Dr. Fóriánné Hrváth Margit A bankári biztsítékk A garanciaintézmények kezességvállalása a pénzügyi válságban Biztsítékk helye szerepe a hitelezésben A bankk a kölcsönügyleteik mögé állíttt biztsítékkkal próbálják megtérülési kckázatukat függetleníteni a gazdálkdók üzleti vagy vagyni helyzetében bekövetkezı kedvezıtlen körülmények esetére. A gyakrlati tapasztalatk szerint amennyiben az adós tevékenysége eredményes, ki tudja gazdálkdni és visszafizeti a hitelt, ezt nem azért teszi, mert biztsítékai veszélyeztetettek lennének ellenkezı esetben. A jgi biztsítékk lehetıséget nyújtanak a banknak arra az esetre, amikr az adós fizetıképessége vagy fizetıkészsége meging, amikr a kötelezettség teljesítése kérdésessé válik. A Bankk aktív bankmőveleti tevékenységükhöz kapcslódó biztsítékk kikötését gyakrlati megfntlásk alapján alkalmazzák és a kintlévıségük megtérülésének biztnságát igyekeznek elısegíteni. A biztsítékk csprtsításai: Kielégítési alapjuk szerint: a.) Az adós a hitelezı számára megfelelı hitelképességő személyt állít maga mellé másdlags kötelezettként, aki fizetni fg helyette, ha nem tud fizetni. A jgi biztsítékknak ezt a csprtját személyi biztsítékknak nevezzük, ezek közé tartzik tipikusan a kezesség és a bankgarancia. b.) Az adós vagyntárgyat, vagyni követelést vagy vagyntömeget bcsáthat a hitelezı rendelkezésére, arra az esetre, ha fizetési kötelezettségét idıben nem teljesíti. Ezen biztsítékkat nevezzük dlgi biztsítékknak. A biztsítékba adtt vagyn általában az adós saját vagyna, de megfelelı felhatalmazás alapján más vagynát is felhasználhatja erre a célra. A dlgi biztsítékk fı frmája a zálgjg, az engedményezés és az óvadék. Önállóságuk szerint a) Elsıdleges biztsítékk, melyek az érvényesítésük esetén a bank követelését nagy valószínőséggel teljes mértékben megtérítik. Elsıdleges, önállóan alkalmazható biztsíték a bankgarancia, az óvadék száms fajtája, a zálgjg és a kezesség biznys fajtái. b) A másdlags biztsítékk ereje valószínősíthetıen kevesebb a teljes kötelezettség értékénél, emiatt nem biztsíttt a bank teljes követelése. Másdlags biztsítékk, amelyek csak az elsıdleges biztsítékk kiegészítéséül alkalmazhatóak: srtartó kezesség, engedményezés, óvadék néhány fajtája. Megjegyzendı, hgy a kintlévıségek mögött nem kell feltétlenül biztsítékknak állnia, ez a teljes megtérülés, vagyis a fedezet vizsgálatát követıen dönthetı el A biztsítékt szlgáltató személye szerint: a) Közvetlen (direkt) biztsíték a hitelfelvevı nyújtja, pl. saját tulajdnú ingatlanra alapíttt jelzálgjg frmájában. A banki gyakrlatban ez a leggyakribb eset. b) Közvetett (indirekt) biztsítékt harmadik fél nyújt, pl. a harmadik fél tulajdnában lévı ingatlanra alapíttt jelzálgjg frmájában. Abban az esetben gyakri, 1
amikr a vállalkzásnak jellemzıen kisvállalatk esetében nem elegendı a saját vagyna, és a tulajdns saját vagynát is hajlandó bevinni a fedezeti körbe. Tipikus indirekt biztsíték a tulajdns által vállalt kezesség. Biztsíték kikötésének célja szerint: a) Szerzıdés megerısítését, az adós ösztönzését célzó biztsítékk megnehezítik az adós nem szerzıdésszerő viselkedését, különbözı szankciókkal arra ösztönzik, hgy tegyen meg mindent a szerzıdés teljesítésére. b) A teljesítési képesség biztsítékai a követelés mind teljesebb körő megtérülését szlgáló biztsítékk, amelyek fı célja, hgy az ügyfél teljesítésétıl függetlenül biztsítsák a bankhitel megtérülését. Krábbi banki gyakrlatban fıként kisösszegő hitelek esetén a zálgjg, azn belül az ingatlann alapíttt zálgjg uralkdó szereppel bírt. Napjainkban a zálgjg szerepe ldódtt, a biztsítékk köre kibıvült, a bankk elıszeretettel alkalmaznak biztsítékprtfóliót. Elınyösen szlgálta e flyamatt az 1997. május 1-én hatályba lépett új zálgjgi szabályzás, lehetıvé téve a vállalkzásk ingó vagynának a krábbinál erısebb biztsítékként történı figyelembevételét. Szükséges megemlíteni az pciós vételi jg, mint biztsíték szerepét, amely a Legfelsıbb Bíróság állásfglalása alapján jgi biztsítékként is figyelembe vehetı. A kedvezı biztsíték kritériumai: a biztsíték összege együtt mzgjn a hitel összegével, azaz amennyiben a követelés összege növekszik (például az elızı alpntban részletezett késedelmi kamat miatt), úgy a biztsíték fedezze a megemelt összegő követelést is a biztsíték az adós pénzügyi helyzetétıl függetlenül érvényesíthetı legyen, az adós fizetésképtelensége, esetleges csıdhelyzete ne rntsa a biztsíték értékét, minél gyrsabban érvényesíthetı legyen Megkülönböztetünk elsı, másd-, illetve harmadsztályú biztsítékkat. I. Elsı sztályú biztsítékk Közös jellemzıi: meghatárztt értékkel bíró, értékálló biztsítékk, rövid idı alatt, gyakrlatilag aznnal készpénzzé tehetıek, az adós pénzügyi helyzetétıl többnyire teljesen függetlenek. Bankgarancia A likvid biztsítékk klasszikus példája a bank által vállalt (hitelfedezeti) garancia, illetve kisebb mértékben a harmadik személy által vállalt készfizetı kezesség is. A bankgarancia és kezesség közös jellemzıje, hgy harmadik személy nyújtja (bank, illetve a kezes), így az adóstól független személy vállalja a bank követelésének megtérítését. Az a kérdés, hgy a garanciát, illetıleg kezességet vállaló személy önmagában is képes-e, hgy a bank adóssal szembeni követelését teljesítse, az adós nemfizetése esetén. Kezesség A kezesség sk rkn vnást mutat a garanciával, aznban a garanciával ellentétben a kezesség nem válik el az alapjgügylettıl, járuléks jelleggel bír. Amíg a garancia kétldalú jgügylet (adós kimarad), addig a kezesség minden fajtája megırzi a hárm résztvevıt, tehát az adós részvételét. 2
Kezességen belül megkülönböztethetı egyszerő (srtartó) kezesség, valamint készfizetı kezesség. Egyszerő (srtartó) kezességvállalás A hitelnyújtónak elsıként a hiteladós ellen kell frdulnia, és meg kell tennie mindent (beleértve a felszámlás végrehajtását is), amely a hitel megtérülését eredményezheti. A hiteladóstól történı sikertelen hitelbehajtást követıen a hitelnyújtó a kezesek ellen azk kezességvállalásának srrendjében frdulhat. Készfizetı kezességvállalás: a) A hitelnyújtó az adós nemfizetése esetén aznnal a kezes ellen frdulhat, nem szükséges elıször a hiteladós, illetve a srban krábbi kezesek ellen frdulnia. b) Bank által nyújttt kezességvállalás csak készfizetı kezesség lehet (a gyakrlatban a bankk kezességet nem, csupán bankgaranciát bcsátanak ki). Állam által nyújttt készfizetı kezesség is néha elıfrdul a mai banki gyakrlatban. Az állami készfizetı kezességvállaláshz hasnló frmában jelenleg a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. kezességvállalása mőködik. A Garantiqa kezességvállalása a bankk számára megfelelı, különös tekintettel arra, hgy jgszabály erejénél fgva az általa vállalt kezesség részben állami kezességvállalással biztsíttt. Óvadék A Bank, a szerzıdés nem teljesítése vagy nem szerzıdésnek megfelelı teljesítése esetén követelését felszámlás esetét kivéve- közvetlenül, bírósági és végrehajtási eljárás nélkül kielégítheti az óvadék összegébıl. Óvadék fedezeti számlán elkülönített pénzösszeg, takarékbetétkönyv vagy értékpapír lehet. Az óvadékk között megkülönböztethetı abszlút frgalmképes (készpénz, banki vagy állampapír) és kevésbé frgalmképes óvadékkat (tızsdén jegyzett vagy frgalmaztt részvény és kötvény, esetleg váltó, közraktárjegy). II. Másd sztályú biztsítékk Közös jellemzıi: hsszú távn többé-kevésbé értékálló biztsítékk, pntsan meghatárzható értékkel nem bírnak, aznban egy minimumérték rendelhetı hzzájuk, hsszú idı után tehetık készpénzzé, az adós pénzügyi helyzetétıl függetlenek. Zálgjg A zálgjg fgalma szerint a jgsult, a kötelezett nem teljesítése esetén a követelésének biztsítására szlgáló zálgtárgyból más követeléseket megelızı srrendben kielégítést kereshet. A követelés pénzben meghatárztt vagy meghatárzható. A bírósági útn nem érvényesíthetı követelés zálgjggal történı biztsítása semmis. A zálgjg alanyai a zálgjgsult, a személyi kötelezett, aki a követelés kötelezettje, valamint a zálgkötelezett, azaz dlgi kötelezett, akinek rendelkezési jga van a zálgtárgyn. A személyi kötelezett és a dlgi kötelezett lehet ugyanaz a személy, de lehet más-más személy is. Zálgkötelezettként az létesíthet zálgjgt, akinek a zálgtárgyn rendelkezési jga van A zálgjg kivéve az önálló zálgjgt járuléks jg, mert mindig valamilyen 3
kötelezettség biztsítására alapítják. Terjedelme az alapul szlgáló kötelezettséghez igazdik és kiterjed a kamatkra, a követelés és a zálgjg érvényesítésének költségeire és a zálgtárgyra frdíttt költségekre. A követelés átszállása esetén a zálgjg is átszáll az új jgsultra. Ha a követelés összege csökken vagy megszőnik, a zálgkötelezett a csökkent összegért tartzik helytállni. A követelés elévülésével a jelzálgjg megszőnik, de a kézizálgból való kielégítésre sr kerülhet. A zálgjg abszlút hatályú, azaz mindenkivel szemben hatálys. A zálgjgból való kielégítést mindenki köteles tőrni, aki a zálgtárgyn a zálgjg alapítását követıen valamilyen jgt szerzett. A zálgtárgy értékesítése esetén a zálgjg az új tulajdnst is terheli. A zálgjg tárgya lehet minden birtkba vehetı dlg, átruházható jg vagy követelés. A dlg lehet ingatlan vagy ingó vagyntárgy. A pénz és értékpapír is lehet zálgtárgy. Mivel az értékpapír vagyni jgt megtestesítı kirat, elıfrdulhat, hgy biztsítékként nem zálgjgnak, hanem óvadéknak minısül. Ha sztható a dlg, a dlg meghatárztt részére is alapítható zálgjg. Ha aznban szthatatlan, úgy az csak egységesen zálgsítható el. Ha a zálgjg ugyanannak a követelésnek a biztsítására több zálgtárgyat is terhel, kétség esetén minden zálgtárgy az egész követelés biztsítására szlgál. A törvény értelmében hitelintézet nem fgadhat el lyan biztsítékt, amelyet az ügyfél vagy harmadik személy már egy krábbi jgügylet biztsítékául adtt, kivéve a jelzálgjggal terhelt zálgtárgyat, melyet abban az esetben fgadhat el a hitelintézet, ha azt elızıleg 70%- nál nem nagybb mértékben kötöttek le. A zálgjg keletkezése szerzıdés, jgszabály vagy bírósági és más hatósági határzat alapján A jgszabályn alapuló zálgjgt törvényes zálgjgnak nevezik. A zálgjg tekintetében a törvény és a krmányrendelet minısül jgszabálynak. A zálgszerzıdést mindig írásban kell megkötni. Biznys zálgtárgyak esetében, mint például a jelzálg is, tvábbi követelményeket írnak elı a jgszabályk. A zálgtárgyból történı kielégítés, ha jgszabály másként nem rendelkezik, bírósági határzat alapján végrehajtás útján történik. A személyi kötelezettel szemben a bíróság marasztaló határzatt hz, és arra kötelezi, hgy a zálgjgsult részére a tartzását fizesse meg. A dlgi kötelezettet pedig a követelés zálgtárgyból való kielégítésének a tőrésére kötelezi a törvény. Ha a bankkölcsön biztsítására jelzálggal terhelt ingatlan szlgál, a pénzintézet csak bírósági végrehajtás útján elégítheti ki követelését. A zálgjg érvényesítésére vnatkzó fıszabálytól való eltérés csak törvényen, vagy krmányrendeleten alapulhat. Ha költségek kielégítése után a zálgtárgy értékesítésébıl származó pénzösszeg még nem fgytt el, az a zálgtárgy vlt tulajdnsát illeti meg. 4
A zálgjg megszőnik, ha a jgsult a zálgtárgyból kielégítést nyert, a követelés megszőnt, a követelés a zálgjg átruházása nélkül átszállt, a zálgjgsult a zálgtárgy tulajdnjgát megszerezte, a zálgtárgy elpusztult, a követelés elévült, a zálgtárgyat végrehajtási illetve felszámlási eljárás srán értékesítették, illetve ha a zálgtárgy tulajdnsa a zálgjggal biztsíttt követelést megszerezte. Abban az esetben, ha a zálgjgsult követelését nem a személyi vagy a dlgi kötelezett, hanem egy harmadik személy, a kezes teljesíti, úgy ezen harmadik személynek megtérítési igénye keletkezik. Ilyenkr a zálgjg nem szőnik meg, hanem átszáll a harmadik személyre. Átszáll rá a követelés a biztsítékkal és a zálgjggal együtt. A zálgjg csprtsítása A törvény értelmében a zálgjg többféleképpen csprtsítható: Járuléks jellege szerint az alapköveteléshez igazdik a keretbiztsítéki zálgjg, az alapköveteléshez nem igazdik az önálló zálgjg. A zálgtárgy birtklási jgsultsága alapján beszélünk kézizálgjgról és jelzálgjgról. Zálgtárgyak szerint a törvény megkülönböztet vagyntárgyat, átruházható jgt, átruházható követelést és teljes vagynt vagy annak meghatárztt részét (lebegı zálgjg). A jelzálgjg Jelzálgjg esetén a zálgtárgy tvábbra is a zálgkötelezett birtkában marad, aki jgsult annak használatára, hasznsítására, és köteles annak épségét megırizni. Zálgjgt csak a dlg egészére lehet alapítani, a dlg egy részére csak abban az esetben, amennyiben a dlg mind fizikai mind jgi értelemben sztható. Ingatlan esetén ez azt jelenti, hgy az önálló ingatlan egészére, valamint a zálgkötelezettet megilletı tulajdni hányad egészére alapítható jelzálgjg. Ingatlan elzálgsítása csak jelzálgjg alapján, írásba fglalt zálgszerzıdéssel és a zálgjg ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzésével történhet. A zálgjg több ingatlant is terhelhet, ilyenkr egyetemleges jelzálgjgról beszélünk. Ekkr a földhivatal valamennyi ingatlan tulajdni lapjára bejegyzi a jelzálgjgt, amelyet elızıleg közkiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánkiratba kell fglalni. Amennyiben a jelzálg tárgya nem ingatlan, hanem más dlg, a zálgszerzıdést közjegyzıi kiratba kell fglalni, a jelzálgjgt pedig a Magyar Országs Közjegyzıi Kamara által vezetett zálgjgi nyilvántartásba kell bejegyeztetni. A zálgjg-nyilvántartás közhitel, abba bárki betekinthet. A nyilvántartás zálg-adós nyilvántartásnak minısül, a szerzıdı felek aznsító adatait, a zálgszerzıdésben szereplı adatkat illetve az ezekben bekövetkezett váltzáskat tartalmazza. A bejegyzés alapja a 5
közjegyzıi kiratba fglalt zálgszerzıdés, a zálgjgviszny létesítésére irányuló bírósági vagy egyéb hatósági határzat. Az ingatlan-nyilvántartás dlgnyilvántartás, amely a dlgra vnatkzó jgkat és tényeket tartalmazza. Lakóingatlan elzálgsítása esetén a jelzálgszerzıdésben ki kell kötni, ha az ingatlant nem kiürítve köteles a kötelezett a kielégítés céljára rendelkezésre bcsátani. Ellenkezı esetben ugyanis a jgsult követelheti a zálgtárgy kiürített állaptban történı értékesítését. Amennyiben egy zálgtárgyat több zálgjg terhel, az egyes zálgjgkat azk keletkezésének srrendjében jegyzik be a szükséges nyilvántartásba. A mzgó ranghely elve értelmében, ha valamelyik zálgjg kiesik a rangsrból, úgy a fıszabály értelmében az azt követı jelzálgjgk eggyel elıbbre lépnek a rangsrban. Az álló vagy fix ranghely elve szerint a zálgkötelezett rendelkezhet a megüresedett ranghellyel. A tulajdnsnak az irányú szándékát, miszerint a megszőnı jelzálgjg helyére egy éven belül új jelzálgjgt akar alapítani, be kell jegyeztetnie az ingatlan-nyilvántartásba, ellenkezı esetben a mzgó ranghely elve van érvényben. Ez azért lehet haszns, mert ha új hitelt kíván felvenni az ingatlantulajdns, kedvezıbb feltételekkel juthat hitelhez, ha az új kötelezettségének biztsítékául nem a rangsr végén álló zálgjg szlgál. Az újnnan keletkezı zálgjg aznban nem lehet terhesebb, mint amilyen a megszőnı zálgjg vlt. A zálgkötelezett lemndhat ranghely fenntartási jgáról harmadik személy vagy az érintett ranghelyet követı ranghelyen bejegyzett zálgjgsult javára. Miután a zálgkötelezett lemndtt a ranghely fenntartási jgáról, az adtt ranghellyel kapcslatban csak azn személy hzzájárulásával rendelkezhet, akinek a javára lemndtt ezen jgáról. Jelzálg tárgya lyan dlg is lehet, melynek rendelkezési jgát a zálgkötelezett a zálgszerzıdés megkötését követıen szerzi meg (pl. tulajdni vármány). Ebben az esetben a zálgjg alapításának feltétele a zálgjgi nyilvántartásba való bejegyzés. A jelzálgjg akkr keletkezik, ha a zálgkötelezett megszerezte a rendelkezési jgt a dlg felett. Ingatlanra jövıbeni jelzálgjg csak abban az esetben alapítható, ha az örökös alapít az örökölt ingatlanra zálgjgt. A jövıbeni zálgjg ranghelyét a zálgjgi nyilvántartásba történı bejegyzés idıpntja határzza meg. Keretbiztsítéki jelzálgjg ingatlann és más dlgn is alapítható. Keletkezése a felek által zálgszerzıdésben meghatárztt jgvisznyból vagy jgcím alapján történik. Ilyenkr a zálgtárgy a szerzıdésben meghatárztt jgvisznyból, illetve jgcím alapján keletkezett követelések esetére a keretösszeg erejéig biztsítékul szlgál, amit be kell jegyeztetni az ingatlan-nyilvántartásba vagy a zálgjgi nyilvántartásba. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell azt a jgvisznyt illetve jgcímet, amelyet a zálgszerzıdés tartalmaz, valamint azt a legmagasabb összeget, amelyen belül a zálgjgsult a zálgtárgyból kielégítést kereshet. A keretbiztsítéki jelzálgjg így lehetıvé teszi a tartós jgvisznyból származó követelések cserélıdését. Abban az esetben, ha a zálgszerzıdésben meghatárztt tartós jgviszny megszőnt és a zálgkötelezettnek nem áll fenn tartzása, a zálgkötelezett igényelheti a zálgjgsult keretbiztsítéki jelzálgjgáról történı lemndását. Mivel a keretbiztsítéki jelzálgjg járuléks jg, a követelés megszőnésével a zálgjg is megszőnik, így a jelzálgjgt törölni kell az ingatlan-nyilvántartásból illetve a zálgjgi nyilvántartásból, amihez a jelzálgjgsult törlési engedélye szükséges. Amennyiben a zálgjgsult ehhez nem járul hzzá, úgy a zálgkötelezett ezen jgát per útján is érvényesítheti. A jelzálgjg a követelés elévülése esetén megszőnik, ellentétben a kézizálgjggal, ami nem szőnik meg a követelés elévülésével. 6
Ingó jelzálg Ingó vagynt terhelı jelzálgjg érvényességének feltétele a zálgszerzıdés közjegyzıi kiratba fglalása, valamint a zálgjg Magyar Országs Közjegyzıi Kamaránál külön jgszabály rendelkezései szerint vezetett nyilvántartásba való bejegyzése Az ingójelzálg aznban megszőnik, ha zálgtárgyat kereskedelmi frgalmban értékesítették jóhiszemő vevı részére. A Bank csak piacképes, mbilizálható és frgalmképes, egyértelmően aznsítható, minıségét megırzı ingó vagyntárgyakn alapíttt jelzálgjgt fgad el biztsítékként. A Bank az adtt vagyntárgyra csak lyan esetben fgad el ingójelzálgt fedezetként, amely vagyntárgyra ıt megelızı ranghelyen ingójelzálgt még nem kötöttek ki ill. ıt megelızıen vagynt terhelı zálgjgt nem jegyeztek be. Vagynt terhelı zálgjg Biztsítékul szlgálhat gazdasági társaság vagynára bejegyzett zálgjg, a vagyn elemeinek knkrét meghatárzása nélkül. A zálgjg a cégnek a mindenkri, a zálgszerzıdésben körülhatárlt vagynelemeire terjed ki. Vagynt terhelı zálgjgt az adós vagynának egészén vagy annak önálló gazdasági egységként mőködtethetı részén lehet alapítani. Vagyn vagy vagyn egy részét terhelı zálgjg érvényességének feltétele a zálgszerzıdés közjegyzıi kiratba fglalása, valamint a zálgjg Magyar Országs Közjegyzıi Kamaránál külön jgszabály rendelkezései szerint vezetett nyilvántartásba való bejegyzése. Vagynt terhelı zálgjg biztsítékként való elfgadására abban az esetben kerülhet sr, ha ıt megelızıen vagynt terhelı zálgjgt nem jegyeztek be. Egyéb zálgjg Nemesfémek és drágakövek vagy egyéb vagyntárgyak kézi zálgba adása kivételes esetben elfgadható. Üzletrészek elzálgsítására csak kiegészítı biztsítékként kerülhet sr. Közraktárjegyen alapuló zálgjg A közraktárban elhelyezett árut, mint biztsítékt egy sajáts értékpapír a közraktárjegy testesíti meg. Ez a fedezettípus a zálgjgnak az esete, amelyben a zálgjg tárgya harmadik személy birtkában van. A közraktár a felelıs ırzı, feladata az tt elhelyezett áru értékelése is. Vételi jg (pció) Vételi pció zálgjg mellett történı hitelnyújtás esetén kiegészítı biztsítékként mindazn a dlgkn bejegyeztethetı, amelyekre zálgjg alapítható. A vételi jg a jgsultnak arra ad jgt, hgy valamely dlgt adtt idıszakn belül (max. 5 év), elıre meghatárztt árn egyldalú nyilatkzatával megvásárljn. A vételár nem lehet kevesebb az adtt dlg piaci árának 70%-ánál. Vételi jgt ingatlanra és bármely más frgalmképes ingóságra is ki lehet kötni. Az ingatlanra vnatkzó vételi jg biztsítékként csak akkr értékelhetı, ha azt az ingatlan nyilvántartásba bejegyezték. 7
A vételi jg gyakrlása esetén a hitelintézet lejárt követelései erejéig beszámítással élhet a vételárral szemben. III. Harmadsztályú biztsítékk Közös jellemzıi: knkrét érték nehezen pársítható hzzájuk, értékük flyamatsan váltzhat, értékük függ az adós pénzügyi helyzetétıl, teljesítıképességétıl. Követelésengedményezés A bank ügyfele kötelezettségei biztsítékául valamely fennálló, vagy a késıbbiekben keletkezı követelését a bankra engedményezi, amely így jgsult a követelés beszedésére annak lejáratakr. A bank hitelkövetelése akár a harmadik személy teljesítésébıl is megtérülhet. Fajtái: a) Már teljesített, kiszámláztt követelés engedményezése b) Egyedi, még nem teljesített követelés engedményezése Teljesítési kckázat: ha ügyfele nem teljesíti a vállalkzási szerzıdésben fglaltakat, a fizetésre kötelezett nem köteles az engedményezett követelés megfizetésére. Fizetési kckázat: ügyfelünk teljesítette kötelezettségét, de partnere nem képes az ellenszlgáltatás megfizetésére. c) Jövıben keletkezı követelések engedményezése Általában tartós hitelkapcslat biztsítékául szlgál. d) Csendes engedményezés A felek lyan engedményezési szerzıdést kötnek, amely alapján az engedményezı és a bank csak akkr értesíti a fizetésre kötelezettet, ha ügyfele nem tesz eleget a hitelszerzıdésbıl fakadó kötelezettségének. IV. Egyéb, biztsítékjellegő szerzıdéses kikötések Közös jellemzıje: Valamilyen vállalást tartalmaznak a hitelfelvevı vagy a harmadik személy részérıl, önálló értékkel nem bírnak, önálló biztsítékként nem alkalmazhatóak. Leggyakribb megjelenési frmái Cmfrt letter A tulajdns által vállalt készfizetı kezességvállalással rkn, de annál gyengébb biztsíték. Jgi útn nem érvényesíthetı. Negative pledge Az adós vállalja, hgy a bankt megelızıen másnak nem enged vagynára zálgjgt terhelni. Pari-passu deklaráció Amennyiben az adós egy új hitelezıjének a banknak felajánltt fedezetnél jbb biztsítékt kíván adni, akkr azt banknak is megadja. Kötelezettségek rangsrlása Az adós más - pl. tulajdnssal szembeni - kötelezettségeit a bank által nyújttt hitelhez visznyítva alárendeltnek tekinti 8
Számlavezetésre vnatkzó elıírásk A bank elıírja, hgy az adós mely banknál illetve kizárólag a.banknál vezethet számlát, és/vagy kikötheti a kötelezıen banknál bnylíttt számlafrgalm arányát/nagyságát. Osztalékfizetés, hitelfelvétel krlátzása A bank kckázatvállalása visszafizetésének biztsítása érdekében elıírja vagy elızetes hzzájáruláshz köti a adós cégbıl történı sztalék kifizetését, ill. egyéb frrásból való hitel felvételt. Aznnali beszedési megbízás Amennyiben az adós más banknál is számlát vezettet illetve pénzfrgalmat bnylít a bank a számlákra aznnali beszedési megbízás benyújtására való felhatalmazást, s ennek másik bank által történı tudmásulvételét írja elı. Pénzügyi mutatók elıírása A hitelezı elıírhat biznys pénzügyi mutatókat, melyeket az adósnak teljesítenie kell, ellenkezı esetben a hitelszerzıdés felmndható. Életbiztsítás megkötése Ha a vállalkzás jövıje nagyban függ a tulajdns személyétıl, a bank rá vnatkzó életbiztsítás megkötését és bankra engedményezését kiegészítı feltételként kikötheti. Garanciaintézmények és tevékenységük A garancia intézmények a vállalkzásk finanszírzási frráskhz jutását a készfizetı kezességvállalásukkal segítik. Amennyiben a vállalkzás által kért finanszírzás kckázata biztsítéki kk miatt az adtt pénzügyi intézmény által nem, vagy nem a kért mértékben vállalható, úgy az üzletszabályzatkban rögzített feltételek mellett kérheti a garancia intézmény kezességvállalását. Ez esetben a vállalkzás által eredetileg felajánltt biztsítéki kör kiegészül a garanciaintézmény készfizetı kezességvállalásával. A bank számára ez alapvetıen két kból kedvezı: a kezességvállalás %-ának mértékéig biztsíttt a kölcsön megtérülése, valamint erre a hányadra erısen lerövidül az érvényesítés idıtartama. Ugyanakkr nem elhanyaglható, hgy a garanciaintézmény is a veszteség elkerülésére törekszik, tehát eredendıen alacsny vagy kedvezıtlen biztsítéki háttér mellett, vltaképpen annak helyettesítéseképpen, nehezen vállalhat készfizetı kezességet. Kezességvállalása elsısrban azáltal vnzó, hgy a pénzintézet felé a beváltást követı néhány napn belül teljesít. A teljesítést késıbbiek srán követi az eredeti biztsítékk likvidálási flyamata, de ez az esetek többségében lényegesen hsszabb idıt vesz igénybe. Amennyiben tehát a vállalkzás felajánltt biztsítékai pénzintézeti szempntból kedvezıtlenek pl. speciális, kötött funkciójú nehezen értékesíthetı ingatlank, úgy a garanciaintézmény is ugyanezen prblémával szembesül, vagy amennyiben a kért finanszírzási vlumenhez képest alacsny a biztsítékk összértéke, a garanciaintézmény kezességvállalása nem tudja a hiányzó részt pótlni, hiszen a kezességvállalásának biztsítéka ugyanaz a biztsítéki kör, melyet a vállalkzás a pénzintézetnek is felajánltt, a beváltást követıen aránysan ez száll át a garanciaintézményre. E feltételeket némileg tmpíthatja az állam szerepvállalása vagy a garanciaintézmény speciális üzletplitikája is. (lásd Garantiqa Zrt. üzletszabályzat vnatkzó részei: A követelés behajtása 7.4 A készfizetı kezességvállalási szerzıdésbıl eredı kötelezettségek teljesítése következtében Zrt-re átszálló követeléseket a Zrt. hajtja be. A Zrt. köteles a szükséges intézkedéseket megtenni annak érdekében, hgy az adóssal szembeni követelést a hitel, bankgarancia, faktring-keret vagy pénzügyi lízing fedezeteként lekötött biztsítékkból, illetve minden egyéb törvényes módn és eszközzel behajtsa. Az eredményesebb behajtás érdekében a Zrt. a követelés behajtásával megbízhatja a hitelt nyújtó (bankgaranciát vállaló, faktring szlgáltatást nyújtó, pénzügyi lízingbe adó) pénzügyi intézményt, a Zrt. által erre a célra létesített szervezetet, a behajtásra szaksdtt szervezetet vagy személyt..ha a rendelkezésre álló biztsítékk keretbiztsítéki jellegőek, és több hitel fedezetét is képezik, az ezekbıl származó bevételek a felmndás idıpntjában fennálló tıketartzás arányában kerülnek megsztásra. 9
A követelés behajtható: bírósági végrehajtás, végelszámlási- és felszámlási eljárás, a követelés értékesítése vagy cseréje, a fedezetként lekötött vagyntárgy értékesítése útján.) Tvábbi jellemzık: - Amennyiben az adós a pénzügyi intézménnyel szembeni fizetési kötelezettségének nem tesz eleget, úgy a vállalt mértékig a garanciaintézmény maga fg az adós helyett a pénzügyi intézménynek teljesíteni. - Az adtt ügylettel kapcslatban a készfizetı kezességvállalás igénye merül fel, a pénzügyi intézmény keresi meg kérelmével a garanciaintézményt. - A garanciaintézmény által vállalt kezesség készfizetı kezesség. - Knkrétan szabályztt esetekben a kkv-k kötelezettségeihez költségvetési viszntgarancia igénybevétele is társulhat. Ez setben a garantált követelés részben államilag garantált követelésnek, támgatásnak minısül. Az Európai Garanciaszervezetek Szövetsége (AECM) 2009. szeptember 24-25-én rendezte meg éves szemináriumát, amely elsısrban a garanciarendszerek pénzügyi válság idején betöltött szerepével fglalkztt. A kiadtt sajtóközlemények szerint: Az elmúlt hónapkban a garanciaszervezetek fkztt elkötelezettséget vállaltak a kkv-k hitelhez jutásának elısegítésében. garanciaszervezetek megfelelı felügyelet alatt mőködı, megbízható pénzügyi közvetítıkként átvállalják a társbankk kckázatát akár 80%-s vagy egyedi esetekben még nagybb mértékben, ha a kkv-k nem teljesítik a törlesztést A garanciák révén a bankk csökkenthetik szavatló tıke követelményüket a hitel garantált hányadára vnatkzóan, és így a refinanszírzási költségeket is. A válságban az állami hatóságkkal együttmőködve, a garanciaszervezetek a piaci környezethez igazítják garanciakínálatukat, annak érdekében, hgy kielégítsék a kkv-k egyre nagybb frgótıke igényét. Többen új termékeket dlgztak ki, illetve módsíttták a meglévı feltételrendszerüket, így például csökkentették a garanciadíjakat (lcsóbb garanciák) vagy megemelték a kezességvállalás mértékét (tvább csökkentve a bankk kckázatát). A garanciaszervezetek mőködési feltételeinek javítása érdekében az AECM flyamats váltzáskat szrgalmaz az EU állami támgatáskra vnatkzó szabályzásában, knkrétan a Garancia Közleményben fglalt mentességi díjak mértékének csökkentését, valamint a de minimis szabályzás szerinti jelenlegi 200 000 eurós támgatási küszöb megkétszerezését (az agrárágazatban 100 000 euróra emelését). Az Európai Bizttság által 2008. december 17-én közzétett, az állami támgatáskra vnatkzó átmeneti intézkedések módsítása nagy segítséget jelentett több garanciaszervezet számára, az a krlátzás, hgy a hitelösszeg nem haladhatja meg az éves bérköltséget, indklatlanul szigrú, haladéktalan váltztatásra szrul A fent is hivatkztt új támgatási kategóriák (ideiglenes támgatási intézkedések, mezıgazdasági csprtmentesség) bevezetése miatt, a közelmúltban a magyarrszági garanciaintézmények is módsíttták mőködési feltételeiket: - A 70/2009 (VI. 19) FVM rendelet alapján a mezıgazdasági vállalkzásknak nyújttt mezıgazdasági csprtmentességi támgatásösszege bármely hárm pénzügyi évbıl álló periódus srán nem haladhatja meg a 400.000.-, illetve, ha a vállalkzás székhelye az 1698/2005/EK rendelet 36. cikk a) pnt i., ii. és iii. alpntjaiban meghatárztt kedvezıtlen adttságú területen található, az 500.000 -EUR-t. 10
- A mezıgazdasági termékek elsıdleges elıállítása céljából végrehajttt alábbi beruházásk megvalósítására irányuló piaci hitelekhez kapcslódóan vállalható készfizetı kezesség: - ingatlan építése, vásárlása, fejlesztése, - gépek, berendezések vásárlása, - számítógépes szftverek vásárlása, - nem építési célú földvásárlás, a beruházás költségének legfeljebb 10%-áig, - beruházáskhz kapcslódó aktiválható költségek finanszírzása - A csprtmentességi jgcím alapján kedvezményes kezességi díj válik lehetıvé, azn agrárvállalkzásk számára akik az alacsny agrár de minimis keret túllépése miatt már csak piaci díjn kaphatnák a kezességet. A mezıgazdasági vállalkzásk számára lényegesen nagybb összegő hitelekhez is kapcslódhat kedvezményes készfizetı kezességvállalás. - Kedvezményes garancia lyan állami támgatású hitelekhez kérhetı, amelyeket a mezıgazdasági termékek elsıdleges elıállítását támgató beruházásra, vagy hasnló célból ingatlan építésére, gépek és berendezések vásárlására, szftver vásárlására, mővelési célú földvásárlásra vesznek fel, vagy amellyel fiatal mezıgazdasági termelık indulását támgatják. Az elnyert csprtmentesség jelentıségét az adja, hgy a garantır intézmények eddig kizárólag az agrárcégekre vnatkzó kisösszegő támgatást jelentı, "de minimis" szabályk alapján vállalhattak agrárcégnek készfizetı kezességet, hárm évre összesen 7.500 euró értékő támgatástartalmmal, vagy 56.250 euró egyedi garanciavállalással. A mst megkaptt csprtmentesség fentiek szerint lehetıvé teszi, hgy a felsrlt követelményeknek megfelelı hitelekre állami viszntgarancia mellett, bármely hárm évre 400.000 euró, kedvezıtlen adttságú térségben mőködı kkv-k esetében pedig 500.000 euró támgatástartalmig elmenjen a garantır intézmény. A válság hatásainak enyhítésére nyújtható támgatás A pénzügyi intézmény igényelhet 90 %-s készfizetı kezességvállalási mértéket is, amennyiben teljesülnek ennek feltételei, melyek 1. a) a kölcsön maximális összege nem haladja meg az adós a számvitelrıl szóló 2000. évi C. tö//-+ rvény 79. -a szerint számíttt -2008. évi személyi jellegő ráfrdításainak összegét, feltéve, hgy a vállalkzást 2008. január 1-jét megelızıen alapíttták. Amennyiben a vállalkzást 2008. január 1-je után alapíttták, a hitel összege nem haladja meg az adós - a számvitelrıl szóló 2000. évi C. törvény 79. -a szerint számíttt- a mőködés elsı két évére vnatkzó, éves becsült személyi jellegő ráfrdításainak összegét. b) a készfizetı kezességvállalás lyan vállalkzásknak a hiteleihez, pénzügyi lízingszerzıdéseihez kapcslódhat, amelyek nincsenek nehéz helyzetben, illetve lyan vállalkzásknak, amelyek 2008.július 1. után, a glbális pénzügyi és gazdasági válság következtében kerültek nehéz helyzetbe, de elızıleg nem vltak nehéz helyzetben 2. A támgatás halmzódására vnatkzó rendelkezések: az ideiglenes támgatási intézkedések ugyanazn támgatható költség tekintetében nem halmzhatók a de minimis rendelet hatálya alá tartzó támgatással. 3 A 90 %-s mértékő készfizetı kezességvállalásra csak a 2010. december 31-ig megkötött készfizetı kezességvállalási szerzıdések esetében van lehetıség. 4. A készfizetı kezességvállalási szerzıdés mellékletét képezi a készfizetı kezességvállalás támgatástartalmáról szóló kimutatás, amelyet a pénzügyi intézmény tvábbít az adós részére. 11
Garanciaintézmények: A Garantiqa HitelgaranciaZrt-t (Garantiqa) 1992-ben a magyar állam, a legjelentısebb hazai kereskedelmi bankk, takarékszövetkezetek, és néhány vállalkzói érdekképviseleti szövetség alapíttta abból a célból, hgy készfizetı kezesség (garancia) vállalásával elısegítse a hazai kis- és középvállalkzásk hitelezését. (Jelenleg 5 legnagybb tulajdni hányaddal rendelkezı tulajdnsa: Magyar Köztársaság Krmánya 50,0249%, Magyar Fejlesztési Bank ZRt 13,9662 K&H Bank NyRt. 13,3012%, OTP Bank NyRt. 6,0271% Budapest Bank NyRt. 3,9488%) A Garantiqa mára kezességvállalási lehetıségeit a hitelfelvételeken túl kiterjesztette a bankgaranciára, lízingre, faktring ügyletekre, kckázati tıke bevnásra, illetve hazai és uniós pályázatkra. A Garantiqa által vállalt készfizetı kezesség maximális mértéke: - Hitelszerzıdés alapján az adóst terhelı tıkeösszeg + kamat + a hitelszerzıdésben vagy a hirdetményben meghatárztt, kamatszerően fizetendı járulék 80 %-a, (kivétel a mezıgazdasági tıkepótló hitel) - Bankgarancia-szerzıdés esetén a bankgarancia-szerzıdésben meghatárztt bankgarancia összegének 80 %-a, - Pénzügyi lízingszerzıdés esetén a finanszírztt tıke + kamat 80%-a, - Faktring keretszerzıdés esetén a megelılegezett tıkeösszeg (flyósíttt vételárelıleg) + kamat + járulék 80 %-a, Agrár- Vállalkzási Hitelgarancia Alapítvány A kezesség nyújtásának fı jellemzıje a kisebb összegő hitelek garantálása. A legtöbb kezesség, a kezességek számának 70 %-a az 1-10 millió frint közötti hitelekhez kapcslódik. A 100 millió frintt meghaladó hitelek vnatkzásában az Alapítvány 39 db-hz nyújttt kezességet, ez utóbbiak adják a teljes garantált összeg több mint egyharmadát. Súlyuk mérséklıdni látszik az alapítványi prtfólióban. A hitelek futamideje szerinti megszlásból tvábbra is az éven belüli lejáratú hitelek emelkednek ki,amely összecseng a válság következményeivel, azaz a vállalkzásk frgótıkehiánnyal küzdenek, a hitelfelvételi szándékt a legtöbb esetben ez generálja. Az éven belüli hitel a kezességgel biztsíttt hitelösszegek 52,2%-át teszik ki (2008-ban 41%). Az 1-2 év közötti lejáratú hitelek száma és aránya is jelentısen megnövekedett: kezességgel biztsíttt 2009 elsı hat hónapi kihelyezésen belül, maximum 2 éves ügylet az állmány 71%-a. Az Alapítvány csatlakztt MFB és más támgattt hitel knstrukciókhz. Az Európai Bizttság Ideiglenes közösségi keretrendszer a finanszírzási lehetıségek elérésének támgatására irányuló állami támgatási intézkedésekhez a jelenlegi pénzügyi és gazdasági válságban címő (2009/C 16/01) Közleménye alapján két átmeneti kategória alkalmazására van lehetıség 2010. december 31-ig: - ún. 500 000 eurós támgatás - kezességvállalás frmájában nyújttt átmeneti támgatás (a piaci díj 25%-s csökkentése) 12
- 2009. július 1-jétıl bevezette a mezıgazdasági csprtmentességi támgatási kategóriát a "kezességvállaló intézmény által csprtmentességi rendelet alapján vállalt kedvezményes díjú készfizetı kezességvállalás" szabályairól szóló 70/2009. (VI. 19.) FVM rendeletet alapján - biznys körben 90%-s kezesség igénylése lásd fent Megjelent az Agrártámgatásk és pályázatk kézikönyv któberi számában 13