^^^^ ^^^^^^^^^ft ^^^^^^^^^^^j ^^^^ ^^^^^^^B Segédletek

Átírás

1 ^^^^ Segédletek 2. ^^^^^^^^^ft ^^^^^^^^^^^j ^^^^ ^^^^^^^B

2

3 Békés vármegye levéltára

4

5 Békés vármegye levéltára Ismertető leltár Összeállította: Kereskényiné Cseh Edit Gyula, 2008

6 Segédletek a Békés Megyei Levéltárból 2.. Sorozatszerkesztő: Erdész Ádám Készült a Nemzeti Kulturális Alap nka Nemzeti Kulturális Alap támogatásával Kiadta a Békés Megyei Levéltár Felelős kiadó: Erdész Ádám Készült a Békés Megyei Levéltár Nyomdájában Műszaki szerkesztő: Kálmán Magdolna A borítót Kállai Júlia sorozattervét felhasználva Barabás Ferenc készítette ISSN ISBN

7 Tartalomj egy zék Előszó 9 Feudális kor 11 IV. A. 1. Békés Vármegye Nemesi Közgyűlésének iratai (1860).. 11 IV. A. 2. Békés Vármegye Kórházi Bizottságának iratai IV. A. 3. Békés-Csanád-Csongrád egyesített vármegyék II. József-féle közigazgatásának Békés vármegyére vonatkozó iratai IV. A. 4. Békés vármegye első alispánjának iratai IV. A. 5. Békés vármegye másodalispánjának iratai IV. A. 6. Békés vármegye adószedőjének iratai IV. A. 7. Békés Vármegye Számvevőszékének iratai IV. A. 18. Békés vármegye tiszti főorvosának iratai IV. A. 8. Békés-Csanád-Csongrád egyesített vármegyék II. József-féle közigazgatásának tiszti főorvosi iratai IV. A. 9. Békés vármegye mérnökének iratai IV. A. 10. Békés Vármegye Törvényszékének iratai IV. A. 20. Békés-Csanád-Csongrád egyesített vármegyék II. József-féle törvényszékének Békés megyére vonatkozó iratai IV. A. 11. Békés vármegye központi szolgabírája előtt lefolytatott szóbeli perek iratai IV. A. 12. A Békési járás főszolgabírója előtt lefolytatott szóbeli perek iratai IV. A. 13. A Csabai járás főszolgabírája előtt lefolytatott szóbeli perek iratai IV. A. 17. A Csabai járás főszolgabírájának iratai IV. A. 16. A Békési járás esküdtjének iratai IV. A. 15. Vegyes iratok (1944) 29 Polgári kor 30 A szabadságharc korszaka 30 IV. B Békés Vármegye Ideiglenes, majd Központi Bizottmányának iratai IV. B Békés Vármegye Állandó Bizottmányának iratai IV. B Békés Vármegye Védbizottmányának iratai IV. B Békés Vármegye Számvevőszéki Bizottmányának iratai IV. B Békés vármegye alispánjainak iratai IV. B Békés vármegye tiszti főorvosának iratai IV. B Békés vármegye mérnökének iratai IV. B Békés Vármegye Törvényszékének iratai

8 IV. B Békés vármegye központi szolgabírójának iratai IV. B A Békési járás főszolgabírója előtt lefolytatott szóbeli perek iratai IV. B Vegyes iratok A neoabszolutizmus korszaka 37 IV. B Békés vármegye Cs. Kir. biztosának iratai IV. B A Békési (Békés-Csanádi) Cs. Kir. Megyehatóság iratai 38 IV. B Békés-Csanád vármegye tiszti főorvosának iratai IV. B Békés-Csanád vármegye mérnökének iratai IV. B A Battonyai Cs. Kir. Járásbíróság iratai IV. B A Békéscsabai Cs. Kir Járásbíróság iratai IV. B Az Orosházi Cs. Kir. Járásbíróság iratai IV. B A Battonyai Cs. Kir. Szolgabíróság iratai IV. B A Csabai Cs. Kir. Szolgabíróság iratai IV. B A Tótkomlósi Cs. Kir. Szolgabíróság iratai IV. B A Battonyai Cs. Kir. Vegyes Szolgabíróság iratai IV. B A Békési Cs. Kir. Vegyes Szolgabíróság iratai IV. B A Csabai Cs. Kir. Vegyes Szolgabíróság iratai IV. B A Gyulai Cs. Kir. Politikai Szolgabíróság iratai IV. B A Szarvasi Cs. Kir. Vegyes Szolgabíróság iratai IV. B Vegyes iratok A provizórium és a kiegyezés korszaka 53 IV. B Békés vármegye főispáni helytartójának iratai IV. B Békés vármegye főispánjának iratai IV. B Békés Vármegye Bizottmányának iratai IV. B Békés Vármegye Bizottmányának iratai IV. B Békés vármegye első alispánjának iratai IV. B Békés vármegye első alispánjának iratai (1872) 58 IV. B Békés vármegye másodalispánjának iratai IV. B A Békés Megyei ínségi Központi Bizottmány iratai IV. B Békés vármegye tiszti főorvosának iratai IV. B Békés vármegye mérnökének iratai IV. B Békés Vármegye Számvevőszékének iratai IV. B Békés Vármegye Bűnfenyítő Törvényszékének iratai IV. B A Battonyai járás főszolgabírójának iratai (1871) 63 IV. B A Békési járás szolgabírójának iratai IV. B A Csabai járás szolgabírójának iratai IV. B A Gyulai járás szolgabírójának iratai IV. B A Szarvasi járás szolgabírójának iratai IV. B A Battonyai járás szolgabírójának iratai IV. B A Csabai járás főszolgabírójának iratai IV. B A Szarvasi járás főszolgabírójának iratai

9 Az ig terjedő korszak 68 IV. B Békés vármegye főispánjának iratai IV. B Békés Vármegye Törvényhatósági Bizottságának iratai IV. B Békés Vármegye Központi Választmányának iratai IV. B Békés Vármegye Igazoló Választmányának iratai IV. B Békés Vármegye Törvényhatósági Bizottsága Állandó Bíráló Választmányának iratai IV. B Békés Vármegye Törvényhatósági Bizottsága Számonkérő Székének iratai IV. B Békés vármegye alispánjának iratai (1951) 75 IV. B Békés Vármegye Árvaszékének iratai IV. B Békés vármegye tiszti főorvosának iratai IV. B Békés vármegye mérnökének iratai IV B Békés Vármegye Számvevőségének iratai IV. B Békés vármegye szociális felügyelőjének iratai IV. B Békés vármegye főcsendbiztosának iratai IV. B Békés Vármegye Közigazgatási Bizottságának iratai IV. B A Békéscsabai járás főszolgabírójának iratai IV. B A Békési járás főszolgabírójának, 1945-től főjegyzőjének iratai (1956) 88 IV. B A Gyomai járás főszolgabírójának, 1945-től főjegyzőjének iratai (1957) 89 IV. B A Gyulai járás főszolgabírójának, 1945-től főjegyzőjének iratai IV. B Az Orosházi járás főszolgabírójának, 1945-től főjegyzőjének iratai (1956) 92 IV. B A Szarvasi járás főszolgabírójának, 1945-től főjegyzőjének iratai (1855) (1954) 94 IV. B A Szeghalmi járás főszolgabírójának, 1945-től főjegyzőjének iratai IV. B A Békési járás tisztiorvosának iratai IV. B A Gyomai járás tisztiorvosának iratai IV. B A Szarvasi járás tisztiorvosának iratai IV. B A Szeghalmi járás tisztiorvosának iratai IV. B A Békési járási állatorvos iratai IV. B A Szeghalmi járási állatorvos iratai IV. B A Békési járás szociális titkárának iratai IV. B A Szarvasi járás szociális titkárának iratai IV. B A Szeghalmi járás szociális titkárának iratai IV B A Gyomai járás tűzrendészeti felügyelőjének iratai IV. B A Szarvasi járás tűzrendészeti felügyelőjének iratai IV. B A Szeghalmi járás tűzrendészeti felügyelőjének iratai IV. B Békés Vármegye Levéltárának iratai IV. B Békés vármegye megyei és községi szabályrendeleteinek gyűjteménye

10 IV. B Békés vármegyei egyesületi alapszabályok gyűjteménye (1952) 105 IV. B Békés vármegye központi és járási tisztviselőinek törzskönyvi lapjai IV. B Békés vármegye vízügyi iratai IV. B Békés vármegye felekezeti anyakönyvi másodpéldányainak gyűjteménye (1795) (1943) 108 IV. B Békés vármegyei alapítványok iratai IV. B Békés vármegyei országgyűlési képviselő-választói névjegyzékek levéltári gyűjteménye IV. B Békés Vármegyei Községi Jegyzői Nyugdíjalap Igazgató Választmányának iratai IV. B Békés Vármegye Tiszti Nyugdíjintézete Igazgató Választmányának iratai IV. B Cséffa-nagyszalontai járás főszolgabírójának, 1945-től a Sarkadi járás főjegyzőjének iratai IV. B A Sarkadi járás tisztiorvosának iratai IV. B A Sarkadi járási állatorvos iratai IV. B A Sarkadi járás szociális titkárának iratai IV. B A Battonyai járás főszolgabírójának, 1945-től főjegyzőjének iratai IV. B A Battonyai járás tisztiorvosának iratai IV. B A Battonyai járási állatorvos iratai IV. B A Battonyai járás szociális titkárának iratai IV. B A Mezőkovácsházi járás főszolgabírójának, 1945-től főjegyzőjének iratai IV. B A Mezőkovácsházi járás tisztiorvosának iratai IV. B A Mezőkovácsházi járás tűzrendészeti felügyelőjének iratai IV. B Arad vármegye főispánjának iratai IV. B Arad Vármegye Törvényhatósági Bizottságának iratai IV. B Arad Vármegye Törvényhatósági Bizottsága Központi Választmányának iratai (1924) 126 IV. B Arad vármegye alispánjának iratai (1919) IV. B Arad Vármegye Árvaszékének iratai (1896) (1926) IV. B Arad Vármegye Számvevőségének iratai (1924) 128 IV. B Arad Vármegye Közigazgatási Bizottságának iratai IV. B Az Eleki járás főszolgabírójának, 1945-től főjegyzőjének iratai IV. B Az Eleki járás tisztiorvosának iratai IV. B Az Eleki járás tűzrendészeti felügyelőjének iratai

11 Előszó A Békés Megyei Levéltár IV. fondfőcsoportjának, Békés vármegye levéltárának ismertető leltára az közötti időszakot öleli fel. A fondok ismertetésénél felhasználtuk a fondtörténeti bevezetőkkel ellátott raktári jegyzékeket, amelyek elkészítésében az idők folyamán számos levéltáros vett részt: Bálint Ferenc, Danczikné Mezei Magdolna, Dandé László, Héjjá Julianna, Jároli József, Merényi-Metzger Gábor, Némedi András, Szabó Ferenc, Szilágyi Mihály. A területi illetékesség kapcsán átvett volt Csanád megyei fondok rendezésében a Csongrád megyei, a volt Bihar megyei iratanyagok esetében a Hajdú-Bihar megyei kollégákat illeti a megemlékezés. Az ismertető leltár összeállításánál, szerkezeti felépítésénél a legutóbbi fondszerkesztési utasítás ajánlását tartottuk szem előtt. A XXI. fondfőcsoportot megszüntettük, így minden törvényhatósági iratanyag a IV. fondfőcsoportban nyert elhelyezést. Az ajánlásnak megfelelően az első sorozatot a vármegye feudális kori iratainak ismertetése alkotja, ig. Ezt követik a polgári kor egyes korszakainak fondsorozatai: a szabadságharc korszaka , az abszolutizmus korszaka , a provizórium és akiegyezés korszaka (ezen belül az alkotmányos időszak , a provizórium időszaka és akiegyezés időszaka ), majd az ig terjedő időszak. A fondleírások első része röviden ismerteti ez egyes hivatalok történetét. Ezt követi az állagok leírása, amelyben tájékoztatást adunk az iratanyag tartalmáról, kutathatóságáról, segédletekkel való ellátottságáról. Végül közöljük az iratanyag mennyiségéről és tárolási módjáról tájékoztatást adó összevont raktári jegyzékeket. A Békés Megyei Levéltár illetékességi köre az idők folyamán többször változott. A második világháború után, 1945 végén a történelmi" Békés megyéhez csatolták Elek községet, majd 1950 elején a megszűnő Csanád megye Battonyai és Mezőkovácsházijárását, Bihar megyétől pedig a Sarkadi (Cséffa-nagyszalontai) járást, így ezek iratanyagát is őrzi levéltárunk. Területi illetékesség okán levéltárunkban nyert elhelyezést az közt funkcionált csonka" Arad megye (székhelye Elek nagyközség volt) fennmaradt iratanyaga. Ezt a Csanád megyei iratanyaggal együtt a Csongrád Megyei Levéltártól vettük át. Az egykori Bihar megyei fondképzők iratait a Hajdú-Bihar Megyei Levéltár adta át levéltárunknak. Az ismertető leltár 129 fond 775,00 ifm iratanyagát tartalmazza.

12

13 Feudális kor ív. A. 1. Békés Vármegye Nemesi Közgyűlésének iratai (1860) Békés vármegyét a 18. század elején az évi 92. tc. alapján szervezték újjá. A vármegye legfontosabb önkormányzati testülete a közigazgatási és igazságszolgáltatási feladatkört egyaránt ellátó nemesi közgyűlés (congregado generális) volt. Évente három-négy alkalommal hívták össze, és minden megyebeli nemes részt vehetett rajta. Ha a szükség úgy kívánta, rész- vagy kisgyűlést (congregado particularis) hívtak össze, ahol többnyire kevesebb résztvevő - elsősorban a tisztviselői kar - jelent meg. A nemesi közgyűléseken ig elsősorban Békésen, Szeghalmon, valamint Füzesgyarmaton, majd 1732-től Gyulán - hirdették ki az országgyűléseken hozott törvényeket, és gondoskodtak azok végrehajtásáról. A vármegyéknek jogukban állt (az országos törvényekkel nem ellenkező, a nemesi privilégiumokat nem sértő) jogszabályokat (statútum) alkotni, amelyekben figyelembe vették a helyi sajátosságokat. A megyegyűléseken ismertették a helytartótanács, a kancellária, a kamara és más központi kormány hatóságok rendeleteit, és intézkedtek végrehajtásukról. Itt tették közzé a nemesség adományozásáról vagy megerősítéséről szóló armalisokat, a megerősítéseket és igazolásokat. Az országos és a saját költségeik fedezésére szolgáló adókat kivetették és behajtották. Az adókivetés alapja a rovásos (dicalis) összeírás volt. Háborús időkben nemesi felkeléseket (insurrectio) szerveztek. A közrend fenntartásán, a betyárok, bűnözők üldözésén kívül a közmunkák megszervezése (utak, gátak, hidak rendben tartása) is rájuk hárult. A vármegye területén érvényes mértékek és árak kiszabása is a közgyűlés feladatai közé tartozott. A nemesi vármegye élén a főispán (comes supremus) állt, aki többnyire főrangú nemes, tekintélyes nagybirtokos volt. A király nevezte ki, az ő bizalmát élvezte, a központi hatalom képviselője volt. Mivel a főispánok általában nem az adott vármegyében laktak, elég ritkán jelentek meg a közgyűléseken. A megyei közigazgatás tényleges vezetője az alispán (vicecomes) volt. Az évi 56. tc. értelmében a nemesi közgyűlés a főispán négy jelöltje közül választott alispánt. A vármegyei nemesség soraiból került ki, és a főispán távollétében minden területen (közgyűlésen, törvényszéken) helyettesítette. Egyes megyékben kialakult a helyettes vagy másodalispán tisztsége is. A megyék területe járásokra tagolódott, amelyek élén a vármegye közönsége által választott szolgabírák (judex nobilium, rövidítve judlium) álltak, és intézték a szolgabíróságok közigazgatási és igazságszolgáltatási ügyeit. A szolgabírók munkáját segítették az esküdtek (juratus assessor), akiket járásonként választottak. Az adószedő (perceptor) és az ügyész mellett fontos feladatot látott el a jegyző (nótárius). A jegyző szakképzett hivatalnok volt, aki a megye írásbeli munkáit végezte, kinevezése élete végéig szólt. A török hódoltság után újjászervezett Békés vármegye első főispánja Löwenburg János Jakab udvari kamarai tanácsos volt, akit az uralkodó I. Lipót 1699-ben nevezett ki. Ebben az évben Nagyváradon tartottak egy újraalakuló közgyűlést, de az akkor

14 még csekély népességű megye közigazgatási szervezete 1702-ben megszűnt, és csak 1715-ben, a Rákóczi-szabadságharcot követő konszolidációs időszak kezdetén történt meg a végleges restauráció. Az újjáalakuló közgyűlés július 23-án kezdődött Békésen, és a helyi nemesség hiányában más megyék (főként Bihar) nemeseiből álló tisztikar alakult. A főispáni cím továbbra is Löwenburg birtokában maradt, aki több mint három évtizedes regnálása alatt egyszer járt Békés megyében ben bekövetkezett halála után a főispáni címet báró Harruckern János György nyerte el, aki a megye területének jelentős részét birtokolta. A megyeszékhely kérdését is végeredményben ő döntötte el, amikor 1732-ben felajánlotta a gyulai vár használható helységeit a megyei szervezet (gyűlésterem, archívum) céljaira ben már saját épületében tanácskozott a közgyűlés, majd 1786-ra felépült a ma is fennálló megyeháza. Mai formáját többszöri bővítés és átalakítás eredményeképpen nyerte el. AII. Józsefféle megyereform kezdetén, 1786-ban - amikor Békés megyét Csanád és Csongrád megyével egyesítették, és a székhelyet Szegvárra helyezték át - az épületet eladták, majd a reformok visszavonása és a megye ismételt helyreállítása után visszavásárolták. Az egyesített megyék főispáni helytartója gróf Haller József volt, az alispáni tisztséget Angyal József viselte. Az ebben az időszakban keletkezett iratanyag a IV. A. 3. jelzetű fondban található. A megye demográfiai és gazdasági megerősödését mutatta, hogy 1748-ban az addig egy szolgabíróval működő közigazgatási egységet Békési és Csabai járásra osztották. A következő átszervezés 1840-ben zajlott le, amikor két főszolgabírói járást (Békési és Csabai) és további három szolgabírói kerületet (Középponti, Orosházi és Szarvasi) alakítottak ki. A fond iratanyaga tíz állagra tagolódik. Az a) állag a közgyűlési jegyzőkönyvek sorozatát tartalmazza. Az 1790-es évek elejéig döntően latin, esetenként magyar nyelven (kihallgatási jegyzőkönyvek, települések, egyes személyek folyamodványai) vezették. A jegyzőkönyvekben a sorszámozás évente újrakezdődik, a kapcsolódó iratok iktatószáma az előbbiekkel megegyezik. A jegyzőkönyvek fogalmazványai 1792-től kezdődően a b) állagban, évente az iratok után találhatóak. A közgyűlési jegyzőkönyvek minden darabja jelentős értéket képvisel, ezért különösen a veszélyeztetett kötetek esetében a fénymásolatok kutathatók. Az eredeti kötetek egy részét már restauráltatta a levéltár. A jegyzőkönyvek sorozatát a segédletek követik: a nemesi közgyűlésen előfordult tárgyak rövid kivonata, lajstroma ig, valamint a név-, helyes tárgymutatók (repertóriumok) ig. A b) állag közgyűlési iratai között felsőbb hatóságoktól érkezett leiratokat, vármegyék átiratait, szolgabírók, települések, egyének beadványait, az ezekkel kapcsolatban hozott határozatokat, a vármegyét érintő összeírásokat, kimutatásokat, nyilvántartásokat találunk. A 18. századi iratanyag kutatásához a latin nyelv ismerete szükséges. Az évi iratanyaghoz utólag regeszták készültek. Az anyag kutatását a fontosabb dokumentumokról készült tematikai feltáró cédulagyűjtemény is segíti. A c) állag az országgyűlési követutasítások és követjelentések évi irategyüttesét, más megyék követjelentéseit tartalmazza. Az évi anyag kutatását mutató segíti.

15 A d) állagban a nemesi felkelések (insurrectio) dokumentumait találjuk. Az állag a háborús helyzetben (itt konkrétan a napóleoni háborúk idején) meghirdetett nemesi felkelések belső szervezési és gazdasági ügyeivel kapcsolatos iratokat tartalmazza. Segédkönyv nem maradt fenn, ezért az iratokban történő tájékozódás laponkénti átnézéssel lehetséges. Az e) állag a Mária Terézia-féle úrbérrendezés, és a 19. századi úrbéri perek településenként összegyűjtött és rendezett iratait tartalmazza. Az úrbéri jegyzőkönyvek sorozata az ig tartó időszakot öleli fel. Az f) állagban , és évi katonaállítási iratok találhatók. A jegyzékek a besorozott fiatalemberek vallásán, mesterségén, családi állapotán, születési és lakhelyén kívül az egyházi és földesúri hovatartozását is feltüntetik. A g) állagban találhatók a katonatartással kapcsolatos elszámolások és az elbitangolt jószágok kezelésével foglalkozó küldöttségek jegyzőkönyvei az közötti időszakból. A h) állag a kolerabizottság évi iratait tartalmazza. Az i) állagban három hirdetési jegyzőkönyvet (protocollum currentale) találunk az es időből. A j) állag nemességi iratgyűjteménye igen hiányos, a dokumentumok jó része elpusztult. A 16 dosszié az A és B betűvel kezdődő nevekhez tartozó anyagot őrzi. a) Közgyűlési jegyzőkönyvek kötet = 7,71 ifm kötet Jegyzőkönyvek kötet A közgyűlésben előforduló tárgyak rövid kivonata kötet Repertóriumok A-Z kötet A közgyűlési iratok 18. századi rendezettségét mutató lajstrom és mutató b) Közgyűlési iratok doboz = 58,80 ifm doboz Iratok Jegyzőkönyvi fogalmazványok c) Országgyűlési követutasítások és jelentések doboz, 3 füzet = 0,98 ifm 1-7. doboz Iratok füzet Követjelentések, követutasítások nyilvántartása füzet Közszükségek küldöttségének jelentése 1844

16 d) Nemesi felke lések iratai doboz = 0,56 ifm 1-4. doboz Iratok e) Úrbéri iratok doboz = 0,70 ifm 1-5. doboz Jegyzőkönyvek Települések úrbéri iratai f) Katonaállítási iratok doboz = 0,14 ifm 1. doboz Iratok g) A katonatartással és a bitang jószágok kezelésével megbízott küldöttség iratai csomó = 0,06 ifm 1. csomó Jegyzőkönyvek h) A kolerabizottság iratai csomó = 0,10 ifm 1. csomó Iratok 1831 i) Hirdetési jegyzőkönyvek csomó = 0,02 ifm 1. csomó Iratok j) Nemességi iratok csomó = 0,02 ifm 1. csomó Iratok összesen: 439 doboz, 4 csomó, 125 kötet és füzet = 69,09 ifm

17 IV. A. 2. Békés Vármegye Kórházi Bizottságának iratai Egy megyei kórház felállításának igénye az 1820-as években merült fel, majd az első konkrét indítványt 1828 januárjában Vidovich György alispán nyújtotta be a nemesi közgyűlésnek. Az intézmény létesítéséhez szükséges anyagi alap előteremtése nehéz feladat volt. Ennek elvégzésére és a befolyt pénzek kezelésére, a pénzügyek intézésére alakult meg augusztus 9-én a kórházi bizottság, amelyet a kórházi pénztári biztosság" elnevezéssel is illettek. A bizottság megalapítását a vármegyei közgyűlés 1099 és 1102/1838. számú végzése írta elő. Elnöke Nóvák Antal alispán volt, tagjai Farkas Gábor kórházi ügyvéd és Virágos Sándor kórházi pénztáros. A bizottság munkáját az ülésekről vezetett jegyzőkönyvek dokumentálják. A kórház létesítéséhez szükséges tőkét a bizottság önkéntes adományokkal, a gyulai céhek felajánlásaiból, az arisztokraták és honoráciorok alapítványi pénzeiből, adományaiból teremtette elő. Számosan - a bíróságok által be nem hajtott - követeléseiket ajánlották fel (vagy a teljes összeget, vagy felét, harmadát), amelyeket a kórház ügyvédje peres úton igyekezett megszerezni április l-jén a megyei közgyűlés jóváhagyta a létesítendő kórház vezetésére és működésére vonatkozó szabályzatot. A megyei kórház első igazgatójának Virágos Sándort választották meg. Virágos szerkesztette meg az előbb említett szabályrendeletet, amely - többek között - megállapította a kórházi bizottság ügykörét is, és kimondta, hogy teljhatalommal vezeti az intézetet. A bizottságnak csak abban az esetben kell kérnie a vármegye jóváhagyását, ha nagyobb változtatásokat szeretne véghez vinni. A bizottság minden negyedév negyedik napján kötelezően ülést tartott, minden félév végén jelentést tett a vármegyei közgyűlésnek a kórház betegforgalmáról és a pénzügyek állásáról. Az igazgató - aki egyúttal a pénztárnok is - teljhatalommal bírt, és teljes felelősséggel tartozott. Az intézmény május l-jén nyílt meg tíz ággyal. A fennmaradt jegyzőkönyvek és iratok (peres iratok, adományozók névsorai, adománylisták, sorsjegylisták) forrásértékét az adja, hogy egy ma is működő, nagy egészségügyi intézmény születését dokumentálják. Az iratok év és kronológiai sorrendben vannak rendezve. Segédkönyvek hiányában egyenkénti átnézéssel kutathatók. A bizottság működésének folytatása a IV. B és IV. B fondokban található. 1 doboz = 0,14 ifm 1. doboz Jegyzőkönyvek Iratok

18 IV. A. 3. Békés-Csanád-Csongrád egyesített vármegyék II. József-féle közigazgatásának Békés vármegyére vonatkozó iratai II. József reformintézkedéseinek egyike volt a vármegyei önállóság megszüntetése, és a kerületi igazgatási rendszer bevezetése, amellyel a központi kormányzattal szembenálló rendi ellenállást kísérelte meg ellehetetleníteni. Az június l-jén életbe lépett rendelkezés értelmében felmentették tisztségükből a vármegyei főispánokat, és kerületi királyi biztosokat neveztek ki. A kerületi biztosok széles - a közigazgatást, az igazságszolgáltatást és a kamarai igazgatást felölelő - hatáskörrel rendelkeztek. Az ország területét 10 kerületre osztották. Az egyesített Békés-Csanád- Csongrád megyék a nagyváradi kerülethez tartoztak, Bihar, Szabolcs vármegyékkel és a Hajdú Kerülettel egyetemben. A kerület élén ben gróf Teleki Sámuel, ben hallerkői Haller József állt. Békés megye május 27-én tartotta utolsó gyűlését. Az összevont vármegyék székhelyévé Szegvárt (Csongrád megye) jelölték ki, a legelső megyei méltóságot, az alispáni címet, síkabonyi Angyal József viselte. Angyal József a posztot a helytartótanács április 11-diki leirata értelmében nyerte el. Az egyesített vármegyék alakuló közgyűlésüket június l-jén tartották. II. József halála előtt többek között ezt az intézkedést is visszavonta, így négy év után visszaállt az eredeti vármegyei állapot. Békés vármegye április 26-án tartotta restaurációs gyűlését, ahol Angyal József nyerte el a jelöltek közül az immár ismét önállóvá vált megye alispáni tisztét. Az egyesítéskor Békés megye levéltárát is Szegvárra szállították. A helytartótanács március 2-án kiadott rendelkezése szerint az unió alatt keletkezett iratokat az adott megyének vissza kellett juttatni. A három megyét érintő iratanyagot (rendezetlen, lajstromozatlan állapotban) szállították 1790 tavaszán Gyulára. A szétválasztással 1799 decemberére készültek el. A későbbiek folyamán a Csanád megyei aktákat elszállították, de Csongrád megye nem jelentkezett értük, így azokat a 20. század elején visszareponálták a Békés megyei iratanyagba. Ezeket a Csongrád megyét illető dokumentumokat tehát napjainkban is itt lehet kutatni. A fondot két állag alkotja. Az a) állag ügyviteli jegyzőkönyvei iktatókönyvek is egyben ( ), tehát segédletként szolgálnak az adott időszakból származó iratanyaghoz. Az és évi iratokhoz a IV. A. 1. (Békés Vármegye Nemesi Közgyűlésének iratai) fond a) állagában található repertóriumok használhatók segédletként. Itt nyertek elhelyezést az évekből megmaradt úrbéri jegyzőkönyvek is. A b) állag a korabeli iratanyagot csaknem hiánytalanul tartalmazza. Itt találhatók a már említett Csongrád megyei vonatkozású iratok is. A fond iratanyagának kutatásához a német és a latin nyelv ismerete is szükséges. a) Jegyzökönyvek doboz, 7 kötet = 0,64 ifm

19 1-7 kötet Ügyviteli jegyzőkönyvek 8. doboz Úrbéri jegyzőkönyvek b) Altalános iratok 60 doboz = 8,40 ifm doboz Iratok Összesen: 61 doboz, 7 kötet = 9,04 ifm IV. A. 4. Békés vármegye első alispánjának iratai A vármegyei nemesi önkormányzat első tisztviselője volt az alispán (vicecomes) már a 16. században. Az évi 70. tc. értelmében az alispánt a főispán a vármegyével történt megegyezés alapján választotta. A státus egyértelmű rendezésére ban került sor, amikor az 56. tc. kimondta, hogy a főispán négy jelöltje közül a megyei közgyűlés választja ki a posztra legrátermettebb tisztviselőt. Feladatköre szerteágazó volt. Végrehajtotta a helytartótanács és a megyei közgyűlés rendelkezéseit, irányította a tisztviselői kart. Elnökölt a vármegyei törvényszéken (sedria) és a nemesi közgyűlésen. Vezető szerepet játszott a megyei közigazgatás valamennyi ágában (igazságszolgáltatás, közigazgatás, adóigazgatás, hadi ügyek). Legfőbb segítői a másodalispán (substitutus vicecomes), a jegyzők, az adószedő, a pénztárnok és a levéltárnok voltak. A 18. század végétől a megyei főorvos, mérnök és bába is az adminisztráció alkalmazottjai voltak. A megye járásokra (processus) oszlott, amelyek élén szolgabírók és segítőik, az alszolgabírók álltak. Eljártak - az alispán jobb kezeként - a közigazgatási (popularis, dicalis conseriptio, forspont, nemesi felkelés, közmunka szervezése, utak, gátak, hidak rendben tartása), valamint az esküdt (juratus assessor) segítségével a jogi ügyekben. Az alispán, illetve a szolgabíró kisebb polgári peres ügyekben ítélkezett. Az ítélet ellen a megyei törvényszéken lehetett fellebbezni. A viszonylag nagy terjedelmű fond hét alispán (Angyal József, Csupor László, Vidovich György, Cseh Ferenc, Nóvák Antal, Simay Kajetán, Szombathelyi Antal) működése alatt keletkezett iratokat tartalmazza. Az a) állagban találhatók az alispáni jegyzőkönyvek ig. A repertóriumok (A-Z) évekből maradtak fenn. A b) állag 39 doboza az alispánok működése alatt keletkezett iratokat őrzi ig. Az iratanyagban a jegyzőkönyvek (évenkénti újrakezdődő sorszámozása megegyezik az iratok sorszámaival) és a repertóriumok segítségével lehet kutatni. Az iratok részben latin nyelvűek. A c) állagban évi nyomtatványok vannak elhelyezve.

20 a) Alispáni jegyzökönyvek kötet = 0,61 ifm 1^5. kötet Jegyzőkönyvek kötet Repertóriumok b) Alispáni iratok doboz = 5,46 ifm doboz Iratok c) Nyomtatványok doboz = 0,14 ifm 1. doboz Nyomtatott iratok 1792 Összesen: 40 doboz, 49 kötet = 6,21 ifm IV. A. 5. Békés vármegye másodalispánjának iratai Békés vármegyében a másodalispáni hivatalt a helytartótanács október 20-án kiadott számú rendeletével állították fel. A megye közgyűlése ugyanezen év december 28-án négy jelöltet állított, első helyen kiemelve Rosthy Albert főjegyzőt és táblabírót, akit a főispán - Bedekovich Ferenc - is elfogadott, és szeptember 24-én kinevezett. Rosthy Albert július 25-ig töltötte be ezt a posztot, majd őt Cseh Ferenc követte 1832-ig. Horváth Antal 1837-ig, báró Wenckheim Béla 1840-ig, báró Wenckheim József 1842-ig tevékenykedett másodalispánként. A fond iratai működésük idejéből származnak. A másodalispánok elsősorban igazságszolgáltatási feladatokat láttak el. A kis terjedelmű iratanyag a) állagában jegyzőkönyvek, a b) állagban a kapcsolódó iratok találhatók. Az iratok kutatásához a jegyzőkönyvek segédletként használhatók. a) Másodalispáni jegyzőkönyvek füzet = 0,04 ifm 1-5. füzet Jegyzőkönyvek

21 b) Másodalispáni iratok doboz = 0,10 ifm 1. doboz Iratok Összesen: 1 doboz, 5 füzet = 0,14 ifm IV. A. 6. Békés vármegye adószedőjének iratai A megyei adószedő (perceptor) feladata az állami és a vármegyei adók beszedése, kezelése volt (lásd az évi 57. tc.-t). Az adókivetés és beszedés a dicalis összeírások alapján zajlott le. Az adóösszeírást a szolgabírók és az esküdtek végezték. Az összeíró biztosok minden évben maguk elé rendelték a jobbágyokat, akiknek számot kellett adni a velük egykenyéren élő családtagjaikról, szolgálóikról, szolgálólányaikról, jószágállományukról, ingatlanjaikról (ház, föld, malom), egyéb jövedelmeikről (kocsma, mészárszék, haszonbérlet, kézművesség, kereskedelem, pálinkafőző üst, méhkasok), valamint a közös haszonvételekről (legeltetés, fuvarozás, nádvágás). Az adóösszeíráskor feltüntették azt is, ki, milyen címen nyert felmentést az adófizetés alól (papok, honoráciorok, obsitos katonák, insurgensek, megyei bábák). A fond az 1770-től keletkezett megyei dicalis (rovás) összeírások anyagát tartalmazza. A többi adónyilvántartás (regnicolaris, megyei adóösszeírások) a közgyűlési iratok között, valamint a kigyűjtött feudális kori összeírások fondjában XV. 30. találhatók. Az adószedői iratok 1266 kötetet tartalmaznak. A községek alfabetikus sorrendjében rendezett összeírások egységes szempontok alapján készültek. A fejlécek rovatai helytartótanácsi utasítás alapján az egész országban egységesek voltak. A nyomtatott fejrovattal készült kötetek egy-egy község adóösszeírásait tartalmazzák. A Békés Megyei Levéltárban őrzött dicalis összeírások jelentős forrásértéket képviselnek, mivel a megye minden korabeli településéről legalább fél évszázadnyi, adózással kapcsolatos adatot szolgáltatnak. Latin, majd 1833/34-től magyar nyelven készültek. A feudális kori összeírások nyilvántartásában Ö. 28. jelzet alatt szerepelnek kötet = 28,20 ifm Dicalis összeírások településenként kötet Békés mezőváros kötet Békéscsaba nagyközség kötet Békésszentandrás község

22 kötet kötet kötet kötet kötet kötet kötet kötet kötet kötet kötet kötet kötet kötet kötet kötet kötet kötet Doboz község Endrőd község Füzesgyarmat mezőváros Gyoma község Magyargyula mezőváros Németgyula mezőváros Gyulavári község Kétegyháza község Körösladány község Köröstarc sa község Mezőberény község Orosháza község Öcsöd község Szarvas mezőváros Szeghalom község Tótkomlós község Vésztő község név nélkül év nélkül IV. A. 7. Békés Vármegye Számvevőszékének iratai A vármegyék pénzgazdálkodását ellenőrző és felülvizsgáló számvevőségek a 19. század elejétől alakultak meg. A kamara szorgalmazására építették ki a megyei pénzkezelést felülvizsgáló szakszolgálatot. Az első bizottságok - kötelező rendelet híján - még ad hoc" jellegűek voltak, tagságuk nem volt állandó. Bár a magyar kamara kiadott július 4-én egy 42 pontot magába foglaló rendeletet az elszámolások rendjéről, ezt a vármegyékre nézve nem tették kötelezővé. A megyei számvevő törvényszékek a helytartótanács március 23-diki rendelete alapján jöttek létre. Az elnöki tisztet az alispánok töltötték be, a szék tagjai pedig a tiszti ügyész, a perceptor (adószedő), a nótárius (jegyző) és négy megyei esküdt voltak. A megyei számvevő törvényszékek az tc. alapján számvevőszék néven működtek április 17-ig, a pénzügyigazgatás állami átszervezéséig. Békés megyében a számvevőszék meglétére 1807-ből van először adat, számadásokat vizsgáló törvényszék néven. Tagjai voltak: a megye egyik táblabírája, aki az elnöki tisztet töltötte be, három táblabíró, egy alszolgabíró, két megyei esküdt, a megyei aljegyző és a megyei ügyész ban censualis széknek nevezte magát a bizottság. Üléseit az első alispán elnöklete alatt tartotta, a megye hat táblabírájának, főjegyzőjének, számvevőjének, a csabai főszolgabírónak, egy megyei esküdtnek, a megyei főadószedőnek és a másod aljegyzőnek a részvételével ben már számvevőszék néven működött. Elnöke az első alispán, de összetétele némileg megválto-

23 zott az 1830-as állapothoz képest. Az üléseken öt megyei táblabíró, a főpénztárnok, az alpénztárnok, a számvevő, a gyulai főszolgabíró, egy megyei esküdt, az alügyész és az aljegyző vettek részt. A bizottság előadója a számvevő és a főpénztárnok volt. A bizottság a közgyűlésnek tartozott felelősséggel, és a számadások felülvizsgálatán túl a megyei pénzek hovafordítására is volt befolyása. A számvevőszék üléseiről jegyzőkönyv készült. Az üléseken vizsgálták felül a benyújtott okmányokat, és döntöttek arról, hogy melyiket terjesszék a megyei közgyűlés elé. Az ülésekre benyújtott okmányokat a jegyzőkönyv sorszáma szerint évenként gyűjtötték össze. A fond három doboznyi anyagában jegyzőkönyvek, számadások, számvevői jelentések (a számvevői tisztséget 1790-től töltötték be Békés megyében) és az endrődi kórházzal kapcsolatos iratok találhatók. Képet kap a kutató a megyei ügyvitel költségeiről, az irodaszer-ellátásról. A számvevőszéknek benyújtott okmányokból fény derül az adószedésekből eredő jövedelmekre, a közmunkák költségeire, a megyei pénztárak és alapok elszámolásaira. A korabeli hiteléletbe adnak betekintést azok a dokumentumok, amelyek a különféle pénztárak és alapok (árva-, kórházi-, árvíz- és tűzkárosultak segélyezésére) tőkepénzeinek gyulai polgárok számára történő kihelyezését dokumentálják. Az iratanyag a jegyzőkönyvek segédletkénti használatával kutatható. 3 doboz = 0,42 ifm 1-3. doboz Számadásokat vizsgáló törvényszék jegyzőkönyve 1807 Békés megye censualis székének jegyzőkönyve 1830 Számvevőszéki jegyzőkönyvek Számadások 1842 Számvevői jelentések Az endrődi kórházzal kapcsolatos iratok IV. A. 18. Békés vármegye tiszti főorvosának iratai A megyei egészségügyi szervezetet Mária Terézia uralkodása idején a főorvos (physicus magistratualis), a sebész (chirurgus) és a bába (obstetrix) alkotta ban Ernst Károlyt megyei chirurgussá választották, majd 1770-től Wizinger Károly foglalta el a megyei orvosi posztot ben az egyesített vármegyék (Békés-Csanád- Csongrád) főorvosa Rigler Zsigmond volt (lásd IV. A. 8. fondot), akit ig Békés megye tiszti főorvosi posztján találunk. Rigler Zsigmond egyik legnagyobb érdeme, hogy bevezette a megyében a nagy gyermekhalandóságot okozó himlő elleni védőoltást (1802-ben csaknem 3000 oltást végzett el) július 21-én Tormássy Lajos lépett a helyére, aki 50 éven át volt tiszti főorvosa a megyének. A fond anyaga jelenős forrásértéket képvisel, nemcsak orvostörténeti, hanem kultúrtörténeti szempontból is. Az időszaki főorvosi jelentéseken kívül járványokkal

24 kapcsolatos jelentések, gyógyító személyzet névsorai, kuruzslói módszerek leírásai találhatók az iratok között. Segédlet hiányában a dokumentumok egyenkénti átnézéssel kutathatók. 2 doboz = 0,28 ifm 1-2. doboz Iratok IV. A. 8. Békés-Csanád-Csongrád egyesített vármegyék II. József-féle közigazgatásának tiszti főorvosi iratai 1787 A megyék egészségügyi szervezete Mária Terézia uralkodása idején alakult ki a főorvos (physicus magistratualis), a sebész (chirurgus) és a bába (obstetrix) személyében. Az iratok a II. József által időszakosan keresztülvitt közigazgatási reform idején keletkeztek. Békés-Csanád-Csongrád egyesített vármegyék főorvosa Rigler Zsigmond volt. A fond a neki alárendelt orvosok összesítő jellegű, statisztikai adatokban bővelkedő jelentéseit tartalmazza, amelyek orvostörténeti vonatkozásban képeznek jelentős forrásanyagot. Az iratjegyzék - l-l8-ig terjedően találhatóak eredeti számsorrendjükben a dokumentumok - rövid tartalmi kivonata segíti az anyagban történő tájékozódást. 1 doboz = 0,03 ifm 1. doboz Iratok 1787 IV. A. 9. Békés vármegye mérnökének iratai Békés vármegye első önálló mérnöke, Bodoky Henter Mihály 1810-ben foglalta el posztját. Elődje Vertics József egyszerre több megye mérnöki hivatalát is viselte. Bodoky Mihályt 1838-ban fia, Bodoky Henter Károly követte, aki 1868-ig - haláláig - töltötte be Békés megye mérnöki tisztét. Az iratanyagban a megyében lévő hidak, megyei tulajdont képező épületek, katonai kvártélyok létesítési és karbantartási adatai, ezekkel kapcsolatos költségvetések, elszámolások találhatók. A közmunkakivetések a fogatos és a kézi munkaerő községenkénti adatait tartalmazzák. A dokumentumokban lévő helyszíni leírások egykorú határnevek, fokok, erek, vízfolyások neveinek gazdag forrásai. A vizek és utak

25 regulázásában munkálkodó állandó küldöttség jelentései és jegyzőkönyvei a megye egykorú földrajzi és vízrajzi helyzetéről tájékoztatják a kutatót. Az iratokat ügyiratonként sorszámozták, évente újrakezdődően. Mivel segédkönyvek nincsenek, a dokumentumok egyenkénti átnézéssel kutathatók. 2 doboz = 0,28 ifm 1-2. doboz Iratok IV. A, 10. Békés Vármegye Törvényszékének iratai A nemesi megye legfőbb jogszolgáltató szerve a sedria (sedes judicaria) volt a században. Szervezete és működése a II. József uralkodása alatt életbe léptetett Novus Ordo Judiciarius (Új Igazságszolgáltatási Rend) alkalmazásának időszakát kivéve a 19. század közepéig folyamatos és állandó volt. A sedriának már a 17. század első felében külön tagozata tárgyalta a polgári és büntetőügyeket. A bűnpereket tárgyaló törvényszék 1613-ban vált ki az egységes bírói szervezetből. A közbűntettek - a felségsértést és a hűtlenséget kivéve - a büntetőtörvényszék elé tartoztak. A fontos polgári perekben a polgári sedria ítélkezett. A hatásköröket a törvények nem határolták pontosan körül, nagy szerepük volt a vármegyei szabályrendeleteknek és a szokásjognak. A sedriát az alispán hívta össze, és ő töltötte be az elnöki funkciót is. Tagjai a jegyző, az ügyész, a szolgabírák és az esküdtek voltak. A tárgyalásokon választás nélkül részt vehetett a vármegye bármely nemese. Az ülések lefolyását, tárgyát, a vallomásokat és a hozott határozatokat eleinte a közgyűlési jegyzőkönyvben rögzítették. A 18. század első negyedétől kezdve alakult ki az a gyakorlat, hogy a sedriális ügyek jegyzőkönyveit már külön kezelték. A sedria általában évente négyszer ülésezett. Békés vármegye törvényszékének működéséről csak a megye 1715-ben történt újjászervezése óta vannak hiteles iratok és adatok. A fond három állagra tagolódik. Az a) állagban a polgári peres iratok találhatók. Jegyzőkönyvi tisztázatok és fogalmazványok ig terjedő sorozatával kezdődik az állag. A 18. században a polgári és büntető perek jegyzőkönyveit még nem különítették el egymástól, így a különböző perfajtákban hozott ítéleteket váltakozva foglalták a jegyzőkönyvekbe. Ennek következménye, hogy az első három jegyzőkönyv ig mindkét fajta ügyeket tartalmaz. Az iratok (kapcsolódva a jegyzőkönyvekhez) kártérítési-, határ-, árenda-, birtok-, hagyatéki-, örökösödési-, válóés még számos másféle perről szólnak. A raktári jegyzékben az al- és felperes nevét és az ügy mineműségét pertestenként tüntették fel, és ez megkönnyíti az anyagban történő tájékozódást az ig terjedő időszakban. Ezt követően a vonatkozó jegyzőkönyv és az iratjegyzék segítségével lehet tájékozódni.

26 A b) állagban a csődperek kerültek elhelyezésre. A csődtörvényszéket az évi 22. tc. hozta létre. A csődügyek korábban polgári vagy büntetőbírósági perként folytak. A jegyzőkönyvek ig fennmaradtak, az iratok ig. A pertestek számozása az előbbi időszakra vonatkozóan 1 47-ig folyamatos. A raktári jegyzék név szerint feltünteti a csődeljárás alá vont személyeket. A c) állag a büntetőperek jegyzőkönyveit és iratait foglalja magában. a) Polgári perek iratai doboz, 4 kötet = 2,74 ifm 1-3. kötet Polgári és bűnügyi peres jegyzőkönyvek kötet Polgári peres jegyzőkönyv doboz Jegyzőkönyvi fogalmazványok doboz Polgári peres iratok doboz Kigyűjtött válóperes iratok doboz Kigyűjtött visszahelyezési, ellenállási, hatalmas kodási, becsületsértési perek doboz Polgári per ügyek lajstromai doboz Mutató doboz Sima és Csudaballa határperének iratai 1833 b) Csődperek iratai doboz = 1,26 ifm 1-2. doboz Jegyzőkönyvek doboz Csődperek iratai c) Büntetőperek iratai doboz, 6 kötet = 9,60 ifm 1-5. kötet Jegyzőkönyvek doboz Jegyzőkönyvi fogalmazványok doboz Büntetőperek iratai doboz Büntetőperek lajstromai kötet Büntetőperek névmutatója Összesen: 91 doboz, 10 kötet =13,60 ifm

27 IV. A. 20. Békés-Csanád-Csongrád egyesített vármegyék II. József-féle Törvényszékének (Judicium Subalternum) Békés megyére vonatkozó iratai II. József reformintézkedései nemcsak a vármegyei közigazgatás, hanem a bíráskodás területére is kiterjedtek szeptember 25. és december 12. között kiadott rendeleteivel (Novus Ordo Judiciarius) átszervezte az igazságszolgáltatás intézményrendszerét. Megszüntette az alispáni és a főszolgabírói ítélőszéket, majd április 2-án kelt intézkedésével (Sanctio Criminalis Josephina) megvonta az úriszékektől a büntető hatalmat. Az új bíráskodási eljárásban a nemesek és nem nemesek egyforma elbírálás alá estek. Szervezetileg a következőképpen alakult át az igazságszolgáltatás: az ország új közigazgatási-területi beosztásának megfelelően 38 elsőfokú bíróságot (Judicium Subalternum) szerveztek. Ezek átvették az addigi vármegyei sedriákés úriszékek büntető joghatóságát. Az új rendszer szeptemberétől áprilisáig működött. A haldokló II. József január 26-án visszavonta Magyarországra vonatkozó rendeleteit. A fond anyagát képező iratok a fenti időszakban keletkezett dokumentumoknak csak töredékét jelentik. A megyerendszer visszaállítása után nem történt meg az iratanyag visszaállítása, de a megyék sem jelentkeztek értük. Az eredetileg Makón elhelyezett iratokat Szegedre szállították, és ma is ott őrzik nagy részét. A Békés Megyei Levéltár által őrzött fond büntetőügyeket tartalmaz. A jegyzőkönyveken és az iktatott iratokon kívül foglyok névjegyzékei is fennmaradtak. Az anyagban történő kutatást segíti, hogy az iratok a jegyzőkönyvek határozati sorszámával megegyezően, iratjegyzékekkel vannak elhelyezve, s ezek feltüntetik a vádlottak nevét és a bűncselekmény fajtáját. Az iratok - kis mennyiségük ellenére - fontos forrását képezik a jozefinista időszakjoggyakorlatának ben került a fond leválasztásra a Békés Megyei Törvényszék feudális kori irataiból. a) Jegyzőkönyvek kötet = 0,03 ifm 1. kötet Jegyzőkönyvek b) Iratok doboz = 0,39 ifm 1-2. doboz Iratok doboz Fellebbviteli ügyek iratai 1789 Összesen: 3 doboz + 1 kötet = 0,42 ifm

28 IV. A. 11. Békés vármegye központi szolgabírája előtt lefolytatott szóbeli perek iratai A feudális kori megyei törvénykezés a kisebb jelentőségű igazságszolgáltatási ügyekben a járási főszolgabírákat, szolgabírákat bízta meg az eljárás lefolytatásával. Elsősorban kisebb értékösszegű - ahogyan azt évi 20. tc. is leszögezi - polgári követelések minél hamarabb történő elbírálására folytatták az úriszékeken, szolgabírói székeken, illetve a községi bírák előtt a szóbeli pereket. A törvény szerint 60 forint értékig terjedő perlekedéseket intézhettek el. Az évi 11. tc. kiterjesztette az évi törvény hatályát 200 forint értékig. Az élőszóban előadott panaszt a bíróság (szolgabíró és esküdtje) jegyezte le, majd a megyei vagy községi esküdt megidézte az alperest, a panasz másolatával. A tárgyaláson a bíró meghallgatta a feleket, érveiket, bizonyítékaikat jegyzőkönyvbe foglalta, majd az ügy elbírálása után ítélkezett. A fentebb említett évi törvény értelmében egyfokú fellebbezésre volt lehetőség a meghozott határozat ellen. A Békés megyei közgyűlés 1842-ben rendelte el, hogy a szolgabírák is rendes bírói széket tartsanak, és írásban is dokumentálják az előttük lefolyt pereket. A fond Békés vármegye központi szolgabírója előtt lefolytatott szóbeli perek iratait tartalmazza, 184 l-l 847-ig. A központi (gyulai) szolgabírói kerületet 1840-ben hozták létre, és a Békési járáshoz tartozott (a középponti szolgabíró főszolgabírói címmel rendelkezett). Fennhatósága Magyar- és Németgyula mezővárosokra, Doboz és Gyulavári falvakra terjedt ki. Szolgabírái, így a szóbeli perek bírái a következő személyek voltak: ig Stummer Imre, ig Karassiay István, ig Ambrus Lajos. Az iratanyagban található pertestek számozása évente újra kezdődött. A fennmaradt jegyzőkönyv iktatóként is használható. 3 doboz = 0,42 ifm 1-3. doboz Jegyzőkönyv 1847 Iratok IV. A. 12. A Békési járás főszolgabírája előtt lefolytatott szóbeli perek iratai Lásd a IV. A első két bekezdését. A fond a Békési járás főszolgabírája előtt lefolytatott szóbeli perek iratait tartalmazza. A Békési főszolgabírói kerülethez tartozott Békés mezőváros, Füzesgyarmat mezőváros, Körösladány, Szeghalom, Vésztő helységek, Bélmegyer, Fásmellék, Bucsa és Sima puszták. A kerület főszolgabírója ig Kiss János volt. Bár a perek tárgyát kisebb összegű követelések és

29 tartozások képezik, ennek ellenére sok érdekes és jellemző kortörténeti adatot tartalmaznak. A fond anyaga a jegyzőkönyvek és a hozzájuk mellékelt perbeli iratok átnézésével kutatható. 2 doboz = 0,20 ifm 1-2. doboz Jegyzőkönyvek a hozzájuk mellékelt iratokkal IV. A. 13. A Csabai járás főszolgabírája előtt lefolytatott szóbeli perek iratai Lásd a IV A. 11. első két bekezdését. A fond a Csabai járás főszolgabírája előtt lefolytatott szóbeli perek iratait tartalmazza évből. A Csabai járás főszolgabírói kerületébe tartozott: Békéscsaba, Mezőberény, Köröstarcsa, valamint Kamut, Nagy- és Kiskondoros puszták. A főszolgabírói tisztet Tomcsányi József viselte. 1 doboz = 0,12 ifm 1. doboz Jegyzőkönyvek Iratok IV. A. 17. A Csabai járás főszolgabírójának iratai Az évi 25. tc. kötelezte a megyei tisztviselőket, hogy évente helyezzék el a megye levéltárában az általuk befejezett perek iratait. A törvény ellenére még a 19. század első felében is előfordult, hogy az igazságszolgáltatás dokumentumai, valamint a közigazgatási intézkedések is a szolgabíráknál maradtak (esetenként a családi levéltárba kerültek). Békés megyének 1748-ig egy szolgabírája volt, ettől kezdve pedig kettő, a békési és a csabai, a kialakított két járásnak (processus) megfelelően ben a békési járást kettő, a csabait három kerületre tagolták. A Csabai főszolgabírói kerülethez tartozott Békéscsaba, Mezőberény, Köröstarcsa, valamint Kamut, Nagy- és Kiskondoros. A Csabai járás fennmaradó területe két szolgabírói kerületre oszlott: az Orosházi és a Szarvasi szolgabírói kerületekre. A járás élén a főszolgabíró (judex nobilium - judlium) állt, a kerületek (cirkulusok) élén a szolgabírák és alszolgabírák (vicejudlium). A főszolgabíró feladata volt az egész járás ügyeinek intézése, a feljebbvalók