FALU - KÉP C S E R K Ú T K ÖZ S É G Ö NK O R M Á NY Z AT Á NA K 2010 LA PJ A F E B R U ÁR Cserkút község férfinépe és Önkormányzata nevében, Nőnap alkalmából sok szeretettel köszöntöm községünk asszonyai és leányait! Tisztelettel : Jónás József polgármester! Szalai Pál: Nőnapi köszöntő Mi a nő nekünk? Az egész világ maga, a szüntelen változás, Az anya, akinek testén át e világba léptünk, az első és végtelen önfeláldozás. Ő őrzi első lépteink, törli le könnyeink, testéből etet, szeretetéből nevel, Mindig megbocsát, ha kell és soha nem enged el, ő a fény, a meleg és minden ami jó, semmihez sem fogható és semmivel sem pótolható. Ahogy tudatunk lassan a világra nyílik, ő maga is átalakul, megváltozik. Előbb éteri szépség, ideál, trubadúrok álma, költők ihletője, szerelem és őrület forrása, Majd társunk a jóban és rosszban, életünk néma napszámosa, Vetett ágy, vasalt ing, étel és ital, kedvesség, szerelem, a test gyönyöre, az apokalipszis kínja és a mennyország ígérete. Mindez ő, egy személyben, lelkünk másik fele, aki értünk létezik és mi őérte. Köszöntöm hát őket, a nőket, kívánom nekik mindazt a szépet, amit érettünk ma és minden nap önként megtesznek.
2 OLDAL FA LU - K ÉP A szennyvízcsatorna használata A szennyvíz elvezetése és tisztítása az egyik legfontosabb környezetvédelmi tevékenység. A lakóhelyünkön, jelentős anyagi ráfordítással megépült szennyvíz elvezető rendszernek fontos szerepe van otthonunk komfortérzetének javításában. További jelentős anyagi ráfordítást igényel a rendszer működtetése, fogyasztóknak csatornadíj önkormányzatnak rekonstrukciós díj formájában. Nem mindegy hát, hogy használjuk ezt, a hosszú évtizedek kényelmét kiszolgáló rendszert. Fontos! A település domborzati viszonyai miatt átemelő szivattyúk biztosítják a folyamatos szennyvíz átemelést. Ezek a drága, magas technikai színvonalú berendezések, kialakításuknál fogva megbirkóznak, az emberi anyagcseréből és normál háztartási tevékenységből származó hulladékokkal, de tönkremennek és a szennyvízelvezetést lehetetlenné teszik ha, a lefolyóba, csatornába vegyszereket, mérgező anyagokat, használt olajat, szilárd hulladékot pl.: faanyagot, építési törmeléket, csontokat, állatok levágásakor keletkezett melléktermékeket, felmosórongyot, cserélhető felmosó fejet (drótos!), papírpelenkát, popsi törlőkendőt, lufit, intim betétet, stb. t dobnak! Ezek hulladéktároló edénybe vagy a szeméttelepre valók. A fenti illegális hulladékok a viszonylag szűk keresztmetszetű házi átemelőkben, szennyvízcsatornákban is könnyen elakadnak, és dugulást okozhatnak. A rendeltetésszerű használat, a nagyobb odafigyelés, a kulturált fogyasztói magatartás nemcsak környezetünk fokozottabb védelmét, hanem a települési Önkormányzatok és az Önök kiadásainak csökkentését is jelenti. A vonatkozó jogszabályok betartását a szolgáltató jogosult megvizsgálni, a bebocsátott szennyvíz minőségét folyamatosan ellenőrizni. A jogellenes magatartás esetén a szolgáltató a fogyasztó szerződését felmondhatja. A házi bekötések nem rendeltetésszerű használata miatti dugulás elhárítás költségei a fogyasztót terhelik! Kérjük ügyfeleinket, fordítsanak nagyobb figyelmet arra, hogy a szennyvízhálózatba csak a háztartásban keletkező szennyvíz kerüljön! Gondos odafigyelésével a költségek csökkentése mellett a környezet védelmét is szolgálja! Köszönjük! Pécsi Vízmű Zrt. A minőségi vízszolgáltatásért
C S ER K Ú T K Ö Z S ÉG ÖNK O R MÁNY Z A TÁN AK L APJ A 3 OLDAL Gyermekfarsang 2010 Kicsi farsang, de nagy hangulat...
4 OLDAL FA LU - K ÉP A közmeghallgatás elé... Tisztelt Cserkúti lakosok! A mostani Közmeghallgatás és falugyűlés előtt szeretném Önöket röviden tájékoztatni a 2009. évben történtekről: Az Ötv. szerint az önkormányzati feladatok és hatáskörök alapvetően kétféle, egymáshoz egyébként szorosan kapcsolódó feladatrendszert emel ki: 1 kötelező ellátandó feladatokat, valamint 2.az önként vállalható feladatokat A kötelezően ellátandó feladatok jellemzői, hogy azokat csak a kormány állapíthatja meg. Az önkormányzatok számára és az országgyűlés biztosítja az ellátáshoz szükséges anyagi feltételeket. Az önként vállalt feladatok és hatáskörök jellemzői az, hogy az önkormányzat képviselőtestülete jogosult dönteni a rendelkezésre álló önerő /pénz/ függvényében az elvégzendő feladatokat. 2009-ben az alábbi önként vállalt feladatokat végeztük el az Önök támogatásával és pályázati pénzből. 1. Arculatterv 938 ezer Ft 2. Vörösdombi út felújítása 9.300 ezer Ft 3. Nyitott szín + kőfal 4.740 ezer Ft 4. Pásztorház + Kőfal 3.290 ezer Ft 5. Mosóház-gémeskút, átadás előtt 250 ezer Ft 6. Polgármesteri hivatal csatornázása 540 ezer Ft 7. Pollenirtás, kaszálás 200 ezer Ft 8. Hó eltakarítás, sikosságmentesités 750 ezer Ft 9. Földutak jókarbahelyezése 2.000 ezer Ft 10 Sport támogatás 60 ezer Ft 11Fűtésszerelés polgármesteri hiv. 640 ezer Ft 12 Fűnyíró önjáró 713 ezer Ft 13 Virágos Mo. növényvásárlás 245 ezer Ft 14 Egyéb földutak javítása 246 ezer Ft
C S ER K Ú T K Ö Z S ÉG ÖNK O R MÁNY Z A TÁN AK L APJ A 5 OLDAL 15.Akadálymentesítés előkészítés 1.741 ezer Ft 16 Fekvőrendőrök 1.203 ezer Ft Összesen: 26.850 ezer Ft Nyert pályázatok: 1. Külterületi utak CÉDE 1.300 ezer Ft 2. Külterületi utak Bm. Önk. 408 ezer Ft 3. Virágos M.o. oklevél 4. Virágos Baranya 50 ezer Ft 5. Falunap OTP 80 ezer Ft 6. Paks MNy TIT 13.000 ezer Ft 7. Wildhorse út használat 100 ezer Ft 8. Mecsek ÖKO 1.000 ezer Ft Összesen: 15.938 ezer Ft Elvégzett munkák: Pályázati pénz Önkormányzati saját erő 26.850 ezer Ft 15.938 ezer Ft 10.912 ezer Ft Köszönöm Önöknek Cserkút község lakóinak, a képviselőtestületnek és segítőinknek konkrét közreműködésüket. Köszönöm, hogy időt szántak közös dolgainkra. Cserkút, 2010 február 24.-én Tisztelettel: Jónás József polgármester
6 OLDAL FA LU - K ÉP Egyházközségi rovat 1.) A Kővágószőlősi Egyházközség lelkipásztori programja 2010. (III. rész ) A mennyek országa hasonlít a kovászhoz, amelyet fogott az asszony, belekeverte három mérő lisztbe, s az egész megkelt tőle (Mt.13.33) Mint arról a Falu-Kép előző két számában hírt adtunk, sokasodnak a Váljunk Kovászszá elnevezésű Lelkipásztori Év egyházközségi feladatai. Most a márciusi programot ismerhetik meg: a.) A kővágószőlősi egyházközség tavaszi lelkigyakorlatára 2010. március 4-6 között kerül sor Kővágószőlősön a Kultúrházban. Részletes programját a későbbiekben ismerhetik meg az érdeklődők (szentmiséken hirdetésekből illetve személyesen a szervezőktől) b.) A Keresztény Kaszinó elnevezésű keresztény szellemiségű, nyitott társasköri öszszejövetelek folytatódnak. Márciusban egy ilyen foglalkozás lesz, a kővágószőlősi kultúrházban, ahová minden érdeklődőt szeretettel várunk: 2010. március 10-én 17 30-17 50 A böjt Hamzau Relu római katolikus plébános előadása (Hogyan kell böjtölni? Mire jó a böjt? Mindenkire vonatkozik-e? Útmutató laikusok részére) 17 50-18 05 A ház melege, azaz hagyományos népi kemencék építése Iván László kemenceépítő mester és neje 18 05-18 15 Cserépkályha saját kezűleg Cs. Nagy Géza 18 15-18 30 Kővágás, mint az ősi mesterség c.) Egyházközségi képviselő testületi ülés (Jn.11,45-57) 2010. március 27-én17.00 órakor Kővágószőlősön, a Plébánián. d.) Virágvasárnap, ünnepi szentmise (Lk 22,14-23,56) 2010. március 28-án 8.00 órakor a kővágószőlősi templomban 2.) Szentmisék, igeliturgiák, bibliaórák Cserkúton március hónapban Szentmise, vagy igeliturgia minden szombaton 16 órai kezdettel. Bibliaóra a cserkúti kultúrházban március 12-én és 26-án (péntek) 17.00 órakor. Hamzau Relu plébános
C S ER K Ú T K Ö Z S ÉG ÖNK O R MÁNY Z A TÁN AK L APJ A 7 OLDAL LAKOSSÁGI FÓRUM 2010. március 13. 15:00 Tisztelettel meghívja a Pécs és Térsége Közösségi Közlekedéséért Egyesület Cserkút község lakosságát a Szentlőrinci kistérség tömegközlekedésének javításáért rendezett közmeghallgatásra. Elmondhatja véleményét a mostani közlekedésről Tehet javaslatot a fejlesztésekre Egyéni igényeit megoszthatja velünk Ha ön szerint javításra szorul Cserkút község tömegközlekedése, akkor várjuk a fórumon. Észrevételeivel sok problémára fényt vetíthet, és ezáltal hozzájárulhat, hogy a jövőben színvonalasabb buszközlekedést vehessen igénybe! /PTKE/ Sok tervezés, még több munka Dolgos esztendő volt 2009. a radioaktívhulladék-kezelésben Budapest, 2009. december 7. Az elvégzett munka szempontjából eredményes, az elkövetkező évek feladatainak kijelölésében mozgalmas évet zárt a Radioaktív Hulladékokat Kezelő Kft. Dr. Hegyháti József ügyvezető igazgató, a társaság budapesti sajtótájékoztatóján kitért arra is, hogy az RHK Kft. a paksi atomerőmű üzemidő-hosszabbítása, és a létesítmény tervezett bővítése kapcsán keletkezett a hulladéktöbblet biztonságos kezelésére is felkészül. A szervezet idén készítette el Megalapozás a magyarországi radioaktív hulladék-elhelyezési és kezelési programhoz című dokumentumát, amely több alternatívát megvizsgálva adja meg a válaszokat a különböző radioaktív hulladék típusok megfelelő kezelésére. Túl a századik beszállításon, túl az ezerhatszázadik hordón, túl az 5 km hosszú földalatti folyosó feltárásán így lehet összegezni a Tolna megyei Bátaapátiban található Nemzeti Radioaktívhulladék-tároló (NRHT) idei beruházását. A létesítmény már egy éve fogadja a paksi atomerőmű kis és közepes aktivitású hulladékát. Az ideérkező hordókat egyelőre a tavaly óta üzemelő, minden biztonsági követelménynek megfelelő felszíni tárolóban helyezik el, amíg el
nem készülnek a földalatti, végleges tároló kamrák. A két, kb.1700 méter hosszú lejtősakna már elkészült az összekötő vágatokkal együtt. Jelenleg a tároló tér és az ahhoz tartozó egyéb térelemek kialakítása zajlik. A felszín alatti létesítmény várhatóan 2011-től üzemel. Komoly fejlesztéseket hajtanak végre Pakson is, ahol idén megkezdődött a Kiégett Kazetták Átmeneti Tárolójának (KKÁT) újabb 4 modullal történő bővítése. Az atomerőmű szomszédságában található tárolóban ahol 50 évig pihentetik a reaktorokban elhasznált fűtőelemeket, az idei évben 480 kazettát helyeztek el. Így jelenleg összesen 6067 kazettának ad otthont a KKÁT, melynek tervezői már az üzemidő-hosszabbítás kihívásaira is felkészülnek. A hazai radioaktívhulladék-elhelyezés fontos helyszíne a Pest megyei Püspökszilágyon található Radioaktív Hulladék Feldolgozó és Tároló (RHFT) is. Az itt elhelyezett kis és közepes aktivitású hulladékokat nem az atomerőmű termeli, hanem olyan intézmények, amelyek működésük során szintén felhasználnak radioaktív anyagokat. Itt az elkövetkező években a biztonságnövelő és térfogat-felszabadító feladatokra kell majd összpontosítani. Ez a munka már az elmúlt években is zajlott, most az eddigi tevékenység biztonsági jelentése készül. Ez a dokumentum a további feladatok meghatározását alapozza meg. Az RHK Kft. negyedik projektje a nagy aktivitású hulladékok végleges elhelyezését célozza. A Nyugat-Mecsekben, Boda térségében már megtalálták a kutatók azt a kőzetet, amely alkalmas lehet a további vizsgálatokra, sőt akár egy majdani tároló befogadására is. A szakembereknek meggyőződése, hogy Magyarországnak szüksége van egy végleges nagy aktivitású radioaktívhulladék-tárolóra, amely alkalmas, akár az atomerőmű kiégett fűtőelemeinek, akár a nagy aktivitású leszerelési hulladék biztonságos befogadására. Az elmúlt időszakban az NRHT projekt prioritása miatt, ezt a feladatot az RHK Kft. forrás hiányában leszűkítette. Idén októberben, azonban már újra végeztek kutatófúrásokat, az elkövetkező években a munkálatok felgyorsulhatnak, annak érdekében, hogy a kutatási eredmények alapján kijelölhető legyen a földalatti kutatólabor helye. A társaság és a területileg illetékes tájékoztató társulások közös programjain, idén is több ezren vettek részt. A négy érintett térség, az említett létesítmények szomszédságában működő összesen 36 önkormányzatot tömörítő négy társulás nagyban segíti az RHK Kft. lakossági tájékoztató tevékenységét. Az ő munkájuknak valamint a nyílt társadalmi párbeszédnek és a rendszeres tájékoztatásnak is köszönhető, hogy az e térségben élők között végzett közvélemény-kutatások pozitív eredményt hoztak: az itt élők között magas a tárolók üzemeltetésének és a kutatások folytatásának elfogadottsága, a helybeliek jól ismerik az RHK Kft. tevékenységét. A fentiek a Központi Nukleáris Pénzügyi Alapból kerülnek finanszírozásra. Az Alap forrását a hulladékokat termelő fizet elv alapján döntően a Paksi Atomerőmű Zrt. befizetései képezik. A befizetés mértékét a Kft. által évente készített ún. Közép és hosszú távú terv számításai alapozzák meg, amely figyelembe veszi a várható hulladékmennyiségek kezelésével, és a létesítmények leszerelésével járó költségeket. Az erőmű 2010-ben 23,1 Mrd Ft-ot fizet az alapba, amely jelenleg mintegy 150 Mrd Ft-ot halmozott fel. Az országgyűlés költségvetése a 2010 évi feladatok ellátásához 18,7 Mrd Ft-ot hagyott jóvá, amely közel 2,5 Mrd Ft-tal több, mint a 2009.évi. Ennek az oka, hogy a 2010. év az erőmű üzemviteléhez elengedhetetlen a KKÁT 3 évente ciklikus megvalósításának első éve. FALU-KÉP Felelős kiadó:cserkút Község Képviselő Testülete Főszerkesztő: Müller István Szerkesztő: Németh István E-mail:cserkut2008@gmail.com