LACHOBER MÁRIA NÉMET NEMZETISÉGI NYELVOKTATÓ ÁLTALÁNOS ISKOLA

LACHOBER MÁRIA NÉMET NEMZETISÉGI NYELVOKTATÓ ÁLTALÁNOS ISKOLA Pedagógiai program Ajka, 2014. szeptember 1. Szirmainé Vinkelmann Amália intézményvezető

Tartalomjegyzék 1. Az iskolában folyó pedagógia munka...6 1.1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei...7 1.1.1. Az erkölcsi nevelés...7 1.1.2. Nemzeti öntudat, hazafias nevelés...8 1.1.3. Állampolgárságra, demokráciára nevelés...8 1.1.4. Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése...8 1.1.5. A családi életre nevelés...8 1.1.6. A testi és lelki egészségre nevelés...8 1.1.7. Felelősségvállalás másokért...8 1.1.8. Fenntarthatóság, környezettudatosság...9 1.1.9. Pályaorientáció...9 1.1.10. Gazdasági és pénzügyi nevelés...9 1.1.11. Médiatudatosságra nevelés...9 1.1.12. A tanulás tanítása...9 1.1.13. A nemzetiségi értékek...9 1.2. Az iskola pedagógiai értékei... 10 1.3. Az iskola pedagógiai céljai... 10 1.4. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai feladatai... 12 1.4.1. Kulcskompetenciák:... 13 1.4.2. Kiemelt fejlesztési feladatok... 13 1.5. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai eszközei... 14 1.6. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai eljárásai... 15 2. A személyiségfejlesztés... 15 2.1. Személyiségfejlesztés életkoronként... 16 2.1.1. 1-2. osztály... 16 2.1.2. 3-4. osztály... 16 2.1.3. Személyiségfejlesztés az 5-6. osztály... 16 2.1.4. Személyiségfejlesztés a 7-8. osztályban... 17 2.2. A személyiségfejlesztés főbb területei... 17 2.2.1. Értelmi fejlesztés... 17 2.2.2. Szociabilitás fejlesztése... 18 2.2.3. Kulturált életmód, testi - lelki egészség... 19 2

3. Egészségnevelés egészségfejlesztés - elsősegélynyújtás... 20 3.1. Az iskolai egészségnevelés célja... 20 3.2. Az egészségfejlesztéssel összefüggő iskolai feladatok... 20 3.2.1. Egészséges táplálkozás... 21 3.2. 2. Mindennapos testnevelés, testmozgás... 21 3.3. Az egészségfejlesztés módszerei, eszközei... 22 4. A közösségfejlesztés, együttműködés... 23 4.1. A közösségfejlesztés... 23 4.1.1. A közösségfejlesztés célja... 23 5. Az iskola szereplőinek együttműködése... 24 5.1. A pedagógusok feladatai, az osztályfőnöki munka... 25 5.1.1. A pedagógusok feladatai... 25 5.1.2. Általános szakmai feladatok:... 25 5.1.3. Együttműködés a szülőkkel... 26 5.1.4. Az egyes jogok biztosítása... 26 5.1.5. A gyermek nevelésével- oktatásával kapcsolatos feladatok... 26 5.2. Osztályfőnöki munka... 27 6. A kiemelt figyelmet igénylő tanulók... 28 6.1. A sajátos nevelési igényű gyermek... 28 6.1.1. Alapfogalmak... 28 6.1.2. A SNI-s gyermekek... 28 6.1.3. Fejlesztésük... 29 6.2. A kiemelten tehetséges tanulók... 30 7. A tanulóknak részvétele a döntési folyamatban... 30 7.1. Döntési jogkör... 31 7.2. Egyetértési jog... 31 7.3. Javaslattevő és véleményezési joga... 31 8. A szülő, a tanuló, a pedagógus és az intézmény partnerei... 32 8.1. Intézményen belüli kapcsolatok... 32 8.1.1. Az intézmény vezetősége és a nevelőtestület... 32 8.1.2. Kapcsolat a pedagógusok között... 33 8.1.3. Kapcsolat a pedagógusok és a diákok között... 33 8.1.4. Kapcsolat a pedagógusok és a szülők között... 34 8.2. Partneri kapcsolattartás formái... 36 3

8.2.1. Szakmai kapcsolat... 36 9. Tanulmányok alatti vizsgák... 37 9.1. A vizsga célja... 37 9.2. Vizsgatárgyak... 37 9.3. Követelményrendszere... 38 9.4. Értékelése... 38 10. Tanulók felvétele átvétele... 38 AZ ISKOLA HELYI TANTERVE... 39 1. Kerettanterv... 39 1.1. A kerettanterv megnevezése... 39 1.2. Óraterv... 39 2. Tankönyvek taneszközök... 44 2.1. A tankönyvek, taneszközök kiválasztása... 44 2.2. Kiválasztási elvek... 44 2.3. A tankönyvekkel szemben támasztott követelmények:... 45 2.4. Tartós tankönyvek... 45 3. Nat-ban meghatározott feladatok helyi megvalósítása... 46 3.1. A helyi tantervvel szembeni egyéb elvárások... 46 4. Értékelés, minősítés, jutalmazás büntetés... 48 4.1. Tanulmányi munka értékelése... 48 4.1.1. Az ellenőrzés és értékelés alapelvei... 48 4.1.2. Az értékelés főfeladata... 48 4.1.3. Az értékelés formái... 48 4.1.4. Az ellenőrzés és értékelés alapelvei... 49 4.1.5. A tanulmányi munka értékelése... 50 4.1.6. Érdemjegyek és osztályzatok:... 50 4.2. A tanulók magatartásának minősítése... 53 4.2.1. A tanuló magatartásának ellenőrzésének szempontjai... 53 4.2.2. A magatartás értékelésének és minősítésének követelményei... 53 4.3. Szorgalom minősítése... 55 4.3.1. A tanuló szorgalmának ellenőrzésének célja... 55 4.3.2. A tanuló szorgalmának minősítésének szempontjai... 55 4.3.3. A szorgalom értékelésének és minősítésének követelményei... 55 4.4. Jutalmazás büntetés... 57 4

4.4.1. Jutalmazás... 57 5. Csoportbontások... 58 6. A tanulók fizikai állapotmérése... 59 6.1. Cél... 59 6.2. Módszerek - eszközök... 59 6.3. HUNGAROFIT... 59 6.4. Eredmény... 60 7. Környezeti nevelés... 60 7.1. Hagyományok a környezeti nevelés terén... 60 7.2. Alapelvek, jövőkép, hosszú távú célok... 61 7.3. Konkrét célok és feladatok... 61 7.4. A környezeti nevelés színterei... 62 7.4.1. Hagyományos tanórai foglalkozások... 62 7.4.2. Nem hagyományos tanórai foglalkozások... 62 7.5. Módszerek... 63 7.6. Taneszközök... 63 7.1. Hagyományok a környezeti nevelés terén... 63 7.2. Alapelvek, jövőkép, hosszú távú célok... 64 7.3. Konkrét célok és feladatok... 64 7.4. A környezeti nevelés színterei... 65 7.4.1. Hagyományos tanórai foglalkozások... 65 7.4.2. Nem hagyományos tanórai foglalkozások... 65 7.5. Módszerek... 66 7.6. Taneszközök... 66 8. Esélyegyenlőségi intézkedések... 67 8.1. Célja... 67 8.2. Helyzetelemzés... 67 8.3. Feladataink... 67 9. Házi feladat... 67 9.1. A házi feladatok célja... 68 9.2. A házi feladat formái... 68 9.3. A házi feladat ellenőrzése:... 68 10. Hagyományok, rendezvények... 69 11. Egyéb sajátosságok... 70 5

AZ ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA A gyerekeknek csak két dolgot kell adnunk, gyökereket és szárnyakat." /Goethe/ Wir müssen den Kindern zwar zwei Dinge geben: Stamme und Fittich. /Goethe/ 1. Az iskolában folyó pedagógia munka Minden intézmény működését több dolog szabályozza. Az iskolai pedagógia munkát megalapozó szocio-kulturális környezet mellett a legfőbb szabályozó rendszer a törvényi szabályozó rendszer: Köznevelési törvény NAT Irányelvek Kerettantervek Nemzetiség iskolai oktatásának irányelve. Iskolánk a Bakonyalján, az Ajkai medencében a város északi peremén működik. 1913-ban kapott működési engedélyt, száz éve neveli oktatja Ajkarendek lakosságának fiatal nemzedékét. Oktató nevelő munkánkat alapvetően befolyásolja a városrész földrajzi elhelyezkedése, történelmi múltja, az itt élő emberek társadalmi helyzete, hagyomány- és szokásrendszere, kultúrája. Munkánk során messzemenően figyelembe kell venni, hogy Ajkarendek a 18. századi betelepítések óta sváb község. Az elmondottakból következően iskolánk falusias környezetben, a városrészben lakó szülőkkel szoros kapcsolatban működik. Elmondhatjuk: mindenki ismer mindenkit, az iskola légköre bensőséges, otthonos; a tanulók, szülők, pedagógusok kapcsolata közvetlen, hatékonyan segíti a nevelő oktató munkát. Azonban a védett környezet ellenére az intézmény mindennapi munkáját a meghatározza az össztársadalmi légkör is. Az iskola - igazodva a környezethez kialakítja saját nevelő oktató rendszerét, ennek megfelelően alakítja a pedagógiai folyamat egészét, s így közös értékeket jelenít meg. Gyermekközpontú intézménynek valljuk magunkat. Célja, hogy az oktató munka eredményeként minden tanuló érje el teljesítménye optimumát, sarkallja tudásvágy, ismerje meg a tudás birtoklásának örömét. 6

1.1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei Én sosem tanítom a diákjaimat, csak próbálom megteremteni a feltételeket, amelyekben tanulhatnak. EINSTEIN,ALBERT Pedagógiai Programunkat iskolánk tantestületének eddigi munkájára alapozhatjuk. Jó felkészültségű, egységes szemléletű a nevelőközösségünk. Az egységes szemlélet kialakulását segíti a kis tantestület, az alacsonyabb gyermeklétszám. Ennek következménye a következetes egymásra figyelés, az egységes pedagógiai ráhatás. A magas színvonalú oktatás mellett fontosnak tartjuk a tanuló személyiségfejlesztését. A kultúra, az erkölcsi értékek, a közösségi magatartási normák közvetítését kiemelt feladatnak tekintjük. Intézményünk kínálata igazodik a gyermek - szülő - társadalom igényeihez, elvárásaihoz, lépést tart a változásokkal, elébe megy az újnak, mindeközben igyekszik megtartani sajátos vonásait, őrzi hagyományait, értékeit. A szülők elvárásai, a társadalmi szükségletek, a tanulói érdekek, valamint az iskola belső igényei és lehetőségei alapján célunk egy gyermekközpontú intézmény működtetése, melyben a közvetíteni kívánt tudományos ismeretek és a személyiségfejlesztés egyaránt hangsúlyt kap. A gyermekek komplex személyiségére való ráhatásban egyensúlyt kell teremteni az ismeretszerzés, a gyakoroltatás-cselekedtetés mellett a példák érzelmi megélésére is, hogy olyan kamaszokat tudjunk kiengedni a kezünkből, akik: képességük maximumát ki tudják hozni magukból és helyt tudnak állni a közép- majd a felsőfokú oktatásban, ezt követően boldog, alkotó felnőtt életet tudjanak élni. Ehhez szükséges: 1.1.1. Az erkölcsi nevelés A köznevelés alapvető célja a tanulók erkölcsi érzékének fejlesztése, a cselekedeteikért és azok következményeiért viselt felelősségtudatuk elmélyítése, igazságérzetük kibontakoztatása, közösségi beilleszkedésük segítése, az önálló gondolkodásra és a majdani önálló, felelős életvitelre történő felkészülésük segítése. Az erkölcsi nevelés legyen életszerű. 7

1.1.2. 1.1.2. Nemzeti öntudat, hazafias nevelés A tanulók ismerjék meg nemzeti, népi kultúránk értékeit, hagyományait. Tanulmányozzák a jeles magyar történelmi személyiségek, tudósok, feltalálók, művészek, írók, költők, sportolók munkásságát. Alakuljon ki bennük a közösséghez tartozás érzete. 1.1.3. Állampolgárságra, demokráciára nevelés A demokratikus jogállam, a jog uralmára épül közélet működésének alapja az állampolgári részvétel, amely erősíti a nemzeti öntudatot és kohéziót, összhangot teremt az egyéni célok és a közjó között. 1.1.4. Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése Az önismeret a társas kapcsolati kultúra alapja. Elő kell segíteni a tanuló kedvező szellemi fejlődését, készségeinek optimális alakulását, tudásának és kompetenciáinak kifejezésre A megalapozott önismeret hozzájárul a kulturált egyéni és közösségi élethez, mások megértéséhez és tiszteletéhez, a szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakításához. 1.1.5. A családi életre nevelés A család kiemelkedő jelentőségű a gyerekek, testi és lelki egészségének alakításában. Iskolánknak ezért kitüntetett feladata a harmonikus családi minták közvetítése, a családi közösségek megbecsülése. Könnyű helyzetben vagyunk, hisz tanulóink túlnyomó többsége követendő példát nyújtó miliőből érkezik. Így feladatunk, hogy ezekre a pozitívumokra felhívjuk a figyelmet és felkészítésük őket a családi életre. 1.1.6. A testi és lelki egészségre nevelés A mai rohanó világban különösen fontos, hogy az egyén jó pszichés és szomatikus állapotban legyen. Ennek megőrzéséhez nagyon fontos az egészséges táplálkozás, a mozgás, és a stressz kezelése. Feladatunk, hogy a családdal együttműködve felkészítsük a tanulókat az önállóságra, a váratlan helyzetek kezelésére és segítsék a tanulókat a káros szokások kialakulásának megelőzésében. 1.1.7. Felelősségvállalás másokért Az empátia, a tolerancia és a szolidaritás érzésének elmélyítésével célunk a hátrányos helyzetű vagy fogyatékkal élő emberek iránti érzékenység megalapozása. 8

1.1.8. Fenntarthatóság, környezettudatosság Természeti környezetünk állapota folyamatosan romlik. Célunk, hogy természet és a környezet ismeretén és szeretetén alapuló értékvédő, magatartás váljék meghatározóvá a tanulók számára. 1.1.9. Pályaorientáció Az iskolának átfogó képet kell nyújtania a munka világáról. Ennek érdekében olyan feltételeket, tevékenységeket kell biztosítania, amelyek révén a diákok megtalálhatják hivatásukat, kiválaszthatják a nekik megfelelő foglalkozást és pályát, valamint képessé válnak arra, hogy ehhez megtegyék a szükséges erőfeszítéseket. 1.1.10. Gazdasági és pénzügyi nevelés A felnövekvő nemzedéknek hasznosítható ismeretekkel kell rendelkeznie a világgazdaság, a nemzetgazdaság, a vállalkozások és a háztartások életét meghatározó gazdasági-pénzügyi folyamatokról. Cél, hogy a tanulók tudják mérlegelni döntéseik közvetlen és közvetett következményeit és kockázatát és a fogyasztóvédelmi jogok tanítását. 1.1.11. Médiatudatosságra nevelés A tanulók megismerkednek a média működésével és hatásmechanizmusaival, a média és a társadalom közötti kölcsönös kapcsolatokkal, a valóságos és a virtuális, a nyilvános és a bizalmas érintkezés megkülönböztetésének módjával. 1.1.12. A tanulás tanítása A tanulás tanítása az iskola alapvető feladata. Meg kell tanítania, hogyan használhatók a könyvtári és más információforrások; melyek az egyénre szabott tanulási módszerek; miként működhetnek együtt a tanulók csoportban; hogyan rögzíthetők szó szerint szövegek, meghatározások, képletek. Olyan tudást kell kialakítani, amelyet a tanulók új helyzetekben is képesek alkalmaznia változásokhoz. 1.1.13. A nemzetiségi értékek Iskolánk német nemzetiségi iskola nyelvoktató. Mindennapjainkba beágyazódik a sváb értékrend. Igyekszünk gyermekeinkkel megismertetni őseink életmódját, hagyományaikat. Ezért tanítunk számukra a nyelven kívül is német 9

irodalmat, népismeretet, valamint a német nyelvű faluközösséggel együtt megismertetjük őket a régi kultúra elemeivel, dalokkal, táncokkal. 1.2. Az iskola pedagógiai értékei A nevelési-oktatási folyamatnak és az oktatásnak mindenkor összhangban kell lennie hazánk Alaptörvényével, a jogállam rendjével, az élet és az emberi méltóság tiszteletének elvével, valamint az ezzel összefügg lelkiismereti és vallásszabadsággal, továbbá a Föld, az ember, a természet és a kultúra védelmét szolgáló nemzetközi egyezményekkel. A Nat fontos szerepet szán az egyetemes magyar nemzeti hagyománynak, a nemzeti öntudat fejlesztésének, beleértve a magyarországi nemzetiségekhez tartozók öntudatának ápolását is. 1.3. Az iskola pedagógiai céljai A köznevelési törvény alapszemléletében módosította a közoktatási intézményeket. Fő vonalként a nemzeti műveltség megalapozását, a hazai nemzetiségek kultúrájának megőrzését, átadását, az erkölcsi érzék és a szellemi-érzelmi fogékonyság elmélyítését jelöli meg. Gyorsan változó világunkban az elsajátított tudásnak értékállónak, a kor igényeinek megfelelőnek kell lennie. Célunk az alapvető képességek és készségek kialakítása, az egyéni képességek fejlesztése, az esetleges hátrányok csökkentése. Tudatosítani kell a gyermekekben a környezetünkből megismerhető erkölcsi értékeket, meg kell erősíteni a humánus magatartásmintákat, szokásokat. Munkánk középpontjában a személyre szóló fejlesztés törekvése áll. A fejlesztés kiemelt területei a test és a lélek harmonikus egységére való törekvés megalapozása, a szocializáció elősegítése, műveltséghez alapok megteremtése, tanulási stratégiák megválasztása. Az életkori sajátosságokhoz igazodva ki kell alakítani az integratív képi, az elvont fogalmi és az elemző gondolkodást. Az iskolába lépő gyermekben óvni és fejleszteni kell a megismerés, a megértés és a tanulás iránti érdeklődést, nyitottságot. Zökkenő nélkül kell átvezetnünk tanítványainkat az óvoda játékosabb környezetéből az iskolába. A játéknak továbbra is tág teret kell engedni, a játékos feladatok alapozzák meg a későbbi komoly munkát, a tanulást. Építeni kell a gyermekek kíváncsiságára, érdeklődésére, így fejleszthetjük ki a felelősségtudatot, kitartást s az érzelemvilág gazdagodását; mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz, megalapozzuk a tanulási szokásokat. 10

Iskolánkban, német nemzetiségi iskola lévén, kiemelkedő feladat a nemzeti, a nemzetiségi és az etnikai hagyományok tudatosítása, ápolása. Ki kell fejleszteni tanulóinkban a nemzeti és nemzetiségi öntudat egységét, a hagyományrendszer ápolásának igényét és az egymástól eltérő kultúrák tiszteletét. A komplex személyiségfejlesztés a nevelési oktatási folyamat több területén is megvalósul: tanítási órákon napköziben szabadidős tevékenységek során tanórán kívüli rendezvényeken. A célkitűzések megvalósításának legfontosabb színterei a tanórák. Vannak olyan fejlesztési területek melyek műveltségi területek mindegyikére vonatkoznak: A tanulók ismerjék meg és becsüljék nemzeti kultúránk értékeit, igazodjanak el jelen életünkben. Legyenek büszkék hagyományainkra, a helyi hagyományokat ápolják. Ismerjék meg az itt élő svábság történetét, nemzetiségi kultúráját, hagyományait. A német nemzetiséghez tartozók ismerjék az anyaország történelmét, kultúráját, értékeit. Legyen harmonikus a kapcsolatuk a természeti és társadalmi környezettel. Éreztessük meg tanulóinkkal az ember és természet szoros kapcsolatát, tudatosítsuk: a környezetvédelem nemcsak társadalmi, hanem személyes ügy is. Ismertessük meg tanulóinkkal a kommunikációs kultúra fontosságát a mindennapi életben. Iskolánkra nagy feladat és felelősség hárul tanulóink egészséges életmódra nevelésében. (testi, lelki, szociális). Foglalkoznunk szükséges a szexuális kultúra és magatartás kérdésével is. Az iskolába kerülő tanulót vezessük rá a tanulás eredményes módjára. Fel kell készíteni tanulóinkat arra, hogy 6. illetve 8. osztályba érve eldönthessék milyen pálya felé orientálódnak, milyen iskolákban folytatják tanulmányaikat. A jelenlegi gazdasági helyzetben mindenkinek számolnia kell esetleges pályamódosítási kényszerrel is. Ennek megfelelően e gyermekeket rugalmasságra, élethosszig való tanulásra és ennek képességére is fel kell készíteni. 11

1.4. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai feladatai Az iskolában folyó munkát a törvények, rendeletek és az ezek alapján elkészített intézményi dokumentumok határozzák meg. A nevelők munkájuk során arra törekedjenek, hogy a különböző nevelési területek, az értelmi, erkölcsi, az esztétikai, testi és a munkára nevelés hatékonyan szolgálják a személyiségfejlesztést. Fel kell használni e célok megvalósítása érdekében az iskola különböző közösségeit s partnerkapcsolatait. A személyiségfejlesztéskor figyelembe kell venni az egyes tanuló készségeit, tulajdonságait s azt a környezetet, amelyben él. Minden nevelő feladata ezek feltérképezése, megismerése. A személyiség fejlesztésének feladatait a tanulók alapos megismerése után végezhetjük el. Tanulóinkat fel kell készíteni arra, hogy be tudjanak illeszkedni, újszerű sok nehézséget okozó társadalmunkba. Megismerjék a boldoguláshoz szükséges szabályokat, normákat, magatartásformákat. Segíteni kell olyan sokoldalú személyiség kialakulását, aki eligazodik az életben, tudja a válaszokat a kihívásokra; az örökölt hagyományrendszerre építve hasznos tagja az őt közvetlenül körülvevő s a tágabb társadalmi közösségnek is. A tanuló ismerje meg, hogy a társadalmakban a személyek a munkamegosztás következtében különböző munkahelyeken különböző dolgokkal foglalkoznak. Segíteni kell abban, hogy e munkamegosztásban találja meg a helyét. Az egyéni és a közös érdeket egyéni felkészültsége, érdeklődése szerint tudja egyeztetni; lássa értelmét munkájának. Ki kell alakítani tanulóinkban a művelődés iránti igényt. Legyen számukra természetes, hogy rendszeresen olvasnak, színházba, moziba, hangversenyre, kiállításokra járnak. Figyelemmel kísérik s igénybe is veszik a művelődési és közművelődési intézmények szolgáltatásait. Boldogulásukhoz szükséges az egész életen át tartó tanulás megalapozását szolgáló képességek fejlesztése, a kulcskompetenciák fejlesztése. A kulcskompetenciák azok a kompetenciák, amelyre minden egyénnek szüksége van személyes boldogulásához és fejlődéséhez, az aktív állampolgári léthez, a társadalmi beilleszkedéshez és a munkához. Mindegyik egyformán fontos, mivel mindegyik hozzájárulhat a sikeres élethez egy tudás alapú társadalomban. Felértékelődik az egyén tanulási kompetenciájának fejlesztése, mert az emberi cselekvőképesség az egész életen át tartó tanulás folyamatában formálódik. 12

1.4.1. Kulcskompetenciák: Anyanyelvi kommunikáció Idegen nyelvi kommunikáció Matematikai Természettudományos kompetencia Digitális kompetencia A hatékony önálló tanulás Szociális és állampolgári kompetencia Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség. 1.4.2. Kiemelt fejlesztési feladatok kompetencia alapú oktatás módszertanának és eszközeinek széleskörű bevezetése pedagógusok módszertani kultúrájának korszerűsítése tanulói kulcskompetenciák egyénre szabott fejlesztése Céljaink megvalósítása érdekében főbb feladataink: a tanulók életkori sajátosságainak megfelelő tanulási-tanítási módszerek alkalmazása: az alapkészségek fejlesztésének hangsúlyos kezelése, a pedagógiai munkában a személyre szabott fejlesztésre való törekvés, az egyéni képességek kibontakoztatása, a tanulási problémákkal küzdők egyéni fejlesztése, a felelősségtudatra, kitartásra, munkafegyelemre szoktatás a motivációs lehetőségek sokoldalú alkalmazásával, a tanulási szokások megalapozása, szociális-kulturális környezetből fakadó hátrányok csökkentése, a humánus magatartásminták erősítése, közösségi értékrend megalapozása, a tanórán kívüli ismeretszerzés lehetőségeinek közvetítése, az önálló ismeretszerzésre való képesség elsajátíttatása, gyakoroltatása különböző munkaformákban, a tanulói önismeret, akarat, empátia, együttműködési készség, felelősségtudat, problémamegoldó képesség fejlesztése az osztály és iskolai tevékenységek körében, 13

a tanulók tevékenykedtetése a közösségi élet szervezésében, a demokratikus magatartásformák, követendő magatartás min-ták - szokások kialakítása, gyakoroltatása a tevékenységek során, viselkedési normák kialakítása szituációkban való gyakorlása, rögzítése, a nemzeti és más kultúrák hagyományainak, szokásainak megismertetése, ápolásukra nevelés, érdeklődés felkeltése Európa, és az emberiség közös problémái, azok megoldásának lehetőségei iránt. 1.5. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai eszközei A mai kor a Z nemzedék, mely bennszülött módjára kezeli a digitális technikát, otthon van a számítógépek világában és boldogan szörfözik a NET-en. Életmódjuk meghatározza érdeklődési körüket, tájékozódási ismeretszerzési módjukat. A hagyományos kérdve- kifejtő módszer, az egyszerű szövegértelmezési tanulási technikák kevés ingert adnak számukra, figyelmüket csak rövid ideig kötik le. Ezért nagyon fontos, hogy az oktatás folyamatában sokszínű, korszerű eszközöket, eljárásokat alkalmazzunk. A nevelés és oktatás eszközrendszerének meg kell felelni jelen korunk pedagógiai tudományának és technikai felkészültségének. Azonban nem szabad megfeledkezni arról, hogy a tananyag elsajátításának módja függ a tanár személyiségétől, felkészültségétől, s a gyermekektől, akiket tanít. A célt nem téveszthetjük szem elől: a tanulók neveltségi kulturáltsági szintjét folyamatosan - életkori sajátosságainak megfelelően mélyíteni; készségeit, képességeit fejleszteni kell és természetesen át kell adni nekik azokat az ismereteket, melyek a tananyag tartalmát képezik. Ahhoz, hogy ez a folyamat minél hatékonyabb legyen meg kell találni a motiválás, a tanulói aktivitás fokozásának legeredményesebb módjait. Iskolánkban is több teremben interaktív tábla segíti a mindennapi munkát. Mindemellett elengedhetetlen: személtető eszközök, kísérletek, képek, könyvek napi használata. Azonban a tudás megszerzéséhez elengedhetetlen megtanítani szöveget ábrát értelmezni, lényeget kiemelni és önállóan tanulni a gyermekeket. 14

1.6. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai eljárásai A tudományok gyors fejlődése, a szükségletek új megjelenési formái és a világ új kihívásai a megszokottól eltérő feladatok elé állítják az iskolát, személyiségfejlesztő tanítást állítja központba, ahol a tanulók tudásának, képességeinek fejlesztése, a készségek elsajátíttatása áll, figyelembe véve, hogy az oktatás és a nevelés színtere nem csak az iskola, hanem az élet számos egyéb fóruma is. A differenciált tanítás-tanulás megvalósulásának lehetőségei: a tanulás belső motivációinak, önszabályozó mechanizmusainak kialakítását, fejlesztését; cselekvésbe ágyazott tanítási folyamat előtérbe állítva tevékenységüket, önállóságukat, kezdeményezéseiket, problémamegoldásaikat, alkotóképességüket; előzetes ismereteik, tudás feltárása; az iskolai tanítás-tanulás folyamán a tanulók a páros, együttműködő (kooperatív) tanulás technikáinak és formáinak alkalmazása differenciálás a feladatok kijelölésében, megoldásában, a szükséges tanári segítésben, az ellenőrzésben, az értékelésben; sajátos tanulásszervezési megoldásokat kell alkalmazni a különleges bánásmódot igénylő sajátos nevelési igényű gyerekek esetében, különböző tanulásszervezési megoldásokkal az együttműködést és a tanulási esélyek egyenlőségét szolgáló szervezeti formákat kell kialakítani mind az iskolák közötti együttműködésben, mind az iskolán kívüli és az iskolai munkában. 2. A személyiségfejlesztés Ma már szinte mindenki számára elfogadott, hogy az egy-egy osztályban tanuló gyerekek között komoly különbségek vannak egyéni adottságokban, a kognitív képességek fejlettségében, az érési ütemben vagy az otthonról hozott ismeretek szokások, a tanulásra való motiváltság szintjében. Felfogásunk szerint a gyerekeket érdekeltté, aktívvá kell tennünk a tanulás folyamatában. Tanulásszervezésünkben törekszünk a differenciált tanulásirányítási módszerek változatos használatára, biztosítva, hogy ne siettessünk, de ne is fogjunk vissza senkit az ismeretszerzés, a készségfejlődés folyamatában. A személyiség fejlesztésének feladata életkoronként eltérő: 15

2.1. Személyiségfejlesztés életkoronként A személyiségfejlesztés akkor lehet a leghatékonyabb, ha a célokat, feladatokat, módszereket, eszközöket a gyermekek életkori pszichés és szomatikus jellemzőinek ismeretében határozzuk meg. 2.1.1. 1-2. osztály Az óvodából az iskolába való átmenet komoly fejlődési lépcső a kisgyermekéletében. A játékos, könnyed megtapasztalást követően a napi több órai aktív figyelem és fegyelem koncentráció elérése hosszú folyamat. Személyiségjegyük ebben az életkorban: nyitottság, tanulás, játék, munka: egyénre szabott tanulási módszerek elsajátítása, tolerancia: egymás elfogadása, szolidaritás, önismeret, akarat fejlesztése: a tanulók ismerjék fel az együttműködés (tanuló tanuló, tanuló felnőtt ) elsősorban az ő érdekük, a munka szeretete, az igényesség. 2.1.2. 3-4. osztály Az első két évet követően jelentős fejlődés indul meg fiziológiailag illetve a kognitív képességek terén. Az első szakasz eredményeire alapozva konkrét személyiségfejlesztő programot alkalmazunk a fokozatosság és a differenciálás elvének figyelembe vételével. az alapvető tanulás- és munkaszokások elsajátítása, a problémamegoldás képességének kifejlesztése, az önfegyelem kialakulásának elősegítése, felelősi megbízatások, illetve egyéb öntevékenységi formák kialakítása, a mozgás egészségmegőrző szerepének tudatosítása. 2.1.3. Személyiségfejlesztés az 5-6. osztály A felső tagozatba lépés minőségi kategória ugrás a tanulóknál. A serdülés olyan fejlődési szakasz, amikor a gyermek szervezetében a felnőtté válás lépcsőfokait jelző fizikai változások mennek végbe, melyet pszichés változások, öntudat ébredése, fokozott kritikai hajlam jelzi. Feladat: a munkafegyelem, a tanulási fegyelem, a teljesítmény tisztelete, alapvető tanulási- és munkaszokások elsajátítása, az önfegyelem kialakulásának segítése, akaratfejlesztés, 16

a vitakultúra elemeinek (bírálat, önbírálat, ok-okozati összefüggések, mások véleményére való odafigyelés) folyamatos alkalmazása, 2.1.4. Személyiségfejlesztés a 7-8. osztályban A serdülés viharos évei nem cél nélküliek. Új énképnek, én-identitásnak, énideálnak kell kialakulnia, s mindez nem jár konfliktusok nélkül. A fiatalnak új modelleket kell találnia, újra ki kell vívnia helyét a különböző csoportokban, meg kell tanulnia a párkapcsolat kialakítását és fenntartását, s pályát, pályairányt kell választania. Mindez csak akkor lehet eredményes, ha sikerül integrálnia a múltat, jelent és jövőt; így lesz képes megtalálni és kivívni a társadalomban felnőtt helyét. Ehhez az iskola feladata: a tanulók értelmi nevelése, az önálló ismeretszerzésre való igény kialakítása, fejlesztése (személyes észlelés fontossága), alapvető erkölcsi értékek felismerése, megismerése, meggyőződéssé alakítása, önismeretre nevelés, a tanulók testi nevelése, a fizikai képességek fejlesztése, a testmozgás iránti igény felkeltése az egészséges környezet és életmód iránti igény kialakítása, fejlesztése, a tanulók nemzeti és állampolgári nevelése, a szülőhely a haza iránti elkötelezettség kialakítása, a tanulók demokratikus szemléletének kialakítása, fejlesztése, a megfelelő konfliktuskezelés elsajátítása a probléma kulturált megfogalmazása. a nemzetiségi identitástudat erősítése. 2.2. A személyiségfejlesztés főbb területei A tanuló gondolkodási - tanulási képességeinek fejlesztése, az értelem fejlesztése. A szociális érzékenység fejlesztése, emberi kapcsolatok. A kulturált életmód, testi, lelki egészség igénye. 2.2.1. Értelmi fejlesztés A tanuló gondolkodási - tanulási képességeinek fejlesztése, az értelem fejlesztése A tanórán a tananyag feldolgozása, az alkalmazott módszerek segítsék elő: a tehetség, adottság felismerését, a gyermekekben rejlő képességek sokoldalú kibontakoztatását, játékszeretet és az alkotásvágy fejlesztése, 17

az ismeretszerzési vágy, tudásvágy felébresztését; a permanens tanulás igényének és képességének kialakítását, a kreativitást, a problémamegoldó gondolkodás fejlesztését. Az alkalmazott módszerek és az ismeretek számonkérésének formái fejlesszék: a tanulók tanulási kötelességtudatát, segítsék a helyes tanulási szokások, hatékony tanulási módszerek kialakítását (megfigyelés, lényeglátás, összefüggések felismerése, rendszerező képesség), fejlesszék a kommunikációs készségeket (írás, olvasás, beszéd, beszédértés) a vázlatkészítés és a különböző segédeszközök alkalmazásának készségét, előadói képességet, a tanulási életprogram fejlődésének segítése, a tanulás gyakorlati értéke, mint motívum, a tanulói kortárscsoport befolyásoló szerepét, a tanuló helyes önértékelését. A tanórai és tanórán kívüli ismeretszerzés formái segítsék elő: a tanulói teljesítményvágy optimalizálásának igényét, az önálló ismeretszerzés, bővítés belső késztetéssé alakítását, a tudás birtoklásának örömét. 2.2.2. Szociabilitás fejlesztése Szociális értékrend fejlesztése, emberi kapcsolatok megfelelő énkép kialakítása, önismeret fejlesztése, reális önértékelésre való képesség birtoklása, a megfelelő önbizalom kifejlesztése döntéshozatalra való képesség, a döntésekért, tettekért való felelősségvállalás, kötelességtudat kialakítása kitartás, akaraterő, küzdeni tudás - mint emberi tulajdonságokkal való rendelkezés személyiségünk megismerésének képessége: önkontroll, önuralom és önfegyelem elsajátíttatása az egyének és csoportok kölcsönös megértésének, együttérzésének, segítőkészségének előnyeit közvetítő iskolai légkör, életrend elfogadásának, igényének kialakítása az emberek közötti érintkezés, emberi kapcsolatteremtés és kommunikáció kulturált formáinak, elfogadott normáinak kialakítása, udvariasság és illemtani szabályok birtoklása 18

tartalmas emberi kapcsolatok kiépítésének igénye; önmagával és másokkal szembeni igényesség belsővé tétele az emberi értékek felismerése; mások munkájának tiszteletére, megbecsülésére nevelés az empatikus képesség kialakítása társadalmilag elfogadott értékrend, erkölcs, etikai értékek közvetítése a társadalmi viszonylatrendszerbe való beilleszkedés képességének kialakítása, közösségi és demokratikus magatartási formák birtoklása nyitottság, érdeklődés, fogékonyság kialakítása a világ, az emberiség globális problémái iránt aktív közéleti tevékenységre ösztönzés, a másság elfogadása, segítőkészség, jóindulat, tolerancia a mai bonyolult, nyitott világban való eredményes érvényesülés képességének kialakítása sajátos egyéni értékrendszerek kialakítása szociális szokások kialakítása szociális minták nyújtása 2.2.3. Kulturált életmód, testi - lelki egészség önkifejezési képességek bemutatása, gyakorlása nemzeti kultúránk megismerésére, értékeinek tiszteletére, hagyományainak ápolására nevelés új érték teremtésének igényére, önkifejező képességre nevelés a kulturált nyelvi magatartás kialakítása, választékos szóbeli kifejező képesség elsajátíttatása elemi munkaszokások kialakítása (pontosság, rend, önkiszolgálás, takarékosság, kötelességérzet, lelkiismeretesség) az életkori sajátosságoknak megfelelő önállóság, önellátó képesség kialakítása harmonikus családi élet igényének kialakítása; a családban rejlő értékek tudatosítása egészséges életmódra ösztönzés; a szabadidő eltöltésének kulturált formáira, a környezet védelmére és óvására szoktatás az esztétikus környezet kialakítása, kiépítése, közös védelme (táska, terem, iskola, lakókörnyezet), a tanulók ízlésének formálása. 19

3. Egészségnevelés egészségfejlesztés - elsősegélynyújtás Az egészség az ember legdrágább kincse, az egészség jó hangulat, testi-lelki egyensúly, harmónia, magabiztosság és biztonság is egyben. Az iskola nevelési alapértékei között első helyen áll az élet és egészség védelme. Népességünk betegségi és halálozási adatai jelentős mértékben róhatók az egészségügyi tudatlanság számlájára. A kulcs az ifjúság hatékony oktatása, tehát az iskolára nagy feladat hárul a felnövekvő nemzedékek egészséges életmódra nevelésében. Az egészséges életmódra nevelés nemcsak a betegségek megelőzésének módjára tanít, hanem az egészséges állapot örömteli megélésére és a harmonikus élet értékként való tiszteletére is nevel. Az egészségnevelés az iskola minden pedagógusának, illetve minden tanórai és tanórán kívüli foglalkozásnak feladata. 3.1. Az iskolai egészségnevelés célja Minden tevékenységével szolgálja a tanulók egészséges testi, lelki és szociális fejlődését. Tanulóink korszerű ismeretekkel és azok gyakorlásához szükséges készségekkel rendelkezzenek egészségük megőrzése és védelme érdekében. Növekedjen a születéskor várható időtartam, valamint a betegségtől mentes életszakasz hossza és javuljon az életminőség. A család mellett az iskola váljék az egészségfejlesztés kiemelkedő színterévé. 3.2. Az egészségfejlesztéssel összefüggő iskolai feladatok Az iskolának, mint az egészségfejlesztés alapvető színterének a feladata: A tárgyi feltételek megteremtése, amelyek az iskolákat biztonságossá és egyben az egészségfejlesztés alkalmas színterévé teszi. Az egészség megvédésére, megedzésére, visszaszerzésére vonatkozó, közérthető, de tudományos ismeretek átadása. Megtanítani, hogy alapvető értékünk az egészség. Az iskola mindennapos működésében kiemelt figyelmet kell fordítani a gyermek, a tanuló egészséghez, biztonsághoz való jogai alapján a következő egészségfejlesztéssel összefüggő feladatokra: 20

3.2.1. Egészséges táplálkozás Az egészséges életmód egyik kulcskérdése a helyes táplálkozás. A jövő nemzedék helyes táplálkozását már gyermekkorban meg kell alapozni. Az egészséges táplálkozás a családban kezdődik. A diákok a nap felét az iskolában töltik, ezért az iskolának nagy szerepe van abban, hogy felhívja a figyelmet a napi ötszöri étkezés, a reggeli fontosságára, a könnyű vacsora szerepére és az édességek mértékletes fogyasztására. Diákkorban kell kialakítani és megalapozni a helyes táplálkozási szokásokat, amelyek felnőttkorban lassan és fokozatosan bővülnek és módosulnak. Az iskolai étkeztetési rendszer működtetése során törekedni kell, hogy minden tanuló számára mindig elérhető legyen elegendő mennyiségű és megfelelő minőségű táplálék. Az órák közötti szünetekben minél kevesebbet fogyasszanak egészségtelen rágcsálnivalókat. A cél az, hogy a diákok maguktól válasszák az egészségesebb ételeket. 3.2. 2. Mindennapos testnevelés, testmozgás A rendszeres testmozgás kedvezően befolyásolja a fiatalok testfelépítését, erősíti a gerincet, növeli az izmuk tömegét, szabályozza annak működését, valamint a szervezet zsírtartalmát. Biztosítja az egyenletesebb, harmonikusabb testi fejlődést, ami különösen fiatalkorban fontos, mert ebben az időszakban fokozott a kiegyensúlyozatlanság veszélye. A mindennapos testedzésre lehetőséget ad saját sportcsarnokunk, udvarunk. A testnevelés órákon kívül délutáni tömegsport foglalkozásokon, edzéseken vehetnek részt diákjaink. A testnevelés foglalkozások során különös gondot kell fordítani arra, hogy a tanulók örömforrása legyen a testmozgás. 3.2.3. A testi és lelki egészség fejlesztése, a viselkedési függőségek, a szenvedélybetegségekhez vezető szerek fogyasztásának megelőzése Az egészségmegőrzés komplex feladat, amelyben több szektor együttműködésére van szükség. A gyermekorvosok, védőnő nyomon követik, segítik, biztosítják az egészséges szellemi-testi fejlődést. A tanulók egészségügyi és higiéniai szűrővizsgálatokon vesznek részt, felvilágosító előadásokat hallgatnak meg. A Gyermekek Háza által szervezett egészségügyi vetélkedők célirányosan foglalkoznak az egyes korcsoportok életkori problémáival játékos formában. Az egészséges, harmonikus életvitelt megalapozó szokások a tanulók cselekvő, tevékeny részvételével alakíthatók ki. A diákoknak tudniuk kell, hogy a dohányzás, az alkoholfogyasztás, a szexuális szabadosság és a kábítószer-fogyasztás következményei, a 21

helytelen gyógyszerfogyasztás az egészségüket veszélyezteti. A családdal, a társadalommal együttműködve legfontosabb a megelőzés, az egészségmegőrző szokások kialakítása. Napjainkban jelentős probléma a tiltott szerek használata. A drogprevenció összetett személyiségfejlesztő munka, ezért abban a tantestület minden tagjának részt kell vennie, és kiemelten fontos az osztályfőnökök szerepe. Pedagógusainknak tisztában kell lenniük a legális-illegális drogok fogyasztása mögött meghúzódó okokkal. Közre kell működniük a tanuló fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében. Tudniuk kell, mi a kompetenciájuk, ha szembesülnek a kábítószerezés problémájával. A szülő, a család a legfontosabb társ a tanulók érdekében végzett megelőző munkában. 3.2.4. A baleset-megelőzés és elsősegélynyújtás A balesetek elkerülése érdekében szükséges, hogy a gyerekek ismerjék meg a környezetelsősorban a háztartás, az iskola és a közlekedés, veszélyes anyagok- leggyakoribb, egészséget, testi épséget veszélyeztető tényezőit. Készüljenek fel a veszélyhelyzetek egyéni és közösségi szintű megelőzésére, kezelésére. Az iskola feladata az is, hogy felkészítsen az önálló gyalogos közlekedésre, a tömegközlekedési eszközök használatára, az utas balesetek elkerülésének módjaira. Figyelmet kell fordítani továbbá a veszélyes anyagok, illetve készítmények helyes kezelésére, legfontosabb szabályaira (felismerésére, tárolására). Baleset esetén viszont fontos, hogy a gyerekek rendelkezzenek elsősegély-nyújtási alapismeretekkel. Ezeknek az elsajátítása beépíthető az alsó tagozaton a környezetismeretbe, felső tagozaton pedig az egészségtan tantárgyba. 3.3. Az egészségfejlesztés módszerei, eszközei viselkedési minták közvetítése, személyes példamutatás döntési helyzetek biztosítása ismeretek, tapasztalatok közvetítése érzelmi minták közvetítése élménygazdag helyzetek megteremtésével közös vagy csoportos játékok szituációs játékok tárgyak segítségével meggyőzés (tudatos hatás) tanulói aktivitást igénylő módszerek előtérbe helyezése iskolai és iskolán kívüli versenyek faliújság és plakátok segítségével történő ismeret terjesztése könyvek, folyóiratok, képek és nyomtatott egészségügyi szórólapok tanulmányozása kötetlen beszélgetés. 22

4. A közösségfejlesztés, együttműködés..közösségnek az emberek olyan együttélését nevezem, amelyet a következő négy tényező köt össze: közös érdek, közös cél, közös értékrend és a fenti három tényező meglétének tudata, vagy más szóval a mi tudat. Hankiss Elemér 4.1. A közösségfejlesztés Az ember születése pillanatától közösségi lény. Mindennapjait befolyásolja mikro- és makrokörnyezete és a felőlük érkező hatások. Ez is egy bipoláris folyamat az egyén hat a közösségre, a közösség az egyénre. Az igazi nevelőközösség a legegyetemesebb emberi, kulturális, vallási, nemzeti és szociális értékek hordozója, közvetítője amellett, hogy messzemenően figyelembe veszi a közösség tagjának egyéni sajátosságait. Célja, hogy a közösség, mint tevékenységi keret segítse az egyén fejlődését, képességeinek kibontakoztatását úgy, hogy azok egyéni lehetőségeinek maximumára jussanak el. 4.1.1. A közösségfejlesztés célja Nevelés folyamán fontos cél, hogy a gyermek, tanuló, felnőtt alkalmazkodni tudjon és alkotó tagjává tudjon válni környezetének. A közösségfejlesztés szorosan kapcsolódik személyiségfejlesztési alapelveinkhez. Fontos, hogy tanulóink tisztában legyenek önmagukkal, ismerjék és fogadják el önmagukat, reális önértékeléssel rendelkezzenek, hisz mások megismeréséhez, elfogadásához, az együttműködéshez az önismeret vezet. Célunk az empatikus magatartás kialakítása mely a társak iránti odafigyelés képességének kialakítását, fejlesztését rója ránk. Későbbiekben ezeknek a képességeknek a továbbfejlesztésével juthatunk el az alkalmazkodni tudáshoz, a kompromisszumkészségig, a másság elfogadásához, a toleranciagyakorlásáig. Ehhez szükséges, hogy iskolánk oktatása, légköre nyitott legyen, ugyanakkor biztonságot sugározzon. 4.1.3. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok Az együttműködés képessége, a közös tervek iránti elkötelezettség, a másokért tenni öröme fontos hajtóerő. Hagyományaink megerősítik az összetartozás érzetét. A megtartásukhoz 23

vezető munkás út jó alkalom az együttműködésre, az együtt dolgozásra, melynek fontos közösségformáló ereje van. Azonban a közösséggé formálódásnak hosszú folyamata van. A folyamat során feladatunk: a közösségi szokások, normák elfogadtatása, az egyéni és a közösségi érdekek szinkronba hozása, a véleményalkotó, véleménynyilvánító képességének fejlesztése, érvelés a másság elfogadtatása, az együtt érző magatartás, empátiás készség kialakítása, a harmonikus embertársi kapcsolatok fejlesztése nyitottság a különböző szokások, életmódok, kultúrák, vallások iránt, a környezet állapota iránt fogékonyság fejlesztése, megfelelő beszédkultúra kialakítása, helyes konfliktuskezelő magatartás kialakítása. 4.1.4. A közösségi nevelés területei: a család az iskola az iskolán kívüli közösségek. 4.1.5. A közösségfejlesztés szinterei Szinte minden tevékenység alkalmas arra, hogy a kihasználjuk közösségfejlesztési céllal. Legfontosabb színterek: tanórák: osztályfőnöki órák, szaktárgyi órák tanórán kívüli tevékenységek: szakkörök, séta, kirándulás, napközi, tanulószoba DÖK munka szabadidős tevékenységek. 5. Az iskola szereplőinek együttműködése Minden közösség több szereplős. A funkciónak megfelelő működéshez elengedhetetlenül fontos, hogy mindenkinek meglegyen a maga szerepe és képes legyen a közösség tagjaival való együttműködésre. Az iskola olyan közeg, ahol elengedhetetlen a feladatok pontos definiálása, az együttműködési formák meghatározása. Az együttműködés napi szintje a munkaköri leírásokban meghatározottaknak megfelelően történik. Ezen felüli együttműködési terepek intézményen belül: 24

Vezető - vezetőség nevelőtestület iskolatitkár diákság. A jó működés alapfeltétele a hatékony kommunikáció, a gyors információáramlás. Ezt szolgálja a vezetés és nevelőtestület között: alkalmazotti értekezletek, munkaközösségi megbeszélések, tanári hirdető tábla, körözvények. 5.1. A pedagógusok feladatai, az osztályfőnöki munka A nevelési folyamat legmeghatározóbb, aktív elemei a pedagógusok. Munkájuk minősége egész életre szóló hatást gyakorol tanítványaira. Ennek ismeretében különösen fontos, hogy minden helyzetben ennek tudatában végezze napi feladatait. 5.1.1. A pedagógusok feladatai A nevelési oktatási folyamatban dolgozók feladatait alapjaiban törvények, rendeletek határozzák meg. Az elkövetkezendő időre szóló konkrét feladatleosztás a pedagógus életpályamodell bevezetésével járó változások, illetve az óraszámemeléssel járó pontos elvárások ismeretében lehetséges. Azonban vannak olyan általános elvárások, melyek megfogalmazhatók. 5.1.2. Általános szakmai feladatok: Rendelkezzen általános műveltséggel, idegennyelv-tudással, társadalmi érzékenységgel. Tevékenysége során tartsa tiszteletben az egyetemes emberi és nemzeti értékeket, az erkölcsi normákat. Tevékenysége során juttassa kifejezésre egyéni és közösségi felelősségérzetét. Vállaljon közösségi feladatokat. Segítse tanulóink személyiségébe beépülni nemzetiségi identitásukat. Legyen tisztában azzal, hogy viselkedésével, megnyilvánulásaival példaként szolgál és ez motiválja tetteit. 25

5.1.3. Együttműködés a szülőkkel Munkája során működjön együtt a szülőkkel a tanulók személyiségének fejlesztésében, képességeinek kibontakoztatásában. Feladatának ellátása során tartsa tiszteletben a szülők vallási és világnézeti meggyőződését! Segítse a nemzetiségi nevelést! A szülő és a tanuló javaslataira, kérdéseire érdemi választ ad. 5.1.4. Az egyes jogok biztosítása Gondoskodjon a tanulók törvényben foglalt jogainak biztosításáról. Gondoskodik a szülők jogainak biztosításáról. Tartsa meg az egyenlő bánásmód követelményét a tanulókkal kapcsolatos döntései, intézkedései meghozatalakor! 5.1.5. A gyermek nevelésével- oktatásával kapcsolatos feladatok Alapvető feladata a rábízott gyermekek, tanulók nevelése, tanítása. Gondoskodik a tanuló testi épségének megóvásáról, erkölcsi védelméről, személyiségének fejlődéséről, Az ismereteket tárgyilagosan és többoldalúan közvetíti Oktató tevékenysége során figyelembe veszi a tanuló egyéni képességét, tehetségét, fejlődésének ütemét, szociokulturális helyzetét és fejlettségét, sajátos nevelési igényét, segíti a tanuló képességeinek, tehetségének kibontakozását, segíti a hátrányos helyzetben lévő gyermek, tanuló felzárkózását tanulótársaihoz, elsajátíttatja az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket a tanulók részére az etikus viselkedéshez szükséges ismereteket átadja. balesetet, vagy ennek veszélye esetén a szükséges intézkedéseket megteszi, közreműködik a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, elsajátíttatja a közösségi együttműködés magatartási szabályait, törekszik azok betartatására, 26

a szülőket és a tanulókat rendszeresen tájékoztatja, a szülőt figyelmezteti, ha gyermeke jogainak megóvása vagy fejlődésének elősegítése érdekében intézkedést tart szükségesnek. 5.2. Osztályfőnöki munka Az osztályfőnöki tevékenység legfontosabb céljai az egész iskolára vonatkoztatva: úgy irányítani a tanulók tevékenységét, hogy el tudjanak igazodni a környező világban, ismerjék és védjék környezetüket, egészségüket, énképük legyen reális, optimista szemlélettel rendelkezzenek, jövőképük legyen reális és körvonalazható, kerüljék a káros szenvedélyeket! Mindennek érdekében: Feladata, hogy megismerje az osztályába tartozó tanulók személyiségét, segítse fejlődését. Segítse elő az osztályközösség kialakulását, illetve megerősödését. Kísérje figyelemmel az osztályában tanuló gyermekek tanulmányi eredményeit, magatartását, szükség esetén konzultáljon kollégáival. Nyújtson segítséget a konfliktusok megoldásában, problémamegoldásba. Értékelje az osztályába járó tanulók magatartását és szorgalmát, ehhez kérje ki kollégái valamint a diákok véleményét is. Lássa el az osztályfőnöki teendőkkel kapcsolatos adminisztrációs feladatokat. Tartson szülői értekezletet, fogadóórát tart, mely során tárgyilagosan tájékoztatást nyújt a szülőknek a gyermekük fejlődéséről, viselkedéséről. Az osztályában tanulókat lássa el az iskola életével, működésével kapcsolatos fontosabb információkkal, segítse felkészülésüket, támogassa részvételüket az iskolai rendezvényeken, programokon. Az osztályfőnöki munka eredményessége az iskolai viselkedésben is mérhető, de célunk nemcsak erre az időre vonatkoztatható, hanem elsősorban a későbbi, önálló felnőtt életre. Az iskolában elérhető célokat, eredményeket az iskolavezető, a tantestület, a szülők értékelik elsősorban benyomásaik alapján. Ezért eredményeinket folyamatosan figyelemmel kísérjük, a negyedévi, a félévi, év végi osztályozáskor pedig elemezzük is. 27

6. A kiemelt figyelmet igénylő tanulók Hektikusan változó, gazdasági nehézséggel küzdő társadalmunkban az eltérő képességűek, eltérő sajátossággal rendelkező gyerekek nehezen találják meg helyüket. Az igazán tehetségesek gyermekek képzése sem igazán megoldott, de nincsenek könnyű helyzetben azok tanulók sem, akiknek bármely képessége átlag alatti vagy szülei nem képesek a társadalmi elvárásoknak megfelelő gondozásra nevelésre oktatásuk támogatására. A köznevelési törvény különös gondot fordít a kiemelt figyelmet igénylő tanulókra. A gyermekek között vannak olyanok, akik a mindennapi nevelési oktatási folyamatban az átlagostól eltérő módszereket, eszközöket igényelnek az iskolai sikeresség érdekében. Vannak, akik képességeik, magatartásuk, figyelmük deficitje és vannak akik ezek magasabb szintje miatt igénylik a eltérő eljárást, mások szociális helyzete, családi körülmények miatt szorulnak segítségre. Iskolánk légköre befogadó, az itt dolgozó pedagógusok képzettsége, képessége sokszínű, ezért képesek vagyunk hátrányok kompenzálására, tehetségek gondozására is. Feltételünk egyetlen: nemzetiségi iskola lévén tegyen meg mindent a német nyelv elsajátítása érdekében és legyen aktív részese a nemzetiségi hagyományok ápolásának. A gyermekek figyelemmel kísérése elsődlegesen az osztályfőnökök feladata, de aktív szerepe jut benne minden tanítónak, szaktanárnak. 6.1. A sajátos nevelési igényű gyermek A sajátos nevelési igényű gyermek ellátása fogyatékossága szerinti gyógypedagógus feladata. Intézményünkben integrált oktatásra nevelésre van lehetőség a törvényi kereteknek megfelelően. 6.1.1. Alapfogalmak kiemelt figyelmet igénylõ gyermek, tanuló: a) különleges bánásmódot igénylõ gyermek, tanuló: aa) sajátos nevelési igényû gyermek, tanuló, ab) beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdõ gyermek, tanuló, ac) kiemelten tehetséges gyermek, tanuló, b) a gyermekek védelmérõl és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerint hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetû gyermek, tanuló 28

6.1.2. A SNI-s gyermekek Jellemzőik: részképességzavarok - alapvető eszköztudás (olvasás, írás, számolás) elsajátításának nehézsége következménye a tanulással kapcsolatos tevékenységek elutasítása kóros hyperkinetikus vagy kóros aktivitászavar, figyelemzavar rövidebb ideig tud a feladathelyzetben megmaradni, gyenge önértékelési képesség jellemzi érzékenyebbek a meteorológiai változásokra fáradékonyság igénylik a pontosan meghatározott kereteket, érthető és követhető szabályokat. 6.1.3. Fejlesztésük Ahhoz, hogy hatékony pedagógiai munkát tudjunk végezni, ismerni kell a fejlesztésre váró gyermek legfontosabb jellemzőit és alkalmazkodni kell személyiségükhöz. Meg kell választani és változatosan kell alkalmazni a meggyőzés, felvilágosítás, tudatosítás módszereit: példa és példaadás, beszélgetés, tudatosítás bírálat önbírálat. Az oktatás módszereiben lévők közül a sajátos, egyéni specifikumokat figyelembevevőket, a korszerű interaktív eljárásokat, A tevékenység megszervezésének módszerei közül játékos módszerek, gyakorlás sztereotípiák, követelés értékelés. A magatartásra ható módszerek közül biztatás, dicséret, elismerés a különböző jutalmazási formák, figyelmeztetés, elmarasztalás egyénileg és kollektíva előtt, tiltás, fokozott felügyelet. 29