Csíkszereda 2020 Stratégiai terv

Csíkszereda 2020 Stratégiai terv

Csíkszereda, a kulturális és sportközpont 2020 Stratégiai terv 1. Helyzetelemzés: Csíkszereda, Hargita megyeközpontja, és mint ilyen igen fontos szerepet tölt be a környék életében, gazdasági, kulturális és egyéb értelemben egyaránt. Ahhoz, hogy ezt a vezet pozícióját meg rizze szükséges egy hosszú távú fejlesztési stratégia megalkotása, ehhez azonban szükséges az igények és a lehet ségek pontos felmérése. 1.1.Adatgy jtés folyamata. A stratégia megalkotásának a legfontosabb eszköze a hatékony adatgy jtés melynek célja felmérni a lehet ségeket ami van a társadalom jöv képét amit szeretnénk és összehangolni azokat egy reális, fenntartható fejl dési irányvonal meghatározása által. Jelen projekt adatgy jtése a következ fázisokban valósult meg: 1.1.1. Jöv képelemzések korábban lefutatott jöv képvizsgálatok eredményeinek a felkutatása (KAM Regionális és Antropológiai Kutatások Központja - A Székelyföldi elitek jöv képe, 2008) 1.1.2. Városfejlesztési terv szociológiai kutatásának elemzése, (Studiu sociologic pentru realizarea PUG-ului municipiului Miercurea-Ciuc, Bálit Gyöngyvér, Sólyom Andrea, Zsigmond Csilla) 1.1.3. Kérd íves vizsgálat Célja felmérni a lakosság hogyan értékeli a város fejl dési lehet ségeit és miben látják a kitörési lehet ségeket. 1.1.4. Személyes megkeresések, olyan személyek megkérdezése, akik érdemben hozzá tudnak járulni a város stratégiájának a kialakításához, (önkormányzat, kulturális intézmények képvisel i, civil szféra képvisel i).

1.2.Adatfeldolgozás, elemzés 1.2.1. Jöv képelemzés: A Székelyföldi elitek jöv képe A KAM Regionális és Antropológiai Kutatások Központja 2008-ban publikálta a székelyföldi elitek jöv képét vizsgáló két éves FORESIGHT programját. A program témavezet je Dr. Bíró Zoltán egyetemi tanár volt. A Foresight program kutatási részének lezárulásával, sokkal többet tudunk mondani a térségi elitek véleményér l, magatartásairól, azok fejlesztéspolitikai vonzatú következményeir l, illetve hozzájárul egy reális, az igényeknek és lehet ségeknek megfelel stratégia kialakításában. A kapott eredmények tizenkilenc nagyobb témakörben mutatják be azt, hogy a térségi elitek milyen székelyföldi lépétk társadalmi folyamatokat valószín sítenek, és ezekhez milyen térségi hatásokat rendelnek. A következ kben a kutatás konklúzióit mutatjuk be témakörökre lebontva: 1.2.1.1. Demográfiai trendek. Az 1989 utáni id szak egyik vezet szlogenje volt az, hogy a Székelyföld kiüresedik, a fokozódó migráció, valamint a kedvez tlen demográfiai folyamatok okán a népesség lényegesen lecsökken és a térség népessége fokozatosan elöregedik. A térségi elit nagyobb része ma bizonytalan ebben a kérdésben, azonban a térség népességének csökkenését még mindig többen tartják valószín nek, mint az ellenkez folyamatot. Népességnövekedést valószín sít kb. 30 százaléka a megkérdezetteknek. A térségben a népesedési folyamatok negatív tartalmú diskurzusa (népességcsökkenés, elöregedés, kivándorlás stb.) a korábbi másfél évtizedhez viszonyítva lényegesen változott, és ez fejlesztéspolitikai szemszögb l hangsúlyosan pozitív tényez. A statisztikai és a társadalomtudományi kutatások már korábban is jelezték, hogy a térség demográfiai folyamataival kapcsolatos sarkítottan negatív vélekedések nem felelnek meg a valóságnak. Komoly gondot jelent az, hogy a térségi statisztikai adatszolgáltatás majdnem teljes hiánya miatt a tényleges társadalmi változások (például a gyerekvállalás trendjének megváltozása) nem, vagy csak nagy késéssel kerülnek be a köztudatba. A statisztikai

ismerethiány csökkentése jelent s mértékben hozzájárulhatna ahhoz, hogy a közéleti diskurzusok és a tényleges térségi folyamatok közti megfelelés nagyobb legyen. 1.2.1.2. Munkaer -piaci trendek: A munkaer piac alakulásával kapcsolatos vélekedések egyfel l nagyon is realisták (értsd: szükség lesz még egy ideig a családi lépték gazdálkodásra, mint kiegészít er forrásra). Másfel l pedig nagyon is pragmatikusak, mert a munkaer piac javulását beruházásokhoz, egyéni váltási és tanulási képességhez kötik. Nagyon biztató elem fejlesztéspolitikai szempontból az, hogy a térségi elitek a térségen belül reális esélyt látnak a munkaer -piaci szerkezet javulására, s nem a kilépésben látják a megoldást. A munkaer -piaci esélyek megítélésében a kutatás három olyan tényez szerepére kérdezett rá, amelyek változást hozhatnak. A megkérdezettek dönt többsége mondja azt, hogy a külföldi t ke foglalkozást tudna biztosítani, bár ennek pozitív-negatív hatását illet en megoszlanak a vélemények. Majdnem teljes az egyetértés abban a tekintetben, hogy csak a váltásra és tanulásra képes munkavállalóknak van reális esélyük és ennek csak pozitív hatásai vannak. Abban is egyetértés van, hogy nem a migráció a megoldás, aki el akar érni valamit, annak ebben a térségben is van esélye (ha a kilépés lenne a lehetséges megoldás, annak nagyon egyértelm en negatív hatása lenne). 1.2.1.3. Szociális helyzet Szociális téren a szegény-gazdag réteg, és a falu-város közti szakadék további mélyülése jelentheti az alapvet problémát. A megkérdezettek 80 százaléka jósolja azt, hogy az eltér vagyoni helyzet csoportok közti különbség még markánsabb lesz, ebb l a teljes minta 60 százaléka egészen biztosra veszi ezt. A kedvez tlen szociális változások konkrét területeit nézve abban látják a problémát, hogy jelent sen növekedni fog a szociális ellátást igényl id sek száma (ennek hatása egyértelm en negatív), és számítani kell arra is, hogy a színvonalas egészségügyi ellátást egyre kevesebben tudják majd megfizetni. A roma lakosság helyzetének további romlását is egyértelm en valószín sítik. A helyzet kezelését illet en nagyon megoszlanak a vélemények,

s nem véletlen, hogy ebben a tekintetben a bizonytalanok száma a legnagyobb. Jelent s mérték hitszer vélekedés a szociális kérdések alakulását illet en. A megkérdezettek nagy többsége valószín nek tartja, vagy nagyon bízik abban, hogy a térség ezt a helyzetet is kibírja", átvészeli, mint ahogyan a korábbi nehéz id szakokban is ezt tette. 1.2.1.4. Iskola, oktatás A térségi elitek érzékelik az iskolai intézményrendszerben és az oktatási tevékenységben jelentkez változásokat, illetve azok esetenkénti negatív hatásait. Ez a napirenden tartás fontos tényez minden oktatáspolitikai fejlesztési kezdeményezés számára. Az egyes oktatási területekkel kapcsolatban az el rejelzések többségében pozitívak, a változásokhoz kapcsolt térségi hatások is kedvez ek, a bizonytalanok száma esetenként meghatározó. Mindez csupán annyit jelent, hogy az oktatás és képzés ügye a figyelem el terében van. 1.2.1.5. Kulturális értékek A kultúra helyzetét, szerepét befolyásoló küls tényez k gazdasági és pénzügyi helyzet, a média és az Internet térnyerése- szerepét a megkérdezettek többféleképpen ítélik meg, de trendszer en negatív hatást kapcsolnak ezekhez a változásokhoz. Ezek a vélekedések azt jelzik, hogy a térségi elitek szemében a gazdaság és a kultúra továbbra is külön álló, esetenként egymással szemben álló szektor. A kultúra világához sorolható összetev kben (az értékek tartósak, az ünnepek és jelképek szerepe fontos marad, lehet ség van a kulturális értékek gazdasági hasznosítására) a térségi elitek nagyon bíznak, és ezek térségi szerepének egyértelm en pozitív hatásokat rendelnek. 1.2.1.6. Tudástársadalom, kapcsolatmenedzsment A pozitív beállítódás, az Internettel kapcsolatos normatív várakozás a stratégia megalkotásban fontos el nyt jelenthet. Érdemes lenne IT stratégiát alkotni, mert az elit - ha felületi ismeretek alapján is, de támogatná. 1.2.1.7. Infrastruktúra Még mindig nem bíznak elég sokan abban, hogy a települések infrastruktúrájának fejlesztése reális lehet ség, s el bb-utóbb minden településre kiterjed.

Mintegy 30 százalékra tehet azoknak az aránya, akik szerint ez a folyamat biztosan elindult, és bizonyosan jó irányba megy, további 20-22 százalék is valószín nek tartja, de nem egészen bizonyosan. A téma nagyon er teljesen a figyelem el terében van, ezen a területen minden hiányra és minden eredményre nagyon figyelnek. Fontos kérdés minden infrastrukturális fejlesztés kapcsán a társadalmi vélekedés és a társadalmi bizalom. A térségi elitek - akárcsak a népesség egésze- egyfajta perleked, kritikus magatartással tekint az ilyen fejlesztésekre, akár van beruházás, akár nincs, akár jól sikerült, akár nem. Az a benyomás fogalmazható meg, hogy az ilyen fejlesztéseket még mindig a fent", a hatalom" ügyének tekintik, s nem a térség vagy a település saját története részének. 1.2.1.8. Vállalkozások A vélekedések a vállalkozások térségi szerepét illet en egyfel l nagyon megosztottak, másfel l meglehet sen kedvez tlenek. A vállalkozói szektor szükségességét ugyan hangsúlyozzák indirekt módon (baj, ha nincsen küls t kebevonás, baj, ha megsz nnek a kisvállalkozások stb.), de a térségi elitek részér l a vállalkozói szektor diszkurzív elfogadottsága és támogatottsága hiányzik. 1.2.1.9. Mez gazdaság, földhasználat Mez gazdaság és földhasználat témakörben a bizonytalanok száma jelent s, bármiféle fejlesztéspolitikát csak kisebb, a változást vállaló csoportokra lehet alapozni. Ezek álláspontja sem egyértelm, mert a változást vallók körében egyaránt vannak pragmatikusan gondolkodók, és a jó változatokhoz valamiféle vakhit, meg nem alapozott bizalom alapján ragaszkodó csoportok. 1.2.1.10. Életmin ség Az életmin ség alakulásában a globális trendek és a piacgazdasági hatások mellett a térségre jellemz kulturális minták is meghatározó szerepet játszanak. A megkérdezettek megítélései szerint az életmin ség térségi szintje kedvez tlen, ugyanakkor ellentmondásos. Ebben a helyzetben számítani kell arra, hogy az ezzel kapcsolatos, a mindennapi életvezetésben meghatározó vélekedések tovább er södnek.

1.2.1.11. Intézmények, innováció A megkérdezettek az innováció térségi szerepét nem tuják könnyen értelmezni, még kevésbé tudják pragmatikus elemekhez kapcsolni. Az innováció elmaradásához sokan negatív térségi hatást rendelnek, de ebben a kérdésben is jelent s a határozatlanok száma. A vélemények megoszlanak azzal kapcsolatban is, hogy a térségi hivatalok kultúrája megváltozik-e vagy sem. Vannak, akik nagyon er sen hisznek ebben és vannak, akik ezt határozottan kizárják. Nagy a támogatottsága annak a vélekedésnek, hogy az intézmények kultúrája a fiatalok tömeges belépésével változhatna meg, és amennyiben ez történne, ehhez a térségi elitek egyöntet pozitív hatást rendelnek. 1.2.1.12. EU integrációs hatások Az EU csatlakozás fontossága és hosszú távú pozitív hatása nem kétséges, de nem lehet elvárni, hogy a térségi elitek ezekben a témákban meggy, határozott véleményt alkossanak. Az bizonyosnak látszik, hogy a térségi jöv kép számára az EU csatlakozás folyományai pozitív meger sítést jelentenek. Ez azonban a térségi elitek számára sokkal inkább csak lehet ség, mint tény. 1.2.1.13. Térségi önállóság A térségi önállóság kérdésében szemmel láthatóan keverednek a pragmatikus és a hitszer vélekedések, még a témakörhöz kapcsolódó egyes kérdéseken belül is. Az nyilvánvaló, hogy a feladat kezelését illet en a térségi elitek sokféle álláspontot fogalmaznak meg, és sok esetben bizonytalanok, miközben az igény és elvárás szintjén sokkal nagyobb az összhang. 1.2.1.14. Közélet, politika, társadalmi részvétel Célszer lenne sokkal jobban tematizálni a társadalmi nyilvánosságban ezeket a témákat, sok haszonnal jár azon közéleti szerepl k számára, akik ezt megteszik. Az etnikai érdekképviselet meghatározó szerepének várható csökkenési trendjével többféle ok miatt is érdemes komolyabban foglalkozni.

1.2.1.15. Térségi identitás alakulása A megkérdezettek körében a térségi identitás iránti igény, ennek fontosságába vetett hit pedig jelent s. A térségi identitással kapcsolatos álláspontok érzelmi, ideologikus jelleg ek, és jelent s mértékben hitszer ek 1.2.1.16. Térségi tagolódási folyamatok A térségben lev települések eltér adottságaiból adódóan különösen a városok el nyei a területi alapú szétfejl dést támogatja. A kutatás eredménye azt mutatja, hogy a térségi elitek részér l lenne támogatása olyan fejlesztési koncepciónak, amely a kiegyenlített fejl dést helyezi el térbe. 1.2.1.17. Térségi imázs alakulása A térségi elitek az imázs tudatos és következetes alakításában nagy kitörési lehet séget látnak, s ebben nagy szerepet tulajdonítanak a reklámnak, a web alapú tájékoztatásnak. A térségi elitek véleménye reális esélyt ad arra, hogy széleskör társadalmi támogatást nyerjen egy olyan sokszerepl s székelyföldi lépték területi marketing program amely több éves kifutásban megfordíthatja a térségr l kialakított standard képet. 1.2.2. Városfejlesztési terv elemzése szociológiai kutatásának elemzése. A Csíkszerdai városfejlesztési terv szociológiai részének a kidolgozói Bálint Gyöngyvér, Sólyom Andrea, Zsigmond Csilla egyetemi tanárok voltak. A terv 2008-ban készült és 2022-ig tartalmaz el rejelzéseket. A tervben részletes elemzés található a várható demográfiai alakulásokról, illetve fókuszcsoportos vizsgálatok alapján mérték fel a lakosság véleményét a várod fejl désének irányairól. 1.2.2.1. Demográfiai alakulások A 2002-es népszámlálási adatok alapján Csíkszerdában 40213 lakos van, k alkotják a 14383 háztartást jelent (2,8 f /háztartás).

Csíkszeredai lakosság alakulása 1995-2007 Csíkszereda ÉV Lakosság Elöz évhez viszonyított változás (%) 1995-höz viszonyitott változás (%) 1995 46.673 100 100 1996 46.985 0,7 0,7 1997 46.893-0,2 0,5 1998 46.427-1 -0,5 1999 46.385-0,1-0,6 2000 46.021-0,8-1,4 2001 45.912-0,2-1,6 2002 42.601-7,2-8,7 2003 42.673 0,2-8,6 2004 42.487-0,4-9 2005 42.140-0,8-9,7 2006 42.085-0,1-9,8 2007 41.971-0,3-10,1 Lakosság nemi összetétele (2002-es népszámlálás adata) 48,50% 51,50% Férfi Nö

Az állandó lakosság (legalább 10 éve él a városba) iskolai végzettség és nem szerinti eloszlása (2002-es népszámlálási adatok): Férfi % % Összesen % Nembevalott iskolai végzettség 13 0,1 19 0,1 32 0,1 Elemi iskola 1996 11,0 2197 11,3 4193 11,2 Középiskola 3329 18,4 4621 23,7 7950 21, Szakiskola 3751 20,8 2134 11,0 5885 15, Liceumi oktatás 5028 27,8 7260 37,3 12288 7 32, Postliceum 1201 6,6 1117 5,7 2318 6,2 Felsöoktatás 2560 14,2 1955 10,0 4515 12, Egyéb 192 1,1 173 0,9 365 1,0 Összesen 18070 100,0 19476 100,0 37546 10 A lakosság foglalkoztatottsági összetétele nemekre lebontav (2002) Aktív lakosság Férfi % % Összes % Foglalkoztatott 9278 90,8 9074 89,5 18352 90,1 Munkanélküli 938 9,2 1070 10,5 2008 9,9 Összes 10216 100 10144 100 20360 100 Inaktív lakosság tanuló/egyetemista 3930 38,7 4066 35,3 7996 36,9 nyugdíjas 3268 32,2 4554 39,6 7822 36,1 háziasszony 34 0,3 899 7,8 933 4,3 más személy által eltartott Más gazdasági helyzet 1937 19,1 1652 14,4 3589 16,6 990 9,7 339 2,9 1329 6,1 Összesen 10159 100 11510 100 21669 100

A demográfiai módszerekkel való modellezés eredményeként megbecsülhet Csíkszereda jöv beni lakossága A városfejlesztési terv szociológiai vizsgálata alapján a lakosság 2022-ig a következ képpen fog alakulni: 1.2.2.2. A fókuszcsoportos kutatás eredményei külön témakörökre lebontva: Környezet: A vizsgálat eredményei szerint egy nagy pozitívum a város mérete, kis város amely kulturális és az emberi kapcsolatok szempontjából nagyon is aktív. Pozitívum a számos kulturális, m vészeti és sportrendezvény. Ebben a tekintetben negatívumként jelenik meg a mindenki ismer mindenkit jelenség, a vizsgálat résztvev i szerint. Szintén negatívum a környezetre való nem odafigyelés jelensége, ebben a tekintetben a vizsgálat alanyai a polgári tudat hiányát emelték ki. A környezetet illet en nagy negatívumként említetek a kommunista rendszer er ltetett városfejlesztését, illetve a betelepítéseket, melyek következtében megváltoztak az etnikai arányok a városban.

Városkép negyedek, központ, A kutatás résztvev i szerint nem lehet egységes arculatról beszélni Csíkszereda esetében. A lakónegyedek tekintetében a kevés zöld területet, a tömbház lakások rossz állapotát említetek problémaként. Problémaként említették még, hogy a gyerekek nincs, ahol játszódjanak a negyedekben igaz ez irányba az pozitív fejl dés tapasztalható. A résztvev k azonban ez irányba pozitív változásokat jeleznek el re, lakásfelújítás, parkosítás, garázsok lebontása, jelent sen javítja a városképet. Oktatás, egyességügy: Ebben a tekintetben a probléma nem annyira helyi, mind inkább országos eredet, és a folyamatosa változó oktatási rendszerb l fakad. A résztvev k szerint a problémát nem helyi szinten kell kezelni. A fels oktatásban jelentkez problémának a nem megfelel en képzett személyek diplomához jutását nevezték meg, mint nagy problémát a városban is. A Sapientia egyetem ebb l a szempontból vegyes megítélést kapott a résztvev kt l. A többség szükséges, de nem elégséges elemnek tartja a probléma megoldásához az egyetemet. A vélemények szerint a helyi szinten legfontosabb a megfelel óvodai és napközis intézmények m ködtetése. Az egészség területén számos olyan problémát jeleztek a résztvev k, amely helyi szinten nehezen orvosolható. Gazdasági fejl dés Munkahelyek, befektet k: Ebben a tekintetben nagy hátrányként nevezték meg a nagyvárosokhoz képest alacsony béreket, illetve az ebb l is adódó szakemberhiányt a városban. Megfogalmazódott, azaz igény, hogy itthon kell tartani a Csíkszeredai egyetemet végzett fiatalokat. A kisváros jellegéb l adódóan nagyon feler södött a munkaer piacon is az informális kapcsoltok fontossága. A kutatásban résztvev k egyetértek abban, hogy fontos a vállalkozások városba hozatala. Negatívumként jelent meg az a vélemény, hogy a beruházások mind fogyasztói jelleg ek, és, hogy nagyon nagy probléma a városból a rendszerváltás után elt ipar.

Turizmus A resztvev k vélemény alapján a turizmus nem az öt megillet helyet foglalja el a város életében. Ennek egyik oka a nem megfelel infrastruktúra. A másik a turizmus érint probléma a környezeti adottságok kihasználatlansága. Csíkszereda és régi települései (Hargitafürd, Szentimrei Büdös,) mint a téli, mint a nyári id szakban tartogatnak turisztikai látnivalókat, ám ezek jelenleg kihasználatlanok. 1.2.3. Kérd ívelemzés, interjúkészítés Jelen stratégia terv elkészítése során az igények felmérését kérd ívezés illetve interjúkészítés során vittük véghez. A kérd íves vizsgálatunk egy nem reprezentatív felmérés során valósul meg melynek részletes eredményeit a következ kben ismertetjük. A kérd ív két kérdéskört vizsgált meg egyrészt a Csíkszeredáról, illetve a fejlettségér l kialakult képet, másrészt a gazdasági fejl dés lehet ségeit. A megkérdezettek 60%-a szerint a lehet ségekhez képest van, még amit fejl dnie Csíkszeredának, 28% elégedett a város fejl désével, 8% egyáltalán nincs megelégedve, míg 4% teljesen elégedett. Az eredményekb l arra lehet következtetni, hogy a lakosság lát lehet séget a további fejl désre és igényli is azt. Ebben a tekintetben pozitív hozzáállás érzékelhet a lakosság részér l. 60,00% 8,00% 4,00% 28,00% a) teljes mértékben b) elégedett vagyok c) lehetne jobb is d) egyáltalán nem vagyok megelégedve 1. ábra Mennyire elégedett ön Csíkszereda jelenlegi fejlettségével? Arra a kérdésre, hogy a Csíkszeredaiak általában mennyire elégedettek a város fejlettségével a válaszadók 70,84% - az inkább elégedetlenek lehet séget választotta amely az el bbit l eltér en negatív szemléletet jelez. A lakosság 20,83% ugyanakkor elégedettnek,

8,33% teljesen elégedetlennek látja összességében a lakosságot. 8,33% a) teljes mértékben elégedettek 20,83% b) inkább elégedettek 70,84% c) inkább elégedetlenek d) egyáltalán nem elégedettek 2. ábra Mit gondol Ön általában a Csíkszerdaiak mennyire elégedettek a város jelenlegi fejlettségével? Az elmúlt 10 év fejl dését vizsgáló kérdésre a válaszadók 66, 67% -a lehetne jobb választ adta tehát csak részben elégedet a város elmúlt 10 évének a fejl désével. A megkérdezettek 29, 17% - a elégedetnek, 4:17% - teljesen elégedetnek tartja a város elmúlt 10 évének a fejl dését. 4,17% 29,17% a) teljes mértékben, jó irányba fejl dik a város b) elégedett vagyok 66,67% c) lehetne jobb is 3. ábra Ön mennyire elégedett Csíkszereda elmúlt 10 évének fejl désével d) egyáltalán nem vagyok megelégedve, visszafejl dés a jellemz Csíkszereda 10 év múlva lev fejlettségét a jelenlegihez viszonyítva a megkérdezettek 55% - jobbnak, 25% - a sokkal jobbnak 15% ugyanolyannak, míg 5% rosszabbnak látja. Ez alapján elmondható, hogy a Csíkszeredaiak nagy többségben bíznak a jó irányba való fejl désben.

15,00% 5,00% a) sokkal jobb 25,00% b) jobb c) ugyanolyan 55,00% d) rosszabb e) sokkal rosszabb 4.ábra Ön szerint Csíkszereda fejlettsége a 10 év múlva a jelenlegihez viszonyítva A Csíkszerdához f, érzelmi kötödést vizsgáló Szívesebben vagyok Csíkszereda lakosa, mint a világ bármely más településé kijelentésre igen megosztott vélemények születtek. A válaszadók 29,17% - a nagyobbrészt egyetértett, míg 20,83% nagyobbrészt nem értett egyet. A lakosság 25% nem tudta eldönteni, 20,83% teljesen egyetértett és 4,17 % - a egyáltalán nem értett egyet a kijelentéssel. 20,83% 4,17% 20,83% teljesen eggyetért nagyobbrészt egyetért 25,00% 29,17% egyet is ért, meg nem is nagyobbrészt nem ért egyet egyáltalán nem ért egyet 5.ábra Szívesebben vagyok Csíkszereda lakosa, mint a világ bármely más településé Arra a kijelentéssel, hogy Csíkszereda Székelyföld legfejlettebb városa a megkérdezettek 45,45% - nagyobbrészt nem ért egyet, 22, 73 nem tudta eldönteni 13, 64 % egyáltalán nem értett egyet, 13, 64% egyetértett és 9,09 % nagyobbrészt illetve teljesen egyetértett. 13,64% 9,09% 9,09% teljesen eggyetért 45,45% 22,73% nagyobbrészt egyetért egyet is ért, meg nem is nagyobbrészt nem ért egyet egyáltalán nem ért egyet 6.ábra Csíkszerda Székelyföld legfejlettebb városa

Csíkszereda mintaként kellene, szolgáljon a többi Székelyföldi város számára kijelentéssel a megkérdezettek 20,83%-a nagyobbrészt, 29,17% teljesen egyetért, míg 12,50% nagyobbrészt nem és 4,17% egyáltalán nem ért egyet. A megkérdezettek 33,33%-a nem tudta eldönteni a válaszát. 12,50% 4,17% teljesen eggyetért 33,33% 29,17% 20,83% nagyobbrészt egyetért egyet is ért, meg nem is nagyobbrészt nem ért egyet egyáltalán nem ért egyet 7.ábra Csíkszereda mintaként kellene, szolgáljon a többi Székelyföld-i város számára A legnagyobb pozitívumoknak a városban a megkérdezettek 50% szerint a kultúrához köthet dolgokat említették (rendezvények, pünkösdi búcsú, magyarságtudat, összefogás). Sokan 39% - a fontosnak tartották a Sapientia EMTE jelenlétét is a városban. A sport és az infrastruktúra javulása azonos mértékben szerepelt a pozitívumok között. 5,56% 38,89% 50,00% 5,56% Infrastruktúra javulás Rendezvények Sport Egyetem megléte 8. ábra Mit tart a legnagyobb pozitívumnak a városban? A legnagyobb negatívumok között a fejlesztési stratégia hiányából fakadó problémák (kaotikus infrastrukturális fejlesztések, területrendezés hiánya) illetve a környezeti problémák (szelektívhulladék gy jtés, kóbor kutyák) szerepelnek. Problémát jelentenek még a rossz infrastruktúra illetve a kulturális téren jelentkez hiánycikkek.

7,14% 21,43% 42,86% 28,57% Környezeti problémák Stratégia hiánya Kulturális hiánycikkek Rossz infrastruktúra 9.ábra Mit tart a legnagyobb negatívumnak a városban? A Csíkszereda fejl dési irányát vizsgáló kérdésre a válaszolók majdnem fele 46,88% a turizmust jelölte meg, 18,75% a sportot, míg 15,63 % az iparban látja a fejl dési lehet séget. 15,63% 9,38% 9,38% a) ipar b) turizmus 18,75% 46,88% c) sport d) mez gazdaság e) egyéb 10. ábra Az Ön véleménye szerint Csíkszereda a közeljöv ben mely irányba tudna legjobban fejl dni? Az alábbi táblázat bemutatja, hogy a megkérdezettek milyen mértékben értenek egyet a különböz fejl dési irányokkal, célokkal. Csíkszereda sportközpont kellene, legyen Csíkszereda a turizmus központja kellene, legyen Csíkszereda ipari központ kellene, legyen Csíkszereda a kultúra központja kellene, legyen teljesen egyetért nagyobbrészt egyetért egyet is ért, meg nem is nagyobbrészt nem ért egyet egyáltalán nem ért egyet 22% 30% 22% 22% 4% 35% 48% 13% 4% 0% 5% 18% 41% 23% 14% 45% 41% 14% 0% 0%

A kérd ív gazdasági fejlettségére vonatkozó kérdéseinek eredményi a következ képpen alakultak. A megkérdezettek 62,50%-a szerint 10 év múlva Csíkszerda gazdasági helyzete a mostanihoz viszonyítva jobb, 20,83% szerint ugyanolyan, míg 8,33% szerint rosszabb lesz. 8,33% 4,17% 4,17% a) sokkal jobb 20,83% 62,50% b) jobb c) ugyanolyan d) rosszabb e) sokkal rosszabb 11. ábra Ön szerint 10 év múlva Csíkszereda gazdasági helyzete a mostanihoz visszanyitva hogyan fog alakulni? Az Ön szerint miben rejlik Csíkszereda gazdasági fejl désének leghatékonyabb kiváltója? kérdésre a lakosság 45% - a Polgármesteri Hivatalt nevezte meg, mint a szabályok és az infrastruktúra megalkotóját. 36% a kisvállalkozások fejlesztését és 13% a multinacionális cégek városba hozatalát 4% egyéb lehet séget nevezett meg, mint a gazdasági fejl dés biztosítóját. 36,36% 4,55% 45,45% a) A Polgármesteri Hivatal döntéshozatalaiban b) Multinacionális cégek városba hozatala 13,64% c) Kisvállalkozások helyi szint támogatása d) Egyéb 12. ábra Ön szerint miben rejlik Csíkszereda gazdasági fejl désének leghatékonyabb kiváltója A Csíkszeredaiak anyagi helyzetének a változását vizsgáló kérdés válaszai alapján a megkérdezetek 45% véli úgy, hogy nem fog változni az anyagi helyzet. A megkérdezettek

negyede véli úgy, hogy kicsivel jobb, illetve kicsivel rosszabb lesz, és 5% sokkal rosszabbnak gondolja a Csíkszeredaiak anyagi helyzetét. 5,00% 0,00% 25,00% 25,00% 45,00% a) sokkal jobb lesz b) kicsivel jobb lesz c) ugyanilyen marad d) kicsivel de rosszabb lesz e) sokkal rosszabb lesz 13. ábra Ön szerint hogyan fog változni a Csíkszeredaiak anyagi helyzete a közeljöv ben. A megkérdezettek kor szerinti eloszlása A megkérdezettek nem szerinti eloszlása 26% 4% 17% 52% -20 20-30 31-45 42% 58% 46-60 60- Nö Férfi Arra a kérdésre, hogy fejtsék ki szerintük milyen lesz Csíkszereda 2020-ban a választ adok többsége Székelyföld központjaként pozícionálta a várost. A konkrét változások között szerepelnek megújuló parkok, megújuló infrastruktúra kulturális rendezvények tekintetében színesebb, mozgalmasabb várost képzelnek el a megkérdezettek 2020-ra. 1.2.4. Személyes megkeresés Az adatgy jtés másik módszere volt az interjúkészítés, mely során felkerestük a város polgármesterét, tanácsosokat illetve olyan személyeket, akiknek jó rálátásuk Csíkszereda fejl dési lehet ségeire.

Az interjúk alapján is körvonalazódni látszik Csíkszereda fejl dési iránya a turizmus esetleg a sport irányába kellene, hogy elmozduljon. Az ipar fele való elmozdulást a infrastruktúra hiánya nincs kialakított ipari park miatt nehéz és költséges lenne kivitelezni. A jelenlegi gazdasági helyzet ipari park kialakítását nem teszi lehet vé, ez elengedhetetlen lenne Csíkszerda ipari várossá válásához. A turizmus irányába való elmozdulás feltételei többnyire adottak, számos természeti és épített örökség található a környéken, a kegytemplom önmagában is számos látogatót vonz Csíkszeredába. A város turisztikai várossá válásához az infrastruktúra javítása lenne a legnagyobb feladat. megvannak ugyan a látnivalók, de nehézkes oda eljutni. Folyamatosan zajlik az infrastruktúra fejlesztése, javítása a városban, de ez korántsem elegend. A sportközponttá váláshoz komoly infrastrukturális beruházásokra lenne szükség. A környezet inkább a téli sportok irányába tereli a város lehet ségeit. Csíkszerdában a téli sportoknak f képp jégkorong nagy hagyományai vannak. A város rendelkezik fedett jégpályával, amely korcsolya és jégkorongrendezvények lebonyolítására kiválóan alkalmas A többi téli sport esetében már nem ennyire jó a helyzet kevés és viszonylag gyenge min ség az infrastruktúra. A Csíkszeredához tartozó Hargitafürd azonban helyszint tudna biztosítani a téli sportot kiszolgáló létesítmények kialakításához. (síugró pálya, lesiklópályák kialakítása, esetleg bob és curling pályák kialakítása.). Ennek a megvalósításához azonban meglátásunk szerint nem lesz elegend 10 év. Csíkszereda, mint téli sportközpont 2020 ra nincs realitása, de az egy irányú fejlesztések elindítása réven, hosszabb távon (15-20 év) már megvalósíthatónak t nik számunkra egy komoly olimpiai szint sportközpont, ahol a téli olimpiára készül sportolók edzéseiket elvégezhetik nem kellene, külföldre utazzanak, s t a külföldr l jönnének ide edz táborba a sportolók. A sport-infrastruktúra fejlesztése azonban már 2020-ra érzékelhet hatásokkal járna ha nem, is mint komoly sportközpont - mint téli sportolási lehet ségek városa lehetne Csíkszereda, ebb l továbbfejlesztve pedig téli sportközpont.

Az adatok elemzéséb l arra következtettünk, hogy Csíkszereda 2020 ra egy turizmusra alapozó város lehetne. Ennek legfontosabb megvalósulása olyan épített, természeti és kulturális örökség biztosítása, amely nagy érdekl désre tart igényt, nemzetközi ismertséget hozhat a városnak. Az adatgy jtés eredményeire alapozva kidolgoztuk Csíkszereda SWOT elemzését, melynek célja jobban átláthatóvá tenni a stratégiai lehet ségeket. SWOT - Csíkszereda, mint turisztikai és sportközpont BELS KÜLS ER SSÉGEK A megyeszékhely min ségében sok adminisztratív munka, illetve munkahely színtere. Javuló infrastruktúra Számos épített örökség Gazdasági központja Számos kulturális és sport rendezvény LEHET SÉGEK Szolgáltató ipar fejl dése A kiskeresked ket támogató intézkedések a város szintjén. Az Európai Unió támogatásai. Új befektet k a városbavonzása Természetei adottságai. GYENGESÉGEK Turisztikai kihasználatlanság Elhanyagolt, kulturális örökségek Egységes arculat hiánya Befektetések finanszírozása Hosszú beruházási id szakok Kaotikusnak t városrendezés VESZÉLYEK A városba vonuló nagyvállalkozók a helyi vállalkozókra gyakorolt hatása. A folyamatban lev, de meghiúsuló beruházások. Más városok hasonló fejlesztései Hideg id járás

2. Célkit zések: Jelen stratégiai terv célkit zései 2020-ra, egy turizmusra és a sportra alapozó város kialakítása Csíkszeredából. A turizmus növekedésének az els dleges kulcsa a város megismertetése, a figyelemfelkeltése azok számára, akik ide akarnak látogatni. A következ id szakban ki kell dolgozni egy olyan tervet, amely a várost ismerté teszi, és a helyi lakosságban is tudatosítja a város értékeit. Az Úttör k csapata korábban kidolgozta a Csíkszereda legjobb választás kampányt, amely tovább fejlesztve alkalmas lehetne ennek a célnak a megvalósítására. Egy Csíkszereda méret város els dleges feladata a jelenlegi helyzetben, hogy mely irányba haladjon tovább. Ha a turizmus irányába mozdul el a város és miért ne tenné el kell dönteni, hogy a turizmus mely területére koncentrál. Csíkszerdában három ponton tudna kibontakozni a turizmus: Kultúra-turizmus Gyógy-turizmus Sport-turizmus Kultúra-turizmus a város rendelkezik neves a kultúrát képvisel intézménnyel (Csiki Székely Múzeum, Megyei Kulturális Központ) és számos a kultúrához, a hagyományokhoz kapcsolódó rendezvénnyel. Ezeknek a kulturális rendezvényeknek minden képpen nagyobb publicitást kell adni. Csíkszereda egy hagyományaira, kultúrájára büszke város lakói fontosnak tartják a kulturális életet, erre alapozva. lehetne Csíkszereda a Székelyföld kulturális központja. A kultúra-turizmuson bel l a kultúra majd minden területére lehetne színvonalas rendezvényeket a városba hozni, a meglév ket pedig javítani, hatékonyabban népszer síteni. A kultúra területén színházfesztiválokat (amat r és profi), táncversenyeket, lehetne megszervezni. Egy nagyon fontos kulturális hiánycikk a városban a megsz nt mozi, ezt kellene újra beindítani, sokat jelentene a város kulturális életében.

A kulturális-turizmus fellendülése azonban nem csak a rendezvények számától és min ségét l függ. Itt is fontos szerepe van a megfelel publicitásnak, médiajelenlétnek. A kulturális rendezvények jelenlegi médiajelenléte korántsem nevezhet elégségesnek, szem a vészeti sem a színházi kultúra területen. Gyógy-turizmus a város 3 gyógyvízforrással (Szeredafürd i, Hargitafürd i és Zsögödfürdöi) is rendelkezik, amelyek azonban nagyon kihasználatlanok jelenleg. Ezen forráshelyek karbantartása egy a fürd helyek korszer sítése a legfontosabb feladat a cél elérésének érdekében. A gyógy-turizmust is szükséges népszer síteni az emberek körében. Tudatosítani kell bennük a gyógyvizekben rejl jótékony hatást. Ebben a tekintetben is szükség van tehát egy médiakampány lefolytatására, megismertetni a Csíkszeredában rejl természeti kincsek értékét, fontosságát. Sport-turizmus A város, mint a téli, mint a nyári sportok irányába fejl dhet,- rendelkezik fedett jégpályával és sportcsarnokkal egyaránt. Szükségesnek látnánk több olyan sport rendezvényt, amelyet a jelenlegi infrastruktúra képes kiszolgálni, majd egyre színvonalasabb sportesemények városba hozatala az infrastruktúra javulásával egy színvonalas sportközpont kialakítása A sportközponttá válás ugyan egy nagyon távoli cél, de az ez irányú fejlesztések már pár éven bel l meghozzák hatásukat többen kezdenek el sportolni, ha a közelben erre van rá lehet ség. A téli sportok közül Csíkszeredában nagyon dominál a jégkorong, ebb l adódóan nagy a népszer sége a fiatalok, gyerekek körében is. Ennek legf bb oka a helyi jégkorongcsapat több év(tizedre)re visszanyúló sikereiben keresend. Ezt a gondolatmenetet folytatva Csíkszereda lehetne a Romániában kevésbé ismert téli sportok (curling. bob, gyorskorcsolya) hazája. A megfelel infrastruktúra kialakítása után a helyiek elkezdenének foglalkozni az adott sporttal, kipróbálni megszeretni a tehetségesebbek akár nemzetközi sikereket is elérhetnek. A jó infrastruktúra pedig idevonzza a tehetségeket, akik esetenként itt is maradhatnak, illetve hosszabb távon Csíkszereda lehetne a környez országok téli olimpiai csapatainak a felkészülési helye.

A sportközpont tekintetében 2020-ra nincs realitása a megvalósulásnak, de az infrastruktúra miel bbi fejlesztésével egyre közelebbinek t nhet, nem beszélve a fejlesztések azonnali és rövidtávú hatásairól.

Célfa Csíkszereda turisztikai és sportközpont Csíkszerda turisztikai és sport központ 2020 Turisztikai központ Sportközpont Infrastrukturális fejlesztések Városbrand kialakítása Meglév infrastruktúra kihasználása Új infrastruktúra kialakítása Általános turismus Célturizmus Városnépszer sít videó elkészítése, szorása Városnépszer kiadványok megszerkesztése, szorása Több, szinvonala sabb sportrendezvény Meglév infrastruktura fejlesztése Harhitafürdöi létesítmények kialakítása Csíkszerdai fejlesztések Közuthálózat fejlesztése Épületek felújítása Gyógyturizmus Kultúraturizmus Hargitafürd i lesiklópálya fejlesztése Bob és szánkópálya Siugrópálya kialkítása Curling pálya Gyorskorcsolyap álya Gyógyfürd k karbantartása Fürd házak építése Kulturális intézmények er sítése Új rendezvények városba hozatala Kultúrálisinfrastruktúra fejlesztése Szinjátszó fesztivál Mozi beindítása Színház épület felújítása, b vítése

3. A stratégiai terv hatásai A hatások között három csoportot különböztethetünk meg, amelyet vizsgálnunk kell: Társadalmi hatások Környezeti hatások Gazdasági hatások. 3.1Társadalmi hatások A társadalmi hatások legnagyobb változása az emberek mentalításának a változása. Ha a lakosok elkezdik értékelni a várost, látnak, benne fejl dési lehet séget akkor itt maradnak, nem lesz elvándorlás és ebb l adódóan nagyobb esély lesz a magasabb életszínvonal elérésére helyben. Az emberekben folyamatosan kialakuló odafigyelés a környezetre és másokra egy olyan szociálisan érzékeny közösség kialakulásához vezethet, amely Csíkszeredát egy élhet, emberi lépték várossá alakítja, a kisvárosi lét minden pozitívumával együtt. Megélénkül sportélet, a városba megjelen új sportolási lehet ségek, reményeink szerint népszer ek lesznek, ugyanakkor kitörési lehet séget biztosítanak a fiatalok számára. 3.2 Környezeti hatások A kialakuló infrastrukturális változások elkerülhetetlen velejárója a környezet bizonyos szint rombolása, de ezt lehet ellensúlyozni a környezetvédelem más területeit er sítve, illetve komoly hatástanulmányok kivitelezésével, amelyeknek célja annak kiderítése, hogy mennyi az elkerülhetetlen környezetrombolás (Mintaként szolgálhatna az a projekt, amelyet a vancouveri téli olimpia szervez i tettek pusztán az épületek átrendezésével ¼-ével csökkentették az elpusztítandó zöldterületeket az olimpiai park kialakításakor.). A környezethez való mentalítás változása eredményeként megnövekedhet a hulladék újrahasznosítás mértéke a városban, ezáltal környezet-barátabb, zöldebb lesz a város

Az infrastruktúra változásaként több zöld övezet lesz a tömbház-negyedekben és a központi régióban. A központi terület csendesebb, forgalomtól mentesebb lesz, nyugalmat biztosítva ezzel az ott lakóknak. 3.3 Gazdasági hatás A turizmus növekedésével arányosan b vül a város gazdasági bevétele is. A nagyobb bevétel pedig további fejlesztésekhez ad lehet séget. A betelepül nagyvállalatok hoznak ugyan pénzt a városnak, de ugyanakkor a gazdasági életb l kivonják, de legalább is sz kítik a kisvállalkozások szerepét, amely egyének morális és gazdasági vállságához vezethet. A turisztikai és sportközpontú város kialakításával járó infrastrukturális fejlesztésekkel létrejönnek új vállalatok, akik szintén fontos szerepet fognak betölteni a város életében.

4. Projektcsomag A célok elérése érdekében megvalósítandó projektek illetve kampányok. 4.1 Infrastrukturális projektek 4.1.1 Gyógyfürd felújítása 4.1.2 Fürd házak építése 4.1.3 Mozi beindítása 4.1.4 Színház épület b vítése 4.1.5 Közúthálózat javítása (Hargitafürd, Csíksomlyó) 4.1.6 Bob és szánkópálya építése 4.1.7 Síugrópálya kialakítása 4.1.8 Curling pálya építése 4.1.9 Gyorskorcsolya-pálya építése 4.2 Marketing és Pr projektek 4.2.1 Egységes Pr stratégia kialakítását szolgáló projekt. 4.2.2 Város-brand kialakulását szolgáló Csíkszerda - a legjobb választás kampány 4.2.3 Gyógyfürd ket népszer sít kampány 4.2.4 Kulturális intézményeket, rendezvényeket népszer sít kampányok