A BOSZORKÁNYSÁG SZATMÁR VÁRMEGYEI FORRÁSAIRÓL
|
|
- Anikó Deák
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 KISS ANDRÁS A BOSZORKÁNYSÁG SZATMÁR VÁRMEGYEI FORRÁSAIRÓL A Komáromy András által megindított, az egész országra kiterjedő rendszeres boszorkányper-kutatás és ennek eredményeként megjelent forráskiadványát 1 megelőző boszorkányper-közlések közül - eltekintve Bél Mátyás és Gvadányi József említéseitől 2 - elsőként a Szatmár vármegyei jegyzőkönyvekből jelentek meg tartalmasabb boszorkányper részletek. Szirmay Antal az 1809-ben megjelent, Szatmár vármegyét ismertető müvében részleteket közöl két boszorkányperből, amelyek közül az egyik 1730-ban folyt a zsarolyáni Sárossy Jánosné Tóth Borka ellen, a másik pedig 1745-ben a császlói Rekettye Pila és Varga Anna ellen (mindkettőt tűzhalálra ítélték). Célja az volt, hogy eloszlassa a boszorkányokról kialakult balvélekedést", és a közölt szövegekkel bizonyítsa, hogy a bűbájosok által véghezvitt dolgok nem ördögi mesterkedéssel, de természetesen történnek. " 3 Szirmay közlését követően a boszorkányperek - köztük a Szatmár vármegyeiek is - Ipolyinál már tudományos forrásként jelennek meg nagy, a magyar hitvilágot tárgyaló művében. 4 A következő években, többnyire csak szövegismertetés- és hivatkozásként, Szatmár vármegyei boszorkányperek más kiadványokban is megjelennek, de összefüggő forráskiadványként csupán Abafi Lajos közöl felsőbányai boszorkánypereket. A magyar forráskiadványok sorában Komáromy András - aki az elsők között ismerte fel a törvénykezési jegyzőkönyvek forrásértékét a társadalomtörténet elmélyítésében - indítja meg a bo Magyarországi boszorkányperek oklevéltára Szerk. Komáromy András. Bp., (a továbbiakban Komáromy, 1910.) Belius Matthias: Notitia Hungáriáé novae historico-geographica. I II, IV. Viennae, 1735, 1736, 1742.; Uő. Adparatus ad Históriám Hungáriáé. Viennae, 1735.; Gvadányi József: Egy falusi nótáriusnak elmélkedései, betegsége és testamentuma. Pozsony-Komárom, Szirmay Antal: Szathmár vármegye fekvése, történeti és polgári esmérete. I. Budán, (a továbbiakban Szirmay, 1809.) ; Mind a két per aztán további közlésekben is megjelent. Lásd Tóth G.: A magyarországi boszorkányság forrásainak katasztere Budapest- Veszprém, (a továbbiakban Tóth G., 2000.) Ipolyi Arnold: Magyar Mythologia. Pest, (Szatmárnémeti, Felsőbánya és a zsarolyáni Sárossy Jánosné Tóth Borka pere.) Lajos Gyula: Boszorkányper másfél század előtt. Hazánk s a Külföld, (Nagybánya).; Villányi Géza: A boszorkányokról. (A magyar ősmondakörböl). Hazánk s a Külföld, (Szatmárnémeti, Felsőbánya).; Thaly Kálmán: Jóslatok és babonás hiedelmek a Rákóczi-korban.Cultartörténeti tanulmány. Századok, XV. (1881) , ; Abafi Lajos: Felsőbányai boszorkánypörök. Hazánk, Történelmi Közlöny VIII ,
2 szorkányperek rendszeres kutatásán alapuló, átfogónak szánt közzétételét. 6 A nagyműveltségű királyi tanfelügyelő törekvése az volt, hogy az egész országra kiterjedően közvetlen levéltári forrásokból közölje a perek szövegét - amit Kolozsvár várost illetően meg is valósított -, de közölt az addig megjelent szövegekből is, illetve utalt ezekre. A Magyarország egész területét átfogó, tervbe vett további kiadványai megjelenését az első világháború kitörése hiúsította meg. Nyelvismerete lehetővé tette az addig megjelent külföldi szakirodalom áttekintését és felhasználását, ennek következtében is az általa közölt boszorkányperekhez ma is helytálló tanulmányt írt kötetében. 7 Sajnos, Szatmár vármegye vonatkozásában nem meríthetett közvetlenül a vármegye akkor Nagykárolyban őrzött levéltárából, de Szatmárnémeti, Nagybánya, Felsőbánya városok, illetve a vármegye területén fekvő uradalmak levéltárából sem. így Szirmay, Ipolyi, Lajos Gyula, Thaly Kálmán, Abafi közleményeiből, illetve az egykori Németi város jegyzőkönyvéből másolt kéziratból közöl Szatmár vármegyei szövegismertetéseket. 8 Komáromy kezdeményezésének folytatása már napjainkra esik és Schram Ferenc nevéhez fűződik. Schram köteteinek címe is egyezik Komáromyéval, pontos, lehetőleg betűhív szövegközlései pedig jól használható mutatókkal három kötetben jelentek meg, a harmadikban az addigi kutatásokat összegező alapos tanulmányával. 9 Szatmár vármegyei vonatkozásban oklevéltára az addig megjelent anyagot a Magyar Országos Levéltárban feltárt, egy 1725-beli tanúvallatás teljes szövegével és egy Nagybányán 1761-ben folyt perben egy, a Helytartótanácshoz intézett felterjesztéssel gazdagította, a többi per rövid ismertetését viszont a már Szirmay, Ipolyi és Thaly, illetve a Borovszky Samu szerkesztette, Magyarország vármegyéi és városai sorozatban megjelent Szatmár vármegye című monográfia utalásai alapján vette be forrásgyűjteményébe. 10 A már eddig is tekintélyes anyagot kínáló forráskiadványok és az egyéni közlések kiváló értékesítőinek az etnográfus hiedelemkutatók bizonyultak. Sajnos, nem mondható ez el a jogtörténet és társadalomtörténet esetében, így ezeken a területeken számos fehér, illetve szürke folt vár kutatásra. De, éppen a hiedelemkutatások fellendülése eredményeként, a forráskiadványok további megjelentetése nem szűnt meg. Ebben meghatározó szerepe volt a MTA Néprajzi Kutatócsoportján belül 1983-ban alakult kutatócsoportnak, amely a magyaror Az erdélyi szász boszorkányperek kötetét ezt megelőzően már kiadta Heinrich Müller: Beitrage zur Geschichte des Hexenglaubens und Hexenprozesses in Siebenbürgen. Braunschweig, Vö. Magyarországi boszorkányperek. I. Szerk. Schram Ferenc. Bp., (a továbbiakban Schram, 1970.) 7.; Kiss András: Kolozsvári helytörténetírás Jakab Elektől Herepei Jánosig. A beszélő kövek. Erdélyi Múzeum, Az Erdélyi Múzeum-Egyesület Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi, valamint Jog-, Közgazdaság- és Társadalomtudományi Szakosztályainak Közlönye. LIV füzet Komáromy, , 205, 226, 230, 261, 262, 403, 430. Schram, I III. Bp., Uo. II , 429.; III. 270.
3 szági boszorkányhiedelmek számítógépes rendszerezését tűzte ki feladatául. 11 Ok adták ki az említett oklevéltárakban meg nem jelent egyéni boszorkányperközleményeket. 12 Azonban a kiadvány-kiegészítések, a számítógépes adatfeldolgozás az elért eredmények mellett arra is figyelmeztettek, hogy a forráskiadás további kiegészítésre szorul, s levéltári kutatások nyomán legalább megkétszerezhető az addig ismert mintegy 1500 peradat." 13. Az akkor indult átfogó kutatások eredményeként jelent meg Pócs Éva sorozatszerkesztésében A magyar boszorkányság forrásai című forráskiadvány-sorozat első két kötete. 14 Maga a módosult kiadványcím is arra utal, hogy a feltárás és kiadás szélesebb területet fog át, mint az előző kötetek. Ezt az a nyilvánvaló tény indokolja, hogy nem minden boszorkánysági ügyben indult el peres eljárás a boszorkánysággal vádolt személy ellen, és számos büvölés-bájolási, babonasági bírósági eset például rágalmazásként kerül a bíróság elé. Kialakult gyakorlat volt ugyanis az, hogy akiről valamilyen bűncselekménynek minősülő cselekedetet híreszteltek, vagy esetünkben, aki boszorkány hírében állt, bírósághoz fordult tisztázása érdekében, mert ellenkező esetben később rásüthették, hogy alatta ült", magán hagyta" a vádaskodást, amit később a bíróság a vádakat megerősítő tényként fogad el. 15 Mindezek élesebb megvilágításba helyezik a boszorkányság jelenségét, egyúttal pedig - ami a törvénykezési iratok, tanúkihallgatási jegyzőkönyvek sajátossága - mélyebb betekintést nyújtanak a társadalmi valóságra, feszültségekre, a pereket kiváltó okokra, a hétköznapok történetére. Az új sorozat munkálataiban a hiedelemkutatók mellett történetkutatók, levéltárosok vesznek részt. A szövegközlés megfelel a korszerű forrásközlési szabályoknak. A két kötet megjelenése után elkészült - az addig közzétett és a harmadik kötetbe kerülő adatok alapján- a boszorkányságra vonatkozó számítógépes kataszter, amely ma már nélkülözhetetlen munkaeszköze a kutatásnak, főként azért, mert egy-egy ügy esetében feltünteti annak forráshelyét és valamennyi közlését, 6 megkönnyítve az ezek közötti összefüggések keresését. Az első két kötetbe is szép számmal kerültek be a romániai levéltárakban őrzött iratok, az anyag zöme - közte Szatmár vármegye perei is - a III. kötetben jelenik meg Klaniczay Gábor: Boszorkányság vagy tündéri varázslat? Buksz (a továbbiakban Klaniczay, 1999.) Magyarországi boszorkányperek. Kisebb forráskiadványok gyűjteménye I II. Szerk. Klaniczay Gábor, Kristóf Ildikó, Pócs Éva. Bp., Klaniczay, A magyarországi boszorkányság forrásai. I II. Szerk. Bessenyei József. Bp., 1997-[2000]. (a továbbiakban Bessenyei, ) Vö. Székely Oklevéltár, Új sorozat. III. Szerk. Demény Lajos, Pataki József, Tüdős S. Kinga. Bukarest, (499. sz.) Tóth G. Péter, Bessenyei I , ; II , , ; A magyarországi boszorkányság forrásai. III. Szerk. Kiss András - Pál-Antal Sándor. Bp., (a továbbiakban Kiss - Pál-Antal, 2002.)
4 A megjelent és megjelenő kötetek anyagával kiszélesedett forrásbázis még több lehetőséget kínál az összehasonlító vizsgálatoknak, de lehetővé teszi eddig nem eléggé feltárt kérdéseknek a tisztázását, illetve új lehetőségeket tár fel a kutatás számára. Például a különböző perek összehasonlításával tisztázni lehetne a vizsgálati eljárás - pontosabban a vallatási módszerek - szerepét a vádlottak és a tanúk vallomásának kialakulásában/kialakításában. Arról van szó, hogy a rendi korszak magyar jogrendszerének összetettsége különbözőképpen befolyásolhatta a peres eljárást, a vallomási eredményeket. Itt elsősorban az 1658-ban megalkotott Praxis criminalis hatásáról van szó, amit már a kutatás felvetett. 18 Ugyanis az említett birodalmi büntetőeljárási törvénykönyvet csak a királyi Magyarország területén alkalmazták, Erdélyben nem, tehát aprólékos vallatórendszere itt nem érvényesült. Viszont éppen a Szatmár vármegyei anyaggal merül fel alkalmazási tisztázása, az, hogy az erdélyi fejedelem fennhatósága alá tartozó Részek (Partium) vármegyéjében hogyan és mikortól alkalmazták a Praxis criminalisban előírt eljárásokat. A pontos választ erre a következő kutatásoknak kell megadniuk, de úgy tűnik, 1745-ben, Rekettye Pila és Varga Anna perében a vallatások már a Praxis criminalis szerint folytak. 19 Ugyancsak a további kutatásoknak kell tisztázniuk, hogy a kínzást (tortúrát) egy-egy esetben miért rendelték el. A vallomások kicsikarására, különböző boszorkányi ismérvek megállapítására (például a Praxis criminalis ismérveinek megfelelően), vagy egyszerűen - ahogy ez az erdélyi perekben gyakori -, más boszorkányok feladására, az ezekkel való szövetkezés bevallására. A kutatási terület kiterjesztése új aspektusokat is kínál. Az eddig megjelent források zömét a tanúvallomások tették ki. Az erdélyi boszorkányságra vonatkozó szövegek viszont többnyire a törvénykezési jegyzőkönyvekből származnak, amelyekben nem csupán a tanúvallomásokat rögzítették, hanem a perfolyamot is. Ez feltünteti mind a vádló úgynevezett feleletét - gyakran valamilyen formulariumra utaló szövegkeretben-, mind a védőét. Ilyen esetekben a vád előadását illetően követhetjük azt, hogy milyen szokásjog vagy jogszabály alapján kéri a vád képviselője a vádlott elítélését, ami pedig a védelmet illeti, itt a boszorkányság megítélésének, a gondolkodásmódnak az idők folyamán bekövetkezett változásait vizsgálhatjuk. 20 A Szatmár vármegyei boszorkányság forrásai az említett sorozat két egymást követő kötetében látnak napvilágot. A vármegyei bíróságok előtt tárgyalt ügyek a III-ba kerültek, Nagybánya város egész kötetnyi anyaga a IV-ben jelenik meg Balogh Béla gyűjtéseként és szerkesztésében. Iklódy András: A magyarországi boszorkányüldözés alakulása. Ethnografia, XLIII ; Kiss András: Boszorkányok, kuruzslók, szalmakoszorús paráznák. Bukarest-Kolozsvár, , 21.; Klaniczay, Szirmay, Vö. Kiss András: A védelem szemléletváltozásának jelei a 18. századi aranyosszéki boszorkányperekben. Limes - Tudományos Szemle, 2000/
5 A III. kötet Szatmár vármegyei forrásanyagának lelőhelye a Kolozsvárt őrzött Szatmár vármegyei levéltárrész. 21 A jegyzőkönyvek hiányában a boszorkányságra vonatkozó kutatást ezért Kolozsvárt csak az ott őrzött iratanyagban lehetett elvégezni. Kézenfekvő lett volna, hogy ilyen anyagot az Acta criminalia ( , , , 1808) sorozatban találjunk, de az ebbe a sorozatba csoportosított kisszámú (egy doboznyi) iratanyagban ilyen jellegű iratok nincsenek. Mivel a Schemberger-féle levéltárrendezés tárgyi csoportosítása és jól használható mutatórendszere nem utalt a keresett anyag meglétére (a fasciculusokban csak felsőbb rendelkezések és jelentések találhatók, főleg a mágiával kapcsolatban), nyilvánvaló volt, hogy boszorkányságra vonatkozó iratok a Schemberger által nem rendezett 1724 előtti iratokban lehetnek. 22 Ebből az iratanyagból, amelyben a tervezett, de be nem fejezett csopotosításra utaló Criminalia jelzésű iratok is vannak, elő is került 12 (1665 és 1722 közötti) kiadatlan irat. A 17. századból kettő (1665, 1685), a 18. századból pedig a következő évekből: 1701 (1), 1712 (2), 1718 (3), 1722 (4). Az 1718-as és 1722-es perek szövegszerkezete arra utal, hogy ezeket formulariumból vették, a vádpontok nagyjából ismétlődnek (általánosságban az ördöggel való szövetkezés), akárcsak az elítélés alapjául szolgáló jogalap. Ez arra utal, hogy ezekben az években több ilyen per lehetett, amiknek az okát más jellegű források további kutatásával esetleg fel lehetne tárni. Nem célunk az ügyeket leltárszerűen felsorolni, annál is kevésbé, mert a már idézett sorozat III. kötetében rövidesen megjelennek. Néhány érdekesebb esetet azonban megemlítünk. Ezek közé tartozik a két kiadatlan 17. századi irat. Az első egy február 26-án Jánkon végrehajtott közvallatás kérdőpontjai és az azok alapján összeállított bűncselekmények szerinti jegyzék. A bűnüldözésnek ezt a középkorból átvett eljárását cirkálás" néven ismeri a történetkutatás. A feltett kérdések a településen vagy egy nagyobb közigazgatási egységben elkövetett bűncselekményeket hivatottak felderíteni. A tanúk válasza szolgált a további eljárás alapjául. A Jánkon feltett vallatókérdések között az egyik arra vonatkozott, hogy tud-e a tanú a Jánkon vagy másutt a felsorolt bűncselekmények elkövetőiről, ezek között ördöngösökről, bűvös-bájos boszorkányokról." 21 A második egy november 23-án, Perényi István kérésére Szatmáron lefolytatott tanúvallatás a szolgálatában állott, boszorkánysággal vádolt dajka ellen. Amint ez gyakran előfordul, a boszorkányság vádja ez esetben is paráznasággal, lopással párosul. A tanúk, zömében Perényi István udvarában szolgáló személyek (kocsis, sütő, szakács, inas, Perényiné leányasszonya, szolga) mind a három vádpontra vonat- Lásd Kiss András - Serdan, Lucia-Augusta - Henzsel Ágota: Szatmár vármegye levéltára - Fondul "Prefectura judetului Satu Mare". Nyíregyháza - Cluj-Napoca, 2000.; Kiss - Pál-Antal, Az iratok rendszerezését illetően lásd a 21. jegyzetben idézett útmutatót. Az Országos Levéltár Kolozs megyei Igazgatósága - Szatmár vármegye levéltára (Arhivele Naüonale - Directa judefeaná Cluj - Fondul Prefectura judefiilui Satu Mare). Vegyes közigazgatási iratok, év, doboz.; Kiss - Pál-Antal, ^7.
6 kozóan vallottak. Ami a boszorkányságot illeti, a tanúvallomások olyan cselekedetekre utalnak, amelyek gyakoriak a boszorkánysággal vádoltak esetében (babonáskodások, kuruzslói gyógyítások, fenyegetések és ezeket követő rontások, megbetegedések), viszont az egyik helybeli nemesember a földesúr kisgyermeke lábának olyan gyógyítását mondja el, amely kirívó az ilyen esetek között és akár a dajka, akár a tanú esetében a hiedelemkutatáson túl már a szexuálpatológia területéhez tartozó devianciára utal. 24 A 18. századi perek sorából említésre méltó az április 4-e és szeptember 6-a között a vármegyei törvényszék előtt folyt per. Ez tulajdonképpen nem boszorkányper, hanem Mátészalka lakosai, köztük Nagylaky Zsigmond és Sándor helybeli nemesek ellen emberölésért indított kereset Tancs/Dancs Mihályné, boszorkánysággal vádolt asszony törvénytelen vízbefojtásáért. A boszorkányperekben nem ritka a bizonyítási eljárás során, hogy a vádlottat vízpróbának vetik alá. Ezt viszont csak előzetes vizsgálat (inquisitio), tanúvallomások, más bizonyítékok alapján a bíróság rendelheti el. Ami azonban a szerencsétlen Tancs/Dancs Mihályné esetében történt, egy szörnyű önbíráskodásra, népítéletre vet fényt. Az önbíráskodásnak ez az esete is bizonyítja az úgynevezett népítéletek törvénytelen, ostoba, gonosz indulatoktól vezérelt voltát, amelyekben a kíváncsiskodók éppen úgy részesei a cselekményeknek, mint a felbujtók és végrehajtók, az aljas ösztönök pedig azáltal is felszabadulnak, hogy a tettesek és az embertelenséget helybenhagyok úgy érzik, hogy minden személyi felelősségük feloldódik az arcnélküli, ítélkező sokaságban. A tanúvallomásokból az derül ki, hogy 1701 tavaszán Nagykárolyba vittek egy asszonyt, aki (feltehetően az ilyenkor szokásos kínvallatás során) azt mondta Tancs/Dancsnéra, hogy nem tiszta személy. Az is kiderül, hogy azon a Szent Mátyás napja körüli vasárnapon (ez 1701-ben február 20-a vagy február 27-e lehetett) egy vádlottat előzőleg kivittek vízpróbára a Krasznára. Az emberek viszszafelé jöttek a vízről, egy részük még templomban volt, amikor egy jobbágyember, aki az asszonyra kiáltotta", hogy az ötte meg" a fiát, minden előzetes eljárás nélkül a vízre hurcolta/hurcoltatta az asszonyt. A tömeg pedig követte. Az asszony leányának gazdája és egy helybeli nemes is kezességen vissza akarta tartani, de ez nem sikerült nekik, pedig mindenki tudta, mi lesz a vége a vízpróbának. Az említett nemes - akit a helység lakosaival együtt szintén perbe fogtak - így szólt az asszonyhoz: vidd el asszony az csizmádat, mert soha életben haza nem jössz" A törvénytelen emberölésnél két körülmény különösen rendhagyó. Az egyik tanú azt vallotta - egyedül ez -, hogy a vízbefojtott aszszony, az mint mongyák, maga ölte meg magát, marcoriumot ött, gombostőt is vettek ki a szájábúl" A másik körülmény is párját ritkítja: a szörnyű népítélet igazolásának a kísérlete. Tancs/Dancsné ellen akkor folytatták az előírt, de 24 Uo
7 semmibe vett eljárást, mikor már az vízben ölték" és azután eskettenek rea, hogy már eltemették. " 25 A következő három per vádlottjai a Szatmár vármegyei Rápolti/Rápóti családból származnak. Rápolti/Rápóti Jánosné Csepei Erzsébet, a pap felesége ellen kétszer is folyt per, először 1712-ben, amikor boszorkánysággal és kurvasággal vádolták, másodszor pedig 1718-ban boszorkányságért. Ugyancsak 1718-ban egy másik Rápoltiné: özvegy Rápolti Nagy Pálné Szabó Mária fehérgyarmati asszony ellen boszorkányságért indított pert a vármegye. 26 Végül az 1722-ben folyó vizsgálat abban különbözik a szokványos boszorkányperektől, hogy a boszorkányság vádja ebben az esetben egy társadalmipolitikai mozgolódáshoz kapcsolódik. Az elégedetlen armalisták felbujtójának tekintett mátészalkai öreg Kerekes András elleni tanúvallatásban ugyanis az egyik kérdés úgy szól, hogy az vajon nem káromkodó, izgágakeverő, boszorkányokkal és ördögökkel cimboráló istentelen ember volt-e?'''' 21 Ez esetben tehát a boszorkányság vádja elsősorban a nyugtalanságot szító ember erkölcsi megbélyegzését és egy esetleges kereset társadalomlélektani megalapozását is szolgálhatta. Ezeket az összefüggéseket azonban további kutatások világosíthatják meg. Uo Uo , Uo
A 18. SZÁZADI CIGÁNYSÁG TÖRTÉNETÉNEK KUTATÁSA FORRÁSOK ÉS SZAKIRODALOM
ICHIHARA SHIMPEI A 18. SZÁZADI CIGÁNYSÁG TÖRTÉNETÉNEK KUTATÁSA FORRÁSOK ÉS SZAKIRODALOM Magyarországon a 18. században az igazgatási rendszer nagy változáson ment keresztül a Habsburgok uralkodása alatt.
Részletesebben1. fond: Szolnok Királyi Törvényszék iratai
VII 1. 1. Szolnoki törvényszék büntetı Iratok 1915-1926 VII 1. 1. Szolnoki törvényszék büntetı Iratok 1927 24-63 VII 1. 2. Szolnoki törvényszék büntetı Iratok 1927 67-327 VII 1. 3. Szolnoki törvényszék
RészletesebbenKonferencia Bethlen Gábor egyházpolitikájáról
BETHLEN GÁBORRA EMLÉKEZÜNK Nagy Dóra Schrek Katalin Konferencia Bethlen Gábor egyházpolitikájáról Négyszáz éve, hogy erdélyi fejedelemmé választották Bethlen Gábort. A kolozsvári országgyűlés 1613. október
RészletesebbenTöredékek egy 19. századi beregi ügyvéd életéből
Töredékek egy 19. századi beregi ügyvéd életéből A Magyar Nemzeti Levéltár Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltára rendkívül kevés Bereg megyére vonatkozó dokumentumot őriz. Ezért is érdemel ki emelt figyelmet
RészletesebbenTudományos publikációs pályázat. Az érvénytelen szerződés jogkövetkezményeinek dogmatikai szemlélete a 2013. évi V. törvényben
Miskolci Egyetem Állam és Jogtudományi Kar Civilisztikai Tudományok Intézete Polgári jogi Tanszék Novotni Alapítvány a Magánjog Fejlesztéséért Tudományos publikációs pályázat Az érvénytelen szerződés jogkövetkezményeinek
RészletesebbenA MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Fővárosi Munkaügyi Bíróság Budapest, II. Gyorskocsi u. 52. 21.M.496/2004/10. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Fővárosi Munkaügyi Bíróság a Független Rendőr Szakszervezet (üi.: dr. Csányi Éva jogtanácsos,
RészletesebbenA Békés M e g y e i Tanács, Végrehajtó Bizottsága és szakigazgatási s z e r v e i iratai
A Békés M e g y e i Tanács, Végrehajtó Bizottsága és szakigazgatási s z e r v e i iratai Segédletek 1. A Békés Megyei Tanács, Végrehajtó Bizottsága és szakigazgatási szervei iratai 1950-1990 A Békés
RészletesebbenAZ ESZTERGOMI ZÁSZLÓ L. BALOGH BÉNI PERAGOVICS FERENC. polgármesterének iratai (V-2-a), ad 14.993/1943. ikt. sz.
L. BALOGH BÉNI PERAGOVICS FERENC AZ ESZTERGOMI ZÁSZLÓ Levéltári rendezés során nemegyszer kerülnek elő a kutatók által még fel nem tárt iratcsomók, amelyek váratlanul új megvilágításba helyezhetik a történelmi
RészletesebbenÖsszefoglaló munka a csehszlovákiai magyarság 1945-1989 közötti történetéről
BAJCSI ILDIKÓ Összefoglaló munka a csehszlovákiai magyarság 1945-1989 közötti történetéről Popély Árpád: Fél évszázad kisebbségben. Fejezetek a szlovákiai magyarság 1945 utáni történetéből. Somorja, Fórum
RészletesebbenA MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Fővárosi Bíróság 3.K.34523/2005/3 A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Fővárosi Bíróság a UPC Magyarország Kft. felperesnek a Gazdasági Versenyhivatal alperes (1054 Budapest, Alkotmány u. 5.) ellen indított,
Részletesebben2. sz. melléklet Családjog
2. sz. melléklet Családjog I. A Ptké.-hez kapcsolódó javaslatok és észrevételek 1) A Ptké. 37. -hoz A Ptké. 37. -a az alábbiak szerint egészül ki: 37. A Csjt. 82. (2) bekezdése alapján a gyermek gyámhatósághoz
RészletesebbenPárválasztó játékok felhasználása az óvodában 1.
Párválasztó játékok felhasználása az óvodában 1. A párválasztó játékok között a párválasztó körjátékokat, a leánykérő játékokat és a párválasztó társasjátékokat találjuk. Az óvodában a leggyakrabban használt
RészletesebbenSzám: 29000 105/786 /2010. RP. Tárgy: alapvető jogot sértő rendőri intézkedés elleni panasz elbírálása H A T Á R O Z A T
Szám: 29000 105/786 /2010. RP. Tárgy: alapvető jogot sértő rendőri intézkedés elleni panasz elbírálása H A T Á R O Z A T A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Rtv.) 92. (1) bekezdésében
Részletesebben[Erdélyi Magyar Adatbank] A RAJZ SZEREPE A NÉPRAJZKUTATÁSBAN
KÓS KÁROLY A RAJZ SZEREPE A NÉPRAJZKUTATÁSBAN A néprajz legrégibb, de máig alapvető módszere és a kutatás minden további lépésének kiindulási alapja a néprajzi jelenségek leírása. A leírás fogalmába beleértődik
RészletesebbenA KÖRNYEZETI INNOVÁCIÓK MOZGATÓRUGÓI A HAZAI FELDOLGOZÓIPARBAN EGY VÁLLALATI FELMÉRÉS TANULSÁGAI
A KÖRNYEZETI INNOVÁCIÓK MOZGATÓRUGÓI A HAZAI FELDOLGOZÓIPARBAN EGY VÁLLALATI FELMÉRÉS TANULSÁGAI Széchy Anna Zilahy Gyula Bevezetés Az innováció, mint versenyképességi tényező a közelmúltban mindinkább
RészletesebbenMIT KELL KUTATNUNK 1944-45 KAPCSÁN?
Matuska Márton, újvidéki újságíró a Délvidéki Mártírium 1944-45. Alapítvány kuratóriumi tagja MIT KELL KUTATNUNK 1944-45 KAPCSÁN? (A Délvidéki Mártírium 1944-45 Alapítvány megalakításának közvetlen előzménye)
RészletesebbenKiüresedik a rendes felmondás jogintézménye
1 dr. Czeglédy Csaba Kiüresedik a rendes felmondás jogintézménye Fő jogterületem a munkajog; az ügyvédi praxisomban felmerülő jogesetekből a munkaviszony megszüntetésének gyakorlatát, a vonatkozó bírósági
RészletesebbenARCHÍVUM. A székelyföldi (erdélyrészi) kirendeltség tevékenységérõl (1902 1920) Balaton Petra
ARCHÍVUM Balaton Petra A székelyföldi (erdélyrészi) kirendeltség tevékenységérõl (1902 1920) Székelyföld gazdasági, társadalmi és kulturális fejlesztésének szükségességére a 19. század végén terelõdött
RészletesebbenJ E G Y Z Ő K Ö N Y V. Készült: Pápa Város Önkormányzata Képviselőtestületének 2010. augusztus 19-i ülésén, a Városháza A épületének nagytermében.
PÁPA VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÉPVISELŐTESTÜLETE Szám: 1/ 1 63 /2010. J E G Y Z Ő K Ö N Y V Készült: Pápa Város Önkormányzata Képviselőtestületének 2010. augusztus 19-i ülésén, a Városháza A épületének nagytermében.
RészletesebbenJegyzőkönyv Ónod Képviselő-testülete 2008. május 5-én megtartott nyilvános üléséről
1. oldal, összesen: 13 Ónod Község Önkormányzata 3551 Ónod, Rákóczi u. 64. * Tel.: 46 466-101 Jegyzőkönyv Ónod Képviselő-testülete 2008. május 5-én megtartott rendkívüli nyilvános üléséről A testületi
RészletesebbenZALA MEGYEI LEVÉLTÁR LAJSTROM
ZALA MEGYEI LEVÉLTÁR Zalaegerszeg, Széchenyi tér 3. LAJSTROM XIII. 34. Skublics család iratai 1335-1890 Raktári száma, neve, terjedelme: Összes raktári és terjedelme: 40 doboz = 4,44 ifm 40 raktári = 4,44
RészletesebbenPLANEX TERVEZŐ ÉS SZOLGÁLTATÓ KFT. OSTFFYASSZONYFA KULTURÁLIS ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY
PLANEX TERVEZŐ ÉS SZOLGÁLTATÓ KFT. 9700 Szombathely, Alsóhegyi u.10/c. 06/94/501-737 / 06/94/501-736 E-mail: planexkft@freemail.hu 06/30/94-61-295 06/30/99-35-196 Szombathely, 2005. augusztus 31. OSTFFYASSZONYFA
RészletesebbenAtörténeti kertekről szerzett ismereteink alapvetően
FATSAR KRISTÓF Roncsolásmentes régészeti eljárások a kerttörténeti kutatásban Atörténeti kertekről szerzett ismereteink alapvetően kétféle forrásból származnak: a dokumeni tumok, illetve a helyszín vallatásából.
RészletesebbenJEGYZŐKÖNYV. képviselő Dr. Kun Lászlóné. képviselő Herczeg Mariann. képviselő Mekler Andrea. képviselő Orbán Róbert. képviselő dr.
JEGYZŐKÖNYV Készült: Dunavarsány Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2014. január 22-én, 9 00 órakor a Dunavarsányi Közös Önkormányzati Hivatal Nagytermében megtartott rendkívüli, nyílt üléséről.
RészletesebbenÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉS a korrupciós bűncselekményekkel érintett büntetőügyek vizsgálatáról
BF. 652/2015/1. ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉS a korrupciós bűncselekményekkel érintett büntetőügyek vizsgálatáról Legfőbb Ügyész Úr rendelkezése alapján vált szükségessé azoknak a büntetőügyeknek a vizsgálatát
RészletesebbenBodonyi Emőke. A szentendrei művészet fogalmának kialakulása. PhD. disszertáció tézisei. Témavezető: Dr. Zwickl András PhD.
1 Bodonyi Emőke A szentendrei művészet fogalmának kialakulása PhD. disszertáció tézisei Témavezető: Dr. Zwickl András PhD. 1965-ben megjelent írásában Körner Éva jogosan állapítja meg és teszi fel a kérdést:
RészletesebbenA MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Fővárosi Ítélőtábla a Piac és Profit Kiadó Kft. (Budapest) felperesnek a Gazdasági
Fővárosi Ítélőtábla 2.Kf.27.264/2006/4. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Fővárosi Ítélőtábla a Piac és Profit Kiadó Kft. (Budapest) felperesnek a Gazdasági Versenyhivatal (Budapest) alperes ellen versenyügyben
RészletesebbenJEGYZŐKÖNYV. Jelen vannak: Ifj. Kozák János elnök, Holdosiné Bánhegyi Ildikó elnökhelyettes, Kozák János, Markos Róbertné, Kalló Zoltán, Babai János
Szám:12/12-6/2010 JEGYZŐKÖNYV Készült: A Veszprém Megyei Cigány Kisebbségi Önkormányzat 2010. július 26-án a Megyeháza Képviselő irodájában 9 órai kezdettel megtartott nyilvános üléséről. Jelen vannak:
RészletesebbenGEODÉZIA ÉS KARTOGRÁFIA
GEODÉZIA ÉS KARTOGRÁFIA 58. ÉVFOLYAM 2006 3. SZÁM A földügyi szakigazgatás helyzetéről (Interjú Horváth Gáborral, az FVM Földügyi és Térinformatikai Főosztály főosztályvezetőjével Dr. Joó István egyetemi
RészletesebbenInterjú Gecsényi Lajossal, a Magyar Országos Levéltár fõigazgatójával
JELENIDÕBEN Május vége és június eleje között felbolydult a magyar média, az írott sajtótól a tévécsatornákon keresztül az internetes portálokig. Bár az adatvédelem jogi témája látszólag unalmas és érdektelen,
Részletesebben20/1997. (III. 19.) AB határozat A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
20/1997. (III. 19.) AB határozat A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Az Alkotmánybíróság jogszabályi rendelkezések alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában - dr. Lábady Tamás,
RészletesebbenJ E G Y Z Ő K Ö N Y V. Készült: Buj község Önkormányzat Képviselőtestületének 2010. december 15-én megtartott üléséről. Dr. Németh Károly mb. jegyző.
227 J E G Y Z Ő K Ö N Y V Készült: Buj község Önkormányzat Képviselőtestületének 2010. december 15-én megtartott üléséről. Jelen vannak: Barta Miklós Ferenc polgármester, Buhajla János, Fazekas András,
RészletesebbenJ E G Y Z Ő K Ö N Y V
Szám: /2012. J E G Y Z Ő K Ö N Y V Készült: Petőfiszállás Község, Pálmonostora Község és Gátér Község Önkormányzatok Képviselő-testületeinek 2012. február 13-án a Körjegyzőségi Hivatal Pálmonostori Kirendeltsége
RészletesebbenA rendszer ilyenfajta működése azzal a következménnyel járt, hogy a budapesti lakosok mind az egyazon lakásra pályázók egymással szemben, mind az
Nagy Ágnes: Állampolgár a lakáshivatalban: politikai berendezkedés és hétköznapi érdekérvényesítés, 1945 1953 (Budapesti lakáskiutalási ügyek és társbérleti viszályok) Kérdésfeltevés Az 1945-től Budapesten
RészletesebbenA bűncselekményből eredő vagyon elvonása Vagyonelkobzás
2013. 2. szám 87 Mihóné dr. Leitner Judit KECSKEMÉTI VÁROSI BÍRÓSÁG TITKÁRA (KECSKEMÉT) A bűncselekményből eredő vagyon elvonása Vagyonelkobzás 1. Bevezetés Kezdetben csak bizonyos deliktumokra korlátozódott
RészletesebbenTargonca vagy kapa? (Nagybánya 1480. évi pecsétjéről)
T a n u l m á n y o k Targonca vagy kapa? (Nagybánya 1480. évi pecsétjéről) GAVALLÉR PÁL Nagybánya máig ismert legrégibb pecsétjéről és a hozzá tartozó typariumról, magyarul pecsételőről (1) sokan írtak
RészletesebbenXIII. 1. Családi fondok töredékeinek levéltári gyűjteménye 1569-1965
Terjedelem: 0,73 fm, 7 doboz (0,70 fm), 1 kötet (0,03 fm), 8 raktári egység 1 ; 101. állvány, 3. polc a) Balogh család iratai 1724-1841 0,03 ifm b) Boronkay család iratai 1569-1786 0,20 ifm c) Lukanyényei
RészletesebbenFővárosi Ítélőtábla 7.Pf.22.100/2011/5.
Fővárosi Ítélőtábla 7.Pf.22.100/2011/5. A Fővárosi ítélőtábla a dr. Éliás Sára ügyvéd (1068 Budapest, Rippl-Rónai utca 28. II/7.) által képviselt Multimédia Stúdió Művészeti Egyesület (1370 Budapest, Planetárium)
RészletesebbenSzabó T. Attila: Erdélyi Történeti Helynévgyűjtése 1 11. Szabó T. Attila kéziratos gyűjtéséből közzéteszi: Hajdú Mihály et al. 2001 2010.
Szemle 105 Szabó T. Attila: Erdélyi Történeti Helynévgyűjtése 1 11. Szabó T. Attila kéziratos gyűjtéséből közzéteszi: Hajdú Mihály et al. 2001 2010. Magyar Nyelvtudományi Társaság, Budapest, 4236 lap +
RészletesebbenJelentés a levéltári szakfelügyelet 2012. évi működéséről és ellenőrzési tapasztalatairól
Jelentés a levéltári szakfelügyelet 2012. évi működéséről és ellenőrzési tapasztalatairól A vezető szakfelügyelőből, 9 közlevéltári és 3 nyilvános magánlevéltári szakfelügyelőből álló szakfelügyelői karból
RészletesebbenKÖNYVISMERET HÁZIDOLGOZAT
KÖNYVISMERET HÁZIDOLGOZAT Bálint Ágnes: Mazsola és Kányádi Sándor: Zümmögő Készítette: Czakóné Döbrössy Dóra Konzulens: Buda Attila PPKE Kiadói szerkesztő I. évfolyam Budapest, 2009. május 13. Dolgozatom
Részletesebben1. oldal, összesen: 10 oldal
1. oldal, összesen: 10 oldal Ügyszám: 1350/B/2009 Első irat érkezett: Az ügy tárgya: Előadó Lenkovics Barnabás Dr. : Támadott jogi aktus: Határozat száma: 1350/B/2009. AB határozat ABH oldalszáma: 2010/2225
RészletesebbenVállalkozás alapítás és vállalkozóvá válás kutatás zárójelentés
TÁMOP-4.2.1-08/1-2008-0002 projekt Vállalkozás alapítás és vállalkozóvá válás kutatás zárójelentés Készítette: Dr. Imreh Szabolcs Dr. Lukovics Miklós A kutatásban részt vett: Dr. Kovács Péter, Prónay Szabolcs,
Részletesebben3.Kf.650.388/2013/4. Közbeszerzési Értesítő száma: 2014/84 Beszerzés tárgya:
3.Kf.650.388/2013/4 Közbeszerzési Értesítő száma: 2014/84 Beszerzés tárgya: Hirdetmény típusa: Fővárosi Bíróság ítélete KÉ Eljárás fajtája: Közzététel dátuma: 2014.07.18. Iktatószám: 14039/2014 CPV Kód:
RészletesebbenCollegium Hungaricum ösztöndíj 2012. március 1-március 31. SZAKMAI BESZÁMOLÓ
1 Collegium Hungaricum ösztöndíj 2012. március 1-március 31. SZAKMAI BESZÁMOLÓ A Collegium Hungaricum ösztöndíjamat 2013. év március hónapjában valósítottam meg, azzal a céllal, hogy az előző évben sikeresen
RészletesebbenHelyi emberek kellenek a vezetésbe
Varga László Helyi emberek kellenek a vezetésbe Ön szerint minek köszönhető, hogy az hetvenes-nyolvanas években egy sokszínű és pezsgő kulturális élet tudott létrejönni Kecskeméten? Milyen szerepe volt
RészletesebbenAnalógiák és eltérések szövevénye
Thomka Beáta Irodalomtörténeti Közlemények (ItK) 117(2013) Analógiák és eltérések szövevénye Sőtér István komparatista módszeréről Az európai önismeret és a közös hagyományát őrző művelődéstörténet megbecsülése
RészletesebbenKi múltjára érzéketlen, jobb jövőre érdemtelen" - tartja az
S Z E M E L V É N Y E K A M A G Y A R I G A Z S Á G Ü G Y I O R V O S T A N T Ö R T É N E T É B Ő L Irta: Dr. F Ö L D E S V I L M O S (Budapest) Ki múltjára érzéketlen, jobb jövőre érdemtelen" - tartja
RészletesebbenMARGONAUTÁK. Szerkesztők
MARGONAUTÁK Írások Margócsy István 60. születésnapjára Szerkesztők Csörsz Rumen István, Hegedüs Béla, Vaderna Gábor (I. rész) Ambrus Judit, Bárány Tibor (II. rész) Munkatárs: Teslár Ákos (II. rész) rec.iti
RészletesebbenROMA OKLEVELEK ÉS KIVÁLTSÁGLEVELEK AZ ESTERHÁZY CSALÁD LEVÉLTÁRÁBAN
NOVAK VERONIKA ROMA OKLEVELEK ÉS KIVÁLTSÁGLEVELEK AZ ESTERHÁZY CSALÁD LEVÉLTÁRÁBAN A kiváltságlevelek az oklevelek jelentős csoportját alkotják. Általában a kiváltságlevél alatt olyan oklevelet értünk,
RészletesebbenPécsi Ítélőtábla Pk.III.20.004/2014/3. szám
A Pécsi Ítélőtábla a dr. Kutas Péter ügyvéd által képviselt Sz. L. kérelmezőnek a Megyei Területi Választási Bizottság 2014. október 2. napján kelt határozata ellen benyújtott bírósági felülvizsgálat iránti
RészletesebbenPesti krimi a védői oldalról
Fazekas Tamás Pesti krimi a védői oldalról 1999. nyarán egy fiatalember érkezett a Társaság a Szabadságjogokért drogjogsegélyszolgálatára. Akkoriban szigorítottak a büntető törvénykönyv kábítószerrel való
RészletesebbenA CSORVÁSI SZOLGÁLTATÓ NONPROFIT KFT. ELŐTERJESZTÉSEI KÉPVISELŐ TESTÜLETI ÜLÉSRE 2013-AS ÜZLETI ÉVRŐL
Csorvási Szolgáltató Nonprofit Korlátolt Felelösségü Társaság 5920 Csorvás, Rákóczi u. 37/a Tel./Fax: 66 258 042 Tel.: 66 258 077 E-mail:szolg.kht@freemail.hu A CSORVÁSI SZOLGÁLTATÓ NONPROFIT KFT. ELŐTERJESZTÉSEI
RészletesebbenA POLGÁRMESTER ELŐTERJESZTÉSE
napirendi pont A POLGÁRMESTER ELŐTERJESZTÉSE TÁJÉKOZTATÓ A VEKTOR RT-VEL 1995-ÓTA HÚZÓDÓ ÉS 1997. ÓTA BÍRÓSÁGI ELJÁRÁS ALATT LÉVŐ PER ÖSSZEGZÉSÉRŐL ÉS LEGÚJABB FEJLEMÉNYÉRŐL Tisztelt Közgyűlés! A Vektor
RészletesebbenA KÖZÖSSÉG EGYÉN FELETTI KONTROLLJA A KORA ÚJKORI SZABOLCS VÁRMEGYE FALVAIBAN, MEZŐVÁROSAIBAN
DOKTORI DISSZERTÁCIÓ TÉZISEI A KÖZÖSSÉG EGYÉN FELETTI KONTROLLJA A KORA ÚJKORI SZABOLCS VÁRMEGYE FALVAIBAN, MEZŐVÁROSAIBAN Szoboszlay György EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM BÖLCSÉSZETTUDOMÁNYI KAR Történelemtudományi
RészletesebbenA RÉTKÖZ SZABOLCS VÁRMEGYE KATONAI LEÍRÁSÁBAN /1782-1785/
PÓK JUDIT A RÉTKÖZ SZABOLCS VÁRMEGYE KATONAI LEÍRÁSÁBAN /1782-1785/ Az I. katonai adatfelvétel, az ún. Josephinische Aufnahme, egy monumentális térképészeti munka, 1763-ban vette kezdetét, amikor is Mária
RészletesebbenTelepülési vízgazdálkodás, lakossági csapadékvíz-gyűjtés és -felhasználás
EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM TERMÉSZETTUDOMÁNYI KAR FÖLDRAJZ- ÉS FÖLDTUDOMÁNYI INTÉZET FÖLDRAJZTUDOMÁNYI KÖZPONT TÁRSADALOM- ÉS GAZDASÁGFÖLDRAJZI TANSZÉK Földtudományi Doktori Iskola Földrajz Meteorológia
RészletesebbenVÁLOGATÁS A SZERZŐI JOGI SZAKÉRTŐ TESTÜLET SZAKVÉLEMÉNYEIBŐL
VÁLOGATÁS A SZERZŐI JOGI SZAKÉRTŐ TESTÜLET SZAKVÉLEMÉNYEIBŐL ÉPÍTÉSZETI ALKOTÁS TERVE SZJSZT-24/09/1 A Siófoki Városi Bíróság megkeresése A megkereső által feltett kérdések 1. A szakértő testület feladata
RészletesebbenDrámapedagógia - annotált bibliográfia - (alapképzések számára)
Drámapedagógia - annotált bibliográfia - (alapképzések számára) Gabnai Katalin: DRÁMAJÁTÉKOK Bevezetés a drámapedagógiába (334 oldal) Ötödik, bővített kiadás, Koncz Zsuzsa fotóival. Helikon Kiadó, 2001.
RészletesebbenForrás: http://www.termeszetvilaga.hu/szamok/tv2011/tv1105/kapkar.html
Forrás: http://www.termeszetvilaga.hu/szamok/tv2011/tv1105/kapkar.html Kapronczay Károly A Tudományos Ismeretterjesztő Társulatunkat alapító orvosok A XIX. század első felében az ország önállóságáért vívott
RészletesebbenA MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Pest Megyei Bíróság 6.K.26.451/2005/44. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Pest Megyei Bíróság a dr. ügyvéd ( ) által képviselt felperesnek a Közép- Magyarországi Regionális Közigazgatási Hivatal (1052 Budapest,
RészletesebbenTartalomjegyzék. Napirendi javaslat 4
Ikt. sz.: MB/121-1/2012. MB-34/2012. sz. ülés (MB-82/2010-2014. sz. ülés) J e g y z ő k ö n y v az Országgyűlés Mezőgazdasági bizottságának 2012. október 31-én, szerdán 9 óra 3 perckor a Képviselői Irodaház
RészletesebbenA kötelező jogi képviselet
INGATLAN-NYILVÁNTARTÁS Delbó Erika - dr. Hernádi László A kötelező jogi képviselet A kötelező jogi képviseletet az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény (Ütv.) módosításáról rendelkező 2003. évi XI.
RészletesebbenJuhász László Két jogterület találkozása (A vezetői felelősség egyes kérdései a Ptk. és a Cstv. szabályai alapján)
Juhász László Két jogterület találkozása (A vezetői felelősség egyes kérdései a Ptk. és a Cstv. szabályai alapján) 1. Bevezetés A Szegedi Ítélőtábla 2014 november 20-i ülésén foglalkozott a vezetői felelősség
RészletesebbenTornyospálca, református templom 1
Juan Cabello Simon Zoltán Tornyospálca, református templom 1 A falu neve elôször egy Péter nevû ember birtokaként Polcia formában, 1212-ben bukkan fel Zsurk határosaként. 2 Az eredetileg máshol birtokos
RészletesebbenXIII. 2. Földváry nemzetség közbirtokossági levéltára 1331-1876
Földváry nemzetség közbirtokossági levéltára Raktári helye: Mester utca, földszint, 50. állvány, 16. polc-51. állvány, 7. polc a) Családülési jegyzőkönyvek 1733-1864 2,04 fm (Protocollum concursum) b)
RészletesebbenItt van a legvégső óltára Pallásnak Erdélyi tudományos intézmények a XVIII. század végén
A kutatás előzményei Itt van a legvégső óltára Pallásnak Erdélyi tudományos intézmények a XVIII. század végén Tézisek A XVIII. századi erdélyi tudományos intézményekkel először Jakab Elek foglalkozott
RészletesebbenKORMÁNYBESZÁMOLÓ A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG TERÜLETÉN ÉLŐ NEMZETI ÉS ETNIKAI KISEBBSÉGEK HELYZETÉRŐL J/17166. számú beszámoló (2003. február 2005.
KORMÁNYBESZÁMOLÓ A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG TERÜLETÉN ÉLŐ NEMZETI ÉS ETNIKAI KISEBBSÉGEK HELYZETÉRŐL J/17166. számú beszámoló (2003. február 2005. február) Budapest, 2005. október 2 TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés
RészletesebbenA M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G N E V É B E N!
SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA Gf.I.30.307/2007/8.szám A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G N E V É B E N! A Szegedi Ítélőtábla a Dr. Kispál Sándor ügyvéd által képviselt (I.rendő felperes neve, címe) alatti székhelyű
RészletesebbenÉneklőszék és orgona a liturgikus tér zenei egysége
Dávid István * Nagykőrös Éneklőszék és orgona a liturgikus tér zenei egysége,, A z orgonák építése előtt a református és unitárius templomokban a nagy énekeskönyv tartására a templom piacán, többnyire
RészletesebbenIRODALOM. emlékei a külföldön és a hazában czímen. A hivatalos jelleg. építési korai czímű. Möller tanulmánya tulajdonképpen nekünk,
IRODALOM Magyarország műemlékei. III. kötet. Szerkeszti báró Forster Gyula. Budapest. Franklin-Társulat. 1913. 4-rétű 314 lap. A Műemlékek Országos Bizottságának ez a kiadványa is rendkívül becses tartalommal
RészletesebbenT Á R G Y S O R O Z A T
Tiszaszentmárton Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2015. november 11-én napján az önkormányzat tanácskozó termében megtartott ülésének: a./ Tárgysorozata b./ jegyzőkönyve c./ határozatai : 49-53
Részletesebben3/2013 BJE: I. 1 Az emberölés elhatárolása az élet és testi épség elleni egyéb bűncselekményektől
-1- -2- -3- -4- 3/2013 BJE: I. 1 Az emberölés elhatárolása az élet és testi épség elleni egyéb bűncselekményektől Magyarország Alaptörvényének II. Cikke alapvetésként rögzíti, hogy mindenkinek joga van
RészletesebbenÉszak-Erdély kérdése Románia külpolitikájában 1940 1944 között
Észak-Erdély kérdése Románia külpolitikájában 1940 1944 között Előadásom elsősorban román szemszögből, továbbá a politika- és az eszmetörténet oldaláról közelíti meg az 1940 1944 közötti észak-erdélyi
RészletesebbenSerák István. A Kúria ítélete a végrendelet érvénytelenségének megállapítása iránti perben történő keresetváltoztatásról *
JeMa 2015/1 MAGÁNJOG ÉS MUNKAJOG Serák István A Kúria ítélete a végrendelet érvénytelenségének megállapítása iránti perben történő keresetváltoztatásról * A beavatkozó perbeli jogainak határai Hivatalos
Részletesebben^^^^ ^^^^^^^^^ft ^^^^^^^^^^^j ^^^^ ^^^^^^^B Segédletek
^^^^ Segédletek 2. ^^^^^^^^^ft ^^^^^^^^^^^j ^^^^ ^^^^^^^B Békés vármegye levéltára 1715-1950 Békés vármegye levéltára 1715-1950 Ismertető leltár Összeállította: Kereskényiné Cseh Edit Gyula, 2008 Segédletek
Részletesebben6. melléklet. Az Önkormányzati jogok bírósági védelme
6. melléklet Az Önkormányzati jogok bírósági védelme I. A helyi önkormányzatiság A rendszerváltás alapvető értékei közül az egyik legjelentősebb a helyi önkormányzatok kialakítása, amely a helyi önkormányzatokról
RészletesebbenVII. 22. Nagykőrösi közjegyzők iratai 1872 1950 (-1963)
VII. 22. Nagykőrösi közjegyzők iratai 1872 1950 (-1963) Raktári helye: Nagykőrös, B épület, folyosó, 44-49. polc Magyarországon a közjegyzői intézményt az 1858. február 7-én kelt császári nyílt parancs
RészletesebbenTörténelemtanítás Online történelemdidaktikai folyóirat
Történelemtanítás Online történelemdidaktikai folyóirat (XLV.) Új folyam I. 2010. 2. szám folyoirat.tortenelemtanitas.hu Forrás: http://www.folyoirat.tortenelemtanitas.hu/2010/05/albert-b-gabor- kulonos-sulyt-helyezek
Részletesebben1.Tények 1. 2. Pertörténet
Hollán Miklós A Legfelsőbb Bíróság döntése az Agrobank ügyben Az előny jogtalanságáról államilag támogatott hitelezéssel kapcsolatos vesztegetés esetén * Hivatalos hivatkozás: Legf. Bír.Bf.III.170/1998/5.
RészletesebbenCÉHIRATOK KASSA VÁROS LEVÉLTÁRÁBAN
DÓKA KLÁRA CÉHIRATOK KASSA VÁROS LEVÉLTÁRÁBAN A kárpát-medencei céhiratok feltárásának előzményei Az 1970-es évek elején a magyarországi közgyűjteményekben a Veszprémi Akadémiai Bizottság Kézművesipar
RészletesebbenVIII. ÉVFOLYAM 1. SZÁM
VIII. ÉVFOLYAM 1. SZÁM Tartalomjegyzék Szerkesztõbizottsági javaslat III. Könyv: Családjog, VI. Cím: Házassági vagyonjog / 3 Külföldi kitekintés Az ügyleti képviselet szabályainak rendszertani elhelyezése
RészletesebbenSZEMLE A STATISZTIKAI TÁJÉKOZTATÁS EURÓPAI KÖVETELMÉNYEI
SZEMLE A STATISZTIKAI TÁJÉKOZTATÁS EURÓPAI KÖVETELMÉNYEI A KSH Könyvtár és Dokumentációs Szolgálat Statisztikai tájékoztatás, európai követelmények címmel szakmai napot szervezett 2005. március 22- én.
RészletesebbenIV. FÖLDMÉRÕ TALÁLKOZÓ
S Z E M L E IV. FÖLDMÉRÕ TALÁLKOZÓ Csíksomlyó, 2003. június19 22. Dr. Ferencz József levezetõ elnök (és az EMT Földmérõ Szakosztály elnöke) fotók: Hodobay-Böröcz András A már hagyományosnak minõsített,
RészletesebbenAZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HATÁROZATAI
2013. május 17. 2013. 11. szám AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HATÁROZATAI AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HIVATALOS LAPJA TARTALOM 3103/2013. (V. 17.) AB határozat bírói kezdeményezés elutasításáról... 520 3104/2013. (V. 17.)
Részletesebbenhttp://mszp.hu/calendar
2012.06.22. péntek A miskolci rendőrség előtt demonstráltak helyi szocialisták Emberközelibb politikát Európában! A költség el van vétve Fenyegető igazságtalanság Széll-el szemben Kaposváron Nagykátán
RészletesebbenKészítette: Habarics Béla
A Simai-tó tanösvény terve Készítette: Habarics Béla A településről hhhhhhhhhelyszí Csengersima a 49. számú főút mellett keletről elterülő ne község. Közúti és teherforgalmi határátkelőhely található külterületén.
RészletesebbenA M a g y a r N e M z e t i L e v é Ltá r. Pest Megyei LevéLtára
P A M a g y a r N e M z e t i L e v é Ltá r Pest Megyei LevéLtára A Magyar Levéltárosok Egyesülete kiadványai M A g ya r o r s z á g levélt á r A i A MAg ya r nemzeti levélt á r p e s t Megyei levélt á
RészletesebbenA Közbeszerzések Tanácsa 1/2007. számú ajánlása. a hiánypótlás alkalmazásáról. (K.É. 58. szám, 2007. május 23.)
A Közbeszerzések Tanácsa 1/2007. számú ajánlása a hiánypótlás alkalmazásáról (K.É. 58. szám, 2007. május 23.) A Közbeszerzések Tanácsa a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban:
RészletesebbenAdy Endre bibliájáról * Nemzetben is megtette közleményében arra mutat rá, hogy Ady Endre A megőszült tenger
A. Molnár Ferenc Ady Endre bibliájáról * Az Irodalomismeretben nemrég recenzió jelent meg a Kazinczy Ferenc Társaság 2001-es évkönyvéről és hírleveléről. i Az írás külön is kitér Szabó Lajos képírók képén
RészletesebbenA Néprajztudományi Bizottság 2014. évi tevékenysége
A Néprajztudományi Bizottság 2014. évi tevékenysége Az MTA Néprajztudományi Bizottsága 2014-ben két alkalommal ülésezett (január 15- én és november 11-én). Az ülésre első alkalommal a Néprajzi Múzeum Tanácstermében
RészletesebbenH A T Á R O Z A T. e l u t a s í t o m, m e g s z ü n t e t e m.
ORSZÁGOS RENDŐRFŐKAPITÁNY 1139 Budapest, Teve u. 4-6. 1903 Budapest, Pf.: 314/15. Telefon: (06-1) 443-5573, Telefax: (06-1) 443-5733 BM telefon: 33-104, 33-140, BM telefax: 33-133 E-mail: orfkvezeto@orfk.police.hu
Részletesebben2014. november 13-i rendkívüli ülésére
6. számú előterjesztés Egyszerű többség ELŐTERJESZTÉS Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2014. november 13-i rendkívüli ülésére Tárgy: Felelősségre vonás kezdeményezése a Dombóvár és Környéke
RészletesebbenT á r g y s o r o z a t a. 1. Tsp. Tsp. Triplex-gáz Kft. zárómérlegének elfogadása Előterjesztő: Juhász Sándor polgármester
Monorierdő Község Önkormányzat 2009. augusztus 28-án 16:00 órai kezdettel megtartott rendkívüli nyílt ülésének Tárgysorozata: Jegyzőkönyve: Határozatai: 193-194 T á r g y s o r o z a t a 1. Tsp. Tsp. Triplex-gáz
RészletesebbenA MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Gyulai Munkaügyi Bíróság 1.M.318/2003/3. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Gyulai Munkaügyi Bíróság a Független Rendőr Szakszervezet részéről dr. Tordai Gábor (1077 Budapest, Király u. 71.) által képviselt
RészletesebbenTisztelt Székely László Úr!
M O Z G Á S K O R L Á T O Z O T T A K E G Y E S Ü L E T E I N E K O R S Z Á G O S S Z Ö V E T S É G E www.meosz.hu 1 0 3 2 B u d a p e s t, S a n M a r c o u. 7 6. Telefon: +36 1/388-2387; 388-2388 E-mail:
RészletesebbenELSÕ KÖNYV 1867 1918 19
ELSÕ KÖNYV 1867 1918 19 20 Elõszó A román és a magyar életkörülmények alakulása a dualizmus korabeli Magyarországon és Nagy-Romániában (1867-1940) A kézirat szerzõje a fenti kérdés áttekintésével olyan
RészletesebbenA gyógyszerpiac szabályozásának versenypolitikai kérdései
A gyógyszerpiac szabályozásának versenypolitikai kérdései A gyógyszerpiac liberalizálása hasonlóan az egészségügy privatizációjához mind a mai napig aktuális, a közvéleményt is foglalkoztató kérdés. Az
Részletesebben1952. évi IV. törvény a házasságról, a családról és a gyámságról 1
Opten Törvénytár Opten Kft. 1. 1952. évi IV. törvény 1952. évi IV. törvény a házasságról, a családról és a gyámságról 1 A 2009.10.01. óta hatályos szöveg (A végrehajtásáról szóló 7/1974. (VI. 27.) IM,
RészletesebbenMegújul a Munka törvénykönyve (2000/3 - Egy hónap) Megújul a Munka törvénykönyve
Megújul a Munka törvénykönyve (2000/3 - Egy hónap) Megújul a Munka törvénykönyve Az átfogó módosításon már egy éve dolgoznak Készül a Munka törvénykönyve átfogó módosítása. Az érintettek között nemigen
Részletesebben