Transznacionális vállalatok és közvetlen külföldi beruházások
Bevezetés
Miért jelentősek a multik? 3
A világkereskedelem 70%-át 500 vezető multinacionális vállalat ellenőrzi 4
A nemzetközi kereskedelem egyre nagyobb része vállalaton belüli kereskedelem 5
A beruházások egyre nagyobb része köthető transznacionális vállalathoz 6
A világ 100 legnagyobb gazdaságából 52 a multinacionális vállalat és 48 az ország 7
1,4 trillió USD FDI flow 2012-ben; UNCTAD World Investment Report, kerekített 8
1 400 000 000 000 9
10
x7 11
Satöbbi, satöbbi 12
1. Transznacionális vállalatok és közvetlen külföldi beruházásaik
Mit nevezünk transznacionális vállalatnak? 14
Alapvető definíció: A nemzeti határokat átlépő, a saját anyaországán kívül is üzleti tevékenységet folytató vállalat. 15
16
ENSZ meghatározása UN Centre on Transnational Corporations Transznacionális a vállalat, ha: Gazdálkodási tevékenységét két vagy több országban folytatja Centralizált döntéshozatali rendszerrel rendelkezik és globális stratégiát alkalmaz Különböző országokban működő vállalatai között az információkat, a forrásokat, az eszközöket és a felelősséget megosztják. 17
Mi a különbség transznacionális és multinacionális vállalat között? Transznacionális: határt átlépő, de egy nemzet tulajdonában lévő vállalat Multinacionális: mint a transznacionális, de több nemzet tulajdonában lévő 18
Szinonimák 19
Miért eszközölnek külföldön beruházásokat a vállalatok?
Nyersanyagkeresők Négy típus Piackeresők Multik Stratégiai előnyök Költségcsökkentők Jere Behrman alapján 21
Dunning eklektikus elmélete Az OLI paradigma John Dunning professzor (1976) 22
Miért eszközölnek a vállalatok külföldön beruházásokat? Előnyök Internalizáció-specifikus előnyök I Internalisation specific advantages 23
Üzenet : Ha valószínű a megszerzésük vagy kihasználásuk közvetlen külföldi beruházás segítségével, akkor a vállalat külföldön eszközöl beruházást
Tulajdon-specifikus előnyök (OSA) Méret (vállalat mérete, skálahozadék és egyebek) Technológia Márkanév Kreativitás Tőkével való ellátottság Differenciált termékek Menedzsment, marketing és más know-how 25
Lokáció-specifikus előnyök (LSA) Olcsó munkaerő Természeti erőforrások Alacsony adók Nincsenek országok közötti magas szállítási költségek Kereskedelmi akadályok megkerülése Kereskedelmi és jogi infrastruktúra Nyelv, kultúra 26
Internalizációs előnyök (ISA) Kutatási tevékenység integrálás Tárgyalási-üzletkötési költségek csökkentése Ellátási biztonság növelése Termék védelme 27
Néhány további motiváció 28
Természeti adottságok kihasználása 29
Munkaerő kihasználása 30
Technológiához való hozzáférés 31
Piacszerzés 32
Kedvezmények kihasználása 33
Versenytársak vagy partnerek követése 34
Protekcionizmus megkerülése 35
Infrastruktúra kihasználása 36
A piacra lépés módjai 37
Zöldmezős beruházás 38
Barnamezős beruházás 39
M&A Összeolvadások és felvásárlások 40
Vegyesvállalat (joint venture) 41
Újra-befektetett profit 42
Leányvállalatok közötti (nemzetközi) kölcsönnyújtás és más forrásallokáció 43
2. Vállalatok nemzetköziesedése
Mi lehet az a nemzetköziesedés? 45
A nemzetköziesedés az a folyamat, amely során a vállalat a tevékenységeit kiterjeszti a nemzeti piacról a nemzetközi piacra. 46
KÖZVETETT EXPORT KÖZVETLEN EXPORT VEGYESVÁLLALAT KÖZVETLEN BERUHÁZÁSOKS A külső piacokra lépés egy lehetséges folyamata A kockázat, ellenőrzés mennyisége és a profitpotenciál nő 47
Mikor nemzetköziesedjen egy vállalat? 48
Ha összességében az előnyök meghaladják a ráfordításokat/költségeket! 49
Néhány példa előnyre és költségekre Előnyök Költségek Alacsonyabb költségek Nagyobb piaci részesedés Előnyök a versenytársakkal szemben Lényegében: nagyobb profit Magas működtetési költségek Az ismeretlen piac és kultúra kockázata Lényegében: magasabb költségek kisebb profit 50
A nemzetköziesedési elméletek két fő irányzata Gazdasági megközelítés: a vállalatok kvázi racionálisan hozzák meg beruházási döntéseiket Nemzetköziesedési elméletek Magatartástudományi megközelítés: meghatározó a nemzetközi tapasztalat a nemzetköziesedés lépéseiben és irányában 51
Részletek: kötelező irodalom Antalóczy Katalin Sass Magdolna: Kis- és közepes méretű vállalatok nemzetköziesedése elmélet és empíria Külgazdaság, 2011. szeptember október 52
3. A közvetlen külföldi beruházások előnyei A fogadó ország számára
Tőkebeáramlás 54
Új munkahelyek jönnek létre 55
Technológiaimport 56
Menedzsment, marketing stb. eszközök terjedése 57
Piac a hazai termékek részére 58
Világgazdasági integrálódás 59
Korszerűsödő gazdasági szerkezet 60
A hazai beszállítók nevelése (hátrafelé irányuló vertikális kapcsolatok) KÜLFÖLDI BERUHÁZÓ BESZÁLLÍTÓ BESZÁLLÍTÓ BESZÁLLÍTÓ 2013 02 26 Transznacionális vállalatok és FDI 61
Esetpélda: a Suzuki magyarországi beruházása 2013 02 26 Transznacionális vállalatok és FDI 62
2013 02 26 Transznacionális vállalatok és FDI 63
http://www.youtube.com/watch?v=9iflytyg50u 2013 02 26 Transznacionális vállalatok és FDI 64
4. A közvetlen külföldi beruházások veszélyei 65
Hátrányok? AHA! 66
Függőség 67
Stratégiai erőforrások birtoklása 68
A hazai vállalatok kiszorítása 69
Szakképzett munkaerő elszívása a hazai vállalatoktól 70
Gazdaságpolitikai befolyás 71
Profitrepatriálás 72
Technológia adaptálásának nehézségei 73
Környezetszennyező iparágak betelepítése 74
5. A közvetlen külföldi beruházások további hatásai
A beruházás fejlődési útja elmélet Investment Development Path (IDP) theory Dunning és Narula, 1996 76
A kereskedelemre gyakorolt hatás Másképp: kereskedelemorientált, japán-típusú vagy Kojima-féle beruházás Kereskedelmet helyettesítő beruházás FDI helyettesíti a kereskedelmet Ha az FDI olcsóbb mint az export Okok pl.: Kereskedelmi akadályok Magasabb költséghatékonyság a piac ellátásában Közvetlen külföldi beruházások Kereskedelmet teremtő beruházás FDI kereskedelmet teremt Növeli az exportot vagy az importot vagy mindkettőt Okok pl. : Alacsony költségű környezet Nincs megfelelő helyi beszállító 77
A transznacionális vállalatok magasabb fizetést biztosítanak? 78
Bérkülönbségek TNC-k/helyi vállalatok Ország Státusz Bérkülönbség Németország OECD Nagyon kicsi* Portugália OECD 5% Egyesült királyság OECD 8% Brazília Feltörekvő 11% Indonézia Feltörekvő 19% *Nincs pontos adat Forrás: OECD 79
Beáramló FDI állomány aránya a GDP-hez viszonyítva (%, 2012) Ország FDI/GDP Ország FDI/GDP USA? India? Mexikó? Írország? Brazília? Dél Korea? Oroszország? Indonézia? Magyarország? Törökország? Németország? Belgium? Kína? Szlovénia? Forrás: OECD Japán? Luxemburg? 80
Beáramló FDI állomány aránya a GDP-hez viszonyítva (%, 2012) Ország FDI/GDP Ország FDI/GDP USA 18.8 India 12.3 Mexikó 34.3 Írország 161.6 Brazília 31.9 Dél Korea 13.0 Oroszország 24.5 Indonézia 24.1 Magyarország 82.3 Törökország 23.3 Németország 28.6 Belgium 200.5 Kína 26.3 Szlovénia 34.1 Japán 3.4 Luxemburg 213.0 Forrás: OECD 81
Kiáramló FDI állomány aránya a GDP-hez viszonyítva (%, 2012) Ország FDI/GDP Ország FDI/GDP USA? India? Mexikó? Írország? Brazília? Dél Korea? Oroszország? Indonézia? Magyarország? Törökország? Németország? Belgium? Kína? Szlovénia? Forrás: OECD Japán? Luxemburg? 82
Kiáramló FDI állomány aránya a GDP-hez viszonyítva (%, 2012) Ország FDI/GDP Ország FDI/GDP USA 31.3 India 6.4 Mexikó 11.2 Írország 180.8 Brazília 12.0 Dél Korea 17.4 Oroszország 19.1 Indonézia 1.4 Magyarország 27.4 Törökország 3.8 Németország 42.7 Belgium 188.8 Kína 6.1 Szlovénia 16.3 Japán 17.4 Luxemburg 288.9 Forrás: OECD 83
Be- és kiáramló FDI állomány aránya a GDP-hez viszonyítva %, 2012 Ország FDI/GDP FDI/GDP Ország Be Ki Be Ki USA 18.8 31.3 India 12.3 6.4 Mexikó 34.3 11.2 Írország 161.6 180.8 Brazília 31.9 12.0 Dél Korea 13.0 17.4 Oroszország 24.5 19.1 Indonézia 24.1 1.4 Magyarország 82.3 27.4 Törökország 23.3 3.8 Németország 28.6 42.7 Belgium 200.5 188.8 Kína 26.3 6.1 Szlovénia 34.1 16.3 Japán 3.4 17.4 Luxemburg 213.0 288.9 Forrás: OECD 84
Hatások a nemzetközi kereskedelemre Új ellátási láncok jönnek létre Nő a termelés iparági és földrajzi koncentrációja Bővül a kereskedelem A kis(ebb) vállalatok nem képesek versenyezni a nagyokkal Erősödő globalizáció Növekvő globális verseny Növekvő vállalaton belüli kereskedelem 85
Transzferárazás 86
Nemzetközi kereskedelem általában Egyik ország Másik ország Állam Vállalat 1 Vállalat 2 Nyereségadó: 50% = 10 Termék Ár: költségek (80) + profit (20) = 100 Vám: 10% = 10 Állam 87
Transzferárazás egy multi két leányvállalata Egyik ország Másik ország Állam Leány 1 Leány 2 Nyereségadó: 50% = 5 Termék Ár: Belső elszámoló = 50 (elvileg 20% nyereség) Vám: 10% = 5 Állam 88
OECD alapelv: Szokásos piaci ár elve Arm s Length Principle Egy TNC tagjai közötti árképzésnek azonosnak kell lennie két független vállalat közötti forgalom árképzésével 89
Összefoglalás
A jövő héten 92