ldalain kmmentelők részéről vetődött fel több alkalmmal is annak az igénye, hgy a kulturális örökségi védelmet élvező, típusában az utlsó hajó végérvényes és visszavnhatatlan pusztulását kzó személyek és szervezetek felelősségre vnása megtörténjen. Ennek a hajó szempntjából már semmi jelentősége, de a jövőre nézve, hasnló értékek megőrzése srán esetleg mtiválóan hathat. Erre tekintettel indklt röviden fglalkzni ezzel a kérdéssel is. A hivatkztt internetes közösségi ldalak látgatói részéről az általáns hzzáállás kb. a következő: "Ennek a pusztításnak lesznek felelősei! Bíróságra visszük az ügyet és azért, ami itt történt 12 éven keresztül, az összes személy felelni fg." A valóság ezzel szemben az, hgy 12 évre visszamenőleg biztsan nem fg felelni mindenki (a közönség természetes jgérzéke szerint bármennyire is megérdemelné ezt mindenki, aki tevőlegesen vagy mulasztásaival hzzájárult ahhz, hgy ez a páratlan hajó elpusztult). Az általáns elévülési idő ugyanis 5 év. Bűncselekmények esetén, ha a büntetési tétel 5 évnél hsszabb, akkr annak a felső határa. 12 éves büntetési tétel a magyar jgban nincs (25 éves van, de az az életfgytiglan - a SZŐKE TISZA kapcsán pedig nem követtek el lyan bűncselekményt, amit ilyen büntetéssel lehetne szankcinálni). A legközelebbi büntetési tételek a 10 év és a 8 év. Peres eljárás ettől függetlenül természetesen kezdeményezhető, de akkr is célszerű végiggndlni az alábbiakat: Mi lenne a per tárgya / jgcíme / kit hívnának (hívhatnának) perbe? Tájékztatásul a hatálys büntető törvénykönyv (1978. évi IV. törvény) néhány rendelkezése: A Btk. 216. Műemlék megrngálása (1) Aki a tulajdnában álló műemléket megrngálja, bűntettet követ el, és hárm évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) Aki az (1) bekezdés szerinti műemléket megsemmisíti, vagy annak lyan helyrehzhatatlan kársdását idézi elő, amelynek következtében az elveszti műemlék jellegét, öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. A Btk. 216/A. Kulturális javak megrngálása (1) Aki a tulajdnában álló, a kulturális javak körébe tartzó és védett tárgyat megrngálja, bűntettet követ el, és hárm évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) Aki az (1) bekezdés szerinti tárgyat megsemmisíti, vagy annak helyrehzhatatlan kársdását idézi elő, öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. A fenti jgszabályk jelenthetnek egy fajta jgcímet, ám még ekkr is kérdés a per tárgya és a perbe hívtt felek személye. Amennyiben a fenti jgcímre (műemlék megrngálására, illetve kulturális javak megrngálására) alapzzák a keresetet, akkr a per tárgya a védett kulturális javak fennmaradásáhz fűződő közérdek. Ezt sértették ugyanis a knkrét esetben a SZŐKE TISZA elsüllyedéséhez és megrngálásáhz vezető magatartásukkal azk, akik az adtt magatartáskat megvalósíttták. A perlés aznban csak akkr vezethet eredményre (akkr fg a bíróság bárkit is elmarasztalni a fenti két törvényi tényállás vármelyike alapján), ha az alábbi feltételek teljesülnek: 1) A SZŐKE TISZA a kifgáslt magatartásk elkövetésekr műemlék vlt (216. ) vagy kulturális jószágnak minősült (216/A. ). Mivel csak 2012. február 29 óta minősül annak, ezért 2000-ig visszamenőleg már csak ezért sem tudják a SZŐKE TISZA minden egykri tulajdnsát perbe hívni azk, akik eljátszttak ezzel a gndlattal.
2) A SZŐKE TISZÁval, mint műemlékkel, vagy kulturális jószággal kapcslats, a perben kifgáslt magatartáskat, eseményeket a hajó tulajdnsa (216. (1) bekezdés és 216/A (1) bekezdés) követte el. A tulajdnskn kívül más személyt (pl.: "ismeretlen tettest") perbe vnni csak a két törvényi tényállás (2) bekezdésében szereplő általáns alany (a "bárki" jelentésű "aki") alapján lehet (értelem szerűen csak a (2) bekezdésekben írt magatartáskkal összefüggésben). 3) Végül, ha az előző feltételek teljesültek, akkr még annak is teljesülni kell az eredményes perléshez, hgy a kifgáslt magatartás/esemény a műemléket/kulturális jószágt megrngálja, megsemmisítse, helyrehzhatatlan kársdását kzza (és ne más magatartás tegye ezt, hanem éppenséggel az, amit a perben kifgás tárgyává tettek). Itt tehát először biznyítani kell, hgy a SZŐKE TISZA megsemmisült, vagy a hajót kár érte és az a kár egyúttal helyrehzhatatlan is. Ezután pedig azt kell biznyítani, hgy a megsemmisülés, illetve a kár helyrehzhatatlansága kifejezetten a perben megnevezett (a perbe hívtt személyek terhére rótt) magatartáskkal (mulasztáskkal) / eseményekkel összefüggésben, azk miatt következett be. Röviden: biznyítani kell a kárt és az kzati összefüggést (a kár bekövetkezése és a kifgáslt magatartás között). Amennyiben a perbe hívtt személyek biznyítják, vagy akár csak valószínűsítik, hgy a megsemmisülés az ő közrehatásuk nélkül következett be, vagy a hajón az említett kárk már megvltak (a helyrehzhatatlanság már krábban kialakult, stb.), akkr a felelősségre vnás alól mentesülnek. Vagyis összefglalva: A per megnyeréséhez azt kell biznyítani, hgy: a kifgáslt magatartást a tulajdns követte el e körben biznyítani kell, hgy vlt magaratás, valamint, hgy az éppen úgy és akkr ment végbe, ahgy és amikr a felperes állítja és, hgy azt a tulajdns követte el (kivéve, ha a (2) bekezdések szerinti lyan magatartásról van szó, amelyet bárki elkövethet, mert ezeknél "csak" azt kell biznyítani, hgy valaki elkövetett egy ilyen magatartást - tehát, hgy pl.: nem a természet/jég/stb. kzta a kárt) és - nem mellékesen - biznyítani kell az kzati összefüggést a magatartás és a kár között. Ha a fentiek közül csak egy nem sikerül, akkr a per akár a visszájára is frdulhat, és a felperes kmly elmarasztalásra számíthat: 1) Egyrészt neki kell fizetnie - mint vesztes félnek - az összes perköltséget. Ha szakértőket is perbe hívnak, a szakértők munkadíját is. Ha ezt nem tudják kifizetni, akkr végrehajtást vezetnek a vagynára, hgy annak eladásából egyenlítsék ki a számlát. 2) Ha a perbe hívttak úgy érzik, hgy ártatlanságuk bíróság általi megerősítése nem kellő elégtétel a számukra, a rsszhiszemű perlés miatt rágalmazási, stb. egyéb plgári pert indíthatnak, amelynek elvesztése esetén (amit az alapper elvesztése valószínűsít) az abból származó hátrányk is a felpereseket terhelik. A fentiekre tekintettel a 2000. któber 1. 2012. február 26. közötti időszak eseményeivel összefüggésben bármilyen jgi lépés megtételét csak a biznyítékk körültekintő összegyűjtését követően és azk biznyító erejének szakszerű mérlegelése után érdemes fntlóra venni. Javaslt tvábbá, hgy a lehetséges jgrvslati lehetőségekről először elfgulatlan és az ügyben semmilyen módn sem érintett jgásszal knzultáljanak.
A 2012. február 26-án (a hajó elsüllyedésekr) történt és a február 29. (a hajó kulturális örökségi védelembe vétele) utáni események tekintetében aznban már más a helyzet. A víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény Vízi út, hajózó út című ötödik részében a 71. a következőket tartalmazza: (1) A víziutat flyamatsan lyan állaptban kell tartani, hgy az alkalmas legyen az sztályának megfelelő úszólétesítmények rendeltetésszerű közlekedésére. (2) A nagyhajók rendszeres közlekedésére alkalmas víziútn a hajóutat ki kell tűzni. (3) A víziút és a szükségkikötők rendeltetésre alkalmas állaptban tartása, fejlesztése, a hajóút kijelölése és kitűzése a víziút fenntartójának feladata. A zárt öbölben vagy medencében elhelyezkedő kikötőhöz csatlakzó vízterületen a hajóút fenntartása, kijelölése és kitűzése a szükségkikötő kivételével a kikötő üzemben tartójának feladata. A fenti szabályk megsértése esetére a törvény 60. (1) bekezdés c) és f) pntja és (2) bekezdése hajózási bírság kiszabását teszi lehetővé: (1) A jgszabályban előírt c) víziút és hajóút használatára, hajóút felszabadítására, f) úszólétesítmény megfelelőségére és üzemben tartására, vnatkzó rendelkezések megsértőit a hajózási hatóság bírság megfizetésére kötelezheti. A bírságlással kapcslats eljárás leflytatására a hajózási hatóság jgsult. (2) A bírság összege legfeljebb a miniszter rendeletében megállapíttt hatósági eljárási díj tízszerese. Amennyiben külön jgszabály az adtt tevékenységgel kapcslatban eljárási díjat nem állapít meg, a bírság összege legfeljebb az általáns tételű államigazgatási eljárási illeték húszszrsa. A hatósági eljárásban kiszabható bírságtól teljesen független az az eset, ha a víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvényben szankcinálni rendelt magatartás más törvényben például a büntető törvénykönyvben írt cselekményt (bűncselekményt) is megvalósít. Az ilyen cselekmények szankcinálására a vnatkzó törvények alapján (bűncselekmények esetén a bűntető törvénykönyv szerint) kerül sr. Vagyis: ha a víziközlekedés rendjét sértő cselekmény egyúttal például a műemlékek vagy a kulturális javak megrngálása (Btk. 216., 1216/A. szerinti) tényállását is megvalósítja, akkr a hatósági eljárásban kiszabható bírság mellett a büntető törvényben írt büntetés is kiszabható (külön ennek megállapítását kérő peres eljárásban). A fentiekre tekintettel az alábbiakat kell kiemelni: Az úszómű hrgnyzására, veszteglésére, kikötésére, stb. szlgáló vízi út fenntartójának kell gndskdni arról, hgy az általa fenntarttt víziút az úszólétesítmények rendeltetésszerű közlekedésére alkalmas állaptban legyen. Vagyis ki legyen jelölve az a hely is, ahl az úszólétesítmény kiköthet, hrgnyzhat, stb. (pl.: az állóhajóként lajtrmztt úszóműnek minősülő SZŐKE TISZA esetében az egyhelyben állására alkalmas hely is kijelölésre kerüljön). Az úszólétesítmény őrzéséről a vízi útn pedig a víziközlekedés szabályainak az úszólétesítményen történő betartásáról a tulajdnsnak kell gndskdni. Különösen az lyan flyami kikötőhelyen, ahl a vízszint váltzása törvényszerűen és rendszeresen bekövetkezik! Ezt a kötelezettséget az is köteles betartani, akit az úszólétesítmény őrzésével a tulajdns megbíztt. Vagyis a tulajdns (vagy megbízttja) köteles a kikötési helyzetet stabilizáló intézkedéseket napnta ellenőrizni és az úszólétesítmény kikötési állaptát a bekövetkező vízmzgásnak megfelelően kmpenzálni. A fentiekre tekintettel nagy jelentőségű esemény: a SZŐKE TSIZÁnak a biztnságs mélységű középső vízfelületről a vízszintcsökkenés esetén sekéllyé váló part menti vizekre vntatása, valamint a hajó jbb ldalát letarló bárka szakszerűtlen elhelyezése és tárlása.
A fenti eseményekért ugyanis a bemutattt jgszabályk szabályai szerint a víziút fenntartója és az úszólétesítmény tulajdnsa (vagy annak megbízttja) felelős. Amennyiben kiderül, hgy a SZŐKE TISZA 2012. február 26-án történt elsüllyedése nem természeti esemény következménye (vagyis nem a jég nymta be a hajó ldalát, ahgyan azt az első napkban állíttták), akkr az elsüllyedése víziközlekedési balesetnek minősül, amelynek körülményeit az erre kijelölt közlekedésbiztnsági szerv vizsgálja ki a légi-, a vasúti és a víziközlekedési balesetek és egyéb közlekedési események szakmai vizsgálatáról szóló 2005. évi CLXXXIV. törvényben írt szabályk szerint. A SZŐKE TISZA elsüllyedése aznban abban az esetben sem valósít meg jgi értelemben ennél többet, ha az derül ki, hgy a baleset nem természeti esemény, hanem emberi közrehatás (szándéks cselekmény, vagy mulasztás) eredménye vlt 1 (mivel február 26-án a SZŐKE TISZA még nem állt kulturális örökségi védelem alatt). A hajó ldalát letarló bárka elhelyezésével és tárlásával, illetve az annak következtében a hajóban az elsüllyedése (és február 29-én történt ideiglenes kulturális örökségi védelembe vétele) után kztt minden tvábbi kárral (amelynek a léte biznyítás kérdése 2 ) összefüggésben aznban már a büntető törvénybe ütköző cselekmény is felmerülhet, amennyiben a bárka használata idején a SZŐKE TISZA már a Btk. 216/A hatálya alá tartztt (kulturális jószág vlt). A bárka szakszerűtlen elhelyezése és tárlása, illetve az általa kztt kárk (ha a létük biznyítást nyer) ezért a kulturális javak megrngálása bűntető törvénykönyvi tényállását valósíttták meg. Mivel a 216/A (2) bekezdés nem kívánja meg a felróhatósághz, hgy a bárka elvitele vagy a baleset más módn történő megelőzése bárkinek a munkaköri vagy egyéb kötelessége legyen, a bárka általi kárkzás önmagában minden tvábbi nélkül annak felróható, aki a bárkát a hajó mellett hagyta. A kár bekövetkezését és ezzel a bűncselekmény létét nem beflyáslja a hajóra vnatkzó kulturális örökségi védelem mértékének váltzása 3 (vagyis, ha a bárka a hajó lyan részeiben kztt kárt, amelyek csak ideiglenesen álltak védelem alatt és a végleges védelem esetleg nem terjed ki rájuk). A Btk. 2. szerint a bűncselekményt az elkövetése idején hatályban levő törvény szerint kell elbírálni. Ha a cselekmény elbírálásakr hatályban levő új büntető törvény szerint a cselekmény már nem bűncselekmény, vagy enyhébben bírálandó el, akkr az új törvényt kell alkalmazni; egyébként az új büntető törvénynek nincs visszaható ereje. Ebből a szempntból fnts kérdés az úgynevezett keret-diszpzíciók visszaható hatályának kérdése. A Btk-ban ugyanis egyes bűncselekmények tényállását más jgágakba tartzó jgszabályk rendelkezései töltik ki tartalmmal (ezeket hívjuk keret-diszpzícióknak). A Btk. 216. -ba és 216/A. -ba tartzó törvényi tényálláskat például a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény tölti ki tartalmmal, hiszen ez a jgszabály határzza meg, hgy a Btk. 216. és 216/A. alkalmazása srán mi minősül műemléknek, kulturális jószágnak. Jelen esetben az, amit a KÖH annak minősít (vagyis, amit a SZŐKE TISZÁból nem minősített annak, az nem). A büntetőjg egyik szabálya, hgy amennyiben a keretkitöltő rendelkezésekben lyan váltzás következik be, amely a kötelezettséget megszünteti, vagy a tilalmat felldja, és ezáltal a büntetőjgi védelmet megszünteti ez a büntetőtörvény megváltzásának tekintendő, és a büntethetőséget kizáró visszaható ereje van. 1 Kivéve, ha a SZŐKE TISZA biztsítva vlt, mert akkr- egyéb körülményektől függően a biztsítási csalás lehetősége felmerülhet. 2 Vagyis biznyítani kell, hgy egy ideiglenes kulturális örökségi védelem alatt álló, ámde ettől függetlenül ócskavas árban 7 M Ft-ra értékelt fémhulladékban kzható-e bármilyen kár: hiszen a fémhulladék az csak fémhulladék, akár elgörbült a fém, akár nem. 3 Február 29-től ugyanis a SZŐKE TISZA egésze áll ideiglenes kulturális örökségi védelem alatt. Abban a pillanatban aznban, amint a KÖH nyilvánsságra hzza a Kulturális Javak Döntőbizttságának a hajóval kapcslats határzatát, kiderül, hgy az egész hajóra kiterjedő ideiglenes védelem a döntés után tvábbra is a hajó egészén fennmarad-e, vagy csak egyes részein válik véglegessé (a hivatalsan még nem közölt döntés az eddigi sajtóértesülések alapján csak a hajó egyes részeinek védelembe vételét írja elő).
Felmerülhet tehát az a kérdés, hgy megvalósult-e a műtárgysértés akkr, ha a bárka a SZŐKE TISZÁnak lyan részeit rngálta meg, amelyekre csak az ideiglenes védelem terjedt ki, de a végleges már nem (a KÖHnek a hajó egészére kiterjedő ideiglenes védelmet a hajó egyes részeire krlátzó végleges döntése a műemlék/kulturális jószág megrngálásának tilalmát felldó váltzásnak minősül-e). A Legfelsőbb Bíróság 1/1999 BJE (büntető jgegységi határzata) alapján aznban a helyzet egyértelmű: a BJE ugyanis kimndja, hgy a határztt időtartamra alkttt keret-kitöltő jgszabályk esetében a büntetőjgi felelősségre vnásnak nem akadálya az, ha a keret-kitöltő jgszabály az elbírálást megelőzően hatályát veszti. Ezért abban az esetben, ha a jgszabály kerettényállását határztt időre szólóan kitöltő kötelezettség vagy tilalm az elbíráláskr már nem áll fenn, a Btk. 2. -a szerinti visszaható hatály kérdése fel sem merülhet (BH 1998/9/409.sz. eseti határzat). Mivel a február 29-én kiadtt ideiglenes védelem a SZŐKE TISZA egészére vnatkztt, az ideiglenes védelem időszaka alatt mindenkinek tartózkdni kellett attól, hgy a hajó bármely részét megrngálja (márpedig a bárka éppen ezen időszak alatt kztt kárt). Az 1/1999. BJE hivatkztt rendelkezésére tekintettel ez alól a kötelezettség alól utólag sem lehet mentesülni, arra hivatkzva, hgy az egész hajóra kiterjedő védelmet a KÖH végül a hajó egyes részeire krlátzta. A fentiek szempntjából a felszámlási eljárásban meghirdetett árverésen nyertes új tulajdns felelőssége fel sem vetődhet, mivel az új tulajdns az állami elővételi jg gyakrlásáról történő nyilatkzattételig nem juthattt hzzá a tulajdnáhz.