Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar A száguldó cirkusz és a turizmus kapcsolata Berzi Bence 2014
Tartalomjegyzék 1. Bevezetés, problémafelvetés... 4 2. A Formula-1 elhelyezése a turizmus piacán... 6 2.1.1. A turizmus fajtái... 6 2.1.2. A szabadidős turizmus... 6 2.1.3. A tömegturizmus... 7 2.2. A turisztikai kereslet tényezői... 8 2.2.1. A motiváció szerepe... 8 2.2.2. A szabadidő jelentősége... 8 2.2.3. A jövedelem funkciója... 9 2.3. A turisztikai kínálat... 9 2.3.1. A turizmus feltételrendszere... 9 2.3.2. A kínálat központi eleme: a vonzerő... 10 3. A Formula-1 kialakulása és szabályrendszere... 11 3.1. A Formula-1 fejlődése... 11 3.1.1. A kezdetek... 11 3.1.2. Az autóversenyzés elterjedése... 11 3.1.3. A Formula-1 létrejötte... 12 3.1.4. Az 1990-es, 2000-es évek... 13 3.1.5. A száguldó cirkusz napjainkban... 14 3.2. A sportág alapvető ismertetése... 15 3.2.1. Az idény lebonyolítása, menete... 15 3.2.2. Technikai szabályok... 15 3.2.3. A versenypályák jellemzői... 16 3.2.4. A nagydíjhétvégék jellemzői... 17 3.2.5. Balesetek és biztonság... 18 4. A sport, mint termék... 19 4.1. A sporttermék különleges jellemzői... 19 4.2. A sporttermék sajátos vonásai... 20 4.3. A sporttermék összetevői... 21 2
5. Sportmarketing... 23 5.1. A sportmarketing helye, szerepe a sportban... 23 5.2. A sport, mint kommunikációs stratégia... 23 5.3. Ízlésformálás, termékbemutatás... 23 5.4. A fogyasztás ösztönzése... 24 5.5. A reklám... 25 5.6. Reklámeszközök és hordozók... 25 6. SWOT-elemzés... 27 7. A Hungaroring... 28 7.1. A magyar nagydíj rövid története... 28 7.2. A magyar nagydíj szervezési háttere... 29 7.3. A Turisztikai Célelőirányzat és a Magyar Nagydíj... 30 7.4. A 2014. évi magyar nagydíj... 31 7.5. A szállodaipar... 32 7.6. A vendéglátói szektor... 40 7.7. Egyenesen a Hungaroringre program... 41 7.8. Az érdeklődés visszaesésének fő oka: A Red Bull Ring... 43 8. A Formula-1 nézettségének hanyatlása és okai... 44 8.1. A versenyek egyhangúak... 44 8.2. A Formula-1 halálos struccpolitikája... 45 8.3. A pénz hatalma... 47 8.3.1. A Forma-1 bevételi forrásai... 49 8.3.2. A Forma-1 pénzügyi struktúrája... 50 9. SWOT-Analízis... 52 10. Összefoglalás... 55 Irodalomjegyzék... 58 Idegen nyelvű összefoglaló... 60 3
1. Bevezetés, problémafelvetés A Forma-1 a világ első számú sporteseménye. Egyrészt, mert ez az egyetlen világbajnokság, amely teljes egészében körbejárja a világot, másrészt pedig, mert minden évben megrendezésre kerül, és ezért minden évben újjá kell születnie és évről évre szebbnek kell lennie, pontosabban, és precízebben kell működnie. A versenyeket évente annyian látják a világon televízióban, mint az olimpiát vagy a labdarúgó világbajnokságot négyévente. A Formula-1 napjaink egyik közkedvelt és méltán híres sportága, melyet az autóversenyek királykategóriájaként szokás emlegetni. A sorozatban együléses, nyitott karosszériájú, belső égésű motor által hajtott versenyautók vehetnek részt. 1950 óta létezik Formula-1 világbajnokság, mely több Grand Prix-ből, nagydíjból tevődik össze. Idén a 64. alkalommal indul világkörüli útjára a mezőny. A sportág jelentős múlttal és számos ikonikus alakkal büszkélkedhet. Népszerűsége alapján a legismertebb és legnézettebb kategóriába sorolható. Gyermekkorom óta figyelemmel követem az autóversenyzést. A sebesség mámora és a futamok izgalma már fiatalon magával ragadott. Minden olyan hétvégét, amikor nagydíj kerül megrendezésre a televízió képernyője előtt töltöttem, és töltök azóta is. A Forma-1 iránti szeretetem egy hatalmas sportember, Michael Schumacher munkássága miatt vált jelentőssé. Az ezredforduló környékén óriási háborút vívott futamról futamra legnagyobb vetélytársával, Mika Hakkinennel. Tévénézők tömege követte az újabb és újabb izgalmas csatákat, amely bearanyozta hétvégeinket. Sajnálatos módon Michael Schumacher 2013. december 29-én egy szerencsétlen síbalesetet szenvedett, melynek következtében hosszú ideig kómában feküdt. Mára teljesen átalakult a mezőny, a pilóták névsora, a résztvevő csapatok száma és személye, valamint a szabályrendszer. Az elmúlt években jelentőssé vált egy csapat valamint egy versenyző dominanciája. A Red Bull Racing versenyzője, Sebastian Vettel az utóbbi négy évben világbajnoki címet szerzett, a legutóbbi bajnokságban igen magas fölénnyel. A nagydíjak töretlen népszerűségnek örvendnek a legtöbb országban, rajongók százezreit vonzzák az adott versenypályára, millióit a képernyő elé. Volt szerencsém részt venni a sorozat egyik állomásán, a magyar nagydíjon. A Mogyoród szívében található Hungaroring 4
1986 óta a versenynaptár része. Minden évben megrendezésre kerül a Formula-1 nagydíj, illetve számos ezzel járó betétfutam is, mint például a GP2, GP3, illetve a Porsche Supercup. A Hungaroring meglátogatása exkluzív élmény volt számomra. A nagydíj saját szemeimmel történő megtekintése teljesen más élményt nyújt, mint a televízión keresztül történő szemlélés. Az odalátogatót teljesen magával ragadja a versenyhétvége hangulata, illetve a felbőgő motorok hangja. A szériában versenyző összes csapatnak megvan a saját szurkolói tábora, akik zászlókkal, egyenruhákkal képviselik kedvenceiket a lelátókon. A hatalmas tömeg közepette nehézkes még a gyalogos közlekedés is. Az ott eltöltött idő atmoszférája és összképe tovább erősítette a verseny iránti szeretetemet. A Formula-1 a világ egyik legköltségesebb sportága. Amellett hogy hatalmas pénzt emészt fel évente, jelentős bevételeket is generál. A sportág szereplői ettől függetlenül is adósságokkal küszködnek, mivel a bevétel töredékét forgatják csak vissza az üzletbe. A csapatok költségvetését, a sportág nemzetgazdasági jelentőségét elemezni fogom. Egy nagydíjhétvége megrendezése az adott terület számára jelentős költségvonzattal jár, amelyet pótolni kell a későbbi bevételekből. A szállodai szektor számára jelentős bevétel növekedést jelent az érintett időszak. Vizsgálni fogom a foglaltsági adatokat, a szobaárakat és a forgalom növekedését. A sportág bevételeinek jelentős része a televíziós közvetítések által befolyó jogdíjakból áll. A versenyeket a Föld majd minden országában közvetítik élőben vagy felvételről. Ezen közvetítések a világ legnagyobb nézettségű műsorai közé tartoznak. A dolgozat részét képezi a televíziós nézettségi adatok vizsgálata is. A szponzorok jelenléte a sportágban az első versennyel egyidős. Minden versenyautón számos márkát, vállalatot találhatunk támogatóként. A résztvevő csapatok költségének nagy részét e szponzorok fedezik. A szakdolgozatban megfigyelem a támogatók szerepét az autóversenyzésben, valamint megvizsgálom, hogy milyen jelentőséggel bírnak az anyagi javak a versenyzők kiválasztásában. A 2014-es szezon rengeteg újítást hozott a versenyzési szabályokkal kapcsolatban. Alig néhány futammal a világbajnokság kezdete után számos bírálat és kritika érte az új szabályrendszert, amely megingatta a sport sok rajongójának lojalitását. Ezen változások hatást gyakorolnak a nézettségre, ezáltal a sport bevételeire, jövőjére. Kutatást végzek annak céljából, hogy kiderítsem, mi lehet a nézettség csökkenésének oka, Vizsgálni kívánom a Forma-1-ben rejlő erősségeket, gyengeségeket, veszélyeket, lehetőségeket. Az információk feltárásának okából SWOT-analízist készítek. 5
2. A Formula-1 elhelyezése a turizmus piacán 2.1 A Forma-1 keresleti oldala 2.1.1. A turizmus fajtái A valóság tudományos normákon nyugvó megfigyeléséből kiindulva a turizmusnak két alapvető fajtáját különíthetjük el aszerint, hogy az utazás az emberi lét mely szegmensére gyakorol nagyobb hatást. Mivel a modern társadalmak a munka és a szabadidő világa köré szerveződnek, ezért az előbbihez kötődőt hivatás-, az utóbbit szabadidős turizmusnak nevezzük. (Michalkó, 2012. 41. o.) A hivatás és a szabadidős turizmust elsődlegesen az utazási motiváció, a döntésben domináns szerepet játszó cél alapján tudjuk megkülönböztetni. A Forma-1 keresleti oldalról egyértelműen a szabadidős turizmus kategóriájába tartozik, hiszen az utazók motivációja a szórakozás, a szabadidő élvezetes eltöltése. 2.1.2. A szabadidős turizmus A szerző szerint szabadidős turizmus alatt tárgyaljuk mindazokat a turisztikai tevékenységeket, amelyek az emberek munkaidején kívüli, legtöbbször önálló döntésen alapuló időfelhasználásból erednek. A szabadidős turista bizonyos jogszabályi kereteken belül (vízumköteles országok esetében az illetékes hatóságoktól meg kell kérni a beutazási engedélyt) önmaga határozza meg azt a turisztikai célterületet, amelyet a rendelkezésére álló szabadidejében felkeres, ő dönt az utazásának időpontjáról, a meglátogatott helyen történőn tartózkodás hosszáról és természetesen a költségeket is saját maga fedezi. Fizikai értelemben véve, akár passzívan, akár aktívan szeretnénk eltölteni az adott utazást, igyekszünk olyan tevékenységeket kiválasztani, amelyek pozitív élményt, kikapcsolódást és kellemes időtöltést eredményeznek számunkra. A szerző állításához igazodva a turizmus formáiról gondolkodva, az utazás és tartózkodás külsőségekben tetten érhető megjelenése mellett a turisták élményeinek visszatükröződése, 6
valamint a felkeresett környezettel való kölcsönhatások jellemzői tekinthetők az osztályozás alapvető szempontjainak. Meg kell vizsgálni a programban részt vevők számát, összetételét, az általuk igénybe vett szolgáltatások jellemezőit, továbbá a társadalmi és természeti környezettel kialakított viszonyt, melynek köszönhetően meghatározható, hogy a turizmus mely formájával állunk szemben. Ez alapján a turizmus két, egymástól jól elkülöníthető formáját határozhatjuk meg: a tömeg, illetve az alternatív turizmust. A keresleti tényezőket figyelembe véve a Formula-1 egyértelműen az első kategóriába tartozik. 2.1.3. A tömegturizmus A tömegturizmus résztvevői olyan turisztikai szolgáltatásokat vesznek igénybe, amelyeket nagy tételben, legtöbbször standardizálva, közel azonos élményt nyújtva állítanak elő. A szó jelentésével ellentétben nem kizárólagosan az egyazon helyszínen vagy programban résztvevők magas számán van a hangsúly, sokkal inkább a kínált szolgáltatások fogyasztása révén szerezhető élmények sematikus, hasonló környezetben átélhető volta, az egyéni igények kielégítésének minimális lehetősége fejeződik ki benne. (Michalkó, 2012. 43. o.) A turizmus e formája esetében a turisztikai célterület nagymértékben befolyással van az utazási döntésre. A száguldó cirkusz helyhez kötött, ebből kifolyólag az érintett turisták egyetlen lehetősége az, ha az adott területre utaznak a fogyasztás végrehajtásának céljából. Mivel a sportág résztvevői hétvégéről-hétvégére más országba utaznak, a kedvelők, szurkolók átlépik az adott országok határait, s ezzel a nemzetközi turizmus részét képezik. 7
2.2. A turisztikai kereslet tényezői 2.2.1. A motiváció szerepe Ahhoz, hogy a turisztikai kereslet létrejöjjön alapvetően három tényező megléte szükséges: a motiváció, rendelkezésre álló szabadidő illetve a finanszírozási forrást jelentő diszkrecionális jövedelem. Amennyiben az említett három összetevő valamelyike hiányzik, a kereslet nem jöhet létre. A motiváció azonban kiemelt fontossággal bír, hiszen az egész folyamat ebből indul. Az igény akkor válik szükségletté, ha az realizálódik a fogyasztó elméjében. A motiváltság egy olyan állapot, amely meghatározza az egyén viselkedését, hiszen valamely szükségletének kielégítése befolyást gyakorol életének egy szakaszára. Az utazások indítékai az emberi sokszínűségből kiindulva rendkívül széles skálán mozognak. Ilyen motivációk lehetnek a szórakozás, pihenés, élményszerzés, verseny, sport, kikapcsolódás, új kultúrák, földrajzi helyszínek megismerése stb. Annak érdekében, hogy hatékonyan körvonalazhassuk az utazásra ösztönző döntés elemeit, azokra az indítékokra kell koncentrálnunk, amely arra készteti az utazót, hogy az adott szolgáltatáshalmazt, turisztikai desztinációt válassza. 2.2.2. A szabadidő jelentősége A szabadidő az egyének által leginkább áhított életelemnek tekinthető, ám ezzel ellentétesen megállapítható, hogy a szabadidőt nehezebb élvezni, mint a munkát. Célok és kapcsolatok nélkül az egyén motiváció nélkülivé válik, szorong. A turisztikai kínálat kialakításának legfontosabb eleme az, hogy olyan szolgáltatásokat nyújtsunk a látogatónak, amely számára minőségi élményt jelent. A célcsoportok lehatárolását követően arra kell koncentrálni, hogy a kommunikációs tevékenység segítségével arra ösztönözzük a fogyasztót, hogy a szabadidő eltöltése a turizmusra, azon belül a Formula-1-re összpontosuljon. A mai társadalom vevő az újdonságokra, a versenyre, az izgalmakra, ezért elsődlegesen e jellemzők mentén kell pozícionálni a terméket. 8
2.2.3. A jövedelem funkciója A jövedelem az elvégzett munka ellenértékeként kapott bért, tartós munkaviszony esetén rendszeres fizetést jelent, ami kiegészülhet a befektetésekből (bankbetét kamata, részvények osztaléka, ingatlan bérbeadása) származó profittal, esetlegesen a szerencsejátékok során szerzett nyereményekkel, örökséggel. (Michalkó, 2012. 60. o.) A szerző állítása szerint a turizmus és a jövedelmi viszonyok kapcsolatával összefüggésben kevés kutatási információ áll rendelkezésre. A gyakorlatban nincs pontos adat arra vonatkozóan, hogy a különböző fogyasztók esetében milyen összefüggés van a jövedelmi helyzet és az utazásra fordított költségek között. Megvizsgálva a turisztikai kínálatot megállapíthatjuk, hogy ugyanarra a turisztikai célterületre eltérő árakon, eltérő színvonalú szolgáltatásokat igénybe véve is el lehet jutni, így az elméletben a potenciális turista a diszkrecionális jövedelméhez igazodó árszínvonalat figyelembe véve hozhatja meg döntését az utazással kapcsolatban. 2.3. A turisztikai kínálat 2.3.1. A turizmus feltételrendszere A turizmus feltételrendszere azokat a potenciális és egyben optimális kereteket jelenti, amelyekben a turisztikai piac kialakulhat és versenyképessé válhat. A turizmus feltételrendszerének tárgyalásánál elsősorban a célterület és annak tágabb környezete felől közelítünk. Azt vizsgáljuk, hogy a célterület általános és helyi feltételei megfelelőek-e arra, hogy ott kialakulhasson és eredményesen működhessen a turizmus. (Michalkó, 2012. 82. o.) A feltételrendszer általános, és lokális feltételekből épül fel. Az általános feltételek alapvetően a célterületet, illetve annak tágabb földrajzi környezetét jelenti, míg a lokális feltételek a célterület turizmusának funkcionális működését befolyásoló társadalmi csoportok attitűdjeinek, viselkedési, megnyilvánulási formáinak összességét foglalják magukba. Kiemelt jelentőséggel bír a biztonságfaktor, amelynek szűk értelmezése a személy-és vagyonbiztonság, ám ez esetben nem kizárólag a turisták értéktárgyaira, irataira áhítozó bűnözők megállításáról van szó. A biztonságfaktor középpontjában az agresszió, a kórokozók, szennyezettségek elkerülése áll. 9
A fogadókészség- és képesség elemeiről csak abban az esetben beszélhetünk, ha az általános feltételek megléte adott. A fogadókészség alapvetően emberi tényezőkön alapul. A turisztikai szolgáltatásban résztvevők hozzáállását, vendégszeretetét, attitűdjét foglalja magába, amely lényeges részét képezi a vendégfogadásnak és ellátásnak. 2.3.2. A kínálat központi eleme: a vonzerő A könyv szerzőjének állítása szerint a turisztikai vonzerő a turizmus elméletének talán egyik legfontosabb és leginkább problematikus kategóriája. A szakirodalomban a turisztikai vonzerő szinonimájaként találkozhatunk a látnivaló, nevezetesség, vonzásadottság, vagy az angol nyelvből átvett attrakció elnevezéssel. A vonzerő függetlenül attól, hogy milyen névvel illetik, a kínálatnak ugyanazt az elemét kívánja kifejezni, ami a kereslet érdeklődését, figyelmét kiváltja. (Michalkó, 2012.) A turisztikai termékek legnagyobb része rendelkezik fizikai kiterjedéssel, azaz konkrét, kézzel fogható vonzerővel, melynek célja a látogatók minél nagyobb számú megszerzése, vonzása. Ettől eltekintve a fogyasztók fejében élő emocionális tényezők, információk is közreműködnek egy attrakció sikeres működtetésében. A száguldó cirkusz -t figyelembe véve a kínálat központi eleme a versenypálya, illetve az azt körülvevő infrastrukturális, valamint a nézők fogadására alkalmas tényezők. Ebben az esetben a konkrét vonzerőt nem maga a pálya, hanem az ott zajló folyamat, a versenyzés, illetve az azzal járó hangulat, légkör jelenti. A turisztikai termék komplex, összetett, rengeteg elem együttes összhangján alapul. A konkrét vonzerő mellett számos más tényező megléte, illetve meglétének minősége határozza meg, hogy alkalmas-e az adott attrakció a vendégforgalom tervezett számú fogadására. Ilyen összetevők a megközelíthetőség, a közlekedés, szállás, vendéglátás, egészségügy, biztonság, kommunikáció, ismertség és imázs. Az alábbi komponensek harmonikus, egymást elősegítő és támogató munkája elengedhetetlen ahhoz, hogy egy desztináció/attrakció sikeresen üzemeltethető legyen. 10
3. A Formula-1 kialakulása és szabályrendszere 3.1. A Formula-1 fejlődése 3.1.1. A kezdetek Napjaink autóversenyeiről, elsősorban a Forma-1-es viadalokról csak akkor beszélhetünk érdemben, ha a motorsportok történelemkönyvében visszalapozunk legalább egy évszázadot. Hogyan is kezdődött? (Dr. Lovász-Tamás, 1986. 9.o.) 1893-ban Párizsban az egyik helyi napilap szerkesztője arról panaszkodott, hogy egyre kevesebb példányt tudnak értékesíteni. Behívatta legügyesebbnek tartott riporterét az irodájába, és fizetésemelést ajánlott neki azért, ha előáll egy bombaötlettel, melynek következtében a lap ismét eléri a régi eladott példányszámot. A fiatal riporter nem tétlenkedett, s már másnap kiadott egy közleményt, miszerint: A kerékpár nagyon jó egy ember számára, a tandem szintén nagyon jó két ember számára. De mit tegyen a többi családtag? Egyedül a gépi erővel hajtott kocsi alkalmas ennek a problémának a megoldására. (Dr. Lovász-Tamás, 1986. 9. o.) Ezt követően az érintett újság minden erőfeszítésével arra törekedett, hogy előtérbe helyezhesse a közlekedésnek ezt az új forradalmi fajtáját. Ezt követően a szerkesztőség egy versenyt írt ki nagy pénzjutalommal, ahol részt vehetett minden fajta jármű, amely gáz, gőz, benzin vagy villamosság meghajtása alatt állt, és teljesítette a 4-5 km/órás tempót. A több száz jelentkező közül mindössze huszonöten feleltek meg a kritériumoknak. A 126 kilométeres távot a Peugeot nyerte meg. 1906-ban nagy szenzációt közölt a távíró: annak az autósnak, aki a legrövidebb idő alatt teljesíti a Peking-Párizs között 20000 kilométeres utat 10000 frankos jutalmat ajánlott egy párizsi újság. Az autóversenyekben rejlő pénzügyi potenciál már a XX. század elején nyilvánvalóvá vált az emberek számára. 3.1.2. Az autóversenyzés elterjedése Ezt követően a versenyek átterjedtek Olaszországba, Németországba, valamint Angliába. Németországban autóklubok alakultak, lezárt pályás versenyeket kezdtek rendezni. 1906-11
ban rendezték meg a világ első Grand Prix-jét, amit a franciaországi Le Mans környékén bonyolítottak le, amelyet a magyar származású Szisz Ferenc nyert meg. Az évek múlásával a technológiai fejlődés következtében egyre jobb autók kerülnek ki a műhelyekből. A járművek megbízhatóbbá, gyorsabbá váltak, teljesítményük növekvő tendenciát mutat. 3.1.3. A Formula-1 létrejötte Egymás után következtek a vetélkedők, amelyeken autóval mérték össze tudásukat a résztvevők. Az első és a második világháború hosszú évekre visszavetette az autóversenyzés népszerűségét, gyakoriságát. Az áttörést az jelentette, amikor 1950-re az FIA, a Nemzetközi Automobil Szövetség kiírta az első világbajnokságot. A hivatalos világbajnokság első versenyét az angliai Silverstone-ban tartották, amely mind a mai napig szerves részét képezi a Formula-1-es versenynaptárnak. A palackból a szellem kiszabadult, és az autók számának növekedésével párhuzamosan megindult a máig tartó versenyzés az autógyártók között. (Dr. Lovász-Tamás, 1986. 16. o.) A versenyelőírások illetve a szabályok folyamatosan módosulnak a körülmények változásaihoz igazodva. A XX. század közepén a száguldás illetve a sebességi mámor állt a sport középpontjában, ez a helyzet azonban mára átalakult. Elsődleges szempontot képvisel az autóversenyző és az autó biztonsága, valamint a pénzügyi bevételek realizálása. A korábbi autóversenyekkel szemben az FIA által létrehozott bajnokság célja az volt, hogy létrehozzon egy olyan megmérettetést, mely nem csupán egy verseny alapján dönti el, hogy ki a legjobb versenyző, hanem egy évben több, eltérő földrajzi helyszínen megrendezett viadal segítségével lehessen erre a kérdésre választ adni. A Formula-1 kezdeti időszakában az Alfa Romeók versenyautóinak nem volt ellenfele, sorra aratták a győzelmeket. Néhány év leforgása után azonban megjelent a Ferrari, melyek nem csupán megszorították, hanem átvették a domináns szerepet. Ezt követően számos további híres autómárka képviselteti magát a sorozatban, mint például a Maserati, a Honda, a Lotus és a Porsche. 12
1. ábra Versenyautó 1950-ből (www.oldracingcars.com) 3.1.4. Az 1990-es, 2000-es évek Az 1990-es évek jelentőst változásokat hoztak a sportágban, amelyek alapjaiban változtatták meg a versenyzési struktúrát. 1994-ben két halálos baleset is történt, melynek során Roland Ratzenberger és Ayrton Senna is életüket vesztették. A korábbi törekvések mellett szükségessé vált a biztonság nagyobb mértékű növelése, amely részben az autók teljesítményének redukálása révén volt megvalósítható. Az évtized elején még használatos elektronikai eszközök (ABS, kipörgés gátló) betiltásra kerültek, valamint az autók motorereje 750 lóerőről 650-re csökkent. Michael Schumacher 1995-ben szerezte meg első világbajnoki címét, majd a következő évben duplázott, amit követően a hosszú idő óta sikertelen Ferrari csapathoz igazolt. A XXI. század elején eddig példátlan módon, a Ferrari Michael Schumacher irányítása alatt öt egymást követő évben szerzett világbajnoki címet, mellyel (más rekordok őrzése mellett) azóta is a valaha volt legeredményesebb Formula-1-es versenyző. Ezt követően két sikertelen év után Michael először 2006-ban vonult vissza a versenyzéstől, miután legyőzőre talált Fernando Alonso személyében. A királykategória kapcsán két gumigyártó cég háborújáról is szót kell ejtenünk, amely hosszú évekig alapvetően befolyásolta a világbajnokság kimenetelének sorsát. A pályán lévő autók erőforrásaitól függetlenül a Michelin és a Bridgestone a saját kis csatáját vívta, 13
hogy minél hatékonyabb és tartósabb futófelületű abroncsokkal lássák csapataikat Az állandó csata végkimenetele az lett, hogy 2011-től csak egy abroncsokat biztosító beszállító maradt a sportágban: a Pirelli. 2. ábra Ferrari 1990-ből (www.ultimatecarpage.com ) 3.1.5. A száguldó cirkusz napjainkban A 2014-es év jelentős változásokat hozott a királykategória életébe. Alapvető módosítások történtek mind az erőforrások, mind a szabályrendszer területén. 2014-ben 25 év után visszatértek a turbómotorok a Formula 1-be. A 18 000 percenkénti fordulatra korlátozott V8-as, 2,4 literes motorok helyett V6-os, 1,6 literes turbómotorokat használnak a csapatok 15 000 percenkénti fordulattal. Az egy verseny alatt felhasználható üzemanyag mennyiséget 100 kilogrammban maximalizálták, amely az előző évi mennyiség kétharmadát teszi ki. A csapatoknak figyelembe kell venniük a súlykorlátozásokat is, mely szerint egy autó minimális súlya 691 kilogrammot kell, hogy legyen. Egyedülálló szabálymódosításnak minősül, hogy az utolsó versenyen a megszerzett pontok duplája kerül kiosztásra, amely döntés a világbajnokság végkimenetelének izgalmassá tétele miatt született. 14
3. ábra Ferrari 2014-ből (www.sport365.hu) 3.2. A sportág alapvető ismertetése 3.2.1. Az idény lebonyolítása, menete A Formula-1 a világ egyik legdrágább sportága, melyre a legnagyobb befolyással a brit Bernie Ecclestone, a Formula One Management (FOM) elnöke rendelkezik. 1950 óta évente rendeznek világbajnokságot, melynek során földünk legjelentősebb autómárkái képviseltetik magukat a viadalban. A versenyek során az első tíz célba érkező versenyző egy meghatározott pontrendszer alapján pontokat kap, amelyek a futamok során összeadódnak. A világbajnoki címet az a versenyző nyeri el, aki a szezon végén a legtöbb ponttal rendelkezik (pontegyenlőség esetén a jobb helyezés dönt). A versenyzésben csapatok vesznek részt (jelenleg 11), minden csapat két pilótát foglalkoztat. A pilóta személye bármikor változhat évközben, ha megsérül, vagy a csapat nem elégedett a teljesítményével. A csapat világbajnoki címet azon istálló nyeri el, kinek két pilótája a szezon során a legtöbb pontot szerzi meg. 3.2.2. Technikai szabályok A modern Formula 1-es autók hátsókerék-hajtásúak, nyitott pilótafülkével rendelkeznek, együlésesek, kerekeik nincsenek lefedve, a motort a versenyző mögött helyezik el. A karosszériák nagyrészt szénszálas anyagokból épülnek fel, melyek könnyűek és erősek. Minden konstrukción kötelező töréstesztet végezni, mielőtt engedélyt kapna a 15
versenyzésre. Egy autó tömegének a motorral, különböző folyadékokkal és a versenyzővel együtt minimum 691 kilogrammnak kell lennie. Az autók akár 350 km/órás sebességgel is haladhatnak, melyhez igen hatásos aerodinamikai berendezésekre van szükség, hogy a kellő leszorító erő gondoskodjon a biztonságos versenyzésről. A mai autókban szervórendszer segíti a versenyzőket a kormányzásban, akik ezzel együtt is kemény fizikai kiképzésnek vannak kitéve. A kormányon számos gomb és berendezés található, melynek segítségével a pilóta az autó bizonyos beállításait kontrollálhatja, kommunikálhat a csapattal, illetve az itt elhelyezkedő kézi váltó segítségével irányíthatja az autó sebességi fokozatait. Az autók úgy vannak kialakítva, hogy minél kisebb légellenállást eredményezzenek, ezzel növelve a sebességüket. Különböző légterelő elemek segítenek a nagyobb leszorító erő elérésében, amely a kanyarbeli sebesség növelését célozza meg. Az aerodinamikai egyensúly megléte mellett jelentős szerep jut az abroncsoknak is. 2009- től újra bevezették a slick, azaz teljesen sima felületű abroncsokat. Négyféle száraz időre alkalmas gumifajta létezik, amelyből a gyártó minden nagydíjhétvégére két fajtát engedélyez a csapatok számára, melyből mindkettőt használniuk kell az adott futam során. 2014-től újra visszatértek a V6-os turbómotorok a sportágba. A 2,4 literes motorok helyett 1,6 literes, 600 lóerős erőforrásokat használnak a csapatok. 3.2.3. A versenypályák jellemzői Minden évben több Grand Prix (nagydíj) kerül megrendezésre a világ számos helyszínén. Egy országban ugyanazon évben több verseny is megrendezésre kerülhet, de nem ugyanazon a néven (pl. a Német nagydíj és az Európa nagydíj). A versenyeket zárt, szilárd burkolatú, erre a célra fenntartott helyszíneken rendezik meg. Néhány helyszínen találkozhatunk azzal, hogy az adott hétvégére versenypályaként használt és lezárt terület az év többi napján a hétköznapi autóforgalom számára is használható. Egy versenypálya tipikus és elengedhetetlen része a rajt-cél egyenes, ahol felsorakoznak a pilóták az indulásnál, valamint ugyanezen a helyszínen látják meg a verseny végét jelző 16
kockás zászlót is. A célegyenes mellett közvetlenül található a bokszutca, ahol a csapatok garázsai helyezkednek el. A versenyautók működésével, karbantartásával, beállításaival kapcsolatos munkálatok itt zajlanak az istálló szakembereinek közreműködésével. A nagyközönség a pályától magas kordonokkal van elkülönítve. Az esetleges váratlan szituációk elkerülése érdekében a kordonok mellett számos biztonsági őrt találhatunk a pálya teljes területén, akik felügyelik a zavartalan lebonyolítást. 4. ábra A texasi versenypálya (www.livef1.it ) 3.2.4. A nagydíjhétvégék jellemzői Egy Forma-1-es versenyhétvége alapvetően 5 fő eseményből áll: 3 szabadedzés, egy időmérő edzés, valamint a futam. A szabadedzések során a csapatok tökéletesíthetik az adott pályához illő technikai beállításokat, finomíthatják az aerodinamikát, és feltérképezés alapján információt szerezhetnek a pálya állapotáról. Az időmérő edzés a szombati napon esedékes, amikor a versenyzők a legjobb köridő alapján rangsorolásra kerülnek a vasárnapi futam rajthelyeit illetően. A versenytávban apró eltérések észlelhetőek, de általánosságban megállapítható, hogy annyi kört futnak az adott pályán, hogy a teljesített táv hozzávetőlegesen háromszáz kilométert tegyen ki. A megmérettetés során minden versenyzőnek legalább egyszer ki kell látogatnia a bokszba, ahol kerékcserét, valamint apró módosításokat hajthatnak végre az autón. A versenyt az nyeri, aki a jellegzetes kockás zászlóval történő leintést követően elsőként halad át a célvonalon. 17
3.2.5. Balesetek és biztonság A sportágban számos súlyos baleset történt már, főként a korábbi időszakban. A jelenlegi technológia és biztonsági rendszer megléte mellett számos haláleset elkerülhető lett volna. Ma a versenypályák mindegyikében külön kórházak találhatóak. A mentést a balesetet követően legfeljebb 15 másodperccel meg kell kezdeni. A szénszálas anyagoknak köszönhetően az autó elnyeli az ütések legnagyobb részét. További biztonságot nyújt a HANS, amely megakadályozza, hogy egy esetleges baleset során a versenyző feje túlságosan előrebiccenjen, elkerülvén a csigolya-és nyaki sérülések veszélyét. Veszélyhelyzetekben, vagy a versenyzést lehetetlenné tévő csapadékmennyiség esetén a pályára küldik a Safety Car -t, amely mögé a pilóták felsorakoznak. Ha ez az autó a pályán tartózkodik tilos előzni, és köteles minden versenyző az ő tempóját tartani. A futam közben zászlók alkalmazásával informálják a versenyzőket, ha valamilyen veszélyes helyzet adódik a pályán. A zászlók lengetését a védőkorlát mögött elhelyezkedő pályabírók hajtják végre, akikre magas felelősség hárul. 5. ábra Robert Kubica balesete 2007-ben (www.reddit.com) 18
4. A sport, mint termék 4.1. A sporttermék különleges jellemzői A termék célja, hogy a fogyasztók szükségleteit kielégítse. A sport bármely formáját értékesítő vállalkozásoknak/szervezeteknek ismerniük kell, hogy melyek azok a szükségletek, amelyeket a sport kielégít, továbbá mely termékjellemzők alkalmasak bizonyos igények kielégítésére. Sportmarketinggel, sportmenedzsmenttel foglalkozóknak ismerniük kell a sportot mint olyan jellemzőkkel rendelkező terméket, amelyet tulajdonságai különlegessé tesznek, és értékesítését befolyásolják (Hoffmann Istvánné, 2007a, 134.o.) A termékről általánosságban megállapítható, hogy a vevők elsősorban előnyöket, nem pedig fizikai termékeket vásárolnak, amellyel szükségleteiket kielégítik. Nem történik ez másképp a sporttermék esetében sem. A sporttermék fogalma alatt minden olyan jószágot értünk, azaz terméket, szolgáltatást és ezek kombinációját, amely a sportnézők, -résztvevők, a sportban szponzorként/támogatóként és közvetítőként megjelenők igényeit hivatott szolgálni. A meghatározás szerint a sport több szinten válik termékké - az egyén számára, aki nézőként vagy résztvevőként támaszt keresletet a sport iránt, - a szponzor/támogató számára, amely a sport finanszírozásában üzleti vagy más alapon vesz részt, - a média számára, amely a sportesemény közvetítése iránt jelentkezik kereslettel. (Hoffmann Istvánné, 2007b, 134.o.) A sporttermék tartalmaz kézzelfogható, és elvont elemeket egyaránt. Magába foglalja a tárgy anyagi valóságát, a kialakult elképzeléseket, vágyakat és véleményeket egyaránt. A sportszolgáltatások minden más szolgáltatáshoz hasonlóan nem rendelkeznek anyagi formával, megfoghatatlanok. A sporteseményeken résztvevő nézők is mindössze élményben részesülnek, semmilyen anyagi formával nem gazdagodnak, kivéve az emlékezetükbe soha vissza nem térő élményt. A sporttermék a legtöbb esetben csak egy alkotórésze a teljes szórakozási csomagnak, ritkán kerül önmagában fogyasztásra. Szinte mindig együtt jár egyéb termékek fogyasztásával: sör, mogyoró, üdítőital, a szünetben műsorok, sorsolások, reklámok. Ez azt 19
jelenti, hogy a sport, a termékmag elválasztható a körítéstől, amely gyakran a lényegévé válik az eseménynek. Megállapítható, hogy a vevő nem terméket, hanem szükséglet kielégítést vásárol. Ez adott esetben azt jelenti, hogy nem egy konkrét sportcipőt, hanem kényelmet szeretne a lába védelmére. Ebből kifolyólag a sportcipőnek olyan anyagból kell készülnie, amely biztosítja a láb védelmét, ez tehát a termék magja. A termékmag kiegészülhet további előnyökkel, például a talp stabilitása, a szín, a fűzési mód jellemzői alapján. A sportesemény végeredményének alakulására a szervezőknek nincs hatása, ezért nekik a termék kiterjesztésével kell törődni. A sportmarketing területén nem csupán a győzelem motiválhat, a teljes termékcsomagnak nagy jelentősége van. 4.2. A sporttermék sajátos vonásai A sportot sajátos természete, alapértékei, megnyilvánulási formái teszik különleges termékké. A sport olyan sajátos jellemzőkkel bír, amely a szokásostól eltérő marketing megközelítést követel meg. Ezek elsősorban a nem tárgyiasult sporttermékekre igazak, de egyes esetekben a fizikai dimenziókkal rendelkező javakra is érvényesek (Hoffmann Istvánné, 2007c, 136.o.) - Előre jelezhetetlenség, bizonytalan kimenet: A verseny egyik legegyedibb, valamint legvonzóbb tulajdonsága, hogy a végkimenetel előre nem ismert. Az előrejelzések bizonytalanok függetlenül attól, hogy szakértőtől, vagy fogyasztótól származik. Ezen bizonytalanság a felelős azért, hogy a sportot különleges termékként kezeljük. A bizonytalan kimenetelből származó váratlan eredmény vonzó a közönség számára, ez generálja az izgalmat, amely áthatja az eseményt. - Ellenőrizhetetlenség: A bizonytalan végkimenetel hatást gyakorol a marketingtevékenységre is, hiszen az eladásra kínált termék elemei nem kontrollálhatóak az eladó által. Az esemény sikere, a néző elégedettsége a játékosoktól, nézőktől függ, csupán a kiegészítő szolgáltatások ellenőrizhetőek: büfé, standok, ruhatár. - Érzelmi érintettség, univerzalitás: A sport iránt valamilyen szinten minden ember érdeklődik. A játék mindig győztesekből, és vesztesekből áll, amely erősen befolyásolja egy fogyasztó megítélését a termék hasznosságával kapcsolatban. Amennyiben a néző által kedvelt versenyző győzelmet ér el, pozitív élményekkel 20
távozik. Abban az esetben, ha kedvence nem szerepel jól, negatív érzésekkel fog távozni a helyszínről, amely akár még abban is szerepet játszhat, hogy később megjelenik-e az adott ember keresletként ugyanezen sportesemény keretében. - Közösségi fogyasztás: A sport közössége tevékenység, mivel jellemzően csoportosan veszünk részt a sporttermékek elfogyasztásában, s így elégedettségünk a többiek érzelmeitől is függ. Akár professzionális, akár szabadidős sportágat vizsgálunk, a marketingtevékenységet csoportokra kell irányítani. (Hoffmann, 2007a) 4.3. A sporttermék összetevői Ha eladhatósági szempontból vizsgáljuk a sportágakat, bár kedvelői valamennyinek akadnak, azok nem egyformák. Minden sportág rendelkezik sajátos vonásokkal, amellyel vonzóbbá válhat. A Forma-1 esetében ide sorolnám a gyorsaságot, izgalmat, előzéseket, szélsőségesebb rajongók esetében az ütközéseket, nehéz körülmények között való versenyzést. Ezzel egyetemben a sportesemények és azok sztárjai sem választhatóak el egymástól, hiszen a nagy nevek rengeteg nézőt vonzanak, sőt léteznek olyan esetek is, ahol a teljes hatás egy-egy sztárra van építve. A jól szervezett verseny a sport egyedi tulajdonságai miatt mindig elégedettséget nyújt a nézők egy bizonyos részének. Felfogható valóságos drámaként, hiszen valaki számára jól, valaki számára pedig csalódást keltően végződik. Az itt kialakult feszültséget oldani kell a sporttermék kiterjesztésével, olyan szórakozást is nyújtva, amely nem áll közvetlen kapcsolatban magával a termékkel. A sportesemények esszenciális szereplője a jegy, melynek marketingfunkciója nem mindig definiált a menedzserek által. Hoffmann Istvánné könyve alapján a jegy funkciója, hogy: - belépésre jogosít az adott rendezvényre - eligazít a helyszínről - eligazít a helyről, amit a néző elfoglalhat - eligazít az árról, és - tájékoztat az eseményről, az általános magatartási szabályokról. (Hoffmann, 2007b) 21
A jegy marketingpotenciálja is jelentős, hiszen hátoldala remekül használható reklámhordozó eszközként, funkciót tölthet be promóciós eszközként, vagy kedvezményt nyújthat étteremben, a sportesemény helyszínén vagy azon kívül. A létesítmények a sporttermék fizikai, megfogható részei, így az elfogadásban fontos szerepet töltenek be. Ezen létesítmények lehetnek béreltek, vagy a sportszervezet tulajdonában állnak. A tulajdonosok arra törekszenek, hogy ezen területeket reklám céljára is felhasználják, hiszen az itt található felületek értékes reklámhordozók. A televíziós társaságok megpróbálják kihasználni az összes rendelkezésre álló lehetőséget, és megfelelő hatásidőt kaphatnak reklámjaikra. A legtöbb esetben a stadionpalánkokon elhelyezett reklámfelületek bevétele a tulajdonost illeti. A logóval ellátott ruházat, a csapat, vagy a klub színeiben készült termékek a szurkolókkal való kapcsolattartás fontos elemei, amelyeket meg lehet vásárolni. Ezen eszközök mindamellett, hogy hozzájárulnak a rajongókkal való szoros kapcsolat kialakításához és fenntartásához, komoly bevételi forrást jelenthet az értékesítést követően. A személyzet és a kiszolgálás is meghatározó részét képezi a sikernek. Ezekkel az emberekkel asszociálják az eseményt, illetve ők közvetítenek pozitív, vagy negatív információkat a szurkolóknak. Saját viselkedésükkel befolyásolhatják a néző magatartását, de a személyzet hibás viselkedése tönkreteheti az egész sporteseményt. Ezen személyek. mint jegyeladók, kezelők, fenntartók, karbantartók, vendéglátósok elemi alkotórészei a terméknek, és ebből kifolyólag annak elfogadásában, minősítésében is szerepet játszanak. A sporttermék tehát kiterjesztett termékké alakul, hiszen a fogyasztás konkrét tárgyiasult termékekre is kiterjed a termékmag mellett. További fontos jellemző az imázs, hiszen kedvező vagy kedvezőtlen imázs alakulhat ki egy csapatról annak teljesítményén keresztül, a sportlétesítmény berendezéseinek állapotán keresztül, vagy a költségek kapcsán. Az imázs építésének fontos részét képezi a jó minőség, amire a márkatulajdonosok törekedni szoktak. (Hoffmann, 2007c) 22
5. Sportmarketing 5.1. A sportmarketing helye, szerepe a sportban A sportmarketing olyan tevékenységek összessége, amelyek a sportfogyasztó szükségleteinek és igényeinek kielégítésére irányulnak cserefolyamatokon keresztül. A sportmarketingnek két fő területe fejlődött ki: a sporttermékek és sportszolgáltatások marketingje közvetlenül a sportot fogyasztóknak, és az egyéb fogyasztói és ipari termékek vagy szolgáltatások marketingje a sportot promóciós eszközként használva. (www.sportsmarketing.hu) A sport, valamint a vele kapcsolatban megjelenő sportruházati termékek, sportszerek illetve az ezekkel kapcsolatos szolgáltatások vállalkozási lehetőséget adnak, melyben magas potenciál tornyosul azok számára, akik ebben az irányban szeretnétek bevételt generálni. 5.2. A sport, mint kommunikációs stratégia Magyarországon a sportnak a marketingstratégiában kevés szerep jutott politikai tevékenységeknek köszönhetően. A rendszerváltás, illetve a piacgazdaság kialakulásának induló lépései megváltoztatták ezt a képletet. Az 1980-as évek közepén már jelen voltak bizonyos piaci jellemzők (vállalati gazdasági munkaközösségek), emiatt már részben a marketing is szerepet kapott. A multinacionális cégek és reklámjaik piaci jelenléte arra ösztönözte a magyar szereplőket, hogy részt vegyenek a versenyben. Nőtt a kereslet az ilyen szakképzettségű emberek iránt, a médiapiacon beindult a verseny, s egyre elterjedtebbé vált a marketing és a reklám fogalma hazánkban. (Kiss Szabó, 2004a) 5.3. Ízlésformálás, termékbemutatás Világszerte jellemző, hogy a sport-rendezvényeken számos módon jelenítik meg a céget, márkát és terméklogót. Ezeken a rendezvényeken a csapatok, versenyzők is rendelkeznek egy értékkel, szakmai árral. Fontos megjegyezni, hogy az érintett szereplő által nyújtott teljesítmény nem függ attól, mely szponzor jelképét viseli a ruháján/autóján, viszont nélkülözhetetlen anyagi forrásokra van szükség. 23
A híres csapatokat, versenyzőket elsősorban sikeres sportban nyújtott teljesítményük alapján kedvelik és jegyzik meg, nem pedig támogatóikról. Itt a termék maga a csapat, maga a sportoló, amely életgörbével, árral, költséggel stb. rendelkezik. (Kiss Szabó, 2004. 103.o.) Az értéket a versenyző neve, és a hozzá kapcsolható teljesítmény adja. A szponzorok kiléte változhat, de a termék neve nem, hiszen ez alapján beazonosítható az egyén. Napjainkban a világon szinte minden nagyméretű cég szponzorál valamilyen sportesemény, csapatot, versenyzőt. Óriási verseny folyik a legnagyobb rendezvényeken való szponzori megjelenítésért a médiában. A nagyközönség számára a cégek, márkák nevével ellátott egyedek szerepet vállalnak az ízlésformálásban, termékformálásban, bemutatásban, valamint a fogyasztási szokások kialakulásának folyamatában. 5.4. A fogyasztás ösztönzése Számtalan mód létezik arra, hogy a vásárlót (végső fogyasztót) ösztönözni tudja. Ezen eszközöknek hatása azonban döntő részben rövid távú, viszont segíti a reklámtevékenység finomhangolását, a fogyasztói tudatban való elhelyezését. A világ bármely pontját vizsgálva megállapítható, hogy egy adott fogyasztó befolyásolásában a legnagyobb szerepet a reklámeszközök és a reklámhordozók játsszák. Ha bekapcsoljuk a televíziót, bármely sporteseményt megtekintve számos márkával, céggel találkozhatunk, akik képviseltetik magukat a reklám felületeken. A sportújságokban rengeteg hirdetéssel találjuk szembe magunkat, amely szintén kiemelkedő, hiszen olvasottságuk igen magas. A racionális, valamint emocionális tényezők sem elhanyagolhatók, melyek a résztvevőben, fogyasztóban keletkeznek. A kiemelkedő versenyzők, csapatok támogatása ösztönzi az értékesítést, jó imázs keltését célozza, megbízhatóságot, versenyelőnyt sugároz az adott termékről, márkáról. Komoly fogyasztói ösztönzésnek tekinthető az is, amennyiben egy termék megjelenítője egy világhírű sportember, főként, ha róla neveznek el egy-egy kifejlesztett terméket. (Kiss Szabó, 2004b) 24
5.5. A reklám A reklám olyan marketingeszköz, amely az értékesítés előmozdítására irányul, általában egyirányú, tömegszerű, rövidtávon ható taktikai fegyver. (Kiss Szabó, 2004. 107. o.) A reklámozás alapvető jellemzői közé sorolható a személytelenség, amely azt jelenti, hogy a közönséget szólítja meg, illetve a kommunikáció nyilvános. Tömegesen jelenik meg, mindenütt jelen van, azonban egyoldalú, mivel a befogadók közvetlenül nem jeleznek vissza. Napjainkban e tevékenység szükségessége vitathatatlan, azonban mennyisége, formája, agresszivitása irányítás alá szorul. Tárgyát képezi az adott termék paramétereinek, tulajdonságainak ismertetése, ára, esetleg a beszerzés helye és ideje, valamint az eladási kondíciók. Ezen tényezőkről való tájékoztatás elengedhetetlen ahhoz, hogy érdeklődést érjünk el a fogyasztók körében. A silverstone-i futamot azzal reklámozták, hogy a rendezők mindenre felkészültek, még a hazai pilóta, Lewis Hamilton buldogjára, Roscoe-ra is, akinek pofás kutyaólat (műcsonttal, a gazdi fényképével, sőt VIP-belépő-tartóval) állítottak fel a paddockban. 5.6. Reklámeszközök és hordozók 6. ábra Meghökkentő reklám (www.borsodonline.hu) A reklámozás kommunikációs tevékenység, melynek során az információ a reklám mondanivalója, üzenete eljut a vásárlókhoz, reklám befogadójához. (Kiss Szabó, 2004. 109. o.) 25
Számos kommunikációs csatorna felhasználható ahhoz, hogy az üzenet célba érjen (szöveg, képek stb.) A felhasznált eszközök skálája meglehetősen széles, feladatuk a gondolat illetve az információ érzékelhetővé, fogyaszthatóvá tétele. Ma már a világon mindenütt a leghatékonyabb reklámmédia a televíziós reklám (Tóth, 2009. 241. o.) E tevékenység költsége azonban olyan nagy, hogy csak nagy volumenű értékesítés esetén kerülhet szóba. Ilyen esetnek tekinthető az, amikor egy világszerte közismert sporteseményen helyezheti el az adott cég reklámját, s ismertetheti meg őket a fogyasztókkal, vagy fenntartó reklámot folytatva emlékezteti őket saját termékére. A szerző szerint egyre nagyobb szerepet kap az internetreklám, amelynél több tényezőt is figyelembe kell venni. A klasszikus reklámhordozók esetében nagyon jó megoldás a szalagcímreklám. Ezt az oldalak esetében általában a lap tetejére rakják, ami bár látszólag egyszerű és hatékony megoldás, valójában zavarja a szörfölőt. (www.formula1.com), A személyek releváns információkat keresnek, azaz megfogalmazható, hogy a fogyasztó megy a reklámhoz, és nem fordítva, mint a hagyományos média esetében. Ugyanakkor hasznos az, ha a vállalat/szervezet a saját márkanevének megfelelően regisztráltatja magát az interneten így az adott személy könnyen megtalálhatja a keresett honlapot. Nagy jelentőséggel bír továbbá, hogy a honlap szerkesztése egyszerű, világos, könnyen áttekinthető és teljes mértékben informatív legyen. A szerző állításának megfelelően a reklámozás nemzetközileg talán legvitatottabb területe a dohánytermékek, alkoholos italok reklámja. Évekkel ezelőtt az Európai Unió Bizottsága elrendelte, hogy 2006-ig minden dohánytermékkel kapcsolatos reklámot meg kell szüntetni, amelyet sokan elképzelhetetlennek tartottak, hiszen 2000 októberében született meg a döntés arról, hogy minden legális termék forgalmazójának joga van azt reklámozni. A kételkedők azonban kénytelenek voltak kételyeiktől megszabadulni, és alkalmazkodni az új viszonyokhoz. 26
6. SWOT-elemzés A SWOT-analízis definícióját Józsa (2005) munkássága alapján írtam le. A SWOT egy mozaikszó, mely az erősségek (strengths), gyengeségek (weaknesses), lehetőségek (opportunities), veszélyek (threats) szavak angol kezdőbetűiből állítható össze. Az elemzés célja, hogy feltárja egy vállalat életében egy adott termékben/szolgáltatásban/folyamatban rejlő piaci tényezőket, s ezáltal segítése a menedzsmentet a döntéshozatalban, a stratégiai célok kialakításában. Elsődleges előnye az, hogy egyszerűen elkészíthető, nem igényel szakértelmet, mindössze az adott vállalkozás vagy iparág piaci jellemzőinek ismeretét. Elkészítése egyszerű, illetve rövid időt vesz igénybe, ebből következően alacsony költségvonzattal jár. A vállalat erősségei közé sorolható, hogy miben képvisel versenyelőnyt az adott cég, illetve milyen dimenziókra, tényezőkre építkezhet a jövőben. Az erősségek javításában sokat segíthet a megfelelő szakemberek alkalmazása. A gyengeségek azok a jellemzők, amelyeket fejlesztendő területeknek is neveznek. Jellemzően azok a tényezők tartoznak ide, ami miatt elégedetlen a fogyasztó, vásárló. A gyengeségek kialakulhatnak akár erősségekből is, amennyiben elhanyagolttá válnak bizonyos faktorok. Természetesen a gyengeségek is átalakíthatók erősségekké, amennyiben kellő odafigyeléssel, szakértelemmel és problémamegoldó készséggel rendelkezik a menedzsment. A lehetőségek a környezet naprakész ismeretét foglalják magukba. A lehetőségek hatékony kihasználása biztosíthatja, nagymértékben növelheti a szervezet eredményes működését. A veszélyek a vállalat hatáskörén kívül eső tényezők, mint például új versenytársak megjelenése, fogyasztói szokások változása, melyet a cég nem tud időszerűen módosítani. A SWOT-elemzés során egy négy részre osztott táblázatban felsoroljuk, súlyozzuk és összesítjük az adott tartozó információkat, ezt követően kapcsolatot próbálunk létrehozni közöttük. Ennek során kiderül, hogy az erősségek milyen további lehetőségek kiaknázását segítik, mely területeken teszik lehetővé a veszélyek elhárítását, valamint a veszélyek közül melyek akadályozzák a lehetőségek kihasználását, illetve a tényleges veszélyek elhárítását. 27
7. A Hungaroring 7.1. A magyar nagydíj rövid története A magyar nagydíj a Formula-1 egyik versenye, amelyet 1986 óta megszakítás nélkül - rendeznek meg a Budapest melletti Mogyoród község külterületén található Hungaroring versenypályán. Ezt megelőzően egy alkalommal, 1936-ban rendeztek Grand Prix futamot Magyarországon, amely nem tekinthető hivatalos versenynek, és nem is osztottak pontokat a legvégén. Néhány átalakítást követően 2003-ban jött létre a jelenlegi vonalvezetés, melynek hossza 4381 méter. 1935-ben kapta meg a rendezés jogát az akkori Királyi Magyar Automobil Club, s elsőként május elején szerepelt a versenynaptárban a futam, de a rendezők kérésére a dátum módosult júniusra. Az 1980-as évek elején Bernie Ecclestone úgy határozott, hogy Formula-1 nagydíjat rendez valamelyik szocialista országban. Kezdetben a Szovjetunióval folytatott tárgyalásokat, de 1983-ban kudarcba fulladt próbálkozása. Ezt követően számos más ország is a lehetőségek között szerepelt (Kína, Jugoszlávia, Csehország), ám Rohonyi Tamás, Brazíliában élő magyar üzletember indítványára Ecclestone Budapestre látogatott. Még ebben az évben megkezdődtek a tárgyalások, melynek sarkalatos pontja a pontos helyszín kiválasztása volt. A választás az M3-as autópálya közelében lévő Mogyoród melletti homokos területre esett. A pálya tervezését a Gazdasági Társulás megbízásából az Aszfaltútépítő Vállalat mérnökei, Papp István és Gulácsi Ferenc végezték. A Hungaroring számítógéppel való tervezése világviszonylatban is újszerűnek számított. A munkálatok 1985. október 15-én kezdődtek meg, s bár a kedvezőtlen időjárási körülmények akadályozták a haladást, a terv nyolc hónap alatt, határidőre elkészült. Az első nagydíjat ezen a helyszínen 1986-ban rendezték meg, melyet Nelson Piquet nyert meg. A magyar verseny hossza 70 kör, melynek megtétele Formula-1-es autóval megközelítőleg 110 percet vesz igénybe. Mind az időmérő edzésen, mind pedig a versenyen futott legjobb köridő Michael Schumacher nevéhez fűződik, aki 2004-ben állította be a pályacsúcsot. 28
7.2. A magyar nagydíj szervezési háttere A nagydíj 1986-os indulása óta kormányoktól függetlenül mindig támogatásra talált, bármekkorára nőtt a rendezésért fizetendő jogdíj, és bármekkora volt a nézőszám. Az 1990-es években még csak évi 4-6 millió dollárról szóltak a híradások, az első Orbánkormány regnálásának végén 2002-ben ugrott 10 millió dollár fölé az összeg, ráadásul évi 10 százalékos díjnövekedés kikötése mellett. Tavaly már 25 millió dollár felett járt a Formula One Administration Ltd.-nek fizetendő tétel, igaz, időközben sikerült lealkudni a díjemelést évi 7,5 százalékra (Bedő-Vitéz, 2013a, 63.o.) A magyar kormány, miután a különböző kimutatásokból egyértelműen bebizonyosodott, hogy a jogdíjra kifizetett milliárdok busásan megtérülnek az ország számára, garanciát vállalt a Magyar Nagydíj újabb, öt évre való megrendezésére, így aláírásra került a 2017 és 2021 közötti időszakról szóló szerződés. Bernie Ecclestone-nak természetesen vannak elvárásai, mint például a pálya teljes újraaszfaltozása, ami a tavalyi évben meg is történt. ( (Bedő-Vitéz, 2013b, 63.o.) - árulta el Gyulay Zsolt, a Hungaroring Sport Zrt. elnökvezérigazgatója. A 2013-as nagydíjhétvégén szerződéshosszabbításra került sor, amely biztosítja azt, hogy a Hungaroring versenyhétvégének ad otthont 2021-ig, s a jogdíjat továbbra is a költségvetés állja. Magyarország átlag alatti költséget fizet abból eredően, hogy Ecclestone kötődik a pályához, hiszen nyomvonalát ő maga tervezte. Ezzel együtt tavaly a költségvetésből már 6,88 milliárd forint érkezett a Hungaroring Sport Zrt.-hez (Bedő-Vitéz, 2013c, 63.o.), mely a mogyoródi pályát üzemeltető, többségi állami tulajdonú szervezet. Tényként kezelendő azonban, hogy a rendezésből nincs kivehető profit. A Hungaroring tavaly jelképes, 9,6 millió forintos nyereséget mutatott ki, de arra esélye sincs, hogy állami mankó nélkül saját bevételeiből nyereséget termeljen. A cég állapotára jellemző, hogy máig nem heverte ki a pálya eddigi legnagyobb átalakítására tíz éve felvett egymilliárd forintos beruházási hitelt. (Bedő-Vitéz, 2013d, 63.o.) Fény derült arra is, hogy mennyit fizet a magyar állam egy futam megrendezéséért. A 2012. június 26-án megjelent Magyar Közlönyben szerepelt, hogy több mint 600 ezer dollárral emelkedett a megrendezés jogdíja, mely összege körülbelül 6,1 milliárd forintnak felel meg. Ezt követően számtalan tanulmány jelent meg azzal kapcsolatban, vajon megérie az országnak erre az egyetlen sporteseményre ennyi pénzt költeni. Az érintettek véleménye szerint nem kell a Hungaroring mérlegét elemezni, hozadéka nemzetgazdasági szinten értékelendő. 29