Budakeszi Város Önkormányzat Képviselı-testületének 29/2005. (VII.1.) rendelete. Budakeszi Város helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervérıl

Budakeszi Város Önkormányzat Képviselı-testületének 29/2005. (VII.1.) rendelete Budakeszi Város helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervérıl Budakeszi Város Önkormányzatának Képviselı-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (Ötv.) 16. (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az épített környezet alakításáról és védelmérıl szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (Étv.) 6. (3) bekezdésében és 7. (3) c) pontjában biztosított hatáskörében eljárva Budakeszi Város Helyi Építési Szabályzatáról és Szabályozási Tervérıl az alábbi rendeletet alkotja: A rendelet hatálya 1. (1) Jelen elıírások hatálya Budakeszi Város teljes közigazgatási területére terjed ki. (2) A rendelet az építés rendjét a helyi sajátosságoknak megfelelıen megállapító és biztosító szabályokat tartalmazza, és együtt alkalmazandó az építési övezetek, övezetek térbeli beosztását ábrázoló, a jelen Helyi Építési Szabályzat 1. sz. mellékletét képezı övezeti tervlappal, valamint a belsı területek sajátos szabályozását tervlapokon ábrázoló, jelen rendelet 2. sz. mellékletét képezı Szabályozási Tervvel, továbbá a 2. sz. mellékleten nem szereplı településrészek sajátos szabályozását tartalmazó, jelen rendelet további mellékleteit képezı szabályozási tervlapokkal, az alábbiak szerint: a) 3. sz. melléklet: Hidegvölgy gazdasági terület szabályozási tervlapja, b) 4. sz. melléklet: Barackos külsı Barackos-belsı - Darányi Meggyes szabályozási tervlapja, c) 5. sz. melléklet: Szılıskert, Dél és Nyugat gazdasági területek szabályozási tervlapja. Összedolgozva: (5. sz. melléklet: Szılıskert gazdasági terület szabályozási tervlapja, 6. sz. melléklet: Szılıskert-Nyugat gazdasági terület szabályozási tervlapja, 7. sz. melléklet: Szılıskert-Dél gazdasági terület szabályozási tervlapja.) Az elıírások alkalmazása 2. (1) Az övezeti tervlap és a szabályozási tervlapok kötelezıen betartandó elemeit a 2. és a 3-5. sz. melléklet tünteti fel. (2) Az övezeti tervlapon és a szabályozási terven jelölt tájékoztató elemeket, az azokhoz kapcsolódó szabályokat kötelezıen be kell tartani, azokról, illetve azok módosításáról azonban illetékesség hiányában nem a helyi önkormányzat képviselı-testülete rendelkezik, megváltoztatásuk jelen rendelet módosítása nélkül is átvezethetı a tervlapokon. (3) A kutató reaktor biztonsági zónája azt a területet jelenti, amelynek érintettsége esetén a rendezési tervezés eljárásába a nukleáris biztonság tekintetében illetékes államigazgatási szervet be kell vonni. (4) Az egyes építési övezetekben elıírt, a kialakítható telekterületre és méretekre vonatkozó elıírásokat a telekalakítás engedélyezése során kell figyelembe venni. Az ezen elıírásoknak meg nem felelı mérető meglévı telkek ha az adott területre a részletes

övezeti elıírások a legkisebb beépíthetı telekszélességre külön elıírást nem tartalmaznak - az övezetre elıírt többi szabály szerint építhetık be. (5) A jelentıs részben átépülésre kerülı, illetve beépítetlen területeken különös figyelemmel kell betartani a telekalakításról szóló 85/2000. (XI. 8.) FVM rendelet elıírásait. A telekalakítás engedélyezése elıtt a fıépítész véleményét ki kell kérni. (6) A telekalakítás engedélyezése során az egyes övezetekben, építési övezetekben elıírt területnagyságtól legfeljebb 10 %-kal lehet eltérni (- nem szerepel ) Belterületi határ 3. A település közigazgatási területe bel- és külterületbıl áll, amely területeket egymástól a belterületi határvonal választja el. A település belterületi határvonalát, valamint annak a korábban az önkormányzat által elfogadott, de az ingatlan-nyilvántartásban át nem vezetett elfogadott határvonalát tájékoztató elemként az Övezeti Tervlap és a Szabályozási Terv tünteti fel. A telekalakítás és a létesítmények elhelyezésének általános szabályai 4. (1) Valamennyi építési övezetben, illetve övezetben elhelyezhetık a) a nyomvonal jellegő építmények és mőtárgyaik, a vonatkozó külön jogszabályok keretei között, b) a köztárgyak (közterületen, vagy közhasználat céljára átadott területen álló, a településképbe illeszkedı mővészeti, kegyeleti köztárgy, szobor, emlékmő, díszkút, szökıkút) a helyi tervtanács, valamint közvilágítási, közlekedésirányítási, hírközlési, postai, kertészeti mőtárgy, illetıleg geodéziai jel, utcabútor a fıépítész elızetes véleményének beszerzésével, és elvi engedélyezési eljárás lefolytatásával. c) a honvédelmet és a belbiztonságot szolgáló építmények a helyi tervtanács elızetes véleményének beszerzésével, d) a nyilvános illemhelyek és hulladékgyőjtık a fıépítész elızetes véleményének beszerzésével. (2) A település belterületén épület csak teljes közmővesítéssel ellátott ingatlanokra építhetı, az alábbi feltételekkel: a) A korábban kialakult, zárt csapadékcsatornával nem rendelkezı területeken a csapadékvíz-elvezetést nyílt árokrendszerrel is meg lehet oldani b) A felszíni vizek megfelelı elvezetésérıl legkésıbb az út- és térburkolatok kialakításával egyidejőleg - az illetékes szakhatóságok elıírásai alapján - gondoskodni kell. c) A kialakult, közmővel el nem látott beépített területeken ideiglenesen közmőpótló berendezések létesítése és alkalmazása is megengedhetı. Ilyen esetben a közmőellátás megvalósítása esetén az építményt egy éven belül a közmőbe be kell kötni, és a közmőpótló berendezés használatát - a kút kivételével - meg kell szüntetni. (3) A település külterületén a legalább házi, vagy vezetékes vízzel, elektromos energiával ellátott, legalább zárt szennyvíztárolóval rendelkezı telkek építhetık be.

(4) Építmények a beépítésre szánt területeken általában az egyes építési övezetekben meghatározott beépítési mód szerint helyezhetık el, az OTÉK-ban foglalt, az elı, oldalés hátsókertre vonatkozó szabályok szerint. Az ettıl eltérı szabályokat az egyes építési övezetek részletes szabályai, vagy az egyes településrészek sajátos elıírásai tartalmazzák. A kialakult oldalhatáron álló beépítési módú lakóterületeken az oldalkert legkisebb mérete 4,0 m lehet, ha a hatályos tőzvédelmi szabályok ezt lehetıvé teszik. (5) Az elıkertekkel kapcsolatos a szomszédos telkek kialakult viszonyainak megfelelıen kifejezés jelen rendeletben azt jelenti, hogy új épület elhelyezése esetén az elıkert méretének valamelyik közvetlenül szomszédos telek elıkertjének méretével meg kell egyeznie, vagy az a két szomszédos elıkert közötti mérető lehet. (6) A településen a terepszint alatti létesítménnyel beépített terület nagysága legfeljebb 25 %-kal, az Mk övezetben 30 %-kal haladhatja meg a beépítettség megengedett legnagyobb mértékét, amelybe maga a felépítmény is beletartozik. (7) A terepszint alatti létesítmények felett, ha az túllépi a területre elıírt maximális beépítettséget, legalább 100 cm vastag földtakarás létesítendı, kivéve a terepszint fölött is beépített, illetve a burkolt területeket. (8) A már nagyrészt beépített területeken a telekcsoport újraosztásának engedélyezése során a kialakuló közlekedési területek korlátlan közhasználatra átengedett magánutak is lehetnek, amelyek kialakítása során a közutakra vonatkozó mőszaki elıírásokat kell betartani. Az ilyen magánutakat kezelésre és fenntartásra az önkormányzatnak át kell adni, ennek feltételrendszerérıl az Étv. vonatkozó elıírásai szerint a tulajdonos és az önkormányzat közötti megállapodásban kell rendelkezni. (9) A 6,0 m-nél keskenyebb utakról legfeljebb két telek kiszolgálása létesíthetı. (10) Telekalakítás esetén a már nagyrészt beépített területeken a meglévı telekszélesség akkor is fenntartható, ha az nem éri el az építési övezetben elıírt legkisebb méretet. (11.A telekalakítás engedélyezése elıtt a fıépítész véleményét ki kell kérni.-szerepel) (11) Az Erdı u. Napsugár u. Gábor Áron u. Jókai Mór u. Kossuth L. u., valamint a Makkosi út Székely köz Székely u. Kalmár u. által határolt tömbökben az építési telkeknek az utcavonaltól 50 m-nél távolabbra esı része nem tartozik az építési helyhez, e területrészekre épület nem építhetı. (12) Az új kiszolgáló utak, azok közterületi létesítményei és a közterületi növényzet jelen szabályzat szerinti megépítését, kialakítását az Étv. 28. (1) pontját is figyelembe véve az általuk kiszolgált építmények használatbavételéig meg kell valósítani. (13) A közterületek kialakítását összehangoltan kell elvégezni, az ezt biztosító, út, közmő és kertészeti terveket tartalmazó közterület-építési tanulmányterv alapján, amely tartalmazza mindazon tervi elemeket, mőszaki megoldásokat, amelyek a külön-külön engedélyezett út- és közmőépítési, kertépítési tervek összhangjának biztosításához szükségesek. (14) A (13) pont szerinti létesítmények akkor tekintendık megvalósítottnak, ha azokat üzembe helyezték. (15) Az övezeti tervlapon további beépítésre kijelölt, valamint a tervezett elkerülı út és M0 fıút nyomvonalára, vagy védıtávolságába esı területrészeken csak az övezeti tervlap szerinti övezetnek megfelelı építési, fennmaradási és használatbavételi engedély adható, a területhasználat késıbbi megváltozásából származó kártalanítási igény kizárásával. E területeken pince, terepszint alatti építmény az építési övezetbe/övezetbe sorolásig nem helyezhetı el. (16) Üzemanyagtöltı-állomás az övezeti tervlapon Ü jellel jelölt területeken létesíthetı, az adott építési övezetre/övezetre vonatkozó elıírások megtartásával.

(17) A repülıtér biztonsági védıövezetében az övezeti tervlapon feltüntetett magassági korlátozásokat mindenfajta építmény elhelyezése során be kell tartani. (18) A rendelet általános elıírásain túlmenıen az egyes területekre érvényes további szabályokat a 66. (- 63. szerepel ) tartalmazza. (19) Az országos jelentıségő védett természeti területtel határos 20 m-es sávban való építkezés esetén az illetékes tájvédelmi hatóság állásfoglalását kell kérni. (20) Az egyes építési övezetekben/övezetekben a 65. -ban (- 62. szerepel ) elıírt környezetvédelmi határértékeket kell betartani. (21) A településen szılı mővelési ágba tartozó mezıgazdasági területek mezıgazdasági mővelésbıl kivonása nem engedélyezhetı. Településszerkezet, terület-felhasználás 5. (1) A település területe függetlenül attól, hogy bel- vagy külterület építési szempontból a) beépítésre szánt (beépített, vagy további beépítésre kijelölt), és b) beépítésre nem szánt területekre tagozódik. (2) A település beépítésre szánt területei az építési használatuk általános jellege szerint a) lakó-, b) vegyes, c) gazdasági, d) üdülı, e) különleges területekre tagozódnak. (3) A település beépítésre nem szánt területei az építési használatuk általános jellege szerint a) közlekedési, b) zöld-, c) erdı-, d) mezıgazdasági-, illetve e) vízgazdálkodási területekre tagozódnak. (4) Az egyes építési övezetekre/övezetekre elıírtakat az egyes településrészek sajátos elıírásait tartalmazó 66. -ban (- 61. szerepel ) foglaltakkal együtt kell alkalmazni. Beépítésre szánt területek Lakóterületek 6. (1) A lakóterületek a a) kisvárosias, és b) kertvárosias lakóterületekhez tartoznak. (2) A lakóterületeken a kialakult tömbtelkes területek kivételével, ha az adott építési övezet elıírásai másként nem rendelkeznek egy telken lakóépületbıl (- nem szerepel) legfeljebb kettı helyezhetı el, az egyes építési övezetekben megszabott elıírások betartásával.

(3) A kisvárosias és kertvárosias lakóterületeken, valamint településközpont vegyes területeken az egyes övezetekben megengedett legnagyobb építménymagasság 1,0 m-rel növelhetı, ha a telek átlagos lejtése a 15 %-ot meghaladja. (4) A terepszint-alakítás megengedett legnagyobb mértéke a lakóterületeken 1,5 m (-1,0m szerepel). A lakóterületen a támfal magassága a rendezett terepszinttıl mért 1,5 m-t (- 1,0m szerepel) nem haladhatja meg, kivéve az épületek legalsó szintjén elhelyezett gépjármőtárolóhoz vezetı lejárókat, ahol a tereplejtés által indokolt esetben a támfal 1,0 m-nál magasabb is lehet. 1,5 méternél magasabb támfal létesítése esetén a fıépítész véleményét ki kell kérni.(- nem szerepel ) A terep megváltoztatása csak tereprendezési terv alapján, és olyan módon valósítható meg, hogy az ne járjon hátránnyal a szomszédos telek használatára. Kisvárosias lakóterületek - Lk építési övezetek 7. (1) A kisvárosias lakóterület sőrőbb beépítéső, legfeljebb négyszintes lakóépületek elhelyezésére szolgál. (2) A kisvárosias lakóterületeket az övezeti tervlap és a szabályozási terv Lk felirattal, és az építési övezetre utaló számjellel (pl. Lk1) tünteti fel. (3) A kisvárosias lakóterületen elhelyezhetı: a) lakóépület, b) a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület, c) egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, d) sportépítmény, e) a terület rendeltetésszerő használatát nem zavaró hatású kézmőipari épület. (4) A kisvárosias lakóterületen az OTÉK 31. (2) bekezdésében elıírtak figyelembevételével kivételesen elhelyezhetı: a) szálláshely szolgáltató épület, b) igazgatási épület, c) termelı kertészeti építmény, d) a terület rendeltetésszerő használatát nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény. (5) A kisvárosias lakóterület tömbtelkein önálló (különálló) személygépjármő-tároló épület nem létesíthetı, földalatti, illetve támfalgarázs építhetı. A kisvárosias lakóterületen nem helyezhetı el önálló parkolóterület és garázs a 3,5 tonna önsúlynál nehezebb gépjármővek és az ilyeneket szállító jármővek számára. Az Lk1 építési övezet elıírásai 8. (1) Az Lk1 kisvárosias lakóterület építési övezet beépítési módja oldalhatáron álló. (2) Az Lk1 építési övezet a) beépítettsége legfeljebb 40 %, b) a legkisebb kialakítható telekterület 500 m2, kialakítható telekszélesség 16 m, c) az építménymagasság 3,0-5,0 m közötti, d) a legkisebb zöldfelületi arány 40 % e) az elıkert legkisebb mérete 0-5 m közötti, a szomszédos telkek kialakult viszonyainak megfelelıen.

(3) Az Lk1 építési övezetben egy telken építhetı lakások száma ha egynél több lakás épül a telek területének 350-nel való osztásával állapítandó meg, lefelé kerekítve. Az Lk2 építési övezet elıírásai 9. (1) Az Lk2 kisvárosias lakóterület építési övezet beépítési módja oldalhatáron álló, (2) Az Lk2 építési övezet a) beépítettsége legfeljebb 30 %, b) a legkisebb kialakítható telekterület 720 m2, kialakítható telekszélesség 20 m, c) az építménymagasság 3,0-5,0 m közötti, d) a legkisebb zöldfelületi arány 55 % e) az elıkert legkisebb mérete 0-5 m közötti, a szomszédos telkek kialakult viszonyainak megfelelıen. (3) Az Lk2 építési övezetben egy telken építhetı lakások száma ha egynél több lakás épül a telek területének 350-nel való osztásával állapítható meg, lefelé kerekítve. Az Lk3 építési övezet elıírásai 10. (1) Az Lk3 kisvárosias lakóterület építési övezet beépítési módja szabadon álló. (2) Az Lk3 építési övezet a) beépítettsége legfeljebb 20 %, telkes övezetek esetében a telekterülethez, kialakult tömbtelkes övezeteknél pedig a tömbtelek és az úszótelkek együttes területéhez viszonyítva, b) a legkisebb kialakítható telekterület általában 1200 m2, a 66. (-61. szerepel) (4)-ben foglalt Északnyugati lakóterületeken 7500 m2, a kialakítható telekszélesség 25 m, a beépíthetıség legfeljebb 30 %,(- nem szerepel) új tömbtelkek nem alakíthatók ki, a Barackos városrészben (63. (-61. szerepel) (5) bekezdés) 1000m2-nél kisebb telkek esetén a legnagyobb beépíthetıség 30 %. c) az építménymagasság 3,0-8,0 m közötti, d) a legkisebb zöldfelületi arány 60 % e) az elıkert legkisebb mérete 5 m. (3) Az Lk3 építési övezetben egy telken építhetı lakások száma ha egynél több lakás épül a telek területének 350-nel való osztásával állapítható meg, lefelé kerekítve. Az Lk4 építési övezet elıírásai 11. (1) Az Lk4 kisvárosias lakóterület építési övezet beépítési módja oldalhatáron álló. (2) Az Lk4 építési övezet a) beépítettsége legfeljebb 20 %, telkes övezetek esetében a telekterülethez, kialakult tömbtelkes övezeteknél pedig a tömbtelek és az úszótelkek együttes területéhez viszonyítva, b) a legkisebb kialakítható telekterület 2000 m2, kialakítható telekszélesség 30 m, új tömbtelkek, úszótelkek nem alakíthatók ki, c) az építménymagasság 3,0-12,5 m közötti,

d) a legkisebb zöldfelületi arány 60 % e) az elıkert legkisebb mérete 5,0 m. Kertvárosias lakóterületek - Lke építési övezetek 12. (1) A kertvárosias lakóterület elsısorban laza beépítéső, kertes lakóépületek elhelyezésére szolgál. (2) A kertvárosias lakóterületeket az övezeti tervlap és a szabályozási terv Lke felirattal, és az építési övezetre utaló számjellel (pl. Lke1) tünteti fel (3) A kertvárosias lakóterületeken elhelyezhetı a) legfeljebb kétlakásos lakóépület, kivéve a a 656/14, 15, 16, 17, 18, 19, 20 hrsz-ú ingatlanokat, amelyeken hat lakás építhetı (- nem szerepel) b) a helyi lakosság közvetlen ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület, c) egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, d) sportépítmény, e) a terület rendeltetésszerő használatát nem zavaró hatású kézmőipari épület. (4) A kertvárosias lakóterületen az OTÉK 31. (2) bekezdésében elıírtak figyelembevételével kivételesen elhelyezhetı: a) a helyi lakosság közbiztonságát szolgáló építmény, b) sportépítmény, c) a megengedett lakásszámot meg nem haladó vendégszobaszámú egyéb kereskedelmi szálláshely épület (pl. fizetıvendég-szolgálat), terület rendeltetésszerő használatát nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény. (5) A kertvárosias lakóterületek építési övezeteiben nyeles telek csak akkor alakítható ki, ha az adott területrész tömbfeltáró úttal (köz, vagy magánúttal) történı megközelítése nem valósítható meg. (6) A kertvárosias lakóterületen nem helyezhetı el önálló parkolóterület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjármővek és az ilyeneket szállító jármővek számára. Az Lke1 építési övezet elıírásai 13. (1) Az Lke1 építési övezet beépítési módja oldalhatáron álló, a kialakult viszonyoknak megfelelıen. (2) Az Lke1 építési övezet a) beépítettsége legfeljebb 25 %, b) a legkisebb kialakítható telekterület 1000 m2, kialakítható telekszélesség 16 m, c) az építménymagasság 2,5-5,0 m közötti, d) a legkisebb zöldfelületi arány 70 % e) az elıkert legkisebb mérete 0-10 m közötti, a kialakult viszonyok figyelembe vételével. Az Lke2 építési övezet elıírásai 14.

(1) Az Lke2 építési övezet beépítési módja oldalhatáron álló, a kialakult viszonyoknak megfelelıen, (2) Az Lke2 építési övezet a) beépítettsége legfeljebb 20 %, b) a legkisebb kialakítható telekterület 700 m2, kialakítható telekszélesség 16 m, c) az építménymagasság 2,5-5,0 m közötti, d) a legkisebb zöldfelületi arány 60 % e) az elıkert legkisebb mérete 0-6 m közötti, a kialakult viszonyok figyelembe vételével. Az Lke3 építési övezet elıírásai 15. (1) Az Lke3 építési övezet beépítési módja oldalhatáron álló, a kialakult viszonyoknak megfelelıen. (2) Az Lke3 építési övezet a) beépítettsége legfeljebb 30 %, b) a legkisebb kialakítható telekterület 500 m2, kialakítható telekszélesség 16 méter, c) az építménymagasság 2,5-5,0 m közötti, d) a legkisebb zöldfelületi arány 60 %, e) az elıkert legkisebb mérete 0-6 m közötti, a kialakult viszonyok figyelembe vételével. Az Lke4 építési övezet elıírásai 16. (1) Az Lke4 építési övezet beépítési módja oldalhatáron álló, a kialakult viszonyoknak megfelelıen, (2) Az Lke4 építési övezet a) beépítettsége legfeljebb 25 %, b) a legkisebb kialakítható telekterület 1000 m2, kialakítható telekszélesség 16 méter c) az építménymagasság 2,5-5,0 m közötti, d) a legkisebb zöldfelületi arány 60 %, e) az elıkert legkisebb mérete 6 m. Az Lke5 építési övezet elıírásai 17. (1) Az Lke5 építési övezet beépítési módja oldalhatáron, vagy szabadon álló, a kialakult viszonyoknak megfelelıen, (2) Az Lke5 építési övezet a) beépítettsége legfeljebb 25 %, b) a legkisebb kialakítható telekterület 700 m2, kialakítható telekszélesség 16 méter, c) az építménymagasság 2,5-5,0 m közötti, d) a legkisebb zöldfelületi arány 60 %, e) az elıkert legkisebb mérete 6 m.

Az Lke6 építési övezet elıírásai 18. (1) Az Lke6 építési övezet beépítési módja oldalhatáron, vagy szabadon álló, a kialakult viszonyoknak megfelelıen, az építési övezetben telkenként egy lakás építhetı. (2) Az Lke6 építési övezet a) beépítettsége legfeljebb 15 %, b) a legkisebb kialakítható telekterület 1200 m2, kialakítható telekszélesség 16 méter, c) az építménymagasság 2,5-5,0 m közötti, d) a legkisebb zöldfelületi arány 70 %, e) az elıkert legkisebb mérete 6 m. (3) Az Lke6 építési övezetben csak a belterülethez tartozó telkek építhetık be, kizárólag teljes közmővesítettség, az útszabályozás megvalósítása, illetve szilárd burkolatú út kiépítettsége esetén, nyeles telek nem hozható létre. (4) Ezen építési övezetben telkenként 1 fıépület építhetı, melyben 1 lakás alakítható ki. Az Lke7 építési övezet elıírásai 19. (1) Az Lke7 építési övezet beépítési módja oldalhatáron, vagy szabadon álló, a kialakult viszonyoknak megfelelıen, az építési övezetben telkenként egy lakás építhetı. (2) Az Lke7 építési övezet a) beépítettsége legfeljebb 15 %, b) a legkisebb kialakítható telekterület 1500 m2, kialakítható telekszélesség 16 méter, c) az építménymagasság 2,5-4,5 m közötti, d) a legkisebb zöldfelületi arány 70 %, e) az elıkert legkisebb mérete 6 m. (3) Az Lke7 építési övezetben csak a belterülethez tartozó telkek építhetık be, kizárólag teljes közmővesítettség, az útszabályozás megvalósítása, illetve szilárd burkolatú út kiépítettsége esetén, nyeles telek nem hozható létre. (4) Ezen építési övezetben telkenként 1 fıépület építhetı, melyben 1 lakás alakítható ki. Az Lke8 építési övezet elıírásai 20. (1) Az Lke8 építési övezet beépítési módja oldalhatáron, vagy szabadon álló, a kialakult viszonyoknak megfelelıen, az építési övezetben telkenként egy lakás építhetı. (2) Az Lke8 építési övezet a) beépítettsége legfeljebb 15 %, b) a legkisebb kialakítható telekterület 2000 m2, kialakítható telekszélesség 20 méter, c) az építménymagasság 2,5-4,5 m közötti, d) a legkisebb zöldfelületi arány 70 %, e) az elıkert legkisebb mérete 6 m.

(3) Az Lke8 építési övezetben csak a belterülethez tartozó telkek építhetık be, kizárólag teljes közmővesítettség, az útszabályozás megvalósítása, illetve szilárd burkolatú út kiépítettsége esetén, nyeles telek nem hozható létre. (4) Ezen építési övezetben telkenként 1 fıépület építhetı, melyben 1 lakás alakítható ki. ( - nem szerepel )

Vegyes területek 21. (1) A vegyes területekhez a a) településközpont vegyes (Vt), és b) központi vegyes (Vk) építési övezetek tartoznak. (2) A vegyes területeken egy telken legfeljebb két épület helyezhetı el, az egyes építési övezetekben megszabott elıírások betartásával. (3) A kisvárosias és kertvárosias lakóterületeken, valamint településközpont vegyes területeken az egyes övezetekben megengedett legnagyobb építménymagasság 1,0 m-rel növelhetı, ha a telek átlagos lejtése a 15 %-ot meghaladja. (4) A terepszint-alakítás megengedett legnagyobb mértéke a a vegyes területeken 1,0 m. A terep megváltoztatása csak tereprendezési terv alapján, és olyan módon valósítható meg, hogy az ne járjon hátránnyal a szomszédos telek használatára. (5) A vegyes területeken nem helyezhetı el önálló parkolóterület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjármővek és az ilyeneket szállító jármővek számára. (6) A vegyes területeken épület elhelyezéséhez a települési tervtanács, ennek hiányában a városi fıépítész véleményét ki kell kérni. Településközpont vegyes területek Vt építési övezetek 22. (1) A településközpont vegyes építési övezet zártsorú beépítési móddal lakó, és olyan helyi települési szintő igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató, egyházi, kulturális, oktatási, egészségügyi, szociális épületek, valamint sportépítmények elhelyezésére szolgál, amelyek alapvetıen nincsenek zavaró hatással a lakófunkcióra. (2) A településközpont vegyes területeket a szabályozási terv Vt felirattal, és az építési övezetre utaló számjellel (pl. Vt1) tünteti fel. (3) A településközpont vegyes területen elhelyezhetı a) lakóépület, b) igazgatási épület, c) irodai, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület, d) egyházi, kulturális, oktatási, egészségügyi, szociális épület, e) sportépítmény, f) a terület rendeltetésszerő használatát nem zavaró hatású kézmőipari épület. (4) A településközpont vegyes területen az OTÉK 31. (2) bekezdésében elıírtak figyelembevételével kivételesen elhelyezhetı környezeti és településképi szempontból nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény. (5) A településközpont vegyes területen ha az építési övezet, vagy a terület sajátos elıírásai nem tiltják az elsıdleges rendeltetést kiegészítı építmény (pl. garázs, tároló) elvi engedély alapján a teleknek az elsıdleges rendeltetést biztosító épülettel átellenes határán is építhetı, ha az nem gátolja a szomszédos telkek beépíthetıségét. (6) A településközpont vegyes területeken az egyes övezetekben megengedett legnagyobb építménymagasság 1,0 m-rel növelhetı, ha a telek átlagos lejtése a 15 %-ot meghaladja.

A Vt1 építési övezet elıírásai 23. (1) A Vt1 építési övezetben a) a beépítettség legfeljebb 40 %, saroktelek esetében, ha a gépkocsi-elhelyezés telken belül biztosítható, legfeljebb 50 %, a 66. (- 61. szerepel) (2) szerinti Kukoricás területén lakóépülettel való beépítés esetén 30 %, e területen gazdasági építmény és termelı kertészeti építmény nem helyezhetı el. b) a legkisebb kialakítható telekterület általában legalább 500 m2, a Kukoricás területén legalább 720 m2. (- nem szerepel ) c) az építménymagasság lakó, kereskedelmi és szolgáltató, valamint az azokat kiegészítı épületeknél 3,0-5,0 m közötti, kulturális, szociális, oktatási, egészségügyi, egyházi épületeknél ha azt az OTÉK 36. elıírásainak betartása lehetıvé teszi 3,0-9,0 m, d) a legkisebb zöldfelületi arány 30 %, e) az elıkert legkisebb mérete 0 m, amelytıl csak a másként kialakult állapot esetében lehet eltérni. (2) A Vt1 építési övezetben egy telken építhetı lakások száma a telek területének 350-nel való osztásával állapítható meg, lefelé kerekítve. A Vt2 építési övezet elıírásai 24. (1) A Vt2 építési övezetben a) a beépítettség legfeljebb 30 %, saroktelek esetében, ha a gépkocsi-elhelyezés telken belül biztosítható, legfeljebb 50 %, b) a legkisebb kialakítható telekterület 1200 m2, c) az építménymagasság lakó, kereskedelmi és szolgáltató, valamint az azokat kiegészítı épületeknél 3,0-7,5 m közötti, kulturális, szociális, oktatási, egészségügyi, egyházi épületeknél ha azt az OTÉK 36. elıírásainak betartása lehetıvé teszi 3,0-9,0 m, d) a legkisebb zöldfelületi arány 30 %, e) az elıkert legkisebb mérete 0-6 m közötti, a kialakult viszonyok figyelembe vételével. (2) A Vt2 építési övezetben egy telken építhetı lakások száma a telek területének 350-nel való osztásával állapítható meg, lefelé kerekítve. A Vt3 építési övezet elıírásai 25. (1) A Vt3 építési övezetben a) a beépítettség legfeljebb 40 %, b) a legkisebb kialakítható telekterület 2000 m2, c) az építménymagasság lakó, kereskedelmi és szolgáltató, valamint az azokat kiegészítı épületeknél 3,0-7,5 m közötti, d) a legkisebb zöldfelületi arány 40 %,

e) az elıkert legkisebb mérete 0-6 m közötti, a kialakult viszonyok figyelembe vételével. (2) A Vt3 építési övezetben egy telken legfeljebb négy lakás építhetı. Központi vegyes területek - Vk építési övezetek 26. (1) A központi vegyes területek elsısorban központi igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató gazdasági épületek elhelyezésére szolgálnak. (2) A központi vegyes területeket az övezeti tervlap és a szabályozási terv Vk felirattal, és az övezetre utaló számjellel (pl. Vk1) tünteti fel. (3) A központi vegyes területeken elhelyezhetı a) igazgatási épület, b) kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület, c) a környezetét nem zavaró egyéb közösségi szórakoztató, kulturális épület, d) egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, e) sportépítmény, f) nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény, a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló legfeljebb egy lakás. (4) A központi vegyes területen nem helyezhetı el önálló parkolóterület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjármővek és az ilyeneket szállító jármővek számára. A Vk1 építési övezet elıírásai 27. (1) A Vk1 építési övezet beépítési módja zártsorú. (2) A Vk1 építési övezet a) beépítettsége legfeljebb 40 %, b) a legkisebb kialakítható telekterület 720 m2, kialakítható telekszélesség 16 m, c) az építménymagasság 3,0-7,5 m közötti, d) a legkisebb zöldfelületi arány 40 %, e) az elıkert legkisebb mérete 0-10 m közötti, a kialakult viszonyok figyelembe vételével. A Vk2 építési övezet elıírásai 28. (1) A Vk2 építési övezet beépítési módja szabadon álló. (2) A Vk2 építési övezet a) beépítettsége legfeljebb 40 %, b) a legkisebb kialakítható telekterület 4000 m2, kialakítható telekszélesség 30 m, c) az építménymagasság 2,5-7,5 m közötti, d) a legkisebb zöldfelületi arány 40 %, e) az elıkert legkisebb mérete 0-6 m közötti, a kialakult viszonyoknak megfelelıen.

A Vk3 építési övezet elıírásai 29. (1) A Vk3 építési övezet beépítési módja szabadon álló. (2) A Vk3 építési övezet a) beépítettsége legfeljebb 40 %, b) a legkisebb kialakítható telekterület 3000 m2, kialakítható telekszélesség 30 méter, c) az építménymagasság 3,0-10,0 m közötti, d) a legkisebb zöldfelületi arány 40 %, e) az elıkert legkisebb mérete 0-10 m közötti, a kialakult viszonyok figyelembe vételével. A Vk4 építési övezet elıírásai 30. (1) A Vk4 építési övezet beépítési módja szabadon álló. (2) A Vk4 építési övezet a) beépítettsége legfeljebb 15 %, b) a legkisebb kialakítható telekterület 6000 m2, kialakítható telekszélesség 40 méter, c) az építménymagasság 3,0-8,0 m közötti, d) a legkisebb zöldfelületi arány 50 %, e) az elıkert legkisebb mérete 0-10 m közötti, a kialakult viszonyok figyelembe vételével. Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület (Gksz építési övezetek) 31. (1) A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület nem jelentıs zavaró hatású, elsısorban üzleti tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál, szabadon álló beépítéssel. (2) A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területeket az övezeti tervlap és a szabályozási terv Gksz felirattal, és az övezetre utaló szám-, vagy betőjellel (pl. Gksz1) tünteti fel. (3) A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területen elhelyezhetı: a) mindenfajta, nem jelentıs zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület, b) minimum 3.000 m2 ingatlan nagyság esetén ( az övezetre elıírt legkisebb nagyságú telek esetén - szövegezés szerepel ) a gazdasági tevékenységi célú épületen belül telkenként a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló legfeljebb egy lakás, amelynek alapterülete nem haladhatja meg a bruttó beépítettség 20 %- át, és nem lehet nagyobb nettó 150 m 2 -nél, c) igazgatási, egyéb irodaépület, d) egyéb, a környezetét nem zavaró közösségi szórakoztató épület (a Gksz2 építési övezet kivételével. (4) A zöldfelületeket kertépítészeti tervek alapján kell kivitelezni.

(5) A Gksz építési övezetekbe sorolt telkeken az elıírt minimális zöldfelületet úgy kell kialakítani, hogy a kereskedelmi-szolgáltató övezetbe, vagy lakóövezetbe sorolt területekkel határos telekhatár mellett legalább 5,0 m-es védı zöldsáv keletkezzen. (6) Jármővek elhelyezését az OTÉK 42. alapján, telken belül kell biztosítani. (7) Hulladék-elhelyezési építmény csak más épülettel együtt létesíthetı. (8) A Gksz övezetekben állattartó épület nem létesíthetı. A Gksz1 építési övezet elıírásai 32. (1) A Gksz1 építési övezet beépítési módja szabadon álló. (2) A Gksz1 építési övezet a) beépítettsége legfeljebb 35 %, b) a legkisebb kialakítható telekterület 3000-20.000 (- szerepel) m2, a legkisebb kialakítható telekszélesség 30 m, c) az építménymagasság 3,0-10 m közötti, d) a legkisebb zöldfelületi arány 35 %, e) az elıkert legkisebb mérete 10 m. A Gksz2 építési övezet elıírásai 33. (1) A Gksz2 építési övezet beépítési módja szabadon álló. (2) A Gksz2 építési övezet a) beépítettsége legfeljebb 40 %, b) a legkisebb kialakítható telekterület 2500-5.000 ( - szerepel ) m2, a legkisebb kialakítható telekszélesség 30 m, c) az építménymagasság 3,0-10,0 m 3,0-7,5 m ( - szerepel ) közötti, d) a legkisebb zöldfelületi arány 35 %, e) az elıkert legkisebb mérete 10 m. A Gksz3 építési övezet elıírásai 34. (1) A Gksz3 építési övezet beépítési módja szabadon álló. (2) A Gksz3 építési övezet a) beépítettsége legfeljebb 30 %, b) a legkisebb kialakítható telekterület 2.750-10.000( -szerepel ) m2, a legkisebb kialakítható telekszélesség 30 m, c) az építménymagasság 4,5 7,5 m között, az 5.000 m2-nél nagyobb telkek esetében 4,5 10,0 m között lehet ( egyéb építmények esetében 3,0-7,5 m között, - szövegezés szerepel ) d) a legkisebb zöldfelületi arány 35 %, e) az elıkert legkisebb mérete 10 m.

A Gksz4 építési övezet elıírásai 35. (1) A Gksz4 építési övezet beépítési módja szabadon álló. (2) A Gksz4 jelő építési övezetben: a) telekalakítás, telekmegosztás esetén a legkisebb kialakítandó telekterület legalább 1.500-10.000 ( - szerepel ) m 2 lehet, b) a legkisebb kialakítható telekszélesség 2000 m2 teleknagyságig 25 m, 2000 m2 teleknagyság felett 30 m lehet, c) az építési telek területének legfeljebb 30 %-a építhetı be, d) az építménymagasság 4,5 7,5 m között, az 5.000 m2-nél nagyobb telkek esetében 4,5 10,0 m között lehet, ( egyéb építmények esetében 3,0-7,5 m között lehet, - szövegezés szerepel ) e) a telkek zöldfelületi aránya legalább 35 %, f) az elıkert mérete legalább 10 m lehet. A Gksz5 építési övezet elıírásai 36. (1) A Gksz5 építési övezet beépítési módja szabadon álló. (2) A Gksz5 jelő építési övezetben: a) telekalakítás, telekmegosztás esetén a legkisebb kialakítandó telekterület legalább 2.500-10.000 ( - szerepel ) m 2 lehet, b) a legkisebb telekszélesség 30 m lehet, c) az építési telek területének legfeljebb 30 %-a építhetı be, d) az építménymagasság a terület elsıdleges funkcióját szolgáló épületek esetében 4,5 10,0 ( -7,5 m szerepel )m között, egyéb építmények esetében 3,0-10,0( -7,5 m szerepel ) m között lehet, e) a telkek zöldfelületi aránya legalább 35 %, f) az elıkert mérete legalább 10 m lehet. Különleges területek 37. (1) A különleges területek az alábbi építési övezetekhez tartoznak: a) egészségügyi terület építési övezet, az övezeti tervlapon és a szabályozási terven Ke jellel jelölve, b) sportolási célú terület építési övezetek, az övezeti tervlapon és a szabályozási terven Ks jellel, és az építési övezetre utaló számjellel (pl. Ks1) jelölve, c) temetı terület építési övezet, az övezeti tervlapon és a szabályozási terven Kt jellel jelölve, d) temetı, kegyeleti park építési övezet, az övezeti tervlapon Kt-kp jellel jelölve, e) hulladékkezelık, lerakók területe, az övezeti tervlapon és a szabályozási terven Kh jellel jelölve.

(2) A különleges területeken az egyes területhasználati módokhoz tartozó építmények helyezhetık el, szabadon álló beépítéssel, a részletes elıírásokban foglaltak betartása mellett. (3) A különleges területeken a zöldfelületeket kertépítészeti tervek alapján kell kivitelezni. A Ke építési övezet elıírásai 38. (1) A Ke építési övezet beépítési módja szabadon álló. (2) A Ke építési övezet a) beépítettsége legfeljebb 15 %, b) a legkisebb kialakítható telekterület 5000 m2, kialakítható telekszélesség 50 m, c) az építménymagasság 3,0-12,5 m közötti, d) a legkisebb zöldfelületi arány 70 %, e) az elıkert legkisebb mérete 0-10 m közötti, a kialakult viszonyok figyelembe vételével. A sportolási célú területek (Ks építési övezetek) 39. (1) A sportolási célú területeken sportpályák, sportolási célú, valamint az azzal szorosan összefüggı kereskedelmi, szolgáltató, szállásférıhely-szolgáltató és vendéglátó építmények helyezhetık el, szabadon álló beépítéssel. (2) A sportolási célú területeket az övezeti tervlap és a szabályozási terv Ks felirattal, és az övezetre utaló számjellel (pl. Ks1) tünteti fel. (3) Jármővek elhelyezését az OTÉK 42. alapján, telken belül kell biztosítani. (4) Hulladék-elhelyezési építmény csak más épülettel együtt létesíthetı. (5) A Ks építési övezetekben az építéshez elvi építési engedélyt kell kérni. Az elvi engedélyben meg kell határozni a telek beépítését, az épület elhelyezését, a közlekedési útvonalakat, az áru- és vendégforgalmat, a zajterhelést, az összes parkolási igény kielégítésének módját, a közmőterheléseket, a közterület kapcsolatot, a telek lekerítésének módját, a burkolt felületek elhelyezkedését, méreteit, a telepítendı növényzet mennyiségét, minıségét az épület formáját, színeit. Az elvi engedélyezés elıtt a Települési Tervtanács, illetve annak hiányában a városi fıépítész véleményét ki kell kérni. (6) A Ks építési övezetekben állattartó épület nem létesíthetı. A Ks1 építési övezet elıírásai 40. (1) A Ks1 építési övezet beépítési módja szabadon álló. (2) A Ks1 építési övezet a) beépítettsége legfeljebb 25 %, b) a legkisebb kialakítható telekterület 4.000 m2, kialakítható telekszélesség 30 m, c) az építménymagasság 3,0-10,0 m közötti,

d) a legkisebb zöldfelületi arány 50 %, a nem szilárd burkolatú sportpályákkal együtt. A telek valamennyi határán háromszintes növényállományt kell kialakítani, e) az elıkert legkisebb mérete általában legalább 5,0 m, a Telki úton 20 m, a Márity László utcán 0 m, A Ks2 építési övezet elıírásai 41. (1) A Ks2 építési övezet beépítési módja szabadon álló. (2) A Ks2 építési övezet a) beépítettsége legfeljebb 10 %, b) a legkisebb kialakítható telekterület 10.000 m2, kialakítható telekszélesség 80 m, c) az építménymagasság 3,0-9,0 m közötti, d) a legkisebb zöldfelületi arány 50 %, a nem szilárd burkolatú sportpályákkal együtt. A telek valamennyi határán háromszintes növényállományt kell kialakítani, e) az elıkert legkisebb mérete a Telki úton 20 m, f) az oldal- és a hátsókert legkisebb mérete 7 m. A Kt építési övezet elıírásai 42. (1) A Kt építési övezet beépítési módja szabadon álló. (2) A Kt építési övezet a) beépítettsége legfeljebb 10 %, b) a legkisebb kialakítható telekterület 10000 m2, kialakítható telekszélesség 50 m, c) az építménymagasság 3,0-5,0 m közötti, d) a legkisebb zöldfelületi arány 80 %, e) az elıkert legkisebb mértéke 0-10 m közötti, a kialakult viszonyok figyelembe vételével, (3) Az övezetben az építési engedélyezés elıtt kötelezı az elvi építési engedély megszerzése, a zöldfelületek kialakítása kertépítészeti terv alapján történhet. A Kt-kp építési övezet elıírásai 43. (1) Az építési övezetbe a Telki út melletti zsidó temetı tartozik, amely a 66/1999. (VII. 13.) FVM rendeletben foglaltak alapján védett. (2) A Kt-kp építési övezetben csak a fenntartáshoz, bemutatáshoz szükséges építmény, valamint tároló, illemhely, esıvédı tetı építhetı. (3) A védett temetı sírköveit, rácsait, egyéb - temetkezéshez használt - jeleit, növényzetét eredeti helyükön és eredeti formájukban kell megırizni. Felújítás esetében a meglévı és a tervezett állapotot dokumentálni kell.

A Kh építési övezet elıírásai 44. (1) A hulladékkezelık, lerakók területén a folyékony települési hulladék (szennyvíz), valamint a szerves és zöldhulladék kezeléséhez technológiai és kiszolgáló építmények helyezhetık el, szabadon álló beépítéssel. (2) A Kh építési övezet a) beépítettsége legfeljebb 20 %, b) a legkisebb kialakítható telekterület 10000 m2, kialakítható telekszélesség 50 m, c) az építménymagasság mértéke 3,0-10,0 m közötti, d) a legkisebb zöldfelületi arány 40 %, e) az elıkert legkisebb mértéke 0-10 m közötti, a kialakult viszonyok figyelembe vételével. Beépítésre nem szánt területek A közlekedési és közmő-elhelyezési területek övezetei 45. (1) A közlekedési és közmőelhelyezésre szolgáló terület az országos és a helyi köz- és magánutak, a kerékpárutak, a gépjármő várakozóhelyek (parkolók) a közterületnek nem minısülı telkeken megvalósulók kivételével-, a járdák és a gyalogutak, mindezek csomópontjai, vízelvezetési rendszere és környezetvédelmi létesítményei, továbbá a közmővek és a hírközlés, építményeinek, valamint a közlekedéshez szükséges építmények, kiszolgáló épületek elhelyezésére szolgál. (2) A közlekedési és közmő elhelyezési területeket jelen szabályzat az a) általános közlekedési terület (KÖu), b) fásított közlekedési terület (KöuF) és a c) légiközlekedési terület (repülıtér) (KÖl) övezetbe sorolja. A KÖu övezet elıírásai 46. (1) A közlekedési és közmő elhelyezési terület övezetét a szabályozási terv KÖu jellel tünteti fel. (2) A közutaknak összefüggı hálózatot kell alkotniuk, a területek szabályozási szélességét a szabályozási tervlap tartalmazza. (3) Az M0 győrő településen áthaladóan tervezett szakaszának hálózati szerepe I. rendő fıút. Tervezési osztályba sorolása K.III.C. (4) A 8102. sz. út települést elkerülıen tervezett szakaszának hálózati szerepe összekötı út. Tervezési osztályba sorolása K. V. C. (5) Az országos mellékúthálózatba tartozik az 1102. sz, 1103. sz., és a 8102. sz. összekötı út. a) Az országos közutak külterületi szakaszán közvetlen ingatlan-kiszolgálás céljára új útcsatlakozás vagy kapubehajtó nem létesíthetı.

b) Belterületen az országos közút mellett ipari, kereskedelmi, vendéglátó-ipari, egyéb szolgáltatási célú építmény építése, bıvítése, rendeltetésének megváltoztatása esetén közútkezelıi és közlekedési szakhatósági hozzájárulás szükséges. c) Az országos közutak belterületi szakaszán közmővek a vonatkozó jogszabályoknak és szabványoknak megfelelıen helyezhetık el. d) A 1102. sz, 1103. sz., és a 8102. sz. közút hálózati szerepe összekötı út. Tervezési osztályba sorolása K. V. C., B.IV.b.D. e) Az országos közút külterületi szakaszán az úttengelytıl mért 50 m-es védıtávolságon belül építmény elhelyezéséhez közútkezelıi hozzájárulás szükséges. Közmővek általában az út területén kívül helyezhetık el. Általánosan kerítés 20 m-nél, épület 30 m-nél jobban nem közelítheti meg az úttengelyt. f) A 8102. sz. közút települést elkerülı szakaszának forgalomba helyezésekor az 1102. sz, 1103. sz., és a 8102. sz. összekötı utak települési átkelési szakaszai az érintettek megegyezése esetén az országos úthálózatból a helyi (települési) úthálózatba kerülnek - tervezési osztályba sorolása B. IV. c. D-re változik (6) Az országos közúton kiszolgáló út számára útcsatlakozás csak a szabályozási terven feltüntetett helyen létesíthetı, a közútkezelı hozzájárulásával. (7) Új tömbök kialakításakor a helyi (települési) közúthálózatba tartozó közterületek szabályozási szélessége a) győjtıút esetén legalább 16 m, b) lakó és gazdasági terület kiszolgáló (lakó) útja esetén legalább 12 m, c) külterületi egyéb közút (mezıgazdasági út) esetén legalább 10 m d) önálló kerékpárút, vagy gyalogút esetén legalább 4 m. A fenti minimális értékektıl csak mőszaki, természetvédelmi kötöttségek esetén lehet eltérni. (8) Már beépült területegységen belül (pl. tömbfeltárás esetén) kialakítandó új lakó- és kiszolgálóút legkisebb szabályozási szélessége, ha arról két teleknél több kiszolgálása történik, 10,0 m, egyéb esetekben 7,0 m. (9) A helyi(települési) közúthálózat alábbi elemeinek hálózati szerepe győjtı út. Tervezési osztályba sorolása B.V.c.D, szabályozási szélességük ha a szabályozási terv másként nem jelöli a kialakult. a) Az Erkel F. utca Erdı u. - Márity L. u. közötti szakasza, b) a Márity L. utca, c) a Meggyes utca, d) a Budakeszi árok melletti kapcsolat a Meggyes u. - Fı út között, e) a Fenyı utca, f) a Tölgyfa utca Fenyı u. - Pátyi út közötti szakasza, g) a Kossuth L. utca Erdı u. - Fı u. közötti szakasza, h) az Erdı utca Fı utca a Napsugár u. közötti szakasza, i) a Napsugár utca, j) a Makkosi út, k) a Megyei út Makkosi út-kert u. közötti szakasza, l) a Kert utca Domb utca-megyei út közötti szakasza, m) a Domb utca, n) a Tiefenweg utca. (10) A (9) pontban nem szereplı közterületek hálózati szerepe belterületen kiszolgáló út, külterületen egyéb közút. Tervezési osztályba sorolásuk B.VI.d.C. és K.VIII.C. (11) A Szabályozási Tervlapon kizárólagosan gyalogos közlekedésre kijelölt közterületek hálózati szerepe gyalogút. Tervezési osztályba sorolása B.X.

(12) Az építmények, önálló rendeltetési egységek, területek rendeltetésszerő használatához szükséges jármő-elhelyezési lehetıséget az OTÉK-nak megfelelı módon és mennyiségben kell biztosítani, az országos érvényő elıírások mellett különös tekintettel a helyi önkormányzat mindenkor hatályos parkolási rendeletére is. (13) (Újonnan beépítésre kerülı területek esetében szerepel) A közmőhálózatok építése csak a jóváhagyott útépítési tervek figyelembevételével történhet. A közmőhálózatok építésekor a közlekedési pályák tervezett földmőveit is ki kell alakítani. (14) Az országos közúthálózatba tartozó közutak hálózati szerepét, tervezési osztályba sorolását az Útgazdálkodási és Koordinációs Igazgatóság, a helyi (települési) közutak hálózati szerepét, tervezési osztályba sorolását a közút kezelıje módosíthatja. (15) Az övezetbe sorolt területeken a 65. -ban ( 62. - szerepel ) foglalt környezetvédelmi elıírások alkalmazandók.

A KÖuF övezet elıírásai 47. (1) A fásított közlekedési terület övezetéhez azok a közlekedési és közmőelhelyezési célú területek tartoznak, amelyek egy része zöldfelület jelleggel alakítandó ki. (2) A fásított közlekedési övezeteket a Szabályozási Terv KÖuF jellel tartalmazza. (3) A területen a 4 (1) bekezdében foglaltakon, valamint a közlekedés építményein kívül - hírlap- és virágárusító pavilon helyezhetı el. (4) Az övezetben a) a beépítettség nem lehet nagyobb 2 %-nál, b) a zöldfelület aránya nem lehet kisebb 15 %-nál, c) a legnagyobb építménymagasság 3,50 m, d) az elhelyezhetı építmény bruttó alapterülete nem lehet nagyobb 25 m 2 -nél. (5) Az övezetbe tartozó területeken a zöldfelületeket engedélyezett kertépítészeti tervek alapján kell kivitelezni. (6) Az övezetbe sorolt területeken a 65. -ban ( 62. - szerepel ) foglalt környezetvédelmi elıírások alkalmazandók. A KÖl övezet elıírásai 48. (1) A KÖl övezetben a repülıtér létesítményei, a légiközlekedéshez szükséges építmények, berendezések helyezhetık el. (2) A KÖl övezet legnagyobb beépíthetısége 3 %. (3) Az övezetbe tartozó területen a 65. -ban ( 62. - szerepel ) foglalt környezetvédelmi elıírásokat kell alkalmazni. Zöldterület (közpark), a Z övezet elıírásai 49. (1) Az övezetbe tartoznak az 1 ha-nál nagyobb, komplex zöldfelületi funkcióval rendelkezı közpark területek. (2) Az övezetben csak a pihenés, testedzés és ismeretterjesztés építményei és a fenntartáshoz szükséges építmények helyezhetık el. (3) Lakóépület az övezetben nem helyezhetı el. (4) Az övezet területén telket megosztani nem lehet. (5) A Z övezetben a beépítési mód szabadon álló, a) a beépítettség legfeljebb 2 %, b) az építhetı legnagyobb épület bruttó szintterülete legfeljebb 100 m2, beépített bruttó területe legfeljebb 70 m2, c) a legnagyobb építménymagasság 4,5 m, d) a legkisebb zöldfelületi arány 80 %. (6) Az elıírt zöldfelület minden megkezdett 100 m 2 -e után legalább 1 db nagymérető lombos díszfa telepítése kötelezı. (7) A közpark látogathatóságát a nappali idıszakban korlátozni nem lehet. (8) Parkolók az övezetben térszín alatt, vagy fásított megoldással a felszínen létesíthetık.

(9) A közparkok építését, rendezését, felújítását csak az önkormányzat által jóváhagyott, táj- és kertépítész mérnök által készített komplex kertépítészeti tervek alapján lehet elvégezni. (10) A Z övezetben építmény engedélyezése elıtt a Települési Tervtanács, illetve annak hiányában a városi fıépítész véleményét ki kell kérni. Erdıterület 50. (1) Az erdıterületek elsıdleges rendeltetését az illetékes erdészeti hatóság állapítja meg, ezt a helyi erdészeti üzemtervek rögzítik. (2) Az erdıterület övezeti, illetve erdımővelési ág szerinti besorolásától függetlenül védelmi rendeltetésőnek kell tekinteni a 40%-nál nagyobb hajlásszögő területeken lévı/létesítendı erdıket. (3) Az erdımővelési csak az illetékes erdészeti hatóság hozzájárulásával változtatható meg. (4) Az erdı telepítése és fenntartása csak jóváhagyott erdészeti üzemterv alapján történhet. Az Ev övezet elıírásai 51. (1) Az övezetbe tartoznak az országos jelentıségő védett Budai Tájvédelmi Körzet területébe tartozó erdısült területek. (2) A védett erdı területén bármilyen építményt elhelyezni, utat kialakítani, területet elkeríteni csak a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság szakhatósági hozzájárulásával lehet. (3) Az övezet területén csak szilárd burkolat (pl. beton, aszfalt, stb.) nélküli (pl. föld, szórt kı, stb.) utak létesíthetık. (4) Az Ev övezetben épületet elhelyezni nem lehet. Meglévı épületeknek a beépített terület növekedését eredményezı átalakításához elvi építési engedély is szükséges. Az ilyen bıvítések során az Lke2 építési övezetre elıírtakat kell betartani, a beépíthetıség számítása során a telek 1500 m2-t meghaladó területét figyelmen kívül kell hagyni. (5) A zöldfelületi arány a (4) pontban szereplı esetek kivételével legalább 95 %. Az Eg övezet elıírásai 52. (1) Az övezetbe tartoznak a rendeltetésük szerint gazdasági, egészségügyi-szociális, turisztikai erdık, valamint a nem védelmi erdık övezetébe tartozó egyéb védelmi rendeltetéső erdıtagok. (2) Az övezetben 100.000 m 2 -t meghaladó területnagyságú telken legfeljebb 0,5%-os beépítettséggel, de legfeljebb 250 m 2 alapterülető az erdı rendeltetésének megfelelı építmények helyezhetık el. Ilyennek minısülnek a szabadidı eltöltését, a turizmust és a testedzést szolgáló (turista és menedékház, erdei tornapálya, téli sportpálya stb.) és az erdı fenntartásához, mőveléséhez szükséges építmények. (3) Az övezetben az építmények közül vadászház is elhelyezhetı. (4) Az építmények közül önálló lakóépület az övezetben nem helyezhetı el.

(5) Az övezetben telekrészt a közhasználat elıl elzárni (lekeríteni) csak az illetékes erdészeti hatóság engedélyével lehet. (6) Az Eg övezetben a beépítési mód szabadon álló, a) a legnagyobb építménymagasság 6,0 m, b) a legkisebb zöldfelületi arány 95 %. Mezıgazdasági terület 53. (1) A mezıgazdasági terület a település beépítésre nem szánt területének a növénytermesztés és az állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás, lakó és szállás építményei elhelyezése céljára szolgáló része. (2) A kertes mezıgazdasági terület elsısorban a szabadidı-eltöltésként gyakorolt növénytermesztés, kertmővelés célját szolgálja. A kertes mezıgazdasági övezetet a szabályozási terv Mk jellel tünteti fel. (3) A növénytermesztés és az állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás célját szolgáló mezıgazdasági területek az általános mezıgazdasági övezetekbe tartoznak, azokat a szabályozási terv Má jellel, és az egyes övezeteket megkülönböztetı számjellel (pl. Má1) tünteti fel. (4) Az 1 ha vagy annál nagyobb kiterjedéső telken a mezıgazdasági mővelést, a megtermelt termékek tárolását, feldolgozását (pld: borfeldolgozás, terménytárolás, főszergyógynövény szárítás, feldolgozás) biztosító funkciójú pince alapterülete legfeljebb a telekterület 7,5 %-a lehet. (5) Az Má jelő általános mezıgazdasági területek övezeteiben kerítés csak a terület rendeltetéséhez szükséges módon, alapozás és lábazat nélküli dróthálós, vagy faanyagú, karámszerő kivitelben építhetı. (6) Az Má jelő övezeteken az építési engedélyezési eljárásba az illetékes táj- és földvédelmi szakhatóságot be kell vonni. (7) Az Má jelő övezetekben telkenként legfeljebb egy lakás ( a legalább 40.000 m2 területő telkeken, az OTÉK 29. -ban foglaltak szerint, de csak szerepel ) kizárólag a gazdasági célú épületen belül, az adott övezetre elıírt építmény-magasság betartásával és minimum a kialakítható ingatlan nagyság megléte esetén, az összes ténylegesen megépülı bruttó szintterület legfeljebb 20 %-án (de legfeljebb 100 m2 nettó alapterülettel szerepel )építhetı. Használatbavételi engedély az ilyen lakásokra csak a gazdasági épület használatbavételét követıen, vagy azzal legfeljebb egyidıben adható. (8) Mezıgazdasági major az Má jelő övezetekben az egyes övezetekre vonatkozó sajátos elıírások betartásával az OTÉK 29. szerint a birtokközpontokra vonatkozó elıírások szerint létesíthetı. Az Mk övezet elıírásai 54. (1) Az övezetben a legalább 600 m2 alapterülető földrészleten a telek területének 3 %-át meg nem haladó beépítettséggel legfeljebb 3,5 m építménymagasságú, a tájba illı, a földrészlet megmőveléséhez szükséges - ideiglenes tartózkodásra alkalmas, illemhelyet és tisztálkodási lehetıséget is magában foglaló - gazdasági épület helyezhetı el. A telken növénytermesztés céljára szolgáló fóliasátor, és növényház, valamint a 4. (6) és