SZATMÁR VÁRMEGYE KÉT LEVÉLTÁRA (Egymást kiegészítő kutatási lehetőségek)

Kiss András SZATMÁR VÁRMEGYE KÉT LEVÉLTÁRA (Egymást kiegészítő kutatási lehetőségek) Az első világháborút követően Magyarország és Románia között megosztódott Szatmár vármegye egykor egységes levéltárán is a két ország osztozik. Ez a helyzet mind a Kolozsvárt őrzött, mind a Nyíregyházán található levéltárrészekben 1 mindenképpen leszűkíti a kutatási lehetőségeket, ugyanis átfogó kutatás csupán az egész levéltári anyag ismeretében lehetséges. Ezt a teljesség igényével végzendő kutatást csak a Kolozsvári Állami, illetve a Szabolcs-Szatmár- Bereg Megye Önkormányzat Levéltárának együttműködése, a kölcsönös tájékoztatás és összehangolt segédletrendszer megteremtése biztosíthatja. Magát a tájékozódást mind Kolozsvárt, mind Nyíregyházán az elkészült különböző szintű segédletek elősegítik ugyan, 2 de természetesen ezek mindegyike csupán az illető városban őrzött levéltárrészre korlátozza információit. Annak érdekében, hogy a kettészakadt vármegyei levéltár egykori összetételének megismerése alapján tudjuk felmérni, hogy ebből mi maradt meg a két országban őrzött levéltárrészekben és idők folyamán mi rostálódott ki belőle, a következőkben megkíséreljük az egykor egységes Szatmár vármegyei levéltári anyagot a rendszerezések folyamán kialakult tárgyi és időrendi csoportosításban bemutatni, illetve felvázolni. Ismertetésünket azért korlátozzuk ezúttal a rendi korszak anyagára, mert a rendezések során ennek tagolódása egy belsőleg kialakított rendszer alapján történt, míg az 1849 utáni anyag irattári rendjét már központi szabályozások szerint teremtették meg, ennek megfelelően az hasonló a más vármegyebeliekhez. A rendi korszak levéltárainak kialakított rendje a Mária Terézia és II. József korában felsőbb utasításra megkezdett levéltárrendezések eredménye. 3 Szatmár vármegyében a rendezés megalapozásának érdeme Schemberger 4 Ferenc leleszi regisztrátoré, aki a hiteleshelyen szerzett levéltári szakismereteit vándorlevéltárosként több vármegyei Levéltár rendezése során értékesítette. Ő rendezte Szabolcs valamint Ung vármegye levéltárát, a II. József uralkodása idejére eső második országos rendezési szakaszban pedig Szatmár vármegyéét. 5 Mind a rendezést, mind az azzal összhangban elkészített lajstromozást Schemberger saját elképzelése szerint végezte, a Szabolcs vármegyei rendezéskor például nem fogadta el a vármegye két ízben is kidolgozott tervezetének egyikét sem. 6 Szatmár vármegye levéltári anyagát illetően, eddigi ismereteink szerint, a Kolozsvárt őrzött levéltári anyagból Schemberger az acta publico-politica névvel jelölt sorozatot alakította ki, rendezte, majd lajstromozta. A rendezés abból állott, hogy a tárgyi

sorozat kialakítását követően, a sorozatot fasciculusokra tagolta, az így létrehozott tárgyi-időrendi egységet fasciculust évenként számmal látta el, a fasciculusokon belül az iratokat pedig sorszámmal. A fasciculusok számozása évenként változó, de egymást követően folyamatos, viszont a fasciculusokon belül az iratok sorszámozása minden esztendőben az l-es számmal kezdődik. 7 Afasciculosok kialakításakor az iratok felzetén Schemberger feltüntette a fascicuhis számát, az irat ezen belüli sorszámát és keltezési évét. Az ily módon összeállt jelzet a lajstromban/mutatóban az irat visszakeresésére szolgál. Maga a fasciculusokba történő csoportosítás már gyakorlattá vált ugyan a XVIII. századi levéltárrendezéseknél és nem is ez a műveletsor emelte ki Schemberger rendezését/lajstromozását a korabeli munkálatok sorából, illetve biztosított számára méltó helyet a levéltártörténetben, hanem lajstromai/mutatói összeállításának módja. 8 Ezek között található Szatmár vármegyében az általa rendezett 1724 és 1781 közötti acta publico-politica sorozat számára készített példaszerű, a kutatást a mai igényeknek is megfelelően szolgáló lajstroma/mutatója. A lajstrom/mutató két hatalmas bőrkötésű kötetének (I. A-L 1-1040. 1., II. M-Z 1041-2150. 1.) címe Elenchus nominális seu statisticus ab anno 1724 usque 1781 inclusive. 9 Az első lapokon a kötet címének feltüntetését követően a lajstrom/mutató használóihoz intézett "ad lectorem" bevezető után, 10 a két kötetnek szerkezeti áttekintése tájékoztat az egyes kötetek lapszámáról és tartalomjegyzékéről. A tulajdonképpeni segédlet első részeként a kötetekben a baloldali hasábon betűrendben a lajstromozott iratok mutatószói sorakoznak a párhuzamos jobboldali hasábon pedig arra vagy azokra a lapszámokra történik utalás, ahol a mutatószónak megfelelő irat/iratok bő tartalmi kivonata/regesztája található valamint annak megjelölése, hogy az irat melyik fasciculusban, milyen sorszám alatt kereshető vissza. Az 1790 utáni, a levéltár állapotáról és a lajstromozás menetéről rendszeresen beterjesztett jelentések úgy tartják számon, hogy Schemberger az 1724 és 1786 közötti iratokat rendezte, illetve lajstromozta. 11 Eddigi adataink szerint azonban Schemberger Szatmár vármegyei rendezését, illetve lajstromozását, továbbá a XVIII. század végi levéltárrendezéseket illetően csupán egy részletesebb és a nyíregyházi levéltári anyag adatait is felhasználó vizsgálat adhat pontos levéltártörténeti tájékoztatást. Ugyanis Kardos György lajstromozó 1792. július 13- i jelentése többek között arról számol be, hogy a régi jegyzőkönyvek egybeszedése és letisztázása folyik, emellett pedig a jegyzőkönyvekben találtatott "törvényes dolgok a jegyzőkönyvekből kiírattak" és a kimásolt és összeolvasott szövegeket a Nemzeti könyvben helyezték el. 12 1799. augusztus 25-én Kardos György, ugyanazon év november 25-én pedig a levéltár megvizsgálására kiküldött vármegyei ülnökök jelentéséből az tűnik ki, hogy a régi Schemberger lajstromozása előtti törvénykezési iratok lajstromozása elkészült, részben pedig folyamatban van. i*

A kolozsvári levéltári anyagból és az idézett jelentésekből arra következtethetünk, hogy Schemberger teljes bizonyossággal az 1724 és 1781 közötti acta publico-politica sorozat iratait rendezte és ezek számára készítette el ismertetett kitűnő lajstromát/mutatóját. További tüzetes vizsgálat feladata tisztázni azt, hogy az általa nem lajstromozott iratokból mit rendezett, illetve készített elő lajstromozásra. Mert noha később úgy tudják, hogy ő rendezte a levéltári anyagot 1786- ig, mégis az ismertetett, kétségtelenül Schemberger által összeállított lajstromot/mutatót követő, az 1782-1786 közötti acta publico-politica számára készült lajstrom némileg módosítva Schemberger rendszerét követi ugyan, de már nem az ő keze írásával készült. 14 Ugyanekkor a nyíregyházi levéltárrész leltárából az derül ki, hogy az acta publico-politica sorozattal időbelileg párhuzamosan kialakított más tárgyi sorozatok számára is készültek elenchus elnevezésű segédletek, amint ezt Kardos György is megemlíti jelentésében. 15 Ezért a levéltári anyag egész 1786-ig terjedő részének rendezését és lajstromozását illetően csak a Kolozsvárt őrzött fasciculusok és a Nyíregyházán található elenchusok összevetése adhat pontos választ. Ugyanis a vármegyei levéltár kolozsvári részében, ahol túlsúlyban az egykori levéltár iratanyagát őrzik, az acta publico-politica sorozat fasciculusain kívül számos olyan elenchus nélküli tárgyi fasciculus található, amely iratanyagának a felső határa 1786 vagy azt megelőző esztendő (tehát beleesik az 1786-ig rendezett iratok sorába). Ilyenek például az Acta congregationalia 1728 és 1751 közötti fasciculusai, illetve ezeken belül az 1729-beli iratokat tartalmazó egység, amelybe egymást követő számozással, de megkülönböztetett iratcsoportok kerültek: 178-tól 196-ig az Acta conscriptionum et repartitiorum, 196-tól 200-ig az Acta computualia, 201-től 276-ig az Acta computualia et miscellanea et criminalia, az 1731. évi iratok közül pedig a 8. fasciculusba a 377. számtól 450-ig az Acta conscriptionum et computus tárgyi egység került, a 451-től a 644. számig pedig az Instantiae. 16 Ennek a sorozatnak az elenchusát nem sikerült azonosítanunk. Ha viszont megkíséreljük a nyíregyházi leltár 259-272. köteteiként nyilvántartott elenchusok összevetését a Kolozsvárt őrzött fasciculusokkal, öszszefuggést vélünk felfedezni ezek és ugyanannak a leltárnak 166. tételeként szereplő közgyűlési iratok között. Ugyanis a leltár 261. köteteként nyilvántartott 1514-1786. esztendők irataira vonatkozó Elenchus chronologicus processuum civilium megfelel a Kolozsvárt őrzött 1606-1648 és 1662-1786 közötti iratokat tartalmazó II-IV, VI-XXXVI. fasciculusoknak, amelyeknek a rendezéskor a Processus civiles-acta iudiciaria 17 címet adták és feltehetően az említett elenchus ezekre is vonatkozik. Sőt a II. fasciculussal kezdődő sorozat hiányzó I. fasciculusa talán éppen az a 166. dobozban nyilvántartott 1579-1608 évkörű I. fasciculus, ami Kolozsvárt hiányzik. Hasonló összefüggést vélünk felfedezni a leltárban 262. kötetként nyilvántartott, az 1596-1786. évekre vonatkozó Elenchus chronologicus protestationum, illetve a 263. kötetként nyilvántartott ugyanazokra az

évekre vonatkozó Elenchus nominális alphabeticus pro- et reprotestatio-num és a Kolozsvárt őrzött ugyancsak 1593 és 1786 közötti iratokat tartalmazó Protestationum, Pro et reprótestationum I-XIX fasciculusai között,' 8 akárcsak a 264. kötetként nyilvántartott, az 1614-től 1686-ig keltezett iratok számára készült Elenchus nominális alphabeticus miscellaneorum iuridico-civilium és az 1607 és 1787 között Acta miscellaneo iuridico-civilium sorozat fasciculusai 19 között, hogy csupán néhány példát említsünk az 1786-ig keletkezett iratokból kialakított fasciculusok 20 és a Nyíregyházán őrzött elenchusok esetleges összefüggéseit illetően. A levéltárrendezések során elkészített elenchusokról szólva, úgy véljük, alaposan meg kell vizsgálnunk a nyíregyházi leltárban a 267. és 268. kötetként nyilvántartott 1724-178l-re vonatkozó Elenchus nominális seu statisticus és az ennek megfelelő kolozsvári példány közötti viszonyt is, ugyanis előfordulhat ami nem ritka eset, hogy a példányok egyike másolat. 21 Hasonlóképpen tisztázandó a 269. kötetként nyilvántartott 1724-178l-re vonatkozó Index elenchorum Francisci Schemberger publico-politicorum rendeltetése és viszonya a kétkötetes lajstromhoz/mutatóhoz. Mindez azért szükséges, hogy világos képet nyerjünk az 1786-ig keltezett iratok rendezését és lajstromozását, illetve a Kolozsvárt és Nyíregyházán őrzött levéltári anyag összefüggéseit illetően. Ehhez elkerülhetetlen az eredeti segédletek és az iratok összevetése és az eddigi eredményeknek itt elsősorban Balogh Istvánnak, a jeles Schemberger-kutatónak eredményeire gondolunk beépítése a vizsgálatokba. A Schemberger levéltárrendezést követő években, esetleg részben az ő rendezését felhasználva, 1849-ig a vármegyei lajstromozók, vagy levéltárosok követték Schemberger elképzeléseit, főleg a mutatók elkészítését illetően. Ezek 1790-től Elenchus actorum vagy Elenchus nominális alphabeticus megjelöléssel készülnek és teljes címük annak a három fősorozat egyikének nevével egészül ki, amelynek és alsorozatainak irataikra vonatkoznak. 1831-től Kölcsey jegyzősége idején az Elenchus actorum vagy Elenchus nominális alphabeticus megjelölést a Betűrendes lajstrom elnevezés váltja fel, akárcsak a fősorozatok és azokhoz tartozó fasciculusok esetében, amelyeket szintén magyar névvel jelölnek. 22 A három fősorozat neve az az elem, amely megkülönbözteti a háromféle mutató egyes köteteit a következő: - Acta publico-politica (Kormányi köztárgyak) mutatója az Elenchus alphabeticus actorum publico-politicorum vagy Elenchus nominális alphabeticus actorum publico-politicorum (Betűrendes lajstroma az... évi kormányi köztárgyaknak.) - Acta miscellaneo-criminalia (Büntető egyveleg tárgyak), mutatója az Elenchus nominális alphabeticus actorum miscellaneo criminalium (Betűrendes lajstrom az... évi büntető egyveleges tárgyakról).

-Acta miscellaneo iuridico-civilia (Polgári egyveleg tárgyak) mutatója az Elenchus nominális alphabeticus actorum miscellaneo iuridico-civilium (Betűrendes lajstrom az... évi polgári egyveleges tárgyaknak). Amint említettük, egy-egy fősorozat mutatójában belefoglalták a fősorozat tárgyával összefüggő vagy azzal kapcsolatos kisebb tárgyi egységeknek fasciculusoknak az adatait is, így ezek iratai is visszakereshetők a fősorozat megfelelő évi mutatójában. Ennek megfelelően például az Acta publico-politica (Kormányi köztárgyak) fősorozat mutatója a következő tárgyi egységekre fasciculusokra is vonatkozik: Acta militaría (Katonai tárgyak), Acta perceptoralia (Pénztári tárgyak), Acta nobilitariorum (Nemesi tárgyak). Hasonló a helyzet az Acta miscellaneo iuridico-civilia (Polgári egyveleg tárgyak) mutatója esetében is, amely tartalmazza a polgári perekre, a peres eljárás egyes mozzanataira, perenkívüli eljárásokra stb. vonatkozó iratokból kialakított fasciculusok irataira utaló adatokat is. Az 1790 óta egymást követő jelentések beszámolnak ugyan a levéltár állapotában bekövetkezett változásokról, a lajstromozásokról, a XVIII. század vége óta folyó rendezési munkálatok eredményeként kialakult összlevéltári képet azonban két egymást követő eseménynek köszönhetjük. 1823-ban a levéltárat átadják Lentsés Istvánnak, az új regisztrátornak és ez alkalommal a levéltárban elhelyezett levéltári anyagokról és egyéb megőrzésre ott letett tárgyakról elkészítik az átadási-átvételi leltárt. 23 Néhány esztendővel később, 1829-ban Nagykárolyban elkészült a vármegyei székhely új épülete, ebben pedig a levéltári anyag "csinos és jó elrendezése" vált lehetővé. Az átköltöztetést megelőzően a vármegye restaurationális közgyűlése a levéltár megvizsgálására a következő összetételű bizottságot küldi ki: Csomay Pál helyettes alispán, Kolos József táblabíró, Kende Zsigmond főszolgabíró és Kölcsey Ferenc vicenotárius. Az említettek 1829. november 5-én veszik számba a levéltár anyagát, rendezettségét, valamint hiányait és még ugyanazon a napon teszik meg jelentésüket a vármegyének. 24 Számbavétel az említett 1823-beli leltár alapján készült. Ehhez viszonyítják a tapasztaltakat és segítségével állapítják meg a jelentésben rögzített hiányokat. A kiigazított leltár amelyet függelékként közlünk a jelentés melléklete, 25 akárcsak a levéltárban őrzött vármegyei könyvtár könyvlajstroma. 26 A közölt levéltári leltár nem csak azért érdemel figyelmet, mert részletesen tájékoztat az egykor egységes vármegyei levéltár anyagáról és ezáltal felhasználható lenne a Kolozsvárt, illetve Nyíregyházán őrzött levéltárrészekről összeállítható az eredményesebb kutatást szolgáló áttekinthető tájékoztató elkészítéséhez, de levéltártörténeti forrásként híven tükrözi a levéltárakról uralkodó szemléleteket, illetve ezek ütközését is. így például már az elején, az úgynevezett "régebb vagy politicum archívum" első tételének a végén a régebbi szemléletet fejezi ki azáltal, hogy az 1724 előtti irományok szükségtelenségét, az iratok jog-

biztosító gyakorlati értékét hangsúlyozza. Viszont az, hogy ezt a szöveget kihúzták, azt jelzi, hogy a vármegyei szemlélet a levéltári anyag forrásértékének elismerése felé haladt." Ez a kihúzott szöveg azonban arra is magyarázattal szolgál, hogy a Schemberger-lajtromozáskor miért kezdődött ez a művelet csupán az 1724-es iratokkal, a lajtrom szövege szerint a Magyar Udvari Kancellária törvényes működésének idejétől fogva. 28 De a leltár arról is tanúskodik, hogy az a középkori gyakorlat, amely szerint az okleveleket mint a jogbiztosításnak kellékeit az értékes ingóságokat őrző kincstárban vagy ládákban helyezték el, változott körülmények között tovább él a XIX. században. így a nemesi vármegye is nemcsak jogai megóvásának intézményeként tekintette még 1829-ben is a levéltárat, hanem egyéb javai őrzőhelyének is. 29 A leltár szerint a levéltár két nagy egységre tagolódik, ezeken belül pedig az anyagot szakaszokban vagy tábulátumokban, rekeszekben őrzik. Ennek a szerkezetnek kialakulásához döntően hozzájárult Schemberger Ferenc levéltári munkája és az általa kialakított levéltári rend áthagyományozódása. A tagolt levéltár első egysége az úgynevezett "régebb vagy politicum archívum ", ennek anyagát 8 tételben sorolja fel a leltár. A második egységet az "újabb vagyis iuridicum archívum" anyaga alkotja, abban a leltár 47 tétele közül 32 vonatkozik levéltári anyagra. A közölt leltár meggyőző gazdagsága, forrásértéke indokolja, hogy a jelenleg megosztott levéltári anyagot egy egységes tájékoztató segédlet ismét öszszefoglalja oly módon, hogy a kutató ebből értesülhessen arról, milyen sorozatok találhatók Kolozsvárt, illetve Nyíregyházán, hova tartoznak egyes töredékek és főleg arról, hogy az egységeknek milyen segédletek felelnek meg. Ezt az összefoglaló segédletet úgy kellene megszerkeszteni esetleg hasábosán hogy a kutató első tekintetre tájékozódjon egy-egy levéltári egység jelenlegi őrzőhelyéről, összefüggéséről más iratokkal és a levéltári anyagnak megfelelő mutatókról. Egyúttal hasznos lenne jegyzetekben utalni az egykori segédletekben feltüntetett, de már nem eredeti helyükön őrzött iratok sorsára. A kolozsvári és nyíregyházi levéltárosok által egy ilyen jellegű tájékoztató szerkesztése meggyőződésünk szerint hasznos lenne mindkét ország kutatói számára. Függelék 1829. november 5. Nagykároly ASzatmár vármegyei közgyűlés által a levéltár megvizsgálására kiküldött bizottságnak jelentéséhez mellékelt 1823-beli kiegészített, a levéltári anyagot magába foglaló leltár. Szatmár vármegye levéltára a Kolozsvári Állami Levéltár-

ban Acta publico politica 1829. évi fasc. 103, 134. sz. (Jegyzőkönyvi szám: 3791), 13-17.V "Tekintetes nemes Szatthmár vármegye leveles-tárának mostani állaportya és az abban találtató irományoknak mivolta^z úgynevezett régibb vagy politicum achivumba találtatnak következendő irományok: lö-az I 2 számmal megjegyzett szakaszban vagy tábulátumban találtatnak az régibb üdőbeli polgári irományok: acta politica 1677* esztendőtől kezdve egész 1724k esztendeig regestrálatlan.3 2ÖT Az II-& számmal jegyzett szakaszban találtatnak e következendő acták: a) A török háború alkalmatosságával ajánlott életről szóló nyugtatványok, amennyiben a kötelező levelek a felséges Consiliumnak kegyes parancsolattyához képest 1820 k esztendőben camerális obligátiókra változtatni rendeltetvén, azok közül kiválasztattak azon nyugtatványok, melyek a privátusoktól a nemes vármegyének dispositiójára régen általadattattak és Budára felküldettettek, ahonnét is visszaérkezvén, mostanában a generalis-cassa hivatalnál találtatnak, hogy esztendőnként az interesek rendesen szedettessenek és az 1809. concurrentális-cassa tartozásának fizetésére fordíttassanak. Ezeken felül itten foglaltatnak még 107 darab nyugtatványok, melyeknek terminusa elmúlt. b) Az 1796 k esztendőbéli országgyűlésen ajánlott segedelmet tárgyazó irományok és conscriptiók. c) Az 1797 k, 1800 1809 k esztendőbéli insurrectionalis conscriptiók és számodások, nemkülömben az 1807 k és 1812 k esztendőbeli országos segedelmet tárgyazó conscriptiók és számodások. d) Az adó felvetése 1775 k esztendőtől fogva 1801 k esztendeig. e) A nyíri járást illető dimensionalis actákból a birtokok bevallása. f) József császárnak az eltöröltetett jobbágyságról kiadott hirdetményei, g) Házasságra lépett személyeknek -népség összeírására szolgáló - és a lovak tenyésztését tárgyazó tabellák. 3or Hlk számmal megjegyzett szakaszban találtatnak az megyebeli helységeknek urbáriumai, az helységek által az úgynevezett kilenc pontokra: fassiones ad novem puncta tétetett vallomásokkal edgyütt az urbarialis excessusok eránt az egész megyében tétetett vizsgálatok némely régibb és lajstromba foglalt urbarialis pörök, úgy nemkülömben az eltöröltetett systema alatt az urbáriális állapotokat manipuláló megyebeli tisztviselőknek kiadatott utasítás. 4st IV. V. és VIIIÜS számmal megjegyzett szakaszokban találtatnak 1724* esztendőtől kezdve egész 1790* esztendeig található politica acták, melyek 1724* esztendőtől fogva egész 1786k esztendeig Schemberger Ferenc regestrátor által két tomus szerént lajstromba szedettek, 1787* esztendőtől fogva 1790* esz-

tendeig a felséges Consilium rendelése szerént systematice regestrálva és norminalis alphabeticus lajstromba foglaltatva találtatnak. 5& A VIÜS számmal megjegyzett szakaszban találtatnak az adószedő hivatalnak számodásai 1775., 1776., 77., 78., 79., 80., 81., 82., 83., 84., 85., 86., esztendőkről, az 1787., 88., 89. esztendőknek számodásai az nevezett és rendes lajstromba foglalt esztendőknek actáihoz csatolva. Az 1790., 91., 92., 93., 94., 95., 96., 97, 99, 1800, 801, 802, 803, 804, 805, 806, 807, 808, 809, 810, 811, 812, 813, 814, 815, 816, 817, 818, 819, 820, 821, 822. esztendőben" számodások, nemkülömben az 1701* esztendőbeli számodások, úgy az 1775, 1780. és 1783* esztendőbéli számodásokra tétetett nehézségek és felelések és a filialis-cassák manipulatiója eránt a systema alatt kiadatott utasítás. 6oc Az VII* számmal megjegyzett szakaszban találtatnak az régibb és közelebb üdőbeli nemességet vitató perek és nemesi conscriptiók az lő, 2* és 3*- kötetbe lajstromba véve, úgy az megyebeli nemesség nemesi állapottyát megvizsgáló deputátiónak munkái és béadatott irományai, melyek is az nevezett investigans deputátió munkájának útmutatása szerént könnyen feltalálhatók, az kiadatott nemesi bizonyságleveleknek fragmentumaival és az régibb üdőkben az megyében kihirdetett ármális leveleknek lajstromával együtt nemkülömben az nevezett VII* szakasznak ládácskájában találtatnak 37 darab eredeti nemeslevelek az ide./. foglalt lajstrom szerént, melyek vagy közbenjött hibájok vagy némely famíliáknak magva szakadása miatt beszedetett, 31 úgy az nemes vármegye authenticum pecsétjéről költ királyi adománylevél. 7=SL A nemes vármegyének négy zászlói, három tokba beborítva, egy tok nélkül, két pantallér és egy zászlótartó kengyelszíj. 8e Egy ócska nagy ládában találtatnak némely iroványok és rovások a legrégibb üdőbeli számodásokhoz tartozandók, melyeknek is hogy valaha haszonvételek előfordulhatna egyátaljában lehetetlen, mivel többnyire olvashatatlan cédulákból és érthetetlen farovásokból állanak.32 Az újabb vagyis juridicum archívumba találtatnak következendő irományok nevezetesen: 1& Az régibb esztendőbéli jegyzőkönyvek mind béköttetve és az magok helyén elrakva, melyek is a reájegyzett szám szerént következendő esztendőkről szólanak: Az 12 kötet magában foglalja 1593* esztendőtől kezdve egész 1628* esztendeig előfordult mindenféle hivatalos dolgoknak jegyzéseit és az leveleknek száma az lő laptól kezdve 483* lapig minden félbeszakadás nélkül folytattatik, megjegyezvén itten azt, hogy azon jegyzőkönyvben 1617* esztendőtől kezdve egész 1626*- esztendeig semmi protocolláris jegyzések nem ta-

láltatnak, az 1627* esztendőbéli protocolláris jegyzés megtaláltatik, eltemben az 1628* esztendőrül hasonlóul legkisebb jegyzés a jegyzőkönyvbe nem találtatik. 2* kötetbe találtatnak 1629* esztendőbeli jegyzőkönyvek 1640* esztendeig, 363 lapokat foglalván magában. 3* kötetben vágynak 1641* esztendőtől 1645* esztendeig tartó jegyzőkönyvek az Ifi laptól kezdve 211* lapig. 4* kötetben foglaltatnak az 1646* esztendőtől 1658* esztendeig szóló jegyzőkönyvek lő laptól kezdve 558. lapig. 5* kötetben vágynak az 1648* esztendőbeli jegyzőkönyvek 1657* esztendeig az lő laptól 401* lapig. 6* kötetben vágynak 1658* esztendőbéli jegyzőkönyvek 1672* esztendeig, az lő laptól 330* lapig. 7* kötetben találtatnak az 1672* esztendőbeli jegyzőkönyvek egész 1684* esztendeig az lő laptól fogva 256* lapig. 8* kötet magában foglalja az 1685* esztendőbéli jegyzőkönyveket 1692* esztendeig az lő laptól fogva 159* lapig. 9* kötetben találtatnak az 1693* esztendőbéli jegyzőkönyvek 1700* esztendeig az lő laptól fogva 442* lapig. 10* kötetben vágynak az 1701* esztendőbéli jegyzőkönyvek egész 1706* esztendeig, az lő laptól fogva 264. lapig. 11* kötet szól az 1707* esztendőbéli jegyzőkönyvekről egész 1712* esztendeig az lő laptól kezdve 320* lapig. 12* kötetben vágynak az 1713* esztendőbeli jegyzőkönyvek 1717* esztendeig az lő laptól 291* lapig. 13 * kötetben találtatnak az 1717 * esztendőbéli jegyzőkönyvek 1721* esztendeig lő laptól 398* lapig. Az 1721* esztendőbéli jegyzőkönyvtől kezdve egész 1757* esztendeig hasonlóul mind sorjába rakva itt együtt találtatnak az jegyzőkönyvek, kivévén az 1731, 1736, 1751, 1752, 1753* esztendőknek jegyzőkönyveit, melyek mind az közelebbi, mind az régibb esztendőkben, nevezetesen 1823* esztendőben történt és az archívumnak resignátiójáról szóló deputátionális munkákban mint nem találtathatók feljegyeztettek. Az 1757* esztendőbéli jegyzőkönyvek pedig 1780* esztendeig az actákhoz csatolva az régibb vagy politicum archívumba találtatnak. 2QI az 1781* esztendőbéli jegyzőkönyvek egész 1790* esztendeig az actáktól elválasztva találtatnak. 3ac Az 1790* esztendőtől fogva inclusive 1828* esztendő végéig szóló jegyzőkönyvek rendesen bekötve, úgy nemkülömben az 1797*, 1805*, 1809* esztendőbéli insurrectióknak jegyzőkönyvei különösen 3 darab darabokba bekötve

és rendivel elrakva találtatnak. Az 1800* esztendei insurrectiónak különös jegyzőkönyve nem találtatván. 4sr Az 1462-k esztendőtől fogva egész 1786* esztendeig előfordult törvényes vagyis juridica actáknak nominali-alphabeticus lajstromai három könyvekben és egy toldalékban, nemkülömben az 1787, 1788, 1789, 1790* esztendőbéli juridica actáknak rendes lajstromai öt darabokban. Az 1724* esztendőtől fogvást 1781* esztendő végéig előfordult politica actáknak elenchusai Schemberger Ferenc regestrátor által készített két lajstromokban vagyis könyvekben egy hozzájok készített indexszel 1782* esztendőtől fogvást 1787* tartó politica actáknak elenchusai hasonlóul két könyvekben, ezek újabban leiratatván egy könyvbe öszvehuzattattak 1787* esztendőtől fogvást 1790* tartó politica acták öt német nyelven készített lajstromba foglalva találtatnak. Nemkülömben 1790* esztendőtől kezdve 1827* esztendő végéig számlálván, systematice regestrálva lévő irományoknak esztendőszám szerént való elenchusai, az 1828* esztendei acták elenchusai még tisztába írva nem lévén, a politica aktáknak ugyan 38, a juridica actáknak is 38, a criminális actáknak ismét 38 darabokban, ugyanannak a régibb üdőről való elenchusai is egy darabban sorjába elrakva találtatnak, 1791* esztendőtől fogva pedig a politica acták elenchusai 10 esztendőnként 1820* esztendő végéig 3, valamint a juridica acták elenchusai is 3 darabokba öszvehúzva találtatnak. 5ar Többrendbéli polgári perek processus civiles 1514* esztendőtől kezdve 1786* esztendeig, különösen a többi azon esztendőbeli juridica actáktól elválasztva, rendes és különös lajstromba véve, az esztendők száma szerént sorba a magok helyén elrakatva találtatnak 36 fasciculusokban, melyekben 2449 polgári perek vágynak a 21. fasciculusban nyilván hibáznak 25 darab acták vagy perek az líől a 25* számig, hasonlóul a 31* fasciculusban a 72* szám alatt való per is hibázik. 6ÖT Más egyéb törvényes irományok acta juridica 1462* esztendőtől kezdve egész 1786* esztendeig, hasonlóul rendes és nominális alphabeticus elenchusba véve, úgy nemkülömben az 1787, 1788, 1789, 1790* esztendőbeli és az sistema alatt pertractáltatott juridica acták rendes lajstromba foglalva az magok helyeken elrakva találtatnak. 72 Az régibb üdőbeli büntetőperek regestrálva és nominali alphabeticus elenchusba véve rendivel elrakatva találtattak. 8fir Az 1790* esztendőtől kezdve 1827 esztendő végéig szóló mindenféle acták systematice segregálva, regestrálva és rendes nominali alphabeticus elenchusba vétetve találtatnak. 9& A' felséges Hadi Cancelláriának 1782* esztendőben a forspontok eránt költ rendeléseinek sommás egybefoglalása 19 példázatokban. 10 E Az egész királyi birodalomra szóló és 1784* esztendőben költ közönséges

vámfizetés módja úgy az megyében találtató vámos helyeknek feljegyzéséről szóló mappák. 11& Lengyelországnak 1776* esztendőben kiadott tarifa német nyelven. 12& A' tolvajság megakadályozásáról és a tolvajok megzabolázásáról költ rendelései József császárnak, úgy a pásztorok öszveírására kiadott példázatok. 13fií Magyarország gyűléseinek jegyzőkönyve töredék kéziratba 1655, 61, 62, 63, 64, 65, 69, 81, 83, 87, 1715, 23, és 28. esztendőkről, melyeknek leírása a nemes vármegye határozása következtésében munkában van. 33 14SÍ Szathmár vármegyének leírása kézírásban és Magyarország leírása Vályi András által, mely munkának csak az eleje vagyon meg. 34 15& Az megye fiskálisának büntetőperei hiteles általírásban gróf Teleky Sámuel és Eötvös Sándor ellen, nemkülömben Gúthy János pere Csanády ellen. 1621 A'megyebeli nemesség nemesi állapottyát 1763, 1764, 1765* esztendőkben megvizsgáló deputátiónak munkája két könyvekben foglalva, úgy annak következésébe kiadatott nemesi testimoniálisoknak lajstroma egy könyvben. IJSL 2* József császár által az polgári és törvényes állapotok intézései eránt kiadott utasítás: instructio. 18fit József császár uralkodása alatt az emberek és marhák nyavalyái eránt beadott felcseri tudósítások. 19st Szatthmár és Nagy Bánya városok céheit illető investigáns deputátiónak actái, nem külömben Nagy Bánya városa erdeit illető deputátionális acták. 2fJ2 Nyomtatott passusoknak többrendbéli példázattyai, nevezetesen a marhák eladásáról, a szolgálatból elbocsájtattaknak adatokról szólók, többrendbéli külömböző tabellákkal együtt. 2\& Némely dicátionális tabellák úgy a populáris conscriptióhoz és árvák öszveírásához több példázatokban. 22SE Néhai főszolgabíró Költsey István, Betsky Antal és más több tisztviselő uraktól, kik vagy meghaláloztak vagy hivatalokból változtak beszedett akták, melyekből a civilis perek elválasztattak, elrakadtak és fasciculáltattak. 232r. Az egész megyében helységenként tétetett popularis conscriptiónak tabellái. 24SÍ Az 1807* esztendőben tétetett fássiók egy ferslagba. 25& Az megyebeli Szamos, Kraszna, Túr és más apróbb folyóvizeknek s lápnak livellátióját tárgyazó többrendbéli mappák. 26at Többrendbéli tárgyakban érkezett felséges normális resolutiók öszveszedve és egy könyvbe írva. 27 i A' nemes bandérium számodásának megvizsgálására kiküldött deputátiónak tudósítása. 28sr A'szűkölködő nép számára 1795* esztendőben vásárlott tengeriről való számodás. 29s Az archívum állapottyát tárgyazó tudósítások. 30ö Urbárium nyomtatványai a hozzátartozandók példázattyaival.

3l A' régibb üdőbeli hiteles általírásoknak fonnáji, úgy nemkülömben némely orphanális acták és tabellák. 32& A system alatt közben jött többrendbéli irományok egy ferslagba öszve rakva. 33GE Egy ócska és egy új réz pozsonyi mérő. 34sr Egy új rézvéka. 35& Egy új réz félvékás. 3621 Egy új réz icce, meszely, félmeszely. 37sr Egy rézakó. 38fit Egy vasöl. 39st Egy rézröf. 40 - Egy pecsét-nyomnivaló vassróf. 4l c Egy keresztülvágott 's cassáltatott vaspecsét, más vaspecséttel együtt. 42fif- Néhai Komorótzy Mária özvegy Sullyok Sándorné leveles ládája. 43ÖI Néhai Majos Dániel árváit illető levelek, egy bepecsételt scatulyába. 44si Néhai Gyene Antal áiváit illető levelesláda, pecsét alatt. 45ör Néhai Simonyi András levelei két bőrös ládákban, pecsét alatt. 46er Az 1823* esztendei restáurátióra készített votumszedő-ládák 10 darabokban, a hozzávaló golyóbisokkal és kulcsokkal, két ládácskába, bepecsételve. 47 Végre a levéltár írószobájába találtatik 410 darab könyveket magában foglaló kis könyvtár a hozzávaló könyvszekrénnyel, melybe azok, amennyire a hely szűk volta engedte csinosan elrakva és kettős lajstrombafoglalva találtatnak, ezeknek lajstroma is ide ://: foglalva előmutattatik. 34 Megjegyezni való 1. ) Hogy az 1823* esztendei inventarium 64d. pontya alatt említett felséges Mária Ludovica királynénak 1808* esztendőben Pozsonyban tartatott koronáztatása alkalmatosságával kiosztogatott egy nagy és kisebb arany, egy nagyobb és két kisebb ezüst emlékpénzek öszvességgel 5 darabokban most már az archívumban nem találtatnak, mivel 1828d. esztendei jegyzőkönyv 1937d. számja bizonyítása szerént a gremiális cassahivatal gondviselése alá adattak. 2. ) Ugyanazon inventarium 59* pontya alatt érdeklett Lipszky mappája László József castellánus által az archívumba béadatván, amint annak két darab repertóriuma a könyvek rendibe most is feltaláltatik, de az érdeklett mappa két darabba a Karács Ferenc mappájával egyetembe megyebeli határozás következésében a kissessionális sálába általvíve és ott kifüggesztve találtatnak. IL

azon eredeti címeres nemesleveleknek, melyek rész szerént belső hibájok, rész szerént a famíliák magvaszakadtával beszedettek és a levéltárban tétettek: Gárdo Barla Bálvay Patólts Rátz Kovátz Fileds Medgyesy Hordó Bokor Benyi Görök másképp Pangó Ujházy Mierkó Szüts Tontz Fekethe Matkó Szeremy Fekete Boros Jenői Göntzy Fejér - Fodor és Király Paty Simonyi Fejes Jeney Mester Mede Giriti Karolyi Muraközy és Vidrik Pap Lőrintzfy Barakonyi Hermanszeg Keresi Tatár Költ Nagy Károlyba lső Júliusban 1829. esztendőben Barsi Lenchés István levéltárnok által" Acta publico-politicorum, 1829. évi fasc. 103. no. 134, 3. Jegyzetek. 1. A Romániának jutott levéltárrészt jelenleg tulajdonképpen két városban őrzik: a hajdani egységes levéltárból a kolozsvári Kolozsvár Megyei Állami Levéltár kezelésében van a rendi korszak teljes romániai levéltári anyaga 1576-tól 1848-ig, azt követően pedig az 1849-től 1909-ig terjedő időszakasz anyaga. Az ide nem került, a megosztódott vármegye területére vonatkozó XX. századi anyag a jelenlegi megyeszékhelyen: Szatmárnémetiben van. A rendi korszak iratai között a vármegyei levéltárba letétbe helyezett XIII-XV. századi oklevelek is

találhatók. L. Kiss András: Lappangó középkori oklevelek. = Erdélyi Múzeum LIV/1992. 1-4. füzet. 73-89. Itt közölt írásunkban az egységes levéltárból csak egy kis, XX. századi részt őrző Szatmárnémeti levéltárrészre nem térünk ki. 2. A Kolozsvárt őrzött levéltárrészre vonatkozóan 1. a Texéné Czimbalmos Rozália által készített levéltárismertetést: Prefectura judetului Satu Mare. = Indrumator in Arhivele Statului judetul Cluj. I. Bucuresti, 1979. 308-329. (A továbbiakban: Indrumator I.) A nyíregyházi anyagról a kutatót a Szabó József által készített jól áttekinthető leltár tájékoztatja. 3. L. Föglein Antal: A vármegyei levéltárak Mária Terézia korában. = (A továbbiakban: Föglein 1935). Gárdonyi Albert: Vármegyei és városi levéltáraink a XVIII. században. = LK, XX- XXIII./1942-1945. 187-195.; Föglein Antal: A vármegyei levéltárak II. József korában. = LK, XXVIII/1958. 83-102. 4. Schönberger névvel is említik. L. Föglein 1935. 168. 5. Uo. - Kosáry Domokos: Bevezetés Magyarország történetének forrásaiba és irodalmába. I. Általános rész I-II. Budapest, 1970. 367-369.; Balogh István: Szabolcs vármegye levéltára (1748-1849). = LK, XLIV-XLV/1974. 31-46. 6. Föglein 1935. 168. 7. A levéltárrendezést és lajstrom/mutató elkészítését Schemberger 1781. július 25-től 1783. május 20-ig végezte. Az említett sorozatot - saját megfogalmazása szerint - a következő iratokból alakította ki: "Mandata regia, item decreta excelsae Cancellariae Hungarico Aulicae non secus intimata excelsi Regii consilii Locumtenentis Hungarici, nec non correspondentias: regni baronum, decasteriorum, inclitorum comitatuum, aliorumque ad rationem status publici quoquomodo influxissent acta." Szatmár vármegye levéltára, Elenchus nominális seu statisticus ab anno 1724 usque 1781 inclusive. Tomus II. 1043. Szatmár vármegye levéltára segédleteinek és jegyzőkönyveinek leltára (a továbbiakban: Leltár) 2. sz. A következőkben valamennyi levéltári forrásra történő utalás Szatmár vármegye levéltárában őrzött anyagra vonatkozik, ezért a továbbiakban az utalások esetén csupán az irat jelzetét: az esztendőt, a sorozat nevét, a fasciculus számát és az irat sorszámát tüntetjük fel. 8. "... amely rendezésnek és lajstromozásnak, főleg azonban az ő (Schemberger) tökéletes mulatozásának a mai kutató látja elsősorban hasznát... (Schemberger) lajstromai... ma már valósággal forrásértékűek." Föglein 1935. 168. 9. Leltár 1-2. sz. - Az idézett, mindkét kötet címlapján feltüntetett címtől különbözik a kötetek bőrkötésének elülső valamint hátsó fedőlapján és a gerincen megjelenő cím: Elenchus statitisticus ab anno 1724 usque 1781 inclusive. 10. Sajnos, az írásos gyűjteményeket károsító egyik legvisszataszítóbb élőlénye: a "gyűjtőként" vagy "adattároló-" illetve "mentőként" eljárók közül valaki pengével kimetszette az I. köt. 2-4. lapjait. A 2. fehér lapot követő Titulus tomi azonos szövege megtalálható a II. köt. 1043. lapján, a 4. lapra írt Ad lectorem szövegét azonban Schemberger nem ismételte meg a II. kötetben, így azt jelenleg nem ismerjük. 11. 1799. november 20-án, a levéltár állapotának megvizsgálására kiküldött vármegyei megbízottak ezt jelentik: "Acta política ab anno 1587 usque 1723 prístino in statu segregata duntaxat, et inregistrata invenisse ab anno vero 1724 usque 1786 universis actis publico-politicis minus complete opere Schembergiano registratoris existentibus." Publico-politica, 1799. évi fasc. 73. no. 59., 11. Az írásunk függelékeként közölt leltár ezt tartalmazza: "... egész 1790* esztendeig található política acták, 1724k esztendőtől fogva egész 1786-fc esztendeig Schemberger Ferentz regestrátor által két tomus szerént lajstromba szedettek". Függelék I. Régibb vagy politicum archívum 4. 12. Kardos György lajstromozó jelentéséből: "Elkezdettem már az 1692 dik esztendőtől fogva 1700-ig a jegyzőkönyvekben találtatott törvényes dolgokat, melyek máskülönben a levelek

között nem találtatnak, a tekintetes nemes vármegyétől mellém rendelni méltóztatott nőszeméllyel kiíratni ki is azokat leírván és az én nézésem alatt az eredeti írásokkal megegyeztetvén, azokat mind rendben szedteket és a Nemzeti könyvben bévitteket a magok helyekre nyugodalomra tettem." Acta publico-politica, 1792. évi fasc. 66. no. 192. A Nemzeti könyvet sem a levéltári anyagban, sem a könyvek lajstromában nem sikerült azonosítanom. Esetleg a könyvtári lajstromban feltüntetett két kéziratos gyűjtemény valamelyikével azonos: az egyik a 351. tételnél feltüntetett kézirat: Articuli diaetales ab anno 1596 usque 1655, a másik a 407. és 408. tételszámok alatt nyilvántartott Diarium comitiorum de annis 1655, 1662, 1669, 1708, 1721, 1722 és 1737, amelyből mind a fogalmazványt, mind a letisztázott példányt megőrizték. L. Kovács Kiss Gyöngy: Szatmár vármegye könyvtára 1829-ben. = Emlékkönyv Jakó Zsigmond születésének nyolcvanadik évfordulójára. Kolozsvár, 1996. Függelék 395, 407, ls 408. tétel. 13. Kardos György jelentéséből: "Posteaquam acta iuridica antiqua inde ab anno 1267 a quo inditium ceptiunt, usque annum modo defluentis seculi 1767 in elenchum registrationalem inducta sunt, adeoque ab anno 1768 usque annum 1787 mensem videlicet septembrem, quo tempori articulo subalterna inclitorum comitatuum fora iudicialia sub provisione systematica introducta fuerunt." Acta publico-politica, 1799. évi fasc. 73. no. 5., 14. A jelentésében az 1267-beli oklevelet említő Kardos György lajstromozó hagyatékából kerültek a vármegye levéltárába a XIII-XV. századi oklevelek. L. Kiss, i.m. Az asszeszorok ugyanakkor ezt jelentik: "Quod vero acta iuridica attinet: illa a tempore ultima visitationis 30 novembris ab anno 1743 quem usque in annum pro tune acta hac registrata fuere" Acta publico-politica, 1799. évi fasc. 73.no. 59., 11. 14. Elenchus actorum publico-politicorum ab anno 1782-1786 inclusive. Leltár 3. sz. 15. Nyíregyházi leltár 259-272. köt. 16. lndrumatorl.3u-3\2. 17. Uo. 313. 18. Uo. 314. 19. Uo. 313. 20. Az 1786-ig keletkezett iratokból kialakított fasciculusok felsorolását 1. az Indrumator 1.311-314. lapjain. 21. Ebben a vonatkozásban figyelemre méltó az is, hogy Schemberger kétkötetes lajstromát átvitte Szabolcs vármegyébe, ahol 1794 novemberében a vármegye "leveles-tárházában találtatnak". Onnan azokat ugyanazon év decemberében Gáspár Pál vármegyei főjegyző hozta vissza. Acta publico-politica, 1794. évi fasc. 68. no. 209. 22. A következőkben az elenchusok latin neve mellett zárójelben feltüntetjük az 1831-től bevezetett magyar elnevezést is. 23. Acta publico-politica, 1829. évi fasc. 103, 134. sz. l-l v 24. Uo. 12-12*, 18. 25. Uo. 13-17 v. L. Függelék I. 26. Uo. 4-10. L. Kovács Kiss i. m. 27. Az 1. tétel végén hurokszerű áthúzással a következő szöveget tették nehezen olvashatóvá: "mint a melyeknek lajstromba vétele szükségtelennek találtatott, a mellyek rendiből mindazonáltal az 1583 k esztendőről szóló politica acták a kitett 1677 esztendeig segregálva és a lajstromba véve s rendivel elrakva találtattanak." 28. "... acta tomis duobus comprehensa: a tempore legális activitatis excelsi Regii Consilii Locumtenentialis Hungarici ab anno Domini 1724 usque 1781." Leltár 2. sz. 1043. 29. L. a Függelékben a "régibb vagy politicum archívum" 7-8., valamint az "újabb vagyis iuridicum archívum" 33-41, 46. tételeit, illetve a "megjegyezni való" című záradék első tételét.

30. L. a 27. jegyzetet. 31. L. a Függelék II. iratát. 32. L. Kovács Kiss Gyöngy: Számrovások, olvashatatlan írások. = Művelődés XXXVIII/1983. 7. sz. 38-39. 33. Kovács Kiss i. m. 407-408. tételek: Dirarium commitiorum de annis 1655, 1662, 1669, 1708, 1721, 1722 et 1737. Purum et impurum példányok. 34. L.Uo. i. m.