A törzs t anatómi miája I. Csontok és ízületek.
Columna vertebralis: 1. Vertebrae cervicales 2. Vertebrae thoracicae 3. Vertebrae lumbales 4. Os sacrum 5. Os coccygis 2
Skeleton thoracis: 1. Costae 2. Sternum 3. Vertebrae thoracicae 3
A gerinc görbg rbületei: 1. Lordosis colli 2. Kyphosis thoracica 3. Lordosis lumbalis 4. Kyphosis sacralis 5. Scoliosis physiol.? 6. Kóros görbg rbületek (hyperkyphosis, hyperlordosis, gibbus, scoliosis) 4
Canalis vertebralis Cavitas thoracis Apertura thoracis superior Apertura thoracis inferior Spatium intercostale Arcus costalis Angulus infrasternalis 5
Csigolya (vertebra) anatómi miája Corpus vertebrae Arcus vertebrae Incisura vertebralis superior Incisura vertebralis inferior Foramen vertebrale Processus spinosus Processus transversus Processus articularis superior Processus articularis inferior 6
Processus spinosus Lamina arcus vertebrae Processus articularis Foramen vertebrale Processus transversus Pediculus arcus vertebrae CORPUS 7
Első nyakcsigolya: atlas Massa lateralis: facies articularis superior, inferior. Arcus anterior atlantis: fovea dentis, tuberculum anterius. Arcus posterior atlantis: sulcus arteriae vertebralis, tuberculum posterius. Processus transversus Foramen transversarium 8
9
10
Második nyakcsigolya: axis Dens axis: apex, facies articularis anterior, posterior. Corpus vertebrae Processus transversus: foramen transversarium Processus spinosus (bifid) Processus articularis superior Processus articularis inferior Arcus vertebrae 11
12
13
14
A processus transversus tuberculum anteriusát t tuberculum caroticumnak is nevezzük k a 6. nyakcsigolyán n (itt nagyobb mint a többieken). t 15
A csigolyatest pereme önáll llósul. Ez a processus uncinatus. Csak a nyakcsigolyákon kon fordul elő. VERTEBRA PROMINENS 16
Th VI Th XII 17
Hátcsigolyák k jellemzői: testük k kártyaszk rtyaszív v alakú, és s lefelé haladva egyre nagyobb lesz. A foramen szűkebb, mint a nyakon. A processus spinosusok hosszúak, és ferdén n lefelé irányulnak (zsindelyszerűen en fedik egymást). Harántny ntnyúlványuk ferdén n hátrafelh trafelé irányul és s vaskos. Felső íznyúlványuk felszínei frontalis síkban s hátrafelé tekintenek. A csigolyákon ízfelszínek vannak a bordafejek és s a tuberculum costae számára. Előbbiek a csigolyatest felső- és s alsó szélén, utóbbi a harántny ntnyúlvány végén v n találhat lható.. Első,, 10.11. és s utolsó hátcsigolyák: az elsőn az első borda egy teljes ízfelszínnel ízesül. A 10., 11. és s 12. hátcsigolyh tcsigolyákon csak egy bordafej-ízfelsz zfelszín n van, a test felső részén. A 11. 12. csigolyák k haránt nt- nyúlv lványain nincs borda-ízfelsz zfelszín. 18
ÁGYÉKI CSIGOLYÁK K JELLEMZŐI: LEGNAGYOBBAK, TESTÜK K SZÉLES, FORAMENÜK K HÁROMSZH ROMSZÖG G ALAKÚ.. HARÁNTNY NTNYÚLVÁNYUKAT PROCESSUS COSTALISNAK NEVEZZÜK, FELSŐ ÍZNYÚLVÁNYUKON KEREKDED PROCESSUS MAMILLARIS VAN. A BORDANYÚLV LVÁNY MÖGÖTT M KICSINY 19 PROCESSUS ACCESSORIUS NÉZ N Z HÁTRAFELH TRAFELÉ.
ÖT T KERESZTCSONTI CSIGOLYA SYNOSTOSISÁBÓL L KÉPZK PZŐDIK 20
21
CSÖKEV KEVÉNYES CSIGOLYÁK: COCCYX
A gerinc ízületes-porcos összeköttetései (Art: articulatio) Art. atlantooccipitalis (os occipitale koponya) Art. atlantoaxialis mediana Art. atlantoaxialis lateralis Art. zygapophysialis (a csigolyák ízületi nyúlv lványai között) k Art. lumbosacralis: L5 és s a sacrum között k (ízületi nyúlv lványok összeköttetései) Art. sacrococcygea: sacrum és s coccyx között k (symphysis) Symphysis intervertebralis 24
A gerinc szalagos összeköttetései Lig: ligamentum; ligg: ligamenta Lig. longitudinale anterius Lig. longitudinale posterius Lig. nuchae (csak a nyaki szakaszon) Lig. supraspinale Ligg. flava (arcusok között) k Ligg. interspinalia Ligg. intertransversaria Lig. iliolumbale (L5 sacrum, ilium) membrana atlantoocipitalis anterior et posterior Lig. cruciforme atlantis Lig. apicis dentis Ligg. alaria 25
A discus intervertebralis csigolyatestek közötti k porckorong symphysis-jelleg jellegű összeköttetéseket pez. A porckorong a gerinc méretm retéhez is jelentősen hozzájárul. C2-től l egészen a sacrumig (L5-sacrum) megtalálhat lhatók. Legvékonyabb thoracalis szakaszon, legvastagabb a lumbalis szakaszon. A csigolya stét t vékony v porclemez borítja, ehhez nőn hozzá a discus. A discusban t állományt különítünk k nk el: Anulus fibrosus: : kívül k l van, kollagénrostos porc alkotja, amely körkk rkörös lamellákat alkot; összenőtt a lig. longitudinalékkal. Nucleus pulposus: : fiatal korban mukoid kötőszk szövet, nagy víztartalom, v sok proteoglikán, kevés s sejt jellemzi. Később K víztartalma v csökken, kollagéntartalma nő. n rellátása nincs, diffúzi zióval táplt plálkozik. lkozik. Idegrostok a periféri riás s régir gióban nnak. scopathia, discus hernia: : az anulus fibrosus degeneráci ciója miatt a cleus pulposus kitüremkedik, és s nyomja a foramen intervertebraleban ladó szegmentális gerincvelői i ideget. Nyaki és ágyéki herniák k vannak. 26
27
Zygapophysialis ízületek A szomszédos csigolyák ízfelszínei (processus articularisok) közötti k synovialis ízületek. Tokjuk erős s de nem feszes; említésre méltm ltó szalagjuk nincs. Mozgásaikat az ízfelszínek állása szabja meg: ezek a nyaki szakaszon majdnem vízszintesek, a háti h szakaszon nagyjából l a frontalis síkban, s a lumbalis csigolyákon nagyjából l a sagittalis síkban. s 28
Uncovertebralis ízületek (Luschka-féle ízületek) A C3-C7 C7 csigolyák k közötti k porckorongok szélein vékony rés r s jön j n létre l 1 éves kor után. A rés r s a csigolyák k mozgásai miatt keletkezik és s kis ízületté alakul, melynek nincs sem tokja sem synovialis membránja. A porckorong felszínek egymáson csúsznak sznak (minimális mértm rtékben) és s emiatt nevezzük ízületnek letnek.. Nevüket a nyakcsigolya processus uncinatusairól l kapták. k. Ezek az ízületek közvetlenk zvetlenül l a foramen intervertebrale előtt vannak. Az uncovertebralis ízületekben felnőtt korban arthrosis alakulhat ki, mely panaszokat (fájdalmat) okoz. 29
Articulatio atlantoocipitalis (1) Articulatio atlantoaxialis (2) 1. Condylus occipitalis, facies articularis atlantis; membrana atlantooccipitalis anterior et posterior. KéttengelyK ttengelyű ellipszoid ízület. 2. Dens axis, fovea dentis, ligamentum transversum atlantis. Zygapophysialis ízület az atlas alsó,, az axis felső ízfelszínei között. k Lig. alare, lig. apicis dentis, lig. cruciforme atlantis, membrana tectoria. A három h ízület együttesen egy forgóí óízületet alkot. 30
AZ ELSŐ KÉT NYAKCSIGOLYA T NYAKCSIGOLYA ÍZÜLETEI: 31 I.
AZ ELSŐ KÉT T NYAKCSIGOLYA ÍZÜLETEI: II. 32
LIG. LONGITUDINALE ANTERIUS ET POSTERIUS 33
SZALAGOK ÉS ÍZÜLETEK A NYAKI GERINCEN (nyaki mozgásszelv sszelvény) 34
SZALAGOK ÉS ÍZÜLETEK AZ ÁGYÉKI GERINCEN (ágyéki mozgásszelv sszelvény) 35
AZ ÁGYÉKI GERINC K KI GERINC KÜLÖNÖSEN 36 ER SEN ERŐS
Az ágyéki-sacralis gerinc ízületei Articulatio lumbosacralis: az 5. ágyéki csigolya és s sacrum között. k Zygapophysialis ízületek a processus articularisok között, k discus intervertebralis (symphysis). Szalaga a lig. iliolumbale, a gerincről l az os iliumra terjed. Articulatio sacrococcygea: symphysis. Kis szalagok erősítik. Articulatio sacroiliaca: rostporcos felszínek (facies auricularisok); ligamenta sacroiliaca anteriora, posteriora et interossea. 37
A gerinc vérellv rellátása A közeli k artéri riákból: a. vertebralis, aa. intercostales, aa. lumbales, a. sacralis lateralis. Vénák: plexus venosus vertebralis internus anterior et posterior; plexus venosus vertebralis externus anterior et posterior. Venae basivertebrales: a csigolyatestekből l kivezető vénák. 38
Az arteria intercostalis posterior ágai a csigolyákhoz, mély m hátizmokhozh és s a gerincvelőhöz z (a. medullaris segmentalis) haladnak. 39
A gerinc (és( s a gerincvelő) ) vénái v : 1. Plexus venosus vertebralis externus anterior et posterior 2. Plexus venosus vertebralis internus anterior et posterior 1. Venae basivertebrales A vénákat v a szegmentalis vénákv vezetik el (pl.: v. intercostalis post.) 40
Nyaki, háti h és ágyéki gerinc MRI képeik Csigolyatestek, tövisnyt visnyúlványok, canalis vertebralis és s csiolyaközti porckorongok láthatók. LáthatL tható a gerincvelő,, a durazsák, a subarachnoidalis térst rség és s néhányn ny discus intervertebralis nucleus pulposusa is. A sacrumon még m g láthatl thatók k a porcos lemezek, amelyek a sacrum csigolyáit it elválasztj lasztják. Atlas Axis L5 sacrum 41
A GERINC A SOMITA SCLEROTOMJÁBÓL L FEJLŐDIK Velőcs cső Ganglionléc Ectoderma Lateralis mesoderma Intermedier mesoderma Somita: dermomyotom Somita: sclerotom Testüreg Endoderma Chorda dorsalis 48
Mesenchymalis vertebra Chondrificatio a mesenchymában Csontosodás s kezdete A CSIGOLYA FEJLŐDÉSÉNEK FÁZISAI: F A. 5. hét; h B. 6. hét h t (az arcus neuralis a csigolyaív v kezdeménye); C. 7. hét; h D. szület letéskor; E,F. pubertáskor 49
SPINA BIFIDA OLYAN CSIGOLYADEFEKTUS, AMELY A GERINCVELŐ DEFEKTUSÁVAL TÁRSULHATT Spina bifida occulta: a csigolyaívek nem teljesen nőttek n össze. Közöttük k (dorsalisan) milliméter nagyságrend grendű rés s van. Ez a defektus nem okoz tünetet t és s csak rtg vizsgálattal 50detektálhat lható.
Thorax: bordák és s szegycsont Bordák k (12): costae verae; valódi bordák k (1-7), costae spuriae; álbordák k (8-12), costae fluctuantes; repülő bordák k (11-12). 12). Caput costae (facies articularis), collum costae, tuberculum costae (facies articularis), corpus costae, cartilago costalis. A borda hajlata az angulus costae. A corpuson alul sulcus costae van. A borda elöl l porccal (cartilago costalis) kapcsolódik a sternumhoz (valódi bordák) és a többi t bordához (álbord( lbordák). 51
A SZEGYCSONT (STERNUM) ANATÓMI MIÁJA 52
A MELLKAS (THORAX) ANATÓMI MIÁJA: MELLÜREG (CAVITAS THORACIS); ARCUS COSTALIS, ANGULUS INFRASTERNALIS (TAPINTHATÓK), APERTURA THORACIS SUPERIOR, APERTURA THORACIS INFERIOR, SPATIUM INTERCOSTALE (BORDAKÖZTI TÉRST RSÉG). INCISURA JUGULARIS, ANGULUS STERNI (2. BORDA SZINTJÉBEN, TAPINTHATÓ). 53
A thorax összeköttetései Articulationes costovertebrales: articulatio capitis costae + articulatio costotransversaria Articulationes sternocostales: kis csúsz szó mozgások Synchondrosis costae primae: nincs mozgás Articulationes costochondrales: nincs mozgás Articulationes interchondrales: kis csúsz szó mozgások Symphysis xiphosternalis: idővel elcsontosodik Symphysis manubriosternalis: igazi symphysis 54
Articulatio capitis costae (joint of head of rib); Articulatio costotransversaria (costotransverse joint) Articulatio costotransversaria (costotransverse 55 joint)
A HÁTCSIGOLYA H ÉS S A BORDA TIPIKUS ÍZÜLETEI. A BORDA COLLUMA ÉS S A PROC. TRANSVERSUS KÖZÖTT K SZALAGOS KAPCSOLAT VAN. A KÉT ÍZÜLET EGYÜTT MOZOG FORGÓÍ ÓÍZÜLET GYANÁNT; NT; BÁR B R A FORGÁS BORDÁNK NKÉNT NT CSEKÉLY, AZ EGÉSZ MELLKASNÁL L JELENTŐS S LESZ. 56
ARTICULATIO CAPITIS COSTAE ÉS S SZALAGAI A MOZGÁS S TENGELYE 57
A bordák és s a szegycsont ízületei A manubriosternalis symphysis és s a sternocostalis ízületek Articulatio sternoclavicularis (az ízület az első bordaporcot is érinti szalagai révén) r 58
59
A thorax és s a diaphragma mozgásai belégz gzésben és s kilégz gzésben (belégz gzés: vörös; v kilégz gzés: kék). k k). A bordák k oldalsó és s elüls lső része felemelkedik, majd süllyed: a mellkas átmérői i változnak. v A mozgást izmok (pl.: diaphragma) hozzák k létre. l 60
NYAKI BORDA ÉKCSIGOLYA BORDA- ÉS S CSIGOLYA FEJLŐDÉSI RENDELLENESSÉGEK 61
Képek forrása Sobotta. Az ember anatómi miájának atlasza. Medicina, Budapest 2007. Atlas of Anatomy. Gilroy, AM, MacPherson, BR, Ross, LM (szerzők). Thieme, 2008. Before we are born. Essentials of embryology and birth defects. Moore, KL, Persaud, TVN, Torchia, MG (szerzők). Elsevier, 2013. Anatómiai Intézet (Szeged) tudományos illusztráci ció gyűjtem jteménye. 62