Mőhelyanulmányok Vállalagazdaságan Inéze 1093 Budapes, Fıvám ér 8., 1828 Budapes, Pf. 489 +36 1 482-5424, fax: 482-5567, www.uni-corvinus.hu/vallgazd Fennarhaó beszerzés Dobos Imre Tárai Tünde Vörösmary Gyöngyi 117. sz. Mőhelyanulmány HU ISSN 1786-3031 2010. január Budapesi Corvinus Egyeem Vállalagazdaságan Inéze Fıvám ér 8. H-1093 Budapes Hungary 1
Fennarhaó fejlıdés Abszrak A fennarhaóság kérdésé a vállalai mőködésben számos kuaás elemzi. A vizsgálaoka azonban érdemes kierjeszeni a vállalaoka beszállíóikkal összeköı kapcsolarendszerre és az annak menedzseléséér felelıs beszerzésre is, hiszen a nagy vállalaok beszerzési dönései jelenıs érékükön kereszül fonos moiváló erı jelenenek a beszállíó vállalaok egy sokkal szélesebb hálózaa számára. Tanulmányunk célja áekineni a fennarhaóság három pillérjének beszerzési érelmezésének leheıségei, ehhez kapcsolódva bemuani azoka a moivációs ényezıke, amelyek bizosíhaják az, hogy a beszerzés a gyakorlaban is kezelni udja a fennarhaóság szemponjai. A bemuao eredmények az irodalom felérképezésén alapszanak, és egy olyan kuaás részé képezik, melynek során vállalai beszerzési szakembereke kérdezünk a fennarhaó beszerzéssel kapcsolaos vállalai gyakorlaról és apaszalaaikról. A kuaás a Budapesi Corvinus Egyeemen folyó Versenyben a világgal kuaási program kereében készül. Kulcsszavak fennarhaóság, fennarhaó fejlıdés, ársadalmi felelısségvállalalás, környeze, beszerzés Absrac Susainabiliy issues in purchasing and supply managemen Susainabiliy issues in lieraure are geing more and more aenion. In his sudy he focus is exended o purchasing and supplier relaionships as companies influence heir supply base by he prioriies of heir sourcing decision. This paper addresses susainabiliy in purchasing in a comprehensive way including green, social responsibiliy and corporae growh issues. The resuls of a research projec which aims o reveal and srucure he meaning of susainable purchasing and he moivaing forces leading companies o make effors in purchasing for susainabiliy and means applied o aain achievemens a some fields of susainabiliy. Afer presening he resuls of lieraure review, some heory developmen was done o creae a framework in which i is possible o describe he susainabiliy means applied and he moivaing force behind. This framework serves as a basis of an empirical invesigaion among Hungarian companies. The empirical resuls validaed he heoreical framework: he number and he characerisics of susainabiliy aciviies were deermined by he ype of moivaion o avoid negaive effecs, compliance o expecaions, o aain posiive effecs. Our research projec was par of he research projec In Global Compeiion. Keywords susainabiliy, susainable developmen, social responsibiliy, environmen, purchasing and supply managemen 2
Bevezeı A gazdasági kapcsolaok egyik fonos mozgaó eleme a fogyaszó. Dönései befolyással vannak arra, hogy a ermék vagy szolgálaás elıállíásábban rész vevı vállalaok mikén végzik evékenyésgüke, milyen prioriásoka válaszanak. Tanulmányunk célja, hogy megvizsgálja, hogy a szervezei beszerzés vállalaok, inézmények beszerzıje szemponjából mi jelen a fennarhaóság, milyen lemei, eszközei vannak, mi moiválhaja a beszerzések fennarhaósági szemponoka figyelembe vevı áalakíásá. A kérdés akualiásá számos olyan jellemzı ámaszja alá, mely a jelen gazdasági sziuációban fonos elırelépés jelenhe. A fennarhaóság elıérbe kerülése a vállalaok beszerzési gyakorlaán belül ugyanis erısíi a vállala és a gazdaság versenyképességé: - innováció indukál, pl. korszerőbb kevesebb energia és nyersanyag felhasználásra épülı megoldások kialakíásá ámogaja. - elısegíi a helyi közösségek gazdasági fejlıdésé. - együmőködésen kereszül a hosszú ávú elınyökre épí. - egészségesebb környezee erem, ami mind makro mind mikro szinen kölségcsökkenés és haékonyságnövekedés jelen. Mielı a kuaás közponi kérdésére kiérnénk mindenképpen meg kell fogalmaznunk az, hogy mér kell a szervezei beszerzéssel a fennarhaóság szemponjából foglalkoznunk és mi érünk egyálalán beszerzés ala. A korszerő vállalai gyakorlaban a beszerzés feladaa a kiadások kivéve adók és humán kiadások felei konroll illeve annak bizosíása, hogy a sraégia megvalósíása és a vállalai versenyképesség javíása a beszállíói leheıségek legjobb kihasználásával legyen leheséges. Ebben az érelemben a vállalai beszerzés feladaa a GDP jelenıs részé kievıpénzek elkölésérıl szóló dönések meghozaala, vagy az arról szóló dönések elıkészíése. Ezér dönéseiken kereszül jelenıs haással vannak a gazdaság mőködésére, azoknak a prioriásoknak, köveelményeknek, ami a beszállíói körrel szemben a nagyvállalaok ámaszanak már rövid illeve középávon a beszállíó vállalaok széles körében érzıdnie kell. Piaci körülmények közö ugyanis az a beszállíó ud alpon maradni, amelyik megfelel a vevıi elvárásoknak: ez a vevıi elvárás lehe az olcsóság, de lehe a környezevédelem és a ársadalmi felelısségvállalás is. Az elláási kapcsolaok fogyaszói koncenrálsága ehá leheıvé eszi az, hogy viszonylag kevés szereplı a gazdaság jelenıs részé kievı vállalai kör szemléleé, mőködési gyakorlaá áalakíhassa. A vállalai beszerzési dönések fonos sajáossága szemben az egyéni fogyaszói dönésekkel az irodalomban soka vizsgál erüle. A fıbb különbségek közül keı érdemes kiemelni. 1. A vállalaok beszerzési dönései a racionális szemponok álal dominálak. Céljuk a vállalai profimaximalizálás bizosíása. A fogyaszói vásárlási dönések az egyén személyes moivációja álal befolyásolak, amelye álalában anyagi leheıségei korláoznak. Ennek a ulajdonságnak fonos poziív és negaív kövekezményei vannak a gazdaság fennarhaó mőködése szemponjából is. Míg az egyén poziív környezei aiődje, ársadalmi problémák iráni érzékenysége, gazdasági jólée szerepe jászha a felelıs dönésben, addig a vállalaoknál a fennarhaósági szemponok inernalizálásához azoknak a gazdasági racionalizálás nyelvén való megfogalmazása szükséges. Azaz iszán kell lászania annak, hogy egy fennarhaósági szemponoka is figyelembe vevı dönés beláhaó ávon eredménynövelı, vagy veszeség elkerülı haású. 2. A második fonos különbség a dönéshozaal mechanizmusában van. Míg a fogyaszó személyes preferenciái alapján gyakran ad-hoc dönéseke hoz, a fejle vállalai 3
gyakorlaban a jelenısebb vállalai dönések meghozaala szabályozo módon, öbb szemponon alapuló módszeran felhasználásával örénik. A fennarhaóság ehá o épülhe be, ahol a szabályozás mélyére is vállalai kuúrá valóban áhaja eljuo a fennarhaóság eszméje, vagy pon ellenkezıleg, ahol a szabályozoság nagyon alacsony fokú, és pl. egy vezeı egyéni szemponjai vezérlik az, melyben egyéni érékrendjénél fogva a fennarhaóság is szerephez ju. Kuaásunk célja éppen ezér öbbréő. Keressük azoka a módszereke és modelleke, amelyek bizosíhaják az, hogy a beszerzés a gyakorlaban is kezelni udja a fennarhaóság szemponjai. Ugyanakkor nagyon fonosnak arjuk bemuani, hogy ezek a szemponok a gazdasági racionaliás logikájával sem állnak szemben. Fonosnak arjuk vizsgálni az is, hogy a beszerzési poliikák mennyire kapcsolódnak a vállalai versenyképesség fogalmához, milyen a kapcsola a vállalai fennarhaósági eszközök alkalmazása és a moivációs források közö. Másrészrıl a kuaás kereében vizsgálni szerenénk a fennarhaó beszerzésnek a vállalai beágyazoságá, azaz, hogy a vállalai poliika mennyire csak a belsı célokra koncenrál, illeve a belsı megvalósíásban énylegesen megjelenik-e, min vezérlı elv. Mivel a fennarhaó beszerzés irodalma szereágazó, de nem eléggé felár még az angolszász, fıleg amerikai kuaók közö sem, ezér a kuaás kiindulásakén a fogalom leheséges aralmának a behaárolása a legfonosabb felada. Erre aralmi iszázásra lehe épíeni a fennarhaó beszerzéssel kapcsolaos kuaási célkiőzéseink vizsgálaá. A fennarhaóság ala ma az irodalomban három különbözı, de egymással összefüggı émá szokás éreni: ez a fennarhaó fejlıdés, a környezevédelem és a ársadalmi felelısségvállalás erüleéhez köheı. Kuaásunk kiindulásához ezeke mos röviden érdemes áekinenünk. Az 1980-as évek közepén vál ismeré a fennarhaóság koncepciója, amelynek célja egy olyan gazdasági és ársadalmi modell kialakíása, amely melle a környeze és a ársadalom is a káros gazdasági haásokól menesen képes fejlıdni. Ez egyik oldalról az jeleni, hogy a környezee leheıleg olyan állapoban kell áadnunk a kövekezı generációknak, ahogy mi is kapuk az elıdeinkıl. Ez nevezhejük a környezei feléelnek. Másik oldalról a ársadalomban is olyan elveke kell érvényesíeni, amelyek mások léfeléelé nem korláozzák. Az emlíe elvek környezevédelme érinı oldala az jeleni, hogy a legfonosabb erıforrásoka a jelen generációknak leheıség szerin kímélnie kell. A ermészei erıforrásoka ké csoporba szokás beoszani: megújuló és meg nem újuló erıforrások. A megújuló erıforrások, min a víz, föld vagy szél eredei állapouka visszanyerik, ha nem használják ıke. Ez az jeleni, hogy az emberi evékenység csökkenése eseén ezen erıforrások képesek regenerálódásra. Amennyiben a használa az újraermelıdés üeménél alacsonyabb, úgy ezen ermészei erıforrások állománya nem csökken. Példakén lehe hozni a engeri halak lehalászásá. Ha a halászo halmennyiség a halak szaporodási ráája ala van, akkor a halállomány még növekedhe is. Azonban a úlhalászás eseén a halállomány csökken, így az emberi fogyaszás már nem lesz képes kielégíeni. A meg nem újuló erıforrások közé azok a nyersanyagok aroznak, amelyek emberi elfogyaszása uán azok már öbbé nem fognak soha rendelkezésre állni. Ezen erıforrások közé aroznak a különbözı ércek, valamin a fosszilis üzemanyagok, amelyek az emberiség számmára a léfonosságú energiá szolgálaják. Az emberiség célja ezen erıforrások minél lassabb üemő felhasználása, és azok elıállíásának kiválása megújuló erıforrásokkal. 4
A fennarhaóság másik érelmezése a ársadalmi felelıssége érini. Amin a nevében is szerepel, ez az érelmezés a ársadalom agjainak egymáshoz való viszonyá és viszonyrendszeré szabályozza. Nagyon sokban hasonlaosak az i ismer elvek az üzlei eikához. A fennarhaóság ebben az eseben jelenıs részben elvek szinjén mozog. Az ilyen elvek közé arozik öbbek közö a gyermekmunka ilása, vagy olyan gazdasági parnerek kiválaszása, amelyek pl. a kölségveési köelezeségüknek eljes mérékben elege esznek. Végül, a fennarhaóságnak egy olyan érelmezése is van, amely szerin a gazdasági szervezeeknek vállalaok, kölségveés olyan gazdálkodás kell folyaniuk, amely melle folyonos növekedési pályán arhaó azok mőködése. Röviden fogalmazva, ez egy olyan evékenysége jelen, amelynél a szerveze bizonyos paraméerek melle növekedni képes. A vállalaok eseében ez az jeleni, hogy állapoo kell a vállalanak elérnie, amikor minden idıszakban képes a nyereségének növelésére. Ebben az érelmezésben a fennarhaóságo a beszerzés erüleére úgy bonhajuk le, hogy az megbízhaó, kiszámíhaó beszerzési forrásokkal és haékony belsı mőködéssel járuljon hozzá a vállalai fejlıdéshez. A anulmányunk célja az, hogy e három elv beszerzésre örénı áüleheıségé vizsgálja. A anulmány a kövekezı fejezeekbıl fog állni. A bevezeı uáni részben az elıbb bemuao három erüleel fogunk foglalkozni. Ez a fejeze keıs cél szolgál. Egyrész i fogalmazzuk meg az irodalom legfonosabb eredményei, valamin felépíjük a kuaás elmélei alapjá, hipoézisei. Fogunk ehá foglalkozni a környezevédelmi environmenal, green beszerzéssel keresve a válasz, hogy a fennarhaó, zöld beszerzés milyen dönési helyzeek kezelésé keli élere. A kövekezı részben a ársadalmi felelısség beszerzésre gyakorol haásá elemezzük, képe alkova arról a nagyon széles eszközárról, amely a beszerzés rendelkezésére áll. Majd a beszerzés vállalai növekedéshez örénı hozzájárulásá állíjuk a vizsgála középponjába. A beszerzésrıl eddig az gondolák, hogy kizárólag a kölségek lefaragásával járulha hozzá a vállala eredményességéhez. Állíásunk, mely majd az egyik legfonosabb üzenee is lesz a kuaás eredményeinek, hogy ez nem mindig van így. A anulmány második része bemuaja az empirikus vizsgálaokhoz szükséges módszeran és az elvégze inerjúk és workshop eredményei foglalja össze A harmadik részben pedig összefoglalóan emeljük ki a anulmány eredményei, és a fonosnak íél kuaási irányoka. A anulmány a Versenyben a világgal kuaási program kereében készül. 5
1. A fennarhaó beszerzés fogalmi keree Kuaásunk elindíásakor az elsı nehézség, amellyel szembe aláluk magunka az a anulmányok, szakcikkek eseleírások haalmas száma. A problémá azonban ovább árnyalja, hogy a szakirodalom fogalomhasznála szemponjából korán sem nevezheı egységesnek, olyannyira sem, hogy még rivalizáló irányzaok is csak nehezen azonosíhaóak. A sokaság srukurálására örekvı cikkek száma nagyon alacsony. Az az áfogó szemlélee a három pillér együes kezelése, amelye a fennarhaóság vállalai mőködésre vonakozó irodalma köve, a beszerzés erüleén legfeljebb csak nyomokban aláluk meg. Fogalmi iszázásra, rendszerezésre, modellek alkoására ehá haalmas szükség van ezen a erüleen. Ennek az irodalom feldolgozó, rendszerezı munkának az eredményei muaja be ez a fejeze a fennarhaóság három pillére és a fennarhaóság szemponjai irányába muaó moivációs ényezık köré épíve gondolaainka. A fennarhaó beszerzés definíciójá szándékosan nem fogalmazuk meg. Egy ilyen definíció megalkoásához széles szakmai konszenzus és kiekinés kell. A kuaás jelenlegi fázisában ez még nem áll fenn. Célunk az eszközök és moivációk vizsgálaa vol, így ebbıl kiindulva az az elve köveük, hogy fennarhaó beszerzésnek kezelünk minden olyan evékenysége, eszköz, vagy szemlélei eleme, amely a három pillér szemponjából a beszerzés erüleéhez kapcsolódónak ekinheı. Számos helyen az angol erminológia magyar megfelelıjének megalálásával is gondjaink volak. Éppen ezér öbb helyen az angol fogalmaka is megjeleníjük, mindenü örekedünk arra, hogy magyar kifejezés használjunk. 1.1. Zöld beszerzés A fennarhaóság, min környezeudaos evékenység az irodalomban három módon, azonban gyakorlailag azonos jelenésaralommal kapcsolódik a beszerzéshez. Ezek angol megfelelıi a környezeudaos environmenal, zöld green és a már emlíe fennarhaó susainable beszerzés. A fogalmak gyakran azonban más aralma is jelenhenek. Eseünkben megmaradunk a zöld jelenésnél, vállalva azonban a másik ké jelzı is. Az elérı elnevezések melle nem felélen összefüggésben azzal a zöld beszerzés aralmának meghaározásában is alálunk jelenıs különbségeke. Tanulmányunkban a zöld beszerzésnek három elemé fogalmazzuk meg. A zöld beszerzés magában foglalja: a/ a beszerzés bevonásá vállalai zöld programokba. Ezala az érjük, hogy a ermék, echnológia és szolgálaás beszerzések kapcsán figyelemmel kell lenni a kelekezı hulladék mennyiségének csökkenésére vagy minimalizálására Min, Galle, 1997, az újrahasznosíhaóságra és az újrafelhasználhaóságra. Carer e al 1998 b/ a beszerzési folyamaok környezei szemponok figyelembe véelével örénı kialakíásá. Ezala az érjük, hogy a beszerzés mindennapi munkájának során örekedjen a feladaok oly módon örénı elvégzésére, mely bizosíja a környezei erhelés minimalizálás. Az i megjelenı szemponok lényegében köheıek a zöld irodaprogramok megvalósulásának elemeihez. c/ a zöld szemponok beépíésé a szállíói kapcsolaok menedzsmenjébe. Ez az jeleni, hogy a beszállíóval való kapcsolaban annak kiválaszásában, evékenységének érékelésében, vagy fejleszésében, a vele szemben megfogalmazo elvárásokban- a környezei szemponok érvényre kerüljenek. Noci, 1997 6
Az irodalom soka foglalkozik a ermeléshez szükséges un. direk beszerzésekkel. I a kövekezı álalános környezei elveke lehe érvényre juani: - ne rendeljünk öbbe a szükségesnél, - rendeljünk olyan erméke, amely javíhaó, újraölheı, semmin eldobhaó, - vásároljunk olyan erméke, amely újrafelhasznál anyagból készül, vagy legalábbis megújuló erıforrásból anyagból, - válasszunk olyan erméke, amely a használa uán újra fel lehe használni, - olyan anyago szerezzünk be, amely minimális, vagy semmilyen csomagolóanyago nem aralmaz, - válasszunk helyi beszállíási forrás, amivel elısegíjük a szennyezıanyagok kibocsáásának csökkenésé, és hozzájárulunk a helyi környeze regenerálódásához, - amennyiben nincs közeli szállíó, akkor olyan fuvarozási módo válasszunk, amely leheıség szerin kevésbé erheli a környezee, - víz- és energiahaékony ermelési eljárás, echnológiá alkalmazzunk, amivel csökkenheı a fogyaszás üeme, - olyan vállalaól szerezzünk be, amelynek van elfogado környezevédelmi szabványa, min ISO 14000, vagy EMAS. A leírak jórész egy normaív lisá aralmaznak, amelyek a ermelési ényezıke érinik. Úgy érezzük azonban, hogy a beszerzések egyéb erüleeire pl. indirek beszerzések is érelemszerő áalakíásokkal érelmezheıek Ezek a ponok ehá leginkább a ermészei környeze erhelésé kívánják csökkeneni. A csökkenés ké kibocsáási formá jelen a beszállíó vállalara nézve: a káros anyagok emissziójának csökkenésé, valamin a képzıdı hulladékok csökkenésé. Az emisszió csökkenésén az kell érenünk, hogy a ermészei környezebe kerülı ermelési ikerermék nagyságá kell valahogyan korláozni. Ez az is jeleni, hogy a beszállíó vállala echnológiájának kell olyannak lennie, hogy leheıleg minél kevésbé erhelje a környezei elemeke, min a víz, levegı és a föld sb. elemeke. A beszerzés ekkor úgy ud hozzájárulni a környezeudaossághoz, hogy olyan ermékeke szerez be, amelyekre a echnológia környezekímélı jellege ismer. Ez a környezevédelmi szabványokkal, min az ismer EMAS, vagy az ISO-14000 sorozaok felmuaásával lehe igazolni. A képzıdı hulladékok csökkenésénél arra kell figyelemmel lenni, hogy a képzıdı, ermelési folyamaból kikerül anyagoka mennyire lehe újra felhasználni. Ennek az újrafelhasználásnak a levezénylése a visszuas logiszika reverse logisics feladaköre. Ahhoz, hogy a ermékek újrafelhasználhaók legyenek, arra van szükség, hogy a beszállíó vállala már a ermék ervezése folyamán olyan anyagokból állísa össze a erméké, hogy az újrafelhasználhaó legyen. Ehhez arozik az új ermék könnyen szervízelheısége is. Ha minden alkarész könnyen elérheı, jól szerelheı helyen van a ermékben, akkor nincs szükség egész épíıelemek kicserélésére. A környezei szemponok beszerzésben való megjelenésének a vállala számára megfogalmazhaó elınyei a kövekezı ényezıkben emlíi meg a szakirodalom Warner, Ryall, 2001, Noci, 1997, Carel e al, 1998: a/ Elkerülheıek azok a beszállíó hibájából bekövekezı sziuációk, melyek az árbevéel csökkenésé okozzák és rombolják a vállalai image. Ilyen módon ehá egyfaja kockázao küszöböl ki a vállala. b/ A ermékek önmagukban is vonzóbbak a vevık számára, hiszen környezeudaossági szemponoka érvényesíeünk már a beszállíóknál is. 7
c/ A környezei szemponokra való odafigyelés nemegyszer megakaríás is jelen újrahasznosíhaóság, kevesebb anyag kölség, a veszélyesanyagok kiküszöbölése mia olcsóbb folyamaok, sb. Az elınyök azonban nem csak az ado vállala szinjén, hanem makroszinen is jelenkezhenek: az élheıbb, iszább környeze a ársadalom minden agja számára hordoz kedvezı haásoka. A zöld beszerzés aralma nagyon sokréő, az álalunk vizsgál elmélei kereben a környezevédelem négy aspekusból jelenik meg. Jeleni egyrész környezebará ermékek vásárlásá, a echnológia kiválaszásában környezei szemponok figyelembe véelé, a beszállíói rendszer gyárás, logiszika környezei erhelésének vizsgálaá, valamin a beszerzési folyamanak magának a környezei erhelésé. Összegzéskén, a zöld beszerzés az a udaos evékenysége jeleni, amikor a vállala nem csak a beszállíókól köveeli meg a környezeudaosságo, ami anyag- és energiahaékonyságo akarha, hanem a sajá beszerzési evékenységével és beszállíóival szemben is hasonló elvek bearásá várja el. Az álalános apaszalaaink szerin a cégek ezen szemponok szerin a jogszabályi kereek bearására, beszállíókkal való bearaására de legalábbis felelısség kizárására örekszenek. Hogy ez néhány magyar vállalanál hogyan is eljesül, arra mélyinerjúk segíségével végze megkérdezésünk ér ki. A megkérdezések srukúrájában az elméle alapján felvázol hármas srukúrából indulunk ki, a harmadik szin kisebb módosíásával. Ennek érelmében a vizsgála három szinjé a kövekezıképpen fogalmazuk meg: a vársárol ermék környezei szemponú beszerzése, a beszerzési folyamaok zöldebbé éele és a beszállíó folyamaainak érékelése. 1.2. Beszerzés ársadalmi felelısség vállalása A vállalaok ársadalmi felelısségvállalásának szerepével és jelenıségével kuaások szép számban foglalkoznak. A napi sajóban is számos cikk olvashaó, mely ehhez a émához kapcsolódó kérdéseke árgyal. Kuaásunk részekén a beszerzés ársadalmi felelısségvállalásra vonakozó szakirodalmá igyekezünk felárni, keree keresve ahhoz, hogy a hazai vizsgálao elvégezhessük. Az irodalma áekinve áfogóan a kövekezı megfigyelések fogalmazhaóak meg. - Az egyik, hogy min az a fennarhaó beszerzés émában végze irodalom-feldolgozás során álalában apaszaluk, hogy az irodalomban nemigen alálni egységes fogalomhasználao arra vonakozóan, hogy mi nevezheünk ársadalmi felelısség vállalásnak a beszerzésben. - A második, hogy bár számos cikk alálhaó a émában, elmélei megalapozosággal sajnos csak kevés rendelkezik. - A kövekezı apaszalaunk vol, hogy a cikkek, anulmányok egy jelenıs része egyelen erüleel foglalkozik, ado eseben nem is köve az a ársadalmi felelısségvállalás kérdésköréhez, ugyanakkor késégkívül egy ide szorosan kapcsolódó émá árgyal. Így például alálunk szép számban beszerzési eikával foglalkozó irodalma, mely a beszerzés egyik klasszikus émája, ugyanakkor az újabb kuaások már öbbnyire a ársadalmi felelısségvállalás részekén kezelnek. Ezen cikkek szerzıi egyelen problémára irányíják figyelmüke, a ágabb konexus még nem ismerik, vagy idırendileg nem is kapcsolhaják. 8
Ezen megfigyelések háerében az áll, hogy a vállalaok ársadalmi felelısségvállalással kapcsolaos elemzésekben a beszerzés szerepének, leheıségeinek kérdése nagyon új émának számí. 1.2.1. Beszerzés ársadalmi felelısségvállalás megjelenése az irodalomban A ársadalmi felelısségvállalás erüleén a nemzeközi szakirodalom köre, amelyik elmélei megalapozosággal és áfogó érelemben vizsgálja a beszerzés ársadalmi felelısségvállalásának kérdésé nem nevezheı erjedelmesnek. Ugyanakkor az álalunk feldolgozo cikkek közül öbb alálhaó, amely segíhei elıbbre vinni kuaási kérdéseink megválaszolásá. Azér is érdemes ezeknek a cikkeknek a mondanivalójá áekineni, mer a közelíésük fókuszában viszonylag elérı problémamegfogalmazások állnak. Bár irodalom felérképezésünk célja elsı sorban a kuaási kere épíése vol, a velük kapcsolaos kuaási hipoéziseink kialakíásának, a erüle vizsgálaára alkalmas vizsgálai módszereknek az áekinésének fonos alapjá képezék ezek az írások. Drumwrigh 1994 cikke idırendben az elsı. A szerzı 10 vállala 35 beszerzési folyamaá anulmányozva vizsgála az, hogy mi alálhaó a ársadalmi felelısséggel kapcsolaos kezdeményezések háerében a beszerzésben. A szerzı ké fonos indoko azonosío: elsıkén az egyén szerepé és moiválságá, a másik elem, ami megneveze az a szervezei konexus, amiben ezek a beszerzések örének. A cikk nem részleezi, hogy a vizsgálaai során mi nevez ársadalmilag felelıs beszerzésnek, mindösszesen egy álalános definíció fogalmaz meg Webser 1975 definíciójá áalakíva: ársadalmilag felelıs az a beszerzés, amelyik figyelembe veszi a beszerzés ársadalomra e kövekezményei vagy poziív ársadalmi válozás eredményez a szervezei vásárlói magaaráson kereszül. A szerzı szerin a ársadalmilag felelıs beszerzés egyérelmően a nem gazdasági jellegő szemponok közé arozik, azaz olyan szempon figyelembe véelé jeleni, amely nem arozik a hagyományos kölség és minıség jellegő szemponok közé. Bár a moivációs háér vizsgálaához fonos adalékoka nyúj a cikk, magához a ársadalmi felelısségvállalás beszerzési érelmezéséhez nem juunk sokkal közelebb a segíségével. Worhingon és ársai 2007 azoka a haásoka elemezék irodalomfeldolgozás és eseanulmányok segíségével, amelyek a beszerzés arra moiválják, hogy a ársadalmilag felelısen cselekedjen. A kuaás eredményekén jelenıs különbségekrıl számolnak be a vizsgál USA és bri vállalai körben. Bár a moivációs háér megismerésében a kuaás során nagyban ámaszkodunk erre a anulmányra, a beszerzés ársadalmi felelısségvállalásának meghaározásában nem sok ámpono kapunk belıle. A ársadalmi felelısségvállalás kérdésében láhaólag kiemel szerepe szánnak az eikai dilemmáknak, ugyanakkor a környezevédelemmel kapcsolaos kérdéseke is idearozónak gondolják. Harwood, és Humby 2008 cikkükben eseanulmányok segíségével vizsgálják a beszerzés vállalai felelısség vállalásba való beilleszésének kérdésé és a vállalai moivációs háere. A cikk fogalomhasználaa nagyon egyedi: vállalai felelısségvállalásról corporae responsibiliy beszélnek, melynek aralmá a kövekezıképpen fogalmazzák meg: ársadalmi, környezei és eikai kérdések. Az irodalom egy része a beszerzési felelısségvállalás kérdéssel az elláási láncoka fókuszba helyezve foglalkozik. Boyd és ársai 2007 az vizsgálják, hogy a beszállíói kapcsolaokban hogyan érheı el, hogy a beszállíó ársadalmilag felelısen viselkedjen. Az irodalomban leír eseanulmányokra ámaszkodva arra a kövekezeésre juoak, hogy az erıs konroll nem felélenül erısíi az elérni kíván haás, ugyanakkor eseleg károsan befolyásolhaja a vevıszállíó kapcsolao. A cikk a vállalai fennarhaóság fogalmából indul ki külön nem 9
definiálja a beszerzés ársadalmilag felelısségének fogalmá és aralmá, de az kiderül, hogy a ársadalommal kapcsolaos és a környezei kérdések összességé érik alaa. Koplin és ársai 2007 a Volkswagen AG példáján kereszül vizsgálák az, hogy mi vezei a vállalaoka arra, hogy a fennarhaóság szemponjai elıérbe helyezzék, és min az elláási lánc domináns agja ezeke a magaarási formáka a beszállíók felé is ovábbísák. Ké ényezı azonosíoak: a vevık ezeke a közponi vállalaoka kérik számon a hibákér, ugyanakkor beszállíók álal végze evékenységek aránya egyre jobban növekszik. A cikk együesen fennarhaóság néven kezeli együ a környezei és a ársadalmi felelısségvállalási kérdéseke. Tehá a mi szemléleünkhöz hasonló alapfogalmakkal dolgozik, ugyanakkor csakúgy, min az elızı cikk - nem ad arra válasz, hogy mi a ársadalmilag felelıs beszerzési gyakorla aralma, hanem az vizsgálja, hogy a vevı-szállíó kapcsolaokban elláási láncban hogyan bizosíhaó leginkább a szállíói gyakorlaból fakadó negaív haások minimalizálása. A beszerzés szerepé az elláási lánc konexusában vizsgáló anulmányok közé arozik Maloni és Brown 2006 anulmánya, mely az élelmiszeripar speciális sajáosságai emeli ki a ársadalmi felelısségvállalás kaegóriái közül, ugyanakkor az elızı cikkekhez képes megfogalmaz egy modell, mely a ársadalmi felelısségvállalás élelmiszeripari elláási láncában felár dimenziói aralmazza. Ezek a dimenziók a kövekezıek: álla jólé animal welfare, bioehcnológia bioechnology, közösség communiy, környeze environmen, fair rade, egészség és bizonság healh and safey, munka és emberi jogok labor and human righs, beszerzés procuremen. Az irodalmi áekinés végére marad a éma legáfogóbb anulmánysorozaa. Carer 2004 és Jennings számos cikkében és anulmányában 2000, 2004 foglalkozik a ársadalmi felelısségvállalás kérdésével. Egy áfogó kuaás eredményekén 2000 fogalmazzák meg a beszerzés ársadalmi felelısségvállalásának elemei. A kuaásuk álal megfogalmazo fıbb kaegóriák a kövekezık: környezei ényezık environmenal managemen, bizonság safey, diverziás diversiy, emberi jogok és élekörülmények human righs and qualiy of life, eika, közösség és filanrópia. Késıbbi anulmányaikban ennek a modellnek a kaegóriáira épíenek kisebb válozaásokkal, ö kaegóriá emelnek ki: a környezei elemeke, a diverziás kérdésé, az emberi jogok kérdésé, a filanrópia és a bizonság émájá. Megállapíva Carer, 2005, hogy a beszerzés ársadalmi felelısségvállalásának a vállalai felelısségvállalás ükrének kell lennie, ugyanakkor az egyes evékenységek már beszerzés specifikusak. Érdemes ezen a ponon összefoglalni az ismeree irodalmaka. A megfigyelések, kövekezeések a kövekezıek: - a ársadalmi felelısségvállalás kaegóriáinak meghaározásakor sok szerzı összevonja a ársadalmi és a környezei kérdéseke. Ezzel ulajdonképpen a fennarhaóság ké pilléré vonják össze, a harmadika a fennarhaó fejlıdés viszon figyelmen kívül hagyják. Így e az szerzıcsopor is Koplin és ársai, 2007, akik fogalomhasználaban a fennarhaósággal foglalkoznak: a fennarhaó fejlıdés kérdésé nem kezelik. - Az idéze irodalmak közül csak ké szerzıcsopor Carer, Jennings 2000, 2005 illeve Malomi, Brown 2006 foglalkozik részleesen a beszerzés ársadalmi felelısség vállalásának aralmi elemeivel. A ké aralom nagymérékben áfed, a legjelenısebb különbsége az adja, hogy Malomi, Brown 2006 cikkükben az élelmiszeripar sajáosságai is beépíeék. Mindké szerzıcsopor beépíi a környezei kérdéseke is. 10
1.2.2. A vizsgálai kere felépíése, a beszerzés ársadalmi felelısségvállalásának kérdései A kuaás során használ és az inerjúk során eszelni célzo kuaási keree a feni anulmányok eredményeinek felhasználásával készíeük el. Az egyes szerzık mőveibıl, legjelenısebb mérékben Carer és Jennings illeve Malomi és Brown eredményeire ámaszkodva épíkezünk. Szereük volna azonban, ha egy olyan modell sikerül meghaároznunk, mely a hazai viszonyok nemzeközi összeveésére is alkalmas. Mindké emlíe szerzıpáros eredményei amerikai vállalaok sajáosságainak elemzésével szüleek, így nagyban valószínősíheı az, hogy a hazai apaszalaok az eseanulmányok elkészíése során az ı eredményeikıl bizonyos mérékben elérı problémáka és kihívásoka fognak jelezni. Ezeknek az elérı kihívások az elırejelzésére forrás alálni azonban csak korláozoan áll módunkban. Így az induló vizsgálai modell ké vonakozásban egészíeük ki jelenısebben: - A ké ismeree cikk csak korláozo mérékben ér ki a kis és középvállalaok ámogaására a diverziás kérdéskörében. Az gondoljuk azonban, hogy hazánkban ennek a sajáos helyzee, megerısödésük vagy éppen piacon maradásuk jelenısége mind a vállalaok elláásának bizosíása, mind a gazdaság és ársadalom fejlıdésének vonakozásában fonos kérdés. Így a diverziás elemek közé ezeke beemelük. - A második olyan pon, ahol kiegészíeük a ké modell, az a pénzügyi felelısség kérdése vol. Nevezeesen az ekineük egy megkerülheelen vizsgálai kérdésnek, hogy mennyire vizsgálják az a vállalaok, hogy a beszállíóik alkalmazoai be vannak-e jelenve és fizeik uánuk a járulékoka. Fonos gazdasági problémáról van szó, amely mind közvelenül az egyén, mind a gazdaság egésze szemponjából. A kövekezıkben a beszerzés ársadalmi felelısségvállalásának az irodalmi apaszalaok alapján relevánsnak ekinheı csoporjai vesszük sorra. Bemuajuk az, hogy az ado erüleen melyek a leheséges beszerzési feladaok illeve ezekkel kapcsolaosan a késıbbiekben bemuaásra kerülı inerjúk során milyen kérdések vizsgálaára kívánunk fókuszálni. a/ Helyi közösségek A helyi közösségek ámogaása árgyi, pénzbeli adományokkal, munkával a vállalai ársadalmi felelısségvállalással kapcsolaos poliikák alapveı eleme. Így van ez a beszerzéssel kapcsolaosan is: mindké aralmi vizsgála alapveı kaegóriakén emeli ki. A kuaás lebonyolíásához azonban szükséges az is megismernünk, hogy ponosan milyen beszerzés specifikus elemek arozhanak ide. Az irodalom a kövekezıke jelöli meg beszerzési feladakén. - A helyi közösségek és a beszállíók helyi közösségeinek ámogaásá beszerzési feladakén is számonarja. - Beszerzési feladakén kezeli azonban mindké cikk a beszállíók buzdíásá arra, hogy ámogassák ık is a helyi közösségeike, illeve csalakozzanak a beszerzı vállalaának helyi közösségeke ámogaó kezdeményezéseihez. Léezik egy harmadik felada is, ezekhez a ámogaásokhoz kapcsolódó beszerzések lebonyolíása illeve a szállíók fejleszése annak érdekében, hogy versenyképssé válljanak. Az elıbbi a beszerzés szemponjából azonban feléelezheıen egy álalános beszerzési feladao jelen, az uóbbi rész pedig komolyabb szakmai erıforrásoka igényelhe. A kuaási kérdések i a kövekezıek lehenek: - Mi ud a beszerzés enni a helyi közösségér? 11
- Hogyan illik ez a vállalai poliikához? - Mi az, ami a beszerzési vezeınek módjában áll megenni? - Bevonják-e helyi közösségeke ámogaó programokba a beszerzı? - Bevonják-e a beszállíó ezekbe a programokba? A kuaási hipoéziseinke i a kövekezıképpen fogalmazuk meg: - A beszerzés a helyi közösségeke ámogaó programokba, beszerzıkén nem, csak min a szerveze agjá vonják be. - A beszerzés önálló ámogaás a helyi közösségeknek elsısorban személyes moiváció haására ad. A szállíók bevonása a ámogaási programokba véleményünk szerin csak informálisan leheséges. Ennek oka a szállíói kapcsolaok jellegében rejlik. Fonos az is, hogy a vállalai fennarhaósági poliikáka a vállalaok nem fordíják le az elláási lánccal kapcsolaos köveelményekre. Mindenképpen megemlíendı, hogy a szállíó moiválása eseleg ilyen szemponú minısíése a helyi közösségek ámogaására és az adományozásra komoly eikai kérdéseke is felvehe. Ez uóbbi eleme a vizsgálaokba a feni okok mia nem emelük be. b/ Diverziás A diverziás ala az érjük, hogy figyelemmel vagyunk arra, hogy olyan szállíók is leheıséghez jussanak, és bekerülhessenek az akív szállíóállomány köreibe, akik valamilyen szemponból hárányos helyzeőnek minısíheıek. A beszerzés felvállalja és kezeli az ezzel kapcsolaos öbblefeladaoka. A éma Carer, Jennings anulmányában szerepel, míg a másikban nem. Az emlíe amerikai szerzık ké ilyen csoporo emlíenek: a kisebbségi ulajdonban lévı és a nık álal ulajdonol vállalkozásoka. Az irodalom a kövekezıeke jelöli meg beszerzési feladakén. - A leheséges hárányos helyzeő csoporok beazonosíása. - A bevonásukkal kapcsolaos öbblefeladaok jellegének felismerése és kezelése. A kuaási kérdések i a kövekezıek lehenek: - Melyek azok a vállalai csoporok, amelyek a piacon jelen vannak? - Jelen vannak-e a kis és középvállalaok, a mozgássérüleke, megválozo munkaképességőeke foglalkozaók véde foglalkozaók az akív vagy a láókörbe kerül beszállíók közö? - Mi a apaszala ezekrıl a beszállíókról? A kuaási hipoéziseinke i a kövekezıképpen fogalmazuk meg: - A jellemzı csoporok, akikkel ebben a kaegóriában foglalkozni kell a hazai kis és középvállalaok, mozgássérüleke, megválozo munkaképességőeke foglalkozaók véde foglalkozaók. - A kisebbségi ulajdonban lévı vállalkozások jelenlée beszállíókén nem jellemzı. - A kis és középvállalaoka nem kezelik külön a öbbi cégıl. Ugyanazoknak a köveelményeknek kell megfelelniük, ugyanolyan kereek közö, min bármely más szállíónak. - A mozgássérüleke, megválozo munkaképességőeke foglalkozaók véde foglalkozaók csak korláozo erüleen és kis számban vannak jelen, min beszállíók. c/ Eika Az eika kérdésében nagyon megoszo a szakirodalom. Hogy a ársadalmi felelısségvállalás kérdése és az eika szorosan összekapcsolódik, az késégelen. Min láhauk bizonyos szerzık pl. Harwwod, Humby 2008 a keı egymásmellé rendelen kezelik, Maloni, Brown szerzıpáros külön nem szerepelei, de beszerzés címszó ala kifejeze ualás van eikai kérdésekre, míg Carer, Jennings a ársadalmi felelısségvállalás 12
részekén ekini és kaegóriakén kezeli. Carer 2000 anulmányában ké dimenzió különböze meg. Az egyik dimenziónak nevezi a megéveszı gyakorlao deceiful pracices, amibe olyan magaarásformák aroznak, min homályos, vagy zavaros obscure szerzıdési feléelekkel elınyhöz juni a másik fél rovására. A másik megneveze dimenzió a kényes gyakorla suble pracice olyan magaarásra ual, amikor például a beszerzı favorizál egy ado beszállíó. A kuaási kérdések i a kövekezıek lehenek: - Milyen eikai problémák jelenkeznek/relevánsak ma Magyarországon a beszerzésben? - Milyen módon igyekeznek kezelni a vállalaok ezeke a problémáka? - A sajá belsı eikálanságok, vagy a külsı szállíói eikálanságok kezelése jelen feladao? A kuaási hipoéziseinke i a kövekezıképpen fogalmazuk meg: - A hazai beszerzési szervezeek arányaikban kicsik, így az eikai problémák is könnyebben kezelheıek, min a nagy szervezeeknél. - Ugyanakkor a külsı környezebıl számos kihívás érkezik. Ez különösen a nagyvállalaok igyekeznek lekezelni azzal, hogy kialakíásra kerülnek beszállíói eikai kódexek, melye van erejük elfogadani a beszállíókkal. d/ Emberi jogok Az álalános emberi jogok kérdése mindké szerzıcsopornál a beszerzés álal figyelemmel köveendı ársadalmi felelısségvállalás kaegóriái közé arozik. Maroni, Brown eben a kaegóriában jeleníi meg a munkavállalók szervezkedési jogá is. A kuaási kérdések i a kövekezıek lehenek: - Vizsgálják-e a vállalaok az emberi jogok helyzeé a beszállíóknál. A kuaási hipoéziseinke i a kövekezıképpen fogalmazuk meg: Kuaási hipoézisünk, hogy egy-egy speciális eseıl elekinve nem vizsgálják a vállalaok. A fıbb beszállíói kör kievı hazai és a fıbb európai vagy amerikai vállalaoknál a foglalkozaási viszonyok álalában nem olyanok, hogy ez a vizsgálao álalánosan érdemes lenne lefolyani. A vizsgálahoz valószínőleg nincs is mindig eszköze a beszerzésnek, ugyanakkor az elıbbiek mia a probléma kockázaa sem jelenıs. A kisebbségek kérdésé az amerikai szerzıkıl elérıen valószínőleg i lenne érdemes vizsgálni. Ugyanakkor feléelezéseink szerin az adaok különbözı okoknál fogva pl. érineek jogai nem állnak rendelkezésre, ezér a émá nem emelük be a vizsgála fókuszába. e/ Bizonság A munkaerı foglalkozaásának bizonságos köveelményei mindké szerzıcsopor kaegóriái közö szerepelnek. A kuaási kérdések i a kövekezıek lehenek: - Vizsgálják-e a beszerzık a beszállíó munkabizonsági rendszeré, a szabályok bearásá. A kuaási hipoéziseinke i a kövekezıképpen fogalmazuk meg: - A munkabizonság kérdésének kezelése nagyon függ a evékenységek jellegéıl illeve az iparág sajáosságaiól. - A vállalaok csak a számukra kriikus erüleeken foglalkoznak a kérdéssel. Álalában a felelısségkizárás elvé alkalmazzák. Mivel számos erüleen elegendı a megfelelı szabályozás bearása, vagy az iparági szabvány alkalmazása, így ez a legöbb eseben megalapozonak is őnik. 13
f/ Pénzügyi felelısség A pénzügyi felelısség kérdése a vizsgál szerzıknél nem jelenik meg. A hazai viszonyok figyelembevéelével azonban ké szempon vizsgálaa fonos. Az egyik a munkavállalók bejelene munkaviszonya és ezen kereszül az adók és járulékok megfizeése, amely egyrész a szóban forgó munkavállaló bizosabb sáuszá, ugyanakkor számom kérheıségé jeleni. Ehhez kapcsolódik, hogy van-e információjuk arról, hogy a munkavállaló munkájának megfelelı mérékő, megélheéséhez elegendı bérben részesül-e. A másik pedig annak ellenırzése, hogy a beszállíó eljesíi-e az egyéb pénzügyi köelezeségei. A kuaási kérdések i a kövekezıek lehenek: - Vizsgálják-e az, és ha igen, hogyan a vállalaok, hogy a beszállíó alkalmazoja be van-e jelenve. - Milyen módszerek állnak rendelkezésre annak ellenırzésére, hogy a vállalkozás eljesíi-e pénzügyi köelezeségei? A kuaási hipoéziseinke i a kövekezıképpen fogalmazuk meg: - A vállalaok csak kivéeles eseekben, bizonyos fonosabb beszállíók vagy kriikus beszerzések eseében vizsgálják az, hogy a beszállíó alkalmazojai be vannak-e jelenve. A vállalaok fıkén a felelısség-kizárás eszközével élnek nyilakozaják a beszállíó, hogy be van jelenve az alkalmazo. A közbeszerzésre köeleze vállalaok, szervezeek a jogszabály köveelményei mia i speciális helyzeben vannak. A vizsgálaok során nem vonuk be a vizsgálai kérdések körébe a bér megfelelı szinjének kérdésé. Ennek mérése illeve a releváns beszerzési források valószínőleg szők vola mia. 1.3.Növekedés és a beszerzés kapcsolaa A fennarhaóságo elıször, min a vállalai növekedés érelmezzük, majd az vizsgáljuk, hogy ebbe a megfogalmazásba hogyan illeszheı bele a beszerzés. A vállalai növekedés a szakirodalom az angol growh of he firm, corporae growh, indusrial dynamics és dynamics of he firm kifejezésekkel jelöli meg. A vállalai növekedés, min fennarhaó növekedés susainable growh nagyon elvéve emlíi az irodalom. A ovábbiakban a vállalai növekedés elméleei foglaljuk össze. Ez ké csoporra bonva muajuk meg: - a növekedés normaív modelljei és - a növekedés empirikus poziív modelljei. Az elsı csoporba olyan modelleke muaunk be, amelyek valamilyen dinamikus opimalizáló modell jelenenek. A modellek beszerzéshez való viszonyá úgy vezejük be, hogy új korláozó feléelkén vizsgáljuk majd az, min pézügyi korláo. Az empirikus vizsgálaok modelljei az uóbbi évizedben rendkícül szereágazóvá vál. Az elsı vizsgálaok a meg a huszadik század harmincas éveiben szüleek Franciaországban. Az akkor felállío alapmodell vizsgálja még ma is a szakirodalom. Az ilyen vizsgálaok legnagyobb nehézségé az okozza, hogy nem iszul le eléggé, hogy a vállalai növekedés milyen dimenzió menén érelmezik. Erre a kövekezıkben még visszaérünk. 14
1.3.1. A vállalai növekedés normaív modelljei Ebben a részben négy modell muaunk be: - Jorgenson modellje, - Lesourne és Leban modellje, - a dinamikus Averch-Johnson modell és - Bensoussan és Lesourne modellje. A bemuaandó dinamikus modellek az elsı három deerminiszikus, míg az leguolsó szochaszikus. Ez uóbbi szochaszikus modell deerminiszikus formában vezejük elı. Ilyen modelleknél felmerül a kérdés, hogy milyen vállalai paraméerre érelmezzük a növekedés. Nos, ezek a modellek ké paraméer ekinenek a növekedés muaójának, mégpedig a nyeresége és/vagy kifizeendı oszaléko. A vállalai pénzügyekben is ezen muaók kapján rangsorolják a vállalaoka a növekedés szemponjából, így ezek a modellek inkább ekinheıek pénzügyi irányulságúaknak, semmin álalános vállalagazdaságani, vagy sraégiai menedzsmen szemléleőeknek. 1.3.1.1. Jorgenson modellje: Egy beruházási modell Jorgenson modelljé 1963-ban publikála, és a modell a közgazdaságan neoklasszikus ágához arozik. A modell maemaikailag a Ponrjagin-féle maximumelvvel oldhaó meg. A modell arra keres válasz, hogy egy ado idıinervallumban, vagyis ervezési idıhorizonon hogyan allokálja a vállala beruházásra a forrásai úgy, hogy a nyeresége maximális legyen. A ermelési mennyisége a vállala az álala ismer neoklasszikus ermelési függvény segíségével állapíja meg. A beruházási mennyiségre ado egy alsó és felsı korlá, ami az muaja, hogy a beruházásra egy korláosan állnak rendelkezésre források, valamin a beruházás elkezdéséhez is egy minimálisan szükséges fix összeggel is rendelkezni kell. A ıke válozása ké elembıl áll: a lineáris leírás amorizáció csökkeni a ıkeállomány, de a beruházás ugyanakkor növeli az. A modellhez a kövekezı szokásos jelölés alkalmazzuk. Paraméerek: - p a végermék piaci ára, ado exogén paraméer, - c egységnyi beruházás kölsége, ado, - w egy munkás bérkölsége, - r a kamaláb, - δ leírási hányad, - I a rendelkezésre álló maximális beruházási összeg, - I a minimálisan felhasználandó beruházási összeg, - K 0 az induló ıkemennyiség, - F.,. a vállala ermelési függvénye, ami a ıkéıl és a munkaerııl függ, konkáv a válozókban. Válozók: 15
- K a rendelkezésre álló ıke mennyisége a -ik idıponban, nemnegaív, - L a rendelkezésre munkaerı mennyisége a -ik idıponban, nemnegaív, - I a beruházás mennyisége a -ik idıponban, nemnegaív. A modell formája az alábbiakban írhaó fel. 0 1. Célfüggvény: e [ p F K, L c I w L ] d max r. Ez az jeleni, hogy a diszkonál nyeresége akarja a vállala maximalizálni, ugyanis az árbevéel egyenlı a p F K, L kifejezéssel, míg a beruházási és munkabér kölségek összege c I + w L a -ik idıponban. 2. A ıke válozása: K & = δ K + I, K0 = K 0. A ıke mennyiségé a lineáris leírás, vagyis az alkalmazás csökkeni, és a beruházás növeli. 3. Korláozó feléelek: K 0, L 0, I I I. Amin a válozóknál ismereük, a ıke állománynak és a rendelkezésre álló munkaerı mennyiségének nemnegaívnak kell lennie, és a beruházási mennyiség alulról és felülrıl korláos. A modell ebben a formájában egy opimális irányíási felada, amelye a Ponrjagin-féle maximumelvvel oldhaunk meg. Azonban i csak a ıke állományára van egy differenciálegyenleünk, a szükséges munkaerı mennyiségére nincs. Ezér a maximumnelv alkalmazása elı a ıkeállományól függı munkaerı mennyiségé kell meghaározni minden idıponban, vagyis a max L 0 [ p F K, L w L ] szélsıérékszámíási feladao kell elsı lépésben megoldani minden idıponban. Mivel az F.,. ermelési függvény konkáv az L munkaerı mennyiségében, ezér a megoldás a o K, L w p F L = egyenlıségbıl meghaározhaó. Az opimális L o érékeke visszahelyeesíésébıl érelmezheı egy π o o K = p F K, L w L függvény, ami a célfüggvénybe helyeesíve a kövekezı modell kapjuk: 0 [ K c I ] e r π d max, 16
valamin K & = δ K + I, K 0, I I I. Erre a részmodellre alkalmazhaó a Ponrjagin-féle maximumelv, amelynek a Lagrangefüggvénye L K, I, ψ, λ = π K c I + ψ [ I δ K ] + λ K A megoldáshoz eljesülnie kell a kövekezı egyenlıségeknek: π δ + ψ + λ = ψ&, a. K o K r b. max {[ ψ c] I } I I I o c. λ K = 0. A beruházási poliika így három részbıl áll: 1. I o = I, ha ψ c 0, o 2. I < I < I, ha ψ c = 0, 2. I o = I, ha ψ c 0., Ez az jeleni, hogy a ψ árnyékár nagyságáól függ az opimális beruházási hányad. Ez az is jeleni, hogy az opimális ıke állománya egy sacionári megoldás lesz, ha, L0 > c r + δ p FK 0. Ekkor az opimális sacionárius pályá az alábbi egyenlerendszer megoldásából kaphajuk meg: K L = c r + δ p FK,, K L w p FL, =.. 1.3.1.2. Lesourne és Leban modellje: Befekeés az oszalék maximalizálásával Ez a modell a Jorgenson-féle modell álalánosíásának ekinheı abban az érelemben, hogy i a finanszírozás is figyelembe veszi a modellezı. Ugyanakkor lényegé ekinve más céloka köve a modell. Ebben az eseben nem a nyeresége maximalizálja a dönéshozó, hanem az oszaléko. A rendelkezésre álló ıké a modell felbonja sajá- és idegen ıkére. A 17
vállala ebben az eseben a feléelezés szerin egy monopólium, ehá nem árelfogadó, hanem árdikáló. A modellhez i is a szokásos jelöléseke alkalmazzuk. Paraméerek: - c egységnyi beruházás kölsége, ado, - w egy munkás bérkölsége, - r a kamaláb, - δ leírási hányad, - τ a nyereségadó méréke, - ρ az idegen ıke kamalába, - κ az idegen ıke maximális aránya a sajá ıkéhez viszonyíva, - D a maximálisan kifizeheı oszalék összeg, - I a rendelkezésre álló maximális beruházási összeg, - I a minimálisan felhasználandó beruházási összeg, - K 0 az induló ıkemennyiség, - X 0 az induló sajá ıke mennyisége, - p. a végermék piaci ára, a kibocsáo mennyiség függvényében, - F.,. a vállala ermelési függvénye, ami a ıkéıl és a munkaerııl függ, konkáv a válozókban - E.,. az árbevéleli függvény. Válozók: - X a rendelkezésre álló sajá ıke mennyisége a -ik idıponban, nemnegaív, - Y a rendelkezésre álló idegen ıke mennyisége a -ik idıponban, nemnegaív, - K a rendelkezésre álló összes ıke mennyisége a -ik idıponban, nemnegaív, K = X + Y, - L a rendelkezésre munkaerı mennyisége a -ik idıponban, nemnegaív, - D az oszalék nagysága a -ik idıponban, nemnegaív, - I a beruházás mennyisége a -ik idıponban, nemnegaív. A modell célfüggvénye és feléelrendszere a kövekezı. 1. Célfüggvény: e 0 D d max r. Az elérendı cél ehá az idıben diszkonál oszalék nagyságának maximalizálása. Ez már lényegében eljesen más cél, min az elıbbi nyereségmaximalizálás vol. 2. Az összes és sajá ıke válozása: [ E K, L w L ρ + δ K + X ], X 0 0 X & = 1 τ ρ = X K & = δ K + I, K0 = K 0. Az elsı differenciálegyenle a sajá ıke válozásá írja le. Ebben a modellben az árbevéeli függvény más alakban áll elı, min a Jorgenson-modellben, mivel monopóliumo, 18
modellezek a modell szerzıi. Tegyük fel, hogy a kibocsáás Q-vel jelöljük. Ekkor az árbevéel összege a Q p Q szorzaal írhaó fel. Mivel a ermelési függvény is ado, ezér az árbevéeli függvény az E K, L = p F K, L F K, L alakban írhaó fel, ahol F K, L Q =. A differenciálegyenlee a [ E K, L w L δ K ρ Y ] = X& + D 1 τ alakból kaphajuk meg. Ez az jelzi, hogy a leadózo nyereség, ami az árbevéel valamin a munkabér és amorizációs kölségek és az idegen ıke kamaa különbségekén alakul ki, a sajá ıke növelésére és/vagy oszalékfizeésre fordíhaó. Ha az idegen ıké helyeesíjük a sajá ıkével, akkor megkapjuk a vizsgál egyenlee. A második differenciálegyenle a Jorgenson-modellbıl megismer amorizáció és beruházás ıkeképzı szerepé írja le. 3. Korláozó feléelek: K 0, L 0, X 0, X K 1 + κ X, I I I, 0 D D. Az elsı három egyenlılenség a modell dönési válózóinak nemnegaiviásá mondja ki. A negyedik egyenlılenség az összıkére ad korláo. Mivel feleük, hogy az idegen ıke nem lehe nagyobb, min a sajá ıke κ-szorosa, ezér ezzel az összes ıké korláozhajuk. Az uolsó elıi egyenlılenség az elızı modellbıl már ismer korláozása a beruházásoknak, végül az oszalék felsı haárá érelmezük. Ez a modell is hasonlóképpen oldhajuk meg, min a Jorgenson-féle modell. Elsı lépésben az opimális ıke és munkaerı mennyiségé haározhajuk meg, majd az opimális oszalékpoliiká. A megoldás maemaikai részleeiıl elekinünk, inkább a leheséges sraégiáka foglaljuk össze növekvı vállalaok eseén. 1. Poliika. A vállala nem fize oszaléko, azaz D o = 0, valamin maximálisan o o eladósodik, vagyis Y = κ X. 2. Poliika. Oszalékkifizeés ovábbra sincs D o = 0 és a neó nyeresége az idegen ıke visszafizeésére fordíják: o o o o o o Y = 1 τ [ E K, L w L δ K ρ Y ]. 3. Poliika. Nincs oszalék D o = 0 és csak sajáfinanszírozás Y o = 0. 4. Poliika. A neó nyereség felhasználása oszalék kifizeésére és sajáfinanszírozás o o o o o D = 1 τ [ E K, L w L δ K ],Y o = 0. 19
5. Poliika. Oszalékfizeés maximális eladósodás melle o o o o o o D = 1 τ [ E K, L w L δ K ρ Y ], o o Y = κ X. A modell ismereésé ezzel befejezük. 1.3.1.3. A dinamikus Averch-Johnson modell A saikus Averch-Johnson modell egy monopolvállalao vizsgál annak feléelezése melle, hogy a vállala a nyereségé korláozza. Az opimális sraégia megkeresésé őzi ki a modell ilyen feléel melle. A modell dinamikus válozaá ismerejük. A kérdés dinamikus környezeben úgy merül fel, hogy milyen beruházási sraégiával alkalmazkodjon a monopolisa vállala a nyereség korláozásához. A modellhez a kövekezı szokásos jelölés alkalmazzuk. Paraméerek: - w egy munkás bérkölsége, - r a kamaláb, - δ leírási hányad, - ρ a ıkeegységre esı nyereség maximális haára, - I a rendelkezésre álló maximális beruházási összeg, - I a minimálisan felhasználandó beruházási összeg, - K 0 az induló ıkemennyiség, - c. a beruházási kölségfüggvény, konvex, monoon növekvı, - p. a végermék piaci ára, a kibocsáo mennyiség függvényében, - F.,. a vállala ermelési függvénye, ami a ıkéıl és a munkaerııl függ, konkáv a válozókban. Válozók: - K a rendelkezésre álló ıke mennyisége a -ik idıponban, nemnegaív, - L a rendelkezésre munkaerı mennyisége a -ik idıponban, nemnegaív, - I a beruházás mennyisége a -ik idıponban, nemnegaív. A modell célfüggvénye és feléelrendszere a kövekezıképpen alakul. 0 1. Célfüggvény: e [ E K, L w L c I ] d max r. Az elérendı cél ehá az idıben diszkonál nyereség nagyságának maximalizálása. Ez már lényegében eljesen más cél, min az elıbbi nyereségmaximalizálás vol. Amin a Lesourne és Leban modelljében, i is E K, L = p F K, L F K, L alakban definiáljuk a monopólium árbevéeli függvényé. 2. A ıke válozása: K & = δ K + I, K0 = K 0. Ez a ıkeösszefüggés a dinamikus vállalai modellekben álalános. 20