ÚT A NORVÉG ALAPHOZ ELŐADÁSI ANYAG

ÚT A NORVÉG ALAPHOZ ELŐADÁSI ANYAG EGYÜTT SZEGEDÉRT EGYESÜLET KIADVÁNYA 2008.

Bevezető Norvégia és az Európai Unió (EU) viszonyát furcsa kettőség jellemzi. Miközben az ország egy szorosabban integrálódik az európai folyamatokba, a norvég választópolgárok eddig minden egyes alkalommal elutasították országuk csatlakozását az Unióhoz. Norvégia és az EU kapcsolatait az Európai Gazdasági Térség (EEA) megalakításáról szóló egyezmény szabályozza, amely 1994 január 1-je óta van hatályban. Az egyezmény, a mezőgazdaság és a halászat kivételével, kiterjeszti az egységes piaci törvénykezést Norvégiára, Izlandra és Liechtensteinre. Az egyezmény keretében Norvégia részt vesz számos, a vállalkozásokkal, környezetvédelemmel, oktatással és kutatással foglalkozó uniós szervezetben és programban is. Az EEA egyezmény mellett Norvégia más fontos uniós megállapodásban és szervezetben is szerepet vállal, részt vesz közös EU akciókban is. Az EGT Finanszírozási Mechanizmus a 2004. május 1-jén életbe lépett U-EGT szerződésre épül, melynek értelmében az EGT nem EU-tag országai (Norvégia, Liechtenstein és Izland) díjat fizetnek a belső piaci részvételért. Ez a befizetett hozzájárulás képezi ennek a támogatási formának a pénzügyi alapjait. A támogatás teljes összege 5 éven keresztül - a tíz újonnan csatlakozott országra (továbbá Spanyolországra, Portugáliára, Görögországra) - évi 120 millió euró, ebből Magyarország részesedése 10%, tehát évente mintegy 12 millió euró. E mellett, Norvégia a tíz újonnan csatlakozott ország részére kétoldalú szerződésekkel létrehozta a Norvég Finanszírozási Mechanizmust (Norvég Alap), melynek teljes összege 5 éven keresztül évi 113 millió euró, amelyből Magyarország részesedése 13%, azaz évi 15 millió euró. A fenti alapokból Magyarország 5 éven keresztül összesen évi 27 millió euró (kb. 6 milliárd forint) támogatást kap. A két támogatási alap eljárásrendje egységesnek tekinthető, mivel egységes szabály-rendszer vonatkozik rájuk, és egységes intézményrendszer is kezeli őket. Mindkét Alap támogatások formájában nyújtott hozzájárulás, melynek lehívása érdekében szeretne egyesületünk segítséget nyújtani az érdeklődők részére. Pályázati projektunk keretei között a Norvég Civil Támogatási Alappal szeretnénk foglalkozni, melyet április 10-én Budapesten nyitottak meg. A civil szervezetek meghatározó szerepet játszanak abban, hogy a társadalom minél nagyobb része vegyen részt a demokratizálódási folyamatokban. Fontos, hogy a civil társadalom forrásokhoz jusson, ezáltal hozzájárulhat szociális és gazdasági egyenlőtlenségek csökkentéséhez. A Norvég Civil Támogatási Alap reményeink szerint új együttműködési lehetőségeket fog teremteni magyar és norvég civil szervezetek számára. A hazai civil szervezetek többsége nem rendelkezik a hatékony forrásteremtéshez, az uniós és országos szintű források lehívásához szükséges ismeretekkel. Sem a hazai, sem a határon túli szervezetek nincsenek felkészülve a nyertes pályázatok lebonyolítására, a pályázati támogatás felhasználására. Nem megfelelő a civil szervezetek közötti kooperáció, a pályázati célok és tevékenységek tekintetében. Létrejött a NCA Nemzetközi Civil Kapcsolatok és Európai Integráció Kollégiuma támogatásával 2

Tartalomjegyzék Bevezető... 2 Tartalomjegyzék... 3 AZ NCA BEMUTATÁSA, NÉPSZERŰSÍTÉSE... 4 A CIVIL SZERVEZETEKRŐL ÁLTALÁBAN, A SIKER ESZKÖZEI A NON- PROFIT SZEKTORBAN... 7 FORRÁSTEREMTÉSI MÓDSZEREK... 11 EU-RÓL ÉS AZ EU-FORRÁSOKRÓL... 16 EU TÁMOGATÁSI POLITIKÁJA, ALAPELVEI, A TÁMOGATÁSOK RENDSZERE... 19 A LEGFONTOSABB NYOMTATOTT PÁLYÁZATOKKAL FOGLALKOZÓ MÉDIUMOK BEMUTATÁSA... 34 PÁLYÁZTATÁS FOLYAMATA, A PÁLYÁZATÍRÁS ALAPJAI... 37 A SIKERES PÁLYÁZAT "TÍZPARANCSOLATA"... 61 PÁLYÁZATÍRÁS GYAKORLOTTABBAKNAK... 67 PÉLDA ÉRTÉKŰ, SIKERES ERÓPAI UNIÓS TÁMOGATOTTSÁGÚ (TÁMOP ÉS HEFOP) PROJEKTEK SZEMLÉLTETÉSE ÉS MEGISMERTETÉSE... 69 ÚJ PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ISMERTETÉSE, ÚJ PÁLYÁZATI ELJÁRÁSRENDEK ÁTTEKINTÉSE... 77 Létrejött a NCA Nemzetközi Civil Kapcsolatok és Európai Integráció Kollégiuma támogatásával 3

Az NCA bemutatása, népszerűsítése Magyarországi Forráselosztási Rendszerek NEMZETI CIVIL ALAPPROGRAM Célja a civil szervezetek pályázati támogatások útján történő támogatásával azok működésének megerősítése, a civil szektor fejlődésének elősegítése. Támogatásban részesülhetnek mindazok a Magyarországon nyilvántartásba vett magánalapítványok és társadalmi szervezetek, amelyek legalább egy teljes éve ténylegesen működnek. (Kivételt képeznek: a munkaadói- és munkavállalói érdekképviseletek, pártok és biztosítóegyesületek) Az NCA rendszerének újdonsága az állami befolyástól mentes, civil szervezetek általi döntéshozatal. A pályázatokat a pályázók által választott kollégiumi tagok bírálják el, így a civil szervezetek gyakorlatilag saját maguk döntenek a rendelkezésre álló pénz elosztásáról. A támogatási rendszer működésének alapelveit az Alapprogram elvi irányító testülete, a szintén civil képviselők többségéből álló Tanács határozza meg. Jogforrások: 2003. évi L. törvény a Nemzeti Civil Alapprogramról 160/2003. (X. 7.) Korm. rendelet a Nemzeti Civil Alapprogramról szóló 2003. évi L. törvény végrehajtásáról Az Alapprogram pénzügyi forrása: A tárgyévet megelőző évben civil szervezetek részére felajánlott 1%-ok összegének megfelelő összeg Nyújtott támogatások típusai: Működési támogatás Létrejött a NCA Nemzetközi Civil Kapcsolatok és Európai Integráció Kollégiuma támogatásával 4

PROJEKT ALAPÚ TÁMOGATÁS KIZÁRÓLAG KÖZHASZNÚ SZERVEZETEK RÉSZÉRE Az NCA honlapján jól látszik az alapprogram felépítése: TANÁCS: az Alapprogram elvi irányító testülete meghatározza a támogatási rendszer működésének alapvető szabályait a nyújtható támogatások rendező elveit az egy civil szervezet számára egy évben nyújtható támogatás maximális összegét a Kollégiumok közötti forrásmegosztás arányait Összesen 17 tag, melyből: 2 tag Országgyűlés illetékes szakbizottsága 3 tag a miniszter 12 tag a civil jelöltállítási rendszer Kollégiumok: döntéshozó szervek Tanács által meghatározott támogatási elvek, módok szerint működnek pályázatok kiírása, illetve azok elbírálása a feladatuk 5-11 tag, melyből 1 fő miniszteri delegált Létrejött a NCA Nemzetközi Civil Kapcsolatok és Európai Integráció Kollégiuma támogatásával 5

A kollégiumi tagok létszámát, és azt, hogy a Kollégiumok civil delegáltjainak megválasztásában az elektori gyűlések közül melyek vesznek részt, a miniszter a Tanács javaslata alapján határozza meg. regionális és civil szakmai szempontok alapján szerveződnek működési kollégiumok szakmai kollégiumok) Szakmai kollégiumok: NCA Civil Szolgáltató, Fejlesztő és Információs Kollégiuma NCA Civil Önszerveződés, Szakmai és Területi Együttműködés Kollégiuma NCA Nemzetközi Civil Kapcsolatok és Európai Integráció Kollégiuma Létrejött a NCA Nemzetközi Civil Kapcsolatok és Európai Integráció Kollégiuma támogatásával 6

A civil szervezetekről általában, a siker eszközei a non-profit szektorban Néhány gondolat a civil szervezetekről, a közösségfejlesztésről és a hatalomról A modern, globalizálódó világban az egyének helyzete, közösségi szerepük és identitásuk egyre inkább kapcsolódik ahhoz és értékelődik azáltal, hogy hova tartoznak. Vannak-e közösségek, lokális szintű mikro-hálózatok amelyek számolnak velük? Van-e hozzáférésük az információkhoz, a kapcsolatkereséshez és kapcsolatok építéséhez? Hova és milyen kérdésekben számíthatnak közösségi támogatásra. Nem véletlen, hogy a közösségfejlesztés hazai gyakorlatában a helyi társadalmak demokratikus önszerveződésére, együttműködésére helyeződik a hangsúly. Az ehhez kapcsolódó közösségi formáknak, tevékenységeknek a generálása, mozgásban tartása vált a közösségi munka hangsúlyos elemévé. Azon túlmenően, hogy, a modern társadalmakról általánosan elmondható, hogy az individualizáltság és a közösségek hiánya jellemzővé vált, a poszt-szocialista országokban még azok a struktúrák sem ismertek a társadalom nagy nyilvánossága előtt, amelyek lehetőséget biztosítanak a részvételi demokrácia aktív megélésére, módot adnak az érdekek artikulálására, a döntések befolyásolására. Fridrich E. Hayek Út a szolgasághoz 1 című könyvében arról ír, hogy a hatalom terveit sokszor a közjólét mindent elhomályosító cégére alá rendezi, közel sem közösségi érdekeket szem előtt tartó céljainak végig vitelére. Szerinte a hatalom és a társadalom között csak a módszerekben lehet egyetértés, a célok kialakítása nem indulhat felülről: - amikor tehát az emberek egyetértenek a központi tervezés szükségességében anélkül, hogy a célokban is egyetértésre jutnának olyan, mintha elköteleznék magukat egy közös utazás mellett anélkül, hogy az úti célban megegyeztek volna, s ez odavezet, hogy mindannyian olyan utazásra kényszerülnek, amit legtöbbjük a legkevésbé sem akart. Az igény, hogy a közérdekű információkat ne csupán előállítsák, hanem terjesszék is a hatóságok az érintett lakosság körében csak óhaj marad mindaddig, míg a civilek nem vállalják magukra az érdekközvetítést, nem tanulják meg, hogyan kell kapcsolatokat építeni, fenntartani azért, hogy a közösségek ügyeit egyre hatékonyabban tudják képviselni. A civil társadalom csak akkor tudja betölteni ezt a szerepet, ha szervezett. Helyi közösségfejlesztést bemutató esettanulmányokat olvasva, vagy a folyamatot dokumentáló filmeket nézve szembeötlő, hogy a közösségfejlesztés módszereivel mozgásba hozott lokális társadalomban mennyire hasonló folyamatok zajlanak le. Az ott élők a társadalom helyi állapotának függvényében hol gyorsabban, hol lassabban, de nagy lelkesedéssel elkezdik közösséggé szervezni magukat. Közösségfejlesztői segítséggel megismerik saját és a környezetükben élők erőforrásait, véleményét a település problémáiról. Kikristályosodik, hogy melyek a közösséget leginkább foglalkoztató kérdések, min és hogyan lehetne változtatni, milyen cselekvési potenciállal rendelkeznek mindehhez. Konkrét feladatok fogalmazódnak meg, konkrét ütemezéssel. Egymásra találnak az azonos ügy iránt elköteleződni képes emberek. Egyfajta természetes kiválasztódás útján lesznek, akik a szerveződő közösségek élére állnak. Képzések, helyi közösségi tevékenységek indulnak el, formális civil szervezetek alakulnak. Nő az érdekérvényesítési potenciál, külső és belső partneri kapcsolatok alakulnak ki. A megvalósításhoz szükséges forrás biztosítására sikeres pályázati programok születnek. Idáig eljutni több év heroikus munkájának az eredménye, ami bizony sok kudarcot, konfliktust, hatalmi harcot is magában foglal. 1 Fridrich E.Hayek: Út a szolgasághoz, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Buddapest1, 991. 94.p. Létrejött a NCA Nemzetközi Civil Kapcsolatok és Európai Integráció Kollégiuma támogatásával 7

Kiemelten fontos hangsúlyozni azoknak a helyi hálózatoknak az erőfeszítését, melyek mintegy demokrácia erőforrásként próbálnak hangot adni a helyi társadalmi szükségleteknek, a problémák megoldásának alternatíváit kínálják fel a döntéshozóknak. A dokumentált közösségfejlesztési folyamatoknak ezen a pontján a külső szemlélőt (olvasót, mozi nézőt), ideértve jelen dolgozat íróját is, egyfajta meghatottsággal teli büszkeség tölti el, látván hogyan ébred közösségi öntudatra egyazon településen élő emberek csoportja. Milyen nagy erejű változásokat képes elindítani, ha az emberek mernek és tudnak is élni demokratikus jogaikkal. De itt minden esetben megakadt vagy lelassult a fejlődés folyamata és a résztvevők elszánt tenni vágyása is kevésnek bizonyult a folytatáshoz. Néhány gondolat arról, mik lehetnek ennek az okai: 1. Az önkormányzatok sok helyen versenytársnak tekintik a viszonylag jól működő civil szervezeteket. A forrásokért való versenyben, a helyi politika alakításában versenytársnak és nem partnernek tekintik a szervezeteket. A községekben a helyi társadalom viszonylagos zártsága miatt az önkormányzatok mellett nem tud kialakulni más hatalmi centrum. Bár valamilyen közösségi feladat ellátására jönnek létre a civil szervezetek, de az önkormányzati hatalom pozíciójában lévők ellenlábast, versenytársat látnak. Különösen veszélyesnek érzik azt a civil szervezetet, amely már képes foglalkoztatni, esetleg munkahely-teremtési céllal is jön létre. Általában a falvakban ma nem maradt más jelentősebb foglalkoztató, mint az önkormányzat. Ennek ellenére ahol a személyi kapcsolatok kiegyenlítettek pl. a polgármester biztos abban, hogy a szervezet képviselői nem kívánnak az ő pozíciójára törni ott működhet civil szervezet. Az együttműködést adott esetben politikai szándékok segítik életre. Tehát olyan önkormányzati stratégiák, melynek része volt a civilekkel való együttműködés, a település szinten megvalósított fejlesztési elképzelésekben a civilek szerepének, helyének a megtalálása.. Az okok elég nyilvánvalóak, hogy miért a város képes elfogadni, befogadni már foglalkoztató civil szervezeteket. Elsősorban városi szinten már több hatalmi centrum is működik, így a civil szervezetek csak gyenge ellenerőt jelentenek a mindenkori hatalom számára. Az önkormányzatoknak számos feladata van, melyhez sem anyagi, sem humánerőforrásokkal nem rendelkezik pl. hajléktalan ellátás, idősek ellátása, gondozása, prevenciós programok, szociális és ifjúsági-gyermekvédelmi, környezetvédelmi feladatok -, melyeket szívesen megoszt vállalkozó civil szervezetekkel. Sokszor csak formális a civilek bevonása a döntéshozói fórumokon. Meghívják őket, de nem igazán kíváncsiak a véleményükre, javaslatukra. Sajátos intézményi érdekek és valóságos egyéni érdekek akadályozzák racionális stratégiák és együttműködési formák létrehozását. A civilek nem eléggé felkészültek stratégiailag, politikailag ahhoz, hogy partnerként tudjanak működni. A jobb integrálódáshoz szükséges lenne a szervezetek megerősítése, hogy felkészült tárgyaló partnerek lehessenek. A szektor szervezeteibe való befektetés, szervezeti megerősítés szükséges ahhoz, hogy a részvételi demokrácia intézményrendszerének kiépítésében valódi szereplőkké váljanak. Több civil kutatás is igazolta, hogy a forrásszervezésben, döntéshozatalban, együttműködésben azok a szervezetek vesznek részt leginkább, akik megfelelő infrastruktúrával, minőségi munkaerővel rendelkeznek és folyamatosan képezik tovább magukat. 2. A forrásokért, feladatokért való verseny helyi szinten sok esetben lehetetlenné teszi az együttműködést civil szervezetek között is. Létrejött a NCA Nemzetközi Civil Kapcsolatok és Európai Integráció Kollégiuma támogatásával 8

Azok a szervezetek, amelyek már korábban is stabil helyzetben voltak, kooperáltak egymással és a helyi hatalommal, előnyösebb helyzetbe kerültek. A piaci mechanizmusok is közvetlenül hatnak azokra a civilekre, amelyek közszolgáltatásokat együttműködésben valósítanak meg a helyi önkormányzatokkal. Bevonásuk a döntéshozatali rendszerekbe is többnyire megtörtént. Bár a legtöbb döntéshozói szervezet ebben az esetben is inkább csak formálisan támaszkodik a civilekre. A civil szolgáltatókra nagy szükség lesz a jövőben is. Különösen olyan településeken, ahol leépül a társadalmi háló, a fiatalok, munkaképesek elköltöznek, a szegregáció fokozódik, a roma lakosság túlsúlyba jut ezeken a helyeken képtelenség megoldani a társadalmi gondokat pusztán az önkormányzatnak. Főleg a nagyobb településeken növekszik a civil szolgáltatók száma. Sajnos a feltételek nehezen megteremthetők kistelepülésen, ezért az a modell működik, hogy a közeli városokból vállalják a környező települések ellátását is a civilek, ami ellene hat a helyi szerveződéseknek. A támogató szervezetek, önkormányzatok nem elég érzékenyek a civil szektor fejlesztési kihívásaira. Vannak sikerlistás pályázók, akik mindig, mindenütt nyernek, míg a kevésbé bennfentesek, gyakorlottak nem tudnak forráshoz jutni, holott lehet, hogy a területükön eredményesebbek lennének, a célcsoport, a terület, a régió szempontjából. Az önkormányzat azokat a feladatokat adja át szívesen, ami neki nyűg, terhes feladat, ugyanakkor szervezeti támogatóként pl. foglalkoztatási programokban akkor jelenik meg, ha nem kell forrást biztosítania mellé. Vagyis a civil szervezeteket a függő viszony jellemzi, eredményességük függ a támogatásoktól. A non-profit szektornak, még az erősnek számító szervezeteknek sem, nincs annyi tartalék forrása, hogy átvészeljék a forráshiányból adódó krízishelyzeteket. 3. A közösségfejlesztés eredményeként létrejött civil szerveződések működése törvényszerűen egyre professzionálisabbá válik, megerősödve a helyi hatalmi struktúrának is részévé válhatnak és ezzel egyidejűleg működésük elveszti spontán, mozgalmi jellegét. Ernst F.Schumacher A kicsi szép munkájában leírja a modern társadalom irányithatósága és a szabadság közötti összefüggést: Minden szervezetben.. bizonyos egyértelműségnek és rendnek kell érvényesülnie. Ha a dolgokon rendetlenség lesz úrrá, semmit sem lehet elvégezni. Mégis, a rend mint olyan - statikus és élettelen. Így hát nagy mozgástérre és cselekvési szabadságra van szükség, hogy ki lehessen törni a szokott rendből, hogy meg lehessen tenni azt, ami még sohasem történt meg, amire a rend őrei sohasem gondoltak, azt, ami újonnan, előre nem látottan és előre nem láthatóan születik az ember alkotó gondolatában. 2 Tehát a társadalomban kell valami átlátható, szabályszerűségnek munkálkodnia, de ez nem mehet az innováció, a szabadság rovására. Azért mert a társadalomnak állandó megújulásra van szüksége, a benne munkálkodó folyamatos változásnak formálódnia kell, de ezt csak úgy teheti, ha kellő teret enged az alkotó szabadságnak. Mármost hogyan viszonyuljunk a civil szerveződések alakulásához ebből a szempontból? A társadalmi hálózatok egyrészt a rendet szolgálják, hiszen valaki irányít, valaki összefogja az egyéneket, csoportokat. Másrészt a hálózatok léte mégis élővé teszi a társadalmi működést azáltal, hogy bárkinek van lehetősége létrehozni egy új hálózatot, ami képes új eszméket, új árukat, új embereket bekapcsolni a társadalomba. A civil közösségek szerveződése azt is jelzi, hogy még van az embereknek szabad akarata, még mernek álmodni, szervezkedni, tiltakozni, lobbizni a közösség érdekében. Vezetőik az igazi, demokratikus véleményirányítók. Képesek embereket mozgósítani közösségi célok érdekében, szabadidejüket felhasználni szervezésre, programokra. Nap mint nap küzdeni az ellenállással, megharcolni a sikerért, megtanulni együttműködni szinte mindenáron a fennmaradás miatt közösségi döntéseket hozni, élni a közösségért. 2 Ernst f.schumacher, A kicsi szép, Közgazdasági és Jogi könyvkiadó, Budapest, 1991.250.p. Létrejött a NCA Nemzetközi Civil Kapcsolatok és Európai Integráció Kollégiuma támogatásával 9

Nagy általánosságban egy-egy ügy mellett való elkötelezettség kelti életre a civil szerveződéseket, hálózatokat. Sok esetben válhatnak nyomást gyakorló csoporttá, pl. egy-egy stratégiailag fontos ügy menedzselésében, fogyatékos ügy, környezetvédelem. Az együtt dolgozás segít abban is, hogy a szerveztek egymást fejlesztik, viszik előre, vagy éppen a közös út építése az eredménye munkálkodásuknak. De miután megerősödtek ezek a szervezetek képesek-e megtalálni azt a kényes egyensúlyt, amivel megteremthető, hogy valódi közösségi célokért dolgozzanak és egyidejűleg saját szerveztük előrejutását is biztosítsák. Nagy jelentősége van mára annak, hogy helyi szinten létezzenek hálózatok, mert a helyi közösségek gondjait, csak helyben lehet megoldani! Ezek a civil hálózatok is egy nagy rendszer, a helyi társadalom részesei. Működésük, szabályaik, értékeik, együttműködésük mintázata a helyi társadalom hatalmi és erőviszonyainak. A demokráciát csak kicsiben lehet elkezdeni, annak minden nyűgével együtt. Soha nem a felülről jövő változások alakítják a társadalom finom szövetét, hanem azok, akik képesek a kapcsolatot felvenni egymással, reagálni a történésekre és keresni az együttműködés lehetőségét a közösségért! Létrejött a NCA Nemzetközi Civil Kapcsolatok és Európai Integráció Kollégiuma támogatásával 10

Forrásteremtési módszerek Pénz- és támogatásszerzési, forrásteremtő módszerek Milyen módszerek állnak rendelkezésünkre? 1. Személyesen Tagdíjak. Viszonylag kevés szervezet él ezzel a lehetőséggel (alapítványok sajnos nem is élhetnek vele), mivel "a tagok már önkéntes munkájukkal is bőven megtették a magukét", illetve "az embereknek nincs pénzük tagdíjra". Azok, akik viszont magas tagdíjat szednek, úgy érzik, hogy a szervezet is nyújt valamit a tagdíjért cserébe. Itt is fennáll a partneri viszony: a tagok tagdíjat (és esetleg még önkéntes munkát) adnak, a szervezet viszont különböző szolgáltatásokat nyújt cserébe (hírlevél, ingyenes előadások, összejövetelek stb.). Egy 60 tagú szervezet az egységes évi 2000 forintos tagdíjjal 120000 forint éves bevételhez jut, amivel fedezni tudja irodai működési költségeinek nagy részét. Bekopogtatás. Ennek a módszernek nálunk sajnos meglehetősen beszűkültek a lehetőségei. A különböző ügynökök, házalók már elég nagy ellenállást alakítottak ki a bekopogtató, becsöngető emberekkel szemben ahhoz, hogy nagyobb sikert várhassunk ettől. Utcai meggyőzés. Sokan próbálják alkalmazni ezt a módszert - főleg nagyobb településeken. A járókelők nagy részét azonban eleve elriasztják azok a mendemondák és hírek, amelyek szervezetek nevével való visszaélésekről szólnak. Továbbá ez a módszer meglehetősen nagy személyes felkészültséget és elszántságot igényel azoktól, akik vállalják. Munkahelyi pénzszerzés. Erre is az előző pontban említettek érvényesek. Hagyaték. Ez még ritkaságszámba megy, de már többen próbálkoztak sikerrel értékes hagyaték (épület, gépjármű stb.) megszerzésével. 2. Postán keresztül Hírlevelek, újságok. -pl. hirdetési, előfizetési díjak. Talán ez az egyik legkézenfekvőbb módszer kiadványok támogatására. Névreszóló levelek (közvetlen postai adománygyűjtés). A postaládákba naponta kerülő reklámhordozók által kiváltott ellenérzés ma már nem sok esélyt ad ennek a módszernek sem. Bár néhány - főleg nagyobb, országosan ismert szervezet - sikeresen alkalmazza. 3. Rendezvényeken Tombola; Árverés; Bazár; Táncos összejövetel; Kiállítás. Ezek mindegyikét több-kevesebb sikerrel alkalmazzák a szervezetek. A megtérülési hányados sokszor elég kicsi. Általában sok szervezési munkát igényelnek, pénzbevételük alacsony, viszont sok hasznos kapcsolatot alakíthatunk ki a rendezvények során. 4. Vállalkozással Szolgáltatási díjak. Ezzel a forrással sokan próbálkoznak, bár adózási, jogi stb. vonzatai sokakat elriasztanak. Mégis érdemes rajta elgondolkodni, hiszen a szervezet könnyen találhat magának olyan tevékenységet, ami pénzügyileg kifizetődő lehet. Kereskedelem (pólók, könyvek, alternatív áruk stb.) Létrejött a NCA Nemzetközi Civil Kapcsolatok és Európai Integráció Kollégiuma támogatásával 11

A civil szervezetek vállalkozási tevékenységeinek szervezeti, személyi, jogi stb. hátterét itt most nem áll módunkban részletesen ismertetni. 5. PÁLYÁZATÍRÁS Manapság szinte csak ez a módszer jön szóba a szükséges támogatás megszerzésére. Ez a lista csak a főbb módszereket tartalmazza. A technikák és trükkök sora végtelen, és azok legtöbbször a helyi adottságoktól függnek. Több programot párhuzamosan futtató civil szervezeteknek ajánlatos a stratégiai tervükkel, program- és projektterveikkel összhangban lévő éves támogatásszerzési tervet készíteniük. Ez tartalmazza az adott évben előreláthatóan szükséges (pénzbeli, emberi, természetbeni) forrásokat, azok vázlatos ütemezését, a megszerzésükhöz használható módszereket, a lehetséges támogatók körét forrásonként stb. Ezzel a tudatos megközelítéssel elkerülhető a rendelkezésre álló források kellemetlen és a szervezet küldetésének elérése szempontjából meglehetősen káros ingadozása. Pályázatírás Ha úgy döntünk, hogy a tevékenységünkhöz szükséges forrásokat pályázattal vagy pályázatokkal fogjuk előteremteni, akkor vegyük figyelembe az ilyen módon szerzett pénz előnyeit és hátrányait is. Előnyök Viszonylag kényelmesen szerzett pénz, hiszen a szobában ücsörögve meg tudjuk írni a pályázatot, és nem kell lótni-futni a pénz után. Alacsonyak a költségek is. Segít a hosszú távú tervezésben; egy jó pályázathoz részletesen végig kell gondolnunk, mit is fogunk tenni (ezt természetesen más támogatásszerzési módszernél is meg kell tennünk). Lehetőséget nyújt arra, hogy a támogatóval megvitassunk bizonyos kérdéseket. Néhány alapítvány még technikai segítséget, képzéseket és tanácsadó szolgálatot is biztosít pályázói számára. Remélhetőleg egyszerre nagyobb összeg áll a házhoz (elsősorban az elkülönített állami alapokhoz vagy külföldi alapítványokhoz benyújtott pályázatok esetén). Hátrányok A pénzt csak egy programra lehet felhasználni. Az alapítványok által adott pénz felhasználása szinte kivétel nélkül kötött, nem lehet vele szabadon gazdálkodni. A közfelfogás szerint állandóan jelentéseket kell írni a támogatónak. Megjegyzendő azonban, hogy ha más támogatóinkat is partnernek tekintjük és hosszú távú kapcsolatot akarunk kiépíteni velük, akkor ők is megérdemlik a folyamatos tájékoztatást támogatásuk sorsáról. Lustává teheti a pályázót: "itt a pénz, már csak el kell költeni, aztán jelentést írni". A különböző alapok általában csak a divatos témákra adnak pénzt. A döntéshozatal elhúzódhat (ez különösen igaz a külföldi alapítványokhoz benyújtott pályázatokra - akár 1 év is eltelhet az első tájékozódó levél és a pályázat elfogadása között). A pályázat megírása előtt nem árt tájékozódni: A pályázati kiírás részletes feltételeiről: kik pályázhatnak, mire, mikor, milyen határidővel, mekkora összeggel stb. Bár ezek a kérdések maguktól értedődőnek tűnnek, mégis nagyon sok, a támogató intézmény céljainak nem megfelelő pályázat érkezik az alapítványokhoz. Ez egyrészt azt jelenti, hogy a pályázó hiába dolgozott. Másrészt az alapítvány munkatársai is olyan munkát végeznek az ilyen pályázatok elutasítása során, amely a pályázó figyelmével elkerülhető lett volna. Létrejött a NCA Nemzetközi Civil Kapcsolatok és Európai Integráció Kollégiuma támogatásával 12

A pályázatot kiíró alapítvány, intézmény stb. céljairól és speciális igényeiről. Ezek az információk ahhoz szükségesek, hogy a pályázat tartalmát a lehető legfinomabban a támogató igényeihez igazítsuk. A döntési mechanizmusról. A legtöbb esetben az a személy, akivel a pályázat elkészítése során vagy annak benyújtásakor találkozunk, nem vesz részt a pályázatok értékelésében. Viszont ő az, aki előkészíti a pályázatokat a döntéshozásra. Egy pályázat elengedhetetlen részeit és azok tartalmát egy ellenőrző lista formájában mutatjuk be. A kisebb (mintegy 150-200 ezer forint alatti) pályázatoknak természetesen nem kell az alább felsorolt pontok mindegyikét tartalmaznia. Hasznos viszont, ha tartalmában követik azokat. (Sajnos időnként a pályáztatók által kiadott adatlapok és pályázati űrlapok egyszerűen alkalmatlanok arra, hogy tervezett tevékenységünket összefogottan leírjuk.) Mindig ügyeljünk szervezetünk alapadatainak (név, cím, telefon, fax, bankszámlaszám, a pályázatért felelős személy stb.) pontos megadására, mert ezek alapján tartják nyilván pályázatainkat és szervezetünket. Támogatásszerzési képzések közben gyakran felmerül a pályázatok hosszának kérdése. Erre általánosítható válasz sajnos nincsen. Ha szerencsénk van, akkor a megcélzott pénzosztó alap meg tudja mondani, milyen hosszúságú és részletességű pályázatokat vár. Mindig gondoljunk arra, hogy pályázatunkat egy olyan pályázatértékelő fogja olvasni, aki a mienk előtt talán már 40-50 pályázatot is elolvasott. A pályázat áttekinthető felépítése, a benne foglalt információk emészthetősége és logikus, egyértelmű tálalása sokat segíthet az értékelőnek. Mindezek növelik az általunk fontosnak ítélt információk átadását. A pályázat írása közben vagy annak elkészültekor az alábbi pontok alapján ellenőrizhetjük pályázatunk formai és tartalmi felépítését. Ez a lista természetesen nem alkalmazható vakon bármelyik pályáztató esetében. Elsősorban a magyarországi pályáztatókhoz benyújtandó pályázatokhoz készült, de tartalmában használható külföldi alapítványoknak elküldenő pályázatok megírásához is. Ez utóbbiak esetében a folyamat azonban gyakran körülményesebb. Pályázatírási ellenőrző lista 1. Kísérőlevél Pontosan jelzi, mely szervezet küldte a pályázatot (illetve az együttműködő szervezeteket, ha közös pályázatról van szó). Egyértelműen leírja, hogy kinek, mit és miért küldünk (pl. hivatkozás a pályázati kiírásra). Aláírta a programfelelős vagy a szervezet felelős vezetője. 2. A tervezett tevékenység összefoglaló ismertetése Célja: Ha az értékelők sokadikként veszik kezünkbe pályázatunkat, sokszor nincs már energiájuk az egész pályázat figyelmes elolvasásására. Van, ahol az értékelők csak a pályázat összefoglalóját kapják meg. Ezért nagyon fontos, hogy a pályázat eleje logikusan összefogva tartalmazza a tevékenységgel kapcsolatban általunk fontosnak ítélt pontokat. Nem hosszabb egy oldalnál - néhány perc alatt elolvasható, értelmezhető és emészthető információt tartalmaz.. Elmondja, kik vagyunk, meghatározza a megoldandó problémát, és annak szervezetünk által ajánlott megoldását. Tartalmazza az összköltséget, illetve az adott pályázatban a támogatótól kért összeget. 3. Bevezetés, a szervezet bemutatása Célja: Be kell mutatnunk szervezetünket, még akkor is, ha már korábban pályáztunk az adott forráshoz. A pályázatokat általában külön kezelik, így az egyikben leírt információ nem kapcsolódik automatikusan a következőhöz is. Ráadásul szervezetünk, annak környezete, a pályázatértékelők és még sok minden folyamatosan változik. Részletesen ismerteti a szervezetet (célok, tagok száma, jelenlegi programok stb.). Létrejött a NCA Nemzetközi Civil Kapcsolatok és Európai Integráció Kollégiuma támogatásával 13

Nagyot mondás nélkül tartalmazza a szervezet eddigi főbb sikereit és eredményeit. Említést tesz a programok és tevékenységek többi támogatójáról is. Felsorolja mindazokat a forrásokat, ahova ugyanezzel a tevékenységgel pályázott a szervezet. A bevezető meggyőz a szervezet megbízhatóságával, képességeivel és felelős gazdálkodásával kapcsolatban. 4. A program és a probléma részletes leírása Célja: A legtöbb pályázatértékelő kuratóriumban a tevékenységünkhöz kapcsolódó terület szakemberei is ülnek. Ezért meg kell győznünk az olvasót, hogy szervezetünk valóban átlátja a problémát, és szakmailag felkészült. Felesleges zsargon használata nélkül, egyértelműen megfogalmazza a problémát. Megjelöli a probléma okait. Érzékelteti a probléma valódi súlyát és elhanyagolásának esetleges következményeit. Megtudhatjuk belőle a probléma hatáskörzetét és a közvetlenül, illetve közvetve érintettek számát. Pontos adatokat tartalmaz. Meghatározza, hogy az érintettek közül kikkel foglalkozik a program. 5. Hosszú távú célok és rövid távú célkitűzések Célja: Részletesen bemutatja az olvasónak, hogy a már ismertetett problémával kapcsolatban milyen célokat tűztünk ki magunk elé, melyek azok a mérföldkövek, amelyeket az adott pályázattal el akarunk érni. Ez a rész lehet az alapja tevékenységünk későbbi értékelésének is. A hosszú távú cél logikusan következik a probléma ismertetéséből és a szervezet átfogó célját írja le. Ennek a célnak az elérésekor a probléma megszűnik vagy hatása lényegesen csökken. A célkitűzések logikusan kapcsolódnak a hosszú távú cél valamely részéhez, egyértelműek és megfoghatók. Mindegyik eléréséért felelős valaki a szervezetben, és ki vannak tűzve a határidők is. Viszonylag egyértelműen és áttekinthetően értékelhető, vajon elérte-e ezeket a célkitűzéseket a szervezet. A célok elérhetőnek tűnnek az adott keretek között és a rendelkezésre álló idő alatt. 6. Módszerek Célja: Ismerteti, hogy miért az adott módszer(eke)t választotta a szervezet a kitűzött célok eléréséhez használható lehetséges és/vagy rendelkezésre álló módszerek közül. Ezt a pontot sokszor ajánlatos az előzővel összevonni és szemléletes eszközzel megadni (Gantt táblázat, időterv stb.). A módszerek logikusan következnek a rövid távú célkitűzésekből. Megadja a szükséges szakértőket, szakterületeket, illetve a szakemberek feladatait. Megtalálható itt a tevékenységekhez szükséges anyagok, eszközök és berendezések listája. Megtudhatjuk belőle, hogy a célzott csoport hogyan befolyásolhatja a program lefolyását. 7. Értékelés Célja: A pályázatban leírt tevékenység céljainak és azok mérföldköveinek, illetve a tevékenység leendő eredményeinek pontról pontra történő összevetésére alkalmazandó eszközök és módszerek ismertetése. Ennek kidolgozása azért is hasznos, mert jobb, ha mi találjuk ki, hogyan lehet értékelni munkánkat, és nem kizárólag a támogató adja meg saját szempontjait. Elválik egymástól az, ami folyamatosan és az, ami csak a program végén kerül értékelésre. Meghatározza az értékelést végzők körét és azt is, hogy a kapott eredményeket kik és milyen formában kapják meg. Leírja, hogy a program által célzott csoportot hogyan vonja be a szervezet az egész program értékelésébe. 8. Költségvetés Létrejött a NCA Nemzetközi Civil Kapcsolatok és Európai Integráció Kollégiuma támogatásával 14

Célja: A célkitűzésekhez és a munkatervhez kapcsolódóan adjuk meg a tervezett tevékenység(ek) költségeit. Nagyobb programoknál szerepeljenek a teljes költségvetés főbb összegei is, de egyértelműen különüljön el az adott pályázatban kért pénzösszeg és annak részletezése is! Ha nincs elég idejük az értékelőknek, a pályázat összefoglalója mellett a költségvetés az a rész, amit biztosan megnéznek. Egyértelmű és könnyen áttekinthető, követi munkánk lépéseit - minden költségvetési tétel alátámasztható a pályázat alapján. Tartalmazza az összes előre látható költséget és a tevékenység során keletkező bevételeket egyaránt, továbbá figyelembe veszi a természetbeni forrásokat és adományokat is. Nincsen benne számolási hiba. Az árakhoz viszonyítva elfogadható. 9. Korábbi és a további támogatások Célja: Főleg nagyobb lélegzetű programoknál tudjuk bemutatni, hogy hosszú távon gondolkodunk, illetve számon tartjuk és tervezzük forrásainkat. Ha a program már régebben fut, leírja, hogy honnan származott a hozzá felhasznált támogatás. Leírja a program folyamatos jövőbeli működéséhez szükséges meglévő/tervezett pénzügyi forrásokat. 10. Támogató anyagok Célja: Olyan információkat nyújtani, amelyek alátámasztják pályázatunknak szervezetünk megbízhatóságával, képességeivel, eredményeivel stb. kapcsolatos állításait. Támogatóleveleket és elismerő írásokat mellékelünk. Megtalálható anyagunkban a főbb résztvevők és szakértők szakmai önéletrajza. Vannak benne további információs anyagok (éves jelentés, újságcikkek, hírlevelek stb.). Lehetőség szerint megtalálható a döntéshozótestület azon ülésének a jegyzőkönyve, ahol a programot és a hozzá tartozó pályázatot elfogadták, vagy felhatalmazták a pályázó személyt a pályázat benyújtására. A fenti listában szereplő tartalmi és formai elemek többségének szükségessége magától értetődőnek tűnik. Talán túlságosan is azok. Így fordulhat elő, hogy a pályáztatók tapasztalatai szerint a pályázók meglepően nagy része hagy ki alapvető dolgokat pályázataikból, megnehezítve vagy akár meghiusítva ezzel a pályázat érdemi elbírálását. Mindezek és a pályázatot kiírók által kiadott részletes kiírásban szereplő szempontok figyelembevételével ne kövessük el a következő, gyakori hibákat: A formai követelmények figyelmen kívül hagyása (pályázat hossza, űrlap hiánya vagy hiányos kitöltése stb.). A beadott pályázat nem illik a pályázatot kiíró intézmény tevékenységi körébe. A pályázat szétfolyik vagy túl rövid, esetleg kusza. A pályázatban a pályázó mellébeszél, eltitkol valamit. Ezzel főleg a magyar forrásokhoz beadott pályázatoknál vigyázzunk. Országunk elég kicsi ahhoz, hogy a turpisságok kiderüljenek. A tevékenység céljának leírásában általánosságok vannak, konkrétumok nélkül. A pályázó túl sokat markol, a pályázat kivitelezhetetlennek látszik. A költségvetés nem reális vagy nincs megfelelően alátámasztva. Például: a pályázat szövege szerint a szervezet szövegszerkesztésre és tagnyilvántartásra szeretne számítógépet vásárolni, viszont a költségvetésben a legújabb, csúcsminőségű számítógép árának megfelelő összeg szerepel. A pályázatban a pályázó kirekesztő vagy kioktató hangnemben ír. A pályázó annak ellenére, hogy tudna, mégsem működik együtt másokkal. Számos támogató előnyben részesíti az olyan pályázatokat, amelyeket több együttműködő szervezet közösen adott be. Létrejött a NCA Nemzetközi Civil Kapcsolatok és Európai Integráció Kollégiuma támogatásával 15

EU-ról és az EU-forrásokról Hogyan alakult meg az Európai Unió? Az Európai Unió az Európai Közösségekre alapulva jött létre. Az Európai Közösségek alatt három önálló jogalanyisággal rendelkező integrációt értünk. Mindhárom integrációs szervezetet hat ország - Németország, Franciaország, Olaszország, Belgium, Hollandia és Luxemburg - alapította. 1951-ben írták alá a Párizsi Szerződést, melynek eredményeképpen megalakult az Európai Szén- és Acélközösség (Montánunió). Ennek az integrációnak a célja az európai béke megvalósítása, a szén és acélipar terén a közös piac megteremtése volt. A Szerződés 1952-ben lépett életbe, határozott időre, 50 évre szólt, 2002-ben lejárt, de rendelkezéseinek többsége az Európai Közösség keretei között ma is érvényes. 1957. március 25-én aláírták a Római Szerződéseket. Ezek egyfelől létrehozták az Európai Gazdasági Közösséget (EGK-t), melyet ma az Európai Közösség (EK) elnevezéssel illetnek. Az EGK fő célja gazdasági együttműködés elősegítése, a közös piac teljes körű megvalósítása volt. Másfelől létrejött az Európai Atomenergia Közösség (Euratom), amely az atomenergia békés felhasználását tekinti fő célkitűzésének. Mindkét szerződés 1958-ban lépett életbe és határozatlan időre szól. Az 1992. február 7-én aláírt Maastrichti Szerződés hozta létre az Európai Uniót. A szerződés 1993. november 1-jén lépett hatályba. Az Európai Unió létrejöttével nem szűntek meg a korábbi Közösségek. Az Európai Unió elnevezést az európai integráció egészére használjuk. A Maastrichti Szerződés az EGK-t Európai Közösségre nevezte át. Az Európai Uniónak jelenleg 27 tagja van. 1957 Németország Franciaország Olaszország Hollandia Belgium Luxemburg 1973 Nagy-Britannia Dánia Írország 1981 Görögország 1986 Portugália Spanyolország Létrejött a NCA Nemzetközi Civil Kapcsolatok és Európai Integráció Kollégiuma támogatásával 16

1995 Ausztria Finnország Svédország 2004 Magyarország Csehország Szlovákia Szlovénia Ciprus Észtország Lengyelország Lettország Litvánia Málta 2007 Bulgária Románia Miből gazdálkodik az EU? Az EU forrásai Az EU-költségvetés bevételeit, amelyekhez Magyarország is hozzájárul, a saját források rendszere biztosítja. Ez a következő elemekből áll: Tradicionális saját források (TOR), amelyek a közös vámunió és a közös agrárpolitika működéséből származnak. Ezek egyrészt a kívülálló, harmadik országokból származó import utáni vámokat, másrészt a mezőgazdasági vámokat és a cukorilletéket tartalmazzák. A TOR tehát tisztán uniós bevétel, és közvetlenül következik az EU-szabályokból, ugyanakkor a tagállam szedi azt be. Ezért a beszedett összeg bizonyos százalékát visszatarthatja, a beszedés költségeinek finanszírozására (ennek mértéke 2002-től kezdődően 25 százalék, korábban 10 százalék volt). Hozzáadottérték-adó (áfa)-alapú saját forrás: ez minden tagállamra azonosan vonatkozó egységes kulcs alkalmazásával történik, amelyet az uniós szabályozásnak megfelelően kiszámított, harmonizált tagországi hozzáadottérték-adó-alapra kell vetíteni. 2004-től kezdődően a tagállamoknak áfa -alapjuk 0,5 százalékát kell befizetniük (2001-ig ez egy százalék volt, míg 2002 és 2004 között 0,75 százalék), az áfa-alap ugyanakkor nem haladhatja meg a tagállam bruttó nemzeti jövedelmének (GNI) ötven százalékát. A bruttó nemzeti jövedelem (GNI) alapú forrás célja, hogy mindenképp fedezni lehessen az EU-költségvetés kiadásait, még akkor is, ha a többi forrás nem elegendő azok finanszírozására. Ezt a forrást az összes tagállam nemzeti jövedelmének összegére vonatkoztatott egységes kulcs alkalmazásával számolják ki. A kulcs meghatározása mindig az éves költségvetési eljárás alatt történik, a szükségleteknek megfelelően (2005-ben pl.: 0,76% volt). A fentieken kívül egyéb bevételi forrást is megkülönböztetünk (például ide tartoznak a bírságokból származó bevételek idesorolható például az EU személyzete által fizetett jövedelmadó, a nem EU-országok hozzájárulásai az egyes EU-programokhoz, valamint a versenyjogot vagy egyéb jogszabályokat megsértő vállalatokra kirótt büntetések. E különféle Létrejött a NCA Nemzetközi Civil Kapcsolatok és Európai Integráció Kollégiuma támogatásával 17

források együttesen körülbelül 1,3 milliárd eurót tesznek ki, azaz a költségvetés mintegy 1%- át.). Az összes bevételi forrás nem haladhatja meg az EU GNI-ának 1,24 %-át. 2. Mire költi a pénzét az EU? A kiadási oldal tételei 2007 és 2013 között: Fenntartható növekedés - ennek jelentős része a kohéziót, az országos és regionális szintű felzárkózást, a fejlettségi különbségek kiegyenlítését szolgálja, másik tétele pedig a versenyképesség növelésére fordítandó) Természeti erőforrások megőrzése, kezelése - a mezőgazdasági támogatásokat, a halászatot, a vidékfejlesztést, valamint a környezetvédelmet finanszírozza Uniós polgárság, szabadság, biztonság, jog érvényesülése (pl.: alapvető jogok biztosítása, fogyasztóvédelem, migráció) Az Európai Unió, mint globális partner (szomszédságpolitika, előcsatlakozási támogatások, humanitárius segítségnyújtás) A politikákat támogató végrehajtási költségek: Igazgatási költségek - Az EU intézményeinek működésére, igazgatására fordított kiadások. A kiadási oldalon megjelenő egyéb tétel (2007 és 2009 között): Ellentételezés az új uniós tagországoknak (Bulgária, Románia) Létrejött a NCA Nemzetközi Civil Kapcsolatok és Európai Integráció Kollégiuma támogatásával 18

EU támogatási politikája, alapelvei, a támogatások rendszere Az európai uniós pályázati források és támogatások az alábbi csoportokba oszthatók: Strukturális Alapok (Európai Regionális Fejlesztési Alap, Európai Szociális Alap) és a Kohéziós Alap Mezőgazdasági támogatások Közbeszerzések Közösségi Programok Strukturális Alapok és a Kohéziós Alap A strukturális támogatások célja, hogy a különböző régiók fejlettségbeli különbségét csökkentsék és a legelmaradottabb régiók lemaradását mérsékeljék. 2007-től a korábbi négy strukturális alap, a közösségi kezdeményezések és a Kohéziós Alap helyett két strukturális alap: az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) és az Európai Szociális és Alap, valamint a Kohéziós Alap maradt fenn. Leválasztásra kerültek a közös agrárpolitikához, illetve a közös halászati politikához kapcsolódó finanszírozási eszközök és létrejött az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap (EMVA), valamint az Európai Halászati Alap (EHA). 1988 óta az Európai Unió mintegy 480 milliárd eurót költött a kedvezőtlen helyzetű régiókra. A 2007-2013-ra vonatkozó pénzügyi terv kohéziós politikai célokra a teljes uniós költségvetés 35,7%-át bocsátja rendelkezésre, ami 347,41 milliárd eurót jelent (jelenlegi árakon számolva). a) Strukturális Alapok Európai Regionális Fejlesztési Alap Létrejött a NCA Nemzetközi Civil Kapcsolatok és Európai Integráció Kollégiuma támogatásával 19

Európai Szociális Alap A 2007-2013 közötti időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alap, az Európai Szociális Alap és a Kohéziós Alap három új célkitűzést támogat, melyek a konvergencia, a regionális versenyképesség és foglalkoztatás, valamint az európai területi együttműködés. A célkitűzések a nemzeti stratégiai referenciakeretek és az azok megvalósítására kialakított operatív programokon keresztül valósulnak meg. Új Magyarország Fejlesztési Terv A Strukturális Alapokból érkező támogatások megszerzésének előfeltétele a Nemzeti Fejlesztési Terv (NTF) kidolgozása. A Nemzeti Fejlesztési Terv, és az azt 2007-ben követő Új Magyarország Fejlesztési Terv 2004-2006 között az EU kb. 5,1 milliárd eurós támogatást nyújtott az országnak, 2007 és 2013 között Magyarország 22,4 milliárd eurós uniós támogatásban részesülhet. Nemzeti Fejlesztési Tervet minden olyan országnak készítenie kell, amelynek egy főre eső GDP-je az EU-átlag 75%-a alatt van. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv 15 operatív programra oszlik. E programokon keresztül lehet a pályázatokat kiírni és megpályázni. Pályázatokkal kapcsolatos információ a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség információs kék számán kapható: 06-40-638-638 b) Kohéziós Alap A Kohéziós Alap létrehozásáról a Maastrichti Szerződés rendelkezett. A Szerződés értelmében "a Tanács 1993. december 31-ig létrehoz egy Kohéziós Alapot, hogy a környezetvédelemmel és a transzeurópai hálózatokkal kapcsolatos projektekhez pénzügyi támogatást nyújtson a közlekedési infrastruktúra területén." A Kohéziós Alap azon tagállamokat támogatja, amelyekben az egy főre eső bruttó nemzeti jövedelem (GNI) alacsonyabb a közösségi átlag 90%-ánál. Az alap célja, hogy csökkenjen ezen országok gazdasági és szociális lemaradása, és ezáltal stabilizálódjon a gazdaságuk. A támogatások a konvergencia célkitűzésre irányulnak, így az alapra ugyanazok a programozási, kezelési és ellenőrzési szabályok érvényesek, mint az ESZA-ra és az ERFA-ra. A 2007-2013-as időszakban az alábbi országok jogosultak a Kohéziós Alap támogatására: Bulgária, Ciprus, a Cseh Köztársaság, Észtország, Görögország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Portugália, Románia, Szlovákia és Szlovénia. Spanyolország átmeneti támogatásban részesülhet, mivel egy főre eső GNI-je alacsonyabb a 15 tagállamra számított közösségi átlag 90%-ánál. A Kohéziós Alap az alábbi területeken finanszíroz tevékenységeket: transzeurópai közlekedési hálózat fejlesztése, ezen belül olyan projektek, melyek az Unió által kijelölt elsődleges fontosságú európai érdekeket szolgálják; környezetvédelem, mely területen a Kohéziós Alap az energiafelhasználásra és a közlekedésre irányuló projektekhez is hozzá tud járulni, amennyiben azok a környezetvédelem szempontjából egyértelmű hasznot eredményeznek: energiafelhasználás hatékonysága, Létrejött a NCA Nemzetközi Civil Kapcsolatok és Európai Integráció Kollégiuma támogatásával 20

megújuló energiaforrások alkalmazása, vasúti közlekedés fejlesztése, az intermodalitás támogatása, a tömegközlekedés fellendítése stb. A Kohéziós Alapból nyújtott pénzügyi támogatást a Tanács (minősített többséggel hozott) határozattal felfüggesztheti, amennyiben egy tagállam túlzott államháztartási deficittel rendelkezik, és nem tesz lépéseket a fennálló helyzet orvoslására, vagy intézkedései eredménytelennek bizonyulnak. A 2000-2006-os időszakban működő négy közösségi kezdeményezés (INTERREG, EQUAL, URBAN, LEADER+) a korábbi formájukban megszűntek és részben a három fő célkitűzés valamelyikébe, részben az európai területi együttműködési csoportosulásba olvadtak be. Az európai területi együttműködési csoportosulás a határokon átnyúló, a transznacionális és a régiók közötti együttműködést segíti elő. A feladatot 2007-ig ellátó rendszerrel ellentétben a csoportosulások jogi személyiséggel és jogképességgel bíró szervezetek. Ez annyit tesz, hogy vásárolhatnak vagy eladhatnak javakat, illetve alkalmazhatnak munkaerőt. További információ: http://www.cor.europa.eu/en/activities/egtc.htm Célkitűzések 2007-2013 között: A 2007-2013 közötti időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alap, az Európai Szociális Alap és a Kohéziós Alap három új célkitűzéshez járul hozzá: 1. Konvergencia célkitűzés: A konvergencia célkitűzés hasonló a 2000-2006-os időszak 1. célkitűzéséhez. Célja a legkevésbé fejlett államok és régiók felzárkózásának elősegítése. A 27 tagállamot számláló Európai Unióban ez a célkitűzés 17 tagállamban 84 régiót érint, melynek összlakossága 154 millió fő. 2. Regionális versenyképesség és foglalkoztatás célkitűzés: A regionális versenyképesség és foglalkoztatás célkitűzés célja a konvergencia célkitűzés hatálya alá nem tartozó régiók versenyképességének, vonzerejének erősítése, foglalkoztatási mutatóinak javítása. A célkitűzés keretében 19 tagállam 168 régiója részesülhet támogatásban. Ezek közül 13 tartozik azon régiók közé, ahol a támogatást fokozatosan vezetik be (ún. phasing-in területek). Ezek a régiók - a korábbi 1. célkitűzés alá tartozó egykori státuszuknál fogva - különleges pénzügyi juttatásban részesülnek. 3. Európai területi együttműködés célkitűzés: A célkitűzés a közös helyi és regionális kezdeményezések révén tovább erősíti a határokon átnyúló együttműködést. A célkitűzés a korábbi INTERREG közösségi kezdeményezésen alapul, s az ERFA finanszírozása alá került. További információt az alábbi oldalakon találhat: Létrejött a NCA Nemzetközi Civil Kapcsolatok és Európai Integráció Kollégiuma támogatásával 21

http://www.euvonal.hu/index.php?op=mindennapok_regiok http://www.euvonal.hu/index.php?op=mindennapok_regiok&id=140 http://www.eu2004.hu/index.php?op=kozossegi_politikak&id=15 2. Mezőgazdasági támogatások A mezőgazdaság, illetve vidékfejlesztés támogatása az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) forrásaiból valósul meg, egyrészt közvetett, másrészt a Közös Agrárpolitika által nyújtott közvetlen támogatásokon keresztül. A Közös Agrárpolitika által biztosított támogatások a következő fő csoportokba sorolhatók: közvetlen termelői támogatások; a piacok stabilizálását szolgáló intervenciós és exporttámogatások; beruházási támogatások; szerkezetváltást, környezetvédelmet, vidékfejlesztést szolgáló egyéb támogatások. a) Közvetlen támogatások A magyar gazdálkodók fokozatosan jogosultak a közvetlen EU-támogatásokra. Gabonafélék, olajnövények és fehérjenövények vonatkozásában ez a művelt terület alapján, húshasznú szarvasmarha és juh esetében állatlétszám alapján, tejhasznú szarvasmarhára pedig - 2005-től - a tejkvóta arányában jár. Az unió a csatlakozás évében, 2004-ben a közvetlen támogatási szint 25 százalékát fizette. A közösségi finanszírozás előbb évi öt, 2008-tól pedig évi tíz százalékpontos növekedéssel, 2013-ban éri el a száz százalékot. 2007-ben a támogatás az EU15-ök gazdáinak járó támogatás 40 százaléka. A támogatás mértékét FVM rendelet határozza meg. Az euró/forint átváltási árfolyamról az EU rendelkezik. Kiegészítő támogatás Lehetőség van azonban arra, hogy Magyarország a közvetlen támogatásokat saját költségvetésből kiegészítse további harminc százalékponttal. Így a támogatás már a tagság első évében 55 százalékról indult, és a hetedik évben elérheti a száz százalékot. A nemzeti kiegészítés céljára felhasználhatjuk a vidékfejlesztésre kapott EU-források egy részét is. Fontos tudni, hogy a területalapú támogatások hektáronkénti, euróban számított összege az EU-n belül nem egységes, mert függ az adott ország vagy régió terméshozamától. Például a magyar gazdák a magasabb terméshozam miatt kezdettől fogva több mint másfélszer annyi támogatást kaphatnak hektáronként, mint lengyel versenytársaik. Más összehasonlításban a közvetlen támogatások 55 százalékos kezdő szintje a spanyol gazdák által kapott összeg 90 százalékát tette, és a nemzeti kiegészítés lehetőségét kihasználva a harmadik évben, 2006-ban már meg is haladta azt. Létrejött a NCA Nemzetközi Civil Kapcsolatok és Európai Integráció Kollégiuma támogatásával 22