Gazdasági élet Hollandiában. Hollandia és Belgium, valamint Észak-Francziaország ama szerencsés vidékek közé sorozhatók, ahol a mezıgazdaság magas és nagyszerü fejlettségnek örvend. Talán Lombardia kivételével, alig van még ország az európai continensen, ahol a mezıgazdaság már oly valódi mővészetté és tudománynyá fejlıdött volna mint itt. Hollandia és Belgium - amellett, hogy a gazdászatban oly nagy tökélyt mutatnak fel - még másféle tekintetben is tanulságosak, amennyiben már fekvésük és egész alakzatuk is teljesen elüt attól, amit mi szárazföldi lakók naponkint látunk és körülöttünk általában megszoktunk. Vannak országok, ahol a tejjel-mézzel folyó föld a legkezdetlegesebb rendszer mellett is bıven terem; vannak ismét mások, ahol az embernek minden talpalatnyi földért küzdenie kell, hacsak a legsoványabb termést is biztositani kivánja magának. Legkevésbé sem állíthatni, hogy Hollandia a terméketlen országok közé tartoznék, sıt ellenkezıleg; de ha már küzdelemrıl van szó, úgy bizonyára egy országra sem illik annyira e kifejezés, mint Hollandiára. Seholse folytat az ember oly nagy küzdelmet a létért, mint Hollandiában; s az ujabb idıben annyira hangoztatott küzdelmet a létért ott nemcsak Darwin óta ismerik. Az igazságos küzdelem mindig tiszteletreméltó; de annyival tiszteletreméltóbb, ha oly hatalmas ellenséggel foly, mint a tenger. Igen, Hollandia küzdelme a tengerrel körülbelül oly régi, mint a magyar állam. Volt ugyan ez országnak küzdelme más ellenséggel is, mely elég hatalmas volt arra, hogy az ország culturáját visszalökje és magát Hollandiát a másik ellenségnek ismét kiszolgáltassa. Ez elég hatalmas ellenség a spanyol volt. Mert több századig tartott munka után, midın már a hollandiak tetemes mennyiségü földet hóditottak el a tenger hullámai elıl, - és midın már nemcsak busásan jövedelmezı szántóföldet, hanem valódi kertet csináltak belıle: ismét vissza kellett adni a hódítást a tengernek. Jött a spanyol; II. Fülöp spanyol király hadai elözönlötték az országot s a lakosok menekültek észak felé, mert nem csupán azért kellett tömörülniök, hogy országukat megvédjék, - hanem azért is, hogy vallásukat is megırizzék. S így lın, hogy midın a déli tartományokból érkezett menekülık a Seldét átlépték, nehogy a spanyolok is: utánuk jöhessenek: átvágták a gátokat és visszaadták a szépen mívelt földeket az Oczeánnak; de legalább diadalmaskodtak az ellenségen. A XVII. században ismét kezdetét vette a munka és minden talpalatnyi földet ujolag meg kellett hóditani a tengertıl. Ami elveszett, visszakerült; gát után gát keletkezett, s az ily gátakkal bekeritett földterületet, vagy miként Hollandiában nevezik: Polder -t mívelés alá vették. Még jelenleg is tart ez a munka s a régi Polderek mellett ujak keletkeznek. Legérdekesebb példát erre Zeeland és Dél-Hollandnak az egykori haarlemi tenger helyén keletkezett nagy szigetei szolgáltatnak, melyek a legnagyobb arányban létrejött Polderek. Zeeland szigetéhez tartoznak még: a Walcheren, Észak és Dél-Beveland, Tholen és Schouwen szigetek. Itt Zeeland szigetén található a legnagyobb Polderek egyike: a Wilhelmina-Polder. A Goes város mellett fekvı eme Polder a Napoleon által felerıszakolt Szárazföldi zárlat -nak köszöni létrejöttét. Minthogy e zárlat következtében Hollandia éltetı ereje - a tengeri kereskedés - majdnem megsemmisült: a nagy tıkepénzesek, a gazdag kereskedık kényszerítve látták magukat, pénzüket haszon nélkül hevertetni. Ekkor jutott eszébe több rotterdami kereskedınek, hogy tıkéjüket Polder bekeritésébe fektessék, és hogy azt majd eladják nyereségre. Így keletkezett 1809-ben a ma oly szépen virágzó Wilhelmina-Polder.
Mily iszonyu költségbe és munkába került e Polder: tanusítja ama körülmény is, hogy nemcsak hatalmas védgátakat, csatornákat, zsilipeket, vízfogókat kellett épiteni az 1650 H / a - nyi földterület megvédésére és vize lecsapolására, - hanem a körülgátolás következtében a tengertıl elvágott Goes város számára külön hajózható csatornát ástak azért, hogy amannak ismét megnyissák a tengerrel való közlekedést. A rotterdami társulat, mely a Poldert elıállitá, lemondott elsı tervérıl, amennyiben a vállalat egy ügyes szervezı bölcs intézkedései következtében oly remekül sikerült, hogy mindnyájan czélszerőbbnek vélték annak további vezetését egy férfiura, nevezetesen az elsı szervezıre bízni, s így maguknak megtartani, mintsem eladni. Még jelenleg is az elsı szervezı: van der Bosch utódai vezetik ott a gazdálkodást - a szövetkezet, a többi birtokostárs megelégedésére; s ott, ahol ı annak idején letelepedett volt, egy új falu: Wilhelminadro keletkezett, melynek lakossága körülbelül 700 lelket számlál. Az egész egy nagy síkságot képez, de nem fekszik a tenger szine alatt, mint ezt oly gyakran tapasztalhatni Hollandiában, hanem vagy 3 m /-nyire fölötte; az apály idején, amikor is a zsilipeket megnyitván, a fölösleges vizet a keleti Seldébe bocsátják. Itt tehát nem bajlódnak a szélmalmokkal és gızszivattyúkkal a víz levezetésére, mint többhelyütt Hollandiában. Az egész területet pompásan készült, zsinóregyenességü (3 m / széles) kıutak hasítják át, melyek fentartása sok pénzbe kerül, mert a kavics az egész környékben hiányozván, azt az alsó Rajna vidékérıl szállítják. Az egész áradványos területnek az alapja homokföld, mely meszet is tartalmaz és felületén agyagréteget hord 10-90 c / m -nyi magasságban; van azonban könnyebb talaja is, mely 10 vagy még kevesebb centiméternyi agyagot tartalmaz. A Wilhelmina-Polder nemcsak mintaszerüségérıl nevezetes világszerte, hanem arról is, hogy Hollandiában az egykezelés-alatti birtokok között a legnagyobb. Égalja kedvezı, amennyiben teljesen tengeri éghajlat, amelyben a telek aránylag igen szelidek; a nyár hüvös, de igen gyors változásoknak alávetett; a tavasz nagyon háborgatott az északi szelektıl, az ısz általában esıs. A Goes város javára épitett, már emlitettem csatorna két egyenetlen részre osztja a gazdaságot: a keletire vagy kisebbikre, melynek földje könnyebbminıségü, és melyen két elımő található; a nyugatira vagy nagyobbikra, melyen már négy elımüvön foly a gazdálkodás. Valamennyi elımő mintegy 220 H / a szántóföldet foglal magában. A nyomások 12 H / a -nyi hosszukás négyszöget képeznek, le vannak csapolva, sövénynyel körülvéve és vasrostélylyal elzárva. Valamennyi elımő igen jól és szilárdan épült ló- és ököristállóval bir, azonkivül egyegy magtárt, takarmány- és szekérszínt s cselédlakot is. Az elımüveken kivül a csatornán még egy nagyobb gazdasági telep található, ahol igen czélszerően berendezett aklokban a tenyészmarhákat tartják. Kezdetben egyszerüen, régi módon folyt a gazdálkodás. 1852-ben azonban megkezdték az alagcsövezést s azóta 1022 H / a -t fejeztek be, amelyek a régibb sánczok és árkok betöltésével most már 1116 H / a -ra szaporodtak fel; összesen 145.885 frtba kerülvén - beletudva mindent, a fıcsatornákkal és csövekkel együtt. A földmívelés a lehetı legintensivebb. 1873 óta a Fowler-féle kettısrendszerü gızekét használják; ezzel szántanak, boronálnak s a Turning Cultivator nevü nembalancirozó extirpatornak fölöttébb nagy hasznát veszik. A trágyát bıven alkalmazzák. A gazdaság 140 lovától, 360 drb szarvasmarhájától és 1600-2000 juhától származó trágya nem elégséges, és még pótlólag igen tetemes mennyiségü istállótrágyát szereznek be a környéken és Goes városából a sok ürüléket; mőtrágyákból az ırlött s az oldott guano, csontliszt, superphosphat, chilisalétrom és kénsavas ammoniak használtatik, és pedig általában a kalászosokra, amelyek nem részesülnek istállótrágyában. A burgundirépa s egyéb gyök- és kereskedelmi növények, valamint a lóbab alá trágyáznak,
35.000-60.000 k / g istállótrágyát számítva hektárján; a mőtrágya a kalászosokra fordíttatik, 300-400 k / g hektáronkint - oly módon, hogy fele része ıszszel, a másik fele pedig tavaszszal alkalmaztatik, s ekkor többnyire feloldott guano. Noha a tél folytán itt a tengermelléken ritkán fagy, úgy márczius és áprilisban mégis hideg északi és keleti szelek uralkodnak; a nyár és az ısz vége pedig gyakran sok esızéssel jár. Ha az ıszi gabonavetés áprilisban sárgulni kezd, úgy igen jó eredménynyel használják a chilisalétromot, amelybıl 100-120 k / g -ot szórnak hektáronkint a vetésre, úgy hogy az egészséges zöld szinét is mihamarább visszakapja. Czukorrépa alá nem trágyáznak. Czukorgyárak itt nincsenek, miután az itteni víz czukorgyáraknak nem alkalmas; mindazonáltal a répát a belga czukorgyárak részére nagy haszonnal termelték. Most azonban ezzel is felhagynak, minthogy sok czukorgyár beszüntette a gyártást. A korábban oly jövedelmezı buzért is csak elvétve Hollandia némely vidékén termelik. Több mint 50 év óta a váltógazdaság járja, még pedig 21-éves forgóval; e hosszu idı folyamán nem egyszer folyamodtak ugyan czél- és idıszerü változtatásokhoz, mégis megtartván ama régi elvet, hogy a kalászosok, a hüvelyesek, takarmány- és kereskedelmi növények s mőlegelıkkel váltakozzanak, s a tapasztalás igazolta e rendszert. Minthogy a régebben annyi haszonnal mívelt buzér ujabb idıben egészen háttérbe szorult a rendkivülileg hatalmaskodó anilin mellett: ujabban helyette más kereskedelmi növényeket vettek mívelés alá, - milyenek a kömény, mustár, mák, hagymafélék, - melyek azonban nem jövedelmeznek olyannyira, mint a buzér; ezenfelül fokozottabb arányban termelik a takarmányféléket, a jól jövedelmezı marhaállomány gyarapitására. A jelenlegi vetésforgás a következı: 1. borsó; 11. kömény; 2. ıszi árpa vagy búza; 12. kömény vagy gyöknövények; 3. takarmány- vagy czukorrépa, bur- 13, félugar vagy borsó; gonya, hagyma; 14, búza, vörös lóherrel; 4. lóbab, mustár, mák; 15. vörös lóher; 5, búza, lóherrel vagy fümagkeverékkel 16. zab; (vörös és fehér lóher, komlós lu- 17. burgundirépa, len, turnipsz, káposzta, czerna, angol és olasz perje}; tengeri; 6. mőlegelı 18. borsó; 7. 19. búza, lóherrel es főnemüekkel; 8. borsó; 20. mőlegelı 9.ıszi árpa; 21. 10. lóbab, köménynyel; A homokos vagy könnyebb talajon csak hétéves a forgó: 1, turnipsz; 5. burgonya; 2. chevalier-árpa; 6. lóbab; 3. bükköny; 7. rozs. 4. rozs; A szántást - mint emlitém - a 20lóerejü Fowler-féle gızekével eszközlik; így a munkát igen korán kezdhetik, és pedig megfelelı mélységre. Ahol a gızekét nem használhatják, ott az amerikai sasekét alkalmazzák. Általában a sorvetés divikés lehetıleg mindent megkapálnak, géppel vagy kézzel; annál inkább, miután ez, áradványos földet a gyom, különösen a lókörmü szattyu és a közönséges tövis igen el szokta lepni.
A cséplı-, arató-, kaszáló-, gyüjtı- és kapáló-gépeket a Clayton & Shuttleworth, a Hornsby és a Burgesz & Key gyárak szolgáltatták a közeli Angliából; beviteli vámot értök fizetni nem kell. Számos eszköz, úgy az ekék már a birtokon készülnek amerikai kovács által - az ottani rendszer és minták szerint. Ily mívelés, ily eszközök mellett s az égalj kedveztével, továbbá a talaj kitünı minıségénél, az okszerü váltógazdaságnál s a szakadatlanul igénybe vett trágyázásnál fogva a termés átlag igen kedvezı. Jó esztendıben, milyennek péld. az 1880. év is nevezhetı, az átlagos termés volt hektáronkint: búza 41 03 H / l rozs 34 93 ıszi árpa 84 45 chevalier- (kétsoros) árpa 43 56 tavaszi árpa 46 80 zab 64 85 borsó 32 12 lóbab 28 36 Nedves években, minık e partvidéken igen gyakran tapasztalhatók, nem ily nagy a termés, mely még aratás alatt is csökken tartós esı mellett; noha mindent elkövetnek, hogy gyorsan elkészüljenek a munkával s lehetıleg kisebbítsék a calamitást. Az ıszi árpa ily termésátlagot még nem ért el itt eddig; a búza legnagyobb átlaga mostanig 51 H / l volt. Az állattartásra vonatkozólag a következıket hozhatom fel: Az igásló e vidéken az úgynevezett zeelandi fajhoz tartozik, amely igen erıs, sötétszinü, széles, dongás, erıs csontozatu és csekély takarmány mellett is jó húsban van. E belföldi faj egészben olyan, mint a flandriai faj, de mégis nem oly nehéz; ujabban nagyban keresztezik a franczia Percheron-nal és kiváló eredménynyel. A csikókat négyéves korukban fogják be. A szarvasmarhát mind hústermelésre, mind pedig tejelés végett tartják, tekintettel lévén a vajnyerésre is. A zeelandi marhafajt már 1844 óta tervszerüen keresztezik a Shorthorn-féle angol telivér-fajjal. E hosszu idın át megmutatta a tapasztalás, hogy a Shorthorn jó tulajdonságai öröklıleg állandóan megmaradnak, az égaljhoz teljesen hozzáillenek s a takarmányt jobban értékesitik, mint a belföldi faj. E keresztezés következtében a belföldi marha szilárdabb testalkatot, finomabb csontokat, koraibb érettséget, nagyobb hizóképességet nyert; míg maga a keresztezett belföldi faj megtartotta nagy tejelési képességét, minthogy a tenyészbikákat jelenleg is a jobbtejelı Shorthorn-fajból hozzák Angliából. Az ökrök hízlalását hároméves korukban kezdik meg, s az elsı kilencz hétben 100 k / g -ra rúg náluk a súlyban való gyarapodás, tehát kitünı takarmányértékesitık; husuk pedig oly finom, hogy a londoni mészárosok által túlfizettetnek. A juhok részben a gátakon, töltéseken, részben pedig a mőréteken és lóheréseken legelnek. Az öreg van der Bosch még régente a Leicester-fajjal keresztezte a belföldi lapályfajt, 1855 óta azonban a Lincoln-fajjal történik ez, amely tudvalévıleg erısebb, jóval több gyapjút szolgáltat, a kosok mosatlanul 9 k / g -ot, s korai fejlıdés tekintetében is megfelelı. A Lincoln-keresztezés következtében a juhok mind húsban, mind gyapjuban nagy hasznot hajtanak; a répatörkölylyel, olajpogácsával és vörös lóherével hízlalásba vett ürük 80-90 k / g vágósúlyt adnak s a londoni piaczon darabonkint 30-40 frttal fizettetnek. A tenyészkosok szintén évenkint Angliából újra bevásároltatnak, és nagy figyelmet forditanak a mustrálásra. Sertésük a yorkshirei fajhoz tartozik. A munkások helyzete elég jó, bérüket az elıbbi drága években fölemelték s azóta ugyanoly módon állandósitották. A napszám átlag férfiaknál 1 frt, asszonyoknál 60 krra tehetı és egész éven át foglalkoztatnak, de már többnyire szakmányban vállaltatik
családonkint a munka hektárok szerint. A két családra épitett munkáslakok csinosak és tiszták, istállóval és kertecskével ellátva; egy család 45 frt házbért fizet évenkint, s ezenfelül 12 frtot a betegsegélyzı és temetkezési pénztár számára. Az elıadottakból látható, hogy a Wilhelmina-Polder igen szép jövedelmet hajthat és hajt is valóban; pedig meg kell fontolni, hogy fentártása rengeteg költséget okoz, mivel a partokat a tenger hullámai ellen szüntelen védeni kell, ami hektáronkint átlag 20 frtba kerül. Mindazáltal így is igen kedvezı az eredmény, miután az intelligentiát elegendı töke támogatja; noha a tisztajövedelem, a kereskedelmi pangás és az árak csökkenése miatt néhány év óta nem volt oly jelentékeny, mint azelıtt. Virágh Elek.