TANULÓI KÖZÖSSÉGEK ÉPÍTÉSE, KÖZÖSSÉGEK HÁLÓZATA A BAKONYI TISZK-BEN

TANULÓI KÖZÖSSÉGEK ÉPÍTÉSE, KÖZÖSSÉGEK HÁLÓZATA A BAKONYI TISZK-BEN 2010. december 15.

TANULÓI KÖZÖSSÉGEK ÉPÍTÉSE, KÖZÖSSÉGEK HÁLÓZATA A BAKONYI TISZK-BEN 1 BEVEZET 4 2 EL ZMÉNYEK INTEGRÁCIÓ A BAKONYI SZAKKÉPZÉSBEN 5 3 IFJÚSÁGI HELYZETKÉP 11 3.1 Az ifjúság helyzete a régióban, a megyében és a TISZK tagintézmények településein 11 4 HELYZETFELTÁRÁS 20 4.1 A család mint társadalmi egység szerepváltása 20 4.2 Az iskola mint közösségi hely szerepe 23 4.3 Iskolai közösségek helyzetképe 25 5 INTÉZMÉNYI KÖZÖSSÉGI STRUKTÚRA BEMUTATÁSA 26 5.1 Formális közösségek és szabadid s tevékenységek a TISZK-ben 26 5.2 Informális közösségek az intézményen belül 28 5.3 Iskolán kívüli formális és informális közösségek 30 6 A TISZK KÖZÖSSÉGI FUNKCIÓJA 39 7 RENDELKEZÉSRE ÁLLÓ ER FORRÁSOK 41 7.1 Tárgyi, közösségi és szabadid s infrastruktúra a tagintézményekben 41 7.2 Humán er források 42 2 8 A KÖZÖSSÉGI AKTIVITÁS ÉS MOBILITÁS JELLEMZ I A TISZK KÖRNYEZETÉBEN 44 8.1 Közösségi társadalmi folyamatok 44 8.2 A szabadid s tevékenységek specifikációja 45 8.3 A szabadid s tevékenységek társadalmi háttér szerinti összegzése 49 9 HIÁNYSZOLGÁLTATÁSOK VIZSGÁLATA, ELEMZÉS 58 9.1 Környezeti és intézményi alapú vizsgálatok 58 10 KÖZÖSSÉGÉPÍTÉSI ALTERNATÍVÁK A BAKONYI TISZK RENDSZERÉBEN 61 10.1 Alapelvek 64 10.2 Közösségi célok 65 10.3 Feladatok és prioritások 66 10.4 Bels közösségtípusok céljai, feladatai 69 10.5 Eszközök 70 10.6 Fizikai környezet 73 11 KÖZÖSSÉGI FUNKCIÓK A KÖZÖSSÉGI TEREKHEZ KAPCSOLÓDÓAN 74

11.1 Bevonás és nyomonkövetés 74 11.2 Deviancia-prevenció 76 11.3 Tehetségfeltárás, ösztönzés 97 11.4 Pályaorientáció és közösségi szerepvállalás 106 11.5 Nemzetközi csere és egyéb programok 112 11.6 Csoportos bevonás (család) ösztönzés 115 12 ÖSSZEGZÉS 117 13 MELLÉKLETEK 120 13.1 IRODALOMJEGYZÉK 120 3

1 BEVEZET Az Országgy lés a közoktatásról és a szakképzésr l szóló törvényeket 2007 nyarán módosította, és ezzel kijelölte az iskolarendszer szakképzés megszervezésének új kereteit. Az iskolafenntartó önkormányzatok számára jelent s átalakítási kötelezettségek keletkeztek a térségi integrált szakképz központok létrehozására, amennyiben a fejlesztési forrásokhoz hozzá akartak jutni. 2007 szén megjelentek a szervezet-átalakításokat segít, európai uniós forrásokra épül, az egységesítésben a szakképzés ésszer sítését, munkaer -piaci igényeket figyelembe vev, felülr l irányított jellegét az egyes intézményi érdekek elé helyez pályázatok is. A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgy lése 2007. december 13-án 212/2007. (XII.13.) MÖK határozatával, azaz szándékának kinyilvánításával, mely szerint Várpalota Város Önkormányzatával közös pályázatot nyújt be a TÁMOP 2.2.3/07/2 kódszámú A TISZK rendszer továbbfejlesztése cím pályázatra, hat intézmény szakképzés-fejlesztési irányainak és arányainak meghatározását egyúttal az RFKB hatáskörébe utalta. A beadott pályázat az els fordulóban sikerrel szerepelt, így a létrejött Bakonyi Szakképzés-szervezési Társulás, mely 2008. június 10-én a második fordulóra is benyújtotta pályázatát. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2008. szeptember 1-jén hozta meg támogató döntését, így 2009. február 18-án sor kerülhetett a támogatási szerz dés aláírására, melynek eredményeként 331.880.610 Ft támogatással lehet ség nyílt a Bakonyi Szakképzés-szervezési Társulás szervezetfejlesztésére, a partnerintézmények kínálatának összehangolására, tananyag- és tartalomfejlesztésre, valamint az oktatói kompetenciák és közösségi funkciók fejlesztésére. A megvalósítás érdekében 2009. február 23-án megalakult a projektmenedzsment. A TÁMOP 2.2.3 kódszámú pályázat els fordulójában való eredményes részvétellel lehet ség nyílt pályázat benyújtására a Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program keretében meghirdetett TISZK rendszerhez kapcsolódó infrastrukturális fejlesztések cím, TIOP 3.1.1/08/1 kódszámú pályázatra, a Bakonyi Szakképzés-szervezési Társulás infrastrukturális fejlesztésére. A beadott TIOP 3.1.1 pályázat azonban forráshiány miatt tartaléklistára került. A bakonyi szakképzésben mára nyilvánvalóvá vált, hogy a sok néha fölöslegesnek t er feszítés gyümölcse egy olyan együttm ködés, amely szakmailag hitelesebbé, összefogásukban er sebbé teszi az egyes intézményeket és a szervezetet irányító társulást is. 4

2 EL ZMÉNYEK INTEGRÁCIÓ A BAKONYI SZAKKÉPZÉSBEN A Veszprém Megyei Önkormányzat és Várpalota Város Önkormányzata fentiek eredményeként 2008. augusztus 1-jét l társulást hozott létre térségi integrált szakképz központ fenntartására. A társulás megnevezése: Bakonyi Szakképzés-szervezési Társulás. Intézmény neve címe címe OM szám Fenntartó Faller Jen Szakképz Iskola és Kollégium Medgyaszay István Szakképz Iskola, Gimnázium és Kollégium III. Béla Gimnázium, vészeti Szakközép-iskola és Alapfokú M vészetoktatási Intézmény Öveges József Szakképz Iskola, Gimnázium és Kollégium Reguly Antal Szakképz Iskola és Kollégium Várkerti Általános Iskola, Szakiskola és Tagiskolái 8100 Várpalota Szent István u. 1. 8200 Veszprém Tüzér u 42. 8420 Zirc Köztársaság u. 9. 8184 Balatonf zf Gagarin u. 27. 8420 Zirc Alkotmány u. 16. 8100 Várpalota Thuri tér 3. 037194 037206 037171 037218 037222 037021 1. táblázat: A Bakonyi Szakképzés-szervezési Társulás intézményei Veszprém Megyei Önkormányzat 8200 Veszprém Megyeház tér 1. Veszprém Megyei Önkormányzat 8200 Veszprém Megyeház tér 1. Veszprém Megyei Önkormányzat 8200 Veszprém Megyeház tér 1. Veszprém Megyei Önkormányzat 8200 Veszprém Megyeház tér 1. Veszprém Megyei Önkormányzat 8200 Veszprém Megyeház tér 1. Várpalota Város Önkormányzata 8100 Várpalota Gárdonyi u. 39. A társulásban az intézmények önállósága a szakképzés irányainak és arányainak meghatározása kivételével megmaradt, de a közös cél: a szakképzés racionalizálása, a felzárkóztató oktatás fejlesztése és a lemorzsolódás csökkentése, valamint korunk környezeti és energetikai problémáira reagálni képes új szakmai megközelítések kidolgozása szorosabbá tette az együttm ködést. Témánk szempontjából ki kell emelni azt a közös törekvést, amely a TISZK keretein belül a közösségi nevelés, a közösségfejlesztés azonos elvek alapján, azonos célok elérése érdekében történ továbbgondolását jelenti. Ehhez szükséges a TISZK-et alkotó intézmények alapvet jellemz inek bemutatása. A zirci Reguly Antal Szakképz Iskola és Kollégium többcélú közoktatási intézmény, amelynek f profilja a szakiskolai képzés, ehhez társul az oktatott szakmákhoz köt szakközépiskolai képzés. Az intézmény a Közép-dunántúli Bioenergetikai Klaszter alapító 5

tagja és kiemelt középfokú képzési helye. A Reguly Antal Szakképz Iskola és Kollégium 1951-ben Iparitanuló Intézet néven kezdte el a vájárképzést a dudari szénbánya részére, az 1962-63-as tanévt l vasipari, épít ipari és villamosipari szakmacsoport indult, majd következett a mez gazdasági gépszerel képzés. Az 1967-68-as tanévt l elkezd dött az emelt szint szakmunkásképzés, és lehet vé vált az érettségit is adó szakközépiskolai osztály elindítása. Az 1991-92-es tanítási évt l kísérleti jelleggel pályaorientációs képzés, az 1993-94 évt l kísérleti négyéves szakmunkásképzés indult. Mára a kísérleti képzések megsz ntek. A fiatalok szakképzésének korszer sítése pályázat keretében az iskola elnyerte a falusi vendéglátó szakma világbanki modell keretében történ saját fejlesztés képzés kidolgozását és az ehhez szükséges továbbképzéseket. A képzés 2001 szeptemberében kezd dött, évi 20-25 f beiskolázásával. A Reguly Antal Szakképz Iskolában napjainkban Magyarországon els ként folyik megújuló energiaforrás energetikus képzés. Az iskola a min ségbiztosítás terén jelent s eredményeket ért el, 2005-ben magkapta a Középdunántúli Regionális Min ségi Díjat és a Közoktatás Min ségéért Díjat. Jelenleg oktatott szakmacsoportok: gépészet; közlekedés, mez gazdaság, kereskedelemmarketing - üzleti adminisztráció, építészet, könny ipar, faipar, vendéglátásidegenforgalom Az intézmény tanulólétszáma a 2009. október 1-jei statisztikai jelentés alapján 688 f. Az el zetes tanulmányokból kiderül, hogy az itt tanuló diákok többsége súlyos szociális problémával érkezik az iskolába. Az iskola pedagógusai kiemelt feladatuknak tartják a tanulók felkészítését az önállóságra, a munkavállalásra, céljuk, hogy egészséges életmódra szoktassák diákjaikat, fontosnak tartják a tanulók erkölcsi nevelését, a hagyományápolást, környezeti nevelést, a családi életre való felkészítést és a mentálhigiénés nevelést. A Várkerti Általános Iskola, Szakiskola és Tagiskolái Várpalota egyik legnagyobb oktatási intézménye, több évtizedes múlttal és jelent s hagyományokkal bír. Az általános iskolai képzés mellett 1996 óta folytat szakiskolai képzést, biztosítja a magas színvonalú felkészítést 8, illetve 6 osztályos gimnáziumokba való felvételhez, valamint a 8. és 10. osztály elvégzése utáni továbbtanuláshoz. Az intézmény er sségei közé tartozik, hogy a hátrányos helyzet tanulóknak felzárkóztató képzést nyújt. Jelenlegi képzési formák: felzárkóztató oktatás, 9-10. évfolyam, a szakképzési évfolyamokon mez gazdaság, egészségügy, ügyvitel, szociális szolgáltatások szakmacsoportok oktatása. Az intézmény tanulólétszáma a 2009. október 1-jei statisztikai jelentés alapján 108 f. A Faller Jen Szakképz Iskola és Kollégium Várpalota város legrégibb középiskolája, ahol a szakképzés több mint száz évre tekint vissza. Az iskola vájárok és mélyfúrók képzésével indult, és meghatározó szerepet játszott az iparvidék szakmunkásainak képzésében, az utánpótlás biztosításában. l963-tól szakközépiskola is m ködött nappali és levelez tagozaton. 1971-ben a péti szakmunkásképz intézetet és a várpalotai intézetet összevonták, így a beiskolázási körzet kiszélesedett Veszprém és Fejér megyére. A képzés magas színvonalát bizonyítja, hogy a szakközépiskola különféle tagozatairól sokan kerültek fels fokú intézményekbe, a szakmunkások közül pedig sokan elvégezték a szakközépiskola 6

levelez tagozatát. Az iskola a szakközépiskolai képzést 1986-ban villamosipari szakon kezdte meg, mely 1989-ben ruhaipari szakmacsoporttal, 1999-ben kereskedelmi-marketing szakmacsoporttal b vült. 1992-ben elektronikai technikus képzés, 1998-ban ruhaipari technikus modellez, 2002-ben ruhaipari technikus marketing szakirányú képzés indításával igazodott az iskola szakmai kínálata a kor igényeihez. 2003-ban kereskedelmi technikus képzés indult. 2004 szeptemberét l indult a nyelvi el készít képzés, 2005 szeptemberét l honvédelmi és informatika szakmacsoportos képzés is folyik. Az intézményhez villamosipari, vasipari és ruhaipari tanm hely tartozik. Jelenleg oktatott szakmacsoportok: elektrotechnika-elektronika, könny ipar, informatika,gépészet, kereskedelem-marketing-üzleti adminisztráció, építészet. Az intézmény tanulólétszáma a 2009. október 1-jei statisztikai jelentés alapján 736 f. Öveges József Szakképz Iskola, Gimnázium és Kollégium Balatonf zf el dje az 1936- ban alapított Fémipari Szakirányú Iparostanonc-iskola volt. A tanulók száma 1964 és 1966 között volt a legmagasabb, ekkor 1000-nél több diák tanult itt. Az új iskolaépület - a mai f épület - építését 1966-ban kezdték meg, részben a Nitrokémia Ipartelepek segítségével, hiszen az innen kikerült tanulók többségét k alkalmazták. 1975- l kezd dött meg a Szakmunkások Szakközépiskolája levelez tagozati oktatása, ahol a szakmunkás bizonyítvánnyal rendelkez k szakközépiskolai érettségit szerezhettek. 1983/84- es tanévt l megindult a nappali tagozatos szakközépiskolai képzés. 1988-ban kezd dött az általános vegyész, szakközépiskolai, 1992-ben pedig a mechatronikai technikus képzés. 1994-ben megkezd dött a Szakmunkások Szakközépiskolája két éves, nappali tagozatos oktatása is. 1996-ban indult PHARE-támogatású oktatás a gépészeti és elektronikai szakmacsoportban. Az új évezred küszöbén a szakközépiskolai osztályokban technikusi szinten folytatódik, és új területekkel b vült a képzés. 2000 szeptemberét l indult gimnáziumi és már szakiskolai osztályban is a diszlexiás tanulók képzése, 2001-t l fels fokú akkreditált informatikusképzést folytatnak. Jelenleg oktatott szakmacsoportok: informatika, elektrotechnika-elektronika, kereskedelemmarketing-üzleti adminisztráció, gépészet. Az intézmény tanulólétszáma (a gimnáziumi tanulók nélkül) a 2009. október 1-jei statisztikai jelentés alapján 503 f. A Medgyaszay István Szakképz Iskola, Gimnázium és Kollégium 1992 szeptemberét l ködik. Eredetileg két tannyelv tet fed szakmunkásképz ként kezdte m ködését. Veszprém megyében itt kezd dött el kísérleti jelleggel 1993-ban a szakmunkások szakközépiskolájának nappali tagozatos képzése. A tet fed szakmában képzéseik országosan is egyedülállók. A Szakma Kiváló tanulója országos versenyen tet fed szakmában eddig hétszer els helyezést értek el a tanulók, és mindig k képviselhették Magyarországot a nemzetközi versenyen Volt diákjaik a 2001-es bécsi világbajnokságon harmadik, a 2003-ban és 2007-ben megrendezett Fiatal Tet fed k Világbajnokságán, Magyarországon és 2009-ben Szentpéterváron második helyezést értek el. Az iskola az Ausztriában meghonosodott 7

képzési rendszerrel és onnan ered oktatóanyaggal dolgozik, kétnyelv bizonyítványát Ausztriában is elfogadják. A tanulók heti 3-5 órában német nyelvet tanulnak. A 10. osztály elvégzése után a szakképz évfolyamon, a képzés két tanévének mindegyikén fél évig az iskolában, fél évig küls gyakorlaton folyik a képzés. A féléves váltás minden oktatott szakmára: a tet fed, a magasépít ács-állványozó, a bádogos és épületszigetel szakmákra érvényes. A végzett tanulók eddig könnyen el tudtak helyezkedni a munkaer piacon, mert a kereslet a szakmák iránt nagy volt. Jelenleg oktatott szakmacsoportok: informatika, építészet. Az intézmény tanulólétszáma a 2009. október 1-jei statisztikai jelentés alapján 119 f. A zirci III. Béla Gimnázium, M vészeti Szakközépiskola és Alapfokú M vészetoktatási Intézményben az érettségit adó gimnáziumi és m vészeti szakközépiskolai oktatás mellett alapfokú m vészetoktatás is folyik zenem vészeti ágban. A szakközépiskolában párhuzamos oktatás keretében az általános és a szakmai m veltséget megalapozó, azt kiterjeszt, meger sít és a további m veltség megszerzését el segít nevel -oktató tevékenység folyik. A szakközépiskolában folyó nevelés-oktatás célja, hogy a tanulók alkalmassá váljanak az önálló, felel s döntéseken alapuló, els sorban a szakmai területeken folyamatosan fejl, megújuló alkotómunkára, a termelési, szolgáltatási és más társadalmi értékteremtési folyamatok alakítására, a munkaer piac elvárásainak teljesítésére, fels fokú tanulmányok megkezdésére. A m vészeti szakközépiskolai képzést párhuzamos oktatási formában szervezik. A képzési id öt év. A tanulók a közismereti érettségi vizsgát a 12. évfolyam végén, a szakmai vizsgát a 13. évfolyam befejezése után tehetik le. Oktatott szakmacsoport: vészet, közm vel dés, kommunikáció. Az intézmény tanulólétszáma (a gimnáziumi és alapfokú m vészetoktatási képzésben részt vev k nélkül) a 2009. október 1-jei statisztikai jelentés alapján 160 f. Ezekb l az önálló szakmai kvalitásokkal bíró intézményekb l kellett kialakítani azt a szakképzés- szervezési társulást, amely képes összefogni és a közös érdek irányába terelni a hagyományokkal bíró, független szakképz intézményeket. A legnagyobb ösztönz er nek a fejlesztési forrásokhoz való hozzájutás lehet sége bizonyult, erre kellett ráépíteni azt az egységes gondolkodást és látásmódot, amely hosszú távon képes szilárd alapokat nyújtani a Bakonyi SzASzET fennmaradásához. Kérd íves módszer segítségével kérdeztük meg az intézmények vezet it arról, hogy a szakképzés integrációjának milyen el nyei és hátrányai vannak a tapasztalataik alapján. A véleményeket az alábbiakban a megkérdezettek funkciója szerint összegezzük: igazgatók Intézmény vezet i El ny Hátrány Profilok kialakítása Szoros együttm ködés Érdekszövetség Több szakképzési pénz Párhuzamos képzések Profiltisztítás során tanulóvesztés Az RFKB döntése nem mindig el nyös Területi elhelyezkedés, 8

megszüntetése Jó kapcsolatok kialakítása Speciális tevékenységek támogatásának lehet sége Benchmarking Pályázati lehet ségek növekedése Kommunikáció kiszélesedése Közös tervezés Diákok cseréje Közös vetélked k földrajzi távolság Sok adminisztráció Szakmaválaszték sz külése Igazgató - helyettes Kollégium vezet Gyakorlati oktatás-vezet Elérhet fejlesztési források Közös programok Széles képzési kínálat Párhuzamosságok megszüntetése Koncentrálható er források Pályázatok kihasználása Kapcsolatok fejl dése Szakmai együttm ködés Továbbképzések Közös pályázatok Közös kommunikáció Közös tervezés Diákok cseréje Közös vetélked k Szakképzési hozzájárulás Fejlesztési lehet ség Pályakövetesi rendszer Pályázatok Együttm ködés Közös pályázatok Fejleszt pedagógus alkalmazása Feln ttképzésre pozitív hatás Egységes pályázati szempontok Egységes szempontok szerinti tervezés Közös pályázatok, együttm ködés Nagyobb szakmai kínálat Kölcsönös segítség a pályázatoknál Közös munkaközösségek Területi elhelyezkedés, földrajzi távolság Konkurenciaharc nem küszöbölhet ki teljes mértékben Intézmény önállóságának csökkenése Tanulók utaztatása Sok adminisztráció Félbemaradó programok Akadozó információ Területi elhelyezkedés, földrajzi távolság Tanulóvesztés a szakmai átcsoportosítások miatt Földrajzi távolság Iskolák közötti érdekkülönbség Túlzott adminisztráció RFKB döntés nem kedvez 9

ifjúságsegít pedagógusok, akik nem jelölték funkciójukat Közös pályázati lehet ség Fejleszt pedagógus és pszichológus alkalmazása Iskolák közötti átjárhatóság Központosítja a szakképzést Összefogás Munkamegosztás Nagyobb lehet ségek Könnyebb párbeszéd az iskolák között Egymás könnyebb megismerése Több szakképzési pénz Párhuzamos képzések megsz nése Pályázati lehet ségek kiszélesedése Kollégák megismerése Nem vetélytársak Túlzott adminisztráció Túlzott központosítás Az önállóság csökkenése Pályázatok félbemaradása Intézmények földrajzi távolsága Földrajzi távolság Iskolák közötti érdekkülönbség Túlzott adminisztráció RFKB döntés nem kedvez Témánk szempontjából rendkívül fontos, hogy a megkérdezettek a közös munkát és közös szakmai lehet ségeket el nyként hangsúlyozzák, hiszen ez lehet séget nyújt arra, hogy az intézményi sajátosságok meg rzésével közös elvek alapján folytassák közösségeik fejlesztését. Hátrányként a túlzott adminisztrációt és az RFKB nem kedvez döntéseit említik, valamint a földrajzi távolságot. A földrajzi távolság egyben a közelség igényeként is felfogható, a szorosabb együttm ködés akadályaként. A jó kapcsolatok, a kommunikáció kiszélesedése, egymás, a kollégák jobb megismerése, közös munkaközösségek létrehozása, a közös tervezés, a közös pályázatok lehet sége bizonyítéka annak, hogy a szakképzés megújításának szándéka nem volt hiábavaló, és bár az egyes intézmények számára tanulóvesztéssel, az iskolák közötti érdekkülönbségek felszínre hozatalával járt, hosszú távon további együttes eredmények eléréséhez, a szakképzésbe bevonható források megszerzéséhez és átgondolt, célirányos fejlesztések megvalósulásához járulhat hozzá. A közösségépítés elindult, a tanári-szakmai közösségek kialakulása a tanulói közösségek azonos értékrenden alapuló meger södéséhez vezethet. 10

3 IFJÚSÁGI HELYZETKÉP 3.1 Az ifjúság helyzete a régióban, a megyében és a TISZK tagintézmények településein A közép-dunántúli régió fiataljai részben ugyanazokkal a problémákkal küszködnek, mint Magyarország más régióiban él társaik, és gondjaik valószín leg er sen különböznek az Európai Unió más államainak fiataljaiétól. A cél mégis az, hogy az ifjúság ugyanolyan esélyekkel találja meg helyét saját hazájában és az Unióban, mint bármely más állam fiataljai. Az elmúlt egy évtizedben készültek különböz felmérések a közép-dunántúli régió fiataljainak értékrendjér l és életmódjáról, s ezek a felmérések azt igazolják, hogy a fiatalok elvárják a döntéshozatalba való beleszólás lehet ségét, a rend megteremtését és fenntartását, és aggódnak a jöv jüket illet en. Értékrendjük az el ítéletek ellenére alkalmas a feln tt élet kihívásainak való megfelelésre. Dicséretes az például, hogy sokan fontosnak tartják a házasságot, és a ma divatossá vált szingli lét sem túl népszer a régió fiataljainak körében. A szabadid eltöltése, az életmód és a kultúra meghatározó a térség fiataljainak életében. A számítógépet napi rendszerességgel a fiatalok többsége használja. A fiatalok által leggyakrabban látogatott szabadid s helyszínek a bevásárlóközpontok, a diszkók, éttermek, söröz k, pizzériák. A plázákban lév multiplex mozit kb. egyötödük látogatja gyakran. A lányok gyakrabban járnak könyvtárba, színházba, teázókba, kávézókba és gyakrabban plázáznak, a fiúk rendszeresebben látogatják a játéktermeket és a meccseket. Klasszikus érdekl dés tanulók közt magasabb arányban vannak a lányok és a diplomás családok gyerekei. Az otthonül k, akik sokat tévéznek, inkább a képzetlenebb családokban élnek. A plázázó fiatalok közepesen képzett családokból kerülnek ki, a sport iránt érdekl k egészségesebb életet él, családközpontú tanulók, a bulizós diákok általában a képzetlenebb családok gyengébb tanulói. k azok, akik több pszichoaktív szert használnak. Fenti jellemz k el revetítik, hogy a szokások differenciálódása megköveteli a fiatalokkal való foglalkozás differenciálódását is. Ezt a célt is szolgálva elkészült a 2009. évi Közép-dunántúli Regionális Ifjúsági Helyzetelemzés a Mobilitás megbízásából. Ezen értékes tanulmány adatainak, megállapításainak összegzésére engedélyt kértünk Ruff Tamástól, az Echo Survay Szociológiai Kutatóintézet kutatójától. Ebb l a tanulmányból is kiderül, hogy a 15-29 évesek száma mind a régióban, mind Veszprém megyében csökkent az elmúlt években, 2003-ban a megyében 83000 fiatal élt ebb l a korosztályból, 2008-ban 75000. Bár elindult egyfajta iparosodás és a multinacionális cégek is megtelepedtek a régióban és a megyében, a fiatalok többsége nem tud a képzettségének megfelel en elhelyezkedni. Vagy a szakképzetlen munkaer t keresik, vagy nem tudnak megfelel munkát biztosítani a magasan kvalifikált, sokdiplomás fiatal 11

szakembereknek. A régióban a munkanélküliségi ráta 6% volt, de a régió helyzete romlott az elmúlt években. Veszprém megyében a népesség viszonylag nagy aránya él kistelepüléseken, a lakosság 20,8 %-a fiatal. A régió egészét tekintve a népesség viszonylag fiatalnak mondható, 60 % negyven év alatti. Veszprém megye lakosainak száma folyamatosan csökken. A kutatás alapján képet kaphatunk a közösség, a részvétel és közélet fiatalságra jellemz adatairól. Kiderül, hogy a fiatalokat nagy számban nem érdekli a politika, de a tanulók bizalma nagyobb a politikai intézményekkel és szervezetekkel kapcsolatban, mint a munkanélküli fiataloké. A fiatalok településük legnagyobb problémájának a munkanélküliséget tartják, de problémaként nevesítették a céltalanságot, az alkohol terjedését, a szórakozási és ismerkedési lehet ségek hiányát, a bizonytalan, kilátástalan jöv t és a lakhatási problémákat. A fiatalok szervezeti aktivitása mind a régióban, mind a megyében, mind a településeken alacsony, legaktívabban sportklubok, sportszervezetek életében vesznek részt (10%). Diákszervezetben, szabadid s szervezetnél, kulturális és környezetvédelmi szervezeteknél 2-5 %-os a részvételi arányuk, nem formális közösséghez a régió 2%-a köt dik, ezen a területen a Veszprém megyei 15-19 évesek mutatkoznak aktívabbnak. Önkéntes tevékenységet a fiatalok 14 %-a végzett már életében, Veszprém megyében 90 % egyáltalán nem, 2 % rendszeresen. A fiatalok szerint elérhet intézmények közé tartoznak a m vel dési házak, könyvtárak, sportpályák, hagyomány rz egyesületek, kulturális egyesületek, egyházi csoportok. Legkisebb arányban az ifjúsági önkormányzatokat, ifjúsági parlamentet, a települési diákönkormányzatokat és diákparlamentet említették. A fiatalok fele szokott részt venni saját településén tevékenyked szervezetek nyilvános programjain. Nagyon kevesen keresik fel az ifjúsági irodákat, s a fiatalok 63 %-a nem hallott a településén dolgozó ifjúsági referensekr l. A kutatási adatokból kit nik, hogy a fiatalok 69 százalékának az iskolája más településen van a régióban, mint ahol a fiatal lakik, a tanulók 41 %-ának max. 20 km-re van a lakóhelye az iskolától, 15% 21-30 km-re, 16%-nak 51-100 km között, 9 százaléknak 100 km fölött. Szabadidejükben a fiatalok többsége passzívan kapcsolódik ki, kétharmaduk tévézik vagy számítógépezik. 17-18 százalék aktívan sportol. A fiatalok 89 %-a aktívan használ számítógépet. A 15-19 évesek közül 10 százalékkal többen használják az online alapú eszközöket, mint a 25-29 évesek. A fiatalok 86 százaléka tagja valamilyen internetes közösségi portálnak, és 86 százalékának van olyan baráti köre, társasága, amellyel gyakran van együtt szabadidejében. A fiatalok 14 %-a viszont nem rendelkezik ilyennel. A kutatás vizsgálati szempontjai közé tartozott az ifjúsági érdekérvényesítés intézményi kereteinek feltérképezése. Ebb l kiderül, hogy diákönkormányzat 70 helyen létezik a régióban. Ifjúság által szerkesztett újság, közösségi rádió vagy más médium 17 településen van a régióban, a legtöbb Veszprém megyében. Kábítószerügyi egyeztet fórum 12 van a régióban. Veszprém megyében 7 települési gyermek és ifjúsági önkormányzat van, 5 helyi 12

ifjúsági tanács, 40 települési diákönkormányzat, 32 ifjúsági civil szervezet, 54 ifjúságnak szolgáltatást nyújtó szervezet, 49 nem-formális ifjúsági közösség, 5 ifjúsági érdekképviseleti fórum, 3 hallgatói önkormányzat, 11 ifjúsági média, 10 kábítószerügyi egyeztet fórum. Van a megyében 8 ifjúsági ház, 55 ifjúsági klub, 5 Ifjúsági Információs és Tanácsadó Iroda, 7 Ifjúsági Információs Pont, 35 Teleház, 116 m vel dési ház/ámk, 17 Integrált Közösségi Szolgáltató Tér címbirtokos, 101 szabadtéri közösségi tér és 6 ifjúsági fesztivál (összesen 17 a régióban). 2000 február 1-jén a Közép-dunántúli Regionális Ifjúsági Szolgáltató Iroda elindította szolgáltatásait veszprémi székhellyel. A forráselosztáson túl regionális szintre került az információnyújtás, a tanácsadás és a fejlesztés egy része is. Létrejött a Regionális Ifjúsági Tanács, amely együttm ködési megállapodást kötött a Regionális Fejlesztési Tanáccsal. Vegyük sorra azokat a kistérségeket, amelyekben a TISZK intézményei végzik nevel -oktató munkájukat. A balatonalmádi kistérségben 11 település található, kistérségi központként a 9 ezer f s Balatonalmádi funkcionál. Ifjúságkutatás Balatonalmádiban volt. Ifjúságpolitikai koncepcióval/stratégiával, ifjúságpolitikai cselekvési tervvel csak Szentkirályszabadja rendelkezik. A települési önkormányzati ifjúsági er forrásokat tekintve a kistérségben ifjúsági referens Balatonalmádiban és Szentkirályszabadján dolgozik. Ifjúsági bizottság Balatonalmádiban és Litéren m ködött, ifjúsági tanácsnok/ifjúsági ügyekért felel s képvisel nem található a térségben. Az ifjúsági érdekérvényesítés intézményei közül települési gyermek- és ifjúsági önkormányzat, helyi ifjúsági tanács nincs, hallgatói önkormányzat nincs, viszont diákönkormányzat Alsóörsön, Balatonalmádiban, Litéren és Szentkirályszabadján m ködött. Ifjúsági érdekképviseleti fórum Balatonf zf n, Litéren, Szentkirályszabadján van, KEF Balatonalmádiban, Balatonf zf n, Litéren szervez dött. Ifjúsági média egy településen ködik: Litéren. Ami az ifjúsági közösségi tereket illeti: Ifjúsági Ház nincs, ifjúsági klub Alsóörsön, Balatonalmádiban, Balatonf kajáron, Balatonf zf n, Szentkirályszabadján van. Ifjúsági Információs Pont Szentkirályszabadján van, Ifjúsági Információs és Tanácsadó Iroda nem ködik a kistérségben. IKSZT Alsóörsön, Fels örsön, Szentkirályszabadján található, míg szabadtéri közösségi tér Alsóörsön, Balatonalmádiban, Balatonf zf n, Fels örsön, Litéren és Szentkirályszabadján. Teleház Alsóörsön, Balatonalmádiban, Balatonf zf n, Fels örsön, vel dési Ház Alsóörsön, Balatonalmádiban, Balatonf zf n és Litéren m ködik. Az önkormányzatok közül 5 fordított pénzt ifjúsági célokra (Alsóörs, Balatonalmádi, Balatonf kajár, Balatonf zf, Szentkirályszabadja). 13

A várpalotai kistérségben 7 település található, kistérségi központként a 21 és félezer f s Várpalota funkcionál. Ifjúságkutatás az elmúlt három évben vagy annál korábban nem volt. Ifjúságpolitikai koncepcióval/stratégiával, ifjúságpolitikai cselekvési tervvel egyik település sem rendelkezik. A települési önkormányzati ifjúsági er forrásokat tekintve a kistérségben ifjúsági referens csak Berhidán dolgozik. Ifjúsági bizottság nem m ködik, ifjúsági tanácsnok/ifjúsági ügyekért felel s képvisel nem található a kistérségben. Az ifjúsági érdekérvényesítés intézményei közül települési gyermek- és ifjúsági önkormányzat, helyi ifjúsági tanács nincs, hallgatói önkormányzat, diákönkormányzat Berhidán m ködik. Ifjúsági érdekképviseleti fórum is csak Berhidán van, KEF nem szervez dött. Ifjúsági média egy településen sem m ködik. Ami az ifjúsági közösségi tereket illeti: Ifjúsági Ház, ifjúsági klub, Ifjúsági Információs Pont, Ifjúsági Információs és Tanácsadó Iroda, Teleház nem m ködik a kistérségben. IKSZT, szabadtéri közösségi tér nem található. M vel dési Ház Berhidán m ködik. Az önkormányzatok közül csak a berhidai fordított pénzt ifjúsági célokra. A veszprémi kistérségben 20 település található, kistérségi központként az 58 és félezer f s Veszprém funkcionál. Ifjúságkutatás Veszprémben volt. Ifjúságpolitikai koncepcióval/stratégiával, ifjúságpolitikai cselekvési tervvel ugyancsak Veszprém rendelkezik. A települési önkormányzati ifjúsági er forrásokat tekintve a kistérségben ifjúsági referens, ifjúsági bizottság Veszprémben, ifjúsági tanácsnok/ifjúsági ügyekért felel s képvisel Hárskúton és Tótvázsonyban található. Az ifjúsági érdekérvényesítés intézményei közül települési gyermek- és ifjúsági önkormányzat Nagyvázsonyban, Mencshelyen és Veszprémben, helyi ifjúsági tanács Veszprémben, hallgatói önkormányzat szintén Veszprémben, viszont diákönkormányzat Nagyvázsonyban, Mencshelyen, Veszprémben és Tótvázsonyban m ködik. Ifjúsági érdekképviseleti fórum, KEF Veszprémben szervez dött. Ami az ifjúsági közösségi tereket illeti: Ifjúsági Ház Márkón és Tótvázsonyban, ifjúsági klub 7 településen van. Ifjúsági Információs Pont Tótvázsonyban, Ifjúsági Információs és Tanácsadó Iroda Veszprémben és Tótvázsonyban m ködik a kistérségben. IKSZT Tótvázsonyban van, szabadtéri közösségi tér Márkón, Nagyvázsonyban, Mencshelyen, Papkesziben, Szentgálon, Veszprémben, Vöröstón, Tótvázsonyban és Vilonyán található. Teleház Hárskúton és Tótvázsonyban, M vel dési Ház 13 településen m ködik. Az önkormányzatok közül 11 fordított pénzt ifjúsági célokra, viszont önkormányzati ifjúsági alappal csak Veszprém rendelkezett. A zirci kistérségben 16 település található, kistérségi központként a 7 ezer f s Zirc funkcionál. Ifjúságkutatás korábban Zircen volt. Ifjúságpolitikai koncepcióval/stratégiával, ifjúságpolitikai cselekvési tervvel Zirc és Bakonynána rendelkezik. 14

A települési önkormányzati ifjúsági er forrásokat tekintve a kistérségben ifjúsági referens Zircen dolgozik. Ifjúsági bizottság, ifjúsági tanácsnok/ifjúsági ügyekért felel s képvisel szintén Zircen található a kistérségben. Az ifjúsági érdekérvényesítés intézményei közül települési gyermek- és ifjúsági önkormányzat nincs, helyi ifjúsági tanács Zircen van, hallgatói önkormányzat nincs, viszont diákönkormányzat Zircen, Bakonynánán és Csetényben ködik. Ifjúsági érdekképviseleti fórum, KEF megint csak Zircen szervez dött. Ifjúsági média egy településen m ködik: Csetényben. Ami az ifjúsági közösségi tereket illeti: Ifjúsági Ház nincs, ifjúsági klub Szápáron, Zircen, Bakonynánán és Olaszfaluban van. Ifjúsági Információs Pont Zircen, Ifjúsági Információs és Tanácsadó Iroda nem m ködik a kistérségben. IKSZT Zircen van, szabadtéri közösségi tér Lókúton, Olaszfaluban, Zircen, Szápáron, Bakonynánán és Dudaron található. Teleház Szápáron, Bakonynánán, Csetényben, Olaszfaluban, Porván, M vel dési Ház Zircen, Bakonynánán, Csetényben és Dudaron m ködik. Ahhoz, hogy a TISZK tagintézményeinek településein a fiatalság helyzetér l képet kapjunk, megkérdeztük az intézmények vezet i körét, illetve az ifjúságvédelemmel foglalkozó pedagógusokat. A kérd ív egyik kérdése e cél elérése érdekében az volt, hogy Milyen mértékben igaz Ön szerint 14-26 év közötti korosztály helyzetére az Önök intézményének településén? A megkérdezettek ahogyan az el bb említettük - az intézmény vezet i és a diákokkal szoros kapcsolatban álló ifjúságsegít tanárok, illetve más pedagógusok voltak. A vélemények összesítését a válaszadók betöltött funkciója, illetve iskolák szerint is elvégeztük. Természetesen nem adtuk meg azt az objektív szempontsort, amely alapján az egyes kategóriákat mérni lehet, így a szubjektivitás nem kizárható. Valószín síthetjük, hogy az iskolai környezetben dolgozók saját tanítványaik helyzetének ismeretében ítélik meg a település ifjúságának helyzetét. Kontrollként az osztályf nökökt l a HH és HHH kategóriába sorolt tanulók arányát jogszabály szerinti besorolás alapján kérdeztük meg. Érdemes megfigyelni az átlagon felüli életkörülményekkel bírók becsült százalékos arányát, amely 1 és 6 % között mozog, a rossz életkörülmény ek aránya viszont 20 és 42 % közé tehet. Intézmény vezet i igazgatók Igazgató - helyettes Kollégium vezet %-ban Életkörülmények biztosítottak: 61% életkörülményeik jók: 35% életkörülményeik átlagon felüliek:6 % életkörülményeik rosszak: 30% Életkörülmények biztosítottak: 58 % életkörülményeik jók:34 % életkörülményeik átlagon felüliek:1 % életkörülményeik rosszak: 25 % Életkörülmények biztosítottak: 36 % életkörülményeik jók: 28 % életkörülményeik átlagon felüliek:4 % 15

életkörülményeik rosszak: 31% Életkörülmények biztosítottak: 51% Gyakorlati oktatásvezet életkörülményeik átlagon felüliek: 2 % életkörülményeik jók: 25 % életkörülményeik rosszak: 34 % Életkörülmények biztosítottak: 56 % életkörülményeik jók: 37 % ifjúságsegít életkörülményeik átlagon felüliek: 1,1 % életkörülményeik rosszak: 23 % Életkörülmények biztosítottak: 50 % életkörülményeik jók:14 % pedagógusok életkörülményeik átlagon felüliek: 4 % életkörülményeik rosszak: 42 % Intézmények szerinti lebontásban már nagyobb különbség mutatkozik. Ez egyrészt a környezeti tényez k átláthatóságából, másrészt a felvett tanulók körülményeinek különböz ségéb l adódik. A nagyobb városi iskola vezet i egész településük ifjúságának helyzetét nem tudják annyira átlátni, mint a kisebb településeken dolgozó kollégáik. Ennek ellenére az értéktartomány az egyes intézmények esetében hasonlóan alakult. Öveges 31% 36% jók átlagon felüliek 16 rosszak 27% 6% nem megfelel en biztosított Az Öveges munkatársainak becslése alapján a fiatalok 36%-ának jók az életkörülményei, 27%-nak rosszak. Átlagon felülinek 6%-nyi fiatalt min sítenek, meglep a nem megfelel életkörülményekkel bírók becsült százaléka, amely 27%. A fennmaradó 31% egy korrigált szám részünkr l, amelyben azt feltételezzük, hogy 31%-uknak nem megfelel en biztosítottak az életkörülményeik. A jó és átlagon felüli becsült arány 42%-kal alatta marad a nem megfelel életkörülmény ek összességének.

Várkerti 16% 1% jók 48% átlagon felüliek rosszak 35% nem megfelel en biztosított A Várkerti esetében a munkatársak a fiatalok 48%-áról gondolják úgy, hogy életkörülményeik nem megfelel en biztosítottak, 35% a rossz körülmények között él k aránya, 16% a jó életkörülményekkel bíróké, és mindössze 1% az átlagon felüli körülmények között él ké. III. Béla 22% jók 17 15% 50% átlagon felüliek rosszak 13% nem megfelel en biztosított A III. Béla esetében a nem megfelel életkörülményekkel rendelkez k aránya 22%, 15% a rossz körülmények között él fiataloké, 50% a jó életkörülményekkel bíróké, és viszonylag magas, 13% az átlagon felüli körülmények között él ké. Ebben az esetben a vezet k megítélése szerint a település fiataljainak 53%-a jó körülmények közt él és 37% azok aránya, akiknek negatív el jel életkörülményeik vannak.

Reguly 18% jók 41% átlagon felüliek 35% 6% rosszak nem megfelel en biztosított A Reguly munkatársai 41%-nyi fiatalról mondják azt, hogy életkörülményeik jók, 6%-uké átlagon felüli, a rossz, illetve a nem megfelel életkörülmény fiatalok százalékos aránya 35, illetve 18%. A fiatalok 47%-a e becslés alapján jó körülmények között él. Faller 40% 13% 5% jók átlagon felüliek 18 rosszak 42% nem megfelel en biztosított A Faller esetében 18% az összesített jók és átlagon felüliek aránya, melyb l 13% a jóké, 5% az átlagon felüli életkörülményekkel bíró fiatalok becsült aránya. Itt a legnagyobb a rossz és nem megfelel életkörülményekkel bírók részaránya, amely 42% és 40%, azaz együttesen 82%. Ez becsült értéknek is igen magas, megfontolásra érdemes a nyilatkozók részér l, hogy mi okozza a településen és ezáltal valószín leg intézményükben is a szegénység tüneteit.

Medgyaszay 56% 24% 5% 15% jók átlagon felüliek rosszak nem megfelel en biztosított A Medgyaszay esetében, ahogy ez a korábbi felmérésekb l is kiderül, az intézményben a tanulók számához képest jelent s a hátrányos, halmozottan hátrányos helyzet tanulók száma. Ennek okai többrét ek. Az ifjúságvédelmi felel s felmérése szerint magas a rossz anyagi körülmények között él k száma. Sok tanuló csonka családmodellben él. Megtalálható az iskolában az állami gondozott tanuló. Különösen igaz ez a szakiskolai oktatásra. Itt a gimnáziumi oktatáshoz képest kiugróan magas a hátrányos, halmozottan hátrányos helyzet tanulók aránya. A megkérdezettek becslése szerint a jó és átlagon felüli életkörülmények között él k aránya összesen 29%, 15% a rossz életkörülmények között él k száma és becslésünk alapján 56% a nem megfelel életkörülmények között létez ké. 19

4 HELYZETFELTÁRÁS 4.1 A család mint társadalmi egység szerepváltása A családdal kapcsolatban olyan ideálok élnek az emberben, amelyeknek összetev it saját tapasztalataiból és gyermekkora emlékeib l meríti. A családi légkör zavarai hibás irányú személyiségfejl dést indíthatnak el, a gyermek fejl dését akadályozzák vagy megzavarják, s ezek f leg az egyenl tlen házastársi és szül i viszonyokban gyökereznek. A lelki problémák okai nem els sorban az egyénben, hanem az egyén és környezet viszonyában keresend k. Biztonságos családi légkörben a személyiség védettséget szerez a stresszhelyzetekkel szemben. Ma a család negatív irányú változásainak és az ehhez való alkalmazkodóképesség kialakulatlanságának lehetünk tanúi. A család az egyén és a társadalom közötti közvetít kiscsoport, amely els dlegessége révén a legkorábban hat a gyermekre, alapvet érzelmi és viselkedési modelleket vés be a személyiségbe és közvetít funkciót vállal a családi és társadalmi értékek átadásában. A tudatos nevelés és a spontán megnyilvánuló hatások jelentik a gyermek számára a szocializáció-tanulás folyamatát. A leggyakoribb okok, amelyek interperszonális kapcsolatokban zavart okozhatnak, a gyermekkori környezet hibáiból eredeztethet k. A csonka család képtelen a gyermek számára megfelel férfi, illetve n i mintát nyújtani. A családi környezet diszharmóniája, feszültsége gyakran vezet arra, hogy a gyermek érzelmi helyettesít jévé válik valamelyik szül nek. A szül személyiségének rejtett zavara, ha azt várja el gyerekét l, amit hiába várt önmagától. Ezek a tényez k befolyásolják a kés bbi társas kapcsolatok alakulását, a társas beilleszkedés folyamatát és a konfliktusmegoldó képességet. Jelent s szereppel bír a család szociális helyzete a gyermek személyiségének alakulásában, szükségletei, igényei kielégítésének módjában és mértékében.. Külön megemlítend nek tartjuk, hogy a digitális eszközök használatának tekintetében a tanítás-tanulás iránya a családok esetében gyakran megfordul, hiszen a fiatalabb korosztályok egyszer bben bánnak azokkal az informatikai eszközökkel, amelyeket szüleik nem vagy csak felületesen tudnak kezelni. A szül k bevonása a digitális kommunikációba gyermekeik révén és ennek a kommunikációs képességnek az iskola és a szül közötti kapcsolatban történ felhasználása lehet vé teszi a mindennapi információátadást, a szül vel való levelezés egyszer sítését és a visszajelzés gyorsaságát. Kérd ívünkben az intézmény vezet it, az ifjúsági ügyekkel foglalkozókat arra kértük, hogy becsüljék meg egy ötfokozatú skálán, hogyan tölti be a család a szocializációs szerepét, és 20

milyen szerep hárul az iskolára. A többvariációs válaszadás eredményét el bb a válaszadók funkciója, majd az egyes intézményekben adott válaszok alapján összegeztük. Végül egy grafikon segítségével érzékeltettük, hogy összességében milyen átlagértékeket kaptunk az egyes válaszoknál. Ami közös a válaszokban, az a pedagógusok részér l a család szocializációs szerepének meggyengülését jelz vélemény. Mindannyian egyetértenek abban, hogy az iskolára hárul nagyobb mértékben a nevelés, és az átlagértékekb l az is kiderül: sok esetben az iskola nevel i munkáját nehezíti a család. Az egyes iskolák megkérdezettjeinek véleménye alapján a következ értékeket kaptuk: Ön szerint a család szerepe 4 3,5 3 2,5 2 1,5 1 3,1 3 3 3 2,7 2,7 2,7 2,3 2,3 2,2 2,2 2,8 3,5 3,5 3,8 3,8 3,7 3,4 2,7 2,3 3,3 3,2 3 2,5 2,5 2,4 2,1 2,8 3,2 2,6 Öveges Várkerti III. Béla Reguly Faller Medgyaszay 0,5 0 betölti szocializációs szerepét az iskolával közösen nevel az iskolára hárul a nevelés az iskola nevel i munkáját segíti a család Erre a problémára az intézmények a családokkal való sokrét kapcsolat révén próbálják megtalálni a megfelel megoldást, egyel re nem nagy sikerrel. Az intézmények pedagógiai programjában szerepel a családdal való kapcsolattartás szükségessége, és többnyire megjelennek ennek a kapcsolattartásnak a módozatai is. Ahogy majd az agresszió, deviancia kezelésénél látni fogjuk, vannak intézmények, ahol nem is tervezik a szül k fokozottabb bevonását a problémák megoldásába, a megel konzultációba, tájékoztatásba. A szül kkel való kapcsolat leggyakoribb módszereit az intézményi dokumentumok a következ képpen jelenítik meg. A kapcsolat színtere A kapcsolat jellemz i az iskola nevel i munkáját nehezíti a család 21 Üzen füzet, bizonyítvány Napló oldalának hiteles másolata Elektronikus kapcsolat Szül i értekezlet Kétirányú kapcsolat a szül és az iskola között, a diák tanulmányi el menetelér l, mulasztásairól, azok igazolásáról, a tanulót érint programokról. Évente két alkalommal a munkatervben meghatározott id pontokban a középfokú oktatásban részt vev tanulók eredményér l a szül ket tájékoztatja az iskola. A tanulók szüleinek tájékoztatása elektronikus úton a tanulók el menetelér l és az iskola rendezvényeir l. A tanévben legalább két alkalommal az osztály tanulóinak szülei és az iskola közötti kapcsolattartás színtere az

Nyílt nap Ifjúságvédelmi felel s fogadóórája Pályaválasztási fogadóórák Iskolai ünnepélyek osztályf nökön, illetve egyéb pedagógusokon keresztül A tanév folyamán egyszer az iskola által biztosított lehet ség arra, hogy a szül k közvetlenül meggy djenek az intézményben folyó oktató-nevel munkáról. Az ifjúságvédelmi felel s (egyes helyeken) heti rendszerességgel tart fogadóórát, ahol a szül k is megjelenhetnek, illetve az igazgató kezdeményezheti a szül k részvételét a fogadóórán. A tanév során információs óra a beiskolázásra váró tanulók szüleinek. Az iskola egyoldalú bemutatkozása az érdekl szül knek, ünnepélyes keretek között. Amikor azonban a deviáns viselkedés és az iskolai agresszió témájában azt vizsgáltuk, hogy milyen eszközökkel valósítják meg a prevenciót az egyes iskolákban, akkor láthattuk, hogy a családokkal való kapcsolattartás, információcsere legtöbbször a kommunikáció legegyszer bb és legszükségesebb formáira korlátozódik. Szükséges tehát az a szemléletváltás, amely közvetlenül is bevonja a szül ket a gyermek életének intézményes irányításába, és a problémás tanulók esetében napi kapcsolatot képes tartani a családdal. A kérd íves felmérésben arra a kérdésre, hogy a család hogyan tölti be szocializációs szerepét, a megkérdezettek funkciója szerint egy ötös skálán a következ átlagértékeket kaptuk: igazgatók Intézmény vezet i Igazgató - helyettes Kollégium vezet Gyakorlati oktatás-vezet %-ban betölti szocializációs szerepét 3 az iskolával közösen nevel 3 az iskolára hárul a nevelés 4 az iskola nevel i munkáját segíti a család 3 az iskola nevel i munkáját nehezíti a család 3 betölti szocializációs szerepét 3 az iskolával közösen nevel 3 az iskolára hárul a nevelés 3 az iskola nevel i munkáját segíti a család 3 az iskola nevel i munkáját nehezíti a család 3 betölti szocializációs szerepét 3 az iskolával közösen nevel 2 az iskolára hárul a nevelés 4 az iskola nevel i munkáját segíti a család 2 az iskola nevel i munkáját nehezíti a család 2 betölti szocializációs szerepét 3 az iskolával közösen nevel 3 az iskolára hárul a nevelés 4 22

ifjúságsegít pedagógusok az iskola nevel i munkáját segíti a család 3 az iskola nevel i munkáját nehezíti a család 2 betölti szocializációs szerepét 3 az iskolával közösen nevel 3 az iskolára hárul a nevelés 4 az iskola nevel i munkáját segíti a család 3 az iskola nevel i munkáját nehezíti a család 3 betölti szocializációs szerepét 3 az iskolával közösen nevel 3 az iskolára hárul a nevelés 3 az iskola nevel i munkáját segíti a család 2 az iskola nevel i munkáját nehezíti a család 3 Eddigi elemzéseinkb l arra a következtetésre juthatunk, hogy a középiskolás korosztály számára a közösségi események legf bb színtere az iskola, a közösségi nevelés és a közösségben nevelés legideálisabb kerete az a nevelési-oktatási intézmény, amelyben a tanuló idejének legnagyobb részét tölti, és ahol a legtöbb lehet ség van a napi tevékenység megszervezésére, irányítására, e tevékenység eredményeinek felmérésére és a többi tevékenységgel való összehangolására. A család szocializációs szerepének vizsgálatakor láttuk, hogy az iskolának sok esetben pótolnia kell a család szerepét, meg kell felelnie a családok, szül k igényeinek, s nevel -oktató tevékenységében olyan irányokat, elveket kell követnie, amelyek alapján egyetlen tanuló sem kallódhat el. 4.2 Az iskola mint közösségi hely szerepe 23 A kérd íves módszer segítségével megkérdeztük a felmérésben résztvev ket, hogy mennyire tartják alkalmasnak az iskolát közösségi szerepének betöltésére. A válaszadás három lehet sége közül kellett a válaszadóknak választaniuk, és ezen belül lehet ségük nyílt a használt speciális közösségformáló eszközök használatának jelölésére, illetve felsorolására is. Ötös skálán jelölhették a fontossági sorrendet, ebb l állt össze az alábbi rangsor. Azt, hogy az iskola alkalmas a közösségformáló szerepre, a válaszadók meger sítették, ugyanakkor jelezték azt is, hogy nincs meg minden feltétel a közösségformáló szerep betöltéséhez, és csak a Medgyaszay esetében számottev az az érték, amely speciális közösségformáló eszközök igénybevételére utal, azonban ott nem nevezték meg ezen eszközöket. A válaszadók egyike sem gondolta úgy, hogy a közösségformálás eszközei egyáltalán nem állnak az intézmény rendelkezésére. A személyi és tárgyi feltételek felméréséb l a kés bbiekben majd kiderül, hogy mind az intézményekben, mind az iskolák környezetében hiányoznak részben azok a feltételek, amelyek a közösségfejlesztési tevékenység zavartalanságához szükségesek lennének. Ez leg a financiális források sz kre szabottságában mutatkozik meg.

A cél minden kisebb-nagyobb akadály ellenére mégis az iskola közösségformáló szerepének er sítése a megfelel tárgyi és személyi feltételek biztosításával, speciális eszközrendszer összehangolt kidolgozása és közös igénybevétele a TISZK tagintézmények által. Ön szerint az iskola, mint közösségi hely 4,5 4,0 3,5 4,0 3,7 4,0 4,2 3,7 4,3 3,3 3,2 3,3 3,3 3,5 3,0 2,5 2,0 2,7 2,8 2,6 2,2 2,0 2,0 1,5 1,0 1,0 0,5 0,0 alkalmas hiányos speciális Öveges Várkerti III. Béla Reguly Faller Medgyaszay 24 Az iskola közösségi helyként való funkcionálásához azon túl, hogy a megfelel személyitárgyi feltételeket biztosítják, fontos az egyes közösségek szerepének meghatározása, a funkciók elhatárolása, és olyan kölcsönhatás kialakítása, amely a közösségi tevékenységek folyamatában nemcsak a közösség, hanem az egyes személyiség fejl déséhez és pozitív kiteljesedéséhez is hozzájárul. Kezd lépésként az iskolai közösségek helyzetének állapotáról próbálunk meg képet alkotni. Általánosságban tettük fel a kérdést az intézmények vezet i köréhez tartozóknak, a diákokhoz legközelebb álló ifjúságsegít munkát végz knek arról, hogy közösségeik állapotát milyen stádiumban lév nek látják.

4.3 Iskolai közösségek helyzetképe Iskolai közösségeink kohéziója 4 3,5 3 2,5 2 1,5 1 0,5 0 3,7 3,8 3,8 3,5 3 2,3 kialakult 2,8 3,7 3,2 2,7 2,5 2,4 1,8 0 0 0 kialakulóban van 3 2,1 3 szétes ben van 1,7 1,7 1 1 1 szétesett Öveges Várkerti III. Béla Reguly Faller Medgyaszay Az iskolai közösségek kohéziójára vonatkozó kérdésnél nem választottuk külön a formális és informális közösségeket, tekintettel arra, hogy a kérd ívben feltett kérdésre, miszerint az intézményekben vannak-e informális közösségek, a legtöbb válasz a választható alternatívák közül arra a lehet ségre érkezett, hogy van, de kevésbé éreztetik hatásukat. Meglep a válaszok megoszlása a kohézióra vonatkozóan, hiszen látszik, hogy a közösségek állapota alapján annak ellenére, hogy jelent s értéket képviselnek a kialakult közösségek, jelzés érték nek kell tekinteni a szétes és a szétes ben lév közösségek meglétére vonatkozó válaszokat és azok arányát. A kohézió er sítésének eszköze a tanulók bevonása a közösségi terek tevékenységébe. Feltettük a kérdést az intézményekben megkérdezetteknek, hogy szerintük hogyan lehet bevonni a közösségi terek tevékenységébe a tanulókat, err l a kés bbiekben részletesebben szólunk. 25

5 INTÉZMÉNYI KÖZÖSSÉGI STRUKTÚRA BEMUTATÁSA 5.1 Formális közösségek és szabadid s tevékenységek a TISZK-ben A tanulók formális iskolai közösségei Tekintsük formális közösségeknek azokat az iskolai közösségeket, amelyek szerepelnek az iskolák pedagógiai programjaiban, a tanulók tartós közösségi részvételére alapoznak, és valamilyen szempont alapján közös érdek és közös cselekvés céljából felülr l szervezetten jönnek létre. 1. Osztályközösség Az osztályközösség élén mint pedagógus vezet az osztályf nök áll. Az osztály tanulói maguk közül az osztály érdekeinek képviseletére, valamint közösségi munkájának szervezésére az alábbi tisztségvisel ket választják meg: - osztálytitkár; - két f képvisel (küldött) az iskolai diákönkormányzatba. 2. Diákkörök Az iskolában a tanulók igényeinek, érdekl désének kielégítésére diákkörök ködnek. A diákkör lehet: szakkör, önképz kör, érdekl dési kör, énekkar, vészeti csoport stb. A diákkör létrehozására javaslatot tehet az iskola igazgatójának az adott tanévet megel tanév végéig bármely tanuló, szül, nevel, illetve a diákönkormányzat, a szül i munkaközösség vezet sége. A javasolt diákkörök létrehozásáról minden tanév elején a lehet ségek figyelembevételével a tantárgyfelosztás, valamint az éves munkaterv elfogadásakor a nevel testület dönt. A diákköröket a nevel, szül vagy az iskola igazgatója által felkért nagykorú személy vezeti. Diákkört önkéntes alapon létrehozhatnak a szül k írásbeli engedélyével az iskola tanulói is. Az így létrejött diákkör munkáját a diákkör által felkért nagykorú személynek kell segítenie. A diákkör megalakulását az iskola igazgatójának be kell jelenteni, és a diákkör m ködésének helyszínét, idejét és egyéb feltételeit vele egyeztetni kell. A feln tt segít személyével kapcsolatosan be kell szerezni az iskola igazgatójának egyetértését. A diákkörökbe a tanulóknak a tanév elején kell jelentkezniük, és a diákkör tevékenységében a tanév végéig részt kell venniük. A diákkörök saját tagjaik közül egy-egy képvisel t választanak az iskolai diákönkormányzatba. 26