Egészségfejlesztés a hátrányos helyzető városrészekben németországi tapasztalatok Christa Böhme Egészségben megnyilvánuló egyenlıtlenségek Mit tehetnek a közösségek? c. konferencia 2010. április 22., Budapest 1
Áttekintés Miért van szükség az egészségfejlesztésre a hátrányos helyzető városrészekben? A városrész mint színtér: speciális adottságok Stratégiai cselekvési területek az egészségközpontú városrészfejlesztésben Tematikus cselekvési területek az egészségközpontú városrészfejlesztésben 2
Miért van szükség egészségfejlesztésre az egyes városrészekben? Hátrányos helyzető városrészek Egyre több hátrányos helyzető városrész alakul ki Sokféle probléma koncentrálódik egy helyen szociális gazdasági infrastrukturális építési ökológiai A társadalmi - gazdasági hátrányok együtt járnak egészségügyi problémák kialakulásával 3
Miért van szükség egészségfejlesztésre az egyes városrészekben? Egészségi kockázatok a hátrányos helyzető városrészekben Szociális tényezıkkel összefüggı egészségügyi kockázatok szegénység gyakran egészségtelen életmóddal párosul : dohányzás, alkoholizmus, egészségtelen táplálkozás, mozgásszegény életvitel a gyermekek elhanyagolása Környezeti tényezıkbıl adódó egészségügyi kockázatok közlekedés okozta megterhelések és ezekkel összefüggésben magas zaj és károsanyag-kibocsátás, illetve fokozott balesetveszély nem megfelelı mennyiségben és minıségben rendelkezésre álló zöld- és szabadidıs területek 4
Miért van szükség egészségfejlesztésre az egyes városrészekben? A gyermekek egészségi állapota a hátrányos helyzető városrészekben A város egészéhez képest rosszabb egészségi állapot Átlag feletti gyakorisággal lépnek fel: pszichés tünetek és problémák beszédzavarok motorikus fejlıdési zavarok túlsúlyosság és elhízottság a szőrıvizsgálatokon nem vesznek részt közlekedési balesetek 5
Miért van szükség egészségtámogatásra az egyes városrészekben? elfelejtett célcsoportok Bizonyos célcsoportokat a hagyományos színtereken keresztül (óvoda, iskola, munkahely) nem lehet elérni, különösen az idıseket a munkanélkülieket a bevándorlókat. 6
A városrész mint színtér: speciális adottságok A városrészek nem szervezeti, hanem teljesen eltérı mérető térbeli egységek A városrészek kiinduló helyzete és problémái nagyon komplexek és különbözıek, amelyek az egészségi állapotra is kihatnak Összehasonlítva más színterekkel a városrész komplexebb, heterogénebb, részben kevésbé körülhatárolt (diffúzabb) Eddig kevés tapasztalat áll rendelkezésre a városrészekben történı egészségfejlesztésrıl A városrész, mint egészségfejlesztési színtér szociális-tér alapú megközelítést igényel 7
Stratégiai cselekvési területek az egészségközpontú városfejlesztésben Városzrész-orientált egészségügyi jelentések Integrált fejlesztési és cselekvési koncepciók Partnerségek egy egészséges városrész érdekében Irányítás és koordináció 8
Városrész-orientált egészségügyi jelentések Célkitőzés Problémák, szükségletek, források és potenciálok feltárása A jelentés elemei Az egészség szempontjából releváns városrészi statisztikák A városrésznek a társadalmi és környezetvédelmi helyzettel összefüggı egészségügyi kockázatai A városrész lakosságának egészségi állapota Egészségügyi ellátás és annak igénybevétele Egészségpotenciál A városrészben élı és annak egészségéért dolgozó szereplık Azonnali cselekvést igénylı helyzetek 9
A városrész-orientált egészségügyi jelentések Gyakorlati példa: lakóhelyi felmérés, Lenzsiedlung (Hamburg) 1970-es évekbeli lakótelep-komplexum, 3.100 lakos, sok a fiatal bevándorló és munkanélküli lakos A lakóhelyi felmérés célja a városrész egészségi helyzetének leírása Módszertan Másodlagos statisztikai adatok elemzése (többek között az iskolába kerülık egészségi vizsgálataié) saját minıségi vizsgálat (a városrész szakembereivel és lakóival felvett felmérések) A lakóhelyi egészségi állapotfelmérés adatainak felhasználása a városrészi prevenciós programban: Lenzgesund 10
Stratégiai cselekvési területek az egészségközpontú városrészfejlesztésben Városrész-orientált egészségügyi jelentések Integrált fejlesztési és cselekvési koncepciók Partnerségek egy egészséges városrész érdekében Irányítás és koordináció 11
Integrált cselekvési és fejlesztési koncepciók Célkitőzés Célorientált megoldási módok számbavétele Építıelemei Struktúrák, problémák és potenciálok elemzése Igényfelmérés Lakóhely-specifikus fejlesztési célok Intézkedések és projektek, információkkal a költségviselıkrıl, a célcsoportokról, az idıtervrıl, a költségekrıl és a finanszírozás módjáról 12
Integrált cselekvési és fejlesztési koncepciók 13 Gyakorlati példa: egészségfejlesztési koncepció Jena Winzerla városrészében Új lakótelep az 1970-80-as évekbıl a város peremén, 15.000 lakos, sok a gyermekét egyedül nevelı szülı, a munkanélküli, és az idıs A koncepció célja A szociális tér adottságait figyelembe vevı egészségfejlesztési program kialakítása a városrész számára Kiindulási alap: a városrész vizsgálata és lakossági felmérés Projektek: akció a szőrıvizsgálatok fokozott igénybevételére, táplálkozási és háztartás-vezetési tanácsadás fiatal anyáknak, továbbképzés a gyermekek- és ifjúságvédelmi szakemberek számára, jövı-mőhelyek diákoknak Jövıbeli tervek: a program kiterjesztése más korcsoportokra a koncepció integrálása a városrész fejlesztési tervébe
Stratégiai cselekvési területek az egészségközpontú városrészfejlesztésben Városrész-orientált egészségügyi jelentések Integrált fejlesztési és cselekvési koncepciók Partnerségek egy egészséges városrész érdekében Irányítás és koordináció 14
Partnerségek egy egészséges városrész érdekében Települési tanácsadó szolgálatok Iskolák Óvodák Alapítványok Szakhatóságok, pl. városfejlesztési, környezetvédelmi, ifjúsági, sport, és integrációs Településegészségügyi hivatalok, ÁNTSZ Lakosok Karitatív szervezetek Szülıi és egyéb egyesületek, önsegítı csoportok Ifjúságvédelem Lakásépítési vállalkozások Szabadúszó egészségügyi szakmák Egészségpénztárak 15
Partnerségek egy egészséges városrész érdekében Gyakorlati példa: Fürth belvárosa Régi építéső rész sok bevándorlóval, fiatallal, munkanélkülivel és kevés a szabadidıs és zöldterülettel Az egészségfejlesztés, mint a városrészfejlesztés új súlypontja: önkormányzati irányító csoport: városfejlesztés, környezetvédelem, sport, integráció, ifjúságvédelem, szociális ügyek, egészségügy Egészségfejlesztési koordinációs iroda a városrészben: egészségügyi hálózat kiépítése a negyedben Projektcsoportok a városrészben: mozgás és természet, táplálkozás és egészség Együttmőködı partnerek: szakhatóságok, óvodák, iskolák, ifjúságvédelmi intézmények, védınık, terapeuták, tanácsadó szolgálatok, sport-egyesületek, egészségpénztárak 16
Stratégiai cselekvési területek az egészségközpontú városrészfejlesztésben Városrész-orientált egészségügyi jelentések Integrált fejlesztési és cselekvési koncepciók Partnerségek egy egészséges városrész érdekében Irányítás és koordináció 17
Irányítás és koordináció Komplex feladat a területen zajló folyamatok beágyazása a város egészét érintı politikákba sokféle tevékenységet és szintet felölelı munkamódszerek kialakítása mozgósítás és részvétel források biztosítása és azok célirányos felhasználása minıségfejlesztés és értékelés Irányítási és koordinációs szintek közigazgatási szint lakóhelyi szint köztes területek 18
Irányítás és koordináció Gyakorlati példa: Müncheni Akciós Mőhely az Egészségért (MAG) 1993 óta kezdeményez München városa kiválasztott városrészekben egészségfejlesztési tevékenységeket Ezen folyamatok irányítására és koordinálására a város partnerséget kötött egy független intézménnyel, a MAG-gal A MAG híd szerepet tölt be a közigazgatás, a lakók, a szociális intézmények és a szponzorok között A MAG feladatai (közösen a lakosokkal és a városrészért dolgozó szerplıkkel): Az igény felmérés kezdeményezése, és a negyed számára fontos témák megfogalmazása városrész-specifikus koncepció- és projektfejlesztés 19
Tematikus cselekvési területek az egészségközpontú városrészfejlesztésben Táplálkozás Mozgás és sport Stressz-kezelés Szenvedélybetegségek megelızése Erıszak megelızése Baleset megelızés Terhesség és szülıi szerepek / korai támogatás Lakhatás és lakókörnyezet Környezet és közlekedés 20
Köszönöm a figyelmüket! Kapcsolat: Christa Böhme E-Mail: böhme@difu.de Internet: www.difu.de