^^^^ ^^^^^^^^^ft ^^^^^^^^^^^j ^^^^ ^^^^^^^B Segédletek

Átírás

1 ^^^^ Segédletek 2. ^^^^^^^^^ft ^^^^^^^^^^^j ^^^^ ^^^^^^^B

2

3 Békés vármegye levéltára

4

5 Békés vármegye levéltára Ismertető leltár Összeállította: Kereskényiné Cseh Edit Gyula, 2008

6 Segédletek a Békés Megyei Levéltárból 2.. Sorozatszerkesztő: Erdész Ádám Készült a Nemzeti Kulturális Alap nka Nemzeti Kulturális Alap támogatásával Kiadta a Békés Megyei Levéltár Felelős kiadó: Erdész Ádám Készült a Békés Megyei Levéltár Nyomdájában Műszaki szerkesztő: Kálmán Magdolna A borítót Kállai Júlia sorozattervét felhasználva Barabás Ferenc készítette ISSN ISBN

7 Tartalomj egy zék Előszó 9 Feudális kor 11 IV. A. 1. Békés Vármegye Nemesi Közgyűlésének iratai (1860).. 11 IV. A. 2. Békés Vármegye Kórházi Bizottságának iratai IV. A. 3. Békés-Csanád-Csongrád egyesített vármegyék II. József-féle közigazgatásának Békés vármegyére vonatkozó iratai IV. A. 4. Békés vármegye első alispánjának iratai IV. A. 5. Békés vármegye másodalispánjának iratai IV. A. 6. Békés vármegye adószedőjének iratai IV. A. 7. Békés Vármegye Számvevőszékének iratai IV. A. 18. Békés vármegye tiszti főorvosának iratai IV. A. 8. Békés-Csanád-Csongrád egyesített vármegyék II. József-féle közigazgatásának tiszti főorvosi iratai IV. A. 9. Békés vármegye mérnökének iratai IV. A. 10. Békés Vármegye Törvényszékének iratai IV. A. 20. Békés-Csanád-Csongrád egyesített vármegyék II. József-féle törvényszékének Békés megyére vonatkozó iratai IV. A. 11. Békés vármegye központi szolgabírája előtt lefolytatott szóbeli perek iratai IV. A. 12. A Békési járás főszolgabírója előtt lefolytatott szóbeli perek iratai IV. A. 13. A Csabai járás főszolgabírája előtt lefolytatott szóbeli perek iratai IV. A. 17. A Csabai járás főszolgabírájának iratai IV. A. 16. A Békési járás esküdtjének iratai IV. A. 15. Vegyes iratok (1944) 29 Polgári kor 30 A szabadságharc korszaka 30 IV. B Békés Vármegye Ideiglenes, majd Központi Bizottmányának iratai IV. B Békés Vármegye Állandó Bizottmányának iratai IV. B Békés Vármegye Védbizottmányának iratai IV. B Békés Vármegye Számvevőszéki Bizottmányának iratai IV. B Békés vármegye alispánjainak iratai IV. B Békés vármegye tiszti főorvosának iratai IV. B Békés vármegye mérnökének iratai IV. B Békés Vármegye Törvényszékének iratai

8 IV. B Békés vármegye központi szolgabírójának iratai IV. B A Békési járás főszolgabírója előtt lefolytatott szóbeli perek iratai IV. B Vegyes iratok A neoabszolutizmus korszaka 37 IV. B Békés vármegye Cs. Kir. biztosának iratai IV. B A Békési (Békés-Csanádi) Cs. Kir. Megyehatóság iratai 38 IV. B Békés-Csanád vármegye tiszti főorvosának iratai IV. B Békés-Csanád vármegye mérnökének iratai IV. B A Battonyai Cs. Kir. Járásbíróság iratai IV. B A Békéscsabai Cs. Kir Járásbíróság iratai IV. B Az Orosházi Cs. Kir. Járásbíróság iratai IV. B A Battonyai Cs. Kir. Szolgabíróság iratai IV. B A Csabai Cs. Kir. Szolgabíróság iratai IV. B A Tótkomlósi Cs. Kir. Szolgabíróság iratai IV. B A Battonyai Cs. Kir. Vegyes Szolgabíróság iratai IV. B A Békési Cs. Kir. Vegyes Szolgabíróság iratai IV. B A Csabai Cs. Kir. Vegyes Szolgabíróság iratai IV. B A Gyulai Cs. Kir. Politikai Szolgabíróság iratai IV. B A Szarvasi Cs. Kir. Vegyes Szolgabíróság iratai IV. B Vegyes iratok A provizórium és a kiegyezés korszaka 53 IV. B Békés vármegye főispáni helytartójának iratai IV. B Békés vármegye főispánjának iratai IV. B Békés Vármegye Bizottmányának iratai IV. B Békés Vármegye Bizottmányának iratai IV. B Békés vármegye első alispánjának iratai IV. B Békés vármegye első alispánjának iratai (1872) 58 IV. B Békés vármegye másodalispánjának iratai IV. B A Békés Megyei ínségi Központi Bizottmány iratai IV. B Békés vármegye tiszti főorvosának iratai IV. B Békés vármegye mérnökének iratai IV. B Békés Vármegye Számvevőszékének iratai IV. B Békés Vármegye Bűnfenyítő Törvényszékének iratai IV. B A Battonyai járás főszolgabírójának iratai (1871) 63 IV. B A Békési járás szolgabírójának iratai IV. B A Csabai járás szolgabírójának iratai IV. B A Gyulai járás szolgabírójának iratai IV. B A Szarvasi járás szolgabírójának iratai IV. B A Battonyai járás szolgabírójának iratai IV. B A Csabai járás főszolgabírójának iratai IV. B A Szarvasi járás főszolgabírójának iratai

9 Az ig terjedő korszak 68 IV. B Békés vármegye főispánjának iratai IV. B Békés Vármegye Törvényhatósági Bizottságának iratai IV. B Békés Vármegye Központi Választmányának iratai IV. B Békés Vármegye Igazoló Választmányának iratai IV. B Békés Vármegye Törvényhatósági Bizottsága Állandó Bíráló Választmányának iratai IV. B Békés Vármegye Törvényhatósági Bizottsága Számonkérő Székének iratai IV. B Békés vármegye alispánjának iratai (1951) 75 IV. B Békés Vármegye Árvaszékének iratai IV. B Békés vármegye tiszti főorvosának iratai IV. B Békés vármegye mérnökének iratai IV B Békés Vármegye Számvevőségének iratai IV. B Békés vármegye szociális felügyelőjének iratai IV. B Békés vármegye főcsendbiztosának iratai IV. B Békés Vármegye Közigazgatási Bizottságának iratai IV. B A Békéscsabai járás főszolgabírójának iratai IV. B A Békési járás főszolgabírójának, 1945-től főjegyzőjének iratai (1956) 88 IV. B A Gyomai járás főszolgabírójának, 1945-től főjegyzőjének iratai (1957) 89 IV. B A Gyulai járás főszolgabírójának, 1945-től főjegyzőjének iratai IV. B Az Orosházi járás főszolgabírójának, 1945-től főjegyzőjének iratai (1956) 92 IV. B A Szarvasi járás főszolgabírójának, 1945-től főjegyzőjének iratai (1855) (1954) 94 IV. B A Szeghalmi járás főszolgabírójának, 1945-től főjegyzőjének iratai IV. B A Békési járás tisztiorvosának iratai IV. B A Gyomai járás tisztiorvosának iratai IV. B A Szarvasi járás tisztiorvosának iratai IV. B A Szeghalmi járás tisztiorvosának iratai IV. B A Békési járási állatorvos iratai IV. B A Szeghalmi járási állatorvos iratai IV. B A Békési járás szociális titkárának iratai IV. B A Szarvasi járás szociális titkárának iratai IV. B A Szeghalmi járás szociális titkárának iratai IV B A Gyomai járás tűzrendészeti felügyelőjének iratai IV. B A Szarvasi járás tűzrendészeti felügyelőjének iratai IV. B A Szeghalmi járás tűzrendészeti felügyelőjének iratai IV. B Békés Vármegye Levéltárának iratai IV. B Békés vármegye megyei és községi szabályrendeleteinek gyűjteménye

10 IV. B Békés vármegyei egyesületi alapszabályok gyűjteménye (1952) 105 IV. B Békés vármegye központi és járási tisztviselőinek törzskönyvi lapjai IV. B Békés vármegye vízügyi iratai IV. B Békés vármegye felekezeti anyakönyvi másodpéldányainak gyűjteménye (1795) (1943) 108 IV. B Békés vármegyei alapítványok iratai IV. B Békés vármegyei országgyűlési képviselő-választói névjegyzékek levéltári gyűjteménye IV. B Békés Vármegyei Községi Jegyzői Nyugdíjalap Igazgató Választmányának iratai IV. B Békés Vármegye Tiszti Nyugdíjintézete Igazgató Választmányának iratai IV. B Cséffa-nagyszalontai járás főszolgabírójának, 1945-től a Sarkadi járás főjegyzőjének iratai IV. B A Sarkadi járás tisztiorvosának iratai IV. B A Sarkadi járási állatorvos iratai IV. B A Sarkadi járás szociális titkárának iratai IV. B A Battonyai járás főszolgabírójának, 1945-től főjegyzőjének iratai IV. B A Battonyai járás tisztiorvosának iratai IV. B A Battonyai járási állatorvos iratai IV. B A Battonyai járás szociális titkárának iratai IV. B A Mezőkovácsházi járás főszolgabírójának, 1945-től főjegyzőjének iratai IV. B A Mezőkovácsházi járás tisztiorvosának iratai IV. B A Mezőkovácsházi járás tűzrendészeti felügyelőjének iratai IV. B Arad vármegye főispánjának iratai IV. B Arad Vármegye Törvényhatósági Bizottságának iratai IV. B Arad Vármegye Törvényhatósági Bizottsága Központi Választmányának iratai (1924) 126 IV. B Arad vármegye alispánjának iratai (1919) IV. B Arad Vármegye Árvaszékének iratai (1896) (1926) IV. B Arad Vármegye Számvevőségének iratai (1924) 128 IV. B Arad Vármegye Közigazgatási Bizottságának iratai IV. B Az Eleki járás főszolgabírójának, 1945-től főjegyzőjének iratai IV. B Az Eleki járás tisztiorvosának iratai IV. B Az Eleki járás tűzrendészeti felügyelőjének iratai

11 Előszó A Békés Megyei Levéltár IV. fondfőcsoportjának, Békés vármegye levéltárának ismertető leltára az közötti időszakot öleli fel. A fondok ismertetésénél felhasználtuk a fondtörténeti bevezetőkkel ellátott raktári jegyzékeket, amelyek elkészítésében az idők folyamán számos levéltáros vett részt: Bálint Ferenc, Danczikné Mezei Magdolna, Dandé László, Héjjá Julianna, Jároli József, Merényi-Metzger Gábor, Némedi András, Szabó Ferenc, Szilágyi Mihály. A területi illetékesség kapcsán átvett volt Csanád megyei fondok rendezésében a Csongrád megyei, a volt Bihar megyei iratanyagok esetében a Hajdú-Bihar megyei kollégákat illeti a megemlékezés. Az ismertető leltár összeállításánál, szerkezeti felépítésénél a legutóbbi fondszerkesztési utasítás ajánlását tartottuk szem előtt. A XXI. fondfőcsoportot megszüntettük, így minden törvényhatósági iratanyag a IV. fondfőcsoportban nyert elhelyezést. Az ajánlásnak megfelelően az első sorozatot a vármegye feudális kori iratainak ismertetése alkotja, ig. Ezt követik a polgári kor egyes korszakainak fondsorozatai: a szabadságharc korszaka , az abszolutizmus korszaka , a provizórium és akiegyezés korszaka (ezen belül az alkotmányos időszak , a provizórium időszaka és akiegyezés időszaka ), majd az ig terjedő időszak. A fondleírások első része röviden ismerteti ez egyes hivatalok történetét. Ezt követi az állagok leírása, amelyben tájékoztatást adunk az iratanyag tartalmáról, kutathatóságáról, segédletekkel való ellátottságáról. Végül közöljük az iratanyag mennyiségéről és tárolási módjáról tájékoztatást adó összevont raktári jegyzékeket. A Békés Megyei Levéltár illetékességi köre az idők folyamán többször változott. A második világháború után, 1945 végén a történelmi" Békés megyéhez csatolták Elek községet, majd 1950 elején a megszűnő Csanád megye Battonyai és Mezőkovácsházijárását, Bihar megyétől pedig a Sarkadi (Cséffa-nagyszalontai) járást, így ezek iratanyagát is őrzi levéltárunk. Területi illetékesség okán levéltárunkban nyert elhelyezést az közt funkcionált csonka" Arad megye (székhelye Elek nagyközség volt) fennmaradt iratanyaga. Ezt a Csanád megyei iratanyaggal együtt a Csongrád Megyei Levéltártól vettük át. Az egykori Bihar megyei fondképzők iratait a Hajdú-Bihar Megyei Levéltár adta át levéltárunknak. Az ismertető leltár 129 fond 775,00 ifm iratanyagát tartalmazza.

12

13 Feudális kor ív. A. 1. Békés Vármegye Nemesi Közgyűlésének iratai (1860) Békés vármegyét a 18. század elején az évi 92. tc. alapján szervezték újjá. A vármegye legfontosabb önkormányzati testülete a közigazgatási és igazságszolgáltatási feladatkört egyaránt ellátó nemesi közgyűlés (congregado generális) volt. Évente három-négy alkalommal hívták össze, és minden megyebeli nemes részt vehetett rajta. Ha a szükség úgy kívánta, rész- vagy kisgyűlést (congregado particularis) hívtak össze, ahol többnyire kevesebb résztvevő - elsősorban a tisztviselői kar - jelent meg. A nemesi közgyűléseken ig elsősorban Békésen, Szeghalmon, valamint Füzesgyarmaton, majd 1732-től Gyulán - hirdették ki az országgyűléseken hozott törvényeket, és gondoskodtak azok végrehajtásáról. A vármegyéknek jogukban állt (az országos törvényekkel nem ellenkező, a nemesi privilégiumokat nem sértő) jogszabályokat (statútum) alkotni, amelyekben figyelembe vették a helyi sajátosságokat. A megyegyűléseken ismertették a helytartótanács, a kancellária, a kamara és más központi kormány hatóságok rendeleteit, és intézkedtek végrehajtásukról. Itt tették közzé a nemesség adományozásáról vagy megerősítéséről szóló armalisokat, a megerősítéseket és igazolásokat. Az országos és a saját költségeik fedezésére szolgáló adókat kivetették és behajtották. Az adókivetés alapja a rovásos (dicalis) összeírás volt. Háborús időkben nemesi felkeléseket (insurrectio) szerveztek. A közrend fenntartásán, a betyárok, bűnözők üldözésén kívül a közmunkák megszervezése (utak, gátak, hidak rendben tartása) is rájuk hárult. A vármegye területén érvényes mértékek és árak kiszabása is a közgyűlés feladatai közé tartozott. A nemesi vármegye élén a főispán (comes supremus) állt, aki többnyire főrangú nemes, tekintélyes nagybirtokos volt. A király nevezte ki, az ő bizalmát élvezte, a központi hatalom képviselője volt. Mivel a főispánok általában nem az adott vármegyében laktak, elég ritkán jelentek meg a közgyűléseken. A megyei közigazgatás tényleges vezetője az alispán (vicecomes) volt. Az évi 56. tc. értelmében a nemesi közgyűlés a főispán négy jelöltje közül választott alispánt. A vármegyei nemesség soraiból került ki, és a főispán távollétében minden területen (közgyűlésen, törvényszéken) helyettesítette. Egyes megyékben kialakult a helyettes vagy másodalispán tisztsége is. A megyék területe járásokra tagolódott, amelyek élén a vármegye közönsége által választott szolgabírák (judex nobilium, rövidítve judlium) álltak, és intézték a szolgabíróságok közigazgatási és igazságszolgáltatási ügyeit. A szolgabírók munkáját segítették az esküdtek (juratus assessor), akiket járásonként választottak. Az adószedő (perceptor) és az ügyész mellett fontos feladatot látott el a jegyző (nótárius). A jegyző szakképzett hivatalnok volt, aki a megye írásbeli munkáit végezte, kinevezése élete végéig szólt. A török hódoltság után újjászervezett Békés vármegye első főispánja Löwenburg János Jakab udvari kamarai tanácsos volt, akit az uralkodó I. Lipót 1699-ben nevezett ki. Ebben az évben Nagyváradon tartottak egy újraalakuló közgyűlést, de az akkor

14 még csekély népességű megye közigazgatási szervezete 1702-ben megszűnt, és csak 1715-ben, a Rákóczi-szabadságharcot követő konszolidációs időszak kezdetén történt meg a végleges restauráció. Az újjáalakuló közgyűlés július 23-án kezdődött Békésen, és a helyi nemesség hiányában más megyék (főként Bihar) nemeseiből álló tisztikar alakult. A főispáni cím továbbra is Löwenburg birtokában maradt, aki több mint három évtizedes regnálása alatt egyszer járt Békés megyében ben bekövetkezett halála után a főispáni címet báró Harruckern János György nyerte el, aki a megye területének jelentős részét birtokolta. A megyeszékhely kérdését is végeredményben ő döntötte el, amikor 1732-ben felajánlotta a gyulai vár használható helységeit a megyei szervezet (gyűlésterem, archívum) céljaira ben már saját épületében tanácskozott a közgyűlés, majd 1786-ra felépült a ma is fennálló megyeháza. Mai formáját többszöri bővítés és átalakítás eredményeképpen nyerte el. AII. Józsefféle megyereform kezdetén, 1786-ban - amikor Békés megyét Csanád és Csongrád megyével egyesítették, és a székhelyet Szegvárra helyezték át - az épületet eladták, majd a reformok visszavonása és a megye ismételt helyreállítása után visszavásárolták. Az egyesített megyék főispáni helytartója gróf Haller József volt, az alispáni tisztséget Angyal József viselte. Az ebben az időszakban keletkezett iratanyag a IV. A. 3. jelzetű fondban található. A megye demográfiai és gazdasági megerősödését mutatta, hogy 1748-ban az addig egy szolgabíróval működő közigazgatási egységet Békési és Csabai járásra osztották. A következő átszervezés 1840-ben zajlott le, amikor két főszolgabírói járást (Békési és Csabai) és további három szolgabírói kerületet (Középponti, Orosházi és Szarvasi) alakítottak ki. A fond iratanyaga tíz állagra tagolódik. Az a) állag a közgyűlési jegyzőkönyvek sorozatát tartalmazza. Az 1790-es évek elejéig döntően latin, esetenként magyar nyelven (kihallgatási jegyzőkönyvek, települések, egyes személyek folyamodványai) vezették. A jegyzőkönyvekben a sorszámozás évente újrakezdődik, a kapcsolódó iratok iktatószáma az előbbiekkel megegyezik. A jegyzőkönyvek fogalmazványai 1792-től kezdődően a b) állagban, évente az iratok után találhatóak. A közgyűlési jegyzőkönyvek minden darabja jelentős értéket képvisel, ezért különösen a veszélyeztetett kötetek esetében a fénymásolatok kutathatók. Az eredeti kötetek egy részét már restauráltatta a levéltár. A jegyzőkönyvek sorozatát a segédletek követik: a nemesi közgyűlésen előfordult tárgyak rövid kivonata, lajstroma ig, valamint a név-, helyes tárgymutatók (repertóriumok) ig. A b) állag közgyűlési iratai között felsőbb hatóságoktól érkezett leiratokat, vármegyék átiratait, szolgabírók, települések, egyének beadványait, az ezekkel kapcsolatban hozott határozatokat, a vármegyét érintő összeírásokat, kimutatásokat, nyilvántartásokat találunk. A 18. századi iratanyag kutatásához a latin nyelv ismerete szükséges. Az évi iratanyaghoz utólag regeszták készültek. Az anyag kutatását a fontosabb dokumentumokról készült tematikai feltáró cédulagyűjtemény is segíti. A c) állag az országgyűlési követutasítások és követjelentések évi irategyüttesét, más megyék követjelentéseit tartalmazza. Az évi anyag kutatását mutató segíti.

15 A d) állagban a nemesi felkelések (insurrectio) dokumentumait találjuk. Az állag a háborús helyzetben (itt konkrétan a napóleoni háborúk idején) meghirdetett nemesi felkelések belső szervezési és gazdasági ügyeivel kapcsolatos iratokat tartalmazza. Segédkönyv nem maradt fenn, ezért az iratokban történő tájékozódás laponkénti átnézéssel lehetséges. Az e) állag a Mária Terézia-féle úrbérrendezés, és a 19. századi úrbéri perek településenként összegyűjtött és rendezett iratait tartalmazza. Az úrbéri jegyzőkönyvek sorozata az ig tartó időszakot öleli fel. Az f) állagban , és évi katonaállítási iratok találhatók. A jegyzékek a besorozott fiatalemberek vallásán, mesterségén, családi állapotán, születési és lakhelyén kívül az egyházi és földesúri hovatartozását is feltüntetik. A g) állagban találhatók a katonatartással kapcsolatos elszámolások és az elbitangolt jószágok kezelésével foglalkozó küldöttségek jegyzőkönyvei az közötti időszakból. A h) állag a kolerabizottság évi iratait tartalmazza. Az i) állagban három hirdetési jegyzőkönyvet (protocollum currentale) találunk az es időből. A j) állag nemességi iratgyűjteménye igen hiányos, a dokumentumok jó része elpusztult. A 16 dosszié az A és B betűvel kezdődő nevekhez tartozó anyagot őrzi. a) Közgyűlési jegyzőkönyvek kötet = 7,71 ifm kötet Jegyzőkönyvek kötet A közgyűlésben előforduló tárgyak rövid kivonata kötet Repertóriumok A-Z kötet A közgyűlési iratok 18. századi rendezettségét mutató lajstrom és mutató b) Közgyűlési iratok doboz = 58,80 ifm doboz Iratok Jegyzőkönyvi fogalmazványok c) Országgyűlési követutasítások és jelentések doboz, 3 füzet = 0,98 ifm 1-7. doboz Iratok füzet Követjelentések, követutasítások nyilvántartása füzet Közszükségek küldöttségének jelentése 1844

16 d) Nemesi felke lések iratai doboz = 0,56 ifm 1-4. doboz Iratok e) Úrbéri iratok doboz = 0,70 ifm 1-5. doboz Jegyzőkönyvek Települések úrbéri iratai f) Katonaállítási iratok doboz = 0,14 ifm 1. doboz Iratok g) A katonatartással és a bitang jószágok kezelésével megbízott küldöttség iratai csomó = 0,06 ifm 1. csomó Jegyzőkönyvek h) A kolerabizottság iratai csomó = 0,10 ifm 1. csomó Iratok 1831 i) Hirdetési jegyzőkönyvek csomó = 0,02 ifm 1. csomó Iratok j) Nemességi iratok csomó = 0,02 ifm 1. csomó Iratok összesen: 439 doboz, 4 csomó, 125 kötet és füzet = 69,09 ifm

17 IV. A. 2. Békés Vármegye Kórházi Bizottságának iratai Egy megyei kórház felállításának igénye az 1820-as években merült fel, majd az első konkrét indítványt 1828 januárjában Vidovich György alispán nyújtotta be a nemesi közgyűlésnek. Az intézmény létesítéséhez szükséges anyagi alap előteremtése nehéz feladat volt. Ennek elvégzésére és a befolyt pénzek kezelésére, a pénzügyek intézésére alakult meg augusztus 9-én a kórházi bizottság, amelyet a kórházi pénztári biztosság" elnevezéssel is illettek. A bizottság megalapítását a vármegyei közgyűlés 1099 és 1102/1838. számú végzése írta elő. Elnöke Nóvák Antal alispán volt, tagjai Farkas Gábor kórházi ügyvéd és Virágos Sándor kórházi pénztáros. A bizottság munkáját az ülésekről vezetett jegyzőkönyvek dokumentálják. A kórház létesítéséhez szükséges tőkét a bizottság önkéntes adományokkal, a gyulai céhek felajánlásaiból, az arisztokraták és honoráciorok alapítványi pénzeiből, adományaiból teremtette elő. Számosan - a bíróságok által be nem hajtott - követeléseiket ajánlották fel (vagy a teljes összeget, vagy felét, harmadát), amelyeket a kórház ügyvédje peres úton igyekezett megszerezni április l-jén a megyei közgyűlés jóváhagyta a létesítendő kórház vezetésére és működésére vonatkozó szabályzatot. A megyei kórház első igazgatójának Virágos Sándort választották meg. Virágos szerkesztette meg az előbb említett szabályrendeletet, amely - többek között - megállapította a kórházi bizottság ügykörét is, és kimondta, hogy teljhatalommal vezeti az intézetet. A bizottságnak csak abban az esetben kell kérnie a vármegye jóváhagyását, ha nagyobb változtatásokat szeretne véghez vinni. A bizottság minden negyedév negyedik napján kötelezően ülést tartott, minden félév végén jelentést tett a vármegyei közgyűlésnek a kórház betegforgalmáról és a pénzügyek állásáról. Az igazgató - aki egyúttal a pénztárnok is - teljhatalommal bírt, és teljes felelősséggel tartozott. Az intézmény május l-jén nyílt meg tíz ággyal. A fennmaradt jegyzőkönyvek és iratok (peres iratok, adományozók névsorai, adománylisták, sorsjegylisták) forrásértékét az adja, hogy egy ma is működő, nagy egészségügyi intézmény születését dokumentálják. Az iratok év és kronológiai sorrendben vannak rendezve. Segédkönyvek hiányában egyenkénti átnézéssel kutathatók. A bizottság működésének folytatása a IV. B és IV. B fondokban található. 1 doboz = 0,14 ifm 1. doboz Jegyzőkönyvek Iratok

18 IV. A. 3. Békés-Csanád-Csongrád egyesített vármegyék II. József-féle közigazgatásának Békés vármegyére vonatkozó iratai II. József reformintézkedéseinek egyike volt a vármegyei önállóság megszüntetése, és a kerületi igazgatási rendszer bevezetése, amellyel a központi kormányzattal szembenálló rendi ellenállást kísérelte meg ellehetetleníteni. Az június l-jén életbe lépett rendelkezés értelmében felmentették tisztségükből a vármegyei főispánokat, és kerületi királyi biztosokat neveztek ki. A kerületi biztosok széles - a közigazgatást, az igazságszolgáltatást és a kamarai igazgatást felölelő - hatáskörrel rendelkeztek. Az ország területét 10 kerületre osztották. Az egyesített Békés-Csanád- Csongrád megyék a nagyváradi kerülethez tartoztak, Bihar, Szabolcs vármegyékkel és a Hajdú Kerülettel egyetemben. A kerület élén ben gróf Teleki Sámuel, ben hallerkői Haller József állt. Békés megye május 27-én tartotta utolsó gyűlését. Az összevont vármegyék székhelyévé Szegvárt (Csongrád megye) jelölték ki, a legelső megyei méltóságot, az alispáni címet, síkabonyi Angyal József viselte. Angyal József a posztot a helytartótanács április 11-diki leirata értelmében nyerte el. Az egyesített vármegyék alakuló közgyűlésüket június l-jén tartották. II. József halála előtt többek között ezt az intézkedést is visszavonta, így négy év után visszaállt az eredeti vármegyei állapot. Békés vármegye április 26-án tartotta restaurációs gyűlését, ahol Angyal József nyerte el a jelöltek közül az immár ismét önállóvá vált megye alispáni tisztét. Az egyesítéskor Békés megye levéltárát is Szegvárra szállították. A helytartótanács március 2-án kiadott rendelkezése szerint az unió alatt keletkezett iratokat az adott megyének vissza kellett juttatni. A három megyét érintő iratanyagot (rendezetlen, lajstromozatlan állapotban) szállították 1790 tavaszán Gyulára. A szétválasztással 1799 decemberére készültek el. A későbbiek folyamán a Csanád megyei aktákat elszállították, de Csongrád megye nem jelentkezett értük, így azokat a 20. század elején visszareponálták a Békés megyei iratanyagba. Ezeket a Csongrád megyét illető dokumentumokat tehát napjainkban is itt lehet kutatni. A fondot két állag alkotja. Az a) állag ügyviteli jegyzőkönyvei iktatókönyvek is egyben ( ), tehát segédletként szolgálnak az adott időszakból származó iratanyaghoz. Az és évi iratokhoz a IV. A. 1. (Békés Vármegye Nemesi Közgyűlésének iratai) fond a) állagában található repertóriumok használhatók segédletként. Itt nyertek elhelyezést az évekből megmaradt úrbéri jegyzőkönyvek is. A b) állag a korabeli iratanyagot csaknem hiánytalanul tartalmazza. Itt találhatók a már említett Csongrád megyei vonatkozású iratok is. A fond iratanyagának kutatásához a német és a latin nyelv ismerete is szükséges. a) Jegyzökönyvek doboz, 7 kötet = 0,64 ifm

19 1-7 kötet Ügyviteli jegyzőkönyvek 8. doboz Úrbéri jegyzőkönyvek b) Altalános iratok 60 doboz = 8,40 ifm doboz Iratok Összesen: 61 doboz, 7 kötet = 9,04 ifm IV. A. 4. Békés vármegye első alispánjának iratai A vármegyei nemesi önkormányzat első tisztviselője volt az alispán (vicecomes) már a 16. században. Az évi 70. tc. értelmében az alispánt a főispán a vármegyével történt megegyezés alapján választotta. A státus egyértelmű rendezésére ban került sor, amikor az 56. tc. kimondta, hogy a főispán négy jelöltje közül a megyei közgyűlés választja ki a posztra legrátermettebb tisztviselőt. Feladatköre szerteágazó volt. Végrehajtotta a helytartótanács és a megyei közgyűlés rendelkezéseit, irányította a tisztviselői kart. Elnökölt a vármegyei törvényszéken (sedria) és a nemesi közgyűlésen. Vezető szerepet játszott a megyei közigazgatás valamennyi ágában (igazságszolgáltatás, közigazgatás, adóigazgatás, hadi ügyek). Legfőbb segítői a másodalispán (substitutus vicecomes), a jegyzők, az adószedő, a pénztárnok és a levéltárnok voltak. A 18. század végétől a megyei főorvos, mérnök és bába is az adminisztráció alkalmazottjai voltak. A megye járásokra (processus) oszlott, amelyek élén szolgabírók és segítőik, az alszolgabírók álltak. Eljártak - az alispán jobb kezeként - a közigazgatási (popularis, dicalis conseriptio, forspont, nemesi felkelés, közmunka szervezése, utak, gátak, hidak rendben tartása), valamint az esküdt (juratus assessor) segítségével a jogi ügyekben. Az alispán, illetve a szolgabíró kisebb polgári peres ügyekben ítélkezett. Az ítélet ellen a megyei törvényszéken lehetett fellebbezni. A viszonylag nagy terjedelmű fond hét alispán (Angyal József, Csupor László, Vidovich György, Cseh Ferenc, Nóvák Antal, Simay Kajetán, Szombathelyi Antal) működése alatt keletkezett iratokat tartalmazza. Az a) állagban találhatók az alispáni jegyzőkönyvek ig. A repertóriumok (A-Z) évekből maradtak fenn. A b) állag 39 doboza az alispánok működése alatt keletkezett iratokat őrzi ig. Az iratanyagban a jegyzőkönyvek (évenkénti újrakezdődő sorszámozása megegyezik az iratok sorszámaival) és a repertóriumok segítségével lehet kutatni. Az iratok részben latin nyelvűek. A c) állagban évi nyomtatványok vannak elhelyezve.

20 a) Alispáni jegyzökönyvek kötet = 0,61 ifm 1^5. kötet Jegyzőkönyvek kötet Repertóriumok b) Alispáni iratok doboz = 5,46 ifm doboz Iratok c) Nyomtatványok doboz = 0,14 ifm 1. doboz Nyomtatott iratok 1792 Összesen: 40 doboz, 49 kötet = 6,21 ifm IV. A. 5. Békés vármegye másodalispánjának iratai Békés vármegyében a másodalispáni hivatalt a helytartótanács október 20-án kiadott számú rendeletével állították fel. A megye közgyűlése ugyanezen év december 28-án négy jelöltet állított, első helyen kiemelve Rosthy Albert főjegyzőt és táblabírót, akit a főispán - Bedekovich Ferenc - is elfogadott, és szeptember 24-én kinevezett. Rosthy Albert július 25-ig töltötte be ezt a posztot, majd őt Cseh Ferenc követte 1832-ig. Horváth Antal 1837-ig, báró Wenckheim Béla 1840-ig, báró Wenckheim József 1842-ig tevékenykedett másodalispánként. A fond iratai működésük idejéből származnak. A másodalispánok elsősorban igazságszolgáltatási feladatokat láttak el. A kis terjedelmű iratanyag a) állagában jegyzőkönyvek, a b) állagban a kapcsolódó iratok találhatók. Az iratok kutatásához a jegyzőkönyvek segédletként használhatók. a) Másodalispáni jegyzőkönyvek füzet = 0,04 ifm 1-5. füzet Jegyzőkönyvek

21 b) Másodalispáni iratok doboz = 0,10 ifm 1. doboz Iratok Összesen: 1 doboz, 5 füzet = 0,14 ifm IV. A. 6. Békés vármegye adószedőjének iratai A megyei adószedő (perceptor) feladata az állami és a vármegyei adók beszedése, kezelése volt (lásd az évi 57. tc.-t). Az adókivetés és beszedés a dicalis összeírások alapján zajlott le. Az adóösszeírást a szolgabírók és az esküdtek végezték. Az összeíró biztosok minden évben maguk elé rendelték a jobbágyokat, akiknek számot kellett adni a velük egykenyéren élő családtagjaikról, szolgálóikról, szolgálólányaikról, jószágállományukról, ingatlanjaikról (ház, föld, malom), egyéb jövedelmeikről (kocsma, mészárszék, haszonbérlet, kézművesség, kereskedelem, pálinkafőző üst, méhkasok), valamint a közös haszonvételekről (legeltetés, fuvarozás, nádvágás). Az adóösszeíráskor feltüntették azt is, ki, milyen címen nyert felmentést az adófizetés alól (papok, honoráciorok, obsitos katonák, insurgensek, megyei bábák). A fond az 1770-től keletkezett megyei dicalis (rovás) összeírások anyagát tartalmazza. A többi adónyilvántartás (regnicolaris, megyei adóösszeírások) a közgyűlési iratok között, valamint a kigyűjtött feudális kori összeírások fondjában XV. 30. találhatók. Az adószedői iratok 1266 kötetet tartalmaznak. A községek alfabetikus sorrendjében rendezett összeírások egységes szempontok alapján készültek. A fejlécek rovatai helytartótanácsi utasítás alapján az egész országban egységesek voltak. A nyomtatott fejrovattal készült kötetek egy-egy község adóösszeírásait tartalmazzák. A Békés Megyei Levéltárban őrzött dicalis összeírások jelentős forrásértéket képviselnek, mivel a megye minden korabeli településéről legalább fél évszázadnyi, adózással kapcsolatos adatot szolgáltatnak. Latin, majd 1833/34-től magyar nyelven készültek. A feudális kori összeírások nyilvántartásában Ö. 28. jelzet alatt szerepelnek kötet = 28,20 ifm Dicalis összeírások településenként kötet Békés mezőváros kötet Békéscsaba nagyközség kötet Békésszentandrás község

22 kötet kötet kötet kötet kötet kötet kötet kötet kötet kötet kötet kötet kötet kötet kötet kötet kötet kötet Doboz község Endrőd község Füzesgyarmat mezőváros Gyoma község Magyargyula mezőváros Németgyula mezőváros Gyulavári község Kétegyháza község Körösladány község Köröstarc sa község Mezőberény község Orosháza község Öcsöd község Szarvas mezőváros Szeghalom község Tótkomlós község Vésztő község név nélkül év nélkül IV. A. 7. Békés Vármegye Számvevőszékének iratai A vármegyék pénzgazdálkodását ellenőrző és felülvizsgáló számvevőségek a 19. század elejétől alakultak meg. A kamara szorgalmazására építették ki a megyei pénzkezelést felülvizsgáló szakszolgálatot. Az első bizottságok - kötelező rendelet híján - még ad hoc" jellegűek voltak, tagságuk nem volt állandó. Bár a magyar kamara kiadott július 4-én egy 42 pontot magába foglaló rendeletet az elszámolások rendjéről, ezt a vármegyékre nézve nem tették kötelezővé. A megyei számvevő törvényszékek a helytartótanács március 23-diki rendelete alapján jöttek létre. Az elnöki tisztet az alispánok töltötték be, a szék tagjai pedig a tiszti ügyész, a perceptor (adószedő), a nótárius (jegyző) és négy megyei esküdt voltak. A megyei számvevő törvényszékek az tc. alapján számvevőszék néven működtek április 17-ig, a pénzügyigazgatás állami átszervezéséig. Békés megyében a számvevőszék meglétére 1807-ből van először adat, számadásokat vizsgáló törvényszék néven. Tagjai voltak: a megye egyik táblabírája, aki az elnöki tisztet töltötte be, három táblabíró, egy alszolgabíró, két megyei esküdt, a megyei aljegyző és a megyei ügyész ban censualis széknek nevezte magát a bizottság. Üléseit az első alispán elnöklete alatt tartotta, a megye hat táblabírájának, főjegyzőjének, számvevőjének, a csabai főszolgabírónak, egy megyei esküdtnek, a megyei főadószedőnek és a másod aljegyzőnek a részvételével ben már számvevőszék néven működött. Elnöke az első alispán, de összetétele némileg megválto-

23 zott az 1830-as állapothoz képest. Az üléseken öt megyei táblabíró, a főpénztárnok, az alpénztárnok, a számvevő, a gyulai főszolgabíró, egy megyei esküdt, az alügyész és az aljegyző vettek részt. A bizottság előadója a számvevő és a főpénztárnok volt. A bizottság a közgyűlésnek tartozott felelősséggel, és a számadások felülvizsgálatán túl a megyei pénzek hovafordítására is volt befolyása. A számvevőszék üléseiről jegyzőkönyv készült. Az üléseken vizsgálták felül a benyújtott okmányokat, és döntöttek arról, hogy melyiket terjesszék a megyei közgyűlés elé. Az ülésekre benyújtott okmányokat a jegyzőkönyv sorszáma szerint évenként gyűjtötték össze. A fond három doboznyi anyagában jegyzőkönyvek, számadások, számvevői jelentések (a számvevői tisztséget 1790-től töltötték be Békés megyében) és az endrődi kórházzal kapcsolatos iratok találhatók. Képet kap a kutató a megyei ügyvitel költségeiről, az irodaszer-ellátásról. A számvevőszéknek benyújtott okmányokból fény derül az adószedésekből eredő jövedelmekre, a közmunkák költségeire, a megyei pénztárak és alapok elszámolásaira. A korabeli hiteléletbe adnak betekintést azok a dokumentumok, amelyek a különféle pénztárak és alapok (árva-, kórházi-, árvíz- és tűzkárosultak segélyezésére) tőkepénzeinek gyulai polgárok számára történő kihelyezését dokumentálják. Az iratanyag a jegyzőkönyvek segédletkénti használatával kutatható. 3 doboz = 0,42 ifm 1-3. doboz Számadásokat vizsgáló törvényszék jegyzőkönyve 1807 Békés megye censualis székének jegyzőkönyve 1830 Számvevőszéki jegyzőkönyvek Számadások 1842 Számvevői jelentések Az endrődi kórházzal kapcsolatos iratok IV. A. 18. Békés vármegye tiszti főorvosának iratai A megyei egészségügyi szervezetet Mária Terézia uralkodása idején a főorvos (physicus magistratualis), a sebész (chirurgus) és a bába (obstetrix) alkotta ban Ernst Károlyt megyei chirurgussá választották, majd 1770-től Wizinger Károly foglalta el a megyei orvosi posztot ben az egyesített vármegyék (Békés-Csanád- Csongrád) főorvosa Rigler Zsigmond volt (lásd IV. A. 8. fondot), akit ig Békés megye tiszti főorvosi posztján találunk. Rigler Zsigmond egyik legnagyobb érdeme, hogy bevezette a megyében a nagy gyermekhalandóságot okozó himlő elleni védőoltást (1802-ben csaknem 3000 oltást végzett el) július 21-én Tormássy Lajos lépett a helyére, aki 50 éven át volt tiszti főorvosa a megyének. A fond anyaga jelenős forrásértéket képvisel, nemcsak orvostörténeti, hanem kultúrtörténeti szempontból is. Az időszaki főorvosi jelentéseken kívül járványokkal

24 kapcsolatos jelentések, gyógyító személyzet névsorai, kuruzslói módszerek leírásai találhatók az iratok között. Segédlet hiányában a dokumentumok egyenkénti átnézéssel kutathatók. 2 doboz = 0,28 ifm 1-2. doboz Iratok IV. A. 8. Békés-Csanád-Csongrád egyesített vármegyék II. József-féle közigazgatásának tiszti főorvosi iratai 1787 A megyék egészségügyi szervezete Mária Terézia uralkodása idején alakult ki a főorvos (physicus magistratualis), a sebész (chirurgus) és a bába (obstetrix) személyében. Az iratok a II. József által időszakosan keresztülvitt közigazgatási reform idején keletkeztek. Békés-Csanád-Csongrád egyesített vármegyék főorvosa Rigler Zsigmond volt. A fond a neki alárendelt orvosok összesítő jellegű, statisztikai adatokban bővelkedő jelentéseit tartalmazza, amelyek orvostörténeti vonatkozásban képeznek jelentős forrásanyagot. Az iratjegyzék - l-l8-ig terjedően találhatóak eredeti számsorrendjükben a dokumentumok - rövid tartalmi kivonata segíti az anyagban történő tájékozódást. 1 doboz = 0,03 ifm 1. doboz Iratok 1787 IV. A. 9. Békés vármegye mérnökének iratai Békés vármegye első önálló mérnöke, Bodoky Henter Mihály 1810-ben foglalta el posztját. Elődje Vertics József egyszerre több megye mérnöki hivatalát is viselte. Bodoky Mihályt 1838-ban fia, Bodoky Henter Károly követte, aki 1868-ig - haláláig - töltötte be Békés megye mérnöki tisztét. Az iratanyagban a megyében lévő hidak, megyei tulajdont képező épületek, katonai kvártélyok létesítési és karbantartási adatai, ezekkel kapcsolatos költségvetések, elszámolások találhatók. A közmunkakivetések a fogatos és a kézi munkaerő községenkénti adatait tartalmazzák. A dokumentumokban lévő helyszíni leírások egykorú határnevek, fokok, erek, vízfolyások neveinek gazdag forrásai. A vizek és utak

25 regulázásában munkálkodó állandó küldöttség jelentései és jegyzőkönyvei a megye egykorú földrajzi és vízrajzi helyzetéről tájékoztatják a kutatót. Az iratokat ügyiratonként sorszámozták, évente újrakezdődően. Mivel segédkönyvek nincsenek, a dokumentumok egyenkénti átnézéssel kutathatók. 2 doboz = 0,28 ifm 1-2. doboz Iratok IV. A, 10. Békés Vármegye Törvényszékének iratai A nemesi megye legfőbb jogszolgáltató szerve a sedria (sedes judicaria) volt a században. Szervezete és működése a II. József uralkodása alatt életbe léptetett Novus Ordo Judiciarius (Új Igazságszolgáltatási Rend) alkalmazásának időszakát kivéve a 19. század közepéig folyamatos és állandó volt. A sedriának már a 17. század első felében külön tagozata tárgyalta a polgári és büntetőügyeket. A bűnpereket tárgyaló törvényszék 1613-ban vált ki az egységes bírói szervezetből. A közbűntettek - a felségsértést és a hűtlenséget kivéve - a büntetőtörvényszék elé tartoztak. A fontos polgári perekben a polgári sedria ítélkezett. A hatásköröket a törvények nem határolták pontosan körül, nagy szerepük volt a vármegyei szabályrendeleteknek és a szokásjognak. A sedriát az alispán hívta össze, és ő töltötte be az elnöki funkciót is. Tagjai a jegyző, az ügyész, a szolgabírák és az esküdtek voltak. A tárgyalásokon választás nélkül részt vehetett a vármegye bármely nemese. Az ülések lefolyását, tárgyát, a vallomásokat és a hozott határozatokat eleinte a közgyűlési jegyzőkönyvben rögzítették. A 18. század első negyedétől kezdve alakult ki az a gyakorlat, hogy a sedriális ügyek jegyzőkönyveit már külön kezelték. A sedria általában évente négyszer ülésezett. Békés vármegye törvényszékének működéséről csak a megye 1715-ben történt újjászervezése óta vannak hiteles iratok és adatok. A fond három állagra tagolódik. Az a) állagban a polgári peres iratok találhatók. Jegyzőkönyvi tisztázatok és fogalmazványok ig terjedő sorozatával kezdődik az állag. A 18. században a polgári és büntető perek jegyzőkönyveit még nem különítették el egymástól, így a különböző perfajtákban hozott ítéleteket váltakozva foglalták a jegyzőkönyvekbe. Ennek következménye, hogy az első három jegyzőkönyv ig mindkét fajta ügyeket tartalmaz. Az iratok (kapcsolódva a jegyzőkönyvekhez) kártérítési-, határ-, árenda-, birtok-, hagyatéki-, örökösödési-, válóés még számos másféle perről szólnak. A raktári jegyzékben az al- és felperes nevét és az ügy mineműségét pertestenként tüntették fel, és ez megkönnyíti az anyagban történő tájékozódást az ig terjedő időszakban. Ezt követően a vonatkozó jegyzőkönyv és az iratjegyzék segítségével lehet tájékozódni.

26 A b) állagban a csődperek kerültek elhelyezésre. A csődtörvényszéket az évi 22. tc. hozta létre. A csődügyek korábban polgári vagy büntetőbírósági perként folytak. A jegyzőkönyvek ig fennmaradtak, az iratok ig. A pertestek számozása az előbbi időszakra vonatkozóan 1 47-ig folyamatos. A raktári jegyzék név szerint feltünteti a csődeljárás alá vont személyeket. A c) állag a büntetőperek jegyzőkönyveit és iratait foglalja magában. a) Polgári perek iratai doboz, 4 kötet = 2,74 ifm 1-3. kötet Polgári és bűnügyi peres jegyzőkönyvek kötet Polgári peres jegyzőkönyv doboz Jegyzőkönyvi fogalmazványok doboz Polgári peres iratok doboz Kigyűjtött válóperes iratok doboz Kigyűjtött visszahelyezési, ellenállási, hatalmas kodási, becsületsértési perek doboz Polgári per ügyek lajstromai doboz Mutató doboz Sima és Csudaballa határperének iratai 1833 b) Csődperek iratai doboz = 1,26 ifm 1-2. doboz Jegyzőkönyvek doboz Csődperek iratai c) Büntetőperek iratai doboz, 6 kötet = 9,60 ifm 1-5. kötet Jegyzőkönyvek doboz Jegyzőkönyvi fogalmazványok doboz Büntetőperek iratai doboz Büntetőperek lajstromai kötet Büntetőperek névmutatója Összesen: 91 doboz, 10 kötet =13,60 ifm

27 IV. A. 20. Békés-Csanád-Csongrád egyesített vármegyék II. József-féle Törvényszékének (Judicium Subalternum) Békés megyére vonatkozó iratai II. József reformintézkedései nemcsak a vármegyei közigazgatás, hanem a bíráskodás területére is kiterjedtek szeptember 25. és december 12. között kiadott rendeleteivel (Novus Ordo Judiciarius) átszervezte az igazságszolgáltatás intézményrendszerét. Megszüntette az alispáni és a főszolgabírói ítélőszéket, majd április 2-án kelt intézkedésével (Sanctio Criminalis Josephina) megvonta az úriszékektől a büntető hatalmat. Az új bíráskodási eljárásban a nemesek és nem nemesek egyforma elbírálás alá estek. Szervezetileg a következőképpen alakult át az igazságszolgáltatás: az ország új közigazgatási-területi beosztásának megfelelően 38 elsőfokú bíróságot (Judicium Subalternum) szerveztek. Ezek átvették az addigi vármegyei sedriákés úriszékek büntető joghatóságát. Az új rendszer szeptemberétől áprilisáig működött. A haldokló II. József január 26-án visszavonta Magyarországra vonatkozó rendeleteit. A fond anyagát képező iratok a fenti időszakban keletkezett dokumentumoknak csak töredékét jelentik. A megyerendszer visszaállítása után nem történt meg az iratanyag visszaállítása, de a megyék sem jelentkeztek értük. Az eredetileg Makón elhelyezett iratokat Szegedre szállították, és ma is ott őrzik nagy részét. A Békés Megyei Levéltár által őrzött fond büntetőügyeket tartalmaz. A jegyzőkönyveken és az iktatott iratokon kívül foglyok névjegyzékei is fennmaradtak. Az anyagban történő kutatást segíti, hogy az iratok a jegyzőkönyvek határozati sorszámával megegyezően, iratjegyzékekkel vannak elhelyezve, s ezek feltüntetik a vádlottak nevét és a bűncselekmény fajtáját. Az iratok - kis mennyiségük ellenére - fontos forrását képezik a jozefinista időszakjoggyakorlatának ben került a fond leválasztásra a Békés Megyei Törvényszék feudális kori irataiból. a) Jegyzőkönyvek kötet = 0,03 ifm 1. kötet Jegyzőkönyvek b) Iratok doboz = 0,39 ifm 1-2. doboz Iratok doboz Fellebbviteli ügyek iratai 1789 Összesen: 3 doboz + 1 kötet = 0,42 ifm

28 IV. A. 11. Békés vármegye központi szolgabírája előtt lefolytatott szóbeli perek iratai A feudális kori megyei törvénykezés a kisebb jelentőségű igazságszolgáltatási ügyekben a járási főszolgabírákat, szolgabírákat bízta meg az eljárás lefolytatásával. Elsősorban kisebb értékösszegű - ahogyan azt évi 20. tc. is leszögezi - polgári követelések minél hamarabb történő elbírálására folytatták az úriszékeken, szolgabírói székeken, illetve a községi bírák előtt a szóbeli pereket. A törvény szerint 60 forint értékig terjedő perlekedéseket intézhettek el. Az évi 11. tc. kiterjesztette az évi törvény hatályát 200 forint értékig. Az élőszóban előadott panaszt a bíróság (szolgabíró és esküdtje) jegyezte le, majd a megyei vagy községi esküdt megidézte az alperest, a panasz másolatával. A tárgyaláson a bíró meghallgatta a feleket, érveiket, bizonyítékaikat jegyzőkönyvbe foglalta, majd az ügy elbírálása után ítélkezett. A fentebb említett évi törvény értelmében egyfokú fellebbezésre volt lehetőség a meghozott határozat ellen. A Békés megyei közgyűlés 1842-ben rendelte el, hogy a szolgabírák is rendes bírói széket tartsanak, és írásban is dokumentálják az előttük lefolyt pereket. A fond Békés vármegye központi szolgabírója előtt lefolytatott szóbeli perek iratait tartalmazza, 184 l-l 847-ig. A központi (gyulai) szolgabírói kerületet 1840-ben hozták létre, és a Békési járáshoz tartozott (a középponti szolgabíró főszolgabírói címmel rendelkezett). Fennhatósága Magyar- és Németgyula mezővárosokra, Doboz és Gyulavári falvakra terjedt ki. Szolgabírái, így a szóbeli perek bírái a következő személyek voltak: ig Stummer Imre, ig Karassiay István, ig Ambrus Lajos. Az iratanyagban található pertestek számozása évente újra kezdődött. A fennmaradt jegyzőkönyv iktatóként is használható. 3 doboz = 0,42 ifm 1-3. doboz Jegyzőkönyv 1847 Iratok IV. A. 12. A Békési járás főszolgabírája előtt lefolytatott szóbeli perek iratai Lásd a IV. A első két bekezdését. A fond a Békési járás főszolgabírája előtt lefolytatott szóbeli perek iratait tartalmazza. A Békési főszolgabírói kerülethez tartozott Békés mezőváros, Füzesgyarmat mezőváros, Körösladány, Szeghalom, Vésztő helységek, Bélmegyer, Fásmellék, Bucsa és Sima puszták. A kerület főszolgabírója ig Kiss János volt. Bár a perek tárgyát kisebb összegű követelések és

29 tartozások képezik, ennek ellenére sok érdekes és jellemző kortörténeti adatot tartalmaznak. A fond anyaga a jegyzőkönyvek és a hozzájuk mellékelt perbeli iratok átnézésével kutatható. 2 doboz = 0,20 ifm 1-2. doboz Jegyzőkönyvek a hozzájuk mellékelt iratokkal IV. A. 13. A Csabai járás főszolgabírája előtt lefolytatott szóbeli perek iratai Lásd a IV A. 11. első két bekezdését. A fond a Csabai járás főszolgabírája előtt lefolytatott szóbeli perek iratait tartalmazza évből. A Csabai járás főszolgabírói kerületébe tartozott: Békéscsaba, Mezőberény, Köröstarcsa, valamint Kamut, Nagy- és Kiskondoros puszták. A főszolgabírói tisztet Tomcsányi József viselte. 1 doboz = 0,12 ifm 1. doboz Jegyzőkönyvek Iratok IV. A. 17. A Csabai járás főszolgabírójának iratai Az évi 25. tc. kötelezte a megyei tisztviselőket, hogy évente helyezzék el a megye levéltárában az általuk befejezett perek iratait. A törvény ellenére még a 19. század első felében is előfordult, hogy az igazságszolgáltatás dokumentumai, valamint a közigazgatási intézkedések is a szolgabíráknál maradtak (esetenként a családi levéltárba kerültek). Békés megyének 1748-ig egy szolgabírája volt, ettől kezdve pedig kettő, a békési és a csabai, a kialakított két járásnak (processus) megfelelően ben a békési járást kettő, a csabait három kerületre tagolták. A Csabai főszolgabírói kerülethez tartozott Békéscsaba, Mezőberény, Köröstarcsa, valamint Kamut, Nagy- és Kiskondoros. A Csabai járás fennmaradó területe két szolgabírói kerületre oszlott: az Orosházi és a Szarvasi szolgabírói kerületekre. A járás élén a főszolgabíró (judex nobilium - judlium) állt, a kerületek (cirkulusok) élén a szolgabírák és alszolgabírák (vicejudlium). A főszolgabíró feladata volt az egész járás ügyeinek intézése, a feljebbvalók

30 leiratainak ügyében történő intézkedés. Hatáskörébe tartozott a katonaállítás (statutio militum) ellenőrzése, a lakosság összeírásának (popularis conseriptio) felügyelete, a helységek különféle kötelezettségei Végrehajtásának (előfogat, portio kiállítása, közmunkák végzése) lebonyolítása. Intézkedett az insurrectios ügyekben (nemesség összeírása háború idején), felügyelte az utak, hidak, gátak rendben tartását. Végrehajtotta az alispán utasításait, meghallgatta a lakosság panaszait és intézkedett ügyeikben. A szolgabírói ítélőszék (fórum judlium) intézménye a járásokban a 18. században alakult ki. A főszolgabíró (szolgabíró) egy esküdttel egyetemben 3000 forintig terjedő polgári peres ügyekben, valamint 12 forintig (illetve nem nemesek esetében 12 botütésig) terjedő kihágási ügyekben ítélkezhetett. A szolgabírák segítőtársa a közigazgatási és igazságszolgáltatási ügyekben egyaránt az esküdt (juratus assessores-jurassor) volt. A szolgabírák mellett egy rendes és több tiszteletbeli esküdt (honorarius jurassor) működött. A legfontosabb ügyekben a szolgabíró és az esküdt mint hiteles tanúbizonyság (testimonium legale) szerepelt. Az iratanyag a következő főszolgabírák idejéből származik: Paulovics József ( ), Stummer János ( ), Simay Kajetán ( ) Kállay Ignác ( ), Tomcsányi József ( ), Kiss Péter ( ). Az iratokhoz nem tartozik segédlet, nagy részük nem is lett iktatva, ezért a raktári jegyzékben évkoronként darabszámuk van feltüntetve. A levéltári rendezés során időrendi sorrendben lettek elhelyezve. Az iratanyagban történő kutatás az iratanyag darabonkénti átnézésével lehetséges. 3 doboz = 0,42 ifm 1-3. doboz Iratok IV. A. 16. A Békési járás esküdtjének iratai Az esküdt (jurassor) a szolgabíró segítőtársa volt közigazgatási és igazságszolgáltatási ügyekben. A szolgabíró mellett egy rendes és változó számú tiszteletbeli esküdt (honorarius jurassor) tevékenykedett. Az esküdt a rábízott feladatokat jórészt önállóan intézte el. A fontosabb közigazgatási és bíráskodási ügyekben a szolgabíró és esküdtje, mint hiteles tanúbizonyság (testimonium legale) szerepelt. Ilyen minőségben már a 17. századtól részt vettek az úriszéki bíráskodásban. Az évi 10. tc. kötelezően előírta, hogy a szolgabírát és esküdtjét meg kell hívni a földesúr ellen folyó úrbéri pereket tárgyaló úriszékre. Az esküdtek a szolgabírók mellett részt vettek a szolgabírói ítélőszékeken (fórum judlium), ahol 3000 forintot meg nem haladó polgári peres ügyekben, valamint 12 forintig (nem nemesek esetében 12 botütésig) terjedő kihágási ügyekben ítélkeztek. A fond anyagát képező jegyzőkönyv Békés vármegye alispáni iratanyagának rendezésekor került elő. Az , években keletkezett

31 jegyzőkönyv napra szólóan rögzíti az esküdt minden eljárását, az általa hozott intézkedéseket, lényegében hivatali munkájáról nyújt teljes áttekintést. A négy füzetből álló anyag mutatókönyv és egyéb segédletek hiányában átnézéssel kutatható. 1 csomó = 0,02 ifm 1.csomó Jegyzőkönyv IV. A. 15. Vegyes iratok (1944) A fond 27 dossziét tartalmaz. A dossziék tartalma széles skálán mozog: határkiigazítási, osztályos, visszahelyezési perek mellett táblabírák névsora, nemesösszeírás, útlevéljegyzék, birtokkönyv, katonai ügy egyaránt szerepel benne. Itt van elhelyezve a gyulai Almásy-kastély évi leltára is. A négy dobozban található iratanyag a raktári jegyzék segítségével jól kutatható. 4 doboz = 0,56 ifm 1-4. doboz Iratok Balázs István feljegyzései

32 Polgári kor A szabadságharc korszaka IV. B Békés Vármegye Ideiglenes, majd Központi Bizottmányának iratai 1848 Békés Vármegye Ideiglenes Bizottmánya március 29-én alakult meg Gyulán. Az alakuláskor készült jegyzőkönyv nem nevezte meg sem a tagokat, sem a tisztségviselőket. Az április 3-án magát már központi bizottmánynak nevező testület jegyzőkönyve szerint az elnöki tisztet Szombathelyi Antal első alispán töltötte be. Mellette 12 tagot említenek név szerint, akiknek egyharmada nem megyei tisztviselő, hanem a társadalom különböző rétegeiből delegált küldött volt. Míg a rövid ideig működő ideiglenes bizottmány elsősorban a fontos közügyek intézését és a rend fenntartását tartotta feladatának, a központi bizottmány a volt megyei közgyűlés elé kerülő ügyekkel is foglalkozott, és határozatokat is hozott. A bizottmány április végéig működött. Helyét május 5-én a báró Wenckheim Béla főispán elnökletével megalakult állandó bizottmány foglalta el. A fond két állagból áll. Az a) állag a jegyzőkönyveket tartalmazza (lásd még a IV. A. l.a)82. kötetet). A b) állag iratainak sorszámozása megegyezik a jegyzőkönyvi határozatok számozásával. A jelentős forrásértéket képviselő iratok között helytartótanácsi leiratok, megyék átiratai, főszolgabírói jelentések, egyéni kérelmek találhatók. A bizottmány határozatainak számsoros mutatója a IV. B.102. fondban található. a) Bizottmányi jegyzőkönyvek kötet = 0,04 ifm 1-2. kötet Jegyzőkönyvek 1848 b) Általános iratok doboz = 0,28 ifm 1-2. doboz Iratok 1848 Összesen: 2 doboz, 2 kötet = 0,32 ifm

33 IV. B Békés Vármegye Állandó Bizottmányának iratai Békés Vármegye Állandó Bizottmánya május 5-én alakult meg báró Wenckheim Béla főispán elnökletével, és átvette mindazon teendőket, amelyeket addig Békés Vármegye Ideiglenes, majd Központi Bizottmánya végzett. Az állandó bizottmány az évi 16. tc. 2. paragrafusa alapján jött létre. Elnöke a főispán vagy a megye első (vagy másod-) alispánja volt, tagjait pedig a megyei tisztikar, valamint a megye községeinek küldöttei (a községek nagyságától függően 6-14 fő) alkották. Hatásköre kiterjedt mindazon ügyekre, amelyeket korábban a megyei közgyűlés intézett, de szorosan kapcsolódott az alispán által végzett feladatokhoz is. A bizottmány szervezetében június 11-én lényeges változás következett be, amennyiben a helységek által eddig beküldött tagokat választott küldöttek váltották fel. Előzőleg, június 4-én, Szombathelyi Antal a megyei tisztikar nevében lemondott. A bizottmány újjáalakuló ülésén megválasztotta első alispánnak Sipos Sándort, másodalispánnak Terényi Lajost, főjegyzőnek pedig Szakáll Lajost. A járási szolgabírákat is újakkal váltották fel. Mivel a megyei védbizottmány június 9-től július 10-ig beszüntette működését, az állandó bizottmány hatásköre a közigazgatási jellegű feladatoktól egészen a honvédelmi célú intézkedésekig terjedt ki. Az iratanyag jelentős forrásértéket képvisel, mivel teljes áttekintést nyújt az 1848/49. évek megyei történéseiről, a főhatóságok és a megyék átiratai pedig számos jelentős országos eseménnyel kapcsolatban tartalmaznak adatokat. A fondot két állag alkotja. Az a) állag jegyzőkönyveinek sorszáma megegyezik a b) állag kapcsolódó ügyiratainak számával. A bizottmány határozatainak számsoros mutatója megkönnyíti a dokumentumok kutatását. Az állandó bizottmány évi számsorrendes mutatója a védbizottmány iratai között található (IV. B.103. b) 2. doboz), az ideiglenes bizottmány (IV. B. 101.) évi számsoros mutatója pedig ebben a fondban található. a) Bizottmányi jegyzőkönyvek kötet = 0,14 ifm 1-3. kötet Jegyzőkönyvek b) Bizottmányi iratok doboz = 0,70 ifm 1-5. doboz Általános iratok Toborzási iratok (beavatási jegyzőkönyvek, nemzetőr és honvéd névsorok községenként) 1848 Az állandó és az ideiglenes bizottmány számsoros mutatója 1848 Összesen: 5 doboz, 3 kötet = 0,84 ifm

34 IV. B Békés Vármegye Védbizottmányának iratai 1849 Békés Vármegye Védbizottmánya január 15-én alakult meg báró Wenckheim Béla főispán elnökletével. Az Országos Honvédelmi Bizottmány december 18-i rendelete értelmében az ún. mozgó nemzetőrség, vagy szabadcsapatok szervezése a főispán feladata volt. A védbizottmányt az állandó bizottmány állította fel. Az újonnan létrehozott testületi szerv elsődleges feladataként a honvédelem követelte intézkedések azonnali végrehajtását jelölték meg (toborzás, hadsereg ellátása, beszállásolás, hadifoglyok ügyei, népfelkelés megszervezése). Tagjai voltak (a főispán mellett) az első és másodalispán, öt megyei vezető tisztviselő, Magyar- és Németgyula bírái és a megye főjegyzője. A bizottság üléseit rendszerint Szombathelyi Antal első alispán elnökletével tartotta. A megyei tisztújítás miatt június 9- től július 10-ig szünetelt a testület működése, majd az új első alispán, Sipos Sándor elnöklete alatt folytatta munkáját augusztus 16-ig, amikor a világosi fegyverletétel után, látva a küzdelem reménytelenségét, kimondta feloszlását. A fond anyagát jegyzőkönyv a) állag és iratok b) állag teszik ki. A megye által alkalmazott hírnökök jelentései mellett megtalálhatók a szabadcsapat parancsnokának hadijelentései, Boczkó Dániel megyei kormánybiztos tájékoztatói. A jegyzőkönyvi bejegyzések sorszámai megegyeznek a hozzájuk kapcsolódó iratok sorszámával. a) Jegyzőkönyvek kötet = 0,14 ifm 1. kötet Jegyzőkönyv 1849 b) Altalános iratok doboz = 0,28 ifm 1-2. doboz Iratok 1849 Az állandó bizottmány és védbizottmány határozatainak mutatója 1849 Összesen: 2 doboz, 1 kötet = 0,42 ifm

35 IV. B Békés Vármegye Számvevőszéki Bizottmányának iratai A Békés megyei számvevőszéki bizottmány az első alispán elnöklete alatt tevékenykedett. Testületi szervként ellenőrizte a megye számvevőjének és pénztárnokának munkáját. A bizottmány a megyei közgyűlés bizottságaként működött a forradalmi időszak alatt is, jogelődje a IV. A. 7. fondszám alatti Békés Vármegye Számvevőszéke volt. Önálló fondként 1973-ban történt meg a leválasztása. A csekély mennyiségű iratanyagot jegyzőkönyvek és iktatott iratok alkotják. 1 doboz = 0,07 ifm 1. doboz Jegyzőkönyvek Iratok 1848 IV. B Békés vármegye alispánjainak iratai A fond Szombathelyi Antal és Sipos Sándor első alispánok és Terényi Lajos másodalispán fennmaradt iratait tartalmazza. Szombathelyi július 27-től június 4-ig viselte a posztot, Sipos június 11-től augusztus 25-ig. Terényi ez utóbbi alispán mellett tevékenykedett. A forradalom és szabadságharc időszakában az alispánok feladatköre a közigazgatási teendőkön kívül kiterjedt a honvédelemhez kapcsolódó tennivalókra is. Megszervezték a megye nemzetőrségét, felügyelték az újoncok állítását és a közrend biztosítását. Az iratanyag jegyzőkönyvekből és iktatott iratokból áll. Az a) állag jegyzőkönyvei közül hiánytalanul megtalálhatók az évből származók ből csak a június 11-én lezajlott tisztújítást követően keletkezett két kötet maradt az utókorra. Mindkettő sorszámozása eggyel kezdődik. A 4. kötet Sipos Sándor első alispán jegyzőkönyve, az 5. pedig Terényi Lajos másodalispáné. A b) állag kétdoboznyi iratanyaga a Szombathelyi Antalhoz és Sipos Sándorhoz köthető dokumentumokat tartalmazza. Az évi iratok jórészt fennmaradtak. Mivel a jegyzőkönyvek bejegyzéseinek sorszáma megegyezik a hozzájuk kapcsolódó iratok iktatószámával, az egyéb segédletek hiánya nem okoz nagyobb gondot. Az év iratanyaga jóval hiányosabb. a) A lispáni jegyzőkönyvek kötet = 0,10 ifm 1-3. kötet Első alispáni jegyzőkönyvek (Szombathelyi Antal) kötet Első alispáni jegyzőkönyv (Sipos Sándor) 1849

36 5. kötet Másodalispáni jegyzőkönyv (Terényi Lajos) 1849 b) Általános iratok doboz = 0,28 ifm 1-2. doboz Első alispáni iratok Összesen: 2 doboz, 5 kötet = 0,38 ifm IV. B Békés vármegye tiszti főorvosának iratai Békés vármegye tiszti főorvosa az es forradalom és szabadságharc időszakában Tormássy Lajos volt, aki egyébként 50 éven keresztül, ig viselte ezt a posztot. A csekély mennyiségű iratanyag jelentéseket, orvosi bizonyítványokat tartalmaz. Adatok találhatók benne a korabeli kolerajárványról, valamint a megyébe szállított szerb hadifoglyok helyzetéről. A sorszámmal ellátott dokumentumok kutatása - segédletek hiányában - egyenkénti átnézéssel lehetséges. 1 doboz = 0,02 ifm 1. doboz Iratok IV. B Békés vármegye mérnökének iratai 1849 Békés vármegye mérnöki tisztét Bodoky Henter Károly viselte 1838-tól ban bekövetkezett haláláig. A forradalom és szabadságharc eseményeiben sem ő maga, sem beosztott mérnökei nem vettek részt, így a megtorlás idején is álláshelyükön maradtak. A kisterjedelmű fond iratanyaga az 1849-es esztendő nagyszabású eseményeire utal egyes ügyirataiban. A dokumentumokban adatok találhatók a tervbe vett megyereformra, az ezzel kapcsolatban felmerülő helység-átcsatolásokra. Az iratok legnagyobb része ún. kiírt cikk", amelyet elintézésre küldtek meg a megyei mérnöknek. Az iratok 1-től 60-ig terjedő sorszámmal vannak ellátva, kutatásuk egyenkénti átnézéssel lehetséges.

37 1 doboz = 0,07 ifm 1. doboz Iratok 1849 IV. B Békés Vármegye Törvényszékének iratai A fond Békés megye évi törvényszéki iratait tartalmazza. A feudális törvényhozó szervet, az úriszéket az évi 11. tc. megszüntette, és feladatát a megyei törvényszéknek adta át. Az iratanyag a) állagában polgári perek jegyzőkönyvei, jegyzékei és hat per dokumentumai maradtak fenn. Ebben az állagban található egy csődtörvényszéki jegyzőkönyv is. A b) állag a büntetőperek iratait őrzi. Az évekből a jegyzőkönyvek és a kapcsolódó iratok egyaránt megtalálhatók. A büntetőperek anyaga értékes forráscsoportot szolgáltat a korszak jogviszonyai tekintetében. Itt lelhetők fel a gyomai, mezőberényi és orosházi paraszti megmozdulások dokumentumai. A büntetőperek iratanyagához a jegyzőkönyvek segédletként használhatók. a) Polgári és csődperek iratai doboz= 0,14 ifm 1. doboz Jegyzőkönyv 1848 Polgári perek jegyzéke Polgári peres iratok 1848 Csődtörvényszéki jegyzőkönyv 1848 b) Büntetőperek iratai doboz = 0,42 ifm 1. doboz Jegyzőkönyvek doboz Büntetőperes iratok Összesen: 4 doboz = 0,56 ifm

38 IV. B Békés vármegye központi szolgabírójának iratai 1848 A szolgabíróság központja a megyeszékhely, Gyula volt. A megyei vezetés már 1836-ban próbálkozott a központi szolgabíróság megszervezésével, de eredmény csak négy év múlva született. Az 1840-ben létrehozott szolgabírósághoz a megyeszékhelyen kívül Doboz és Gyulavári tartozott. A központi kerület szolgabírája a dokumentumok keletkezése idején Ambrus Lajos volt. A fond anyagát képező iratok Békés vármegye központi szolgabírójához tudomásulvétel, illetve intézkedés céljából a vármegye központi, majd állandó bizottmányától érkezett kiírt cikkek". Az iratokon, amelyek keletkezési ideje március 27-től december 4-ig terjed, a tudomásulvétel megjegyzésen kívül más intézkedés nincs. 1 csomó - 0,02 ifm 1. csomó Iratok 1848 IV. B A Békési járás főszolgabírája előtt lefolytatott szóbeli perek iratai A fond iratanyagát ún. szóbeli perek képezik, amelyekben egyszerű jegyzőkönyvi meghallgatás és az írásbeli bizonyítékok bemutatása alapján azonnal határozatot hoztak. Az évi 20. tc. értelmében a 12 forint érték alatti jogi vitákat a községi bíró és az elöljárók folytatták le, a forint érték közötti polgári peres ügyekben földesúr, vagy kijelölt törvénytudó megbízottja, illetve az illetékes szolgabíró ítélkezhetett. A 12 forint alatti perek esetében az uradalmi törvényszéken vagy a szolgabírónál, a forint értéket képviselő ítéletek esetében a vármegyei törvényszékeknél lehetett fellebbezni. A Békési járás főszolgabírája ig Kiss János, 1849-ben Asztalos István volt. A főszolgabíró munkáját segítő esküdti posztot 1849-ben Tormássy Károly töltötte be. A fond anyagát kisebb összegű követelések és tartozások jegyzőkönyvei és a hozzájuk csatolt periratok alkotják. 1 csomó = 0,02 ifm 1. csomó Jegyzőkönyv a vonatkozó iratokkal

39 IV. B Vegyes iratok A fond anyagát a megye településeinek a világosi fegyverletételig keletkezett nemzetőr- és honvédnévsorai, a néhány község által beterjesztett évi költségvetési előirányzat, a katonaság számára felajánlott segélyek, különféle leltárak alkotják. Forrásérték szempontjából a honvédnévsorok a legjelentősebbek. 1 doboz = 0,14 ifm 1. doboz dosszié Nemzetőr-és honvédnévsorok Költségvetések Leltárak, segélyek A neoabszolutizmus korszaka IV. B Békés vármegye Cs. Kir. biztosának iratai augusztusában, a világosi fegyverletételt követően a megyei tisztikar lemondott. A nagyváradi kerületi főbiztos, Jósa Péter, Békés vármegye helyettes királyi biztosává Szűcs Sámuel kincstári ügyvédet nevezte ki. Szűcs legfontosabb feladata a megyei tisztikar újjáalakítása volt, de ezt már nem hajtotta végre, mivel rövid időn belül lemondott. A királyi biztosi hivatal vezetését szeptember 10-én fejezte be. Az iratokhoz tartozó jegyzőkönyv bejegyzése utal arra, hogy Szűcs távozása után (aki utolsó bejegyzését 137/1849. számmal zárta) folytatták a bejegyzéseket a 138. sorszámmal. Geringer Károly a megye elnökévé, császári és királyi kormánybiztossá Stachó Jánost nevezte ki augusztus 27-én. Gyulai Gaál Ede szegedi kerületi főbiztos szeptember 7-én utasította Stachót a tisztikar megalakítására és az iratok átvételére. Stachó János egy évig viselte a hivatalt, majd július 29-én Zsitvay Józsefet bízták meg Békés megye vezetésével. A jelentős forrásértéket képviselő iktatójegyzőkönyv és a kapcsolódó iratok híven tükrözik a szabadságharc bukását követő időszak közigazgatási fejetlenségét, a lakosságra háruló hadiszolgáltatások terheit (az orosz hadsereg részére tett élelmiszer- és takarmány-beszolgáltatások, hadi fuvarozások), a bujkáló honvédtisztek, volt exponált közigazgatási vezetők körözését és a legkülönbözőbb korlátozó intézkedéseket. Számos dokumentum található a fegyverek, iratok, Kossuth-bankók beszolgáltatására, a nyomdák ellenőrzésére, a katonaszökevények körözésére és lefogására, a lázítók javainak elkobzására.

40 A jegyzőkönyvek egyben iktatókönyvként is szolgálnak. A kapcsolódó iratanyag mintegy kétharmada került a levéltár őrizetébe. 2 doboz, 2 kötet = 0,36 ifm 1. kötet Iktatójegyzőkönyv doboz Jegyzőkönyvi fogalmazvány Iktatott iratok kötet Mutatókönyv A-Z IV. B A Békési (Békés-Csanádi) Cs. Kir. Megyehatóság iratai A szabadságharc bukása után a bécsi kormány a kíméletlen elnyomás politikáját vezette be Magyarország egész területén. A neoabszolutista uralom első tisztviselője Szűcs Sámuel helyettes királyi biztos volt, akit alig egy hónapnyi regnálása után Stachó János kormánybiztos váltott fel. Stachó 1850 nyaráig vitte a hivatalt, majd őt Zsitvay József követte. Zsitvay Békés megye mellett Csanád megye kormánybiztosa is volt. A kormánybiztos székhelyül Gyula városát választotta. Mivel február 21-én helytartósági tanácsossá nevezték ki, hivatalát Békésben Bonyhády Gyula, Csanád megyében Nábráczky Antal vette át. Mindkettőjüket megyefőnöki címmel ruházták fel. Bonyhádyt március 21-én nevezték ki, hivatalát április 13-án foglalta el január 10-én egyesítették Békés és Csanád megyét. A megyefőnök márciusáig Bonyhády Gyula maradt. Ezt követően Torkos Kálmánt nevezték ki, aki novemberéig intézte az egyesített megyék ügyeit november 18-án az uralkodó, Ferenc József, báró Wenckheim Bélát nevezte ki főispánná, akinek beiktatására december 10-én került sor. A korszak jellemzője az erős központosítás, a tisztviselők, a községek, a lakosság szigorú ellenőrzése. A megyefőnökök a politikai, az igazságszolgáltatási és az adóügyi közigazgatási teendőket egyaránt ellátták. Hatóságuk alá tartoztak a városok, a járások, élükön a cs. kir. szolgabírákkal. Az iratanyagban tömegével fordulnak elő a szabadságharc exponált vezetőinek és a volt honvédeknek körözései, a néphangulatra vonatkozó jelentések. Mivel az államhatalom helyi szervei az emberek minden lépését, megnyilvánulását figyelték, számos engedély és nyilvántartás (utazási, fegyvertartási engedélyek, vándorkönyvek, házaló könyvek) maradt fenn az utókorra. A korszak iratai csaknem teljes épségben megmaradtak, csak mintegy nyolc-tíz százalékuk hiányzik az időközi selejtezések miatt től kezdődően a német nyelv használata csaknem kizárólagos. A fond két állagra tagolódik. Az a) állagban az elnöki iratok találhatók, amelyek két sorozatot alkotnak. Az elnöki iratokból már a keletkezésük időszakában kiemelték a bizalmas jellegű, külön indexelt, saját mutatóval ellátott dokumentumokat

41 (Normalien). A kétdoboznyi bizalmas iratot 67 doboz terjedelmű egyéb elnöki iratok követik. Kutatásukhoz iktató- és mutatókönyvek egyaránt rendelkezésre állnak. A b) állagban 333 doboz őrzi a megyefőnöki hivatal általános közigazgatási dokumentumait. Az iratanyaghoz jól áttekinthető segédkönyvek (iktatók és mutatók) állnak rendelkezésre. Az iratok kezelési rendszere az adott időszakban többször változott. Először egyszerű sorszámos, majd tárgyi csoportosítás szerinti törzsszámos (Stammzahl), végül 1860-ban római számokkal és A-H betűjelekkel ellátott, kútfők szerinti irattározás szerint kezelték az iratokat. Mivel az évből nem maradt fenn segédkönyv, amely az iktatószámok kútfőbe sorolását mutatja, a fondhoz készült raktári jegyzék közli a kútfők jelzetének feloldását. a) Elnöki iratok doboz, 23 kötet = 9,47 ifm 1-2. doboz doboz kötet kötet Elnöki bizalmas iratok Elnöki iratok Iktatókönyvek Mutatókönyvek b) Altalános iratok doboz, 58 kötet = 47,95 ifm doboz Iratok kötet Iktatókönyvek kötet Mutatókönyvek 391. kötet Beérkezett értesítvények jegyzéke Összesen: 402 doboz, 81 kötet = 57,42 ifm IV. B Békés-Csanád vármegye tiszti főorvosának iratai A megye főorvosa július 21. óta Tormássy Lajos volt, aki nagy szakmai és közigazgatási vezetői gyakorlattal rendelkezett. Munkája tükröződik az iratokban, amelyek a rendszeres megyejárásokról készült jelentéseket, az egészségügyi szervezetben dolgozók időszakonként készített kimutatásait, kuruzslási esetekkel kapcsolatos szakvéleményeket és nem utolsó sorban a járványos betegségekkel kapcsolatos leírásokat tartalmazza. Az iratok archiválási módja a régi kezelési rendet tükrözi, amelyet a főorvos

42 működésének kezdete óta alakított ki úgy, hogy folytatólagos sorszámmal látta el az iratokat. Segédlet nincs az anyaghoz, de az iratjegyzékekben elhelyezett dokumentumok rövid tárgykivonata segíti a tájékozódást. 1 doboz = 0,14 ifm 1. doboz Iratok IV. B Békés-Csanád vármegye mérnökének iratai A megye mérnöke a Nagyváradi Kerületi Építési Főigazgatóság fennhatósága alá tartozott. A megyei mérnöki hivatal elnevezése 1852-től Békési Kerületi Építési Hivatal volt. A mérnöki tisztet 185l-l 852-ben a korábbi főmérnök, Bodoky Károly viselte, majd utódjává Kosztka Károlyt választották meg. Utóbbi kizárólag a német nyelvet használta jelentései elkészítésénél. Mivel az abszolutista kormányzat nagy gondot fordított az utak, hidak, csatornák építésére és állandó karbantartására, valamint a katonai és csendőrlaktanyák, szállások építésére, az iratok nagy része ezekkel kapcsolatos tervezet, költségvetés, elszámolás. Emellett fennmaradt számos vízszabályozással, csatornázással, Körös-szabályozással kapcsolatos dokumentum is. A fond csak iktatott iratokat tartalmaz, hiányosan. Segédkönyvek nem kerültek levéltári őrizetbe. Az iratok évenként iratjegyzékbe vannak foglalva, kutatásuk darabonkénti átnézéssel lehetséges. Az iratanyag nagyobb hányada korabeli német nyelven íródott. 10 doboz = 1,26 ifm 1-9. doboz Iratok IV. B A Battonyai Cs. Kir. Járásbíróság iratai Az olmützi alkotmány értelmében a közigazgatást és az igazságszolgáltatást Magyarországon is - az osztrák mintának megfelelően - különválasztották. A szétválasztás alapjául a Ferenc József császár által november 3-án jóváhagyott és november 10-én közzétett, a Magyarországra behozandó ideiglenes törvénykezési szerkezet és perrendtartás" címet viselő rendelet szolgált. Az országot öt törvénykezési kerületre osztották. Legalsó szinten járásbíróságokat, ezek fölé megyei törvényszékeket, kerületi főtörvényszékeket és legfőbb törvényszékeket állítottak.

43 A járásbíróságok hatásköre 500 pft-ig terjedő polgári peres ügyekre (amelyek nem tartoztak váltótörvény vagy bányajog alá), birtokháborítási perekre, kártérítési ügyekre, haszonbérleti szerződések felmondására, szolgálati, munka-, bér- és gondviselési szerződésekből adódó perekre, rokonok közötti osztályperekre, telekkönyvi ki- és betáblázási ügyekre terjedt ki. Büntető ügyekben 25 pft-ig más tulajdonának megkárosítása, orgazdaság, verekedés, garázdaság, mezőőri kihágás tekintetében hozhattak ítéletet. A járásbíróságok feladata volt még az ingatlanforgalomhoz kapcsolódó telekkönyvezés, valamint az árva-, gyám- és hagyatéki ügyek intézése. A járásbíróságok általában ún. II. osztályú bíróságok voltak, amelyek maximum három hónapi fogságot szabhattak ki. Személyzetük egy járásbíróból, egy helyettes járásbíróból és a segédszemélyzetből állt. Ezen járásbíróságok hatáskörét meghaladó ügyekben I. osztályú vagy társas bíróságok jártak el, amelyek három évig terjedő büntetést szabhattak ki. Elükön elnökök álltak, és legalább két bíró segítette tevékenységüket. Hatáskörük több II. osztályú bíróság fölé terjedt ki. A járásbíróságok szervezetében 1854 tavaszáig nem történt változás. Működésük idején vezették be Magyarországon az új polgári és büntető perrendtartást. Ténykedésüket 1854 áprilisában fejezték be, amikor újra egyesítették a közigazgatás alsó szintjén a közigazgatási és igazságszolgáltatási feladatköröket az újonnan létrehozott vegyes szolgabíróságok keretében. A Battonyai II. osztályú Járásbíróság felettes társas bírósága az orosházi volt, és az egyesített Békés-Csanád megyei (Gyulán székelő) törvényszékhez tartozott. Intézkedési körébe a következő (Csanád megyei) települések tartoztak: Battonya, Dombegyháza, Dombiratos, Kevermes, Kisiratos, Kunágota, Kupa, Tornya és Vizes. Az iratokat 1853-ig évente újrakezdődő, folyamatos számozással látták el, ettől kezdve pedig tárgyuk szerint rendszerezve, római számokkal megjelölve csoportosították. (I. rendeletek, II. hivatalos ügyek, III. polgári peres iratok, IV. árva-, gyám- és hagyatéki ügyek, V. csődperek, VI. telekkönyvi iratok, VII. vegyes iratok, VIII. bűnügyi peres iratok.) A fond öt állagra tagolódik. Az a) állag elnöki beadványi jegyzőkönyveket és kapcsolódó iratokat tartalmaz. A b) állagban a polgári peres iratok (III.) nyertek elhelyezést. Itt találhatók még a rendeletek (I.), a hivatalos ügyek (II.), valamint a vegyes iratok (VII.). Segédletek rendelkezésre állnak. A c) állag a büntetőperes iratokat (VIII.) tartalmazza. Az iratanyag hiányos, az évi dokumentumok nem kerültek a levéltárba. A d) állagban az évi árva-, gyám- és hagyatéki ügyek (IV.) iratai találhatók. Az e) állag telekkönyvi iratokat (VI.) tartalmaz. a) Elnöki iratok doboz, 1 kötet = 0,14 ifm 1. kötet 2. doboz Beadványi jegyzőkönyv Iratok

44 b) Polgári peres iratok doboz, 11 kötet = 2,47 ifm doboz Iratok kötet ítéletek jegyzőkönyvei kötet Iktatói jegyzőkönyvek és regestrumok kötet Mutatókönyvek 25. kötet Határidőnapló kötet Kézbesítési jegyzőkönyvek c) Büntetőperes iratok , , doboz, 3 kötet = 0,19 ifm 1. doboz 2. kötet 3^. kötet Iratok Fenyítő perek könyve Befogottak jegyzőkönyve d) Hagyatéki iratok doboz = 0,42 ifm 1-3. doboz Iratok e) Telekkönyvi iratok doboz, 2 kötet = 0,16 ifm 1. doboz 2. kötet 3. kötet Iratok Telek- és betáblázási jegyzőkönyv Iktatój egy zőköny v Összesen: 22 doboz, 17 kötet = 3,38 ifm IV. B A Békéscsabai Cs. Kir Járásbíróság iratai A Békéscsabai Cs. Kir. Járásbíróság egyike volt az 1850-ben egyesített Békés- Csanád megyék területén szervezett hét járásbíróságnak. A csabai ún. II. osztályú bíróság volt (ezzel kapcsolatban lásd a IV. B fond bevezetőjét), vezetőjének

45 Kiss Pétert nevezték ki. A járásbírósághoz a következő települések tartoztak: Békéscsaba mezőváros, Szénás, Szentetornya községek, Csákó és Csorvás puszták. Az iratanyag rendkívül hiányos, csak töredékét képezi az eredetileg keletkezett dokumentumoknak. Segédkönyvek nem maradtak fenn, így az iratok egyenkénti átnézéssel kutathatók. Figyelemre méltó a 81/1850. iktatószámú ügyirat, amely felsorolja az egyesített Békés-Csanád megye járásbíróságainak hatáskörébe tartozó településeket, és feltünteti azok népességszámát is. 1 doboz, 5 kötet = 0,14 ifm 1. doboz Iratok 1850, kötet Ingatlanok adásvételének nyilvántartása kötet Polgári perek tárgyalásának határidő jegyzéke kötet Bűnügyek beadványi jegyzőkönyve 1859 IV. B Az Orosházi Cs. Kir. Járásbíróság iratai Az évi szabadságharc leverése után az olmützi alkotmány értelmében megkezdődött Magyarország új közigazgatásának kiépítése, lényegében az ország adminisztratív beolvasztása az osztrák birodalomba. Az átalakítás alapjául szolgáló császári rendeletet, amely a Magyarországra behozandó ideiglenes törvénykezési szerkezet és perrendtartás" címet viselte, november 10-én tették közzé. A rendelet értelmében szétválasztották a közigazgatást és az igazságszolgáltatást. Alsó szinten I. és II. osztályú járásbíróságokat hoztak létre. Az orosházi I. osztályú járásbíróságként (vagy más néven társasbíróságként) működött. Az ilyen típusú bíróságok a II. osztályú járásbíróságok hatáskörét meghaladó ügyekben jártak el (a II. osztályú járásbíróságok hatáskörét lásd a IV. B fond bevezetőjében). Az orosházi járásbírósági tárgyalások a megyei törvényszéki elnök, egy fő ülnök, az orosházi járásbíró és az állami ügyész jelenlétében folytak. A járásbíróságok működése négy évig tartott áprilisában alsó szinten újra egyesítették a közigazgatási és igazságszolgáltatási hivatalokat vegyes szolgabíróságok néven. A két állagból álló fond iratanyaga töredékes. Az a) állagban találhatók a polgári peres iratok, közöttük különböző típusú jegyzőkönyvek, periratok és segédleteik. Itt kerültek elhelyezésre a csekély mennyiségben fennmaradt telekkönyvi, valamint árvaügyi iratok. A fondképző dokumentumait ben évente újrakezdődő, folyamatos számozással látták el, ben pedig tárgyuk szerint rendszerezve, római számmal ellátva csoportosították azokat (ezzel kapcsolatban lásd IV. B fond bevezetőjét). A b) állag a büntetőperes iratokat tartalmazza az évekből.

46 a) Polgári peres iratok doboz, 26 kötet 1-5. kötet 6. kötet 7. kötet kötet doboz kötet kötet 33. kötet kötet 1,61 ifm Polgári perek jegyzőkönyvei Hitelesítések jegyzőkönyve Árvák ügyeinek jegyzőkönyve Napló a beérkezett iratokról Polgári perek iratai Iktatókönyvek Mutatókönyvek Levelező könyv Számadási könyvek 1851, b) Büntetőperes iratok doboz, 3 kötet = 0,16 ifm 1-3. kötet Bűnfenyítő jegyzőkönyvek 4. doboz Büntetőperek iratai Rabok jegyzéke Összesen: 10 doboz, 29 kötet = 1,77 ifm IV. B A Battonyai Cs. Kir. Szolgabíróság iratai Az évi szabadságharc leverése után az ország igazgatásának történetében is új fejezet kezdődött. Haynau báró, az osztrák sereg főparancsnoka október 24-én közzétette a Magyarország ideiglenes közigazgatási rendezete" c. rendeletet, amely az újonnan kiépített közigazgatási rendszert szabályozta. A rendelet rögzítette a már fennálló, katonai és polgári kormányzást egyesítő állapotot. A végrehajtó hatalmat Haynau hadsereg főparancsnok gyakorolta, aki mellé polgári ügyekben meghatalmazott császári biztost neveztek ki, báró Geringer Károly belügyminiszteri tanácsos személyében. Magyarországot öt katonai kerületre osztották, ezeken belül két-három polgári kerületet alakítottak ki. Békés, Csanád és Csongrád megyék, valamint Szeged szabad királyi város mint szegedi polgári kerület a nagyváradi katonai kerület fennhatósága alá tartozott a nagyváradi és a debreceni polgári kerülettel együtt. A polgári kerületeket kerületi főbiztosok, főispánok irányították. A szegedi polgári kerület élére Gyulai Gaál Ede dunántúli földbirtokost nevezték ki, akit 1850 februárjában Cseh Eduárd követett. Csanád megye kormánybiztosa október 27-től Pozsonyi Ferenc lett.

47 Csanád megye területén két szolgabírói kerületet (Makóit és Battonyait) alakítottak ki, ezeken belül egy-egy főszolgabírói és szolgabírói járást (Makói főszolgabírói és Nagylaki szolgabírói, valamint Battonyai főszolgabírói és Palotai szolgabírói járások), lényegében meghagyva a korábbi, 1848 előtti közigazgatási beosztást és székhelyeket. A megyei tisztikart Gyulai Gaál Ede kerületi főispán augusztus 29-én nevezte ki. A battonyai főszolgabírói címet Tarnay László nyerte el, esküdtnek Szabó Györgyöt, csendbiztosnak Bholovits Imrét jelölték. Az október 24-én közzétett rendelet szerint a járások élén álló szolgabírók alsó fokon látták el a közigazgatási és igazságszolgáltatási feladatokat: a törvények, rendeletek közhírré tételét, végrehajtását, a biztonság, a közrend helyreállítását és fenntartását, a hadsereg beszállásolásával, szállításával és élelmezésével kapcsolatos intézkedéseket. Részt kellett venniük a forradalom és szabadságharc mindennemű maradványának felszámolásában. A szolgabírók munkájának jelentős részét képezték a rendészeti ügyek: idegenek megfigyelése, útlevelek szigorú ellenőrzése, csoportosulások megakadályozása, utak biztonságának szavatolása. A nemzetiségek egyenjogúságának biztosítására különösen ügyelniük kellett a hatóságoknak. A fentebb leírt járási beosztás rövid életűnek bizonyult. Egy 1850-ben közzétett rendelet értelmében három járást alakítottak ki, megszüntetve néhány évre a Battonyait. A fondot két jegyzőkönyv (1849. augusztus augusztus 29.) és egy doboznyi iratanyag alkotja. Az iktatott iratok a jegyzőkönyvek segítségével, a szám nélküli vegyes iratok darabonkénti átnézéssel kutathatók. 1 doboz, 2 kötet = 0,19 ifm 1-2. kötet Jegyzőkönyvek doboz Iratok IV. B A Csabai Cs. Kir. Szolgabíróság iratai A szolgabírák feladatkörével kapcsolatban lásd a IV. B fond bevezetőjének 4. bekezdését. A Csabai szolgabíróság iratanyaga két állagból áll. Az a) állag elnöki iratokat tartalmaz, amelyek segédletek hiányában darabonkénti átnézéssel kutathatók. A b) állag közigazgatási iratai - az évet kivéve - hasonlóképpen egyenkénti átnézéssel tekinthetők át. a) Elnöki iratok doboz = 0,12 ifm 1. doboz Elnöki iratok 185 l-l 853

48 b) Általános iratok doboz, 2 kötet = 1,62 ifm doboz Iratok kötet Iktatókönyv kötet Átvett levelek naplója 1853 Összesen: 14 doboz, 2 kötet = 1,74 ifm IV. B A Tótkomlósi Cs. Kir. Szolgabíróság iratai A Tótkomlósi Cs. Kir. Szolgabíróságot 1849 novemberében hozták létre, amikor Tótkomlós községet Békés megyétől Csanád megyéhez csatolták. A járáshoz - amelynek székhelye nem Tótkomlós, hanem Battonya volt - a következő Csanád megyei települések tartoztak: Apáca, Dombegyháza, Kevermes, Kisiratos, Kunágota, Majláth, Pitvaros és Tótkomlós, a hozzájuk tartozó pusztákkal. Ez az állapot április 29-ig állt fenn. Ezt követően Tótkomlós visszakerült Békés megyéhez, a Csanád megyei községeket pedig a Battonyai járáshoz osztották be. A fond két állagra tagolódik. Az a) állag elnöki iratokat tartalmaz. Az elnöki iratok közt szökött honvédtisztek körözésével, újságok és irodalmi művek betiltásával, Békés és Csanád megye egyesítésével, az osztrák himnusz fordításával kapcsolatos dokumentumok, valamint a községek általános helyzetéről szóló jelentések találhatók. A b) állag az általános közigazgatási iratokon kívül adózással, útlevélkérelemmel, körözéssel kapcsolatos dokumentumokat tartalmaz. Itt található még a Tótkomlósi Járásbíróság telekkönyvi iratai közül néhány, azonkívül befogottak jegyzőkönyvei, pénztári és letéti naplók. A korabeli segédletek, az évi iktatókönyvet kivéve, hiányoznak, így az iratanyag darabonkénti átnézéssel kutatható. Felhasználhatók még az anyagban történő tájékozódáshoz az évi ellenőrző rendezés során készült ún. tematikai feltáró cédulák. a) Elnöki iratok doboz = 0,14 ifm 1. doboz Elnöki jegyzőkönyvek 1851 Elnöki iratok Politikai büntetések jegyzőkönyve 1851 b) Általános iratok

49 17 doboz, 6 kötet = 2,43 ifm doboz Iratok 18. kötet Iktatókönyv kötet Befogottak jegyzőkönyve kötet Pénztári és letéti naplók Összesen: 18 doboz, 6 kötet = 2,57 ifm IV. B A Battonyai Cs. Kir. Vegyes Szolgabíróság iratai Az év jelentős változást hozott a Bach-korszakbeli szolgabíróságok életébe. Az 1853 januárjában kiadott, Legfelsőbb határozatok a szolgabírói hivataloknak szerkezete és hivatalos hatálya iránt Magyarországon" címet viselő rendelet alapján alsó fokon - négy évvel a polgári kor követelményeinek megfelelően történt szétválasztás után - újra egyesítették a közigazgatás és az igazságszolgáltatás hivatalait ún. vegyes szolgabíróságok létrehozásával. Az új szolgabírói hivatalok április 29-én kezdték meg működésüket. A korábbi járási hivatalok megszűntek. Csanád megye területén a korábbi három járás helyett két nagyobb szolgabíróságot, a Makóit és a Battonyait alakították ki. A vegyes szolgabíróságok a közigazgatás terén a következő feladatokat látták el: törvények, rendeletek végrehajtása, közbiztonság, rend fenntartása, népesség nyilvántartása, összeírások, anyakönyvek, nemességi ügyek vezetése feletti felügyelet, kivándorlás ellenőrzése, katonai szervek munkájának, újoncozásnak, hadsereg ellátásának támogatása, szabadságolt és hadirokkant katonák nyilvántartása, településhatárok kijelölése, megtartásuk ellenőrzése. A hatóságok munkájának legjelentősebb hányadát a rendészeti ügyek képezték. Adott esetben igénybe vehették a csendőrség és a katonaság segítségét. Ellátták az egészségügyi és építészeti feladatokat. A szolgabírók állásukból felfüggeszthették és elbocsáthatták a községi elöljárókat. A megyei hatóságok a szolgabírók közvetítésével tartották a kapcsolatot a községekkel. Igazságszolgáltatási teendőik a következők voltak: kihágások vizsgálata, a perrendtartás szerint hozzájuk utasított esetek vizsgálata, tárgyalása, a határozatok meghozatala. A törvénykezés az osztrák polgári és büntető perrendtartás alapján zajlott. A Battonyai Cs. Kir. Vegyes Szolgabíróság fennhatósága alá a következő települések tartoztak: Alberti, Ambrózi, Basarága, Battonya, Bánhegyes, Bánhidy-Dombegyháza, Dombiratos, Földvár, Kamarás, Kaszaper, Kevermes, Kisapáca, Kisiratos, Kunágota, Kupa, Majlát, Mezőhegyes, Marcibányi-Dombegyháza, Nagyapáca, Nagykovácsháza, Nagypereg, Pitvaros, Református-Dombegyháza, Református-Kovácsháza, Sionda, Székegyház, Tompa, Tornya, Tótkomlós, Tót-Kovácsháza, Vizes. A fondot öt állag alkotja. Az iratok jelentős hányada német nyelvű. Az a) állag-

50 ban elnöki iratok találhatók. Az iktató- és mutatókönyvek csaknem hiánytalanul megvannak. Készült az anyaghoz egy összevont mutató is ( ). A b) állag közigazgatási iratanyaga hasonlóképpen szinte hiánytalanul fennmaradt, bár az évi dokumentumok egy része nem kutatható, mivel a korabeli kedvezőtlen tárolási körülmények miatt erősen károsodott. A kutatható iratanyagban történő keresést iktató- és mutatókönyvek segítik. A keresés során figyelemmel kell lenni arra is, hogy évtizedekkel ezelőtt történt egy kigyűjtés az iktatott iratokból, amelynek 19 doboz mennyiségű anyaga kigyűjtött, vegyes iratok címen a közigazgatási iratok sorozatát követi. A b) állagban található az között kiadott útlevelek és vándorkönyvek jegyzéke is. A c) állag polgári peres iratokat tartalmaz. A kutatást beadványi iktatókönyvek és mutatókönyvek segítik. A d) állag büntetőperes iratai iktató- és mutatókönyvek, valamint egy összevont mutatókönyv segítségével kutathatók. Az e) állag gyámszolgabírói iratai az évekből mutatókönyvek segítségével, a többi egyenkénti átnézéssel tekinthető át. a) Elnöki iratok doboz, 11 kötet = 1,70 ifm doboz Elnöki iratok kötet Iktatókönyvek kötet Iktatókönyv mutatóval kötet Mutatókönyvek kötet Összevont mutatókönyv b) Közigazgatási iratok doboz, 31 kötet =16,41 ifm doboz Közigazgatási iratok doboz Kigyűjtött, vegyes iratok doboz Kézbesítési iratok és vegyes nyilvántartások kötet Iktatókönyvek kötet Mutatókönyvek kötet Hivatalos levelek jegyzőkönyve kötet Községekhez küldött körlevelek jegyzőkönyve kötet Kiadott útlevelek, vándorkönyvek jegyzőkönyve c) Polgári peres iratok

51 51 doboz, 14 kötet = 6,88 ifm doboz Polgári peres iratok kötet Iktatókönyvek kötet Mutatókönyvek d) Büntetőperes iratok doboz, 13 kötet = 4,10 ifm doboz Büntetőperes iratok 33. kötet Iktató- és mutatókönyv kötet Iktatókönyvek kötet Mutatókönyvek 43. kötet Összevont mutatókönyv 44. kötet Kihágási mutatókönyv 45. kötet Rabok j egyzőköny ve e) Gyámszolgabírói iratok doboz, 4 kötet = 3,32 ifm doboz Gyámszolgabírói iratok kötet Mutatókönyvek 31. kötet Árvabizottmányi pénztári mérleg Összesen: 244 doboz, 73 kötet = 32,41 ifm IV. B A Békési Cs. Kir. Vegyes Szolgabíróság iratai A vegyes szolgabíróságok működésével, hatáskörével kapcsolatban lásd a IV. B fond általános bevezetőjét. A fond a korabeli vegyes szolgabírói ügyintézésnek csak közigazgatási és büntetőperes dokumentumaiból őriz hiányosan iratanyagot. Két állag alkotja a fondot, mindkettő köteteket tartalmaz. Az a) állag közigazgatási iratai beadványi jegyzőkönyvekből, iktató és mutatókönyvekből állnak. A b) állag büntetetőperes iratait iktató- és mutatókönyvek alkotják. Iktatott iratok nem maradtak meg.

52 a) Közigazgatási iratok kötet = 0,88 ifm kötet Beadványi jegyzőkönyvek kötet Iktatókönyvek kötet Mutatókönyv b) Büntetőperes iratok kötet = 0,06 ifm 1-4. kötet Iktatókönyvek 5. kötet Mutatókönyvek Összesen: 34 kötet = 0,94 ifm IV. B A Csabai Cs. Kir. Vegyes Szolgabíróság iratai A vegyes szolgabíróságok működésével, hatáskörével kapcsolatban lásd a IV. B fond általános bevezetőjét. A Csabai császári királyi szolgabíróság - a többi vegyes szolgabírósághoz hasonlóan - mint első fokú járási hatóság intézte a járás községeinek közigazgatási, igazságszolgáltatási, iparral kapcsolatos, katonai rendészeti és egyéb ügyeit. Az iratanyagból tájékozódni lehet Csorvás község megalakulásának folyamatáról, a Körösök szabályozásáról, a legelő-elkülönözések végrehajtásáról, a csárdák, fogadók ellenőrzéséről. Az iratok zömmel kétnyelvűek, 1855 körül jórészt német nyelven íródtak. A fondot három állag alkotja. Az a) állagban találhatók az elnöki iratok, amelyek segédkönyvek hiányában darabonkénti átnézéssel kutathatók. A b) állag közigazgatási iratai az évet kivéve csaknem hiánytalanul megmaradtak. A segédkönyvek sorozata igen hiányos, így a dokumentumok jó része egyenkénti átnézést igényel. A c) állag csekély mennyiségű büntetőperes iratot tartalmaz. a) Elnöki iratok doboz = 0,70 ifm 1-5. doboz Elnöki iratok

53 b) Közigazgatási iratok doboz, 4 kötet - 4,42 ifm doboz Iratok kötet Iktatókönyvek 34. kötet Iktató- és mutatókönyv 3 5. kötet Mutatóköny v c) Büntetőperes iratok doboz = 0,14 ifm 1. doboz Büntető jegyzőkönyvi kivonatok 1855, Összesen: 37 doboz, 4 kötet = 5,26 ifm IV. B A Gyulai Cs. Kir. Politikai Szolgabíróság iratai Az abszolutizmus kori, között működő vegyes szolgabíróságoktól eltérően, a Gyulai úgynevezett politikai szolgabíróságként működött. Közigazgatási feladatokat látott el, igazságszolgáltatási ügyek nem tartoztak hatáskörébe. A szolgabíróság munkájának legjelentősebb hányadát a rendészeti ügyek képezték. Ezen feladatának ellátásához igénybe vette a csendőrség és a katonaság segítségét. A közbiztonság és a rend fenntartása mellett végrehajtotta a törvények, rendeletek utasításait, felügyelte a népesség nyilvántartását, az összeírások, anyakönyvek, nemességi ügyek vezetését, ellenőrizte a kivándorlást. Katonai ügyek terén felügyelte az újoncozást, a hadsereg ellátását, a szabadságolt és hadirokkant katonák nyilvántartását. Ellenőrizte a településhatárok kijelölését és megtartását. A községi elöljárókat állásukból felfüggeszthette, illetve elbocsáthatta. A szolgabíróság egészségügyi és építészeti feladatokat is ellátott. A Gyulai járás szolgabírói tisztségét ebben az időszakban Csiky Lajos viselte. A fond anyagát segédkönyvek képezik, egyéb iratanyag nem maradt fenn. Ennek ellenére az iktatókönyvként is funkcionáló beadványi jegyzőkönyvek részletes tárgybejegyzése és az ügyben tett intézkedést rögzítő bejegyzés számos információval szolgálhat a kutató számára. Tájékozódni lehet az elintézett ügykörökről, a korabeli társhatóságokról, székhelyükről, tisztviselőikről. A fond két állagból áll. Az a) állaghoz egyetlen elnöki iktatókönyv tartozik. A b) állag beadványi jegyzőkönyveket (iktatókönyveket) és mutatókönyveket tartalmaz.

54 a) Elnöki iratok kötet = 0,06 ifm 1. kötet Iktatókönyv 1856 b) Általános iratok kötet = 0,72 ifm 1-7. kötet Beadványi jegyzőkönyvek (iktatókönyvek) kötet Mutatókönyvek Összesen: 13 kötet = 0,78 ifm IV. B A Szarvasi Cs. Kir. Vegyes Szolgabíróság iratai A vegyes szolgabíróságok működésével, hatáskörével kapcsolatban lásd a IV. B fond általános bevezetőjét. A Szarvasi szolgabírósághoz a következő települések tartoztak: Szarvas mezőváros, Békésszentandrás, Öcsöd község. A szolgabírói tisztséget Szentsimoni Lakatos Károly viselte. A fond anyagát képező irattöredék döntő mennyiségben német nyelvű, magyar nyelvűek a községi beadványok között találhatók. Egy darab elnöki irat maradt fenn. Hasznos adatokat szolgáltatnak a Körös szabályozással kapcsolatos dokumentumok. Az évenként iktatószámok sorrendjébe rendezett iratok segédkönyvek hiányában egyenkénti átnézéssel kutathatók. 1 doboz = 0,08 ifm 1. doboz Elnöki iratok Iratok IV. B Vegyes iratok A fond anyagát eredeti helyükre vissza nem helyezhető iratok képezik. A vegyes összetételű dokumentumok között helységenkénti kimutatásokat találunk a szabadságharc bukása után beszedett Kossuth bankókról, névsorokat volt honvédekről és

55 gerillákról, a császári hadsereg részére teljesített szolgáltatásokról, jegyzőkönyvet a korábban adómentes birtokosok által beszállított adókról. 1 doboz, 1 kötet = 0,14 ifrn 1. doboz Vegyes iratok 2. kötet Adónyilvántartás A provizórium és a kiegyezés időszaka IV. B Békés vármegye főispáni helytartójának iratai A fond a Schmerling nevével is fémjelzett, mintegy tizenegy hónapig tartó alkotmányos kormányzást követő ún. provizórium, a neoabszolutizmus második szakaszának ( ) főispáni helytartói iratanyagát tartalmazza. A provizórium a korábbi, Bach-korszak féle erőszakrendszer enyhébb változata volt, politikája a kiegyezés előkészítését is szolgálta. A közigazgatási szervezet továbbra is erősen centralizált módon működött, az es szabadságharc exponált személyiségeit állandó megfigyelés alatt tartották, esetenként körözték, korlátozták a sajtószabadságot és a gyülekezési jogot. Ugyanakkor a centralizált bürokrácia a polgárosodás meggyorsításának lehetőségeit teremtette meg. Az uralkodó Békés megye császári-királyi biztosának november 19-én Keresztessy Józsefet nevezte ki. Regnálása rövid ideig tartott, december végén már le is köszönt. Tisztségében a gyulai születésű, örmény eredetű családból származó, jogi végzettségű, több nyelvet beszélő Kis János követte. Az december 20-i uralkodói kinevezés főispáni helytartóként aposztrofálta. Tényleges hivatali működését december 28-án kezdte meg. Mivel egészsége megrendült, 1863-tól egyre kevesebb időt töltött hivatalában, majd június 15-én Ferenc József felmentette, és állandó nyugalomba helyezte. Kis Jánost a főispáni székben Bonyhádi Gyula (1864. október szeptember 1.), majd báró Wenckheim Béla követte (1865. augusztus ). A fondot két állag alkotja, mégpedig az elnöki és az általános iratok. Az a) állag elnöki dokumentumai tíz dobozban nyertek elhelyezést. Iratkezelési rendszerük évenként újrakezdődő sorszámos iktatás. Fennmaradtak a korabeli iktató- és mutatókönyvek, amelyek jelentősen megkönnyítik a kutatást. A b) állag általános iratai is csaknem hiánytalanul fennmaradtak. Az általános iratok kezelési rendszerében 1864-ben történt jelentős változás, amikor bevezették az irattári tárgycsoportok szerinti, I-XX-ig terjedő jelzőszámok" használatát. A jelzőszámok" - az igényeknek megfelelően - az A, B, C stb. használatával tovább bővít-

56 hetők voltak. Az irattári rendszer jelzőszámait és a hozzájuk tartozó tárgyköröket az évi iktatókönyvek első oldala tünteti fel. Az iktató- és mutatókönyvek hiánytalanul fennmaradtak. a) Elnöki iratok doboz, 4 kötet = 1,36 ifm I- 10. doboz Iratok II- 14. kötet iktató- és mutatókönyvek b) Általános iratok doboz, 12 kötet = 9,75 ifm doboz Iratok kötet Iktatókönyvek kötet Mutatókönyvek Összesen: 85 doboz, 16 kötet = 11,11 ifm IV. B Békés vármegye főispánjának iratai Az iratanyag a kiegyezést közvetlenül megelőző időszakból származik. A megye főispánja ekkor báró Wenckheim Béla volt (harmadjára töltötte be ezt a tisztséget), aki mellett az első alispáni feladatokat Weinzierl Zsigmond, a másodalispánit Herberth Antal látta el ben Wenckheim Bélát belügyminiszternek nevezték ki. A fondót négy állag alkotja. Az a) állag az elnöki iratokat foglalja magába, amelyek között - a királyi leiratok mellett - körözés alatt álló magyar és lengyel szabadságharcosok dokumentumai, valamint főispáni véleményezéshez kötött útlevélkérelmek találhatók. Segédkönyvek nem maradtak fenn, ezért a két doboznyi iratanyag darabonkénti átnézéssel kutatató. A b) állag általános iratai az évből származnak. A segédkönyvek (iktatóés mutatókönyvek rendelkezésre állnak. A c) állag az évi kolerajárvány kapcsán megalakult központi járványbizottmány iratait tartalmazza. A bizottmány a különféle ügyeket az alispán előterjesztése alapján végezte. A testület elnöke a főispán volt. A d) állag a marhavész bizottság működése során keletkezett iratokat őrzi. A bizottság ugyanolyan módon működött, mint a járvány bizottmány. A kolera és marhavész iratok áttekintő képet adnak a járványok kitöréséről, lefolyásáról, a védekezés

57 módozatairól, a veszteségekről. Ezekhez az iratokhoz is használhatók az évi általános iratok állagában található segédkönyvek. a) Elnöki iratok doboz = 0,24 ifm 1-2. doboz Iratok b) Általános iratok doboz, 3 kötet = 1,96 ifm doboz Iratok kötet Iktatókönyvek kötet Mutatókönyv 1866 c) Kolera iratok doboz = 0,12 ifm 1. doboz Iratok 1866 d) Marhavész iratok doboz = 0,06 ifm 1. doboz Iratok 1866 Összesen: 19 doboz, 3 kötet = 2,44 ifm IV. B Békés Vármegye Bizottmányának iratai Az október 20-án kiadott októberi diploma rendelkezései értelmében a vármegyékkel együtt a megyei bizottmányokat is újraszervezték. Békés Vármegye Bizottmányát december 10-én hívták újra életre. A báró Wenckheim Béla főispán által összehívott községi megbízottak megalakították az állandó bizottságot. A bizottság másnap megtartotta első közgyűlését, és sor került a tisztikar megválasztására (a megyei tisztikar a provizórium időszakában tisztiszék néven működött). A tisztikar tagjai még decemberben elfoglalták hivatalaikat. Az alkotmányos időszak

58 rövid egy évig tartott, a bizottmány október 21-re hívta össze utolsó közgyűlését, amelyen - többek között - a passzív ellenállás felvállalásáról is döntött. A vármegyei bizottmányok működését az uralkodó rendeletben függesztette fel, egészen az évi kiegyezésig. A fond két állagból áll. Az a) állagban közgyűlési jegyzőkönyvek találhatók. A jegyzőkönyvben történő kutatást mutató segíti. A b) állag az évi közgyűlési iratokat, valamint az évi jegyzőkönyv fogalmazványát tartalmazza. a) Közgyűlési jegyzőkönyvek kötet = 0,10 ifm 1. kötet Jegyzőkönyvek kötet Mutatókönyv b) Közgyűlési iratok doboz = 0,60 ifm 1-5. doboz Iratok 1861 Jegyzőkönyvi fogalmazvány 1861 Összesen: 5 doboz, 2 kötet = 0,70 ifm IV. B Békés Vármegye Bizottmányának iratai március 8-11-én kiadott intézkedéseivel a kormány elrendelte a törvényhatóságok újjászervezését. Újraalakultak a vármegyei bizottmányok is - az évi 16. te, valamint az 186l-es jogfolytonosság alapján -, és végéig működtek ben - az évi 42. tc. alapján - ezek a testületek vármegyei törvényhatósági bizottságokká alakultak. A bizottmány elnöke a vármegye főispánja, Tomcsányi József volt. Tomcsányit március 31-én nevezték ki (elődje, báró Wenckheim Béla február 20-tól a belügyminisztériumot vezette), beiktatása április 11-én zajlott le. Április 13-án a vármegyei tisztújító közgyűlés megalakította a megyei tisztikart. A fondot három állag alkotja. Az a) állag a közgyűlési jegyzőkönyvek, valamint az ezekhez kapcsolódó mutatókönyvek l-ig tartó sorozatát foglalja magában. A b) állag 15 doboznyi iratanyagát az előző állag mutatókönyvei és a jegyző-

59 könyvek segítségével lehet kutatni. A jegyzőkönyvek és az iratok sorszámozása évenként újrakezdődik. A fond harmadik, c) állagát a kórházi bizottság l-ig terjedő iratanyaga alkotja. a) Közgyűlési jegyzökönyvek kötet = 0,40 ifm l^t. kötet Jegyzőkönyvek kötet Mutatókönyvek b) Közgyűlési iratok doboz, 1 csomó = 1,93 ifm doboz Iratok csomó Az alispán által elintézett ügyek jegyzőkönyve c) Kórházi bizottság iratai doboz = 0,12 ifm 1. doboz Iratok Összesen: 16 doboz, 1 csomó, 8 kötet = 2,45 ifm IV. B Békés vármegye első alispánjának iratai 1861 Az október 20-án kiadott októberi diploma értelmében az újraéledő vármegyék megválasztották az új tisztikarukat, élén az alispánnal. így került sor december 11-én Trefort Ágoston (későbbi oktatás- és vallásügyi miniszter) első alispáni székbe emelésére. Tisztét március 18-ig viselte, ezután november 14-ig Omaszta Zsigmond töltötte be. Az október 27-én kiadott uralkodói rendelet feloszlatta a törvényhatóságokat, a tisztikart lemondatta, és az alispánok helyét is a kormányzat számára megbízható elöljáró töltötte be. Bár Omaszta november 14-én megvált az alispáni méltóságtól, de mint ideiglenes és helyettesített első alispán, december 10-ig folytatta működését. Távozását követően alispáni választás csak 1867-től (kiegyezés) történt újra. Az első alispán hátrahagyott iratainak fondja két állagból áll. Az a) állag bead-

60 ványi jegyzőkönyve iktatókönyvként is szolgál a b) állag iratanyagához. A jegyzőkönyvben és iratanyagban történő kutatást a bead ványi jegyzőkönyv betűsoros jegyzéke, lényegében mutatója segíti. a) Beadványi jegyzökönyvek csomó = 0,04 ifm 1. csomó Jegyzőkönyv csomó Betűsoros jegyzék A-Z 1861 b) Iratok doboz = 0,24 ifm 1-2. doboz Iratok 1861 Összesen: 2 doboz, 2 csomó = 0,28 ifm IV. B Békés vármegye első alispánjának iratai (1872) A kiegyezést követően a köztörvényhatóságok tárgyában hozott március 8-i, valamint március 11-i országgyűlési határozatok nyomán visszaállt az alkotmányos rend és a polgári intézményrendszer. Békés megyében is megalakult a megyei közigazgatás legfőbb fóruma, a vármegyei bizottmány április 13-án a tisztviselők megválasztására is sor került. Az első alispáni tisztet december 30-ig - a köztörvényhatóságokról rendelkező évi 42. tc. hatályba lépéséig - Karassiay István viselte. A másodalispáni posztot Jancsovics Pál töltötte be. A fond forrásértékét növeli, hogy az első alispáni jegyzőkönyveken és a hozzájuk kapcsolódó iratokon kívül a vármegyei bizottmányi ülések által alispáni elintézésre utalt ügyeket is tartalmazza. Az irategyüttes három állagra tagolódik. Az a) állagban az első alispáni jegyzőkönyvek találhatók. A b) állag közigazgatási irataihoz a jegyzőkönyvek iktatóként is használhatók. Mivel az évből nem maradt fenn az alispáni jegyzőkönyv, az iratokról ún. tematikai feltáró cédulák készültek. A c) állag az alispán által intézett bizottmányi iratokat foglalja magába. Az itt elhelyezett évi sortári könyv az évet tekintve Békés vármegye alispánjának (IV. B. 407.) évi iratanyagához tartozó segédkönyv is.

61 a) Jegyzőkönyvek doboz = 0,24 ifm 1-2. doboz Első alispáni jegyzőkönyvek b) Közigazgatási iratok doboz = 0,96 ifm 1-8. doboz Iratok c) Az alispán által elintézett vármegyei bizottmányi ügyek doboz, 11 kötet = 3,30 ifm doboz Iratok kötet Iktatókönyvek kötet Mutatókönyvek 34. kötet Sortári könyv Összesen: 33 doboz, 11 kötet = 4,50 ifm IV. B Békés vármegye másodalispánjának iratai A fond iratanyagának forrásértékét növeli, hogy az első alispáni dokumentumok az évekből hiányoznak. Egy évi helytartótanácsi ügykezelési utasítás értelmében a másodalispán feladatköre bizonyos közigazgatási ügyek elintézésének ellenőrzésén kívül árva- és bűnfenyítő ügyekre is kiterjedt. Az októberi diploma utáni alkotmányos időszak másodalispánjai voltak: Terényi I. Lajos (1860. december március 18.), Urszinyi Andor (1861. március 18.-május 16.), valamint Karassiay István (1861. május 27-november 10.) voltak. A provizórium időszakában a Kis János főispáni helytartó által kinevezett Herberth Antal töltötte be a posztot ( ). Az iratanyag két állagra tagolódik. Az a) állagban az évi jegyzőkönyv található. A b) állag tartalmazza az iktatott iratokat, valamint a korabeli segédletek közül az évi iktatókönyveket. a) Jegyzőkönyvek kötet = 0,02 ifm

62 b) Közigazgatási iratok doboz, 6 kötet = 0,72 ifm 1-5. doboz Iratok kötet Iktatókönyvek Összesen: 5 doboz, 7 kötet = 0,74 ifm IV. B A Békés Megyei Inségi Központi Bizottmány iratai A Békés Megyei Inségi Központi Bizottmány megalakítása ügyében a főispáni helytartó, Kis János június 28-án adta ki a rendeletet, amelyben intézkedett a városokban, községekben megalakítandó helyi ínségbizottmányok működéséről is. Az intézkedést az 1863 tavaszán és nyarán az Alföldet - így Békés megyét is - sújtó nagy szárazság tette szükségessé. A rendkívüli aszály a lakosság és az állatállomány létfeltételeit veszélyeztette, a munka nélkül maradt Békés megyei parasztság körében mozgolódást eredményezett. A helyi ínségbizottmányokban az elöljáróság tagjain kívül részt vettek a helység lelkészei, módosabb lakosai. Szarvason előkelő hölgyekből alakult hölgykoszorú" is segítette a bizottmány munkáját. A segélyezés alapja a kormány által nyújtott pénz-, gabona- és vetőmagsegély, valamint a helyből és az ország ínség nem sújtotta részéből beérkezett természetbeni és pénzadományok voltak. Az iratanyag a helyi ínségbizottmányoknál keletkezett iratokat tartalmazza. A Gyulán székelő központi ínségbizottmány jegyzőkönyvei az elnöki tisztet ellátó főispáni helytartó iratanyagában találhatók, az általa tett intézkedésekkel együtt. A helyi számadások felülvizsgálatát egy Gyulán működő, megyei főtisztviselőkből álló héttagú albizottság végezte. Az ínségbizottmányok 1864 augusztus végén szüntették meg működésüket, számadásaik felülvizsgálata ugyanazon év decemberében történt meg. A bizottmányi iratok között elszámolások, segélyosztási és adománygyűjtő listák, valamint egyéb dokumentumok találhatók, amelyek bemutatják a megyét ért természeti csapás következményeit: a lakosságot sújtó különböző betegségeket (skorbut), másrészt a takarmányhiány okozta állatállomány pusztulást. A megyében 24 helyi bizottság működött, ezek közül tíznek maradt meg az iratanyaga, amelyet római számmal jelölt dossziékban helyeztek el a levéltárosok a rendezés során. Az állag nélküli fondban a következő települések ínségbizottmányi iratai találhatók meg: Gyula, Békés, Szarvas városok, Békésszentandrás, Kétegyháza, Köröstarcsa, Orosháza, Öcsöd, Szeghalom és Vésztő községek. 4 doboz = 0,48 ifm 1-4. doboz ínségbizottmányokiratai

63 IV. B Békés vármegye tiszti főorvosának iratai Békés Vármegye Bizottmánya január 22-én választotta meg megyei főorvosnak Galgóczi Gábor szeghalmi járási főorvost. Galgóczi tevékenyen részt vett az es szabadságharcban, és ezért börtönbüntetést is szenvedett. Megyei főorvosi munkájának írásos dokumentumai közül történeti értékűek a járások és községek egészségügyi helyzetére vonatkozó havi jelentések, valamint a gyógy szertár-vizsgálati jegyzőkönyvek. Az iratokon nincs iktatószám és más kezelési rendnek sincs nyoma. Sok iratról a keltezés is hiányzik, a járásoktól, községektől beérkezett időszakos jelentések rendszertelenek. Segédletek hiányában az iratanyag darabonkénti átnézéssel kutatható. 1 doboz = 0,05 ifm 1. doboz Iratok IV. B Békés vármegye mérnökének iratai A fond iratanyagának nagyobbik fele a kiegyezést megelőző időszakból származik, amikor a megyei önkormányzat sok tekintetben korlátozottan működött. Ez tükröződik az iratanyagból is, mert a mérnöki hivatal elnevezése több alkalommal is változott től Császári és Királyi Építészeti Hivatal, majd Állammérnöki, illetve Államépítészeti Hivatal a neve től ismét megyei mérnöki hivatalnak nevezték ban vezetőjének Bodoky Lajost (Bodoky Mihály fiát, Bodoky Károly testvéröccsét), a később országos hírnévre szert tett vízmérnököt (Budapest díszpolgárának is megválasztotta) nevezték ki. Bodoky rövid ideig maradt állásában, a provizórium beköszöntével, a megyei tisztikarral együtt ő is lemondott ig Várnay Ádám, majd Kiss Elek vezette a hivatalt. A fond anyaga értékes információkat tartalmaz az ebben az időszakban meginduló nagyszabású útépítési munkálatokról, amelyek során rendbe hozták a megyén áthaladó országos útvonalakat, és megindult az egyéb utak kikövezése is. Számos dokumentum foglalkozik a közmunkák végzésével. Adatok találhatók a megye tulajdonát képező épületek fenntartásáról, javításáról, hidak karbantartásáról, a vízszabályozás munkálatairól. Megtalálható az iratok között a megyei bizottmány számos kiírt cikke". Ezek a mérnöki intézkedést igénylő ügyekre vonatkoztak. Az iratok iratjegyzékbe vannak foglalva, évenként újrakezdődő iktatószámokkal. Az eredetileg képződött dokumentumok mintegy negyed része maradt csak fenn az utókorra. A segédletek az évi iktatókat kivéve hiányoznak, így az iratok jó része egyenkénti átnézéssel kutatható.

64 5 doboz, 4 kötet = 0,60 ifm 1-5. doboz Iratok kötet Iktatókönyvek IV. B Békés Vármegye Számvevőszékének iratai ban az októberi diploma meghirdetése után a megyék az es alapokon szerveződtek újjá. A megyei szervek sorában megkezdte működését az abszolutizmus korában megszüntetett számvevőség is. A testületi szerv az első alispán elnöklete alatt működött, és legfőbb feladata a megyei számvevő, valamint a pénztárnok munkájának ellenőrzése volt. A bizottság a közgyűlés előtt számolt be felügyeleti munkájáról. A számadások felülvizsgálatán kívül beleszólása volt a megyei pénzek felhasználását illetően is. A fond forrásértékű adatokat tartalmaz a megyei pénztárak és a községek pénzgazdálkodására vonatkozóan. A főszámvevői tisztet ben Baky Lajos, az alszámvevőit Szulimán István töltötte be ban Szulimán István a főszámvevő, az alszámvevő pedig Szombathelyi Gyula volt. Az iratanyagot és évi számvevőszéki jegyzőkönyvek, évi számvevői jelentések és 1864-ből fennmaradt csekély mennyiségű irat (községi költségvetések, különféle pénztárak elszámolásai) alkotják. 1 doboz = 0,14 ifm 1. doboz Számvevőszéki jegyzőkönyvek 1861, 1868 Számvevői jelentések 1868 Iratok 1864 IV. B Békés Vármegye Btínfenyítő Törvényszékének iratai A fond anyagát alkotó jegyzőkönyvtöredék az alispáni iratok rendezésekor bukkant elő. A törvényszék elnöke az alispán volt, a tanácsban ítélő szerv tagjait négy törvényszéki bíró, a megyei tiszti főügyész és a megyei aljegyző alkotta. A jegyzőkönyv a különböző bűnperekben lefolytatott eljárásokat tartalmazza. 1 kötet = 0,07 ifm 1. kötet Jegyzőkönyv

65 IV. B A Battonyai járás főszolgabírójának iratai (1871) Az 1854-ben létrehozott vegyes szolgabíróságok 1860-ig működtek ban az alkotmány visszaállítása a megyék önállóságának visszaállításával járt. Az újonnan megalakult szolgabíróságok eleinte csak közigazgatási ügyekkel foglalkoztak, a törvénykezési ügyeket az osztrák polgári és büntető perrendtartás elutasítása miatt nem tárgyalták ben újra felvették ügykörükbe az igazságszolgáltatást, miután az országbírói értekezlet elkészült az Ideiglenes Törvénykezési Szabályok megalkotásával. Az uralkodó 1861 novemberében ismét felfüggesztette az alkotmányt, és újra abszolutisztikus, bürokratikus kormányzatot vezetett be, amely Schmerling-féle provizórium néven vált ismertté. A rövid életű alkotmányos szolgabíróságok befejezték tevékenységüket, és addig maradtak hivatalukban, amíg átadták az ügyeket a főispáni helytartók által újonnan kinevezett hivatalnokoknak. Az új főszolgabírók közigazgatási és bíráskodási ügyekben egyaránt eljártak, valamint ismét feladatuk lett az árva-, gyámés hagyatéki ügyek intézése ben Ferenc József megszüntette a magyarországi kivételes rendelkezéseket, és felszámolta a provizóriumot, szabaddá téve az utat a kiegyezési tárgyalások előtt. A főispáni helytartók helyére kinevezett új főispánok új szolgabírókat neveztek ki. Csanád Vármegye Bizottmánya 1860 decemberében visszaállította az évi járási beosztást (Battonyai, Makói, Nagylaki és Palotai járások). Az 1861 novemberében kinevezett főispáni helytartó, Csörgeő Antal, megtartotta az alkotmányos időszak járási beosztását. Az iratokat a területi illetékesség miatt 1976-ben adta át a Csongrád Megyei Levéltár a Békés Megyei Levéltárnak. A fond iratanyaga öt állagra tagolódik. Az a) állag elnöki iratait az éveket kivéve iktatókönyvek segítségével lehet kutatni. A b) állagban a közigazgatási iratok mellett hadkötelesek névsora, katonaság alóli felmentések és kiadott útlevelek jegyzőkönyve található. A kutatást korabeli segédkönyvek (iktatók és mutatók) segítik. A c) állag a polgári peres iratokat és az iratok tanulmányozását megkönnyítő segédkönyveket tartalmazza. A d) állagban nyertek elhelyezést a büntetőperek aktái. Kutatásukat iktató- és mutatókönyvek segítik. Az e) állag gyámszolgabírói iratai is segédkönyvekkel használhatók. a) Elnöki iratok doboz, 3 kötet = 0,39 ifm 1-3. doboz Iktatott iratok 4-6. kötet Iktatókönyvek

66 b) Közigazgatási iratok (1871) 32 doboz, 14 kötet = 4,22 ifm doboz Iktatott iratok doboz Kigyűjtött vegyes iratok 32. doboz Hadkötelesek iratai Katonaság alóli felmentési kérelmek kötet Iktatókönyvek kötet Mutatókönyvek kötet Kiadott útlevelek jegyzőkönyve c) Polgári peres iratok doboz, 14 kötet = 3,53 ifm doboz Iktatott iratok kötet Iktatókönyvek 35^41. kötet Mutatókönyvek d) Büntetőperes iratok (1869) 9 doboz, 9 kötet = 1,17 ifm 1-9 doboz Iktatott iratok kötet Iktatókönyvek 13. kötet Iktató- és mutatókönyvek kötet Mutatókönyvek 18. kötet Határidőnapló e) Gyámszolgabírói iratok doboz, 6 kötet = 0,84 ifm 1-6. doboz Iktatott iratok kötet Iktató- és mutatókönyvek 12. kötet Az 1863-ban létesített Battonya-Palotai gyámszolgabíróságnak átadott iratok jegyzéke év nélkül Összesen: 77 doboz, 46 kötet = 10,15 ifm

67 IV. B A Békési járás szolgabírójának iratai A rövid életű alkotmányos szolgabíróságok ( ) időszakát a provizórium központilag irányított szolgabíróságai váltották fel. A járások kinevezett vezetői közigazgatási és bíráskodási ügyekben egyaránt eljártak. Ismét feladatuk lett az árva-, gyám- és hagyatéki ügyek intézése. A főszolgabírók tettek javaslatot az alispánnak a községi elöljárók személyére is. A fond a beadványi jegyzőkönyvek segédleteit, az iktató- és mutatókönyveket tartalmazza. 8 kötet = 0,22 ifm 1-4. kötet Beadványi jegyzőkönyvek iktatókönyvei kötet Beadványi jegyzőkönyvek mutatókönyvei IV. B A Csabai járás szolgabírójának iratai A provizórium időszakában erősen korlátozott és ellenőrzött hatáskörrel ren : delkeztek a szolgabírók. Lásd erre vonatkozóan a IV. B fond bevezetőjét. A szolgabírói tisztséget az iratanyag keletkezésének idején Lázár Imre viselte. A kis mennyiségű iratanyag az évit kivéve, amelyhez fennmaradt az iktatókönyv, egyenkénti átnézéssel kutatható. 1 csomó, 1 kötet = 0,10 ifm 1. csomó Iratok 1863, kötet Iktatókönyv 1863 IV. B A Gyulai járás szolgabírójának iratai A provizórium időszakában erősen korlátozott és ellenőrzött hatáskörrel rendelkeztek a szolgabírók. Lásd erre vonatkozóan a IV. B fond bevezetőjét. A Gyulai járás szolgabírói tisztségét Szánthó Alajos töltötte be. A működése során keletkezett iktatott iratanyag nem került a levéltár őrizetébe, csak az úgynevezett közigazgatási jegyzőkönyvek és egy iktatókönyv maradt fenn. Iratanyag hiányá-

68 ban viszonylag jól használhatók a jegyzőkönyvek tárgybejegyzései, amelyek rövid kivonatát adják az adott ügyeknek. 12 kötet = 0,12 ifm kötet Közigazgatási jegyzőkönyvek 12. kötet Iktatókönyv 1862, IV. B A Szarvasi járás szolgabír áj ának iratai A provizórium időszakában erősen korlátozott és ellenőrzött hatáskörrel rendelkeztek a szolgabírók. Lásd erre vonatkozóan a IV. B fond bevezetőjét. A Szarvasi járás szolgabírója ig Kontúr József volt. A fondképző szervnek csak iktatókönyvei maradtak fenn. 5 kötet = 0,10 ifm 1-5. kötet Iktatókönyvek IV. B 270. A Battonyai járás szolgabírójának iratai Az évi kiegyezést követően ismét helyreállt az alkotmányos rend. A vármegyei bizottmányok által újonnan megválasztott szolgabírók hatásköre alig változott a korábbiakhoz képest. Közigazgatási, törvénykezési, árva-, gyám- és hagyatéki ügyekben egyaránt eljártak. Működésük 1871 végéig tartott től az évi XLII. tc. alapján csak közigazgatási feladatokat ellátó tisztviselők kerültek a járások élére. Az iratanyag négy állagot tartalmaz. Az a) állagban közigazgatási iratok találhatók. Az iktató- és mutatókönyvek hiánytalanul fennmaradtak, így ezek segítségével kutathatók a dokumentumok. A b) állag őrzi a polgári peres iratokat. Az évi mutatókönyvet kivéve fennmaradtak a segédkönyvek. A c) állagban a büntetőperek iratai vannak elhelyezve. A korabeli segédkönyvek hiánytalanul megvannak. A d) állag gyámszolgabírói iratai az előbbiekhez hasonlóan iktató- és mutatókönyvek segítségével kutathatók.

69 a) Közigazgatási iratok doboz, 8 kötet = 1,74 ifm doboz Iratok kötet Iktatókönyvek kötet Mutatókönyvek b) Polgári peres iratok doboz, 7 kötet = 2,00 ifm doboz Iratok kötet Iktatókönyvek kötet Mutatókönyvek c) Büntetőperes iratok doboz, 2 kötet = 0,52 ifm 1-4. doboz Iratok kötet Iktató- és mutatókönyvek d) Gyámszolgabírói iratok doboz, 4 kötet = 0,32 ifm 1-2. doboz Iratok kötet Iktató-és mutatókönyvek Összesen: 34 doboz, 21 kötet = 4,58 ifm IV. B A Csabai járás főszolgabírájának iratai A főszolgabíró hatáskörének és feladatainak leírását lásd IV. B fond bevezetőjében. A kiegyezést követő években a főszolgabírói tisztet Eördögh Frigyes viselte. A csekély mennyiségű évi iktatott iratanyag mellett (amelyhez nem maradt fenn segédkönyv) egy évi mutatókönyv található a fondban.

70 1 csomó, 1 kötet = 0,03 ifm 1. csomó Iktatott iratok kötet Mutatókönyv 1870 IV. B A Szarvasi járás főszolgabírójának iratai Az évi kiegyezést követően ismét helyreállt az alkotmányos rend. A vármegyei bizottmányok által újonnan megválasztott szolgabírók hatásköre alig változott a korábbiakhoz képest. Közigazgatási, törvénykezési, árva-, gyám- és hagyatéki ügyekben egyaránt eljártak. Működésük 1871 végéig tartott től az évi 42. tc. alapján csak közigazgatási feladatokat ellátó tisztviselők kerültek a járások élére. A Szarvasi járás főszolgabírója l-ig Kollár János volt. Működésének idejéből négy iktatókönyv maradt meg. 4 kötet = 0,09 ifm 1-4. kötet Az ig terjedő korszak IV. B Békés vármegye főispánjának iratai A főispáni tisztség és viselője a mindenkori államhatalmi rendszer képviselője és politikájának exponense volt a megyei életben. Ez jellemezte a feudalizmus időszakát, de az 1848-as törvények sem változtattak a főispáni tisztség tartalmán. A főispáni státusz jogkörét rendezték az és évi hivatali utasítások, majd az évi kiegyezés után az évi 42. tc, az évi 21. tc, és az évi 30. tc. A megyei önkormányzat első választott tisztviselője az alispán volt, de az államhatalmat a főispán képviselte, akit a belügyminiszter javaslata alapján az uralkodó, illetve a Horthy-korszakban a kormányzó nevezett ki, 1945 után pedig a kormány, illetve a köztársasági elnök. A mindenkori kormányzat a főispán útján ellenőrizte a megyei önkormányzat működését és a közigazgatást végző megyei tisztikar tevékenységét. Személye felette állt a megyei önkormányzat szervezetének, és mint a kormány helyi megbízottja, elsősorban az állam politikai programjának megvalósításán őrködött. Jogkörét az önkormányzat, valamint a kormányrendeletek végrehajtásának el-

71 lenőrzésében semmi sem korlátozta. Az államhatalom centralizációjának erősödésével 1886-tól, a közigazgatási bizottság megalakulását követően, valamennyi államigazgatási szervezetet ellenőrizhette, mivel ő volt az előbb említett bizottság elnöke. A bizottság ülésein valamennyi fontos állami hivatal beszámolt működéséről, és ennek alapján a főispán olyan kötelező rendelkezéseket adhatott ki a hivatalok számára, amelyeknek végrehajtása a kormány intencióit szolgálta. Ez alól egyedül az igazságügyi szervezet volt kivétel. A főispán nem foglalkozott közigazgatási szak- és részletkérdésekkel, ez az alispán feladata volt, akit ilyen vonatkozásban beszámolási kötelezettség terhelt, de ha valamely ügyet érintett a politika, arról a főispánnak tudnia kellett. Az állami centralizmus akarata az első világháború idején és az azt követő időszakban egyre erőteljesebben érvényesült. Az évi 30. tc. a főispánt teljes mértékű felügyeleti joggal ruházta fel. Hatáskörének bővülését jelezte, hogy ő nevezte ki a törvényhatósági főorvost, a járási orvosokat, a megyei levéltárost, a számvevőségek és a vármegyei kezelőszemélyzet tagjait. A főispáni befolyás súlyát növelte a megye területén található karhatalom (csendőrség, katonaság) feletti rendelkezési jog. Ennek különös jelentősége volt az egyesülési és gyülekezési jog, valamint a politikai és szociális jellegű mozgalmak ellenőrzése terén. A megyei közgyűlés előkészítő testületeként működő kisgyűlésnek is a főispán volt az elnöke. A kisgyűlés határozta meg a közgyűlések tárgysorozatát, így nagy befolyása volt a döntések előkészítésben. Békés vármegye főispáni iratai 1880-tól 1950-ig találhatók a levéltár őrizetében és között nagyon hiányos, töredékes a megmaradt iratanyag. Az utóbbi időszak dokumentumai a második világháborús események és Gyula város (mint megyeszékhely) közigazgatásának áthelyezése következtében szinte teljesen megsemmisültek. Az évek főispáni intézkedéseiről elsősorban Gyula és Békéscsaba városok polgármestereinek, valamint a főszolgabíróknak fennmaradt iratanyaga nyújthat tájékozódást. Az iratanyag öt állagra tagolódik. Az a) állag a főispáni bizalmas iratokat tartalmazza. A fentebb említett iratpusztulás a bizalmas iratokat sem kerülte el. Az évek dokumentumai hiányoznak. A fennmaradt iratok részben segédkönyvekkel, azok hiánya esetén darabonkénti átnézéssel kutathatók. A b) állagban az általános iratok találhatók. Az 1890 előtti és az közötti időszak iratai szinte teljesen hiányoznak. A többi iktató- és mutatókönyvek segítségével kutatható. Ebben az állagban nyertek elhelyezést az úgynevezett kiemelt munkásmozgalmi iratok", valamint az közötti, iktatószám nélküli vegyes iratok sorozata. Az előbbiek a segédkönyvek, az utóbbiak a részletes raktári jegyzék segítségével kutathatók. A c) állagban az első világháborút követő román megszállás iratai vannak elhelyezve. Az iratokhoz iktatókönyv áll rendelkezésre. A d) állagban árvízvédelmi kormánybiztosi iratok, árvízkár-nyilvántartások találhatók az 1920-as évekből. Az e) állagban őrzött közellátási kormánybiztosi iratok 1943-ból töredékesen,

72 ig folyamatosan maradtak meg. A kutatást iktatókönyvek, valamint ből mutatókönyvek is segítik. Külön iktatója van a vörös hadsereg ellátásával kapcsolatos ügyeknek ( ). Békés vármegye főispánjának korábban szétválasztott iratanyaga (IV. B és XXI. 1.) a Levéltári Kollégium évi 2. sz. ajánlása alapján került összevonásra. a) Bizalmas iratok doboz, 28 kötet = 2,82 ifm doboz Iratok kötet Iktatókönyvek b) Általános iratok doboz, 46 kötet = 17,20 ifm doboz Iratok doboz Kiemelt munkásmozgalmi iratok" kötet Iktatókönyvek (egyes iktatók mutatóval) kötet Mutatókönyvek kötet Idegenszám mutató kötet Miniszteri számok indexe kötet Fegyelmi ügyek nyilvántartása kötet Főispáni félhivatalos iratok doboz Vegyes iratok c) Békés vármegye megszállott területeinek" főispánja iratai doboz, 1 kötet = 0,14 ifm 1.doboz Iratok kötet Iktatókönyv d) Békés vármegye főispánja mint árvízvédelmi kormánybiztos iratai doboz, 4 kötet = 0,88 ifm 1-3. doboz Iratok kötet Árvízügyek iktatója kötet Pénzadományok naplója kötet Árvízkárosultak kimutatása doboz Békés és Bihar megyei települések árvízkataszteri lapjai doboz Építkezésekre vonatkozó feljegyzések

73 e) Békés vármegye főispánja mint közellátási kormánybiztos iratai doboz, 11 kötet = 2,16 ifm doboz kötet kötet Iratok Iktatókönyvek Mutatókönyvek Összesen: 184 doboz, 90 kötete = 23,20 ifm IV. B Békés Vármegye Törvényhatósági Bizottságának iratai A megyei törvényhatóság működésének alapelveit az évi 42. tc. (A köztörvényhatóságok rendezéséről) állapította meg, amelynek 18. paragrafusa értelmében a törvényhatóság egyetemét a bizottság képviseli, s amennyiben a törvény kivételesen másként nem intézkedik, a hatósági jogokat a törvényhatósága nevében a bizottság gyakorolja". A bizottság működését fennállása során többször szabályozták, 1886-ban a 21. tc., 1929-ben a 30. tc. megalkotásával ben a 14. és a ME számú rendelet alapján szervezték újjá. Megszüntetéséről a törvényhatóságot mint intézményt felszámoló évi alkotmány és az évi első tanácstörvény rendelkezett. A törvényhatósági bizottság a megye legtöbb adót fizető polgáraiból (virilisek), választott tagokból, vezető tisztviselőkből (alispán, főszolgabírók, polgármesterek és más, a törvényben megnevezett tisztségviselőkből) állt től a bizottság tagjait az egyes pártok delegálták. A bizottság jogkörét és feladatait a fent említett törvények figyelembevételével alkotott vármegyei szabályrendelet írta elő. A bizottság részben közgyűlés, részben bizottság és választmány formában működött. A közgyűléseken a főispán elnökletével a bizottság hatáskörébe utalt ügyekben döntöttek, és erről jegyzőkönyvet vezettek. Minden jelentősebb városi és községi ügyben a bizottság jóváhagyására volt szükség. A megye és a városok vezető tisztviselőit is a közgyűlés választotta meg. A soron lévő feladatok operatív intézésére a közgyűlés bizottságokat választott (vasúti, épület és fogház, székházbővítési, kórházi, közegészségügyi, közművelődési), amelyek munkájukról időről időre számot adtak a törvényhatóság közgyűlése előtt. A fond iratanyaga 12 állagra tagolódik. Az a) állagban találhatók a Békés megye történetének legértékesebb forrásai közé tartozó közgyűlési jegyzőkönyvek. A jegyzőkönyvekben történő tájékozódást (hiányoznak: 1894., 1916., 1919., 1925., 1933., 1938., 1939., 1942., 1943., évek jegyzőkönyvei) a kötetek végén található betűrendes mutatók, valamint az és az évekhez készült mutatókönyvek

74 segítik. A segédletek feltüntetik a közgyűlési határozatok számát és a hozzájuk tartozó ügyiratok iktatószámát. A b) állagban a közgyűlési iratok vannak elhelyezve az évkorból tól az iratok az alispáni fondban találhatók. így a jegyzőkönyvekben a közgyűlési sorszámok mellett az alispáni iktatószámokat tüntették fel. A c-1) állagok a törvényhatósági bizottság által kiküldött, nem állandó jelleggel működő bizottságok iratait őrzik. a) Közgyűlési jegyzőkönyvek kötet = 6,07 ifm kötet Jegyzőkönyvek kötet Mutatókönyvek b) Közgyűlési iratok doboz = 6,96 ifm doboz Iratok doboz Alispáni úton elintézett ügyek iratai c-l) Nem állandó jelleggel működő bizottságok iratai doboz = 0,36 ifm c) Vasúti bizottság iratai d) Épület- és fogház bizottság iratai 1899 e) Székházbővítési bizottság iratai 1901 f) Építkezési bizottság iratai 1902 g) Kórházi bizottság iratai h) Közegészségügyi bizottság iratai i) Közművelődési bizottság iratai j) Földmívesiskolai bizottság iratai 1899 k) Törvényhatósági ipartanács jegyzőkönyvei ) Békés Vármegyei Közkórház építkezési bizottsága jegyzőkönyvei 1899, 1906 Összesen: 61 doboz, 94 kötet = 13,39 ifm

75 IV. B Békés Vármegye Központi Választmányának iratai A vármegyei központi választmányok az évi 5. tc. értelmében létrehozott bizottságok voltak, amelyek feladatát a képviselő-választások előkészítése képezte. Elnökük az alispán volt, tagjaik száma a vármegye lakosainak számától függött. A választókerületeket az évi 42. tc. 25. és 91. paragrafusa alapján jelölték ki. Békés megyében 17 választókerületet alakítottak ki. 2 doboz = 0,19 ifm 1-2. doboz Iratok IV. B Békés Vármegye Igazoló Választmányának iratai A vármegyei igazoló választmányt az évi 42. tc. értelmében a legtöbb adót fizetők névjegyzékének összeállítására és évenkénti kiigazítására (évente az adóhivatalok kimutatásai alapján) hozták létre. A legtöbb adót fizetők (virilisek) közül került ki a törvényhatósági bizottság tagságának fele. A másik felét a szavazásra jogosult lakosok a törvényhatósági képviselő-választás során választották meg. A fond anyagát a választmány üléseinek jegyzőkönyvei alkotják. 1 csomó = 0,04 ifm 1. csomó Választmányi jegyzőkönyvek IV. B Békés Vármegye Törvényhatósági Bizottsága Állandó Bíráló Választmányának iratai Az állandó választmány feladatait az évi 42. tc, valamint a vármegye szervezési szabályrendelete szabályozta. A 14. és 44. paragrafus értelmében előkészítette a fontosabb megyei ügyeket (többek között a községek zárszámadásait és költségvetési előirányzatait) a közgyűlésekre, indítványozott és javaslatot tett mindazon kérdésekben, amelyeket a törvény előírt számára. Elnöke az alispán, akadályoztatása esetén a törvényhatóság egyik jegyzője volt. Tagjainak számát az elnökkel együtt Békés megyében 27 főben állapították meg.

76 Az állandó választmány a következő három szakosztályból állt: a közjogi és közigazgatási, közlekedés és vízszabályozási, valamint pénzügyi és közgazdasági. A szakosztályok elnökeit és helyettes elnökeit a választmány választotta meg, jegyzőjük a jegyzői tisztség egyik tagja volt. A hozzájuk utalt ügyekben adott véleményeiket először a teljes állandó választmány tárgyalta meg, aztán került a törvényhatósági bizottság elé. Üléseiken az adott témában illetékes vármegyei tisztviselőknek is részt kellett venni. Az állandó választmány javaslatait az illető ügy mellé csatolt jegyzőkönyvi kivonat kíséretében terjesztette a közgyűlés elé. A közjogi és közigazgatási szakosztály feladatát képezte a különféle indítványok, miniszteri rendeletek megtárgyalása, a szabályrendeletek alkotása, a közigazgatási és választókerületek kijelölése, a községektől a községi törvény értelmében felterjesztett vagy megfellebbezett ügyek másodfokú ellátása, a rendőrségi, községi, közoktatási, árva és ínségi ügyek intézése. A közlekedési és vízszabályozási szakosztályhoz tartoztak a közlekedési és vízrendezési ügyek. A pénzügyi és közgazdasági szakosztály intézte a törzsvagyon szerzését és elidegenítését, a költségvetési előirányzat megállapítását és a zárszámadások vizsgálatát, a tisztviselők, a segéd- és kezelőszemélyzet, valamint a vármegyei szolgák fizetésének szabályozását, előkészítette a községi költségvetések és a községi számadások felülvizsgálatát. A fond anyagát jegyzőkönyvek alkotják, amelyek segédletek hiányában egyenkénti átnézéssel kutathatók. 1 csomó = 0,02 ifm 1. csomó Jegyzőkönyvek IV. B Békés Vármegye Törvényhatósági Bizottsága Számonkéró' Székének iratai A megyei számonkérő széknek, mint a megyei közgyűlés által választott bizottságnak az volt a feladata, hogy kísérje figyelemmel a megyei igazgatás ügyvitelét. Ez a gyakorlatban azt jelentette, a bizottságnak le kellett ellenőrizni, hogy a különböző megyei hivatalokhoz beérkezett ügyeket elintézték-e az előírt határidőn belül. A számonkérő szék öt tagból állt, elnöke a főispán volt, tagjai pedig a vármegyei főügyész, a vármegyei főjegyző és két számonkérő széki tag. A bizottság üléseit negyedévenként, a vármegyei közgyűlést megelőzően tartotta. A megyei hivatalok, a járási főszolgabírók és a polgármesterek három havonként számszerű kimutatást terjesztettek a számonkérő szék elé, feltüntetve a beérkezett elintézett és elintézetlen ügydarabok számát. Az utóbbi ügyek esetében intézkedtek a minél hamarabbi elintézésről, és erről jelentést kértek.

77 A fond igen csekély iratanyaga négy rövid jegyzőkönyvet tartalmaz. 1 csomó = 0,01 ifm 1. csomó Jegyzőkönyvek 1899, 1902, 1904 IV. B Békés vármegye alispánjának iratai (1951) Az alispán feladatait és hatáskörét az évi 42. te, az évi 34. te, az évi 21. te, az évi 30. te, valamint az ezek végrehajtási utasításai (kapcsolódó rendeletek) alapján készült vármegyei szabályrendelet határozta meg ben az Ideiglenes Nemzeti Kormány 14/1945. ME számú, és az ezt kiegészítő 1030/1945. ME számú rendelete meghagyta az alispán korábbi ügykörét. Az alispán a vármegyei törvényhatóság első választott tisztviselője volt. Az évi 21. te 68. paragrafusa értelmében vezeti a vármegye nevében a közigazgatást, intézkedik minden ügyben, mely a közgyűlés, törvényhatósági kisgyűlés, közigazgatási bizottság és albizottságai, vagy az egyes községek hatásköréhez utasítva nincs". Az alispán kettős feladatot látott el. Egyrészt intézte a megyei önkormányzat által ráruházott ügyeket, másrészt végrehajtotta a kormány rendeleteit. Teendőinek ellátásáról és a vármegye általános állapotáról a közigazgatási bizottságnak havonta, a vármegyei bizottságnak pedig közgyűlésenként tartozott jelentést tenni. Békés vármegye 1898-ban jóváhagyott szabályrendelete értelmében az alispán hatásköre az egyes közigazgatási ágak szerint a következő volt: I. Népességi ügyekben gondoskodott 1895-ig az egyházi anyakönyvek, 1895-től az állami anyakönyvek másodpéldányainak a vármegyei levéltár részére történő beszolgáltatásáról, a törvényesen be nem vett szekták ügyeiről. Engedélyezte a névváltoztatási kérelmeket. Eljárt a honosítási, visszahonosítási és kivándorlási ügyekben. II. Közegészségügy területén felügyelte az évi 14. te rendelkezéseinek és a közegészségügyi szabályoknak pontos végrehajtását. III. Állategészségügy terén az évi 7. te és az ugyanezen évi számú földművelésügyi rendelet értelmében járt el. IV Halászati ügyekben az évi 19. te, valamint az annak végrehajtására vonatkozó évi számú földművelésügyi rendelet értelmében rendelkezett. V. Községi ügyekben az évi 22. évi községi törvény paragrafusai szerint intézkedett. VI. Rendészeti (kihágási) ügyekben az évi 37. te értelmében másodfokú hatóságként járt el. Véleményezte az útlevél ügyeket. Felügyelte a vármegye területén működő egyesületeket az évi elnöki számú BM rendelet szem előtt tartásával. Szükség esetén rendőri és katonai karhatalmat vehetett igénybe. Kiadta a házaló könyveket az évi 29. te alapján. Felügyelte a vásártartási jogokat.

78 VII. Vízrendészeti ügyekben az évi 23. tc. szerint járt el. VIII. Közlekedési ügyek területén az évi 1. tc., az ez alapján kiadott miniszteri rendeletek, valamint a vármegyei szabályrendeletek értelmében intézkedett. IX. Nyomdák alapítása és politikai tartalmú lapok kiadása ügyében az évi 18. tc. szerint intézkedett. X. Katonai ügyekben az évi 6. tc. jelölte ki hatáskörét. Az alispán polgári elnöke volt az újoncállító és az állandó sorozó bizottságnak. Intézte a katonai elszállásolási és a mozgósítási ügyeket. XI. Vadászterületek ügyében az évi 20. tc. alapján járt el. XII. Adóügyekben az évi 44. tc. által előírtak teljesítését felügyelte. XIII. Ipar- és cselédügyekben fellebbezés esetén másodfokú hatóságként működött. XIV. A vármegyei pénzkezelés alispáni ellenőrzése az évi 21. tc. alapján történt. Teendőit részletesen a vármegyei szabályrendeletek írták elő. Feladatainak végrehajtásában a központi tisztviselők és a járási főszolgabírók segítették. A fond terjedelmes iratanyagát négy állag alkotja. Az 1872-től folyamatosan megmaradt iratanyag nagy hiányossága, hogy ig néhány töredéket kivéve nem maradt fenn. A második világháború végén a megye menekülő tisztikara magával vitte, és a feltételezések szerint a Dunántúlon megsemmisült. Szerencsére a segédkönyvek egy része itt maradt, így azokból tájékozódni lehet. Az a) állag elnöki iratai nagyrészt bizalmas jellegű ügyeket (politikai mozgalmak, szociális intézkedések, személyügyi dokumentumok) tartalmaz ig elnöki jegyzőkönyveket vezettek, amelyek az iktatókönyvek szerepét töltötték be ig mutatóval is ellátták ezeket tól a segédkönyvek hiányosan maradtak fenn, ezért az iratanyag egy része darabonkénti átnézéssel kutatható. A b) állagban a közigazgatási iratok találhatók, ig és ig kevés hiánnyal. A dokumentumok iktató-, mutató- és sortári könyvekkel kutathatók. A segédkönyveket kigyűjtött iratok alfabetikus sorba rendezett sorozata követi. Ezeket a raktári jegyzék segítségével lehet áttekinteni. Az évre vonatkozó sortári könyvi bejegyzéseket lásd a IV. B fond 34. kötetében ( évi sortári könyv). A c) állagban a kihágási iratok nyertek elhelyezést. A d) állagban a Fegyverszüneti Ellenőrző Bizottság évi iratai kutathatók. Békés vármegye alispánjának korábban szétválasztott iratanyaga (IV. B és XXI. 3.) a Levéltári Kollégium évi 2. sz. ajánlása alapján került összevonásra. a) Elnöki iratok doboz, 35 kötet = 8,36 ifm 1-8. kötet Jegyzőkönyvek kötet doboz kötet kötet Jegyzőkönyvek mutatóval Iratok Iktatókönyvek Mutatókönyvek

79 b) Általános iratok doboz, 461 kötet = 154,02 ifm doboz Iratok kötet Iktatókönyvek kötet Mutatókönyvek kötet Sortári könyvek kötet Útlevél iktató kötet Közigazgatási bírósági panaszok iktatója kötet Vegyes mutatók, ügynyilvántartó kartonok doboz Vegyes iratok doboz Képviselőválasztási névjegyzék doboz Egyesületek iratai kötet Működő és feloszlatott egyesületek nyilvántartása c) Kihágási iratok doboz, 7 kötet = 0,58 ifm 1^4. doboz Iratok kötet Iktató- és mutatókönyv 1935, d) A Fegyverszüneti Ellenőrző Bizottság iratai doboz = 0,24 ifm 1-2. doboz Iratok Összesen: 1179 doboz, 503 kötet = 163,20 ifm IV. B Békés Vármegye Árvaszékének iratai Az árvák, gondnokoltak hatósági felügyeletét 1872-től a törvényhatóságoknak alárendelt, önkormányzati szervként működő vármegyei árvaszékek látták el. Az árvaszékek jogállását, szervezetét és működését az évi 20. tc. 177., 179.,

80 182., 188. paragrafusa, valamint a /1877. sz. belügyminiszteri rendelet szabályozta. Békés vármegye évi gyámsági és gondnoksági ügyekről szóló szabályrendelete értelmében a megyei árvaszék személyzetét az elnök, három ülnök, egy-egy jegyző, ügyész, számvevő, pénztárnok, ellenőr, könyvvezető, nyilvántartó, iktató, kiadó, levéltárnok, két írnok és megfelelő számú díjnok alkotta. A három ülnököt a törvényhatósági bizottság saját tagjaiból választotta hat évre, az ügyészi teendőket a vármegyei tiszti főügyész látta el. Az árvaszék végrehajtó közegei a járásokban a főszolgabírák, a községekben az elöljáróság tagjai (községi jegyző, közgyám, pénztárnok, ellenőr, gyámügyi esküdt) voltak. Az árvaszéki tanácsüléseken (hetenként legalább kétszer) az elnökön kívül az ülnökök, jegyzők és az ügyész vettek részt. A legfontosabb árvaszéki ügykörök a következők voltak: atyai hatalomtól történő megfosztás, elhagyatottsági ügyek, gondnokság alá helyezés, gyámi számadások, hagyatéki ügyek, házasságon kívül született gyermekek ügyei, holttányilvánítási ügyek, kiskorúak bűnügyei, kiskorúak házasságkötési ügyei, kölcsönügyek, nagykorúsítási ügyek, örökbefogadási ügyek, szerződések (adásvételi, haszonbérleti, vagyonátruházási) jóváhagyása, tartási ügyek. A Békés megyei árvaszéki anyag sok hányattatáson ment keresztül, ennek eredményeként az 1944-ig keletkezett jelentős mennyiségű dokumentum jó része elpusztult a második világháború idején. A maradékot az 1944 után keletkezett iratokhoz csatolták. Az közötti iratokat az árvaszékek megszűnése után a megyei tanács vb igazgatási osztálya az 1950-ben területileg illetékes városi illetve járási gyámügyi előadóknak adta át megőrzés, valamint az ügyek továbbvitele céljából. A vonatkozó segédkönyvekben az ügyek iktatószámai mellett színes ceruzával jegyezték fel, melyik város vagy járás gyámügyi előadójának adták át a kapcsolódó iratokat. A későbbiek folyamán ez az iratanyag levéltári őrizetbe került, és selejtezésen esett át. Az önkényesen szétválasztott iratokat utólag egy fondban egyesítettük, úgy, hogy az úgynevezett járási dokumentumok egy-egy állagot alkotnak. Hasonlóképpen a Sarkadi járás (1950 előtt Bihar vármegye), valamint Dévaványa (1950 előtt Jász-Nagykun-Szolnok vármegye) árvaszéki anyaga. Az a-h) állag a Békési, Gyomai, Gyulai, Orosházi, Szarvasi, Szeghalmi és Sarkadi járások, valamint Dévaványa nagyközség kigyűjtött árvaszéki iratait foglalja magába. A kutatást az i) állagba sorolt iktató- mutató- és számsorkönyvek segítik. A j) állagban árvaszéki vegyes iratok találhatók. a) A Békési járás árvaszéki iratai doboz = 5,04 ifm doboz Iratok b) A Gyomai járás árvaszéki iratai doboz = 1,92 ifm

81 1-16. doboz Iratok c) A Gyulai járás árvaszéki iratai doboz = 1,80 ifm doboz Iratok d) Az Orosházi járás árvaszéki iratai doboz = 2,88 ifm doboz Iratok e) A Szarvasi járás árvaszéki iratai doboz = 2,76 ifm doboz Iratok f) A Szeghalmi járás árvaszéki iratai doboz = 3,12 ifm doboz Iratok g) A Sarkadi járás (Bihar vármegye) árvaszéki iratai doboz = 0,84 ifm 1-7. doboz Iratok h) Dévaványa nagyközség (Jász-Nagykun-Szolnok vármegye) árvaszéki iratai doboz = 1,08 ifm 1-9. doboz Iratok i) Segédkönyvek és vegyes nyilvántartások kötet = 5, 00 ifm 1-3. kötet Iktatókönyvek kötet Iktatókönyvek névmutatóval

82 kötet kötet kötet Mutatókönyvek Számsorkönyvek Nyilvántartások j) Vegyes iratok doboz = 0,84 ifm 1-7. doboz Iratok Összesen: 169 doboz, 118 kötet = 25,28 ifm IV. B Békés vármegye tiszti főorvosának iratai A megye főorvosa a törvényhatóság területén a közegészségügy felelőse volt. Feladatkörét az évi 42. te. alapján kidolgozott évi vármegyei szervezési szabályrendelet részletesen szabályozta. Az 1891-ben kiadott megyei szervezési szabályrendelet az évi 14. tc. 154., 156. és 162. paragrafusaira és az ezek végrehajtása tárgyában kiadott miniszteri rendeletekre hivatkozott a tiszti főorvos munkakörének meghatározásánál. Az évi 21. tc. 67. paragrafusa a vármegye központi tisztviselői közé sorolta, akit a főispán a 80. paragrafus értelmében, a törvényhatóság egészségügyi bizottságának véleményét figyelembe véve élethossziglan nevezett ki. A megyei tiszti főorvos az alispán (mint másodfokú közegészségügyi hatóság) szakközege volt. Az évi 9. tc. kivonta az alispán fennhatósága alól a szakszolgálatot. A törvény szerint a kinevezés és a felügyelet a belügyminiszter jogköre lett ben a 90. ME számú rendelet értelmében a tiszti szolgálat a Népjóléti Minisztérium főhatósága alá került. A tiszti főorvos az évi ME számú rendelet alapján a közegészségügyi bizottság rendes tagja, a szociálpolitikai bizottságnak pedig az évi ME számú rendelet utasítása szerint rendkívüli tanácskozási joggal rendelkező tagja volt tól a népjóléti bizottság tagjaként tevékenykedett (1948. évi és számú rendelet). A tiszti főorvos hatásköre kiterjedt a törvényhatóság egész területére. Köteles volt évente kétszer (tavasszal és ősszel) a megye minden települését felkeresni és tapasztalatairól a főispánnak jelentést tenni. A közigazgatási bizottságnak havonkénti beszámolóval tartozott. Feladatai közé tartozott a kórházak, gyógyintézetek és gyógyszertárak vizsgálata. A népmozgalmi és az egészségügyi viszonyokról adatokat regisztrált, és beterjesztette az alispánnak a himlőoltási kimutatásokkal együtt. Járványok esetén megtette a szükséges intézkedéseket. Szakügyekben utasításokat adott a járási orvosoknak.

83 A tanácsrendszer megalakulásával a tiszti főorvosi elnevezést megyei főorvosira változtatták. A megyei főorvos a tanács egészségügyi és népjóléti osztálya keretében irányította az egészségügyi ellátást. A tiszti főorvos tennivalóinak átvételét a tanács által az évi 196. minisztertanácsi rendelet első paragrafusa írta elő. Az iratanyag rendkívül hiányos. Jelentős forrásértéke a gyógyszerészekre és gyógyszertárakra vonatkozó iratoknak, valamint a havi egészségügyi jelentéseknek van, amelyek összefoglaló adatokat tartalmaznak a megye közegészségügyi viszonyairól. Az iratok között védőnőkkel és bábákkal kapcsolatos személyi ügyek dokumentumai is találhatók. A fond anyaga segédkönyvek hiányában az iratok darabonkénti átnézésével kutatható. 4 doboz, 2 kötet = 0,60 ifm 1. doboz Iratok 2. doboz Egészségügyi havi jelentések 3. kötet Nyilvántartás a Békés megyében között felállított patikákról 4. doboz Gyógyszerészek és gyógyszertári alkalmazottak munkaviszonya 5. kötet Nyilvántartás a megyében működő patikussegédekről 6. doboz Gyógyszerészek törzslapjai A-Z , IV. B Békés vármegye mérnökének iratai A vármegye mérnökének feladatait és hatáskörét, amely a korábbiakhoz képest nem sokat módosult, a megyei szabályrendelet határozta meg. A vármegye tisztikarának központi tisztviselői közé tartozott. Békés vármegye évi szabályrendeletének 13. paragrafusa részletesen taglalta a mérnöki teendőket. Eszerint felügyelte a megyei utakat, hidakat, átereszeket, a megye tulajdonában lévő épületeket. A karbantartásukhoz, felújításukhoz szükséges költségvetéseket elkészítette, majd az alispánhoz, illetve az építészeti és közmunka küldöttséghez benyújtotta. Állapotrajzokat készített az általa felügyelt műtárgyakról, és azokat folyamatosan kiegészítette. Az építményekről évente leltárt készített, amelyet a számvevőséghez terjesztett be. Árvizek alkalmával műszaki tanácsokat adott a veszélyeztetett településeknek. Folyamatosan figyelemmel kísérte az ármentesítő és szabályozó társulatok tevékenységét. Adott esetben megvizsgálta a megye területén felállítani szándékozott gőzgépeket, és azokat véleményezte. A közgyűlés vagy az alispán utasítására minden, a megye hatáskörébe tartozó és mérnöki ismereteket igénylő ügyben intézkedett. Az évi 25. tc. megszüntette a vármegyei mérnöki hivatalokat, és a megyei önkormányzattól függet-

84 len állami szakhivatalok felállítását rendelte el (lásd VI Gyulai Államépítészeti Hivatal iratai). A fond iratanyaga Kis Kéry Mihály vármegyei mérnök működése alatt keletkezett iratokat tartalmazza, amelyek hiányosan maradtak fenn, és jórészt a megyei közgyűlés jegyzőkönyvéből kiírt, mérnöki hatáskörbe tartozó ügyekkel kapcsolatos cikkek. Az iratok között jórészt közmunkáknak, kisebb jelentőségű út-, híd- és megyei tulajdont képező községi épületek javításának dokumentumai találhatók. Emellett néhány költségvetés és árlejtés is fellelhető közöttük. Az iktatott iratokhoz egy évenként újrakezdődő sorszámozású iktatókönyv kapcsolódik. Figyelmet érdemel Békés vármegye gyulai székházának (jelenleg polgármesteri hivatal) évi átépítési naplója. 1 doboz, 2 kötet = 0,16 ifm 1. doboz Iratok kötet Iktatókönyv kötet A gyulai megyeháza átépítési naplója IV. B Békés Vármegye Számvevőségének iratai A vármegyék pénzgazdálkodását ellenőrző és felülvizsgáló intézmények a 19. század elejétől alakultak meg. Békés megyében 1807-ből van adat a számadásokat vizsgáló törvényszék meglétére. A megyei pénzkezelést felülvizsgáló szakszolgálatot a kamara szorgalmazására építették ki. Egy évi helytartótanácsi rendelet szabályozta a megyei számvevő törvényszékek működését, amelyek az évi 11. tc. alapján megyei számvevőszék néven működtek tovább április 17-ig, a pénzügyigazgatás állami átszervezéséig. A megyei számvevőség az alispáni hivatal keretében működött. Elén a főszámvevő állt, és öt beosztott alszámvevő látta el a pénztári ellenőrzés, a bevételek és a kiadások nyilvántartása körüli feladatokat. A vármegyei pénzkezelés ellenőrzését, a számfejtés és számvitel körüli teendőket egy 1883-ban kiadott számú belügyminiszteri rendelet szabályozta. A számvevőség egyik legfontosabb feladata a megyei költségvetés összeállítása volt. Felülvizsgálta a községi költségvetéseket, elosztotta az adók révén befolyt pénzeket, a közgyűlés döntése alapján meghatározta a pótadókulcsot, felülvizsgálta a községi pótadó mértékének jogosultságát. A számvevőség felügyelete alá tartoztak a következő, megyei kezelésben lévő pénztárak: vármegyei házipénztár, közúti, gyámi és közalapítványi, köz- és magánárvavagyoni, gondnoki, községi iskolai, községi jegyzői nyugdíj intézeti és egyéb pénztárak.

85 A számvevőségek szervezetében az 1902, évi 3. tc. hozott változást. A vármegyék központi pénztári teendőit a megyeszékhelyeken lévő állampénztárak (adóhivatalok) vették át, a központi számvevői teendőket pedig a királyi pénzügyigazgatóságok mellé rendelt számvevőségekre bízták. A számvevőségek megmaradtak az alispáni hivatalok keretében, de felügyeletüket a pénzügyminisztérium látta el. Az évi számú BM rendelet intézkedett a vármegyék háztartásáról, és a vármegyei pénztárak kezelését a postatakarékpénztárakra bízta. A vármegyei értékletétek és értékek kezelését továbbra is az adóhivataloknál hagyta. A számvevőségi teendőket a Pénzügyminisztériumtól a Belügyminisztérium vette át. A számvevőségek működését az évi I. törvény életbe lépése szüntette meg. A levéltárba bekerült iratanyag szerény töredéke a fondképző egykori teljes anyagának. A rendezés során bizonyos típusú iratokból sorozatokat lehetett képezni: ménvizsgáló bizottság jegyzőkönyvei, békéscsabai gyámpénztári naplók, községi zárszámadási, valamint kölcsöntartozási kimutatások. A sorozatokba nem vonható iratokról darabszintű kimutatás készült. A korabeli segédletek hiánya miatt az iratanyag a részletes raktári jegyzék segítségével kutatható. 2 doboz = 0,28 ifm 1. doboz Ménvizsgáló bizottság jegyzőkönyvei Békéscsabai gyámpénztári naplók Békés megyei községek kölcsöntartozási kimutatásai Békés megyei községek zárszámadási kimutatásai Békés megyei községek ínségsegély elszámolásai 1933 Zárszámadások, költségvetések doboz Gyula város, Füzesgyarmat, Mezőberény, Nagyszénás, Tótkomlós pénzügyi iratai IV. B Békés megye szociális felügyelőjének iratai A szociális gondoskodásnak a második világháború után különösen jelentős szerepe volt. (A megyei szociális főfelügyelői státust 1938-ban hozták létre.) Ezt a tevékenységet a évi ME számú - az állam szociálpolitikai feladatairól és a szociálpolitikai szervekről alkotott - rendelet szabályozta. A rendelet kimondta, hogy a társadalom szociális jellegű tevékenységét intézményesen kell támogatni. A népesség élethelyzetének javítása állami és önkormányzati jogszabályokkal érvényesített közfeladat. A népjóléti miniszter feladata volt a szociálpolitikai feladatok, célkitűzések megszervezése. Munkáját mint véleményező és javaslattevő szerv az Országos Szociálpolitikai Tanács segítette. A szociális gondozással kapcsolatos szakszolgálatot a népjóléti miniszter felügyelete alá tartozó állami tisztviselők, szociális főfelügyelők,

86 felügyelők és szociális titkárok látták el. A szociális főfelügyelők az állami szociálpolitikai igazgatás központi szervei, a szociális felügyelők a törvényhatósági szervei voltak. A szociális titkárok a megyei jogú városok, a járások és a községek szociális feladatainak ügyintézői voltak. A évi ME számú rendelet végrehajtása tárgyában született évi NM számú rendelet részletesen szabályozta a szociálpolitika feladatait és hatóságait. Eszerint a szociális felügyelő a törvényhatóság első tisztviselőjének, az alispánnak a szakközege volt. Feladatai közé tartozott Békés megye szociális viszonyainak figyelemmel kisérése, azok megjavítására javaslat tétele, a megye területén zajló szociális munka és hadigondozás irányítása, a megye szociális munkatervének elkészítése, a törvényhatóság területén működő szociális titkárok irányítása. Előadója volt a törvényhatósági szociálpolitikai tanácsnak, a közigazgatási bizottságnak pedig negyedévenként jelentéstétellel tartozott. A fond évi iktatott iratanyagát iktatókönyv segítségével lehet kutatni. 3 doboz, 2 kötet = 0,42 ifm 1. doboz Bizalmasiratok 1946 Iratok doboz Iratok doboz Iratok kötet Iktatókönyvek IV. B Békés vármegye főcsendbiztosának iratai A vármegyék 1881-ig - amikor is elvesztették a közbiztonság fenntartására vonatkozó jogkörüket - pandúrokból álló saját karhatalommal látták el a közbiztonsági szolgálatot. Ezt a helyzetet változtatta meg az évi 3. tc. (a közbiztonsági szolgálat szervezéséről), amely alapján a közbiztonsági szolgálat ellátására katonailag szervezett magyar királyi csendőrséget állítottak fel. (A csendőrséget eredetileg az június 8-án kiadott császári rendelet alapján hozták létre, szervezeti szabályát egy január 18-án kelt belügyminiszteri rendelet tartalmazta. Működését az március 23-án közzé tett királyi rendelet szüntette meg.) A csendőrkerületek felállításával egyidejűleg megszüntették a vármegyék karhatalmi szerveit, és a vármegyei költségvetésből törölték fenntartásuk költségeit. A megyei csendbiztos kis mennyiségű iratanyagában járási csendbiztosi jelentések, vagyon elleni vétségek vizsgálatának, körözött személyek elfogásának és bűnesetek bejelentésének dokumentumai találhatók. Segédletek hiányában az iratok darabonkénti átnézéssel kutathatók. 1 doboz = 0,04 ifm 1. doboz Iktatott iratok

87 IV. B Békés Vármegye Közigazgatási Bizottságának iratai A vármegyei közigazgatási bizottságokat az évi 6. tc. rendelkezései alapján állították fel. Jogkörük a vármegye területén meghatározott közigazgatási (közoktatás, közút- és vám, hajózás, malom, posta, igazság, katonai, fegyelmi és gazdasági) ügyek intézésére és a fegyelmi hatóság gyakorlására terjedt ki. A törvény által meghatározott önkormányzati ügyekben fellebbviteli fórumként működött. A közigazgatási bizottság szervezetileg a vármegyei önkormányzathoz kapcsolódott, de önálló állami szerv volt. Felállításával korlátozódott a megye önkormányzati önállósága, ugyanakkor biztosította a törvényhatóság beleszólását az állami szakszervek működésébe. A bizottságnak különféle (egészségügyi, erdészeti gazdasági stb.) albizottságai voltak. Az évi 30. tc. jelentősen megnyirbálta feladatkörét, érdemleges intézkedési jogát, fellebbviteli hatáskörét megvonta. Egyes al- és szakbizottságainak hatásköre azonban megmaradt. A második világháború után a 14/1945. ME számú rendelet kimondta újjáalakítását. Az 1030/1945. ME számú rendelet meghatározta tagjainak számát és jogkörét. A közigazgatási bizottságokat 1950-ben, a tanácsrendszer életbelépésével szüntették meg. A fondot négy állag alkotja. Az a) állagban ülésjegyzőkönyvek találhatók. A b) állag az általános iratokat tartalmazza. Az iratokat , valamint között kútfős rendszerben kezelték. Az alábbiakban közöljük a kútfőket, amelyek megnevezése tájékoztatást nyújt a bizottság által intézett ügyek tematikájáról. Kútfők I. Miniszteri rendeletek, köriratok II. Közoktatási ügyek III. Vasútügyek IV. Közmunka ügyek V. Vízépítészeti és vízszabályozási ügyek VI. - VII. Posta- és távírdai ügyek VIII. Börtön- és igazságügyek IX. Pénzügyek X. Katonaügyek XI. Közegészségügyek XII. Fegyelmi ügyek XIII. Rendőrségi ügyek XIV. Vegyes ügyek Kútfők I. Általános közigazgatási ügyek (községi, közegészségügyi, betegápolási)

88 II. Pénzügyek III. Közoktatási ügyek IV. Közgazdasági és iparügyek V. Közúti, közmunka, vasúti, posta és távírda ügyek VI. Vízépítészeti, vízszabályozási és malomügyek VII. Mezőrendőrségi ügyek VIII. Cseléd- és munkásügyek IX. Börtön- és igazságügyek X. Katonaügyek XI. Fegyelmi ügyek XII. Gyámhatósági ügyek XIII. Erdészeti ügyek XIV. Vegyes ügyek Az iratanyagban történő kutatást iktató-, mutató- és sortári könyvek segítik. A c) állag a gazdasági albizottság (GALB) iratait tartalmazza. Haszonbérletek, szerződések, OFB (Országos Földrendező Bizottság) működésének dokumentumai találhatók az állagban. A kutatást iktató- és mutatókönyvek segítik. A d) állag a közigazgatási választmány iratait őrzi. Az iratok segédkönyvek hiányában egyenkénti átnézéssel kutathatók. a) Jegyzőkönyvek doboz = 0,36 ifm 1-3. doboz Ülésjegyzőkönyvek b) Általános iratok doboz, 13 csomó, 66 kötet = 30,18 ifm doboz Iratok kötet Iktató- és mutatókönyv kötet Iktatókönyv kötet Iktató- és mutatókönyv kötet Iktatókönyvek Iktató- és mutatókönyvek kötet Iktatókönyvek kötet Iktató- és mutatókönyvek kötet Mutatókönyvek kötet Arvaügyi fellebbviteli, erdei albizottsági és egészségügyi albizottsági iktató kötet Sortári könyvek csomó Vegyes iratok

89 c) Gazdasági albizottság (GALB) iratai doboz, 7 kötet = 1,76 ifm doboz Iratok kötet Iktató- és mutatókönyvek 20. kötet Mutatókönyv d) Közigazgatási választmány iratai csomó = 0,14 ifm 1. csomó Iratok ifm Összesen: 235 doboz, 14 csomó, 73 kötet = 32,44 IV. B A Békéscsabai járás főszolgabírájának iratai A főszolgabírók és főjegyzők hatás- és feladatkörét lásd a IV. B fond bevezetőjében. A Békéscsabai járáshoz 1872-ben a következő települések tartoztak: Békéscsaba mezőváros, Gerendás, Vandhát, Szentmiklós és Kiskondoros puszták, Gyoma mezőváros, Nagyállás, Póhalom, Székhalom. Ege, Felhalom és Csudaballa puszták, Endrőd község, Nyárszeg, Sima és Csejt puszták, Újkígyós kertésztelep és Ókígyós puszta ben megalakult a Gyomai járás Gyoma és Endrőd településekből, így ezekkel csökkent a Csabai főszolgabíróság területe. Békéscsaba 1918-tól rendezett tanácsú város lett, a járás 1919-ben megszűnt, Újkígyóst és Ókígyós pusztát a Gyulai járáshoz csatolták. A fond iktatott iratanyaga rendkívül hiányos, elsősorban segédkönyvek maradtak fenn. Az a) állagban közigazgatási iratok találhatók. A három dobozt kitevő, jórészt az első világháború idejéből származó iktatott iratanyag mellett az iktató- és mutatókönyvek csaknem teljes sorozatát őrzi az állag. A b) állag kihágási iratai iktató- és mutatókönyvekből állnak. a) Közigazgatási iratok doboz, 83 kötet = 4,51 ifm 1-3. doboz Iratok 1898,

90 4-49. kötet kötet Iktatókönyvek Mutatókönyvek b) Kihágási iratok kötet = 0,35 ifm 1-7. kötet kötet Iktatókönyvek Mutatókönyvek Összesen: 3 doboz, 97 kötet = 4,86 ifm IV. B A Békési járás főszolgabírójának, 1945-től főjegyzőjének iratai (1956) A főszolgabírók és főjegyzők hatás- és feladatkörét lásd a IV. B fond bevezetőjében. A Békési járáshoz 1872-ben a következő települések tartoztak: Békés mezőváros, Mezőberény és Köröstarcsa községek, Bélmegyer, Fásmellék, Kamut puszták ben a járás székhelye, Békés nagyközségi státuszban volt, egyéb változás nem történt. A fondot négy állag alkotja. Az a) állag elnöki iratait egyetlen iktatókönyv alkotja. A b) állagban a közigazgatási iratok találhatók. Az iktatott iratanyag hiányosan, az és az évekből maradt fenn. A korábbi évek dokumentumainak témájáról az iktató- és mutatókönyvek (1872-től) tájékoztatnak. Ebben az állagban nyertek elhelyezést az évi 20. tc. értelmében főszolgabírói hatáskörbe utalt gyám- és gondnoki ügyek megmaradt iratai, mégpedig gyámoltak nyilvántartásai és haláleset-felvételi jegyzőkönyvek. A c) állag iparügyi iratai között töredékesen iparengedélyek, iparigazolványok, árusítások engedélyezései találhatók. A d) állag kihágási irataiban csak iktató- és mutatókönyvek kutathatók. A Békési járás főszolgabírójának és főjegyzőjének korábban szétválasztott iratanyaga a Levéltári Kollégium évi 2. számú ajánlása alapján került egyesítésre. a) Elnöki iratok kötet = 0,02 ifm 1. kötet Iktatókönyv

91 b) Közigazgatási iratok doboz, 108 kötet = 7,92 ifm doboz Iratok , * kötet Iktatókönyvek kötet Mutatókönyvek kötet Hadigondozottak nyilvántartása kötet Gyámoltak nyilvántartása kötet Haláleset-felvételi nyilvántartások kötet Hivatali és politikai jogvesztettek nyilvántartása c) Iparügyi iratok doboz, 3 kötet = 0,47 ifm 1-2. doboz Iratok 1945, doboz Munkakönyvi nyilvántartó lapok kötet Árusítási engedélyek nyilvántartása d) Kihágási iratok kötet = 0,99 ifm kötet Iktatókönyvek, iktató- és mutatókönyvek kötet Mutatókönyvek Összesen: 42 doboz, 145 kötet = 9,40 ifm IV. B A Gyomai járás főszolgabírájának, 1945-től főjegyzőjének iratai (1957) A főszolgabíró és főjegyző hatáskörét és feladatait lásd a IV. B fond bevezetőjében. A Gyomai járást 1877-ben hozták létre az addig a Békéscsabai járáshoz tartozó

92 Gyoma és Endrőd községekből és pusztáikból. Békés vármegye évi szabályrendelete szerint a szolgabírósághoz tartozott: Gyoma nagyközség, Nagyállás, Póhalom, Székhalom, Ege, Csudaballa puszták, Endrőd nagyközség, Nyárszeg, Sima, Csejt puszták ban az endrődi határból kivált, újonnan megalakult Huny a nagyközséggel bővült a főjegyzőség. A fond hat állagból áll. Az a) állag elnöki és bizalmas iratok töredékét tartalmazza. Segédkönyvek hiányában egyenkénti átnézéssel kutatható. A b) állagban a közigazgatási iratok nyertek elhelyezést. Az iktatott dokumentumok 1908-tól folyamatosan, de nagyon hiányosan maradtak fenn. A segédkönyvek ig, az 1930-as évekből hiányosan állnak rendelkezésre. A c) állag iparügyi irataiban 1945 utáni iparigazolványok és két iparlajstrom kutatható. A d) állagban található kihágási iratok csak segédkönyveket tartalmaznak. Az e) állag évi hadigondozási iratokat foglal magában, amelyek segédkönyvek hiányában darabonkénti átnézéssel kutathatók. Az f) állag Endrőd, Gyoma és Hunya nagyközségek országgyűlési választási névjegyzékeit tartalmazza az évekből. A főszolgabíró és a főjegyző korábban szétválasztott iratanyaga (IV. B és XXI. 9.) a Levéltári Kollégium évi 2. számú ajánlása alapján került egyesítésre. a) Elnöki és bizalmas iratok , doboz = 0,12 ifm 1.doboz Iratok , 1950 b) Közigazgatási iratok doboz, 113 kötet = 11,21 ifm doboz Iratok kötet Iktatókönyvek kötet Mutatókönyvek 176. doboz Közellátási iratok Sorozási iratok 177. doboz Alakuló tanácsok iratai c) Iparügyek iratai doboz, 2 kötet = 0,34 ifm 1-2. doboz 3^1. kötet Iparigazolványok Iparlajstromok d) Kihágási iratok

93 18 kötet = 0,20 ifm kötet Iktatókönyvek kötet Mutatókönyvek kötet Elítéltek nyilvántartása e) Hadigondozási iratok doboz = 0,36 ifm 1-3. doboz Iratok f) Országgyűlési választási névjegyzékek doboz = 4,44 ifm doboz Iratok Összesen: 107 doboz, 137 kötet = 16, 67 ifm IV. B A Gyulai járás főszolgabírójának, 1945-től főjegyzőjének iratai A főszolgabírók és főjegyzők hatás- és feladatkörét lásd a IV. B fond bevezetőjében. A Gyulai járás területéhez tartozott Doboz, Gyulavári és Kétegyháza ben Újkígyóst a megszűnő Békéscsabai járástól átcsatolták a Gyulaihoz ben Mezőmegyer kivált Doboz területéből, és önálló községgé alakult (1973-tól Békéscsabához tartozik) ben a járás települései: Doboz, Elek, Gyulavári, Kétegyháza és Újkígyós. A fond három állagból áll. Az a) állagban találhatók az elnöki iratok iktatókönyvei az évek időszakából. A b) állagban a közigazgatási iratok nyertek elhelyezést. Az iktatott iratanyag 1877-től kezdve maradt meg, és elég hiányosan áll rendelkezésre. Az ig terjedő időszak dokumentumai nem kerültek a levéltár őrizetébe. Az iktatott iratanyagban történő kutatást iktató- és mutatókönyvek segítik. A c) állagban kihágási iratok nyertek elhelyezést. Az évekből fennmaradt jegyzőkönyveken kívül iktató- és mutatókönyvek, valamint különböző nyilvántartások találhatók. A főszolgabíró és a főjegyző korábban szétválasztott iratanyaga (IV. B és XXI. 11.) a Levéltári Kollégium évi 2. számú ajánlása szerint került egyesítésre.

94 a) Elnöki iratok kötet = 0,02 ifm 1-7. kötet Iktatókönyvek b) Közigazgatási iratok doboz, 94 kötet = 5,67 ifm doboz Iratok 26. doboz Választási iratok Cséplési és begyűjtési eredmények kötet Iktatókönyvek kötet Iktató- és mutatókönyvek kötet Iktatókönyvek kötet Mutatókönyvek , c) Kihágási iratok doboz, 35 kötet = 0,47 ifm 1.doboz Jegyzőkönyvek kötet Iktatókönyvek kötet Mutatókönyvek kötet Bűnügyi iktatókönyv kötet Bűnügyi nyilvántartás kötet Nyilvántartás 1924 Összesen: 27 doboz, 136 kötet = 6,16 ifm IV. B Az Orosházi járás főszolgabírójának, 1945-től főjegyzőjének iratai (1956) A főszolgabíró és főjegyző hatáskörét és feladatait lásd a IV. B fond bevezetőjében. Az Orosházi járáshoz 1872-ben a következő települések tartoztak: Orosháza község, Kiscsákó puszta, Nagyszénás puszta, Bánfalva község, Lajosszénás puszta, Csorvás község, Szabadszenttornya község, Pusztaszenttornya, Tótkomlós község ben: Orosháza, Bánfalva, Csorvás, Pusztaföldvár, Sámson, Nagyszénás, Pusztaszenttornya, Szabadszenttornya, Tótkomlós községek, valamint Lajosszénás, Földvár, Szőllős éa Székegyháza puszták. Az 1948-as állapotok szerint: Orosháza

95 város a járás székhelye, községei: Békéssámson, Csorvás, Gádoros, Gerendás, Nagyszénás, Pusztaföldvár és Tótkomlós. Az iratanyag öt állagból áll. Az a) állagban találhatók az évekből fennmaradt elnöki iratok, elsősorban a járás korabeli politikai életére vonatkozó értékes dokumentumokkal (járási apparátus ügybeosztása, jelentések a közigazgatás fokozottabb ellenőrzésével kapcsolatban, közigazgatási adatlapok a községekről, az első ötéves terv előkészítése, egyesületi ügyek, tagosítás, B-listázás, községi alkalmazottak törzskönyvi lapjai). A b) állag a közigazgatási iratokat tartalmazza. A főjegyzői hatáskör csaknem teljesen megegyezett a főszolgabírók hagyományos tevékenységi körével. A központi rendelkezések, különféle jelentések, összeírások (adatszolgáltatások a városok, községek általános helyzetéről, egyesületekről, könyvtárakról, színházakról, üzemekről, egészségügyről, gyorssegélyakciókról) mellett a mindennapi élet különböző eseményeinek dokumentumai találhatók az iratanyagban. Számos dokumentum szól a politikai élet eseményeiről, a különböző pártokról, 1945-ben a népi bizottságok megalakulásáról, működéséről, a földosztás végrehajtásáról. Sok értékes információ van az ügyiratokban a termelőszövetkezeti csoportok szervezésével, a mezőgazdasági munkák helyzetével kapcsolatban. Külön sorozatot képeznek a költségvetési iratok, valamint 1936-tól az egyesületi, az építészeti és a katonai ügyek dokumentumai. Az iratanyagban történő tájékozódást iktató- és mutatókönyvek segítik. A c) állagban az iparüggyel kapcsolatos dokumentumok nyertek elhelyezést. Az iparengedélyek, iparigazolványok mellett iparlajstromok, tanoncszerződések és bevont munkakönyvek kutathatók. A d) állag kihágási iratai a főszolgabíró büntetőbírói hatáskörének gyakorlásáról adnak képet. A főszolgabíró és a főjegyző korábban szétválasztott iratanyaga (IV. B és XXI. 12.) a Levéltári Kollégium évi 2. számú ajánlása alapján került egyesítésre. a) Elnöki iratok doboz = 0,24 ifm 1-2. doboz Elnöki iratok b) Közigazgatási iratok doboz, 114 kötet = 21,42 ifm doboz Közigazgatási iratok doboz doboz doboz kötet Katonai ügyek Egyesületi ügyek Építési ügyek Iktatókönyvek

96 kötet 258. doboz doboz Mutatókönyvek Pusztaszentetornya felosztása Költségvetési iratok c) Iparügyi iratok doboz, 5 kötet = 5,20 ifm doboz Iparügyek, tanoncszerződések 43^7. kötet Iparlajstromok d) Kihágási iratok doboz, 49 kötet = 1,60 ifm 1-5. doboz Iktatott iratok kötet Iktatókönyvek kötet Mutatókönyvek kötet Kihágási büntetőpénzek nyilvántartása Összesen: 199 doboz, 168 kötet = 28,46 ifm IV. B A Szarvasi járás főszolgabírójának, 1945-tól főjegyzőjének iratai (1855) (1954) A főszolgabíró és főjegyző hatáskörét és feladatait lásd a IV. B fond bevezetőjében. A Szarvasi járás települései 1872-ben a következők voltak: Szarvas mezőváros, Décs, Nagykondoros, Káka, Halásztelek puszták, Békés szentandrás község, Csabacsüd puszta, Öcsöd község, Bábocka, Veresegyház és Nagycsákó puszták tól Szarvas már községi státuszban volt, Nagykondoros puszta pedig 1875-ben Kondoros néven községgé alakult ben Csabacsüd puszta nyert községi rangot. Jelentősebb változás a járás területén 1950-ben következett be, amikor Öcsöd községet Szolnok megyéhez csatolták. A fondképző iratanyaga négy állagból áll. Az a) állag közigazgatási dokumentumai között az egyesületek nyilvántartásai és hadigondozási ügyek is kutathatók. Az iratanyagban történő keresést iktató- és mutatókönyvek segítik. A b) állagban iparengedélyek, iparigazolványok, kereskedők és iparosok 1945 utáni igazolási ügyei találhatók. A c) állagban a kihágási ügyek dokumentumai nyertek elhelyezést. A d) állagban a járás településeinek földosztással, földtulajdonviszonnyal, földadózással kapcsolatos iratai találhatók.

97 A Szarvasi járás főszolgabírói és főjegyzői iratanyaga (IV. B és XXI. 13.) a Levéltári Kollégium évi 2. számú ajánlása alapján került összevonásra. a) Közigazgatási iratok doboz, 91 kötet = 7,28 ifm doboz kötet kötet 123. doboz 124. kötet 125. doboz doboz 128. kötet kötet kötet b) Iparügyi iratok Iratok Iktatókönyvek Mutatókönyvek Költségvetési iratok Begyűjtési iratok Körrendeletek, tájékoztatók Egyesületek nyilvántartása Egyesületek felülvizsgálata, megszüntetése Hadigondozási iratok Fogyasztási főkönyv Községi költségvetések Elkobzott és gazdátlan jószágok nyilvántartása és pénztárnaplója 1907, doboz = 1,44 ifm doboz Iparengedélyek, iparigazolványok 12. doboz Kereskedők, iparosok igazolási ügyei Öcsöd község iparlajstroma c) Kihágási iratok 1893, doboz, 15 kötet = 0,42 ifm 1. doboz Iratok 2-6. kötet Iktatókönyvek 7-8. kötet Iktató- és mutatókönyvek kötet Iktatókönyvek kötet Mutatókönyvek 14. kötet Számadáskönyv 15-]6. kötet Pénzbüntetések pénztári naplója , d) Vegyes nyilvántartások doboz, 117 kötet = 1,50 ifm

98 1 4. doboz Földkiosztási iratok 1945 Vetési, cséplési eredmények nyilvántartása kötet Békésszentandrás földtulajdonviszonnyal kapcsolatos iratai kötet Csabacsüd földtulajdonviszonnyal kapcsolatos iratai kötet Kondoros földtulajdonviszonnyal kapcsolatos iratai kötet Örménykút földtulajdonviszonnyal kapcsolatos iratai év nélkül kötet Szarvas földtulajdonviszonnyal kapcsolatos iratai Összesen: 61 doboz, 223 kötet = 10,64 ifm IV. B A Szeghalmi járás főszolgabírójának, 1945-től főjegyzőjének iratai A főszolgabíró és főjegyző hatáskörét és feladatait lásd a IV. B fond bevezetőjében. A Szeghalmi járáshoz tartozott 1872-ben: Szeghalom község a határába eső pusztákkal, Füzesgyarmat mezőváros, Bucsa, Cséfa puszták, Vésztő község, Körösladány község és Fás puszta. A későbbiek során két változás történt a járás területén: Füzesgyarmat községi státuszba került, Bucsa puszta pedig községgé alakult (1941-ben). A Szeghalmi járás iratanyaga hiányosan maradt fenn. A főszolgabírói közigazgatási iratok a második világháború során károsodtak. Az évek dokumentumai elsősorban az alispáni hivataltól érkezett rendelkezések, utasítások. Az iratanyag jelentős részét képezik a járáshoz tartozó községekből a főszolgabíróhoz beterjesztett katonai állítási lajstromok az 1880-as évektől az 1920-es évek végéig. Kisebb hiányosságokkal maradt meg az évkor iktatott anyaga, amelyben a második világháborút követő időszak eseményeinek, a földosztásnak, a politikai és igazgatási élet átalakulásának, a közellátás szervezésének dokumentumai kutathatók. A fondót öt állag alkotja. Az a) állag a hiányosan fennmaradt közigazgatási iratokat tartalmazza. Az és az éveket kivéve az iratanyag kutatásához iktató- és mutatókönyvek állnak rendelkezésre. A b) állagban községenként sorba rendezett katonai állítási lajstromok vannak elhelyezve. A c) állagban kihágási iratok találhatók, amelyek jó része segédkönyvekkel rendelkezik.

99 A d) állagban második világháború utáni hadigondozási iratok nyertek elhelyezést. A e) állag évi közellátási iratokat tartalmaz. A Szeghalmi járás főszolgabírájának és főjegyzőjének korábban szétválasztott fondjait (IV. B és XXI. 14.) a Levéltári Kollégium évi 2. számú ajánlása alapján egyesítettük. a) Közigazgatási iratok doboz, 52 kötet = 9,24 ifm doboz Iratok kötet Iktatókönyvek kötet Mutatókönyvek 116. kötet Nyilvántartás hivatalvesztésre, politikai jogaik gyakorlásától való felfüggesztésre és foglalkozásuktól való eltiltásra ítéltekről b) Állítási lajstromok kötet = 0,42 ifm kötet Állítási lajstromok községenként c) Kihágási iratok doboz, 13 kötet = 0,77 ifm 1-5. doboz Iratok kötet Iktatókönyvek kötet Mutatókönyvek d) Hadigondozási iratok doboz = 0,36 ifm 1-3. doboz Iratok e) Közellátási iratok doboz = 0,11 ifm

100 1. doboz Iratok 1949 Összesen: 73 doboz, 107 kötet = 10,90 ifm IV. B A Békési járás tisztiorvosának iratai A tisztiorvosok hatáskörének és feladatainak általános leírását lásd IV. B a Gyomai járás tisztiorvosának iratai fond bevezetőjében. A Békési járás tisztiorvosa a fond iratainak keletkezése idején dr. Tolvay István volt. Az iratanyag tájékoztatást nyújt a járás egészségügyi helyzetéről és a hadifogságból visszatértek beilleszkedését elősegítő intézkedésekről. A kis terjedelmű fond iktatott iratokból és egy bábanaplóból áll. Segédkönyvek nem maradtak fenn, így a dokumentumok egyenkénti átnézéssel kutathatók. 1 doboz = 0,12 ifm 1. doboz Iratok Bábanapló 1946 IV. B A Gyomai járás tisztiorvosának iratai Az évi 21. tc. értelmében a járási tisztiorvos a megye kültisztviselői közé tartozott, akit a megye főispánja nevezett ki, élethossziglan. Az első fokú közegészségügyi hatósági teendőket ellátó főszolgabíró (1945-től főjegyző) szakközege volt. Az évi 9. tc. a belügyminiszter hatáskörévé tette a kinevezést és a felügyeletet. Az évi 90. M.E. számú rendelet a Népjóléti Minisztérium főhatósága alá helyezte a szolgálatot. A tanácsrendszer megalakulásával elnevezése járási főorvosra változott. A járási főorvos a tanács egészségügyi és népjóléti osztálya keretében a közegészségügyi ellátást irányította. A járási tisztiorvos a járás községeinek egészségügyi felügyeletét és az ebből adódó feladatokat látta el. Hatáskörébe tartozott a járványügy, a gyógyszerellátás, a védőnőhálózat irányítása és felügyelete. Havonta jelentést készített munkájáról, amelyet a főszolgabíró az alispánhoz terjesztett be. Negyedévenként bejárta a járás minden községét, és erről a főszolgabírónak jelentést tett. Szakmai felettese a megyei tiszti főorvos volt. A Gyomai járás tisztiorvosának iratanyaga rendkívül hiányos, töredékes, kutatása a korabeli segédletek hiánya miatt darabonkénti átnézéssel lehetséges.

101 A Gyomai járás tisztiorvosának iratanyagát, amelyet a korábbi rendezési elveknek megfelelően az évi korszakhatárral két fondba soroltak (IV.B.414. és XXI. 10.) 2003-ban a Levéltári Kollégium évi 2. számú ajánlása értelmében újra egybeolvasztottuk. 1 doboz = 0,12 ifm 1. doboz Iratok 1934, IV. B A Szarvasi járás tisztiorvosának iratai A tisztiorvosok hatáskörének és feladatainak általános leírását lásd IV. B a Gyomai járás tisztiorvosának iratai fond bevezetőjében. A Szarvasi járás tisztiorvosa 1947-ben dr. Krajcsovics Pál volt. Az iratanyagban iktatott iratok, pénzügyi iratok, havi közegészségügyi jelentések, és gyárvizsgálati jegyzőkönyvek találhatók. A segédkönyvek hiányoznak, így az iratok darabonkénti átnézéssel kutathatók. 5 doboz = 0,62 ifm 1-4. doboz Iktatott iratok Pénzügyi iratok doboz Havi közegészségügyi jelentések 1947,1949 Gyárvizsgálati jegyzőkönyvek 1949 IV. B A Szeghalmi járás tisztiorvosának iratai 1948 A tisztiorvosok hatáskörének és feladatainak általános leírását lásd IV. B a Gyomai járás tisztiorvosának iratai fond bevezetőjében. A Szeghalmi járás tisztiorvosának egyetlen évnyi, csekély mennyiségű iratanyaga segédletek hiányában darabonkénti átnézéssel kutatható. 1 doboz = 0,05 ifm 1. doboz Iratok 1948

102 IV. B A Békési járási állatorvos iratai A járási állatorvosok tevékenységét és hatáskörét illetően lásd a IV. B a Szeghalmi járási állatorvos iratai fond bevezetőjét. A Békési járási állatorvosnak, dr. Simontsits Jenőnek évi iktatott iratai maradtak fenn. A fond anyaga segédletek hiányában egyenkénti átnézéssel kutatható. 2 doboz = 0,24 ifm 1. doboz Iratok doboz Iratok 1949 IV. B A Szeghalmi járási állatorvos iratai Az állategészségügy rendezéséről az első jelentős törvényt 1888-ban bocsátották ki (7. tc. Az állategészségügy rendezéséről). Járási állatorvosokról nem tett említést a törvény. Az évi 17. tc paragrafusa már részletesen szabályozta a járási m. kir. állatorvosok hatáskörét és feladatait. Az évi 19. tc. (Az állategészségügyről), valamint a végrehajtása tárgyában megjelent évi számú m. kir. földművelésügyi rendelet újraszabályozta az állategészségügy, így többek között az állatorvosi szakszolgálat tennivalóit. A járási állatorvos a főszolgabíróhoz, majd 1945-től a főjegyzőhöz mint elsőfokú állategészségügyi hatósághoz beosztott szakközeg volt. Azon községeknek, amelyek saját állatorvost nem tartottak, állategészségi ügyekben tanácsadójaként szerepelt. Szakszolgálatának ellátását a vármegyei állatorvos ellenőrizte és felügyelte. Feladatai a következők voltak: az állategészségügy felügyelete, járványügyek intézése, állatszállítások egészségügyi szempontból történő ellenőrzése, kényszervágások engedélyezése, hizlaldák, baromfitelepek ellenőrzése, állatvásárok, dögtelepek felügyelete, kisebb állategészségügyi teendők ellátása. Szakmai jelentéseit a megyei állatorvosnak tette, a főszolgabírónak pedig javaslattevő előadója volt állategészségügyi vonatkozású kérdésekben. A Szeghalmi járási állatorvosnak töredék iratanyaga maradt fenn az évekből. Segédletek nem kerültek a levéltár őrizetébe, ezért kutatása darabonkénti átnézéssel lehetséges. 1 doboz = 0,12 ifm 1. doboz Iratok

103 IV. B A Békési járás szociális titkárának iratai A szociális szakszolgálattal kapcsolatban lásd a IV B Békés megye szociális felügyelője fond bevezetőjét. A járási szociális titkár a népjóléti miniszter évi számú rendelete értelmében a járási főjegyző szakközege és a községi szociális titkárok felettese volt. Feladatai közé tartozott a járás szociális viszonyainak és a szociális szervek, intézmények, támogatásra szoruló családok figyelemmel kísérése. Havonta jelentést tett a megyei szociális felügyelőnek. Szükség esetén kiszállt a járás községeibe, és intézkedett. A népjóléti miniszter évi számú rendelete 41. paragrafusa értelmében figyelemmel kísérte és elősegítette a hadigondozottak érdekeinek védelmét és szociális támogatását. Az előbbi rendelet 42. paragrafusa alapján tagja volt a járási hadigondozó bizottságnak nyarán, a tanácsrendszer megalakulásával, feladatkörét a járási tanács igazgatási osztálya vette át. A fond csekély iratanyagában hadifoglyok ügyeivel, sokgyermekes anyák segítésével, UNRA adományok szétosztásával és elszámolásával kapcsolatos dokumentumok találhatók. Segédkönyv hiányában az iratok egyenkénti átnézéssel kutathatók. 1 doboz = 0,08 ifm 1. doboz Iratok IV. B A Szarvasi járás szociális titkárának iratai A járási szociális titkár hatáskörével, tevékenységével kapcsolatban lásd a IV. B Békés megye szociális felügyelője, valamint a IV. B a Békési járás szociális titkára fondok bevezetőjét. A Szarvasi járás szociális titkárának fondjában óvodák államosításával, népjóléti bizottságok megalakításával, hadifogoly segélyekkel, szociális intézmények felmérésével, húsz munkásnál többet foglalkoztató üzemekkel kapcsolatos dokumentumok találhatók. Az évi csekély mennyiségű iktatott iratanyaghoz fennmaradtak a segédkönyvek. A levéltári anyag többi része egyenkénti átnézéssel kutatható. 1 doboz = 0,12 ifm 1. doboz Iktatott iratok Iktatóívek 1949 Mutató 1949

104 Kérdőívek szociális intézményekről Hadifogoly gyorssegély iránti kérelmek iktatója Nyilvántartások csökkent munkaképességűekről és segélyezettekről Volt hadifoglyok névsora év nélkül év nélkül IV. B A Szeghalmi járás szociális titkárának iratai 1949 A járási szociális titkár hatáskörével, tevékenységével kapcsolatban lásd a IV. B Békés megye szociális felügyelője, valamint a IV. B a Békési járás szociális titkára fondok bevezetőjét. A Szeghalmi járás szociális titkárának öt éves működése során keletkezett iratanyagból töredék maradt fenn az évből. Kutatása segédlet hiányában egyenkénti átnézéssel lehetséges. 1 doboz = 0,05 ifm 1. doboz Iratok 1949 IV. B A Gyomai járás tűzrendészeti felügyelőjének iratai A járási tűzrendészeti felügyelő a főszolgabíró mellett működő szakközeg volt. Hatáskörét az évi 10. tc. (A tűzrendészet fejlesztéséről), valamint az ehhez kapcsolódó évi BM számú rendelet szabályozta. A járási tűzrendészeti felügyelőt a főispán visszavonásig terjedő időszakra nevezte ki. A tisztségre csak vármegyei vagy városi tisztviselőt lehetett jelölni, mégpedig azt, aki főiskolai végzettséggel rendelkezett, valamint a Magyar Országos Tűzoltótisztképző Tanfolyam keretében tartott járási tűzrendészeti felügyelői tanfolyamot is elvégezte. Az utasításokat a vármegyei, a kerületi és az országos tűzrendészeti felügyelőtől kapta. Feladatkörét a fentebb említett rendelet részletesen leírta. Működési területén ellenőrizte a tűzoltóságokra és a tűzrendészetre vonatkozó jogszabályok végrehajtását, a tűzoltószertárakat, tűzoltószereket és a tűzoltó felszereléseket, valamint minden egyéb, a tűzrendészettel kapcsolatos területet. A tűzrendészeti vizsgálatokról jegyzőkönyvet volt köteles felvenni. Kiszállásairól, amelyeket lehetőleg a főszolgabíróval együtt tartott, működési naplót vezetett. A járás tűzrendészeti viszonyairól és a tűzoltóságok működéséről évente jelentést tett a vármegyei tűzrendészeti felügyelőnek. A fondképző ügyforgalma és a keletkezett iratanyag csekély volt. A tűzrendé-

105 szeti felügyelő ügyvitelét maga állapította meg, az ügyintézésé-ben keletkezett iratokról önálló iktató- és mutatókönyvet vezetett. A fond tűzrendészen ellenőrzések, légoltalmi rendelkezések, tűzrendészeti napok megrendezésével kapcsolatos tennivalók, valamint középületek és templomok tűzbiztosításának dokumentumait tartalmazza. A négyévnyi iratanyagban történő tájékozódás - segédletek hiányában - darabonkénti átnézéssel lehetséges. 1 doboz = 0,12 ifm 1. doboz Iratok IV. B A Szarvasi járás tűzrendészeti felügyelőjének iratai A járási tűzrendészeti felügyelőre vonatkozó általános leírást lásd a IV. B fond bevezetőjében. A Szarvasi járási tűzrendészeti felügyelő működése során keletkezett iratokból csekély mennyiség maradt fenn. Ezen kívül az években keletkezett iktatókönyvek kerültek a levéltár őrizetébe 1972-ben. Az iktatókönyvi bejegyzések áttekintésével képet nyerhet a kutató a tűzrendészeti felügyelő tevékenységéről. 1 csomó, 3 kötet = 0,06 ifm 1. csomó Iktatott iratok kötet Iktatókönyvek IV. B A Szeghalmi járás tűzrendészeti felügyelőjének iratai A járási tűzrendészeti felügyelőre vonatkozó általános leírást lásd a IV. B fond bevezetőjében. A Szeghalmi járási tűzrendészeti felügyelő iratai között a következő típusú dokumentumok találhatók: önkéntes tűzoltó egyesületek szervezési, felszerelési ügyei, javaslattételek építési ügyekben, főleg a tűztávlaton belüli építkezéseknél, tűzoltóversenyek megszervezése, mezőgazdasági tűzvédelem, a járásban lévő gyárak, ipartelepek tűzrendészeti felügyelete, részvétel a légoltalmi feladatok végrehajtásában. A fond hat év hiányosan megmaradt iratanyagát tartalmazza.

106 1 doboz = 0,12 ifm 1. doboz Iratok IV. B Békés Vármegye Levéltárának iratai A vármegyei levéltárnok a megye központi tisztviselői közé tartozott. A főispán nevezte ki, élethossziglani időtartamra (1870. évi 62. tc. 65. és az évi 21. tc. 67. paragrafusa értelmében). Munkáját a vármegyei ügyviteli szabályzatban rögzített feladatok alkották. A fond ig, valamint 1950-ben keletkezett iktatott iratanyagot tartalmaz (kivéve az éveket).a segédkönyvek közül az iktatókönyvek hiánytalan sorozata maradt fenn az évekből. Mutatókönyvek hiányában ezek segítségével kutathatók a dokumentumok. A korábban két fondba (IV. B és XXI. 22.) sorolt iratanyagot a Levéltári Kollégium évi 2. számú ajánlása alapján egyesítettük. 7 doboz, 21 kötet = 0,92 ifm 1-7. doboz Iratok kötet Iktatókönyvek IV. B Békés vármegye megyei és községi szabályrendeleteinek gyűjteménye A megyei és községi szabályrendeletek megalkotását az évi 42. tc., illetve az évi 18. tc. rendelte el. A szabályrendeletek érvényességéhez belügyminiszteri jóváhagyás volt szükséges. A vármegyei szabályrendeleteket a vármegyei közgyűlés, a községieket a községi képviselőtestület alkotta meg. Megyei szervezési szabályrendelet fogalmazta meg az önkormányzat és a vármegyei tisztikar működésének alapelveit, hatáskörét és feladatait. A községi szabályrendeletek hasonlóképpen a helyi közigazgatási apparátus tevékenységét szabályozták. A szervezési szabályrendeletek mellett számos egyéb szabályrendeletet alkottak a megyei és községi önkormányzatok. A Békés Megyei Törvényhatósági Bizottság többek között szabályrendeletet alkotott a közigazgatási bizottság, a megyei kórház működéséről, a vármegyei tisztvi-

107 selők nyugdíjazásáról, fegyelmi ügyeiről, napidíjairól, utazási költségeiről, a közegészségügyről, tűzrendészetről, kéményseprésről, házalásról, temetkezésről, bérkocsi iparról, lótenyésztésről, faiskolákról, ebtartásról, pásztorokról, cselédügyről, kéjelgésről, kihágásokról, húsvizsgálatról és még számtalan egyéb ügyről. A községek is hasonlóképpen megalkották szabályrendeleteiket a községi élet legkülönbözőbb területeiről. A fond alfabetikus sorrendben tartalmazza a megye, valamint a községek által megalkotott szabályrendeleteket. 10 doboz = 1,56 ifm doboz Szabályrendeletek IV. B Békés vármegyei egyesületi alapszabályok gyűjteménye (1952) Az egyesületek, egyletek működését rendeletekkel szabályozták április 29-én jelent meg szám alatt az a magyar királyi belügyminiszteri rendelet, amelyet a törvényhatóságokhoz címeztek, és Az egyesületek ellenőrzése tárgyában" megnevezést kapta. Ebben a belügyminiszter leszögezte, hogy az állampolgárok szabad egyesülési jogát nem korlátozzák, ugyanakkor kinyilvánította, hogy az egyletek feletti törvényes felügyelet joga és kötelessége a törvényhatóságot illeti. Az egyletek végleges megalakulását és működését csak akkor engedélyezhette a vármegye, ha a fennálláshoz szükséges alapszabály-tervezetet a kormány (belügyminisztérium) törvényes bemutatási záradékkal ellátta, vagyis engedélyezte. A vármegyéknek nyilván kellett tartani a területükön működő összes egyletet, társulatot, egyéb intézményt. A rendelet kibocsátásától kezdve félévenként küldték jelentéseiket a minisztériumnak az egyesületekről, különös tekintettel figyelembe véve a megalakulásokat és megszűnéseket. A belügyminiszter március l-jén, 773. szám alatt újabb rendeletet intézett a megyékhez az egyletek, társulatok s intézetek nyilvántartása tárgyában április 29-én kelt számú belügyminiszteri rendelet foganatosítása iránt". A törvényhatóságok szervezési szabályrendeleteikben szabályozták a területükön működő egyesületeket. Az alispán feladata volt a rendészeti ügyek keretében felügyelni és felügyeltetni működésüket (az 1508/1875. elnöki számú BM rendelet értelmében). A járások területén az ellenőrző feladatot a főszolgabíró (mint a járás első tisztviselője) látta el. A civil szféra ezen fontos szervezetei a második világháború után az ismert politikai viszonyok eredményeképpen felszámolódtak. (Lásd még IV. B Békés vármegye alispánjának, valamint XXIII. 7. Békés Megyei Tanács V. B. Igazgatási Osztálya iratait.) A fond 1184 egyesületi alapszabályt, és két egyesületi nyilvántartókönyvet tar-

108 talmaz. Az alapszabályok községenként, alfabetikus rendben vannak elhelyezve. Néhány Békés megyén kívüli alapszabályt is besoroltak a fondba a korábbi rendezés során (Budapest, Hódmezővásárhely, Pécs-). A korabeli egyleti élet változatosságát bizonyítja az alapszabályok sokfélesége. Kutathatók az olvasókörök, dalegyletek, temetkezési egyletek, ipartestületek, nőegyletek, különféle izraelita egyletek, közművelődési körök, sportkörök, sportegyletek, levente egyesületek, önkéntes tűzoltó egyletek, polgári kaszinók, lövészegyletek, kulturális körök, önképzőkörök, méhész egyletek, vöröskereszt egyletek és még számos más civil testület dokumentumai. 16 doboz = 1,92 ifm 1. doboz Bánfalva, Békés egyesületi alapszabályai sorszám doboz Békés, Békéscsaba egyesületi alapszabályai sorszám doboz Békéscsaba egyesületi alapszabályai sorszám doboz Békéscsaba, Békésföldvár, Békéssámson, Bélmegyer, Békésszentandrás, egyesületi alapszabályai doboz Békésszentandrás, Békés vármegye, Bucsa, Budapest, Csabacsüd, Csorvás egyesületi alapszabályai 326^100. sorszám doboz Doboz, Endrőd, Füzesgyarmat, Gádoros, Gerendás, Gyoma egyesületi alapszabályai sorszám doboz Gyoma, Gyula egyesületi alapszabályai sorszám doboz Gyula, Gyulavári, Hódmezővásárhely, Kétegyháza Kondoros, Körösladány egyesületi alapszabályai sorszám doboz Körösladány, Köröstarcsa, Mezőmegyer, Mezőberény egyesületi alapszabályai sorszám doboz Mezőberény, Nagyszénás, Orosháza egyesületi alapszabályai sorszám doboz Orosháza, egyesületi alapszabályai sorszám doboz Orosháza, országos egyesületek, Öcsöd, Pécs, Pusztaföldvár egyesületi alapszabályai sorszám doboz Pusztaföldvár, Szarvas egyesületi alapszabályai sorszám

109 14. doboz Szarvas, Szeged, Szeghalom, Szentetornya egyesületi alapszabályai sorszám doboz Szentetornya, Tótkomlós, Vésztő, egyéb egyesületek alapszabályai sorszám Egyletek, körök, társaságok kimutatása sorszám doboz Egyesületek községenkénti nyilvántartása sorszám Csanád Megyei Gazdasági Egylet és utóda sorszám 1895, 1925 IV. B Békés vármegye központi és járási tisztviselőinek törzskönyvi lapjai A fond iratait 95 törzskönyvi lap alkotja. A lapok alfabetikus sorrendben, A-Z-ig vannak sorba rendezve. Két alispán mellett járási főszolgabírók, tiszti főügyész, tiszti főorvos, jegyzők, írnokok, díjnokok útbiztosok nyilvántartásai találhatók és kutathatók az iratanyagban. Az iratanyagban történő kutatást a részletes raktári jegyzék segíti. 1 doboz = 0,05 ifm 1. doboz Törzskönyvi lapok IV. B Békés vármegye vízügyi iratai A vízi ügyeket, vízhasználatot illető kérdésekben az alispán és a főszolgabírók, főjegyzők jártak el az évi 23. tc. (A vízjogról), valamint az ezt életbe léptető évi számú földmívelés-, ipar- és kereskedelemügyi miniszteri utasítás értelmében. A Békés vármegyei ügykezelési szabályrendelet az elintézett vízügyi iratokat levéltári kezelésbe utalta. A vízi ügyek iratai a XI. csoportszámot kapták. Ide sorolták a vízjogi engedélyezések, a vízrendészeti intézkedések, az árvédelmi intézkedések, az árvizek, a vízi társulati ügyek, a belvízlevezetés, az öntözés, az Élővízcsatorna, valamint a köztöltések iratait. A fond fennmaradt iratanyaga a második világháború utáni évekből származik, és magánszemélyek, szövetkezetek, ármentesítő társulatok, öntözőtelepek vízhasználatának, kompok, révhajók működésének engedélyezési, vízügyi okiratok adatai-

110 nak helyesbítési dokumentumait tartalmazza. Az iratokhoz tervrajzok is tartoznak. Az iratanyag kutatását nagymértékben megkönnyíti a részletes, darabszintű raktári jegyzék. 2 doboz = 0,24 ifm 1-2. doboz Iratok IV. B Békés vármegye felekezeti anyakönyvi másodpéldányainak levéltári gyűjteménye (1795) (1943) Az állami anyakönyvezést 1895-ben vezették be, addig csak az egyházak tartották nyilván az állampolgárok születési (keresztelési), házassági és halálozási adatait. Az egyházi anyakönyvek másodpéldányainak törvényhatósági levéltárba juttatását az évi 23. tc. rendelte el. Ennek értelmében a felekezeteknél vezetett anyakönyvek egyik hitelesített példányát át kellett adni a vármegyének. A megyei levéltárak, így a Békés megyei is, közötti időszakból őrzi ezeket a dokumentumokat. Az 1895 utáni állami anyakönyvek másodpéldányai hasonlóképpen megtalálhatók a levéltárakban. A Békés Megyei Levéltár a mai közigazgatási állapotának megfelelően nemcsak az egykori megye településeinek anyakönyveit őrzi, hanem azokét is, amelyeket 1945 után csatoltak hozzá: az egykori Arad, majd Csanád megyéhez tartozó Elek, az 1950-ben megszűnő Csanád megye Battonyai és Mezőkovácsházi járásának, az egykori Bihar megye Sarkadi (Cséffa-Nagyszalontai) járásának, valamint a Jász-Nagykun-Szolnok megyétől átcsatolt Dévaványa és Ecsegfalva községeknek dokumentumait. A levéltár őrizetében lévő lapok, füzetek, kötetek a római katolikus, a református, az evangélikus, a görögkeleti román és szerb, az izraelita, az unitárius, valamint a nazarénus egyházaktól származnak. A magyaron kívül latin, német, szlovák, román, cirill betűs szerb nyelven írottak is találhatók köztük. Az anyakönyvi másodpéldányok községenként alfabetikus, azon belül a vallások sorrendjében vannak rendezve. Kutatásukat a részletes raktári jegyzék segíti füzet és kötet = 20,86 ifm füzet és kötet Békés és a Békés megyéhez csatolt egykori Bihar megyei települések római katolikus, református, evangélikus, görögkeleti, unitárius és nazarénus anyakönyvei

111 füzet és kötet Békés és az egykori Bihar megye településeinek izraelita anyakönyvei füzet és kötet Az egykori Csanád megyei települések római katolikus, református, evangélikus, görögkeleti, unitárius, izraelita és nazarénus anyakönyvei IV. B Békés vármegyei alapítványok iratai Az egy doboz mennyiségű fond 129 Békés megyei alapítvány alapítási okiratát, illetve az alapítvánnyal kapcsolatos iratokat őrzi. A dokumentumok az alapítók neve szerint alfabetikus sorrendben és eszerint sorszámozottan vannak elhelyezve. A legkorábbi Vida Imre 1809-ben a gyulai katolikus iskola és templom számára létrehozott alapítványa. Az alapítványt tevők között részben személyek (a gróf Almásy család, a gróf Wenckheim család több tagja, a gyomai Wodianer Albert, a szeghalmi Simay János és neje és mások), részben a megye települései találhatók. Az iratanyagban történő kutatáshoz jól használható a részletes raktári jegyzék. 1 doboz = 0,12 ifm 1. doboz Iratok IV. B Békés vármegyei országgyűlési képviselő-választói névjegyzékek levéltári gyűjteménye Az országgyűlési képviselők számát az évi 19. tc. 260 főben állapította meg. 135 képviselő egyéni, 125 képviselő lajstromos választókerületből jutott be a parlamentbe. Minden törvényhatóság - így Békés megye is - egymagában alkotott egy lajstromos választókerületet. Emellett egyéni választókerületekkel is rendelkeztek. Békés megye területén nyolc egyéni választókerületet alakítottak ki. A megválasztható országgyűlési képviselők számát az illetékes belügyminiszter rendelettel állapította meg. A választókerületeket szavazókörökre osztották fel. Egy-egy szavazókörbe maximum hatszáz választópolgárt lehetett felvenni. Rendszerint egy község alkotott egy szavazókört. A nagyobb választói létszámmal rendelkező települések

112 szavazóköreit a belügyminiszter állapította meg. A választójogosultság feltételei a következők voltak: férfiak esetében a 26., nőknél a 30. életév betöltése, tízévi magyar állampolgárság, hatévi egyhelyben lakás, és minimum az elemi hat osztályának elvégzése. A fenti törvény vezette be a titkos szavazást. A második világháborút követően a Nemzetgyűlési választásokról" címet viselő évi 8. tc. szerint Magyarország 16 választókerületének egyike Békés megye, Békéscsaba székhellyel. A szavazóköröket a városokban a polgármesterek, a községekben a járási főjegyzők állapították meg. A szavazókörökben a választásra jogosultak számát négyszáz főben maximálták. Választójoggal rendelkezett minden huszadik életévét betöltött magyar állampolgár. A fond 133 dobozt kitevő iratanyagában a következő települések választói névjegyzékei találhatók meg: Békéscsaba, Gyula, Almáskamarás, Battonya, Békés, Békéssámson, Békésszentandrás, Bélmegyer, Biharugra, Bucsa, Csabacsüd, Csanádapáca, Csorvás, Dévaványa, Doboz, Dombegyháza, Elek, Endrőd, Füzesgyarmat, Gádoros, Gerendás, Geszt, Gyoma, Gyulavári, Hunya, Kamut, Kaszaper, Kardoskút, Kétegyháza, Kisdombegyház, Kondoros, Körösladány, Körösnagyharsány, Köröstarcsa, Kötegyán, Lökösháza, Magyarbánhegyes, Magyardombegyház, Medgyesbodzás, Medgyesegyháza, Méhkerék, Mezőberény, Mezőgyán, Mezőhegyes, Mezőkovácsháza, Mezőmegyer, Murony, Nagy bánhegyes, Nagykamarás, Nagykopáncs, Nagyszénás, Okány, Orosháza Öcsöd, Pusztaföldvár, Pusztaottlaka, Reformátuskovácsháza, Sarkad, Szeghalom, Szarvas, Szentetornya, Tótkomlós, Újkígyós, Végegyháza, Vésztő, Zsadány. A választói névjegyzékek mellett külön jegyzékek és számlálólapok is szerepelnek. 135 doboz = 16,20 ifm doboz Választói névjegyzékek, külön jegyzékek, számlálólapok IV. B Békés Vármegyei Községi Jegyzői Nyugdíjalap Igazgató Választmányának iratai Békés vármegye az évi 18. tc. 67. paragrafusának értelmében a megyei községi jegyzők, valamint özvegyeik és árváik számára január elsejével felállította a nyugdíj- és segélyalapot. A jegyzői nyugdíj- és segélyezési alap a belügyminiszter által jóváhagyott szabályrendelet alapján működött, és a megye törvényhatósági bizottságának fennhatósága alatt állt. Elnöke az alispán volt, rajta kívül még nyolc tag alkotta az igazgató választmányt. A választmányt háromévente választották, felerészt törvényhatósági bizottsági tagok közül, felerészt a megyében hivatalban lévő jegyzőkből. A nyugdíjalapot a megyei pénztár kezelte. A választmány minden év

113 végén felülvizsgálta a számadásokat, és az eredményről jelentést tett a törvényhatósági bizottságnak. Az iratanyagot az igazgató választmány jegyzőkönyvei alkotják. Segédlet hiányában kutatásuk egyenkénti átnézéssel lehetséges. 2 doboz = 0,28 ifm 1. doboz Választmányi ülési jegyzőkönyvek doboz Választmányi ülési jegyzőkönyvek IV. B Békés Vármegye Tiszti Nyugdíjintézete Igazgató Választmányának iratai A Békés vármegye által létesített nyugdíj- és segélyintézet működésének célja, hogy a megyei tisztviselőket, a kezelő- és szolgaszemélyzetet, valamint ezek özvegyeit és árváit meghatározott nyugdíjjárulék ellenében nyugdíjban, özvegyi, valamint árvaellátásban részesítse. Működését a belügyminiszter által február 13-án, a III. b. szám alatt jóváhagyott szabályrendelet szabályozta. Ezt később megújították, többek között a törvényhatósági bizottság február 3-án tartott közgyűlésén. A megyei nyugdíjintézet által kezelt nyugdíjalap felügyeletét a törvényhatósági bizottság nyolc tagból álló igazgató választmánya gyakorolta. Elnöke az alispán volt, tagjait felerészben a tisztikarból, felerészben a törvényhatósági bizottság tagjaiból választották. Érvényes határozatot akkor hozhattak, ha az elnökön kívül legalább négy választmányi tag jelen volt (közülük legalább kettő bizottsági tag). A nyugdíjalapot a megyei pénztár kezelte, és a számvevőség ellenőrizte. A fond a válaszmányi ülések jegyzőkönyveit tartalmazza. A beadott kérelmek, megkeresések és határozatok alapján a megyei tisztviselők és alkalmazottak életkörülményeit és kereseti viszonyait lehet áttekinteni. Segédlet hiányában az iratanyag egyenkénti átnézéssel kutatható. 2 doboz = 0,24 ifm 1. doboz Választmányi ülési jegyzőkönyvek doboz Választmányi ülési jegyzőkönyvek

114 IV. B A Cséffa-Nagyszalontai járás főszolgabírójának, 1945-től a Sarkadi járás főjegyzőjének iratai A főszolgabíró és a főjegyző tevékenységére vonatkozó általános tudnivalókat lásd a IV. B fond bevezetőjében. A járás területe 1950-ig Bihar megyéhez tartozott. Békés megyéhez az március 16-án kiadott belügyminiszteri rendelet értelmében csatolták. A trianoni békediktátumot követő határrendezés után megszervezett járás területe nem változott, elnevezése annál többször ban hozták létre az Okányi járást, amely a volt Nagyszalontai és Cséffai járások Magyarországon maradt településeit foglalta magába ban Cséffai járásra változott az elnevezése, majd 1924 júliusától Cséffa-Nagyszalontai járásra. Székhelye Okány községben volt. A Cséffa-Nagyszalontai, majd a későbbi Sarkadi járás települései a következők voltak: Biharugra, Geszt, Körösnagyharsány, Kötegyán, Méhkerék, Mezőgyán, Okány, Sarkad, Sarkadkeresztúr, Újszalonta és Zsadány ban Kötegyán, Méhkerék, Sarkad és Újszalonta községekből megszervezték a Sarkadi szolgabírói kirendeltséget, amely 1928-ig funkcionált ig székhelye Nagyszalonta volt, megnevezése pedig Nagyszalontai főszolgabíróság ben Sarkadi járás néven vette át a főszolgabírói hatáskört a főjegyző. Bihar megye központja november 13-tól Berettyóújfalu volt. Előtte rövid ideig a nagyváradi alispáni hivatallal tartotta a járás a kapcsolatot. A fondképző iratanyagát a Hajdú-Bihar Megyei Levéltár a területi illetékesség elve alapján 1978-ban adta át a Békés Megyei Levéltárnak. A fondot három állag alkotja. Az a) állagban a főszolgabírói és főjegyzői közigazgatási iratok találhatók. Az 1920-as évek anyaga nagyon hiányos, az 1930-as évtized és az 1940-es évek elejének iratanyaga teljes mértékben hiányzik, ugyanakkor szinte hiánytalanul fennmaradtak az évek dokumentumai és segédkönyvei (iktató- és mutatókönyvek). A korszakra vonatkozóan jelentős forrásértékük van ezeknek az iratoknak, amelyek tájékoztatnak a korabeli pártviszonyokról, egyesületekről, földbirtok viszonyokról, munkaerőhelyzetről, a járás községeinek mindennapi életéről. A b) állagban a Sarkadi Járási Szolgabírói Kirendeltség egy doboznyi, ból származó, rendkívül hiányos iratanyaga nyert elhelyezést. Segédlet nem maradt fenn, az iratok egyenkénti átnézéssel kutathatók. A c) állag 1939., és évi kihágási iratainak jelentős része a Romániából átszökött magyar anyanyelvű lakosok ügyeivel foglalkozik, azonkívül jogosulatlan ipargyakorlási, árusítási és italmérési ügyekkel. a) Főszolgabírói közigazgatási iratok doboz, 7 kötet = 3,90 ifm 1-3. doboz Okányi járás főszolgabírójának iratai Cséffai járás főszolgabírájának iratai 1923

115 Cséffa-Nagyszalontai járás főszolgabírójának iratai Nagyszalontai járás főszolgabírójának iratai doboz Sarkadi járás főszolgabírójának iratai kötet Iktatókönyvek kötet Mutatókönyvek b) A Sarkadi Járási Szolgabírói Kirendeltség iratai doboz = 0,12 ifm 1. doboz Közigazgatási iratok c) Kihágási iratok doboz = 0,12 ifm 1. doboz A Cséffa-Nagyszalontai járás kihágási iratai 1939 A Nagyszalontai járás kihágási iratai Összesen: 34 doboz, 7 kötet = 4,14 ifm IV. B A Sarkadi járás tisztiorvosának iratai A tisztiorvosok hatáskörének és feladatainak általános leírását lásd IV. B a Gyomai járás tiszti orvosának iratai fond bevezetőjében. A Sarkadi járás tisztiorvosának irataiból csekély mennyiség került a levéltár őrizetébe, főként évi iktatott iratok. Segédletek hiányában a fond anyaga egyenkénti átnézéssel kutatható. 1 doboz = 0,12 ifm 1. doboz Iktatott iratok IV. B A Sarkadi járási állatorvos iratai A járási állatorvosok tevékenységét és hatáskörét illetően lásd a IV. B a Szeghalmi járási állatorvos iratai fond bevezetőjét.

116 A Sarkadi járási állatorvos iratai áttekintést nyújtanak a második világháborút követő évek állategészségügyi helyzetéről a járás területére vonatkozóan. Az éveket felölelő iktatott iratanyagban többek között a járvány ügy ékkel, állatszállítások engedélyezésével, vásárok állategészségügyi felügyeletével kapcsolatos iratok találhatók. Forrásszempontból értékesek az összefoglaló jelentések, amelyeket évente az első iktatmányhoz csatoltak. Korabeli segédletek közül fennmaradtak az iktatókönyvek, amelyek használata megkönnyíti az iratanyagban történő tájékozódást. A fond anyagának egyik részét a Hajdú-Bihar Megyei Levéltártól vette át a Békés Megyei Levéltár a területi illetékesség alapján, másik része eredetileg is a levéltár őrizetében volt. A két irategyüttes egyesítésére 1980-ban került sor. 2 doboz, 6 kötet = 0,28 ifm 1. doboz Iratok doboz Iratok kötet Iktatókönyvek kötet Vasúti állatszállítási jegyzék 1949 IV. B A Sarkadi járás szociális titkárának iratai A járási szociális titkár hatáskörével, tevékenységével kapcsolatban lásd a IV. B Békés megye szociális felügyelője, valamint a IV. B a Békési járás szociális titkára fondok bevezetőjét. A Sarkadi járás szociális titkára 1945 decemberében kezdte meg működését. Ötévi tevékenységének iratanyagát a tanácsrendszer megalakulásakor (1950-ben) a Sarkadi Járási Tanács Igazgatási Osztálya vette át. Az iratok 1952-ben selejtezésen estek át. A megmaradt dokumentumok között környezettanulmányok, segélyezési és hadigondozási iratok, községek szociális munkatervei találhatók. A fond iratanyagának nagyobb részét a Hajdú-Bihar Megyei Levéltártól vette át a Békés Megyei Levéltár területi illetékesség alapján. Az eredetileg is itt őrzött irattöredék beolvasztására az évi középszintű rendezés során került sor. A fond egy doboz mennyiségű anyaga iktatott iratokat tartalmaz. Segédkönyvek hiányában egyenkénti átnézéssel kutatható. 1 doboz = 0,12 ifm 1. doboz Iratok

117 IV. B A Battonyai járás főszolgabírájának, 1945-től főjegyzőjének iratai A főszolgabírónak, mint a vármegye külső tisztviselőjének hatáskörét több törvénycikk szabályozta ( te, te, te). A törvénycikkek szerint a főszolgabíró a járás első tisztviselője volt. Az évi 21. te 71. paragrafusa értelmében Felügyel a hatósága alá tartozó községekre, és gyakorolja azokat a jogokat és teljesíti azokat a kötelességeket, melyeket a törvény és a szabályrendeletek reá ruháznak". Az utasításokat közvetlenül az alispántól kapta, és közvetlen érintkezésben volt vele. A községek is a főszolgabíró közvetítésével tartották a kapcsolatot a megye első tisztviselőjével. Hatáskörét a törvénycikkek közvetlen intenciói alapján a megyei közgyűlés szabályrendeletben írta elő. A vármegyei felügyeleti és ellenőrző hatáskör döntő szerepet juttatott a főszolgabíróknak a községi képviselő-testületek megválasztásában, határozataik véleményezésében, az elöljárók választásában, a tisztviselők munkájának ellenőrzésében. Igazgatási téren is széles hatásköre volt. Anyakönyvi ügyekben elsőfokú hatósági jogkörrel bírt. Rendészeti téren a községek elsőfokú rendőrhatósága volt. Hatósága alá tartozott a csendőrség, rendeletei végrehajtásához ők adták a karhatalmat. A gyülekezési jog és az egyesületi ügyekben döntő szereppel rendelkezett. Engedélyével lehetett politikai gyűléseket tartani. A külföldiek letelepedésével kapcsolatos ügyek is a főszolgabíró hatáskörébe tartoztak, hasonlóképpen a rendőri felügyelet alá helyezés, internálás, sajtórendészeti ügyek, mozik játszási engedélyének megadása. Közlekedési (helyi járatú gépjármű vállalkozások engedélyezése, községi használatú utak felügyelete) és tűzrendészet! ügyekben is széles hatáskörrel rendelkezett. Hozzá tartozott a lőfegyver vásárlás ellenőrzése, színielőadások, táncmulatságok, záróra hosszabbítás engedélyezése. A közegészségügy terén az egészségügyi rendszabályok betartását ellenőrizte. Ellenőrzése alá tartozott a községi adókezelés. Hatáskörébe tartozott az iparengedélyek, iparigazolványok kiadása, a segéd- és tanoncügyek felügyelete, az ipartestületek, ipartelepek ellenőrzése, az ipari és kereskedelmi vonatkozású kihágások retorziója. A főszolgabírói ellenőrzés kiterjedt az állattenyésztés, állategészségügy, húsforgalmazás, erdők, vizek felügyeletének területére is. Mezei rendészeti hatóságként hozzá tartoztak a mezőőri ügyek. Döntési joga volt a munkaadók és a gazdasági cselédek vitás ügyeiben. A mezőgazdasági munkástoborzás, valamint a gazdasági cselédek lakásviszonyainak ellenőrzése is őt illette. A vallás- és közoktatási ügyekben engedélyével zajlottak le a vallásfelekezetekből történő áttérések, a vegyes házasságoknál a reverzális megadása, a párbér behajtása, a tankötelesek nyilvántartása, az iskolai mulasztások megtorlása. Katonai ügyekben feladatai közé tartozott a sorozások előkészítése, az állítási lajstromok felfektetése, a felmentések elbírálása, a hadirokkantak ellátásának véleményezése. A járás vezetője látta el a kihágási bíráskodást is. Széleskörű hatáskörének ellátásában a főszolgabíró helyettese a szolgabíró volt,

118 előadói a megyei fogalmazók és a közigazgatási gyakornokok, akik a kezelőszemélyzettel együtt látták el feladataikat. A főszolgabírói hivatalhoz tartoztak szakközegként a járási tiszti orvos, a járási állatorvos, a gazdasági felügyelő, a szociális gondozó és a testnevelési felügyelő. A járási főszolgabírói hatáskört vette át kissé megváltozott tartalommal a második világháború után a járási főjegyző. Jogkörét és az elnevezés módosítását az évi ME számú rendelet tette közzé. Eszerint első fokon általános közigazgatási ügyekben, másodfokon építési, ipari, kihágási ügyekben járt el. Az új körülményeknek megfelelően már nemcsak az alispánnak tartozott jelentéstétellel, hanem a megye politikai vezetőjével, a főispánnal is szorosabb kapcsolatban állt. Közvetlenül is kapott utasításokat tőle, és a végrehajtott intézkedésekkel kapcsolatos referátumokat közvetlenül a főispánnak tartozott eljuttatni. Politikai és pártszervezési ügyekben a belügyminisztériumnak közvetlenül is jelentett. A főjegyzői hivatal apparátusa is átesett bizonyos változásokon. A főjegyző helyettese és előadói az évi számú kormányrendelet alapján a járási jegyző, a fogalmazó és a gyakornokok voltak. A szakelőadók az illetékes szakhivatalt képviselték a járás apparátusában, és munkájukat a főjegyző intenciói alapján végezték. Megmaradt a tisztiorvosi és a szociális felügyelői poszt, a tűzrendészed felügyelőség 1948-ig, a tűzoltóság államosításáig. A gazdasági felügyelőség vezetőjét az évi FM számú rendelet alapján a földművelésügyi miniszter nevezte ki. Új feladatkörként jelentkezett a járási termelési biztosság, amelynek vezetője a mezőgazdasági munkák megszervezése terén volt a járási főjegyző szakközege, az évi FM számú rendelet értelmében. Az ország közigazgatási szervezetében az évi 20. tc. nyomán jelentős változás következett be a tanácsrendszer bevezetésével. A járási főjegyzőségek augusztus 15-ig működtek, majd az évi 144. MT számú rendelet utasítása szerint átadták helyüket a járási tanácsoknak. Az 1950 előtt Csanád megyéhez tartozó Battonyai járás területéből 1872-ben vált ki a Mezőkovácsházi járás. A Battonyai járáshoz 1920-ig a következő települések tartoztak: Battonya, Dombegyház, Kevermes, Kisiratos, Magyardombegyház (Dombegyházzal körjegyzőség), Mezőhegyes, Tornya. A trianoni döntés értelmében Kisiratos és Tornya Romániához került 1920-tól ban a községi jogállást nyert Kisdombegyházzal egészült ki a járás. Kisdombegyház kisközségi jogállású volt, a Dombegyházi körjegyzőséghez tartozott. A Battonyai járási főjegyzőséget március 16-án az évi MT számú rendelet értelmében Békés megyéhez csatolták (a Mezőkovácsházi járással együtt) június elsejével megszűnt mint önálló járás, területét összevonták a Mezőkovácsházi járáséval. Az a) állagban csekély mennyiségű elnöki irat található. A b) állag közigazgatási iratanyaga folyamatosan, csaknem hiánytalanul maradt fenn. Kutatását iktató- és mutatókönyvek segítik. A c) állagban csekély mennyiségű iparügyi irat van elhelyezve. A d) állag kihágási iratokat tartalmaz. Iparengedélyek, munkakönyvek találhatók benne. Az e) állagban a katonai állítási lajstromok nyertek elhelyezést.

119 a) Elnöki iratok doboz = 0,24 ifm 1-2. doboz Iratok b) Közigazgatási iratok doboz, 143 kötet = 53,04 ifm doboz Iratok kötet Iktatókönyvek kötet Mutatókönyvek 528. doboz Útlevél ügyek 529. doboz Menekültek ügyei kötet Nyilvántartások c) Iparügyi iratok doboz, 1 kötet = 0,62 ifm 1-5. doboz Tanoncnyilvántartások, munkakönyvek 6. kötet Iparengedélyek d) Kihágási iratok doboz, 10 kötet = 3,17 ifm doboz Iratok kötet Iktatókönyvek kötet Mutatókönyvek e) Állítási lajstromok kötet = 0,12 ifm kötet Állítási lajstromok községenként Összesen: 432 doboz, 164 kötet = 57,19 ifm

120 IV. B A Battonyai járás tisztiorvosának iratai A járási tisztiorvosi hatáskört és feladatokat illetően lásd a IV B fond bevezetőjét. A Battonyai járási tisztiorvos 1945-ig a Csanád-Arad-Torontál k. e. e. (közigazgatásilag egyelőre egyesített) vármegyék, majd ettől kezdve az újjászervezett Csanád megye tiszti főorvosának fennhatósága alá tartozott. A iratanyag 1978-ban került területi illetékesség alapján a Békés Megyei Levéltár őrizetébe. A fond iratanyaga hiányos, töredékes. Az iktatott iratok alapján óvodai és iskolai egészségügyi állapotokról és a szükséges intézkedések elrendeléséről, vízvizsgálati eredményekről, a második világháború utáni általános közegészségügyi és szociális viszonyokról lehet képet nyerni. Az évi iratokat mutatókönyv segítségével, az egyéb dokumentumokat egyenkénti átnézéssel lehet kutatni. 3 doboz, 1 kötet = 0,38 ifm 1. doboz 2. doboz 3. doboz 4. kötet Iratok Iratok Iratok Mutatókönyv A-Z IV. B A Battonyai járási állatorvos iratai A járási állatorvosok hatáskörét és feladatait tekintve lásd a IV. B fond bevezetőjét. A Battonyai járás állatorvosának iratanyaga a területi illetékesség alapján került 1978-ban a Békés Megyei Levéltár őrizetébe. A rendkívül hiányos iktatott iratanyag az 191 l-l937-ig terjedő időszakot, valamint az évet öleli fel. Az és évi dokumentumok iktatókönyv segítségével, a többi egyenkénti átnézéssel kutatható. Történeti szempontból érdekes két évi nyilvántartás, amely ahatár menti kettős birtokosok állatainak vizsgálatairól készült, illetve az országhatáron átjáró állatok részére kiadott áthajtási igazolványokat tartalmazza. Az előbbieken kívül állatorvosi leltári naplókat és védőoltásokról készült kimutatásokat tartalmaz a fond. A korábban két fondra (IV. B és XXI. 40.) osztott iratanyag a Levéltári Kollégium évi 2. számú ajánlása alapján került egyesítésre. 2 doboz, 5 kötet = 0,30 ifm

121 1.doboz 2-3. kötet 4. kötet 5. kötet 6. kötet 7. doboz Iratok Iktatókönyvek Előadói könyv Nyilvántartás a magyar határkerületbe átjáró állatokról Nyilvántartás a határ menti kettős birtokosok állatairól A járási állatorvos leltári naplója Kimutatás védőoltásokról , IV. B A Battonyai járás szociális titkárának iratai A járási szociális titkár a népjóléti miniszter évi számú rendelete értelmében a járási főjegyző szakközege és a községi szociális titkárok felettese volt. Feladatai közé tartozott a járás szociális viszonyainak figyelemmel kísérése, a szociális szervek, intézmények, támogatásra szoruló családok figyelemmel kísérése. Havonta jelentést tett a megyei szociális felügyelőnek. Szükség esetén kiszállt a járás községeibe, és intézkedett. A népjóléti miniszter évi számú rendelete, 41. paragrafusa értelmében figyelemmel kísérte és elősegítette a hadigondozottak érdekeinek védelmét és szociális támogatását. Az előbbi rendelet 42. paragrafusa alapján tagja volt a járási hadigondozó bizottságnak. A szociális szakszolgálattal kapcsolatban lásd még a IV. B. 455., Békés megye szociális felügyelője fond bevezetőjét nyarán, a tanácsrendszer megalakulásával feladatkörét a járási tanács igazgatási osztálya vette át. A Battonyai szociális titkár (Tábori János, január l-jétől Timotity István) 1946-tól működött, felettes hatósága a Makón székelő Csanád megyei szociális felügyelő volt. A fond iratai között a második világháború utáni általános állapotokról és szociális helyzetről tájékoztató havi jelentések, hadifogolynévsorok, Magyarországra érkezett menekült görög gyermekek névsora található. Az évi iratokhoz iktatókönyv áll rendelkezésre. A Battonyai szociális titkár iratanyagát területi illetékesség alapján a Csongrád Megyei Levéltár adta át a Békés Megyei Levéltárnak. 2 doboz, 1 kötet = 0,25 ifm 1-2. doboz 3. kötet Iratok Iktatókönyv

122 IV. B 436. A Mezőkovácsházi járás főszolgabírójának, 1945-től főjegyzőjének iratai A főszolgabírók és főjegyzők hatás- és feladatkörét lásd a IV. B fond bevezetőjében. Az 1950-ig Csanád megyéhez tartozó Mezőkovácsházi járást 1872-ben alakították ki a Battonyai járás területéből. A járáshoz 1946-ig a következő települések tartoztak: Dombiratos, Csanádapáca, Kaszaper, Kunágota, Magyarbánhegyes, Mezőkovácsháza, Nagybánhegyes, Reformátuskovácsháza és Végegyháza ban felszámolták az Eleki járást. Elek és Lökösháza a Gyulai járáshoz került, Almáskamarás, Medgyesbodzás, Medgyesegyháza, Nagykamarás és Pusztaottlaka a Mezőkovácsházi járáshoz. Csanád vármegye székhelye 1950-ig Makó volt, a járás iratanyagát innen szállították Csanád megye levéltárának részeként Szegedre. Az 1950-ben lezajlott közigazgatási rendezés eredményeképpen a Battonyai és a Mezőkovácsházi járásokat Békés megyéhez csatolták (1950. március 15.). A járási főjegyzőségek augusztus 15-ig működtek, majd a 144/1950. MT sz. rendelet alapján átadták helyüket a járási tanácsoknak. A Battonyai és Mezőkovácsházi főszolgabírói és főjegyzői iratanyagot 1977-ben területi illetékességből a Csongrád Megyei Levéltár átadta a Békés Megyei Levéltárnak. A kapcsolódó Csanád megyei főispáni és alispáni iratanyag a Csongrád Megyei Levéltárban, Szegeden kutatható. Az a) állag elnöki iratokat tartalmaz. A hat évet felölelő, igen hiányos anyag - az évet kivéve, amelyhez iktatókönyv használható - darabonkénti átnézéssel kutatható. A b) állag a közigazgatási iratokat őrzi. A gazdag, 524 dobozban elhelyezett iratanyag iktató-és mutatókönyvekkel kutatható. A c) állagban katonai állítási lajstromok sorozata található. A d) állag kihágási iratokat tartalmaz. A dokumentumok egy része segédletekkel kutatható, a többi egyenkénti átnézéssel. Az e) állagban 1888 és 1902 között elkövetett iparügyi kihágások iratai kutathatók, segédlet hiányában egyenkénti átnézéssel. Az f-s) állagok csekély mennyiségű dokumentumai között peres iratok, rendőrhatósági engedélyek, a testnevelési és népgondozó kirendeltség, a járási liszthivatal, a járási mezőgazdasági bizottság, lakásügyek, anyakönyvi ügyek, fegyvertartási engedélyek iratai, cselédkönyvek, egyleti nyilvántartások, iparengedélyek nyilvántartása és nyomtatványok gyűjteménye találhatók. A fond korábban szétválasztott iratanyagát (IV és XXI. 30.) a Levéltári Kollégium évi 2. számú ajánlása alapján vontuk össze. a) Elnöki és bizalmas iratok doboz, 1 kötet = 0,12 ifm

123 1.doboz Iratok kötet Iktató b) Közigazgatási iratok doboz, 136 kötet =?????ifm doboz Iratok kötet Iktatókönyvek kötet Mutatókönyvek kötet Átírási jegyzőkönyv kötet Marhalevél iktató doboz Vegyes iratok c) Katonaállítási lajstromok kötet = 0,67 ifm kötet Mezőkovácsházi járás állítási lajstromai kötet Katonai szolgálatra alkalmatlanok összeírása kötet A járás településein élő dél-erdélyi menekültek állítási lajstroma kötet Összeírási névjegyzékek községenként (Csanádapáca, Dombiratos, Kaszaper, Kunágota, Magyarbánhegyes Mezőkovácsháza, Nagy bánhegyes, Reformátuskovácsháza, Végegyháza) , 1944 d) Kihágási iratok doboz, 31 kötet = 3,40 ifm doboz Iktatott iratok kötet Iktató- és mutatókönyvek kötet Iktatókönyv kötet Iktató- és mutatókönyvek kötet Iktatókönyvek kötet Mutatókönyvek kötet Kihágási büntetéspénzek nyilvántartása kötet Elítéltek nyilvántartása e) Iparügyi kihágások doboz = 0,12 ifm

124 1. doboz Iktatott iratok f) Peres iratok doboz, 1 kötet = 0,12 ifm 1. doboz Iktatott iratok 2. kötet Bírósági ítéletek nyilvántartása g) Rendőrhatósági engedélyek doboz = 0,12 ifm 1. doboz Iktatott iratok h) A Testnevelési és Népgondozó Kirendeltség iratai doboz = 0,12 ifm 1.doboz Iktatók Mutatók Számmutató i) A Járási Liszthivatal iratai csomó = 0,03 ifm 1. csomó Iktatott iratok 1922 j) A Mezőgazdasági Bizottság iratai csomó = 0,07 ifm 1. csomó Iratok k) Lakásügyi iratok csomó = 0,08 ifm 1. csomó Iratok ) Útlevél ügyek iratai csomó = 0,03 ifm 1. csomó Iktatott iratok

125 m) Anyakönyvi ügyek iratai csomó = 0,06 ifm 1. csomó Iktatott iratok Iktató n) Fegyvertartartási engedélyek csomó = 0,05 ifm 1. csomó Iktatott iratok o) Cselédkönyvek doboz, 1 kötet = 0,14 ifm 1. doboz Iratok Cselédkönyvek 2. kötet Cselédkönyvek nyilvántartása p) Egyletek nyilvántartása kötet = 0,02 ifm 1. kötet Egyletek nyilvántartókönyve r) Iparengedélyek nyilvántartása doboz, 1 kötet = 0,14 ifm 1. kötet Iparengedélyek nyilvántartókönyve doboz Ital- és dohányárusítási engedélyek é. n. s) Nyomtatványok 1 csomó = 0, 02 ifm Összesen: 1. csomó 551 Nyomtatványok doboz, 200 kötet, 7 csomó = 72,59 ifm e. n.

126 IV. B Á Mezőkovácsházi járás tisztiorvosának iratai Az évi 21. tc. értelmében a járási tisztiorvos a megye kültisztviselői közé tartozott, akit a főispán nevezett ki, élethossziglan. Az első fokú közegészségügyi hatósági teendőket ellátó főszolgabíró (1945-től főjegyző) szakközege volt. Az évi 9. tc. a belügyminiszter hatáskörévé tette a kinevezést és a felügyelet. Az évi 90. ME számú rendelet a Népjóléti Minisztérium főhatósága alá helyezte a szolgálatot. A tanácsrendszer megalakulásával elnevezése járási főorvosra változott. A járási főorvos a tanács egészségügyi és népjóléti osztálya keretében a közegészségügyi ellátást irányította. A járási tisztiorvos a járás községeinek egészségügyi felügyeletét és az ebből adódó feladatokat látta el. Hatáskörébe tartozott a járványügy, a gyógyszerellátás, a védőnőhálózat irányítása és felügyelete. Havonta jelentést készített munkájáról, amelyet a főszolgabíró az alispánhoz terjesztett be. Negyedévenként bejárta a járás minden községét, és erről a főszolgabírónak jelentést tett. Szakmai felettese a megyei tiszti főorvos volt. A Mezőkovácsházi járás tisztiorvosának felettese a makói székhelyű Csanád vármegyei tiszti főorvos volt. A fond iratainak forrásértéke jelentős, mert részletes képet nyújt a második világháború utáni szociális és gazdasági állapotokról, a hadifogságból hazatértek gondozásáról, a különböző segélyakciók lebonyolításáról. A fondot két állag alkotja. Az a) állagban a tisztiorvos tevékenysége során keletkezett bizalmas és általános iratok találhatók. Segédkönyvek (iktató- és mutatókönyvek) csak az évekből maradtak fenn. A segédlet nélküli évek iratanyaga darabonkénti átnézéssel kutatható. A b) állag évi orvosi bizonyítványokat tartalmaz. a) Iratok doboz, 4 kötet = 0,66 ifm 1-5. doboz Bizalmas iratok Altalános iratok 6-7. kötet Iktatókönyvek 8-9. kötet Mutatókönyvek 1938, b) Orvosi bizonyítványok doboz, 1 kötet = 0,52 ifm 1-4. doboz Orvosi bizonyítványok 5. kötet Orvosi bizonyítványok pénztárnaplója Összesen: 9 doboz, 5 kötet =1,18 ifm

127 IV. B A Mezőkovácsházi járás tűzrendészcti felügyelőjének iratai A járási tűzrendészed felügyelőre vonatkozó általános leírást lásd a IV. B fond bevezetőjében. A fond évi iktatott iratokat és az iktatókönyvek ig terjedő sorozatát tartalmazza. Az iktatott iratok között éves jelentések, kérdőívek, légoltalommal kapcsolatos ügyek találhatók. Az iktatókönyvekből következtetni lehet a tűzrendészeti felügyelő háború alatti tevékenységére. Az iratokat 1977-ben vette át a Békés Megyei Levéltár területi illetékesség alapján a Csongrád Megyei Levéltártól. 1 doboz, 1 kötet = 0,12 ifm 1. doboz Iktatott iratok kötet Iktatókönyvek H: % =H # % IV. B Arad vármegye főispánjának iratai A főispán hatáskörét és feladatait lásd a IV. B Békés vármegye főispánjának iratai fond bevezetőjében. Az iratanyag a trianoni békeszerződés értelmében kettészakított Arad vármegye magyarországi töredék területén fennálló, ig működő törvényhatóság főispánjának dokumentumait tartalmazza. A csonka vármegyét 1923-ban a 25. tc. a Csanád-Arad-Torontál közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyékhez csatolta. Az egyesített vármegyék iratanyaga a Csongrád Megyei Levéltárban található. A rövid ideig funkcionáló megye főispáni iratait a Békés Megyei Levéltár 1978-ban vette át területi illetékesség jogcímén a Csongrád Megyei Levéltártól. A fond a főispáni ügyintézés iktatott iratait, és két év iktatókönyvét tartalmazza. A segédlet nélküli anyag egyenkénti átnézéssel kutatható. 1 doboz, 2 kötet = 0,12 ifm 1. doboz Iktatott iratok 2-3. kötet Iktatókönyvek , 1923

128 IV. B Arad Vármegye Törvényhatósági Bizottságának iratai A törvényhatósági bizottság hatáskörét és feladatait lásd a IV. B Békés Vármegye Törvényhatósági Bizottságának iratai fond bevezetőjében. Az iratanyag a trianoni békeszerződés értelmében kettészakított Arad vármegye magyarországi töredék területén fennálló, ig működő megye törvényhatósági bizottságának dokumentumait tartalmazza. A csonka vármegyét 1923-ban a 25. tc. a Csanád-Arad-Torontál közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyékhez csatolta. Az egyesített vármegyék iratanyaga a Csongrád Megyei Levéltárban található. A rövid ideig funkcionáló megye törvényhatósági bizottsági iratait a Békés Megyei Levéltár 1978-ban vette át területi illetékesség jogcímén a Csongrád Megyei Levéltártól. A fond csekély mennyiségű közgyűlési iratot tartalmaz. A dokumentumok segédkönyvek hiányában egyenkénti átnézéssel kutatható. 1 doboz = 0,05 ifm 1. doboz Közgyűlési iratok IV. B Arad Vármegye Törvényhatósági Bizottsága Központi Választmányának iratai (1924) A törvényhatósági bizottság központi választmányának hatáskörét és feladatait lásd a IV. B Békés Vármegye Törvényhatósági Bizottsága Központi Választmánya fond bevezetőjében. Az iratanyag a trianoni békeszerződés értelmében kettészakított Arad vármegye magyarországi töredék területén fennálló, ig működő törvényhatóság központi választmányának dokumentumait tartalmazza. A csonka vármegyét ban a 25. tc. a Csanád-Arad-Torontál közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyékhez csatolta. Az egyesített vármegyék iratanyaga a Csongrád Megyei Levéltárban található. A rövid ideig funkcionáló megye központi választmányi iratait a Békés Megyei Levéltár 1978-ban vette át területi illetékesség jogcímén a Csongrád Megyei Levéltártól. A fond a testület működése során keletkezett iktatott iratokat, ajánlási íveket és választói névjegyzékeket tartalmazza. Segédkönyvek hiányában a dokumentumok darabonkénti átnézéssel kutathatók. 6 doboz = 0,72 ifm

129 1-3. doboz Iktatott iratok doboz Ajánlási ívek doboz Választói névjegyzékek 1922,1924 IV. B Arad vármegye alispánjának iratai (1919) Az alispán hatáskörét és feladatait lásd a IV. B Békés vármegye alispánjának iratai fond bevezetőjében. Az iratanyag a trianoni békeszerződés értelmében kettészakított Arad vármegye magyarországi töredék területén fennálló, ig működő törvényhatóság alispánjának dokumentumait tartalmazza. A csonka vármegyét 1923-ban a 25. tc. a Csanád-Arad-Torontál közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyékhez csatolta. Az egyesített vármegyék iratanyaga a Csongrád Megyei Levéltárban található. A rövid ideig funkcionáló megye alispáni iratait a Békés Megyei Levéltár 1978-ban vette át területi illetékesség jogcímén a Csongrád Megyei Levéltártól. A csonka Arad vármegye után maradt legterjedelmesebb irategyüttes elnöki bizalmas iratokat, általános közigazgatási és kihágási iratokat, ezek segédkönyveit, munkásközvetítéssel kapcsolatos iktatókönyvet, valamint útlevélkérelmeket tartalmaz. 21 doboz, 11 kötet = 3,08 ifm 1.doboz Elnöki bizalmas iratok Elnöki bizalmas iratok iktatója 1921, doboz Közigazgatási iratok 1919, doboz Kihágási iratok kötet Iktatókönyvek kötet Mutatókönyvek A-Z kötet Kihágási iktatókönyvek kötet Törvényhatósági munkásközvetítő iktatókönyve doboz Útlevélkérelmek 1923 IV. B Arad Vármegye Arvaszékének iratai (1896) (1926) A megyei árvaszékek működésére vonatkozóan lásd a IV. B Békés Vármegye Arvaszékének iratai fond bevezetőjét. Az iratanyag a trianoni békeszerződés értelmében kettészakított Arad várme-

130 gye magyarországi töredék területén fennálló, ig működő törvényhatóság árvaszékének dokumentumait tartalmazza. A csonka vármegyét 1923-ban a 25. tc. a Csanád-Arad-Torontál közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyékhez csatolta. Az egyesített vármegyék iratanyaga a Csongrád Megyei Levéltárban található. A rövid ideig funkcionáló megye árvaszéki iratait a Békés Megyei Levéltár 1978-ban vette át területi illetékesség jogcímén a Csongrád Megyei Levéltártól. A kis mennyiségű iratanyag jegyzőkönyveket, az árvák és a hadigondozottak ügyeinek intézésével kapcsolatos dokumentumokat tartalmaz. 1 doboz, 5 kötet = 0,23 ifm 1.doboz 2. kötet 3-4. kötet 5. kötet 6. kötet Jegyzőkönyvek Névjegyzékek Árvaszéki kiosztási könyv Iktatókönyv Mutatókönyvek Sortári könyv Hadirokkantak, hadiözvegyek és hadiárvák járadékának főkönyve IV. B Arad Vármegye Számvevőségének iratai (1924) A vármegyei számvevőségek tevékenységével kapcsolatosan lásd a IV. B Békés Vármegye Számvevőségének iratai fond bevezetőjét. A trianoni békeszerződés értelmében Arad vármegye jelentős részét Romániához csatolták. Magyarországon az Eleki járás területe maradt. A csonka Arad vármegye rövid ideig állt fenn, majd az évi 25. tc. értelmében végrehajtott közigazgatási átszervezés eredményeképpen végleg megszűnt, beolvasztották a Csanád-Arad- Torontál közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyékbe. A fond csekély mennyiségű iratanyagát 14 kötet alkotja, mégpedig különféle vármegyei alapok főkönyvei, amelyek segédletek hiányában darabonkénti átnézéssel kutathatók. 14 kötet = 0,07 ifm 1-3. kötet Tiszti nyugdíjalap tárcafőkönyvei kötet Jegyzői nyugdíjalap tárcafőkönyvei kötet Háztartási alap tárcafőkönyvei kötet Inségenyhítő mozgalom tárcafőkönyvei kötet Állattenyésztési alap tárcafőkönyvei kötet Orvosi fizetési alap tárcafőkönyvei

131 IV. B Arad Vármegye Közigazgatási Bizottságának iratai A közigazgatási bizottság hatáskörét és feladatait lásd a IV. B Békés Vármegye Közigazgatási Bizottságának iratai fond bevezetőjében. Az iratanyag a trianoni békeszerződés értelmében kettészakított Arad vármegye magyarországi töredék területén fennálló, ig működő törvényhatóság közigazgatási bizottságának dokumentumait tartalmazza. A csonka vármegyét ban a 25. tc. a Csanád-Arad-Torontál közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyékhez csatolta. Az egyesített vármegyék iratanyaga a Csongrád Megyei Levéltárban található. A rövid ideig funkcionáló megye közigazgatási bizottságának iratait a Békés Megyei Levéltár 1978-ban vette át területi illetékesség jogcímén a Csongrád Megyei Levéltártól. A fond a közigazgatási bizottság működése és ügyintézése során keletkezett iktatott iratokat és a kapcsolódó iktató- és mutatókönyveket tartalmazza. 3 doboz, 5 kötet = 0,52 ifm 1-3. doboz Iktatott iratok kötet Iktatókönyvek kötet Mutatókönyv A-Z IV. B Az Eleki járás főszolgabírójának, 1945-tól főjegyzőjének iratai A főszolgabírók és főjegyzők hatás- és feladatkörét lásd a IV. B fond bevezetőjében. Az Eleki járás az egykori Arad vármegye trianoni békediktátumot követően Magyarországon maradt területét foglalta magába. Központja és egyben 1923-ig a csonka vármegye székhelye Elek nagyközség volt. Az Eleki járás 1946-ig állt fenn. A következő települések tartoztak hozzá: Almáskamarás, Medgyesbodzás, Medgyesegyháza, Nagykamarás, Pusztaottlaka ban Elek a Gyulai járáshoz, a többi település pedig az akkor Csanád megyei Mezőkovácsházi járáshoz került. A fond iratanyaga hiányos, emellett egy része korábbi helytelen tárolás következtében gyakorlatilag használhatatlanná vált (összeragadt). Forrásérték szempontjából a közigazgatás területi változásait, pártviszonyokat, egyesületek működését dokumentáló iratok jelentősek. Az irategyüttest területi illetékességből 1977-ben vette át a Csongrád Megyei Levéltártól a Békés Megyei Levéltár. A korábban két külön fondba sorolt főszolgabí-

132 rói és főjegyzői iratokat (IV. B és XXI. 31.) a Levéltári Kollégium évi 2. számú ajánlása alapján összevontuk. 8 doboz, 4kötet = 1,00 ifm 1-7. doboz kötet 11. kötet 12. doboz Iratok Iktatókönyvek Mutatókönyv Vegyes iratok _ IV. B Az Eleki járás tisztiorvosának iratai A tisztiorvosok hatáskörének és feladatainak általános leírását lásd IV. B. 414., a Gyomai járás tiszti orvosának iratai fond bevezetőjében. Az Eleki járás tisztiorvosa 1944 végéig Csanád-Arad-Torontál k. e. e. vármegye, majd 1945-től az újra megszervezett Csanád megye tiszti főorvosának beosztottja volt. (Még ugyanez év végén megszüntették az Eleki járást, Elek községet Békés megyéhez csatolták, a többi települést a Mezőkovácsházi járás kebelezte be.) A járás egészségügyi felügyeletét ellátó tisztiorvos iratai csak töredékesen kerültek a levéltár őrizetébe. Az iktatott iratok között megyei tiszti főorvosi rendelkezések, orvosi igazolások és a korabeli egészségügyi-szociális állapotokat bemutató dokumentumok találhatók. Segédletek hiányában az anyag egyenkénti átnézéssel kutatható. Az Eleki járás tisztiorvosának korábban két fondban (IV. B és XXI. 38.) elhelyezett iratait a Levéltári Kollégium évi 2. számú ajánlása alapján egyesítettük. 1 csomó = 0,02 ifm 1. csomó Iktatott iratok IV. B Az Eleki járás tuzrendészeti felügyelőjének iratai A járási tuzrendészeti felügyelőre vonatkozó általános leírást lásd a IV. B fond bevezetőjében. A fond két év iratanyagát tartalmazza. Az évi és negyedévi tuzrendészeti jelentések mellett - tekintettel a háborús körülményekre - légoltalmi tervek és légoltalmi

133 felszerelések kimutatásai is találhatók a dokumentumok között. Iktató- és mutatókönyvek nem maradtak fenn, így az anyag darabonkénti átnézéssel kutatható. Az iratokat 1977-ben vettük át területi illetékességből a Csongrád Megyei Levéltártól. 1 doboz = 0,12 ifm 1. doboz Iktatott iratok

134

135 A sorozatban eddig megjelent: 1. A Békés Megyei Tanács, Végrehajtó Bizottsága és szakigazgatási szervei iratai Ismertető leltár. Összeállította Jároli József. Gyula, A levéltár eddig megjelent kiadványairól:

136

137

138 Ismertető leltárunk a Békés vármegye levéltárába tartozó irat anyagot mutatja be. A mintegy 130 évig török megszállás alatt álló Békés vármegye hódoltság előtti iratai nem maradtak ránk. A megyét az évi 92. törvénycikk alapján szervezték újjá, ettől kezdődően a vármegyei igazgatás szervei 1950-ig folyamatosan működtek, s a keletkezett iratok nagy többsége is megmaradt. A z ismertető leltár szerkezetének felállításakor a legutóbbi fondszerkesztési ajánlás elveit tartottuk szem előtt. A X X I. fondfőcsoportot megszüntetve minden törvényhatósági f o n d a IV. fondfőcsoportba került. A z érvényes ajánlásnak megfelelően az ismertető leltár a vármegye feudális k o r i iratainak bemutatásával indul, majd következnek a polgári k o r egyes korszakai: a szabadságharc, az abszolutizmus, a kiegyezés időszaka, majd az 1872-től 1950-ig ter jedő korszak. A fondleírások első része röviden ismerteti a soron lévő szerv tör ténetét, ezt követi az adott fond szerkezetének bemutatása, állagainak leírása; e részben a könyv használója tájékoztatást kap az iratanyag tartalmáról, kutathatóságáról, segédletekkel való ellátottságáról. Vé gül közöljük a f o n d mennyiségére, tárolási módjára vonatkozó infor mációkat tartalmazó összevont raktári jegyzéket. Ismertető leltárunk segítségével a gyakorlott kutató könnyen tájékozódhat a levéltárunk ban őrzött megyei iratokban, a kutatásban kevésbé járatos érdeklődő ezen felül hasznos információt kap Békés megye mindenkori köz igazgatásáról, az egyes szervek - nemesi közgyűlés, főispán, alis pán, főszolgabíró stb. - felépítéséről, hatásköréről és iratanyagáról. Ismertető leltárunk összesen 129 fond 775 iratfolyóméternyi anyagát mutatja be, követve a megye területének módosulásaival járó válto zásokat. Békés vármegye levéltárának ismertető leltárát - a levéltárunk je lenlegi és korábbi munkatársai által készített raktári jegyzékekre tá maszkodva - Kereskényiné C s e h E d i t állította össze. A könyv anya ga elérhető levéltárunk honlapján ( is.