6. Témakör Műszaki ellenőrzés az építőiparban TARTALOMJEGYZÉK 6.1. Vizsgálatok, ellenőrzések... 2 6.1.1. Alapismeretek... 2 6.1.2. Az ellenőrzés jellege... 3 6.1.3. Az ellenőrzés szintjei geodéziai munkák esetén... 3 6.1.4. A mérőeszközök, mérőberednezések hitelesítése, kalibrálása, metrológiai konfirmálás. Mérőeszközök használati pontosságának meghatározása... 5 6.1.5. A mérés eredményei és pontosságát befolyásoló tényezők. Referenciafeltételek 6 6.1.6. A mérési és az adatfeldolgozási munka ellenőrzése... 7 6.2. A műszaki ellenőr építési méretpontosság ellenőrzésével (biztosításával) kapcsolatos feladatai a kivitelezés folyamán... 8 6.2.1. Az építési műszaki ellenőr feladatainak, tevékenységének jogi szabályozása.. 8 6.2.2. Építőipari mértani paraméterek pontossága ellenőrzésének alapelvei... 10 6.2.3. A minőségellenőrzés végrehajtásának folyamata (munkafázisai)... 11 6.2.4. A kivitelezési munkák műszaki ellenőrzésének tárgya. Az ellenőrzés során vizsgált tulajdonságok és paraméterek... 13 6.2.5. Tervek, előírások, követelmények és egyéb adatszolgáltatások felmérése. Ellenőrzési terv készítése... 18 6.2.6. A műszaki ellenőr kivitelezéssel kapcsolatos feladatai végrehajtására vonatkozó megállapodás... 20 6.2.7. Munkaterület átadás... 21 6.2.8. Építés célú termékek ellenőrzése... 22 Építési célú termékek megfelelőségi igazolása, és építőipari műszaki engedély kiadása... 22 6.2.8.2. Elfogadás, visszautasítás, hibás darabok kezelése... 22 6.2.9. Építési, szerelési munka közbeni minősítő ellenőrzések. Megvalósult építési szakaszok ellenőrzése... 23 6.2.10. A beruházás befejezési feladatai... 23 A műszaki átadás-átvételi eljárás... 23 Megvalósulási állapot rögzítés... 23 Használatbavételi engedélyezési eljárás... 24 Az építésügyi hatósági ellenőrzés... 24 Az építésfelügyeleti ellenőrzés... 24 1
6.1. Vizsgálatok, ellenőrzések 6.1.1. Alapismeretek Vizsgálat Olyan kísérlet, amelyet azzal a céllal végeznek, hogy mérjék, mennyiségileg meghatározzák, vagy osztályozzák (minősítsék) a termék valamely jellemzőjét vagy tulajdonságát. Ellenőrző vizsgálat/ megfelelőség vizsgálat Olyan vizsgálat, amelyet azért végeznek, hogy kimutassák a termék valamely jellemzője, vagy tulajdonsága megfelel-e vagy sem az előre meghatározott követelményeknek. Megjegyzés: A termék megfelel, ha kielégíti a rá vonatkozó követelményeket. Ellenőrzés A termékkonstrukció, a termék, a szolgáltatás, a folyamat vagy az üzem vizsgálata és azok megfelelőségének meghatározása adott követelmények alapján, vagy szakmai értékítélet alapján értelmezett általános követelmények szerint. Megjegyzések: Egy folyamat ellenőrzése magában foglalja a személyzet, az eszközök, a technológia és a módszertan ellenőrzését, Egy ellenőrzés eredménye a tanúsítás során hasznosítható. Ellenőrző testület Az MSZ EN 45004:1995 Ellenőrzést végző testületek működésének általános feltételei című szabvány A, B és C típusú ellenőrző testületet (ellenőrzést végző testület, szervezet vagy annak része) különböztet meg. 6.1.1.1 A típusú ellenőrző testület Olyan ellenőrző testület, amely független harmadik félként végzi ellenőrzéseit. 6.1.2. B típusú ellenőrző testület Olyan ellenőrző testület, amely elkülönített és jól azonosítható részét képezi egy, az általa ellenőrzött egységek tervezésében, gyártásában, értékesítésében, létesítésében, hasznosításában vagy karbantartásában érdekelt szervezetnek, és amelyet azért hoztak létre, hogy az anyaszervezet számára ellenőrzési szolgáltatást nyújtson. 2
6.1.1.2 C típusú ellenőrző testület Az olyan ellenőrző testület, amely az általa ellenőrzött egységek vagy azokkal versenyképes hasonló egységek tervezésében, gyártásában, értékesítésében, létesítésében, hasznosításában vagy karbantartásában érdekelt, és amely ellenőrzési szolgáltatást nyújthat más, tehát nem az anyaszervezetéhez tartozó felek számára. 6.1.3. Az ellenőrzés jellege Az ellenőrzés jellege függ a céljától, időpontjától, az ellenőrizendő folyamat fázisától és módjától is. A pontosság-ellenőrzés célja szerint lehet: átvételi ellenőrzés (megfelelőségi ellenőrzés), gyártási, építési folyamat ellenőrzés (gyártási, építésirányítási célú ellenőrzés), munkafolyamatok megvalósulása közben munkafázisok közötti átadás-átvételi ellenőrzés (megfelelőségi ellenőrzés), elfogadási (átadási) ellenőrzés (megfelelőségi ellenőrzés). A pontosság-ellenőrzés módja lehet: teljes körű, mintavételes. A pontosság-ellenőrzés időpontja, ellenőrizendő építési fázisok: a szerkezeti elemek építési területre való szállításakor, felállításuk előtt (a munka végrehajtása előtti), a gyártás folyamán az építés fontos szakaszainál, pl. mindegyik szint megépítése után (a munka végrehajtása közben), a vállalkozás teljesítésekor, az építkezés befejezésekor (a munka befejezése után). Önellenőrzés 6.1.4. Az ellenőrzés szintjei geodéziai munkák esetén A geodéziai módszerekkel végzett vizsgálati, ellenőrzési munka minden fázisában (előkészítés, mérés, számítás stb.) a munkát végző műszakinak önellenőrzést kell végeznie. Az önellenőrzés fázisai: mérési eljárás nyújtotta ellenőrzés, fölös mérések végzése, független meghatározások végzése, adatszűrést biztosító számítási módszer alkalmazása. 3
A geodéziai munkát végző szervezetek belső ellenőrzése (Szakmai, független szakmai ellenőrzés, azaz B vagy C típusú ellenőrzés) 2. a) Az egyes geodéziai szervezetek belső ellenőrei a belső ügyrendjük szerint végzik az ellenőrzést. 3. b) A belső ellenőr (vizsgáló) ellenőrzési tevékenysége általában az alábbiakra terjed ki: 1. A mérési és számítási jegyzőkönyvek alapján ellenőrzi, hogy a geodéziai munkát végző műszaki hogyan végezte el az önellenőrzési feladatokat, és a tervezett mérési eljárás és mérésszám alapján dolgozott-e, valamint a hibahatárokat túllépte-e? 2. Szükség esetén műszeres méréssel a geodéziai munka során meghatározott pontok egyes adataira végez ellenőrzést. Külső harmadik fél ellenőrzése Ez esetben A típusú ellenőrzésről van szó. Független harmadik fél bevonása minden nagypontosságot kívánó vizsgálat, kiemelt jelentőségű nagypontossági igényű adat esetén indokolt. A külső harmadik fél mintavételesen vagy teljes körűen független meghatározást végez. Szélső pontossági igények esetén a harmadik fél ellenőrző adatai a meghatározott adatok hitelképességének növelése mellett az azokkal való együttes feldolgozással pontosságnövelést is biztosítanak. A felügyeleti ellenőrzés A PA Rt. SZAB-MINE-01 minőségellenőrzési szabályzat szerint. Hatósági ellenőrzések Hatósági ellenőrzés kategóriájához tartoznak azon ellenőrzések, amelyeket illetékes hatóság jogszabályokban, rendeletekben vagy külön hatósági előírásokban megfogalmazott esetekben végez. A társaság független ellenőrzéssel megbízott szervezetei által végzett ellenőrzések A társaság független ellenőrzéssel megbízott szervezeteinek (MEO, AVO, MDO, MTVO, NBO, SVO) jogkörébe tartozó ellenőrzéseket az adott szervezet vagy vele szerződéses viszonyban lévő szervezet dolgozója végezhet, akit az adott szervezet vezetője írásban megbízott és megfelelő képzettséggel rendelkezik. Független szakmai ellenőrzés Utasításokban, előírásokban és technológiákban meghatározott pontokon a munkavégzésben közvetlenül nem közreműködő szakember által végzett ellenőrzés. Független szakmai ellenőrzést a szakmai vezetők által meghatározott terjedelemre írásos megbízatással rendelkező munkavállaló végezhet, akit képzettsége és szakmai gyakorlata arra alkalmassá tesz. Szakmai ellenőrzés Utasításokban, előírásokban és technológiákban meghatározott pontokon a munkavégzőt közvetlenül irányító személy által végzett ellenőrzés. 4
Szakmai ellenőrzést az adott munka közvetlen irányítója végezhet a munkavégzési és közvetlen munkairányítási joga alapján. Önellenőrzés Minden munkavégzési folyamat során az utasításokban, előírásokban és technológiákban előírt feladatok végrehajtása közben és után a munkát végzőnek önmagának kell ellenőriznie az elvégzett munka megfelelőségét. Szállítók saját tevékenységük megfelelőség-ellenőrzése Önálló munkát végző szállítók a saját tevékenységük független szakmai ellenőrzését, szakmai ellenőrzését, illetve önellenőrzését végezhetik, mely ellenőrzési tevékenységüket a velük kötött szerződésben kell meghatározni. 6.1.5. A mérőeszközök, mérőberednezések hitelesítése, kalibrálása, metrológiai konfirmálás. Mérőeszközök használati pontosságának meghatározása Magyarországon a mérőeszközök hitelesítése és kalibrálása szabályait az 1991. évi XlV. Törvény a mérésről és a mérésügyről szóló törvény végrehajtásáról szóló 127/1991.(X.9.) Korm. Rendelete az alábbiak szerint szabályozza. A kötelező hitelesítésű mérőeszközök hitelesítését az OMH (Országos Mérésügyi Hivatal) központja és területi szervei (mértékhitelesítő hivatalok) közigazgatási eljárás szabályaival alkalmazásával végzik. A hitelesítés időpontjai meghatározottak. Szükséges első, időszakos és javítás utáni hitelesítést végezni. Az időszakos hitelesítést a Vhr -ben meghatározott érvényességi idő szerint kell végezni. A nem kötelező hitelesítésű mérőeszközök kalibrálásának időszakairól a törvény nem rendelkezik. Ezt a mérőeszköz használatát figyelembe véve kell megtervezni. A kalibrálás nem hatósági tevékenység. Megjegyzés: az 1995. évi XXIX. Törvén a laboratóriumok, a tanúsító és ellenőrző szervezetek akkreditálásáról felhatalmazás alapján a Magyar Köztársaság nemzeti akkreditáló szervezete a Nemzeti Akkreditáló Testület (NAT). Íg a NAT jogosult a kalibráló laboratóriumoknak kalibrálási bizonyítványt kiadni. A 68/2000 (V.19.) Kormányrendelet szerint az OMH a nemzeti akkreditálásról szóló törvény rendelkezésével összhangban továbbra is közreműködik a kalibráló- és vizsgálólaboratóriumok akkreditálásában. A kalibráló laboratóriumok működési követelményeit az MSZ EN ISO/ IEC 17025 szabvány szabályozza. A kalibrálás eredménye lehetővé teszi, hogy az értékmutatáshoz hozzárendeljék a mérendő mennyiség értékeit vagy meghatározzák az értékmutatás korrekcióit. A kalibrálás során egyéb metrológiai jellemzők is meghatározhatók, így pl. a befolyásoló mennyiségek hatása. A kalibrálás eredménye dokumentumban rögzíthető, amelyet néha kalibrálási bizonyítványnak vagy kalibrálási jegyzőkönyvnek neveznek. A kalibrálás eredményét gyakran, mint korrekciót, kalibráló tényezőt vagy kalibrációs görbét adják meg. 5
A geodéziai mérőeszközöket a mérésügyi törvény nem sorolja a kötelező hitelesítésű mérőeszközök közé. Azonban előírja, hogy: joghatással járó mérést a mérési feladat elvégzésére alkalmas hiteles mérőeszközzel vagy használati etalonnal ellenőrzött mérőeszközzel kell végezni. A mérőeszközök a mérőberendezések rendeltetésszerű használat követelményeinek megfelelő állapotban tartása összetett feladat. AZ MSZ EN 30012-1:1998: Minőségbiztosítási követelmények mérőberendezésekre 1. rész: Mérőberendezések metrológiai konfirmálásának 1 rendszere c. szabvány rendelkezik a feladat komplex megoldásáról. A fenti szabvány a konfirmálási rendszerkialakítása és működése teljes körét ismerteti. Így többek között a konfirmálás időtartamok megtervezési módját, a környezeti hatások, a kalibrálás igényelte környezeti feltételek és egyéb befolyásoló tényezők szerepét. A műszerek és mérőeszközök felhasználása előtt meg kell állapítani a használati pontosságot. Az építőipari mérőeszközök használati pontosságának meghatározási módszereit az MSZ ISO 8322(1-8)1992 szabványsorozat adja meg. 6.1.6. A mérés eredményei és pontosságát befolyásoló tényezők. Referenciafeltételek A mérés eredményeit és pontosságát a méréssel kapcsolatos befolyásoló tényezők mellett a mérés tárgyával kapcsolatos tényezők is befolyásolhatják. A A méréssel kapcsolatos befolyásoló tényezők: - a mérő műszer (mérőberendezés, mérőfelszerelés) típus, kategória beszabályozottság, igazítottság, - mérési módszer (a feladatnak megfelelés és a szabványos műszerhibákat kiejtés), - mérési alappont hálózat (viszonyítási rendszer stabilitása, mérési és számítási modell kialakítása, ill. azonosságának biztosítása), - mérési körülmények, a mérés közege, környezete (hőmérséklet, egyoldali hőhatás, szélhatás, páratartalom, megvilágítás, refrakció), - a mérő személyzet (adottsága és állandósága), - a mérés tárgya vizsgálandó pontjai beazonosíthatósága. Referenciakörülmények (MSZ ISO 3443-6:93) Ha a mérést a meghatározottól eltérő időpontban vagy eltérő fizikai körülmények között végzik, akkor azokat a tűrési specifikáció megadásával át kell alakítani a referenciakörülményekre, számításba véve pl. az eltérő hőmérséklet, hőtágulást, rugalmas és képlékeny alakváltozásokat. Referenciafeltételek (MSZ ISO 3443-7:93) A referenciafeltételek az előírt ellenőrzési időpont és daraboknak a mérése alatt meghatározott fizikai körülményei, mint pl. hőmérséklet, nedvességtartalom, vagy megtámasztás. A referencia időpont általában a szállítás időpontja, de ésszerű okok miatt a mérést gyakran más időpontban hajtják végre. A különböző fizikai körülmények, mint pl. hőmérséklet, vagy megtámasztás, 6
a kúszás, a zsugorodás okozta alakváltozásokat fontos lehet összehasonlítani a termék méretváltozásával és feltétlenül meg kell figyelni ezeket. Ha a méréseket eltérő időben és fizikai körülmények között végzik, amint az az előírásban szerepel, szükséges lehet referenciafeltételekre való átszámítás, figyelembe véve a hőmérsékletváltozást, zsugorodást, maradó és rugalmas alakváltozásokat stb. 1 Metrológiai konfirmálás: műveletek összessége, amelyek annak biztosításához szükségesek, hogy a mérőberendezés adott példánya a rendeltetésszerű használat követelményeinek megfelelő állapotban legyenek. A metrológiai konfirmálás általában egyebek között magában foglalja a kalibrálást, a szükséges beszabályozást és javítást, az azt követő újra kalibrálást, valamint az igényelt lezárást és címkézést. B A mérés tárgya geometriai paraméterei a környezeti, fizikai, mechanikai hatások (megtámasztás, terhelés, hőmérséklet, nedvességtartalom), ill azok változásai következtében az idő függvényében megváltoznak. (lsd. MSZ ISO 3443-6-93 és MSZ ISO 3443-7:99). Így a tűrési specifikációban meg kell adni azokat a referenciakörülményeket, melyeknél a megadott tűrések érvényesek. Amennyiben a mérést a meghatározottól eltérő időpontban vagy eltérő fizikai körülmények között végzik, akkor az eltérések hatásait a mérési eredmények értékelésénél figyelembe kell venni, ill. a tűrési specifikáció megadásával át kell alakítani a referenciakörülményekre, számításba véve pl. az eltérő hőmérsékletet, hőtágulást, rugalmas és képlékeny alakváltozásokat. A mérési eredmények együttesen tartalmazzák a mérést befolyásoló tényezők és a mérés tárgyát befolyásoló tényezők hatásait. E hatások következtében fellépő eltérések figyelembe vétele általában külön történik a méréssel és a mérés tárgyával kapcsolatban, de történhet együttesen is. A referenciakörümények változása figyelembe vételéhez szükséges ismerni a környezeti változások hatásmechanizmusát. Ehhez a szakirodalom tanulmányozása mellett általában a konkrét feladattal kapcsolatos vizsgálatok is szükségesek. A mérés pontosságát a mérési munka folyamatainak összes eleme, a környezeti hatások és a kezelőszemélyzet is befolyásolja. A mérési hibák mellett a mérés tárgya, beazonosíthatósága, ill. különböző fellépő mozgásai, torzulásai is befolyásolóan hatnak. A különböző időpontokban végzett vizsgálati méréseknél azonos vagy azonossá tehető: - a mérés helye és az alapvető hatások, - a felhasznált viszonyítási pontok, - a felhasznált mérőberendezés és annak beszabályozási állapota, - a meghatározási modell geometriája, - a mérési személyzet. Önellenőrzés 6.1.7. A mérési és az adatfeldolgozási munka ellenőrzése A geodéziai módszerekkel végzett vizsgálati, ellenőrzési munka minden fázisában (előkészítés, mérés, számítás, stb.) a munkát végző műszakinak önellenőrzést kell végeznie. Az önellenőrzés fázisai: - a felhasznált adatok és alappontok ellenőrzése, - mérési eljárás nyújtotta ellenőrzés, - fölös mérések végzése, 7
- független meghatározások végzése, - adatszűrést biztosító számítási módszer alkalmazása. Belső szakmai ellenőrzés Szakmai, független szakmai ellenőrzés, azaz B vagy C típusú ellenőrzés a. Az egyes geodéziai szervezetek belső ellenőrei a belső ügyrendjük szerint végzik az ellenőrzést. b. A belső ellenőr (vizsgáló) ellenőrzési tevékenysége általában az alábbiakra terjed ki: - a mérési és számítási jegyzőkönyvek alapján ellenőrzi, hogy a geodéziai munkát végző műszaki hogyan végezte el az önellenőrzési feladatokat, leellenőrizte-e a felhasznált adatokat, a tervezett (mérési hibákat kiejtő, ill. kimutató) mérési eljárás és mérésszám alapján dolgozott-e, valamint a hibahatárokat túllépte-e? - szükség esetén műszeres méréssel a geodéziai munka során meghatározott pontok egyes adataira végez ellenőrzést. Külső harmadik fél ellenőrzése Ez esetben A típusú ellenőrzésről van szó. A független harmadik fél bevonása minden nagy pontosságot kívánó vizsgálat, kiemelt jelentőségű nagy pontossági igényű adat esetén indokolt. A külső harmadik fél mintavételesen vagy teljes körűen független meghatározást végez. Szélső pontossági igények esetén a harmadik fél ellenőrző adatai a meghatározó adatok hitelképességének növelése mellett az azokkal való együttes feldolgozással pontosságnövelést is biztosítanak. 6.2. A műszaki ellenőr építési méretpontosság ellenőrzésével (biztosításával) kapcsolatos feladatai a kivitelezés folyamán 6.2.1. Az építési műszaki ellenőr feladatainak, tevékenységének jogi szabályozása Az építési műszaki ellenőr tevékenységét az 1997. évi LXXVIII. törvény és a 185/1997. (IX. 26.) Kormányrendelet szabályozza. A rendelet 2. -a minden épület és műtárgy (a továbbiakban együtt: építmény) építési szerelési munkáinak műszaki ellenőrzésével kapcsolatban a következő feladatokat határozza meg. (1) Az építtető az építési, szerelési munka szakszerűségének ellenőrzésével, illetőleg helyszíni képviselete ellátásával építési ellenőrt bízhat meg, illetőleg jogszabályban meghatározott esetekben köteles megbízni. 8
(2) Az építési műszaki ellenőr az építmény megvalósítására irányuló építési szerelési munka teljes folyamatában elősegíti és ellenőrzi a vonatkozó jogszabályok, hatósági előírások, szabványok, szerződések, valamint az építésügyi hatóság, illetve az építmény létesítését engedélyező hatóság által jóváhagyott építészeti műszaki terv betartását. (3) Az építési műszaki ellenőr feladata különösen: a) 1 a jogerős és végrehajtható építési (létesítési) engedély és a hozzá tartozó jóváhagyott építészetiműszaki tervdokumentáció, valamint a kivitelezési tervek alapján az építéskivitelezési tevékenység ellenőrzése, az építmény kitűzése helyességének, szükség esetén a talajmechanikai, környezetvédelmi és egyéb felmérések, vizsgálatok megtörténtének ellenőrzése, b) a hatósági engedélyek, hatósági előírások, határidők és a minőségi előírások, valamint a szerződések megtartásának folyamatos ellenőrzése, c) 2 az építési napló külön jogszabályban meghatározottak szerinti ellenőrzése, a bejegyzések és egyéb jegyzőkönyvek ellenjegyzése, illetőleg észrevételezése, d) a hibáknak, a hiányosságoknak, eltéréseknek az építési naplóban való feltüntetése, e) a műszaki, illetve gazdasági szükségességből indokolt tervváltoztatásokkal kapcsolatos javaslatok megléte az építtető részére, f) a munkák eltakarása előtt azok mennyiségi és minőségi ellenőrzése, g) az átadás-átvételi eljárásban való részvétel, h) egyes építményfajták műszaki teljesítmény-jellemzőinek ellenőrzése, a technológiával összefüggő biztonsági előírások betartásának ellenőrzése, i) 3 a beépített anyagok, szerkezetek és berendezések megfelelőség igazolása meglétének ellenőrzése j) 4 a műszaki ellenőri feladatok elvégzésének dokumentálása az építési naplóban. (4) 5 Ha az építőipari kivitelezést fővállalkozó hiányában több kivitelező végzi és több felelős műszaki vezető irányítja, akkor az építési műszaki ellenőr az építtető megbízása alapján gondoskodik arról, hogy az elvégzett részmunkák vonatkozásában az egyes kivitelezők felelős műszaki vezetői által tett nyilatkozatok az építési naplóban összegyűjtésre kerüljenek, és azok a használatbavételi engedély iránti kérelem benyújtásakor az építtető rendelkezésére álljanak. (5) 6 Az építési műszaki ellenőr hiba, hiányosság megállapítása esetén köteles azt haladéktalanul az építtető vagy annak megbízottja tudomására hozni. A műszaki ellenőr feladatai az építési folyamat kezdetétől az üzem behelyezésig terjednek. A műszaki ellenőrzés azonban nem tartalmazza az építésirányítás, a felelős műszaki vezető és az építésvezetés feladatait. Célszerű, ha a műszaki ellenőr már a tervezési munkától minden területen az építtető tanácsadójaként szerepel. A műszaki ellenőr általában a tervek engedélyezését követően, még a munkaterület kivitelezőknek való átadása előtt kapcsolódik be az építési munkába. A továbbiakban a kivitelezéssel kapcsolatos műszaki ellenőri feladatokkal foglalkozunk. 1 Megállapította: 87/2000.(VI.15.) Korm. rendelet 1. (1). Hatályos: 2000. VI. 23-tól. A folyamatban lévő hatósági ügyekben is alkalmazni kell. 2 Megállapította: 87/2000.(VI.15.) Korm. rendelet 1. (2). Hatályos: 2000. VI. 23-tól. A folyamatban lévő hatósági ügyekben is alkalmazni kell. 3 Megállapította: 167/2001.(IX.14.) Korm. rendelet 1. (1). Hatályos: 2001. XI. 22-től. A folyamatban lévő hatósági ügyekben is alkalmazni kell. 4 Beiktatta: 167/2001.(IX.14.) Korm. rendelet 1. (1). Hatályos: 2001. XI. 22-től. A folyamatban lévő hatósági ügyekben is alkalmazni kell. 5 Megállapította: 167/2001.(IX.14.) Korm. rendelet 1. (2). Hatályos: 2001. XI. 22-től. A folyamatban lévő hatósági ügyekben is alkalmazni kell. 9
A műszaki ellenőr feladata, hogy képviselje az építtető céljait, mely szerint az építmény a szerződéses megállapodásban rögzített tartalommal, minőségben és időtartam alatt valósuljon meg. 6.2.2. Építőipari mértani paraméterek pontossága ellenőrzésének alapelvei Az MSZ 20162-85 Építőipari paraméterek pontosságának ellenőrzése szabvány az Alapelvek fejezetében a foglalkozik. ALAPELVEK (1) A mértani paramétereket pontossági jellemzőiknek és tényleges értéküknek, a műszaki előírás, technológiai előírás vagy a tervdokumentáció szerinti értékekkel való összehasonlításával kell ellenőrizni. (2) A gyártás során a vállalatoknál és az építőipari szervezeteknél idegenáru, műveleti és átvételi pontosságellenőrzést kell végezni. (3) A pontosság ellenőrzésnek biztosítania kell: annak megállapítását, hogy a mértani paraméterek pontossága megadott konfidencia valószínűséggel megfelel a műszaki-normatív vagy a tervezési dokumentációk követelményeinek; a szükséges információkat a technológiai folyamatok pontosságának értékeléséhez és szabályozásához. (4) A pontosság ellenőrzését végre kell hajtani: az építési elemek mértani paramétereire és az építmények kitűzésére szolgáló pontok és tengelyek, valamint az elemek elhelyezésére és a szerkezetben elfoglalt elhelyezésére a (paraméterek tűréseinek meghatározását a KGST SZT 2681-80 (MSZ 20161) tartalmazza); a technológiai berendezések, öntőformák és felszerelések mértani paramétereire. (5) A pontosság ellenőrzésének szabályait az ellenőrzés tárgyától és az ellenőrzött paraméterek jellegétől, a gyártás mennyiségétől és a technológiai folyamatok állandóságától függően kell meghatározni, az ellenőrzés költségeinek és megkövetelt megbízhatóságának figyelembevételével. A pontosság-ellenőrzés szabályainak meghatározása során meg kell állapítani: az ellenőrzésre kerülő paramétereket; az ellenőrzés módszereit; az ellenőrzési tervet és az ellenőrzés lebonyolításának rendjét; ellenőrzés eszközeit, a mérés pontosságát és feltételeit; az értékes módszerét. (6) A pontosság ellenőrzése többségében mintavételes, a szükséges esetekben mindendarabos ellenőrzés legyen. (7) Mindendarabos ellenőrzést kell végezni: kis gyártási mennyiség esetén; a gyártás bizonytalan jellege esetén, beleértve a technológiai folyamatok és műveletek beszabályozásának időszakát; szigorúbb pontossági körülmények esetén a megadott pontosság biztosítására. (8) A mintavételes ellenőrzés során a méréses ellenőrzést vagy az alternatív ellenőrzést kell alkalmazni. Szükség esetén a paraméterek egy részét ellenőrizhetjük méréses ellenőrzéssel, a másik részét pedig alternatív ellenőrzéssel. 6 Számozását módosította: 87/2000. (VI.15.) Korm. rendelet 1. (3). 10
(9) A méréses ellenőrzést többségében a műveleti és az átvételi ellenőrzés esetében kell alkalmazni azokra a paraméterekre, amelyek az épületek vagy építmények szerkezeteinek legfontosabb funkcióira vagy megbízhatóságra meghatározó vagy jelentős hatást gyakorolnak. (10) Az ellenőrzés fajtáiról, módszereiről és tárgyairól szóló tájékoztatást a gyártás egyes szakaszaira vonatkoztatva a Függelék (F1.) tartalmazza. ÉPÍTÉSI, SZERELÉSI ELŐÍRÁSOK A kivitelezett szerkezet és ezek anyagai feleljenek meg a tervben vagy a külön élőírásokban foglaltaknak. Külön előírás hiányában a javított vagy felújított szerkezetek esetében is az egyes építő- és szerelőipari kivitelezett szerkezetekre vonatkozó szabványok előírásait kell alkalmazni. A vállalkozó köteles saját munkájának jó minőségű elvégezhetősége céljából ellenőrizni azokat a munkarészeket, amelyekhez saját munkája csatlakozik. Az eltakarításra kerülő szerkezet minőségét eltakarítás előtt ellenőrizni kell. Külön előírás hiányában a meglévő építmény szerkezetét csak a megrendelő hozzájárulásával szabad teljesen vagy részlegesen eltávolítani, átalakítani vagy megvésni. 6.2.3. A minőségellenőrzés végrehajtásának folyamata (munkafázisai) A minőség-ellenőrzés fő munkafázisait az MSZ 04-800-1989 szabvány alapján ismertetjük. Az értékeléshez és a minősítéshez e szabvány szerint figyelembe veendő általános követelményeket példaként adjuk meg. Az egyes konkrét szerkezetekre előírt követelményeket a vonatkozó szabványok ill. külön előírások tartalmazzák. 1. Általános szabályok I. Az ellenőrzés megkezdése előtt az átadásra-átvételre kerülő tétel szemrevételezését el kell végezni. Ennek során arról is meg kell győződni, hogy a tétel az átlagos minőségtől megkülönböztethető mértékben eltérő részeket nem tartalmaz-e. A szemmel láthatóan eltérő minőségű részmennyiségeket külön tételként kell minősítni. Az egyes szabványokban előírt minőségi követelmények betartását. vagy szerkezetenként külön-külön (ez esetben a tétel: egy szerkezet), vagy azonos szerkezetenként egy tételben összevontan, vagy több tételre bontva kell ellenőrizni. II. Az ellenőrzés külön előírás hiányában végrehajtható vagy szemrevételezéssel, Külön előíráson jogszabályban, szabványban, műszaki előírásban, építőipari műszaki alkalmazási engedélyben, illetve építőipari műszaki alkalmassági bizonyítványban, továbbá a szerződésben, kivitelezési tervdokumentációban (költségvetésben) foglalt előírást kell érteni. Külön előírásban, jogszabályban, szabványban, műszaki előírásban, építőipari műszaki alkalmazási engedélyben, ill. építőipari műszaki alkalmassági bizonyítványban, továbbá szerződésben, kivitelezési tervdokumentációban (költségvetésben) foglalt előírást kell érteni. 11
vagy szemrevételezés és - a vitatott követelményekre korlátozott részletes mintavétel, vizsgálat és értékelés, vagy az összes követelményre vonatkozó részletes mintavétel, vizsgálat és értékelés alapján végzett minősítéssel. III. A szerkezet, illetve a tétel valamennyi elemét vagy részét a vonatkozó előírások szerint meg kell vizsgálni, ha erre biztonsági okokból szükség van. 2. Mintavétel I. Az átadásra-átvételre kerülő tételből egyes részeket (szerkezeteket, szerkezeti részeket, a továbbiakban mintaelemeket) a véletlenszerűséget biztosító módszerrel kell a vizsgálat céljára kijelölni. II. A minőségi osztályzástól független követelmények betartásának ellenőrzésére a szemmel láthatóan vagy közvetlen vizsgálattal mértékadó a legnagyobb hibát tartalmazó mintaelemeket kell kijelölni. III. A minőségi osztályoktól függő követelmények betartásának ellenőrzéséhez a minta elemeit az építményben, illetve területen: körülhatárolt egységekben (egész helyiségekben vagy összefüggő felületeken), illetve pontosan meghatározott összefüggő egységekben (pl. a p 1 pillértől a p 3 pillérig, vagy a 213. jelű helyiség előtti folyosószakaszon) kell meghatározni és a minta helyét úgy kell rögzíteni (pl. jegyzőkönyvben, tervrajzon), hogy az utólagos felülvizsgálat esetén azonosítható legyen. IV. A tételt jellemző minta mennyiségét a következők szerint kell meghatározni: a) a különálló egyforma szerkezeteket (pilléreket, oszlopokat, nyílászárók feletti párkányokat, könyöklőket, szerelvényeket stb.) darabszámban; b) a hosszanti kiterjedésű szerkezeteket (párkányokat, szegélyeket, lépcső-, vagy pihenő kísérő lábazatot 0,4m szélességig, csöveket, függesztőket, élvédőket stb.) hosszúságban; c) a területtel rendelkező szerkezeteket (padló-, homlokzat- vagy oldalfalburkolatot 0,4m szélesség felett, burkolt, festett, mázolt felületeket) felületben; d) a térfogattal mérhető szerkezeteket (földmunkát, tömegbetont stb.) térfogatban. V. A IV. b), c) és d) pontja esetén a mintaelem nagysága egyéb előírás hiányában 1m-es, 1m 2 -es ill. 1m³-es összefüggő szerkezetrész. A tétel nagyságától függően a mintamennyiségeket az 1. táblázat tartalmazza. 1. táblázat 3. Vizsgálat és értékelés 1. A vizsgálat általános szabályai 12
A vizsgálatokat vagy az egyes szerkezetek szabványaiban hivatkozott, jelen szabványban meghatározott előírások szerint, vagy az egyes szerkezetek szabványaiban hivatkozott külön előírások szerint, vagy az egyes szerkezetek szabványaiban előírtak szerint kell elvégezni. Az egyes szerkezetek szabványiban előírt követelmények betartásának a mintaelemekben végzett vizsgálata során a minősítést legkedvezőtlenebbül befolyásoló adatot kell megállapítani. A vizsgálathoz használt mérőeszköz leolvasási pontossága legalább egytizede legyen a mérettűrés egységnyi értékének. 2. A vizsgálat általános módszerei A vizsgálat módszereit az 1.4. fejezet ismerteti. 3. Értékelés 1) A minőségi osztályzástól független 2.1. szerinti követelmények betartásának vizsgálata során a követelményemként csoportosított vizsgálati adatok közül a legkedvezőtlenebbet kell kiválasztani és ezt az értéket kell minősítéskor mértékadónak tekinteni. 2) A minőségi osztályzástól függő 2.2. szerinti követelmények betartásának vizsgálata során meg kell állapítani, hogy a minta egyes részmennyiségeinek hány százaléka esik az I., II., III., minőségi osztályba, illetve hány százalék rosszabb a III. minőségi osztálynál. A minőségi osztályba sorolásnál a minta mennyiségének ezeket a százalékértékeit kell mértékadónak tekinteni. 4. Minősítés 1) Ha a szerkezet csak minőségi osztályzástól független követelményeket tartalmaz, a szerkezet ill. a tétel minőség ellenőrzése alapján vagy megfelelő, vagy nem megfelelő minősítésű lehet. 2) Ha a szerkezet csak minőségi osztályzástól függő követelményeket is tartalmaz, a szerkezet ill. a tétel a minőség ellenőrzése alapján általában I., II., III., minőségi osztályú vagy osztályon kívüli minősítésű lehet, de osztályba sorolásnak az a feltétele, hogy a szerkezet követelményeit az összes vizsgálati adat kielégítse 3) A minősítéshez a vonatkozó szabvány minősítési leírásait kell alkalmazni. 4) Amennyiben a szerkezetre több minőségi osztálytól függő követelmény szerepel, a minőségi osztályba sorolást az egyes követelményekre külön-külön kell végrehajtani. A minőségi osztálytól függő értékcsökkenést egyéb előírás hiányában a tételnek az átvételre felajánlott osztályt ki nem elégítő követelmények számának az összes osztályos követelmények számához viszonyítottan arányosan kell megállapítani. 6.2.4. A kivitelezési munkák műszaki ellenőrzésének tárgya. Az ellenőrzés során vizsgált tulajdonságok és paraméterek. A műszaki ellenőrzés tárgya lehet a kitűzött alap és részletpontok, valamint az épületelemek, épületszerkezetek. Az ellenőrzés során vizsgált fontosabb tulajdonságok és paraméterek: - alak, méret, helyzet; a mérettűrést általában az MSZ KGST 2045 vagy az MSZ 7658/2 szerint kell értelmezni. 13
- felület, építőelemek illesztése (csatlakozása), külső megjelenítés, felületminőség, alakhűség, alakváltozás, torzulás A műszaki ellenőrzés tárgya, tulajdonsága és paraméterei meghatározása ellenőrzési tervben történik. Az ellenőrzési terv készítése a vonatkozó hatósági előírások, az építési tervek előírásai, a vonatkozó szabványok és egyéb normatív utasítások, a szakirodalom és a műszaki ellenőr szakmai tapasztalata alapján lehetséges. A vonatkozó szabványok és normatív utasítások köre: - Tűrések és Illesztések Szabványosítási Bizottság által kezelt szabványok; - építésügyi ágazati szabványok; - szerelési előírások; - termékszabványok. A vonatkozó normatív utasítások többsége közvetlenül, vagy közvetve foglalkozik a fentiekkel. A továbbiakban a témakörben jelentősebb szabványokban foglaltak alapján adunk ismertetést. A) Az MSZ ISO 3443-8:1993 szabvány az ellenőrzés szempontjából fontos tárgyak és tulajdonságok köréből többek között a következőket emeli ki: a) vízszintes és magassági értelemben ellenőrizni kell a helyi, az elsőrendű, a másodrendű alappontokat és, ha lehetséges a részletpontokat, és ha vannak azok őrpontjait, az ISO 4463 szabványnak megfelelően; b) az alap méreteit és szintjét; c) az építési területre kiszállott, előre gyártott szerkezeti elemek méretei; d) a közös tengelyűséget vagy a szerkezeti elem aljának az elhelyezkedését; e) a függőlegességet, főként lépcsőházfalak és liftaknák esetén; f) a szerkezeti elemek közti térközt; g) a szerkezeti elemet alátámasztó felület méreteit; h) a szerkezeti elemek felületeinek és a födémlemezeknek a vízszintességét; i) a felületek egybeesését; j) a felületek és profilok alakját. Az ellenőrizendő építési szakaszok körében a teljesség igénye nélkül a következő időpontokban való ellenőrzéseket ajánlja: a) a szerkezeti elemek építési területre történő kiszállításkor és felállításuk előtt; b) fontos szakaszok esetében, pl. mindegyik szint megépítése után; c) a vállalkozás teljesítésekor. B) Az MSZ-04-411-87 Építőipari kivitelezési munkák műszaki ellenőrzése című Műszaki Irányelv részletesen ismerteti az építőipari kivitelezés során történő munkafolyamatok/szerkezetek minőségére vonatkozó műszaki ellenőrzésének tárgyköreit és ezek ellenőrzési pontjait (tulajdonságokat). Műszaki Irányelv az ellenőrzési feladatokat az alábbi csoportosításban ismerteti: 1. Általános rész 2. Kitűzések 3. Alépítmények 4. Felépítmények (Teherhordó falszerkezetek) 5. Befejező építési és szakipari munkák 6. Épületgépészet 14
A fenti Műszaki Irányelv már nem érvényes, de szakirodalomként nagyon hasznos. Alkalmazása során való hivatkozás az érintett felekkel való megállapodás esetén lehetséges. C) Az MSZ 20162-85 szabvány szerint a pontosság ellenőrzést végre kell hajtani: A. az építési elemek mértani paramétereire és az építmények kitűzésére szolgáló pontok és tengelyek, valamint az elemek elhelyezésére és a szerkezetben elfoglalt helyzetére. (a paraméterek tűréseinek meghatározását a KGST SZT 2681-80 (MSZ 20161) tartalmazza); B. a technológiai berendezések, öntőformák és felszerelések mértani paramétereire. A szabvány a mellékelt függelékében többek között a gyártás egyes szakaszaiban ellenőrzése kerülő termékek felsorolását adja. F1. ELLENŐRZÉSI FAJTÁK, MÓDSZEREK ÉS ELLENÖRZÉSÉRE KERÜLŐ TERMÉKEK A GYÁRTÁS EGYES SZAKASZAIBAN Ellenőrzés Gyártás szakasza Ellenőrzésre kerülő termékek Ellenőrzés f a jt á i 1. Idegenárú ellenőrzése Elemek gyártása Építési munkák (munkatervezés egymást követő szakaszokban) A gyártáshoz beérkező termékek, alkatrészek, félkész termékek Építőgépek és berendezések munkaeszközei, valamint felszerelései Pontok és tengelyek, a kitűzési pont jelei magassági szintek, épületszerkezetek elemei a megelőző szakasz munkáinak befejezése után módsz ere Méréses vagy alternatív mintavételezés ellenőrzés Mindendarabos ellenőrzés Méréses vagy alternatív mintavételes ellenőrzés Előre gyártott épületszerkezetek és építmények építéshelyre szállított elemei Szerelőeszközök, berendezések és felszerelések Méréses vagy alternatív mintavételes ellenőrzés, szükség esetén mindendarabos ellenőrzés Mindendarabos vagy mintavételes ellenőrzés 2. Műveleti ellenőrzés Elemek gyártása Építésmunkák végrehajtása meghatározott szakaszonként) (munkák A technológiai műveletek végrehajtásának eredményei, ha azok kihatással vannak a késztermék mértani paramétereinek pontosságára Technológiai berendezések, felszerelések Pontok és tengelyek, a kitűzési pont jelei, a magassági szintek és az elhelyezési pont jelei Méréses vagy alternatív mintavételes ellenőrzés Mindendarabos vagy mintavételes ellenőrzés Méréses vagy alternatív mintavételes ellenőrzés, vagy mindendarabos ellenőrzés Előre gyártott épületszerkezeti elemek az elhelyezés és ideiglenes rögzítés ideje alatt Mindendarabos ellenőrzés 15
3. Átvételi ellenőrzés Elemek gyártása Építési munkák (a munkák meghatározott szakaszonként történő végrehajtása után) Elemek elhelyezéséhez alkalmazott felszerelések Előre gyártott épületszerkezeti elemek a gyártási folyamat befejezése után Pontok és tengelyek, a helyzeti pont jelei, a magassági szintek és az áthelyezési pont jelei Előre gyártott épületszerkezeti elemek a végleges rögzítés, valamint összekapcsolás után Mindendarabos ellenőrzés Méréses vagy alternatív mintavételes ellenőrzés, egyes esetekben mindendarabos ellenőrzés Méréses vagy alternatív mintavételes eljárás Alternatív mintavételes ellenőrzés egyes esetekben mindendarabos ellenőrzés D) Az MSZ ISO 7976-1:1990 és az MSZ ISO 7976-2:1990 szabványok az ellenőrzés szempontjából fontos tárgyak (épületek, épületelemek) és tulajdonságok mérési módszerei és mérési pontjai ismertetését az ellenőrizendő tárgyak és tulajdonságok szerint külön fejezetenként tárgyalja. E szabvány az ellenőrizendő tárgyak és tulajdonságok közül a következőkkel foglalkozik: A gyárakban és az építkezés helyszínén egyaránt ellenőrizhető tárgyak ill. tulajdonságok: Az épületelemek mérete - Hosszúság és szélesség - Vastagság vagy mélység Az épületelemek derékszögűsége - Szögeltérés - Párhuzamosság Az épületelemek egyenessége és íveltsége - Élegyenesség - Tervezett íveltség Az épületelemek síkalapúsága és ferdesége - Teljes síkalapúság - Helyi síkalapúság - Ferdeség Csak az építkezés helyszínén ellenőrizhető tárgyak ill. tulajdonságok: A mérési pontok helyzete a vízszintes síkban - Eltérések a szerkezeti hálók vonalaihoz viszonyítva; - Eltérések a másodrendű hálózat épülettel párhuzamos vonalaihoz viszonyítva; - Eltérések a másodrendű hálózat épületre merőleges vonalaihoz viszonyítva; Eltérés a tervezett magasságtól (magasságmérés) Függőlegesség - A több emelethez tartozó falak és oszlopok függőlegessége; - Emeletmagasságú falak és oszlopok függőlegessége; Excentricitás (szerelési külpontosság) Más épületelemekhez viszonyított helyzet (nyílások és terek) - Ablakok és egyéb nyílások; - Terek; Síkalapúság, egyenesség, tervezett íveltség - Padlók és mennyezetek, teljes síkalapúság; - Padlók, helyi síkalapúság; - Falak, teljes síkalapúság; - Falak, helyi síkalapúság; - Tervezett íveltség; Más fontos eltérések - A felfekvési méret; - Hézagszélesség; 16
- Hézag- (illeszkedési) lépcső. E) Az épületszerkezeti elemek tulajdonságai és paraméterei ellenőrzése pontossági követelményeik, tűréseik ismeretében indokolt. Így az Építőipari tűrések szabványsorozat, és azon beleül az MSZ 7658/2-82 Építőipari tűrések Pontossági osztályok című szabvány szükségszerűen információkat ad a fentiekről is. F) Az MSZ 7658/3-84 Építőipari tűrések Technológiai és funkcionális tűrések című szabvány az alábbiak szerint ismerteti, hogy a szerkezeti elemek, gyártmányok gyártási tűréseit, a kitűzési munkák tűréseit és a funkcionális tűréseket milyen paraméterekre kell megadni. E paramétereket kell figyelembe venni az ellenőrzési terv készítésénél. A SZERKEZETI ELEMEK, GYÁRTMÁNYOK GYÁRTÁSI TŰRÉSEIT Az elemek tűréseit és métereik legnagyobb eltéréseit azok hosszára, szélességére, magasságára, vastagságára vagy átmérőjére, a kiugrások, bemélyedések, furatok, áttörések, rögzítőelemek és összekötő elemek stb. méreteire, helyére, valamint gyártásuk során az elemekre felvitt tájolóelemek helyére a mértani paraméter alapértékétől függően kell megadni. A hasáb alakú derékszögű elemek alakjának pontosságát az egyenes vonalúság tűrései, a síktól való eltérés, tűrései az egysíkúság tűrései, valamint a derékszögűség tűrései és annak legnagyobb eltérései jellemzik. A KITŰZÉSI MUNKÁK TŰRÉSE A kitűzési munkák pontosságát a megfelelő koordináták irányában a vízszintes síkban lévő pontok és tengelyek kitűzéseinek, a pontok és tengelyek függőleges vetítésének, magassági jelölések kitűzésének tűréseivel és megengedett legnagyobb eltéréseivel kell meghatározni. FUNKCIONÁLIS TŰRÉS A funkcionális tűréseket az épületek és építmények elemeinek méretére, alakjára és helyzetére kell meghatározni. Épületek, építmények és szerkezeti elemek alábbi paramétereihez célszerű funkcionális tűrést előírni: - elemek vagy jellemző szakaszok közötti távolságra (hézag, támköz, magasság); - adott profilra (egyvonalúság, köralakúság, hengeralakúság); - adott felületre (egysíkúság, görbeség); - tájolók egybeesésére (pontok, tengelyek, profilok, élek, felületek, síkok); - adott lejtésre (függőlegesség, vízszintesség); - adott szöghöz (párhuzamosság, merőlegesség); G) Az MSZ ISO 3443-6:93 szabvány az ellenőrzés paramétereivel kapcsolatban a következőt rögzíti: AZ ELLENŐRZÉS PARAMÉTEREI Az ellenőrzés paraméterinek egyeztetése során néhány hibafajtát kritikusnak jelölhetnek ki. Ezekre a hibákra a gyártási tétel minden darabjának a vizsgálata kötelező. Azokra a jellemző tényezőkre vonatkozó hibákat kell kritikusnak tekinteni, amelyek az építményre vagy az építési folyamatra nézve kitüntetett fontosságúak. 17
A műszaki ellenőrzés szempontjából az épületelemekre (épület-szerkezetekre) vonatkozó további meghatározásokat, előírásokat az építési ágazati szabványok, szerelési előírások és termékszabványok tartalmazzák. Az MSZ KGST 2045-79 szerint az ellenőrzésre kerülő mértani paraméterek vizsgálati méréseinek mennyiségét és számát az ellenőrzési tervekben kell meghatározni. 6.2.5. Tervek, előírások, követelmények és egyéb adatszolgáltatások felmérése. Ellenőrzési terv készítése A műszaki ellenőr munkájához alapvető követelmény, hogy a vonatkozó jogszabályokat, a normatív utasításokat, az engedélyezési terveket, a hatósági előírásokat, a szerződésben foglaltakat ismerje. Feladata, hogy a fentiek kapcsolatait, összefüggéseit tanulmányozva a méret és más ellentmondásokat észre vegye és kimutassa. Fontos, hogy megismerje a fentiek által előírt követelményeket, műszaki ellenőrzési feladatokat. E célok elérése érdekében tanulmányozni és ellenőrizni kell a terveket, továbbá el kell készíteni a műszaki ellenőrzési tervet. Az építési tervdokumentációk ellenőrzése során az építési munka előírás szerinti végrehajtását kell ellenőrizni. A geometriai paraméterek pontossága szempontjából elsődlegesen az alábbiakat kell megvizsgálni: - a tervekben foglaltak megfelelnek-e a hatósági és minőségi előírásoknak; - a hatósági engedélyekben foglalt feltételeket.. - a tervekben foglalt műszaki megoldások megvalósíthatók-e, a tervezett méretek ellentmondásosak-e; - a különböző szakágak tervei összhangját; - a szerződésben foglalt építtetői és vállalkozási feltételeket. A geometriai paraméterek szempontjából az ellenőrzésnek ki kell térnie a műszaki előkészítésre és az építési helyszínre is. Vizsgálni és ellenőrizni kell: - a geodéziai adatszolgáltatást, az építési telek kialakítását, az építési helyszínt; - utakkal, közművekkel kapcsolatos adatszolgáltatást; - a talajmechanikai szakvéleményt. A geodéziai adatszolgáltatás, az építési helyszínnel kapcsolatos adatszolgáltatás Az építés előkészítése során a geodéta (földmérő) szakterületére eső feladatok: A. Az építési terület nyilvántartási adatai földhivatalból való beszerzése B. Építési telek kialakítás, ellenőrzés a) Meglévő telek határainak ellenőrzése (Dokumentum: Ellenőrzési jegyzőkönyv) b) Telek kialakítása telekmegosztással, egyesítéssel (Dokumentum: Földhivatallal és az Önkormányzattal ellenjegyzett (átvezetett) változási vázrajz, vagy tömbrajz és a tulajdont igazoló birtoklap. c) Tulajdonviszonyok vizsgálata (Dokumentum: Birtoklap) C. Hivatalos helyszínrajz beszerzése. (a rendezési terv telek beépítésére vonatkozó előírásait tartalmazza D. Tervezési térképkészítés vízszintes és magassági tartalommal M=1:500. A térkép a növényzetet és a közművek felszíni műtárgyait és az útcsatlakozást is tartalmazza E. Közműtérkép készítés, vagy adattárból való beszerzése F. Szomszédos (csatlakozási) épületek tervezéséhez ill. engedélyeztetéshez szükséges méretei. Közművekkel kapcsolatos adatszolgáltatás A közművek helyzetét és a rácsatlakozási pontot adattári állomány felhasználásával a közműtervezők kérésére a közműhatóságok közműnyilatkozatban adják meg. Ellenőrző mérésüket be kell tervezni. 18
Építési helyszín Az építési telken lévő és a tervezett létesítmények, valamint a növényzet vizsgálatára a fenti geodéziai adatszolgáltatás, a favédelmi terv,a kertészeti és az építészeti terv helyszínnel való összehasonlításával lehetséges. Fontos az utakkal és a közművekkel való kapcsolódási lehetőségek vizsgálata. Talajmechanikai szakvéleménnyel kapcsolatos feladatok tervezése A részletes talajmechanikai szakvélemény ismerteti a várhatóan felmerülő talajmechanikai problémákat, és ezekkel kapcsolatos feladatokat. Minden esetben kiemelten figyelemmel kell lenni az altalaj, az épület és a szomszédos épület várható mozgásaira, torzulásaira. Fontos az altalaj, az alaptest és a teherhordó szerkezet építés folyamán való kölcsönhatásának elemzése, a mozgások és torzulások építés pontosságát befolyásoló hatásainak vizsgálata. Az ellenőrzési terv készítésénél be kell ütemezni a munkagödrök és a környezet mozgásának ellenőrzését is. A teljes építési folyamat műszaki ellenőrzési terv tartalma Az ellenőrzési tervben a következőket kell meghatározni: - ellenőrzés célját; - a méretpontossági követelményeket; - az ellenőrzés tárgyát, az ellenőrzésre kerülő paramétereket, a kritikus fontossággal bíró jellemzőket; - az építés szakaszait (fázisait), amelyek esetén az ellenőrzéseket el kell végezni; - a megvalósulási ellenőrzéseket; - az építési munka pontosságát befolyásoló tényezőket; - a vizsgálati mérések eszközeit, eljárásait, módszereit, a vizsgálati mérések mennyiségét és számát; - a mozgás- és torzulásvizsgálati méréseket; - mérések viszonyító rendszerét és az épületszerkezetek mérési pontjait; - a mérési pontosságot befolyásoló tényezőket, a referencia feltételeket; - vizsgálati mérési eredmények feldolgozását, számítását; - a mintavétel végrehajtásának módját; - a vizsgálat pontossági követelményeit; - a vizsgálati eredmények értékelési módszerét; - a nem megfelelés eseteinek eljárásait, az elfogadás követelményeit; - a minősítést; - az idegenárú, a műveleti és az átvételi pontosság szabályait; - az átadás-átvételi eljárások módját; - a műszaki ellenőri feladatok elvégzésének dokumentálását Az ellenőrzési terv készítéséhez, és az ellenőrzés végrehajtásához a témakörrel foglalkozó fejezetek adnak részletes információt. A műszaki ellenőrzés ütemterve Az MSZ ISO 7077-90 szerint: Az ellenőrzési mérések ütemtervének tartalmaznia kell: a) minden műveletet, amelyet méréssel kell ellenőrizni; b) a mérések idejét; c) a külső körülmények feltételeit; d) a mérési módszerek előírásait és részleteit; e) egyéb előírásokat. Az ellenőrzési ütemtervben felsoroltakon túlmenően szükség esetén egyéb előírások tehetők pl. gazdasági okokból szükséges lehet meghatározni, hogy melyek a legfontosabb ellenőrzendő mennyiségek. Az ellenőrző méréseket időben kell végrehajtani, hogy ahol az eltérés meghaladta a megengedett eltérést, lehetőség legyen annak javítására. Az ellenőrzési ütemterv tervezésekor különös figyelmet kell fordítani az 19
ellenőrző mérések végrehajtásának időpontjára, hogy megkönnyítsük a nagymértékű eltérések korrekcióját, és ne akadályozzuk az építés folyamatosságát. Az MSZ ISO 3443-8:93 szerint: A teljesség igénye nélkül megemlítendő, hogy ajánlatos a következő időpontokban ellenőrzéseket végezni: a) szerkezeti elemek építési területre történő kiszállításakor és fölállításuk előtt b) fontos szakaszok esetén, pl. mindegyik szint megépítése után c) a vállalkozás teljesítésekor Az ellenőrző mérések ütemtervében a fentieken túl meg kell határozni az építés szakaszait, amelyek esetén az ellenőrzéseket el kell végezni. Kiemelten fontos a betakarásra, betemetésre kerülő létesítmények megvalósulási ellenőrzési időpontjainak meghatározása. Az ellenőrzési időpontok meghatározása mellett szükséges, hogy az ellenőrző mérés kezdési és befejezési időpontja, az ellenőrzés időtartama (időigény) is meghatározásra, beütemezésre kerüljön. Az építési folyamat fő ellenőrzési fázisai: - átvételi ellenőrzés; - építés (építési folyamat) ellenőrzés; - átadási (elfogadási) ellenőrzés. 6.2.6. A műszaki ellenőr kivitelezéssel kapcsolatos feladatai végrehajtására vonatkozó megállapodás A műszaki ellenőri feladat végrehajtására vonatkozó megállapodásban első sorban rögzíteni kell, hogy csak a műszaki ellenőri alapfeladattal, az építési-szerelési munkák teljes folyamatának elősegítésével foglalkozik, vagy az építés előkészítés minden fázisában, így a kiviteli tervezésnél is képviseli az építtetőt. Továbbá a tervek és hatósági engedélyek ellenőrzési feladatai megadását is célszerű rögzíteni. A megállapodásokban célszerű nemzetközi szabványokra hivatkozni. Az MSZ ISO 3443-8 szabvány 2. fejezet szerint: A kivitelezési munkák megkezdése előtt az érintett feleknek a következő témákban kell megállapodniuk, és a következőket kell betartaniuk: a) a termékek és azok tulajdonságaink ellenőrzése és viszonyításuk a tűrési specifikációhoz; b) az építés szakaszai, amelyek esetében az ellenőrzéseket el kell végezni; c) a felek felelőssége az ellenőrzése során; d) a mintavételi terv és a hozzá kapcsolódó mérési módszerek; e) a nem megfelelés eseteinek eljárásai és következményei; f) az ellenőrzés kezdési és befejezési időpontjának meghatározása; g) az ellenőrzés dokumentálása. Az ellenőrzési megállapodás tartalmára az MSZ ISO 3443-7 szabvány 12.2 fejezete a következő szempontokat adja: Az ellenőrzési megállapodásnak a következőket kell tartalmaznia: a) a felek megnevezését és a szóban forgó termék meghatározást; b) hivatkozást az általános tűrési specifikációra és azoknak a fizikai körülményeknek a meghatározását, amelyek mellett a tűrési specifikáció alkalmazható; c) a vizsgálandó paraméterek meghatározását és a kritikus paraméterek előírását; d) hivatkozást a mérési eljárás előírásaira; e) általános hivatkozást e szabvány előírásaira és a hasonló területre érvényes egyéb szabványok előírásaira; f) a felelős ellenőr megnevezését és a működési területének meghatározását; g) az ellenőrzési napló formájának és tartalmának részletes meghatározását. Azt az általános szabályt, hogy a műszerek azaz a hitelesítésnek megfelelő, vagy a körülményeket figyelembe vevő korrekciók előtti mérési leolvasásokat fel kell tüntetni és lehetőség szerint együtt a hitelesítési 20