Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg 8900 Zalaegerszeg, Gasparich Márk u. 18/A Telefon: +36-92-509-900

Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg 8900 Zalaegerszeg, Gasparich Márk u. 18/A Telefon: +36-92-509-900 FELHASZNÁLÁSI FELTÉTELEK (felhasználási engedély) Ez a dokumentum a Budapesti Gazdasági Főiskola Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg Könyvtárának online szakdolgozat-archívumából származik. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illetik. Ha a szerző vagy tulajdonos külön is rendelkezik a dokumentum szövegében a terjesztési és felhasználási jogokról, akkor az ő megkötései felülbírálják az alábbi megjegyzéseket. Ugyancsak ő a felelős azért, hogy ennek a dokumentumnak az elektronikus formában való terjesztése nem sérti mások szerzői jogait, jogviszonyát vagy érdekeit. Az archívum üzemeltetői fenntartják maguknak a jogot, hogy ha kétség merül fel a dokumentum szabad terjesztésének jogszerűségét illetően, akkor töröljék azt az online szakdolgozattár állományából. Ez a dokumentum elektronikus formában szabadon másolható, terjeszthető, de csak saját célokra, nem-kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz, változtatások nélkül és a forrásra való megfelelő hivatkozással használható. Minden más terjesztési és felhasználási forma esetében a szerző/tulajdonos engedélyét kell kérni. Ennek a copyright szövegnek a dokumentumban mindig benne kell maradnia. A szakdolgozat szerzője a dokumentumra vonatkozóan az alábbi felhasználási engedélynyilatkozatot tette: Hozzájárulok, hogy szakdolgozatomat a főiskola könyvtára az Interneten megjelenítse. Az Interneten történő megjelenítés (közzététel) feltételei: - a közzététel kizárólag oktatási és tudományos, nonprofit célú, - a szerző hozzájárulása a hatályos szerzői jogszabályok értelmében nem kizárólagos, időtartamra nem korlátozott felhasználási engedély, - a felhasználás, terjesztés a kutatást végző felhasználók számára, magáncélra ideértve a másolatkészítés lehetőségét is csak úgy történhet, hogy az a felhasználó(k) jövedelemszerzése vagy jövedelemfokozása célját közvetve sem szolgálhatja és nem-kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz is csak változtatások nélkül, és a forrásra való megfelelő hivatkozással használható, - a szerzői és tulajdonosi jogok, valamint az üzleti célú felhasználási lehetőségek továbbra is a szerzőt illetik.

BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA GAZDÁLKODÁSI KAR ZALAEGERSZEG Az MTD Hungária Kft. vagyoni helyzete, a költség és az eredmény alakulása, elemzése a beszámolók adatai alapján Belső konzulens: Némethné Dr. Gergics Márta Külső konzulens: Kőrösi Gizella Hortobágyi Bence Nappali tagozat Számvitel szak Vállalkozásszervező szakirány 2011

Tartalomjegyzék TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés 3 1. A vállalkozás bemutatása 4 2. A vállalkozás számviteli politikájának ismertetése 8 3. A vagyoni helyzet elemzése 13 3.1. A vállalkozás vagyoni helyzetének legfontosabb jellemzői 13 3.1.1. A mérleg eszköz oldalának nagyvonalú vizsgálata 13 3.1.2. A mérleg forrás oldalának nagyvonalú vizsgálata 18 3.2. A vagyoni helyzet részletes elemzése 19 3.2.1. Befektetett eszközök fedezete 19 3.2.2. Tárgyi eszközök fedezettsége 20 3.2.3. Eszközök fordulatszáma 21 3.2.4. Tárgyi eszközök elhasználódottsága 21 3.2.5. Tárgyi eszközök megújítási mértéke 22 3.2.6. Tárgyi eszközök hatékonysága 23 3.2.7. Készletek forgási sebessége 23 3.2.8. Saját tőke növekedési mutató 24 3.2.9. Tőkeerősség 25 3.2.10. Tőkefeszültség mutatója 25 3.2.11. Tőkearányos adózott eredmény 26 4. Pénzügyi helyzet elemzése 27 4.1. Pénzügyi helyzet elemzése likviditási mutatók alapján 27 4.1.1. Likviditási ráta (Rövid távú likviditás I.) 27 4.1.2. Likviditási ráta (Rövid távú likviditás II.) 28 4.1.3. Likviditási gyorsráta 28 4.1.4. Készpénz likviditási mutató 29 4.1.5. Dinamikus likviditás 30 4.1.6. Hitelfedezettségi mutató 30 4.1.7. Vevők és szállítók forgási sebessége 31 4.1.8. Eladósodottság foka 33 4.1.9. Nettó eladósodottság foka 34 1

Tartalomjegyzék 4.1.10. Rövid távú eladósodottság 34 4.2. A cash flow-kimutatás elemzése 35 5. A vállalkozás jövedelmezőségének vizsgálata 40 5.1. Jövedelmezőség és hatékonyság vizsgálat elméleti összehasonlítása 40 5.2. Jövedelmezőségi mutatók elemzése 41 5.3. A jövedelmezőséget befolyásoló tényezők elemzése 44 6. Összefoglalás 49 Irodalom jegyzék 52 Ábrák és táblázatok jegyzéke 54 Mellékletek 56 Nyilatkozat 69 2

Bevezetés BEVEZETÉS Az MTD Hungária Kft.-vel szakmai gyakorlatom megkezdésekor kerültem kapcsolatba. A márkát már régóta ismertem, néhány termékét használom is rendszeresen. Ezen fogyasztói tapasztalatom alapján egy megfizethető áron minőségi szerszámokat gyártó és forgalmazó cég képe alakult ki bennem. Remek alkalomnak tartottam, hogy egy számomra érdekes vállalkozásnál tölthettem el a főiskolai tanulmányaim utolsó félévét, bepillantást nyerve annak működésébe. Ott tartózkodásom első hetében átnéztem a cég utolsó beszámolóját és ez adta az ötletet a témaválasztáshoz. Ebből következően esettanulmány jellegű dolgozatot készítettem. Elemzésem a kft. 2008., 2009. és 2010. évi beszámolói alapján állítottam össze. Egy vállalkozás gazdálkodásának akár több évet felölelő átfogó elemzésére leggyakrabban a számviteli beszámolók információi alapján kerül sor. Különösen igaz ez, ha nem a menedzsment, hanem a tulajdonosok vagy a vállalkozáson kívüliek kívánják minősíteni a gazdálkodás alakulását. A számviteli beszámolók elkészítésének célja, hogy megbízható és valós képet adjon a vállalkozás vagyoni, pénzügyi és jövedelmezőségi helyzetéről valamennyi piaci résztvevő részére... (DR. BÍRÓ T. DR. PUCSEK J. DR SZTANÓ I. 2010, 7p) Dolgozatomban igyekeztem olyan mutatószámokat alkalmazni, melyek segítségével legjobban be tudom mutatni a vállalkozás vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetét, valamint választ kapok, hogy mely gazdasági folyamatok befolyásolták az egyes években elért eredményt. Először a vállalkozás vagyoni helyzetét vizsgálom a mérleg alapján számított mutatók segítségével. Ezt követően bemutatom a társaság likviditási és jövedelmezőségi helyzetét a rendelkezésemre bocsátott időszaki eredménykimutatások és cash flow-kimutatások segítségével. Az elemzés során néhány mutató kiszámítására és elemzésére nincs lehetőségem, mivel az MTD Hungária Kft. a vizsgált időszak alatt nem rendelkezett hosszú lejáratú kötelezettségekkel. 3

A vállalkozás bemutatása 1. A VÁLLALKOZÁS BEMUTATÁSA MTD Hungária Kft. A Magyarországon működő veszprémi székhelyű Mezőgép, később Robix kisgépgyártó vállalat 1990-ben a német Gutbrod-dal létrehozta Gutbrod-Robix Kft. nevű vállalkozást az akkori veszprémi cég nemesvámosi telephelyén, ahol a német vállalat dízelüzemű kistraktorjainak gyártását és értékesítését végezte. A Gutbrod központja Saarbrückenben volt, amely azonban a 90-es évek közepére a csőd szélére került, így jó alkalom adódott a cég felvásárlására. Ezzel a lépéssel 1995-ben a nemesvámosi Gutbrod-Robix Kft. is az MTD tulajdonába került. A név- és profilváltás 1996-ban kezdődött meg, amelynek során létrejött az MTD Hungária Kft. A külföldi cégcsoport tagjaként a vállalat kiterjedt nemzetközi kapcsolatokkal rendelkezik mind beszállítói, mind értékesítői részről. A tulajdonosok látva a gyors ütemű fejlődést, további (nemesvámosi) beruházások mellett döntöttek. Így került sor 2000-ben illetve 2001-ben arra, hogy egy 1,5 milliárdos beruházás keretében, közel 14 000 m² alapterületű csarnokrendszerrel bővüljön a gyár. Ezek mellett egy új festőüzemmel is gazdagodott a cég. A kivitelezések több tekintetben is a legkorszerűbb előírásoknak megfelelően valósultak meg. A megvalósítás eredményeképpen egy modern és innovatív fűnyírógyártás vette kezdetét a magyar kistelepülésen, növelve az európai értékesítést, valamint elősegítve a márka kelet- európai centralizációját. A termékpaletta évről-évre bővül. A legváltozatosabb tolós fűnyírók, kapálógépek, gyeplazítók, motoros kaszák és egyéb kézi mozgatású termékek mellett hómarók és rider fűnyírók kerülnek ki az üzemből. Ma közel 20 ezer négyzetméteren folyik a termelés, alkalmazotti létszám folyamatosan növekszik, az átlagos állományi létszám 2010-ben megközelítette a 400 főt. Az MTD Hungária Kft.-nél gyártott gépek döntő többsége exportra készül. A cégcsoport rövid bemutatása Az MTD Products története több mint 75 évvel ezelőttre nyúlik vissza. 1932-ben három ötletgazda, német mérnök, Theo Moll, Erwin Gerhard és Emil Jochum alapítottak egy szerszámkészítő gyárat Cleveland-ben (Ohio) azzal a céllal, hogy hozzájáruljanak a világgazdasági válságot átvészelő amerikai gazdaság, illetve az akkori gépgyártás újabb 4

A vállalkozás bemutatása reneszánszához, a modernizációhoz. A vállalatnak a Modern Tool and Die Company nevet adták. (magyar jelentése: Modern Szerszám- és Gépgyár). Néhány év alatt a cég, mint kiemelkedő minőségű sajtoló- és présszerszámok gyártója szerzett magának hírnevet. A vállalkozás a kitartó, következetes munkának köszönhetően folyamatosan fejlődött. A II. világháború idején az egyre növekvő autó iparnak gyártott különböző termékeket, a Goodyear beszállítója lett, akinek különféle szerszámokat és öntvényeket készítettek. Rövid idő alatt az autóipar egyik legnagyobb gyártójává lépett elő. A további terjeszkedés első lépcsőjeként az MTD a játékipar számára készített prés- és öntőformákat, emellett különféle játékszerek és játszótéri berendezések gyártására is specializálódott. Az ötvenes évek elején a vállalat olyan késztermékek gyártása mellett, mint a tricikli és a kerékpár, a talicskagyártásba is belefogott. A vezetés számára bátorítást jelentettek a pozitív vevői visszajelzések, így az MTD megkezdte kertápolással kapcsolatos termékkörének fejlesztését és gyártását. A sikertörténet 1958-ban vette kezdetét az első kézzel tolható motoros fűnyíró legyártásával, mellyel a vállalat további orientációja véglegesen eldőlt. Az első Ohio államban található clevelandi és willardi üzemek mellett a vállalat újabb telephelyekkel gazdagodott. Üzemei létesültek Mississippi, Tennessee és Ohio államban illetve Kanadában is. A hetvenes években új műszaki központ létesült Valley cityben. Az amerikai növekedéssel párhuzamosan a világpiac meghódítására indult sajátos termékskálájával, mely bármely fogyasztó igényeit kielégíti. 1968-tól a hómarógyártás is a vállalat profilját képezi. A 70-es években az amerikai vállalat megkezdte hódításait az európai piacon. Képesek voltak megvetni lábukat nemcsak Németországban, hanem Franciaországban és Nagy- Britanniában, Ausztriában egyaránt. A vállalat a későbbiekben tovább folytatta terjeszkedését, megszerezte többek között a Yard-Man, Cub Cadet és White Outdoor márkákat. 2009 szeptemberében a WOLF-Garten cég teljes mértékben az MTD szervezetébe integrálódott. Az eltelt 77 év alatt a vállalkozás következetesen és eredményesen fejlődött, mára a világ egyik legnagyobb kerti gép gyártójává nőtte ki magát. Mexikóban, Németországban és Magyarországon létesült üzemei mellett olyan távoli országokban is kereskedelmi bázist működtet, mint Ausztrália. Több mint 10.000 alkalmazottjával a 5

A vállalkozás bemutatása világon, a legmagasabb színvonalon törekszik kielégíteni a fogyasztók folyamatosan változó igényeit, illetve bővíti vevőkörét. Mindezt olyan nemzetközileg elismert márkák pozícionálásával éri el, mint az MTD, Gutbrod, Yard-Man, CubCadet, és WOLF- Garten, amely márkanevek rendkívül széles termékportfoliót foglalnak magukban, megfelelő alternatívát kínálva bármely felhasználói célcsoportnak. Minden márka egyediséget képvisel. (www.mtdhungaria.hu) Tevékenységi köre, piaci helyzete A Vállalkozás tevékenységi köre két fontos elemből tevődik össze: - Egyrészről a kereskedelmi tevékenység, mely pázsitápoló gépek, láncfűrészek, kapa és berendezések értékesítését jelenti (áruértékesítés). - Másrészről a gyártási tevékenység, mely kertápoló gépek, önjáró fűnyírók, illetve alkatrészeinek gyártását foglalja magába. Elsősorban nagyáruházas értékesítés útján jutnak el a termékek a fogyasztókhoz, az országban minden nagyobb áruház polcain megtalálható a márka, a szak- és kiskereskedők aránya az értékesítésben igen szerény. Külföldre két módon jutnak el a cég termékei. Egyrészt közvetlen export útján, ez főleg a közép-európai régióra jellemző, ilyen országok Románia, Ukrajna, Olaszország, Bulgária, Horvátország és Moldávia. Ezen kívül vannak még kísérletek új országok piacain való megjelenésre, ilyen ország például Macedónia. 1. számú táblázat Export értékesítés országonkénti megoszlása adatok e Ft-ban 2008 2009 2010 Uniós értékesítés: Románia 701 790 573 364 500 429 Bulgária 316 513 341 785 284 719 Németország 18 213 012 15 997 819 15 405 296 Olaszország 374 759 64 890 3 541 Moldávia 7 708 5 915 3 538 Unión kívüli értékesítés: Horvátország 21 911 25 150 25 678 Ukrajna 632 740 183 192 278 441 Összesen: 20 268 433 17 192 115 16 501 642 Forrás: saját szerkesztés a beszámolók adatai alapján 6

A vállalkozás bemutatása 1. számú ábra Export értékesítés országonkénti megoszlása Forrás: saját szerkesztés a beszámolók adatai alapján A Németországba irányuló értékesítésből a 2009-es évben 10 540 112 eft, 2010-ben 15 405 296 eft az anyavállalat részére történt értékesítés. Tehát 2010-ben először, az összes németországi értékesítés az MTD AG-nak történt. A HVG által összeállított TOP 500 a legnagyobb hazai vállalatok listáján (HVG 2010/46.) az MTD Hungária Kft. az alábbi helyezéseket érte el: 2008-ban 25 961 915 eft árbevétellel a lista 314., 2009-ben 15%-os árbevétel csökkenés mellett 311. helyen szerepel, amivel ágazaton belül a 11. legnagyobb cég az országban, a megyében pedig az ötödik. 7

A vállalkozás számviteli politikájának ismertetése 2. A VÁLLALKOZÁS SZÁMVITELI POLITIKÁJÁNAK ISMERTETÉSE Az MTD Hungária Kft. nemzetközi számviteli elvekkel alapvetően összhangban levő 2000. évi C. törvényben rögzített alapelvek és értékelési előírások alapján állította össze számviteli politikáját. Céljaként a megbízható és valós összképet adó információszolgáltatás és az ezt biztosító alapelvek, szabályok, követelmények kerültek megfogalmazásra. Üzleti év: november 1-től következő év október 31-ig tart. Ennek oka a tevékenység szezonális jellege, hogy a gyártott termékek iránti kereslet az évnek arra a szakaszára korlátozódik, amikor használni lehet őket. Ebből következően a gyártás és az értékesítés legfőképp ebben az időszakban történik. Könyvvezetés formája: Kettős könyvvitel. A könyvelés költségnemben történik, a vállalkozás nem vezeti a 6-os, 7-es számlaosztályokat. A költséghely, költségviselő szerinti hozzárendelést a könyvelési modulban úgy oldja meg, hogy az 5-ös számlaosztályon belül megadható a költséghely, ha az adott költség a költséghelyhez egyértelműen hozzárendelhető. A könyvelés módjának kialakításánál fő szerepet játszott a cégcsoportba történő könnyebb integráció. A vállalkozás a FOSS nevű vállalatirányítási rendszert használja, ahogy a cégcsoport többi tagja. A cég könyvvizsgálói záradékot tartalmazó éves beszámolót készít, melyet az üzleti évet követő 150 napon belül a taggyűlés elé terjeszt, annak érdekében, hogy a mérlegfordulót követő 150 napig a cégbíróságon letétbe helyezhető legyen. Az éves beszámoló tartalma: Mérleg A változat Eredménykimutatás Összköltség eljárással készülő A változat Kiegészítő melléklet Üzleti jelentés A mérlegkészítés időpontját a vállalkozás az üzleti évet követő hónap 10. napjával határozza meg. A vállalkozás kialakította a számviteli politika szerves részét képező, de önálló szabályzatba foglalt 8

A vállalkozás számviteli politikájának ismertetése Pénzkezelési szabályzatát, Önköltségszámítási szabályzatát, Eszközök és források értékelési szabályzatát és Eszközök és források leltározási szabályzatát. Eszközök értékelése: A tárgyi eszközeit a Társaság beszerzési áron aktiválja. A 100 eft bruttó beszerzési érték feletti tárgyi eszközök értékcsökkenése az adótörvényben meghatározott kulcsokkal, lineáris módszerrel megtörtént. Értékcsökkenés elszámolása aktiválás hónapját követő elsejétől történik. A 100 eft egyedi beszerzési érték alatti tárgyi eszközök értékcsökkenési leírása használatbavételkor azonnal elszámolásra került költségként. Tárgyi eszközök közül - a hosszú élettartamú épületek leírási kulcsa: 2% - a közepes élettartamú épületek leírási kulcsa: 3% Hasznos élettartam: - gépek, berendezések 7 év - járművek 5 év - számítástechnikai eszközök 3 év Készletek értékelése A vállalkozás vásárolt készleteit a mérlegben beszerzési áron értékeli. Az anyagkészletek év közben folyamatosan, mennyiségben és értékben kerülnek nyilvántartásba, a beérkezésükkel egyidejűleg. Készletcsökkenést havonta egyszer számol el, a legyártott késztermékek darabszáma alapján. A raktárkészletet év végén leltározással ellenőrzik. Amennyiben eltérést találnak, a mérlegbe bekerülő értéket korrigálják. A beszerzési ár a számlázott árat tartalmazza. A mérlegben szereplő készletek közül, amelyek nem felelnek meg az előírásoknak, bizonytalan az értékesíthetőségük, a vállalkozás leértékeli az adott készlet használhatósági foka alapján. A készletek leértékelésének részletes szabályozását a selejtezési-, leértékelési szabályzat tartalmazza. 9

A vállalkozás számviteli politikájának ismertetése Saját termelésű készletek értékelése Saját termelésű készlet közé tartozik: befejezetlen és félkész termékek késztermékek A késztermékekről év közben is naprakész nyilvántartást veszet a vállalkozás. Az üzleti év utolsó napjával a gyártott termékekről utókalkulációt készít, aminek alapját a könyvvezetés biztosítja. Az analitikus nyilvántartásból legyűjthető adatok segítségével termékenként meghatározza a közvetlen önköltséget. Azok a költségek képezik részét a termék közvetlen önköltségének, melyek az adott késztermék előállításánál közvetlen merülnek fel, illetve az előállítással bizonyíthatóan szoros kapcsolatban vannak, tehát egyidejűleg hozzárendelhetők. A vállalkozás a következő költségeket sorolja a gyártás közvetlen költségei közé: közvetlen anyagköltség, közvetlen bérköltség és azok járulékai, valamint az egyéb közvetlen anyagköltséget. Az összes többi költséget közvetett költségnek minősíti, ugyanis ha a több költséget építenének be a közvetlen önköltségbe, a viszonteladókkal, vásárlókkal nem tudnák elfogadtatni a plusz költség okozta árnövekedést. Követelések értékelése A vállalkozás könyv szerinti értéken szerepelteti belföldi és külföldi követeléseit egyaránt. A vevők minősítése az évzárással egyidejűleg történik. A vállalkozás számviteli politikája szerint, a vevők minősítése alapján értékvesztést kell elszámolni azon vevőkövetelésekre, amelyek a mérleg fordulónapján már fennálltak, a mérlegkészítés időpontjáig nem kerültek teljesítésre és várható megtérülésük bizonytalan. A vevői értékvesztés elszámolása a korosítási riportok alapján történik. A 180 napnál régebben lejárt tételekre 100%-os értékvesztést képez. Mivel az árfolyamból adódóan a külföldi követelések értékelésének módja hatással lehet a mérlegben szereplő értékekre és az eredményre egyaránt, ezért a követeléseket, 10

A vállalkozás számviteli politikájának ismertetése amíg ki nem egyenlítik, a teljesítés napja szerinti árfolyamon értékeli a társaság. Kivételt képez ez alól az éves zárás időpontjában történő értékelés. Az MTD Hungária Kft. a bekerüléskor az MKB Bank Rt. árfolyamait használja. Október 31-én a külföldi pénzeszközre szóló követeléseket, eszközöket, kötelezettségeket ugyanazon árfolyamon kell forintra átszámítani. (MKB Rt. október 31-i középárfolyamán) Amennyiben az árfolyamveszteség meghaladja az árfolyamnyereségként elszámolt összeget, az csökkenti az üzleti év eredményét, viszont ha az árfolyamnyereség a több, akkor a különbözetet elhatárolja a vállalkozás, amit a következő évek árfolyamveszteségeinek fedezetére használ fel. Minden árfolyam különbözetet a pénzügyi műveletek egyéb bevételei, illetve a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai között számol el. Pénzeszközök értékelése A pénzeszközök a vállalkozás forint és deviza bankszámláit, valamint a pénztárban lévő forint összeget jelentik. A devizakészletben év közben bekövetkezett változásokat a változás napján érvényes árfolyamoknak megfelelően számolja el a vállalkozás. Pénzeszközök jóváírása a beérkezés napján érvényes banki árfolyam alapján történik. Terhelése FIFO módszer alapján a következő beérkezésig változatlan banki átlagárfolyamon történik. A vállalkozás a realizált árfolyameltéréseket bruttó módon számolja el a pénzügyi eredmény terhére/javára. Növekedésnél a deviza megszerzéséért fizetett forint értéken, a csökkenéseket a meglévő deviza könyv szerinti árfolyamán számolja el a cég. A mérleg fordulónapján a bankszámlák egyenlege a pénzintézet által cégszerűen aláírt egyenlegközlő nyilatkozattal van alátámasztva. Devizabetéteknél a devizák árfolyam változása miatt a vállalkozásnak átértékelést kell végeznie ugyanúgy, mint a külföldi követeléseknél. A Társaság mennyiségi és értékbeni raktári nyilvántartást vezet. 11

A vállalkozás számviteli politikájának ismertetése Lényeges hiba: A Társaság számviteli politikájában rögzítetteknek megfelelően a számviteli elszámolás, értékelés, közzététel szempontjából lényeges hiba, ha a feltárás évét megelőző üzleti év mérlegében kimutatott saját tőke legalább 20 %-kal változik (nő vagy csökken). Nem lényeges hiba, ha ez nem haladja meg a fent említett kritériumokat. Jelentős hiba Önellenőrzés szempontjából jelentős, ha a hiba feltárásának évében, a különböző ellenőrzések során, egy adott üzleti évet követően feltárt hibák eredményt, saját tőkét növelő-csökkentő értékének együttes összege meghaladja a számviteli politikában meghatározott értékhatárt. Ez az üzleti év mérleg főösszegének 2 %-a. A Társaság szempontjából jelentős összegű a hiba, ha a hiba feltárásának évében az ellenőrzés során megállapított hibák (előjeltől függetlenül vett) összege meghaladja az ellenőrzött üzleti év mérleg főösszegének 2%-át, illetve ha a mérleg főösszegének 2%-a meghaladja az 500 millió forintot. Értékvesztés elszámolásának esetei: A Társaság értékvesztést köteles elszámolni a befektetés könyv szerinti értéke és piaci értéke közötti veszteségjellegű különbözet összegében, ha ez a különbözet tartósnak mutatkozik és jelentős összegű. Az értékvesztés elszámolásának ki kell terjednie minden, a Társaság tulajdonában lévő eszközre (készletekre, vevőkre). A készleteknél kétféle értékvesztés kategória van: 1. lassan mozgó készleteknél a fent leírt módszert alkalmazza, 2. mozgó készleteknél, ha az utolsó évben nem volt mozgás, akkor 20%, ha az utolsó két évben nem volt mozgás, akkor 50%, és ha az utolsó három évben nem volt mozgás, akkor 90% értékvesztést számol el. 12

A vagyoni helyzet elemzése 3. A VAGYONI HELYZET ELEMZÉSE A mérlegelemzés feladata a vállalkozás vagyoni-pénzügyi helyzetének, az abban bekövetkezett változásoknak az elemzése. A mérleg elemzésének első lépcsője lehet az egyes mérlegsorok, eszköz- és forráscsoportok vizsgált időszakbeli megoszlási viszonyszámainak kiszámítása és azok időbeli összehasonlítása. Az összevetés során talált lényegesebb eltérések megmutathatják, melyek a továbbiakban részletesebben vizsgálandó vagyonelemek. 3.1. A vállalkozás vagyoni helyzetének legfontosabb jellemzői 3.1.1. A mérleg eszköz oldalának nagyvonalú vizsgálata 2. számú táblázat Az eszköz oldal belső arányai 2008. és 2010. között Megnevezés 2007/08 2008/09 2009/10 e Ft-ban %-ban e Ft-ban %-ban e Ft-ban %-ban A. Befektetett eszközök 2 256 483 24,9 2 058 038 27,1 2 035 350 26,1 I. Immateriális javak 283 0,0 1 171 0,0 8 909 0,1 II. Tárgyi eszközök 2 121 035 23,4 1 921 702 25,3 1 891 276 24,2 III. Befektetett pénzügyi eszk. 135 165 1,5 135 165 1,8 135 165 1,7 B. Forgóeszközök 6 823 083 75,1 5 529 417 72,9 5 770 860 73,9 I. Készletek 5 717 337 63,0 4 643 074 61,2 4 752 195 60,9 II. Követelések 969 509 10,7 821 331 10,8 952 446 12,2 III. Értékpapírok 0 0,0 0 0,0 0 0,0 IV. Pénzeszközök 136 237 1,5 65 012 0,9 66 219 0,8 C. Aktív időbeli elhatárolások 230 0,0 0 0,0 1 593 0,0 Eszközök összesen: 9 079 796 100,0 7 587 455 100,0 7 807 803 100,0 Forrás: saját szerkesztés a vállalkozás mérlegei alapján Befektetett eszközök Az immateriális javak aránya az eszközökben mindhárom évben nagyon alacsony. A vállalkozás immateriális javai döntő részben szoftverekből állnak. A befektetett eszközök aránya 2009-re 2,2%-kal nőtt, ami a mérlegfőösszeg jelentős 16,4%-os csökkenésével magyarázható, a befektetett eszközök csökkenése ellenére. 2010-re a befektetett eszközök aránya 1%-kal csökkent, ami a mérleg főösszeg növekedésének tudható be. A tárgyi eszközök alkotják a befektetett eszközök jelentős részét. A tárgyi eszközök folyamatos csökkenésének fő oka, hogy gyártóeszközeinek nagy részét még 2001-2003 13

A vagyoni helyzet elemzése között szerezte be a vállalkozás fejlesztési támogatás keretében. A vállalkozás tárgyi eszközeire 14,5%-os lineáris leírási kulccsal számol el értékcsökkenést, ami a vizsgált időszakban még erősen befolyásolja a nettó értéket. Azóta nem volt nagyobb volumenű beruházás. Mivel a vállalkozás tevékenysége gépek összeszerelése, nem szükséges teljes gyártósorok lecserélése, hogy lépést tarthasson a változó igényekkel. A meglévő állomány kisebb változtatásokkal folyamatosan alkalmazkodik a változó piaci igényekhez. Az irodai berendezéseket, számítógépeket folyamatosan cserélik a gyorsabb informatikai hálózat fejlesztése érdekében, amire a vállalatirányítási rendszer miatt is szükség van. Ebbe a kategóriába tartoznak még a raktárakban használt kézi scannerek, melyek a raktárak közötti készletmozgatásban adnak nagy segítséget. 3. számú táblázat A tárgyi eszközök változása 2008 2009 2010 Bruttó érték Nyitó 4547291 4803377 4859438 100 e Ft alatti eszközök 17444 4174 6407 Növekedés 663033 235714 428514 Csökkenés 424391 183827 185957 Átvezetés 1908 Záró 4803377 4859438 5110310 Értékcsökkenés Nyitó 2323962 2682342 2937737 Tárgyidőszaki értékcsökkenés 425414 306788 287882 100 e Ft alatti eszközök értékcsökkenése 17444 4174 6407 Időszaki növekedés Időszaki csökkenés 84478 55567 4917 Átsorolás -8075 Halmozott értékcsökkenés 2682342 2937737 3219034 Nettó érték 2121035 1921701 1891276 Forrás: saját szerkesztés a beszámolók adatai alapján Az MTD Hungária Kft. a vizsgált három év mindegyikében legnagyobb értékben gyártóeszközöket aktivált. A 2008-as évben az újonnan üzembe helyezett szerszámok és gyártóeszközök értéke 291 249 e Ft, 2009-ben 97 078 e Ft és 2010-ben 144 985 e Ft volt. A beruházási hajlandóság visszaesése a gazdasági válságnak tudható be. A gyártóeszközökön kívül még irodai-számítástechnikai berendezéseket (26 915 eft, 25 448 e Ft és 21 614 e Ft értékben évenkénti megoszlással) és ingatlanokhoz 14

A vagyoni helyzet elemzése kapcsolódó beruházásokat (2008-ban 6 046 e Ft, 2009-ben 4 474 e Ft és 2010-ben 2 794 e Ft értékben) végzett a társaság. A beruházások alacsonyabb értéke 2009-ben nem tekinthető egyedinek, abban az évben országosan 7%-kal estek vissza a beruházások. (HVG 2010/01.) A Befektetett pénzügyi eszközök között a Sandrigarden S.r.l-lal közösen alapított vállalkozás az M&S Plastics Kft. értékpapírja szerepel. Forgóeszközök 4. számú táblázat Forgóeszközök alakulása a vizsgált években adatok eft-ban Évek Változás 2008 2009 2010 2008./2009. 2009./ 2010. Készletek 5 717 337 4 643 074 4 705 311-1 074 263 62 237 Követelések 969 509 821 331 952 446-148 178 131 115 Értékpapírok 0 0 0 0 0 Pénzeszközök 136 237 65 012 66 219-71 225 1 207 Forgóeszközök 6 823 083 5 529 417 5 723 976-1 293 666 194 559 Forrás: saját szerkesztés a vállalkozás mérlegei alapján Az eszközökön belül jelentős mértékű a forgóeszközök aránya, az összes eszköz közel háromnegyedét alkotják. 2008-ról 2009-re 2,2%-os csökkenés a készlet érték és a pénzeszközök csökkenésével magyarázható. 2010-re a követelések értékének növekedésével 1%-os növekedést okozott a forgóeszközök arányában, miközben a készletek értéke tovább csökkent. 5. számú táblázat A készletállomány értéke adatok eft-ban Megnevezés 2008 2009 2010 Anyag, alkatrész 1 753 231 2 066 504 2 380 988 Raktáron lévő késztermék 2 474 549 1 830 156 1 730 462 Áruk 1 489 557 745 664 593 861 Készletre adott előleg 0 750 0 B.I. Készletek 5 717 337 4 643 074 4 705 311 Forrás: saját szerkesztés a vizsgált időszak mérlegeinek adatai alapján A forgóeszközök legnagyobb arányban a készletekből állnak. Az összes eszköz több mint 60%-a készlet, ami nem számít kiugrónak egy olyan anyagigényes tevékenységnél, 15

A vagyoni helyzet elemzése mint a gépgyártás. A készletek felesleges, elfekvő elemeket nem tartalmaz. A vállalkozás a feleslegessé vált, hibás anyagokat, alkatrészeket selejtezi. Látható, hogy a három év során a társaság a raktáron lévő késztermékek és áruk mennyiségét lényegesen csökkentette. Ez jó a gazdálkodásnak, mert az ezzel felszabaduló erőforrásokat a termelési időszakon kívül felhasználhatja például az eszközállomány korszerűsítésére, fiatalítására. Az anyagok és alkatrészek raktáron lévő mennyisége minden üzleti év végén egyre gyarapodott. A társaság olyan szinten próbálja tartani a készleten lévő anyagok és alkatrészek mennyiségét, hogy szállítás elmaradása esetén az biztosítani tudja a folyamatos termelést 35-40 napig. Erre azért van nagy szükség, mert a szezonban nem engedhet meg magának kiesést a termelésben. A termékekhez szükséges egyes alkatrészek, - leginkább a motorok, amik a termék önköltségének jelentős részét alkotják az USA-ból és Kínából származnak. Ezek szállítási ideje akár egy hónap is lehet, ami indokolja ezt a magas raktárkészletet. 2. számú ábra Raktáron lévő késztermékek mennyiségének termék típusonkénti megoszlása Forrás: saját szerkesztés a vállalkozás belső információi alapján A késztermékekkel kapcsolatosan kiragadtam a 2009. és 2010. évi záró raktári késztermékeket. Ezek a készletek elsősorban a következő szezonra gyártott termékek, 16

A vagyoni helyzet elemzése hogy ne jelentsen problémát az értékesítő helyekre a kiszállítás év elején. Jól látható, hogy a cég elsősorban robbanómotoros (motoros- és hajtóműves fűnyíró) és elektromos fűnyírókból tart nagyobb készletet, mivel a piacon ezekre a termékekre van a legnagyobb kereslet. A többi termék gyártása lényegesen kisebb volumenű. A gyártott termékek sokszínűségével alkalmazkodik a vállalkozás a fogyasztók igényeihez. Magas raktári készlettel rendelkezik motoros kaszákból, láncfűrészekből. Ezek legnagyobb részben cégcsoporton belül vásárolt termékek, áruk, összeszerelésük nem Nemesvámoson történik. A kereskedelmi tevékenység miatt szükséges ekkora mennyiségben beszerezni, mivel az 1. számú ábrából (p. 7) látható, nem csak a magyar piacra, de Közép Európa jelentős részére szállít. A forgóeszközökön belül még érdemes megvizsgálni a vevőkövetelések alakulását. 6. számú táblázat Vevőkövetelés összetétele Vevőkövetelések 2008.10.31 2009.10.31 2010.10.31 Belföldi vevők 265 995 295 994 431 938 Külföldi vevők 131 416 86 383 133 348 Tartozik egyenlegű szállítók 26 445 33 663 70 086 Követelések áruszállításból szolgáltatásból (vevők) 423 856 416 040 635 372 M&S Plastics követelése 230 340 58 578 24 111 MTD Bulgária követelése 0 115 222 85 890 Követelések kapcsolt vállalkozással szemben 230 340 173 800 110 001 Forrás: saját szerkesztés az MTD Hungária Kft. beszámolói alapján A mérlegkészítés során a vállalkozás minősítette követeléseit a kintlévőség ideje, a vevők fizetőképessége és fizetőkészsége alapján. Ebből következően a beszámolóban nem szerepelnek olyan követelések, melyek nem, vagy csak hosszú pereskedés után minimális eséllyel hajthatók be. A vevőkövetelések és a követelések kapcsolt vállalkozásokkal szemben 2009-re majd 10%-kal csökkentek, viszont 2010-ben jelentős állománynövekedés figyelhető meg, így a teljes időszakot tekintve a vevők 50%-kal nőttek, amíg a kapcsolt vállalkozásokkal szembeni követelések a felére csökkentek. A vevőnövekedést a belföldi vevők állományának növekedése okozta elsősorban. A kapcsolt vállalkozásokkal szembeni követelések az M&S Plastics Kft.-vel szembeni követelések drasztikus csökkenésének köszönhető. 17

A vagyoni helyzet elemzése Alapul véve, hogy a társaság értékesítésének több mint háromnegyede exportra történik, de a vevőkövetelések között legnagyobb arányban a belföldi vevők vannak évente növekvő mennyiségben, arra enged következtetni, hogy a belföldi fizetési hajlandóság a vizsgált időszakban romlott. A vállalkozás forgatási célú értékpapírokkal nem rendelkezett a vizsgált időszakban. Ez azzal magyarázható, hogy termelő tevékenységet folytat, és a tevékenység magas alapanyagigénye nem hagy erőforrást az értékpapírokkal való kereskedelemre. A pénzeszközök állománya a 2008-as évtől eltekintve azonos. Az akkori eltérést az elszámolási betétszámla kiugróan magas egyenlege okozza. Mivel láthatóan vannak időszakok, mikor a cégnek felhasználatlan pénzösszegei vannak, érdemes lenne ilyenkor forgatási célú értékpapírokba fektetnie. Az ebből származó bevétel ellensúlyozná az árfolyam különbözetből származó veszteség egy részét. Az aktív időbeli elhatárolások aránya az eszközökön belül nem jelentős. 3.1.2. A mérleg forrás oldalának nagyvonalú vizsgálata Megnevezés 7. számú táblázat A forrás oldal belső arányai 2008 és 2010 között 2007/08 2008/09 2009/10 %- %- %- e Ft-ban ban e Ft-ban ban e Ft-ban ban D. Saját tőke 5 246 176 57,8 5 274 742 69,5 4 639 266 59,5 I. Jegyzett tőke 600 000 6,6 600 000 7,9 600 000 7,7 II. jegyzett, de be nem fizetett tőke 0 0,0 0 0,0 0 0,0 III. Tőketartalék 3 976 924 43,8 3 976 924 52,4 3 976 924 51,0 IV. Eredménytartalék 533 107 5,9 669 252 8,8 697 818 8,9 V. Lekötött tartalék 0 0,0 0 0,0 0 0,0 VI. Értékelési tartalék 0 0,0 0 0,0 0 0,0 VII. Mérleg szerinti eredmény 136 145 1,5 28 566 0,4-635 476-8,1 E. Céltartalékok 0 0,0 0 0,0 14 500 0,2 F. Kötelezettségek 3 597 366 39,6 2 109 569 27,8 2 894 840 37,1 I. Hátrasorolt kötelezettségek 0 0,0 0 0,0 0 0,0 II. Hosszú lejáratú kötelezettségek 0 0,0 0 0,0 0 0,0 III. Rövid lejáratú kötelezettségek 3 597 366 39,6 2 109 569 27,8 2 894 840 37,1 G. Passziv időbeli elhatárolások 236 254 2,6 203 144 2,7 248 764 3,2 Források összesen 9 079 796 100,0 7 587 455 100,0 7 797 370 100,0 Forrás: saját szerkesztés a vállalkozás mérlegei alapján 18

A vagyoni helyzet elemzése Saját tőke változása minden évben az adott év mérleg szerinti eredménnyel azonos. Aránya 2008-ról 2009-re 11,7%-kal nőtt, amihez hozzájárul az eredménytartalék növekedése és a 2009-es mérleg szerinti eredmény, de leginkább a mérleg főösszeg csökkenése okozta. A 2010-es évben majdnem ugyanekkora, 10,1%-os csökkenést okozott a mérleg szerinti veszteség. Összességében a saját forrás aránya 2009-ben közel 70%, a másik két vizsgált időszakban pedig 60% körüli, ami azt jelenti, hogy az összes eszköz 60%-át saját forrásból fedezi a vállalkozás. A vállalkozás nem rendelkezik sem lekötött, sem értékelési tartalékkal. A 2010-es mérlegben a céltartalékok között szerepel 3 000 eft adóellenőrzéshez kapcsolódóan megállapított jövőbeni kötelezettségre képzett, valamint várható munkaügyi perre képzett tartalék 11 500 eft értékben. A kötelezettségek a vizsgált időszakokon belül 2009-ben 11,8%-kal csökkentek, majd 2010-re ismét nőttek 37,1%-ra. A változások fő oka mindkét évben a szállítói kötelezettség változása volt. A vállalkozás a vizsgált időszakokban nem rendelkezett sem hátrasorolt, sem hosszú lejáratú kötelezettségekkel. Ennek oka, hogy pénzáramai elegendőek a működés finanszírozásához. Az elkészült termékek 80-90%-át a anyavállalata, az MTD AG vásárolja meg, ami biztosítja a folyamatos működéshez szükséges erőforrásokat. 8. számú táblázat Szállítói kötelezettségek alakulása a vizsgált időszakban adatok eft-ban Szállítói kötelezettségek: 2008.10.31 2009.10.31 2010.10.31 Belföldi szállítók 758 288 236 096 494 663 Külföldi szállítók 299 849 106 602 295 946 MTD AG szállító 2 497 857 1 699 828 1 997 417 Követel egyenlegű vevők 0 33 663 10 705 Összesen: 3 555 994 2 076 189 2 798 731 Forrás: saját szerkesztés a beszámolók adatai alapján A táblázatból kitűnik az anyavállalattal szembeni kötelezettségek magas (70% feletti) aránya, ami az előbb említett termékértékesítés következménye. A passzív időbeli elhatárolások az összes forrás 2,5-3%-a között mozgott a vizsgált 19

A vagyoni helyzet elemzése időszakban. A halasztott bevételek között támogatásként kapott összeg, bevételként még el nem számolt része szerepel 2010-ben 44.041 eft összegben. Az állami támogatást a vállalkozás még 2001-ben kapta, technológiai fejlesztésre, 100.000 eft összegben. Költségek, ráfordítások passzív időbeli elhatárolásaként azok a tételek szerepelnek, amelyek a tárgyidőszakot terhelik, de csak utólag kerültek kiszámlázásra. 3.2. A vagyoni helyzet részletes elemzése 3.2.1. Befektetett eszközök fedezete A mutató a befektetett eszközök és a saját források arányát mutatja, hogy az összes befektetett eszközt milyen arányban finanszírozza a saját tőke. Minél nagyobb a mutató értéke annál kedvezőbb. Kedvező a 100% közeli, vagy ennél magasabb érték, mert ilyenkor a befektetett eszközök teljes egészében saját forrásból finanszírozottak. Év 9. számú táblázat Befektetett eszközök fedezetének alakulása Befektetett eszközök fedezete (%) Index (%) előző év=100 Index (%) előző év=100 2008 232,5-100,0 2009 256,3 110,2 110,2 2010 227,9 88,9 98,0 Forrás: saját szerkesztés a beszámolók adatai alapján 2009-ben az emelkedést, a befektetett eszközök 8,71%-os csökkenése okozta. 2010-es évben jelentős 11,1%-os visszaesés tapasztalható, köszönhetően a mérleg szerinti veszteségnek. A 2008-as évet bázisnak tekintve a befektetett eszközök fedezetének kismértékű 2%-os gyengülését láthatjuk. Bár a mutató ilyen mértékű ingadozása nem szerencsés, összességében rendkívül jónak mondható, mivel a vállalkozás képes a befektetett eszközeit saját forrásból finanszírozni. 3.2.2. Tárgyi eszközök fedezettsége A befektetett eszközökön belül érdemes külön vizsgálni, hogy a tárgyi eszközökre a saját tőke milyen mértékben nyújt fedezetet. Értelmezése hasonló a befektetett eszközök fedezete mutatóhoz. Akkor tekinthető kedvezőnek, ha a saját tőke elsősorban ezt az eszközcsoportot fedezi a legnagyobb arányban. A 100%-os fedezettség már jónak tekinthető, ilyenkor ugyanis a tárgyi eszközök és a saját tőke összhangja érvényesül. 20

A vagyoni helyzet elemzése Év 10. számú táblázat Tárgyi eszközök fedezettsége mutató alakulása Tárgyi eszközök fedezettsége (%) Index (%) előző év=100 Index (%) előző év=100 2008 247,3-100,0 2009 274,5 111,0 111,0 2010 245,3 89,4 99,2 Forrás: saját szerkesztés a beszámolók adatai alapján Mint a befektetett eszközök fedezeténél, itt is megfigyelhető a 2010-es év mérleg szerinti vesztesége okozta romlás, de az egész időszakot nézve megállapítható, hogy a mutató értéke nem változott. A mutató értéke rendkívül jó, minden évben 250% körüli értéket kaptunk. Tehát a vállalkozás hosszú lejáratú hitelek nélkül is képes finanszírozni a tárgyi eszközállományát. A befektetett eszközök és egyúttal a tárgyi eszközök fedezettségének biztosítására megfelelő módszer lenne az árbevétel növelése. 3.2.3. Eszközök fordulatszáma Azt mutatja meg, hogy az összes eszköz hányszorosa az árbevételnek. Kedvezőnek tekinthető, ha a mutató értéke egynél nagyobb, tehát az eszközök értéke legalább egyszer megtérül az üzleti év során. 11. számú táblázat Eszközök fordulatszámának alakulása Év Eszközök fordulatszáma Index (%) előző év=100 Index (%) előző év=100 2008 2,86-100,0 2009 2,92 102,1 102,1 2010 2,59 88,8 90,6 Forrás: saját szerkesztés a beszámolók adatai alapján Az értékesítés nettó árbevétele és az összes eszköz értéke is csökkent a vizsgált időszak egészében. Előbbi 22,1%-kal, míg az utóbbi 14%-kal. 2010-ben a tovább csökkenő árbevétel (8,6%) mellett az eszközállomány 2,9%-kal nőtt, így eredményezett 9,4%-os csökkenést a mutatóban a 2008-as évhez képest. A változás iránya itt is kedvezőtlen, de a mutató egészéhez viszonyítva csekélynek mondható. 3.2.4. Tárgyi eszközök elhasználódottsága A mutató jellemzi a vállalkozás tárgyi eszközeinek állagát, megmutatja azok 21

A vagyoni helyzet elemzése elhasználódottságát. Minél közelebb van a 100%-hoz, annál újabb a tárgyi eszközök állománya. A mutató alacsony értéke az eszközállomány öregedését, a fejlesztések, a pótlás elmaradását mutatja. Alacsony értéke esetén különös figyelmet kell fordítani az üzemeltetési költségek alakulására. Év 12. számú táblázat Tárgyi eszközök elhasználódottságának alakulása Tárgyi eszközök elhasználódottsága (%) Index (%) előző év=100 Index (%) előző év=100 2008 44,2-100,0 2009 39,5 89,6 89,6 2010 37,0 93,6 83,8 Forrás: saját szerkesztés a beszámolók adatai alapján Mivel a mutató nem éri el az 50%-ot, a tárgyi eszközök elhasználódottnak mondhatók, és a változás is kedvezőtlen irányba halad. A 2008-as évet bázisnak véve 16,2%-kal romlott 2010-re a mutató. A romlás jelentős része 2009-ben keletkezett. A megoldást olyan beruházások jelentenék, amik piacbővítést és ezzel együtt várhatóan árbevétel növekedést is eredményeznének. Remek példa erre a cégcsoport által a közelmúltban megvásárolt WOLF Garten, aminek hatásai várhatóan a 2011-es mutatókban már érezhetők lesznek. 3.2.5. Tárgyi eszközök megújítási mértéke A mutató kifejezi a tárgyi eszközök pótlását. Kedvező, ha növekvő tendenciát mutat, ilyenkor a meglévő tárgyi eszközöket egyre inkább új eszközökkel váltjuk ki. Év 13. számú táblázat Tárgyi eszközök megújítási mértéke Tárgyi eszközök megújítási mértéke (%) Index (%) előző év=100 Index (%) előző év=100 2008 4,3-100,0 2009 3,8 87,0 87,0 2010 8,0 210,8 183,4 Forrás: saját szerkesztés a beszámolók adatai alapján A tárgyi eszközök megújítási értéke a vizsgált időszak egészét tekintve nőtt, 2008-as évet bázisnak tekintve 83,4%-kal. 2009-ben kisebb (13%-os) visszaesés tapasztalható. A 2010-es év növekedését az okozta, hogy a 2001-ben kapott fejlesztési támogatásból 22

A vagyoni helyzet elemzése beszerzett gyártósorok elérték maradványértéküket, és nem csökkentették tovább a tárgyi eszközök nettó értékét. 3.2.6. Tárgyi eszközök hatékonysága Ez a részhatékonysági mutató kifejezi, hogy a mérlegben szereplő működtetett tárgyi eszközökkel mekkora összegű árbevételre tesz szert a vállalkozás, vagyis egységnyi tárgyi eszköz működtetésével mekkora összegű árbevétel realizálható. Év 14. számú táblázat 100 Ft tárgyi eszközértékre jutó nettó árbevétel Tárgyi eszközök hatékonysága (%) Index (%) előző év=100 Index (%) előző év=100 2008 1224,0-100,0 2009 1152,4 94,1 94,1 2010 1069,8 92,8 87,4 Forrás: saját szerkesztés a beszámolók adatai alapján A mutató évente csökkenő tendenciát mutat. 2009-ben az eszközhatékonyság az előző évhez viszonyítva 5,9 %-kal csökkent. A kedvezőtlen változás oka a csökkenő nettó árbevétel (14,7% ), de emellett csökkent a tárgyi eszközök nettó értéke is (9,79%), ami az árbevétel okozta kedvezőtlen hatás egy részét ellensúlyozta. 2010-ben a mutató tovább romlott. Oka szintén az előző évhez viszonyított elmaradt árbevétel (8,6%), amit kis mértékben kompenzált a tárgyi eszközök mérlegértékének csökkenése (1,1 %). A 2008-as évet bázisnak véve a csökkenés 12,6 %, elég nagynak mondható, de összességében a mutató értéke még mindig nagyon jó, mivel 100 Ft tárgyi eszközértékre 1069,8 Ft nettó árbevétel jut. 3.2.7. Készletek forgási sebessége Egy termelő tevékenységet folytató vállalkozásnál az egyik legfontosabb mutató a készletvizsgálati módszerek közül. A forgási sebességet két módszerrel is be lehet mutatni: forgásnapok számával fordulatok számával. A készletek napokban kifejezett forgási sebessége azt mutatja, hogy a készlet hány napi átlagos árbevételnek felel meg, illetve az adott időszakban a vizsgált készlet hány nap alatt cserélődik ki. A fordulatszámban kifejezett forgási sebesség azt mutatja meg, hogy 23

A vagyoni helyzet elemzése a vizsgált készlet az adott időszakban hányszor fordult meg, tehát hányszor térült meg az árbevételben. 15. számú táblázat Készletek forgási sebességének alakulása Év Készletek forgási sebessége napokban Index (%) előző év=100 fordulatban 2008 80,4-4,5 2009 76,5 95,2 4,8 2010 85,7 112,0 4,3 Forrás: saját szerkesztés a beszámolók adatai alapján Megállapítható, hogy a készletek az utolsó vizsgált évben 5 nappal hosszabb idő alatt cserélődnek ki, mint az elsőben. A növekedés elsősorban az árbevétel csökkenésének tudható be. Másodsorban 2010-ben a készletek értéke is növekedett, ez szintén negatív irányú változást okozott. Az évenkénti 4,5 fordulat elég alacsonynak mondható, ami a vállalkozás tevékenységéből adódó magas anyagtárolási igénnyel és a szezonális termelésből adódó raktári késztermékállománnyal magyarázható. 3.2.8. Saját tőke növekedési mutató Megmutatja, hogy a tevékenység során a saját tőke nagyságában milyen változás következett be. Kedvező, ha a mutató értéke egynél nagyobb. Az egynél kisebb mutató tőkevesztésre utal, ami hosszú távon összeegyeztethetetlen a vállalkozás működésével. Év 16. számú táblázat Saját tőke növekedése a vizsgált években Saját tőke növekedési mutató Index (%) előző év=100 Index (%) előző év=100 2008 8,7-100,0 2009 8,8 100,5 100,5 2010 7,7 88,0 88,4 Forrás: saját szerkesztés a vállalkozás mérlegei alapján A jegyzett tőke összege a vizsgált években nem változott. A mutató értékét teljes egészében az évek során elért mérleg szerinti eredmény befolyásolta. Mivel az első két vizsgált időszakban mérleg szerinti nyereség volt, ez a mutató értékének kis mértékű növekedését okozta. Azonban a 2010-es év mérleg szerinti vesztesége, ami 635.476 eft volt, jelentős, 12%-os csökkenést okozott a mutatóban az előző évhez képest. A 2008-as évet bázisként véve látható, hogy a vizsgált időszak alatt elért mérleg szerinti eredmény 24

A vagyoni helyzet elemzése összességében 11,6%-os csökkenést eredményezett, ami jelentős csökkenés, de a mutató értéke még így is a jóval egy fölött maradt, ami a magas tőke- és eredménytartalékkal magyarázható. Stabil gazdaságban, ahol nem következik be a kereslet beszűkülése, valamint az árfolyam ingadozása nem haladja meg az 5%-os mértéket, a mutató értéke növekvő lenne. Az utóbbi probléma megoldása az áttérés euró alapú könyvvitelre. 3.2.9. Tőkeerősség A saját tőke és az összes forrás arányát vizsgálja a mutató. Kifejezi, hogy a társaság eszközeit milyen arányban finanszírozza a saját tőke. Kedvezőnek ítélhető, ha növekedést mutat. A 30 %, vagy az alatti érték már kritikusnak mondható. Év 17. számú táblázat Tőkeerősség mutatójának alakulása Index (%) előző év=100 Index (%) előző év=100 Tőkeerősség (%) 2008 57,8-100,0 2009 69,5 120,3 120,3 2010 59,4 85,5 102,8 Forrás: saját szerkesztés a beszámolók adatai alapján A 2009-es évben a mutató értéke nőtt (20,3 %-kal), ami az összes forrásban bekövetkezett csökkenésnek tudható be. 2010-ben csökkent a mutató értéke, ezt a negatív mérleg szerinti eredmény okozta. A teljes időszakot vizsgálva a mutató 2,8 %- os növekedése jó, különösen azért mert a vállalkozás tőkeigényes tevékenységet folytat. 3.2.10. Tőkefeszültség mutatója A tőkefeszültség megmutatja az idegen és saját forrás kapcsolatát, hogy egységnyi saját tőkét mennyi idegen forrás terhel. Választ ad arra is, hogy a vállalkozás eszközeinek finanszírozásában milyen arányt képvisel az idegen és a saját forrás. 100 Ft saját tőkére 2008-ban 73,1 Ft, majd 43,8 Ft és 68 Ft idegen tőke jutott. A teljes időszakot vizsgálva, a mutató 7%-kal kedvező irányban változott. Ezt a változást 2009- ben az idegen forrás, ezen belül legjobban a rövid lejáratú kötelezettségek 41,4 %-os csökkenése okozta. Kis mértékben még csökkent a céltartalékok összege, a saját tőke emelkedése mellett. Ezek együtt eredményezték a 40 %-os javulást a tőkefeszültség 25

A vagyoni helyzet elemzése mutatójában ebben az évben. 2010-ben az előző évhez képest jelentős romlás figyelhető meg. Oka, hogy a saját tőke összes forráshoz viszonyított 10,1 %-os csökkenése mellett, az idegen források, ezen belül a kötelezettségek 10,7 %-kal, a passzív időbeli elhatárolások 0,6%-kal növekedtek az előző évhez képes. 18. számú táblázat Tőkefeszültség mutatójának alakulása Év Tőkefeszültség (%) Index (%) előző év=100 Index (%) előző év=100 2008 73,1-100,0 2009 43,8 60,0 60,0 2010 68,0 155,1 93,0 Forrás: saját szerkesztés a beszámolók adatai alapján 3.2.11. Tőkearányos adózott eredmény A tőke hatékonyságát kifejező mutató igen gyakori a jövedelmezőség mérése során. Nemzetközi gyakorlatban is igen gyakran alkalmazzák (ROE = return on equity). A mutató kifejezi, hogy egységnyi lekötött saját tőke mekkora adózott eredményt hoz a társaság számára. Információt ad a tőkegyarapodásra, kifejezi a társaság osztalék fizető képességét is. Kedvező az értékelése, ha növekedő tendenciát mutat. Év 19. számú táblázat Tőkearányos adózott eredmény alakulása Tőkearányos adózott eredmény Index (%) előző év=100 Index (%) előző év=100 2008 2,60-100,0 2009 0,54 20,9 20,9 2010-13,7-2529,3-527,8 Forrás: saját szerkesztés a beszámolók adatai alapján A tőke hatékonysága az egész időszakot nézve romlott. Bár az első két évben még pozitív volt a mérleg szerinti eredmény, 2010-re már negatív az adózott eredmény. 2008-at bázisidőszaknak véve a teljes változás -527,8 % volt. A mutatót az adózott eredmény változása befolyásolta. Hatása két irányú volt. Egyrészt csökkent a saját tőke, ami a mutató szempontjából kedvező tényező lenne. Másrészt az adózott eredmény folyamatos csökkenése a tőkearányos adózott eredmény romlását okozta. Amíg az első két évben még nyereséggel, 136.145 eft és 28,566 eft, addig 2010-ben már veszteséggel zárult az év. Így 100 Ft saját tőkére 13,7 Ft veszteség jut, ami jelentős egy kis hozzáadott értékkel termelő vállalkozásnál. 26

Pénzügyi helyzet elemzése 4. PÉNZÜGYI HELYZET ELEMZÉSE A vállalkozás működése szempontjából az egyik legfontosabb feltétel a likviditás. Ebben az esetben likviditás alatt a gazdálkodó szervezet azon képességét kell érteni, hogy fizetési kötelezettségeinek minden esetben határidőre eleget tud tenni. Mert egy rossz likviditású vállalkozás, aki folyamatosan késve fizet szállítóinak, előbb-utóbb azzal szembesül, hogy pénzügyi problémái akadályozzák a vállalkozás folyamatos, zavartalan működését, ráadásul pluszköltségeket is jelentenek a határidőn túli fizetés okozta késedelmi kamatok. 4.1. Pénzügyi helyzet elemzése likviditási mutatók alapján A likviditás vizsgálata elsősorban likviditási mutatókkal történik. Azt mutatják be, hogy a vállalkozás mennyi idő alatt tud pénzhez jutni. De a vállalkozás vagyonának egyes részei rövid, míg más részei hosszabb idő alatt tehetők pénzzé. Figyelembe kell tehát venni, hogy milyen likviditású eszközei vannak a vállalkozásnak. Ezért ezen mutatóknak különféle finomított változatai vannak. 4.1.1. Likviditási ráta (Rövid távú likviditás I.) Ennél a mutatónál a likvid pénzeszközök és a rövid lejáratú kötelezettségek arányát vizsgáljuk, tehát a forgóeszközök hány százalékát fedezi a rövid távú kötelezettségeknek. A mutatószám a nemzetközi gyakorlatban 200% körül elfogadható. 20. számú táblázat Likviditási ráta alakulása Év Rövid távú likviditás I. (%) Index (%) előző év=100 Index (%) előző év=100 2008 189,67-100,0 2009 262,11 138,2 138,2 2010 199,35 76,1 105,1 Forrás: saját szerkesztés az MTD Hungária Kft. mérlegei alapján Ha a kapott eredmények évenkénti változását nézzük, 2009-ben a mutató 262 %-ával kimagaslott a vizsgált időszakból, ezt az értéket két tényező befolyásolta. Egyrészt a rövid lejáratú kötelezettségek drasztikus 41,2 %-os csökkenése, másrészt a forgóeszközök értékének 19 %-os csökkenése, ami kis mértékben ellensúlyozta a 27

Pénzügyi helyzet elemzése kötelezettségek változása okozta növekedést. 2010-ben a forgóeszközökben (4,4 %-os növekedés) és a rövid lejáratú kötelezettségekben (37,5%-os növekedés) bekövetkezett változásoknak köszönhetően a mutató csökkent az előző évhez képest 23,9 %-kal. A teljes vizsgált időszakban a mutató értéke 5,1 %-os növekedést mutat, összességében is nagyon jónak mondható a 200 % körüli érték. 4.1.2. Likviditási ráta (Rövid távú likviditás II.) Ennél a mutatónál már szűkítjük a likvid eszközök körét, itt már a forgóeszközöknek a követelésekkel csökkentett értékét viszonyítjuk a rövid távú kötelezettségekhez. Érdemes figyelmet fordítani arra, hogy a készleteket nem minden esetben könnyebb pénzzé tenni a követeléseknél. A mutató akkor tekinthető jónak, ha értéke 100 felett van. 21. számú táblázat Likviditási ráta (Rövid távú likviditás II.) alakulása Év Rövid távú likviditás II. (%) Index (%) előző év=100 Index (%) előző év=100 2008 162,72-100,0 2009 223,18 137,2 137,2 2010 166,4 74,6 102,3 Forrás: saját szerkesztés a beszámolók adatai alapján A követelésekkel csökkentett forgóeszközök értéke mindhárom évben meghaladja a rövid lejáratú kötelezettségek értékét, ezért a mutató mindhárom évben megfelelő. A 2009-es évben a 37,2%-os emelkedést a mutató értékében a készleteken belül a késztermékek és áruk állományának csökkenése okozta. Ezt a változást 2010-ben a rövid lejáratú kötelezettségek emelkedése ellensúlyozta, így a három évet nézve a mutató értéke csak kis mértékben 2,3%-kal nőtt. 4.1.3. Likviditási gyorsráta Ez a mutató figyelmen kívül hagyja a vásárolt és a saját előállítású készleteket. Így elméletileg a mobilizálható pénzeszközöket hasonlítja össze a rövid lejáratú kötelezettségekkel. A mutató biztonságos minimális értéke 1,3 körül van. 2009-ben a mutató 36,7 %-os emelkedésére ható tényező a rövid lejáratú kötelezettségek csökkenése (41,2 %), de ezzel együtt csökkent a forgóeszközök és 28

Pénzügyi helyzet elemzése készletek különbözetének értéke 20 %-kal, ami 219.403 eft. A mutató 2010. évi csökkenését a rövid lejáratú kötelezettségek 37,2 %-os növekedése és a forgóeszközökben lévő követelésekben bekövetkezett növekedés (31.115 eft, azaz 16% gyarapodás) okozta. Év 22. számú táblázat Likviditási gyorsráta alakulása Likviditási gyorsráta Index (%) előző év=100 Index (%) előző év=100 2008 0,31-100,0 2009 0,42 136,7 136,7 2010 0,4 83,8 114,5 Forrás: saját szerkesztés a vállalkozás mérlegei alapján Bár a mutató növekvő tendenciát mutat a teljes időszakot nézve, értéke messze elmarad a kívánatos 1,3-es értéktől. Az ilyen alacsony likvid pénzeszközállomány komolyan veszélyeztethetné a vállalkozás zavartalan működését. Azonban a rövid lejáratú kötelezettségek állományának magas, 70 % feletti hányada az anyavállalattal szembeni anyagszállításból származó kötelezettség, ami tulajdonképpen nem tekinthető teljes mértékben idegen tőkének. 4.1.4. Készpénz likviditási mutató Mivel a vállalkozás nem rendelkezik forgatási célú értékpapírokkal, a pénzhányad mutatója (Rövid távú likviditás III.), megegyezik a készpénz likviditási mutatóval. Ez a mutató a teljesen mobil pénzeszközöket viszonyítja a rövid lejáratú kötelezettségekhez. A társaság számára az a kedvező, ha folyamatosan növekvő értéket mutat, ugyanis ez az azonnali fizetőképesség kedvező változását jelenti. A mutató értéke elfogadhatónak mondható 1,6-1,8-as érték körül. Év 23. számú táblázat Készpénz likviditási mutató alakulása Készpénz likviditási mutató Index (%) előző év=100 Index (%) előző év=100 2008 0,04-100,0 2009 0,03 81,4 81,4 2010 0,02 74,2 60,4 Forrás: saját szerkesztés a vállalkozás mérlegadatai alapján 29

Pénzügyi helyzet elemzése A vállalkozás likvid pénzeszközeinek állománya az összes eszközállományon belül igen alacsony. Ebből következően a forgóeszközökön belül is igen kis arányt képviselnek (2008-ban 2,00%, 2009-ben 1,18% és 2010-ben 1,15%). Ennek az alacsony értéknek köszönhetően a mutató értéke messze elmarad a kívánatostól, valamint a mutatóban bekövetkezett változás iránya is kedvezőtlen. Mindez pénzügyi gondokra hívja fel a figyelmet. 4.1.5. Dinamikus likviditás A dinamikus likviditás megmutatja, hogy az üzemi (üzleti) tevékenység eredménye milyen mértékben nyújt fedezetet a rövid távú kötelezettségekre. Nemzetközi viszonylatban a mutató értéke magasabb 50 %-nál. Év 24. számú táblázat Dinamikus likviditás alakulása Dinamikus likviditás (%) Index (%) előző év=100 Index (%) előző év=100 2008 10,28-100,0 2009 12,59 122,5 122,5 2010-15,82-125,6-153,9 Forrás: saját szerkesztés a beszámolók adatai alapján A 2009-es év javulása a rövid lejáratú kötelezettség állomány csökkenésének köszönhető. Az üzemi (üzleti) tevékenység eredménye a vizsgált három évben a válságnak köszönhetően folyamatosan romló tendenciát mutat, ami 2010-re jelentős (- 457.840 eft) veszteségbe megy át. Ez és a rövid lejáratú kötelezettségek mennyiségének 2010-es emelkedése okozta a dinamikus likviditás mutatóban a -15,8 %-os értéket. A mutató kezdeti alacsony szintje sem éri el a kívánt 50 %-ot, de ennek nem a rossz gazdálkodás az oka, inkább a gépgyártó ágazat sajátossága. Az eredménykimutatásból jól látható, hogy amíg 2008-ban az értékesítés nettó árbevétele 26 milliárd forint volt, az anyagjellegű ráfordítások 24 milliárd forintot tettek ki, melynek közel 80 %-a anyagköltségből állt. 4.1.6. Hitelfedezettségi mutató A mutató kifejezi, hogy a társaság követelései milyen mértékben fedezik a rövid lejáratú kötelezettségek összegét. Értéke akkor tekinthető kedvezőnek, ha értéke 100%-nál 30

Pénzügyi helyzet elemzése magasabb, ugyanis ez esetben a társaság adósai nagyobb összeggel tartoznak, mint amekkorával a vállalkozás tartozik a hitelezőinek. 25. számú táblázat A vállalkozás hitelfedezettségi mutatójának alakulása Év Hitelfedezettségi mutató (%) Index (%) előző év=100 Index (%) előző év=100 2008 26,95-100,0 2009 38,93 144,5 144,5 2010 32,90 84,5 122,1 Forrás: saját szerkesztés a beszámolók adatai alapján 2009-ben a mutató magas, 44,5 %-os növekedését legfőképp a rövid lejáratú kötelezettségek állományának csökkenése okozta. 2010-ben az előző évhez képest kismértékű visszaesés érzékelhető. Ez a rövid lejáratú kötelezettségek ismételt növekedésének tudható be, amit nem tudott ellensúlyozni a követelés állomány növekedése sem. A mutató értéke messze elmarad a kedvezőnek tekinthető 100 %-os értéktől, de növekvő tendenciája azt mutatja, ha kis mértékben is, de a vállalkozás követelésállománya egyre inkább fedezetet nyújt a rövid lejáratú kötelezettségekre, azt feltételezve, hogy a fizetőképesség mindkét irányba azonos. 4.1.7. Vevők és szállítók forgási sebessége A vevők forgási sebességével azt vizsgáljuk, hogy az átlagos vevőállomány hány napi értékesítési árbevételnek felel meg, vagyis milyen a vevők fizetési fegyelme. A vállalkozás vevővel szembeni követeléseinél a legfontosabb a megtérülési idő, vagyis mennyi idő alatt lesz a követelésből pénz. A követelés felmerülése és a kiegyenlítése között eltelt időt nevezzük futamidőnek. A szállítók átfutási ideje kifejezi, hogy a szállítóállomány hány napi anyagjellegű ráfordításnak fele meg. Hasonlóan a vevők forgási sebességéhez a futamidőről ad tájékoztatást, hogy a szállítónak mennyi időt kell várnia, amíg a vállalkozásunk kiegyenlíti vele szemben fennálló tartozását. Kedvező, ha értéke meghaladja a vevők futamidejét. Az általam kiszámított mutatók a mérlegből nyert adatokból készültek, tehát nem éves átlagot mutatnak, hanem az október 31-én fennálló helyzetet. 31

Pénzügyi helyzet elemzése 2008-ban a vevők átlagosan 5,96 nap alatt egyenlítették ki tartozásukat. A vizsgált három év alatt a futamidő folyamatosan nőtt, 2010-re már 11,5 nap kellett a követelések kiegyenlítéséhez. Év 26. számú táblázat Vevők és szállítók futamideje Vevők forgási sebessége (nap) Szállítók forgási sebessége (nap) Vevők és szállítók aránya (%) 2008 5,96 15,90 266,9% 2009 6,86 7,06 103,0% 2010 11,46 15,55 135,7% Forrás: saját szerkesztés a beszámolók adatai alapján A szállítók forgási sebessége 15,9 nap volt 2008-ban, a következő évben jelentősen csökkent, majd a vizsgált időszak végére ismét 15,5 napra nőtt. A három év alatt lényegében alig változott. Ezekből az eredményekből úgy tűnhet, hogy az MTD Hungária Kft. kintlévőségei időben befolynak, szállítói kötelezettségeit határidőn belül teljesíti. Amivel a mutatók nem számoltak az a kapcsolt vállalkozás követelései és kötelezettségei, ami a vevők és szállítók jelentős részét teszi ki. Ezért, hogy pontosabb képet kapjunk a futamidők alakulásáról, a vevők mérlegsorhoz hozzá kell adnunk a követelések kapcsolt vállalkozással szemben mérlegsort, a szállítóknál ugyanígy szerepeltetni kell a mutatóban a rövid lejáratú kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben mérlegsort. Év 27. számú táblázat Vevők és szállítók, kapcsolt vállalkozás követeléseivel és kötelezettségével korrigált futamideje Vevők forgási sebessége (nap) Szállítók forgási sebessége (nap) Vevők és szállítók aránya (%) 2008 9,20 53,45 581,1% 2009 9,72 38,95 400,7% 2010 13,45 54,32 404,0% Forrás: saját szerkesztés a beszámolók adatai alapján A korrekciók hatására a szállítók futamideje jelentősen megnőtt, köszönhetően az MTD AG-val szembeni szállítói kötelezettségnek, jellemzően 54 nap alatt egyenlíti ki a vállalkozás a szállítóit. A 2009-es évben jelentős csökkenés mutatkozik a szállítói 32

Pénzügyi helyzet elemzése futamidőben, köszönhetően a szállítói tartozások nagymértékű (41,6 %) csökkenésének. Általában az értékesítés volumenének növekedése magyarázhatja a vevők futamidejének növekedését, viszont a vizsgált három évben az MTD Hungária Kft. értékesítése csökkent. A fizetési idő kitolódása a gazdaság egészére jellemző volt az elmúlt néhány év folyamán. 28. számú táblázat Vevők és szállítók forgási sebességének alakulása Év Vevők forgási sebessége adatok fordulatban Szállítók forgási sebessége 2008 39,69 6,83 2009 37,54 9,37 2010 27,15 6,72 Forrás: saját szerkesztés a beszámolók adatai alapján A futamidőket nemcsak forgásnapokra, fordulatok számára is számíthatjuk. Ekkor a vevőfutamidő azt mutatja meg, hogy az árbevétel hányszorosa a vevőállománynak, vagyis a vizsgált év követelése, átlagosan hányszor térül meg az árbevételben. 4.1.8. Eladósodottság foka Ezzel a mutatóval azt vizsgáljuk, hogy a társaság eszközállománya milyen mértékben van megterhelve kötelezettségvállalással. Mivel a vállalkozás nem rendelkezik hosszú lejáratú kötelezettségekkel, ezért a mutatóban csak rövid lejáratú kötelezettségek szerepelnek. 29. számú táblázat Az eladósodottság foka mutató alakulása Év Eladósodottság foka Index (%) Index (%) (%) előző év=100 előző év=100 2008 39,62-100,0 2009 27,80 70,2 70,2 2010 37,08 133,4 93,6 Forrás: saját szerkesztés a beszámolók adatai alapján 2009-ben az eladósodottság foka az előző évhez képest 30%-kal csökkent. Ennek oka a kötelezettségek 41%-os csökkenése. 2010-re a rövid lejáratú kötelezettségek növekedése rontja a mutatót, de a teljes vizsgált időszakot nézve még így is javul mutató. Piacbővítéssel, új termékekkel lehetne az eladósodottságot csökkenteni, mivel 33

Pénzügyi helyzet elemzése beruházásokkal és további készletnövekedéssel járna, míg a kötelezettségek várhatóan nem növekednének olyan mértékben. 4.1.9. Nettó eladósodottság foka A mutató értéke kifejezi, hogy a kintlévőségekkel csökkentett kötelezettségek a saját tőke hány százalékát köti le, azt feltételezve, hogy a követelések pénzügyileg előbb realizálódnak a kötelezettségek teljesítésének idejénél. A csökkenő alacsony érték kedvező. 30. számú táblázat Nettó eladósodottság alakulása a vizsgált időszakban Év Nettó eladósodottság Index (%) Index (%) foka (%) előző év=100 előző év=100 2008 50,09-100,0 2009 24,42 48,8 48,8 2010 41,87 171,4 83,6 Forrás: saját szerkesztés a beszámolók adatai alapján A mutató 2009-ben az előző évi felére csökkent a rövid lejáratú kötelezettségek csökkenésének köszönhetően. 2010-ben nőtt, ami a kötelezettségek növekedésének és a saját tőke csökkenésének köszönhető. Bár értéke magasnak mondható, teljes időszakot nézve a mutató kedvező irányba változott, míg 2008-ban a saját tőke felét, addig 2010- ben már csak 41,87%-át kötötte le a rövid lejáratú kötelezettség. 4.1.10. Rövid távú eladósodottság A mutató kifejezi, hogy a rövid lejáratú kötelezettségek azonnal fizethető eszközökkel csökkentett összegére az árbevétel mekkora fedezettséget biztosít. 31. számú táblázat A vállalkozás rövid távú eladósodottságának vizsgálata Év Rövid távú Index (%) Index (%) eladósodottság (%) előző év=100 előző év=100 2008 13,33-100,0 2009 9,23 69,3 69,3 2010 13,98 151,4 104,9 Forrás: saját szerkesztés a beszámolók adatai alapján 34

Pénzügyi helyzet elemzése A rövid lejáratú kötelezettségek részarányának jelentős csökkenése hatására a mutató 2009-re 30%-kal csökkent az előző évhez viszonyítva. Az értékesítés nettó árbevétele mindhárom évben folyamatosan csökkent. Ez és a kötelezettségek növekedése okozta 2010-ben a mutató romlását. A likvid eszközök aránya igen alacsony a társaságnál, ráadásul a második évtől a felére csökken, így nagy szerepe nincs a mutató alakításában. Az árbevétel növelése megoldást jelentene a rövid távú eladósodottság csökkentésében. 4.2. A cash flow-kimutatás elemzése A vagyoni helyzet alakulásáról viszonylag átfogó képet nyújt az üzleti évet lezáró mérleg, a bevételeiről és ráfordításairól pedig az eredménykimutatás ad tájékoztatás. A pénzforgalomról, a vállalkozás pénzáramairól azonban, sem a mérlegből, sem az eredménykimutatásból nem kapunk átfogó képet. Ehhez ad segítséget a múlt eseményeit számításba vevő cash flow-kimutatás. A cash-flow kimutatás forgalmi szemléletű kimutatás, melyben a vizsgált időszak alatt realizált pénzbevételeket állítjuk szembe a pénzkiadásokkal. A hazai cash flow-számításokban a cash kategória a számvitelben értelmezett pénzeszközöket jelenti, azaz magába foglalja a készpénz, elektronikus pénzeszközök, csekkek valamint bankbetétek értékét. Általános értelmezés szerint a cash flow nem más, mint pénzforrások képződésének és felhasználásának folyamata egy meghatározott időszak alatt, más szavakkal a pénzeszközök állományváltozását mutatja be. (DR. BÍRÓ T., KRESALEK P., DR. PUCSEK J., DR SZTANÓ I., 2007) A cash flow-kimutatás legfontosabb funkciói: A vállalkozás vezetői és tulajdonosai számára o hogy láthatják a korábbi döntéseik pénzügyi kihatásait o megtudhatják, hogy a működés bevételei fedezetet biztosítanak-e a belső tőkeigényre o és az osztalékfizetési képességet. 35

Pénzügyi helyzet elemzése A hitelezők és befektetők számára o választ ad a vállalkozás kötelezettségteljesítő képességéről, o jelzi a külső finanszírozási igényt, valamint azt hogy a jövőben képződő pénzáramok biztosítják-e annak visszafizetését. A cash flow-kimutatás fontosabb kategóriái: I. Működési cash flow II. Befektetési cash flow III. Finanszírozási cash flow IV. Pénzeszközök változása A szokásos üzleti tevékenységből származó pénzeszközváltozás a vállalkozás tényleges pénzmozgásait mutatja. Bevételi oldalán azok a pozitív pénzáramlások, amik az üzleti tevékenységből származnak, valamint az egyéb bevételek, mint a kapott kamat, kötbér, kártérítés, stb. összege. A kiadási oldal részei az üzleti tevékenységgel szorosan összefüggő kiadások (például fuvarköltség, dolgozóknak fizetett összegek), valamint a vállalkozás által fizetett kamatok, adók, illetékek, valamint a pénzmozgással járó egyéb ráfordítások, melyek szorosan összefüggnek a vállalkozás működési tevékenységével. A befektetési tevékenységből származó pénzeszközváltozást befolyásoló tényezők: Az eszközök értékesítéséből származó jövedelem, valamint a pénzügyi befektetésekkel összefüggő bevételek, kivétel a hosszú lejáratú kölcsönök és tartós bankbetétek bevételei. A kiadási oldalon az immateriális javak és tárgyi eszközök beszerzésével kapcsolatos kiadások, illetve a pénzügyi befektetési tevékenység kiadásai szerepelnek, kivéve a kölcsönnyújtás és a bankbetét-elhelyezés A pénzügyi műveletekből származó pénzeszközváltozás tartalmazza a tulajdonosi források megszerzését, visszafizetését, a hátrasorolt és hosszú lejáratú kötelezettségekkel kapcsolatos pénzmozgásokat, valamint a befektetési cash flow-ba nem tartozó tartós kölcsönök és bankbetétek bevételei. 36

Pénzügyi helyzet elemzése A működési (operatív) cash flow értéke a teljes vizsgált időszakot nézve csökkent, köszönhetően a 2009-es év rendkívül rossz eredményének. A befektetési cash flow folyamatos negatív értéke alapján megállapítható, hogy a vállalkozás minden évben több befektetett eszközt szerzett be, mint értékesített, sőt a kimutatásokból kiderül, hogy a 2008-as év kivételével egyik évben sem adott el befektetett eszközt. A grafikonból látható a fordított kapcsolat a befektetési és működési cash flow között, miszerint a szokásos tevékenységből származó pénzeszközváltozás nagysága befolyásolta a vállalkozás beruházásainak nagyságát. Ide tartozna még a befektetett pénzügyi eszközök után kapott kamat és osztalék, de a társaság a vizsgált időszakban nem rendelkezett ilyen jellegű bevétellel. 3. számú ábra A működési, befektetési cash flow és a pénzeszközök változásának alakulása (Forrás: saját szerkesztés a cash flow-kimutatások adatai alapján) A pénzügyi cash flow értéke mindhárom évben nulla, mivel a vállalkozás nem vett igénybe hitelt, kölcsönt a működéséhez, nem változott a jegyzett tőkéje és az eszközei között is csak a társult vállalatának, a M&S Plastics Kft. tulajdonosi részének értéke szerepel és ez az érték a három év során nem változott. A pénzeszközök változása azt mutatja, hogy a vállalkozás likviditási helyzete hogyan alakul. Az adatok alapján látható, hogy a társaság igyekszik visszaforgatni a bevételeit a 37

Pénzügyi helyzet elemzése tevékenységébe. Így saját forrásból meg tudja oldani az eszközeinek pótlását. Bár egy gyengébb évben, mint a 2009-es, ez azt jelenti, hogy a beruházások értéke kisebb, mint amekkora szükséges lenne az eszközállomány megújítási arányának növeléséhez, esetleg szinten tartásához. 32. számú táblázat A cash flow-kimutatásból számítható néhány mutatószám adatok %-ban Időszak Befektetésfinanszírozási mutató operativ cash flow cash flow Árbevétel-arányos Tőkearányos 2008 132,14 1,70 73,62 2009 32,79 0,16 5,79 2010 99,55 1,31 44,23 Forrás: saját szerkesztés a cash flow-kimutatások alapján Befektetés-finanszírozási mutató A mutató értéke arra ad választ, hogy a vállalkozás az adott időszak befektetési tevékenységét milyen arányban képes finanszírozni saját működési pénzforrásából, illetve milyen arányú külső forrást igényelnek a tervezett befektetési folyamatok. A befektetés finanszírozási mutató a teljes időszakra vonatkozóan csökkent. Ez kedvezőtlen, bár a 2010-es évben a társaság operatív cash flow-ja ismét fedezetet nyújtott az időszaki beruházásokra. Árbevétel-arányos operatív cash flow Megmutatja, hogy egységnyi értékesítési árbevétel realizálása mekkora pénzjövedelmet eredményezett a vizsgált időszakban. Az árbevétel-arányos jövedelmezőség igen rossznak mondható és bár az értékesítés árbevétele is csökkent mindhárom évben, az operatív cash flow erőteljes csökkenése miatt a mutató értéke 2009-ben még a másik két időszak mutatójához képest is alacsony. Tőkearányos cash flow A tulajdonosi érdekeltség, azaz a jegyzett tőke pénzjövedelem-termelő képességét vizsgálja a mutató. A tőkearányos jövedelmezőség a tulajdonosok befektetésének megtérülését mutatja. A 2009-es év kivételével kiemelkedően jó eredményt mutat, de a mutató értéke még abban az évben is meghaladta az éves infláció mértékét. 38

A vállalkozás jövedelmezőségének vizsgálata 5. A VÁLLALKOZÁS JÖVEDELMEZŐSÉGÉNEK VIZSGÁLATA A beszámoló elkészítésekor és a könyvvezetés során abból kell kiindulni, hogy a gazdálkodó a belátható jövőben is fenn tudja tartani működését, folytatni tudja tevékenységét, nem várható a működés beszüntetése vagy bármilyen okból történő jelentős csökkenése. (Számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 15. (1) ) Ezzel kezdődik a számviteli alapelvek felsorolása a törvényben. Ennek betartásához nyújtanak segítséget a vállalkozás jövedelmi, pénzügyi helyzetét vizsgáló mutatószámok. 5.1. Jövedelmezőség és hatékonyság vizsgálat elméleti összehasonlítása A hatékonyság és a jövedelmezőség szoros összefüggésben áll egymással, fokozásuk alapvető érdek makro- és mikroszinten egyaránt. A vállalkozás jövedelmezősége az egész gazdálkodás központi kérdése. Meghatározza a tulajdonosok részére kifizethető osztalék nagyságát és alapvetően befolyásolja a vállalkozás jövőbeni fejlődésének lehetőségeit. Fontos szerep jut a jövedelmezőség értékelésének a vállalkozás beszámolójában is. Mutatói kifejezik a vállalkozás működésének eredményességét, megmutatják az eredmény létrehozásában közreműködő tényezők hozamát. A jövedelmezőség átfogó elemzése során az egyes eredménykategóriákat valamilyen vetítési alaphoz viszonyítjuk, ez - minősítő jellegű elemzés a jövedelmezőség szintjének alakulására vonatkozóan, jelzi a jövedelem-termelőképesség változását, - lehetőséget biztosít összehasonlításra más vállalkozások, ágazati átlagok adataival, - megteremti a lehetőséget a jövedelmezőség tendenciaszerű elemzéséhez, a számviteli beszámolóban tájékoztatást nyújt a felhasználóknak az eredményesség változásáról. (DR. BÍRÓ T., DR. PUCSEK J., DR SZTANÓ I. 2010, p.59) A jövedelmezőség kiszámításának alapképlete: J = Eredmény Vetítési alap 39

A vállalkozás jövedelmezőségének vizsgálata A gazdasági tevékenység célja mindig valamilyen eredmény elérése és ennek érdekében ráfordítások szükségesek. Az eredmény (hozam) és a ráfordítás (erőforrás-felhasználás) viszonya határozza meg a tevékenység gazdaságosságát. Ebből következően javul a gazdaságosság, ha kisebb ráfordítással érjük el az adott eredményt, vagy nagyobb eredményt érünk el adott ráfordítás mellett. Innen származik a gazdaságosság fő elve: a legkisebb ráfordítással a legnagyobb eredményt! (Dr. Bíró T. 2001) A gazdasági hatékonyság a tevékenység gazdaságosságának kifejezésére szolgál. Ezért a hatékonyság a rendelkezésre álló felhasznált erőforrások egységére jutó hozammal, vagy ennek reciprokával, egységnyi hozamhoz szükséges erőforrás felhasználásával mérhető. Mutatói megmutatják, hogy a vállalkozás milyen hatékonyan használja fel a rendelkezésére álló erőforrásokat. Ezek az erőforrások eszközök, élő-, (munkaerő, mutatók számítása történhet létszám- vagy bérköltség adatokkal) és holtmunka (tőke). A hatékonyság általános képlete: G h = H E Ahol: G h H E = gazdasági hatékonyság = hozam (eredmény) = felhasznált termelési erőforrás (ráfordítás) A jövedelmezőség csak pénzértékben mérhető, míg a gazdaságosság mérésénél, ezenkívül naturális és vegyes mértékegységek is alkalmazhatók. A jövedelmezőség számításakor az árbevételt és a ráfordításokat folyó árakon vesszük számításba. A hatékonysági számítások során alkalmazhatunk más árakat is (például hozam mérésére változatlan árat). 5.2. Jövedelmezőségi mutatók elemzése A jövedelmezőségi mutatókat két eredménykategóriára vonatkozóan végeztem el. Egyrészt az üzemi (üzleti) tevékenység eredményére, mely ez az eredménykategória csak a fő működési tevékenységből származó bevételt tartalmaz. Másrészt kiszámoltam 40

A vállalkozás jövedelmezőségének vizsgálata a mutatókat az adózás előtti eredmény felhasználásával is. Azért tartottam szükségesnek, mert ezt a két mutatócsoportot összehasonlítva megvizsgálható a pénzügyi és rendkívüli műveletek eredményének hatása a jövedelmezőségre. 33. számú táblázat Jövedelmezőségi mutatók az üzemi (üzleti) tevékenység eredménye alapján adatok forintban Megnevezés 2008 2009 2010 Árbevétel arányos jövedelmezőség 1,42 1,20-2,25 Tőkearányos jövedelmezőség 7,05 5,03-9,87 Eszközarányos jövedelmezőség 4,72 4,04-6,93 Bérarányos jövedelmezőség 30,21 22,69-34,97 Forrás: saját szerkesztés a beszámolók adatai alapján Árbevétel arányos jövedelmezőség alakulása Ennél a mutatónál az egyes eredménykategóriák kerülnek összehasonlításra a vállalkozás árbevételével. A kapott eredményekből kiderül, hogy mekkora bevétel maradt meg a vállalkozásnál eredményként. A mutató értékénél a növekvő tendencia a kívánatos. A mutató a három év alatt folyamatosan csökkent, sőt a 2010-es évben 100 forint árbevételre jutó eredmény veszteségbe megy át. Tőkearányos jövedelmezőség alakulása A mutatók értéke a saját tőke jövedelmezőségét szemlélteti. Megmutatja, hogy 100 Ft saját tőkére mennyi eredmény jut. Ennek egyik változata a tőkearányos adózott eredmény, amit korábban már kiszámítottam. Segítségével tájékoztatást kapunk a tőkegyarapodás mértékéről, a vállalkozás osztalékfizetési képességéről (ekkor a saját tőke helyett a jegyzett tőke értékét kell viszonyítási alapnak venni) és a tőkemegtérülés idejéről is. A tőkearányos jövedelmezőség hasonlóan az árbevétel arányos jövedelmezőség mutatóihoz, folyamatos csökkenést mutat. Eszközarányos jövedelmezőség alakulása Ezen mutatók segítségével az eszközök jövedelemtermelő képességét vizsgáljuk. Kifejezik, hogy 100 Ft lekötött eszköz, hány forinttal járult hozzá az üzemi (üzleti) tevékenység eredményéhez. 41

A vállalkozás jövedelmezőségének vizsgálata Az eszközarányos jövedelmezőség a többi mutatóhoz hasonlóan évről-évre csökkent. Míg 2008-ban 100 forint lekötött eszköz 4,72 forint eredményt állított elő a vállalkozás számára, a következő évben ez az eredmény négy forintra csökken. 2010-es év már negatív, 8,19 forint eszközarányos jövedelmezőséget mutat. Élőmunkaarányos jövedelmezőség alakulása Az élőmunka-felhasználásnak meghatározó szerepe van egy termelő tevékenységet végző vállalat eredményének alakulásában. Kiszámításával megtudhatjuk, hogy 100 Ft bérköltség milyen nagyságú eredményhez juttatta a vállalkozást. A mutatók kiszámításánál azért a bérköltséget használtam az átlagos állományi létszám helyett, mert a termelés szezonális jellegéből adódóan az állományi létszám jelentős ingadozást mutat. 34. számú táblázat Jövedelmezőségi mutatók az adózás előtti eredmény alapján adatok forintban Megnevezés 2008 2009 2010 Árbevétel arányos jövedelmezőség 0,61 0,14-3,14 Tőkearányos jövedelmezőség 3,04 0,58-13,70 Eszközarányos jövedelmezőség 1,76 0,41-8,19 Bérarányos jövedelmezőség 21,24 4,04-71,89 Forrás: saját szerkesztés a beszámolók adatai alapján Az adózás előtti eredmény alapján számított mutatókból kitűnik, hogy a pénzügyi műveletek vesztesége évről évre rontotta az egyébként is csökkenő árbevétel arányos jövedelmezőség mutató értékét. A rendkívüli eredmény hatása nem volt jelentős a mutatók értékeinek változására. Exporthányad, belföldi értékesítési hányad 35. számú táblázat Értékesítés évenkénti megoszlása adatok %-ban Megnevezés 2008 2009 2010 Export hányad 78,46 77,63 81,56 Belföldi értékesítési hányad 21,54 22,37 18,44 Forrás: saját szerkesztés a beszámolók adatai alapján Az export hányad megmutatja, hogy az összes értékesítés nettó árbevételéből mennyi az 42

A vállalkozás jövedelmezőségének vizsgálata exportból származó árbevétel. Az értékesítés közel 80 %-a export volt a vizsgált időszakban, sőt a 2010-es évben meg is haladta azt. Ez a magas export arány nagyon érzékennyé teszi a vállalkozást az árfolyam ingadozásaival szemben. Jelentős árfolyamkülönbözetet eredményezhet a teljesítés és a kiegyenlítés időpontja közötti árfolyam eltérés. 4. számú ábra Az értékesítés megoszlása évenkénti bontásban (Forrás: saját szerkesztés a beszámolók adatai alapján) Érdemesnek tartom megjegyezni, hogy 2010-ben az exporthányad növekedését a belföldi értékesítés erős visszaesése eredményezte, az export értékesítés csökkenése mellett. A válság láthatóan rövid késéssel ért el hozzánk. 5.3. A jövedelmezőséget befolyásoló tényezők elemzése Hosszú távon a vállalkozások működésének feltétele a jövedelmező gazdálkodás. Az eredményes gazdálkodásból származó nyereségből fizetik a tulajdonosoknak járó osztalékot, visszaforgatva a vállalkozásba tudják növelni a vállalkozás termelését, erőforrások beszerzésére és fejlesztésekre fordítva. Akkor jövedelmező a vállalkozás, ha értékesítési árbevétele, valamint egyéb, pénzügyi és rendkívüli bevételei meghaladják a tárgyév során felmerült ráfordításait, tehát az adózás előtti eredménye nyereség. (DR. BÍRÓ T. DR. PUCSEK J. DR SZTANÓ I. 2010) 43

A vállalkozás jövedelmezőségének vizsgálata A jövedelmezőséget befolyásoló főbb tényezőket az eredménykategóriák alakulása alapján kívánom bemutatni. Üzemi (üzleti) tevékenység eredményének elemzése Az értékesítés nettó árbevétele évről évre csökkent, 2008-ról 2010re 22,1%-os a visszaesés volt tapasztalható. Több oka lehet ennek a hatalmas, 5 728 621 eft-os bevételkiesésnek. A kertápoló eszközök értékesítése egyrészt nagyban függ az időjárástól. Ugyanis, kevés csapadék esetén kevesebbszer kell elővenni a szerszámokat. Télen a hómarókkal ugyanez a helyzet. A vizsgált időszak egyik éve sem volt aszályosnak mondható, Magyarországon a lehullott csapadék mennyisége 5%-kal meghaladta az 1971-2000. közötti normát. (forrás: www.met.hu) 5. számú ábra Eredménykategóriák alakulása 2008-2010. között (Forrás: saját szerkesztés a vállalkozás eredménykimutatásai alapján) Az anyagi jellegű ráfordítások, kiváltképp az anyagköltség nem csökkent, az értékesítés árbevételének és a saját termelésű készletek állományának csökkenése ellenére. Mivel a társaság a vásárolt anyagainak túlnyomó többségét külföldi partnerektől szerzi be, érdemes megvizsgálni, hogy az euro árfolyamának változása miképpen hatott az eredményre. 44

A vállalkozás jövedelmezőségének vizsgálata A csökkenés a válság negatív hatásaira vezethető vissza. Egyrészt csökkent a fogyasztói hajlandóság, valamint az árfolyamváltozás szintén nagyban befolyásolta az eredményt. Az eredménykimutatásokból látszik, hogy a 2009-es évi értékesítés messze elmarad a másik vizsgált évektől. Először a külföldi piacon főként a fejlettebb nyugat-európai országokban csökkent a kereslet. Az üzleti év elején még nem volt látható jele ennek, a vállalkozás a szokásos módon kezdett felkészülni a szezonra (januártól májusig terjedő időszak), elkezdte berendelni a szükséges alapanyagokat (egyes tételeket már novemberben, hogy a termelés megkezdésére rendelkezésre álljanak), megkötötte szerződéseit a fuvarozókkal. A vállalkozás március elején még úgy látta, hogy lesz piaci igény a következő hónapokban gyártandó termékeire, ezért folytatta az anyagbeszerzéseit. Azonban március közepére kiderült, hogy mégsem lesz megfelelő kereslet a termékekre, ezért beszűkítette, majd folyamatosan leállította a termelést. Akkorra, mint a grafikonból jól látható az euró árfolyama meghaladta a 300 forintot is. Ennek következményeként raktáron maradtak a magas árfolyamon megvásárolt alapanyagai, melyhez hozzá adódtak a fuvarköltségek, amik az év elején kötött szerződésekből származtak. 6. számú ábra Euro hivatalos MNB-árfolyamának alakulása 2008-2010. között Forrás: saját szerkesztés az MNB hivatalos árfolyama alapján (www.mnb.hu) Az addig elkészült termékeknek magas euró árfolyam miatt magas volt a közvetlen önköltségük. Továbbá az ebben az időszakban értékesített készletek magas árfolyamon 45

A vállalkozás jövedelmezőségének vizsgálata kerültek a követelések közé. Mivel a kiegyenlítés egy későbbi időpontban történt alacsonyabb árfolyamon, az árfolyamveszteség elvitte az éves profit nagy részét. A következő év elején a tavalyról maradt anyagokból kezdte meg a termelést, ami rendkívül magas előállítási költséget eredményezett. Ez okozta 2010-ben a negatív üzemi eredményt. Ráadásul az elkészült készterméket már egy jóval alacsonyabb áron (265-270 Ft/ körüli értéken) tudta csak értékesíteni, ami további árfolyamveszteséghez vezetett. Így összességében az értékesítés volumene nőtt 2010-ben, de a mérleg szerinti eredmény ezen hatások miatt 457 840 eft veszteség lett. Pénzügyi műveletek eredményének részei Mindhárom évben veszteség jellegű pénzügyi eredményt ért el a vállalkozás, ami két részből tevődik össze. A kisebb értékű rész a kapott és fizetendő kamatok és kamatjellegű ráfordítások. A fizetendő kamatok és kamatjellegű ráfordítások a vizsgált időszakban folyamatosan csökkentek, előbb 53 %-kal, majd 55 %-kal. Ezek a fizetett kamatok a késedelmes szállításból vagy fizetésből eredtek. A tendencia kedvező, azt jelenti, hogy a cég évről évre jobban be tudta tartani a partnereivel szembeni határidőket. Az egyéb kapott kamatok értéke is csökkent a három évet nézve majdnem 80 %-kal, de 2009-ben volt egy kisebb emelkedés. A fizetendő kamatok magasabb értéke miatt összességében negatívan hatott a mérleg szerinti eredményre, hatása mégis kismértékben érezhető, a pénzügyi műveletek eredményében lévő kis súlyuk miatt. A pénzügyi műveletek eredményét befolyásoló másik tényező a pénzügyi műveletek egyéb bevételei és ráfordításai voltak. Itt szerepel a társaság által realizált árfolyamkülönbözet, aminek alakulását az üzemi tevékenység eredményénél bemutattam. A 5. számú ábrából látható, hogy mindhárom évben jelentősen befolyásolta a mérleg szerinti eredmény alakulását. Rendkívüli eredmény hatása az eredményre A társaság rendkívüli eredménye mindhárom évben nyereséges, de alacsony értékük miatt a mérleg szerinti eredmény alakításában betöltött szerepük csekély. Azok a bevételek és ráfordítások tartoznak ebbe az eredménykategóriába, amelyek előre nem látható bevételek, ráfordítások, vagy eltérnek a társaság tevékenységi körétől. Értékéből 46

A vállalkozás jövedelmezőségének vizsgálata 1 765 eft minden évben a 2001. évben kapott állami támogatás üzleti évben elszámolható része. Mérleg szerinti eredmény A vállalkozás mérleg szerinti eredménye a vizsgált három év alatt folyamatosan csökkent, míg 2010-ben már veszteséges évet zárt. Az adatok alapján ezt az árbevétel csökkenése mellett a költségek emelkedése és az euró árfolyamának ingadozása okozta. Mivel a vállalkozáson belül nem történt szerkezeti változás, a negatív eredményt a válság okozta. A jövedelmezőség helyzetét áttekintve arra a következtetésre jutottam, hogy annak javítására az árbevétel növelése valamint a költségek csökkentése lehet megoldás. Az árbevétel növelésére megfelelő alternatíva a termék választék kiszélesítése lehet. Az értékesítések legnagyobb része nagyáruházakban történik, ahol nagyobb termékkörrel szélesebb vásárlóközönséget tud megszólítani a vállalkozás. Azért is érdemes a gyártott termékek körének bővítése, hogy jobban kihasználhassa a termelésben lévő szabad kapacitásokat. Ezt legjobban olyan termékek gyártásával tudná elérni, aminek más a szezonja (hómaró gyártás kezdeményezése) vagy szezontól függetlenül használható. Ilyen termék lehetne például a benzinmotoros áramfejlesztők gyártása, amihez az összeszerelési technológia és tudás szerintem már adott. Így egy teljesen új piac felé nyitna a vállalkozás. A másik lehetőség a költségek csökkentése lenne. Ezt a meglévő szerződések felülvizsgálatával, újratárgyalásával, új partnerek keresésével tudnák elérni. A legtöbb esetben a piaci szereplők megversenyeztetésével alacsonyabb árat lehet kialkudni. 47

Összefoglalás 6. ÖSSZEFOGLALÁS Szakdolgozatom célja az MTD Hungária Kft. vagyoni-, pénzügyi-, jövedelmezőségi helyzetének elemzése, az eredményt befolyásoló tényezők bemutatása volt a 2008-2010. közötti időszakban. Az elemzés során információforrásként a vállalkozás beszámolóit használtam, valamint többféle szakirodalom volt segítségemre. Először a vállalkozás vagyoni helyzetét vizsgáltam. Az táblázatokból kiolvasható, hogy a vállalkozás befektetett vagyonára a saját tőke teljes fedezetet biztosít, továbbá beruházásait csak saját forrással finanszírozza. A tárgyi eszközök elhasználódottsága magas és folyamatosan nőtt. Ez a kedvezőtlen változás az alacsony beruházási tevékenységnek köszönhető, másrészről a korábban állami támogatás keretében végrehajtott beruházások értékcsökkenésének hatása érzékelhető. Ez a hatás 2010-re szinte teljesen megszűnt, mert a gyártósorok elérték maradványértéküket. Mindezek mellett a vállalkozás elsősorban összeszerelési tevékenységet végez, tehát nem szükséges a gyakori tárgyi eszköz beszerzés ahhoz, hogy folyamatosan korszerű maradjon, elég a meglévő gyártósorok felújítása és apróbb módosítása. A 2010-es évben már nőtt a tárgyi eszközök megújítási mértéke. Mindenképpen szem előtt kell tartania a vállalkozásnak a tárgyi eszközök folyamatos karbantartását, felújítását az élettartamuk növelése érdekében, különben gondot okozhat a gépek elhasználódottsága. A forgóeszközök aránya minimális mértékben csökkent a vizsgált időszak alatt, azonban az eszközök csaknem háromnegyede forgóeszközből áll. A csoporton belül legnagyobb részben alapanyagok vannak, ennek oka a vállalkozás eszközigényes tevékenysége. Egy ilyen alapanyag igényes termelési tevékenységet folytató vállalkozásnál, ahol kicsi a késztermék hozzáadott értéke, nem könnyű a magas anyagkészlet értékét csökkenteni. Az elemzés során többször utaltam az árbevétel növelésére megoldásként egy-egy probléma kiküszöbölésére. Az alacsony hozzáadott érték miatt ezt legkönnyebben a termékkör bővítésével tudja elérni a vállalkozás. Jól megválasztott új termékekkel képes lenne javítani a kapacitás kihasználtságán is. Másik lehetőség a költségek csökkentése. 48

Összefoglalás A jegyzett tőke a vizsgált években nem változott. A saját tőke változását teljes egészében a mérleg szerinti eredmény okozta. A vállalkozás a tevékenységéhez viszonyítva tőkeerős, eszközeinek majdnem kétharmadát saját tőkéből finanszírozza. A kötelezettségek jelentős része szállítói kötelezettség. Teljes időszakra nézett csökkenését kedvezőnek lehetne mondani, de mivel a szállítók forgási sebessége nem csökkent, a változást a termelés csökkenésének tudom be. Pénzügyi, likviditási helyzet A rövid távú likviditás kedvezően alakult, problémát jelenthet viszont a vállalkozás pénzeszközeinek (B. IV. Pénzeszközök) alacsony aránya, ami gyenge azonnali fizetőképességet okoz. A hitelfedezettség növekedő tendenciát mutat, a követelések értéke még így is jóval alacsonyabb a rövid lejáratú kötelezettségeknél. A vevők és szállítók futamideje nőtt, de a szállítók futamideje nagyobb, mint a vevőké, ami kedvező, azonos fizetési hajlandóságot feltételezve. Az eladósodottság foka a vizsgált időszakban kedvezően változott, köszönhetően a kisebb szállítói állománynak. Cash flow kimutatás elemzése A vállalkozás pénzbevételei a szokásos tevékenységéből származnak, nincsenek pénzügyi műveletek okozta pénzáramok. A működési tevékenység pénzeszköz bevételeit a vállalkozás visszaforgatja tevékenységébe beruházások formájában, így a befektetési pénzáram arányosan változik a működési cash flow-val. A három év alatt összességében csökkentek a vállalkozás pénzeszközei, de 2010-ben már javuló tendenciát mutat. Jövedelmezőség elemzése A vállalkozás fizetőképessége összességében nem mutat túl rossz képet, bár jónak semmiképpen sem mondható. A mutatókból kiderül, hogy a vizsgált időszakban a rövid távú likviditással nem volt gondja, köszönhetően a készleten lévő késztermékeknek. Csak akkor okoz komolyabb fizetési nehézséget, ha nem tudja értékesíteni azokat. A készfizető képessége ellenben folyamatosan elmaradt a kívánatostól, köszönhetően a pénzeszközök alacsony állományának. Azonban ez így együttesen csak a szállítói futamidő gyenge növekedését eredményezte, a vállalkozás tevékenységét nem veszélyeztette. 49

Összefoglalás Eredmény elemzése A mérleg szerinti eredmény minden évben csökkenést mutat, az utolsó év pedig rendkívül nagy veszteséggel zárult. Az üzemi (üzleti) tevékenység eredménye csökkenő, ami 2009-ben a termelés csökkenésével magyarázható. A 2010-es üzemi tevékenység veszteségét a vállalkozás termelésének szezonális jellege, az előző évről maradt raktárkészlet és az euro árfolyamának ingadozása okozta. A pénzügyi műveletek eredménye minden évben negatív volt, és majdnem teljes egészében árfolyam különbözetből származott. Jövőbeni kilátások Az MTD Hungária Kft. az elmúlt három év során a válság okozta problémákkal küzdött. Termelés és beruházás szempontjából a legrosszabb év a 2009-es volt. Az elemzés során egyértelművé vált, hogy a nemzetközi gazdasági helyzet, az árfolyamok ingadozása jelentősen befolyásolja az üzleti év végén elért eredményt, köszönhetően annak, hogy az anyagbeszerzés döntő többsége euróban történik és az értékesítés több mint négyötöde export. A vállalkozás már évek óta készül áttérni az euró alapú könyvvezetésre, ezzel a lépésével az árfolyam ingadozás okozta veszteséget bizonyos mértékig ki tudná küszöbölni. Mindeddig nem sikerült, aminek oka a vállalatirányítási rendszer hiányossága, ami remélhetőleg rövid időn belül megoldódik. Ezen kívül a cégcsoport a tavalyelőtti évben magába olvasztotta a német székhelyű Wolf Garten vállalatot, aminek következtében a nemesvámosi üzem további gyártósorokkal bővült. Az újonnan gyártott termékek piacra kerülésük után várhatóan értékesítés növekedést, ezáltal árbevétel növekedést fognak okozni. Az MTD Hungária Kft. árfolyam politikájának is köszönhetően sikeresen vette a válság által elé görgetett akadályokat. Eredménytartaléka lehetővé tette, hogy kissé veszítve likviditásából megőrizze fizetőképességét. Mindezek mellett alkalmazottai létszáma sem csökkent ezekben az években. 50

Irodalom jegyzék Irodalom jegyzék ANDOR LÁSZLÓ (szerk.) - BOZSIK SÁNDOR MISZ JÓZSEF NÁDASI KATALIN RÉVÉSZ ÉVA SZABÓ ADRIENNE - VIGVÁRI ANDRÁS 21. századi enciklopédia Közgazdaság Pannonica kiadó, 2005. BARACSKAINÉ KOROM MIKLÓSÍNÉ REIZINGERNÉ ROMSICS SIKLÓSI SIMON SZIRMAI DR. SZTANÓ CSUKA (szerk.) Pénzügyi számvitel Perfekt Zrt., 2006. DR. BIRHER ILONA DR. PUCSEK JÓZSEF SÁNDOR LÁSZLÓNÉ DR. DR. SZTANÓ IMRE A vállalkozások tevékenységének gazdasági elemzése Perfekt Zrt, Budapest 2006 DR. BÍRÓ TIBOR KRESALEK PÉTER - DR. PUCSEK JÓZSEF DR SZTANÓ IMRE: A vállalkozások tevékenységének komplex elemzése Perfekt Zrt., Budapest 2007. DR. BÍRÓ TIBOR DR. PUCSEK JÓZSEF DR SZTANÓ IMRE Amit a mérleg mutat 2010 Saldo, Budapest 2010., Második átdolgozott kiadás KOROM ERIK Amit a mérleg mutat II. kötet Saldo, Budapest 2005. DR. KÖRMENDI LAJOS DR. TÓTH ANTAL A controlling elmélete és gyakorlata Perfekt Zrt., Budapest 2006. 51

Irodalom jegyzék OTTO H. JACOBS ANDREAS OESTREICHER Mérlegelemzés Kossuth kiadó, Budapest 2000. 2000. évi C. törvény a számvitelről HVG Archivum 2010 HVG Kiadó, 2011 Magyar statisztikai évkönyv, 2009. Központi Statisztikai Hivatal, Budapest 2009. MTD Hungária Kft.belső anyagai 2008., 2009., 2010. Beszámoló, Üzleti jelentés, Számviteli politika Online források: www.mnb.hu http://www.mnb.hu/root/exchangerate/arfolyam.xls http://www.met.hu/eghajlat/visszatekinto/elmult_evek/2008/csapadek/ (2011.05.04.) www.mtdhungaria.hu http://www.mtdhungaria.hu/index.php?page=content&content_id=1 (2011.03.19.) 52

Ábrák és táblázatok jegyzéke Ábrák és táblázatok jegyzéke 1. számú táblázat: Export értékesítés országonkénti megoszlása 2. számú táblázat: Az eszköz oldal belső arányai 2008. és 2010. között 3. számú táblázat: A tárgyi eszközök változása 4. számú táblázat: Forgóeszközök alakulása a vizsgált években 5. számú táblázat: A készletállomány értéke 6. számú táblázat: Vevőkövetelés összetétele 7. számú táblázat: A forrás oldal belső arányai 2008 és 2010 között 8. számú táblázat: Szállítói kötelezettségek alakulása a vizsgált időszakban 9. számú táblázat: Befektetett eszközök fedezetének alakulása 10. számú táblázat: Tárgyi eszközök fedezettsége mutató alakulása 11. számú táblázat: Eszközök fordulatszámának alakulása 12. számú táblázat: Tárgyi eszközök elhasználódottságának alakulása 13. számú táblázat: Tárgyi eszközök megújítási mértéke 14. számú táblázat: 100 Ft tárgyi eszközértékre jutó nettó árbevétel 15. számú táblázat: Készletek forgási sebességének alakulása 16. számú táblázat: Saját tőke növekedése a vizsgált években 17. számú táblázat: Tőkeerősség mutatójának alakulása 18. számú táblázat: Tőkefeszültség mutatójának alakulása 19. számú táblázat: Tőkearányos adózott eredmény alakulása 20. számú táblázat: Likviditási ráta alakulása 21. számú táblázat: Likviditási ráta (Rövid távú likviditás II.) alakulása 22. számú táblázat: Likviditási gyorsráta alakulása 23. számú táblázat: Készpénz likviditási mutató alakulása 24. számú táblázat: Dinamikus likviditás alakulása 25. számú táblázat: A vállalkozás hitelfedezettségi mutatójának alakulása 26. számú táblázat: Vevők és szállítók futamideje 27. számú táblázat: Vevők és szállítók, kapcsolt vállalkozás követeléseivel és kötelezettségével korrigált futamideje 28. számú táblázat: Vevők és szállítók forgási sebességének alakulása 29. számú táblázat: Az eladósodottság foka mutató alakulása 30. számú táblázat: Nettó eladósodottság alakulása a vizsgált időszakban 31. számú táblázat: A vállalkozás rövid távú eladósodottságának vizsgálata 53

Ábrák és táblázatok jegyzéke 32. számú táblázat: A cash flow-kimutatásból számítható néhány mutatószám 33. számú táblázat: Jövedelmezőségi mutatók az üzemi (üzleti) tevékenység eredménye alapján 34. számú táblázat: Jövedelmezőségi mutatók az adózás előtti eredmény alapján 35. számú táblázat: Értékesítés évenkénti megoszlása 1. számú ábra: Export értékesítés országonkénti megoszlása 2. számú ábra: Raktáron lévő késztermékek mennyiségének termék típusonkénti megoszlása 3. számú ábra: A működési, befektetési cash flow és a pénzeszközök változásának alakulása 4. számú ábra: Az értékesítés megoszlása évenkénti bontásban 5. számú ábra: Eredménykategóriák alakulása 2008-2010. között 6. számú ábra: Euro hivatalos MNB-árfolyamának alakulása 2008-2010. között 54

Mellékletek MELLÉKLETEK 1. 2008 évi A típusú mérleg 2. 2008. évi eredménykimutatás (összköltséges) 3. 2009 évi A típusú mérleg 4. 2009. évi eredménykimutatás (összköltséges) 5. 2010 évi A típusú mérleg 6. 2010. évi eredménykimutatás (összköltséges) 7. Cash flow-kimutatás 2008-2010. évre 8. Képletgyűjtemény 55

1. sz. melléklet "A" MÉRLEG Eszközök (aktívák) adatok E Ft-ban Sorszám A tétel megnevezése 2008.10.31 01. A BEFEKTETETT ESZKÖZÖK 2 256 483 02. I. IMMATERIÁLIS JAVAK 283 03. 1. Alapítás-átszervezés aktivált értéke 0 04. 2. Kísérleti fejlesztés aktivált értéke 0 05. 3. Vagyoni értékű jogok 0 06. 4. Szellemi termékek 283 07. 5. Üzleti vagy cégérték 0 08. 6. Immateriális javakra adott előlegek 0 09. 7. Immateriális javak értékhelyesbítése 0 10. II. TÁRGYI ESZKÖZÖK 2 121 035 11. 1. Ingatlanok és a kapcsolódó vagyoni értékű jogok 1 095 321 12. 2. Műszaki berendezések, gépek, járművek 871 949 13. 3. Egyéb berendezések, felszerelések, járművek 61 592 14. 4. Tenyészállatok 0 15. 5. Beruházások, felújítások 92 173 16. 6. Beruházásokra adott előlegek 0 17. 7. Tárgyi eszközök értékhelyesbítése 0 18. III. BEFEKTETETT PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK 135 165 19. 1. Tartós részesedés kapcsolt vállalkozásban 135 165 20. 2. Tartósan adott kölcsön kapcsolt vállalkozásban 0 21. 3. Egyéb tartós részesedés 0 22. 4. Tartósan adott kölcsön egyéb részesedési viszonyban álló vállalkozásban 0 23. 5. Egyéb tartósan adott kölcsön 0 24. 6. Tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapír 0 25. 7. Befektetett pénzügyi eszközök értékhelyesbítése 0 26. 8. Befektetett pénzügyi eszközök értékelési különbözete 0 27. B FORGÓESZKÖZÖK 6 823 083 28. I. KÉSZLETEK 5 717 337 29. 1. Anyagok 1 753 231 30. 2. Befejezetlen termelés és félkész termékek 0 31. 3. Növendék-, hízó- és egyéb állatok 0 32. 4. Késztermékek 2 474 549 33. 5. Áruk 1 489 557 34. 6. Készletre adott előlegek 0 35. II. KÖVETELÉSEK 969 509 36. 1. Követelések áruszállításból és szolgáltatásokból (vevők) 423 856 37. 2. Követelések kapcsolt vállalkozással szemben 230 340 38. 3. Követelések egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben 0 39. 4. Váltókövetelések 0 40. 5. Egyéb követelések 315 313 41. 6. Követelések értékelési különbözete 0 42. 7. Származékos ügyletek pozitív értékelési különbözete 0 43. III. ÉRTÉKPAPÍROK 0 44. 1. Részesedés kapcsolt vállalkozásban 0 45. 2. Egyéb részesedés 0 46. 3. Saját részvények, saját üzletrészek 0 47. 4. Forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok 0 48. 5. Értékpapírok értékelési különbözete 0 49. IV. PÉNZESZKÖZÖK 136 237 50. 1. Pénztár, csekkek 467 51. 2. Bankbetétek 135 770 52. C AKTÍV IDŐBELI ELHATÁROLÁSOK 230 53. 1. Bevételek aktív időbeli elhatárolása 0 54. 2. Költségek, ráfordítások aktív időbeli elhatárolása 230 55. 3. Halasztott ráfordítások 0 56. ESZKÖZÖK (AKTÍVÁK) ÖSSZESEN 9 079 796 56

"A" MÉRLEG Források (passzívák) adatok E Ft-ban Sorszám A tétel megnevezése 2008.10.31 57. D SAJÁT TŐKE 5 246 176 58. I. JEGYZETT TŐKE 600 000 59. 54. sorból: visszavásárolt tulajdonosi részesedés névértéken 0 60. II. JEGYZETT, DE MÉG BE NEM FIZETETT TŐKE 0 61. III. TŐKETARTALÉK 3 976 924 62. IV. EREDMÉNYTARTALÉK 533 107 63. V. LEKÖTÖTT TARTALÉK 0 64. VI. ÉRTÉKELÉSI TARTALÉK 0 65. 1. Értékhelyesbítés értékelési tartaléka 0 66. 2. Valós értékelés értékelési tartaléka 0 67. VII. MÉRLEG SZERINTI EREDMÉNY 136 145 68. E CÉLTARTALÉKOK 0 69. 1. Céltartalék a várható kötelezettségekre 0 70. 2. Céltartalék a jövőbeni költségekre 0 71. 3. Egyéb céltartalék 0 72. F KÖTELEZETTSÉGEK 3 597 366 73. I. HÁTRASOROLT KÖTELEZETTSÉGEK 0 74. 1. Hátrasorolt kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben 0 75. 2. Hátrasorolt kötelezettségek egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben 0 76. 3. Hátrasorolt kötelezettségek egyéb gazdálkodóval szemben 0 77. II. HOSSZÚ LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK 0 78. 1. Hosszú lejáratra kapott kölcsönök 0 79. 2. Átváltoztatható kötvények 0 80. 3. Tartozások kötvénykibocsátásból 0 81. 4. Beruházási és fejlesztési hitelek 0 82. 5. Egyéb hosszú lejáratú hitelek 0 83. 6. Tartós kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben 0 84. 7. Tartós kötelezettségek egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben 0 85. 8. Egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek 0 86. III. RÖVID LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK 3 597 366 87. 1. Rövid lejáratú kölcsönök 0 88.. 81. sorból: átváltoztatható kötvények 0 89. 2. Rövid lejáratú hitelek 0 90. 3. Vevőtől kapott előlegek 0 91. 4. Kötelezettségek áruszállításból és szolgáltatásból (szállítók) 1 058 137 92. 5. Váltótartozások 0 93. 6. Rövid lejáratú kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben 2 497 857 94. 7. Rövid lejáratú kötelezettségek egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben 0 95. 8. Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek 41 372 96. 9. Kötelezettségek értékelési különbözete 0 97. 10. Származékos ügyletek negatív értékelési különbözete 0 98. G PASSZÍV IDŐBELI ELHATÁROLÁSOK 236 254 99. 1. Bevételek passzív időbeli elhatárolása 0 100. 2. Költségek, ráfordítások passzív időbeli elhatárolása 188 682 101. 3. Halasztott bevételek 47 572 102. FORRÁSOK (PASSZÍVÁK) ÖSSZESEN 9 079 796 57

2.sz. melléklet "A" EREDMÉNYKIMUTATÁS (összköltség eljárással) adatok E Ft-ban Tételszám A tétel megnevezése 2008.10.31 01. Belföldi értékesítés nettó árbevétele 5 593 482 02. Export értékesítés nettó árbevétele 20 368 433 I. ÉRTÉKESÍTÉS NETTÓ ÁRBEVÉTELE 25 961 915 03. Saját termelésű készletek állományváltozása 612 179 04. Saját előállítású eszközök aktivált értéke 0 II. AKTIVÁLT SAJÁT TELJESÍTMÉNYEK ÉRTÉKE 612 179 III. EGYÉB BEVÉTELEK 349 Ebből: visszaírt értékvesztés 0 05. Anyagköltség 18 926 754 06. Igénybe vett szolgáltatások értéke 1 672 112 07. Egyéb szolgáltatások értéke 28 164 08. Eladott áruk beszerzési értéke 3 658 003 09. Eladott (közvetített) szolgáltatások értéke 0 IV. ANYAGJELLEGŰ RÁFORDÍTÁSOK 24 285 033 10. Bérköltség 751 525 11. Személyi jellegű egyéb kifizetések 191 109 12. Bérjárulékok 281 618 V. SZEMÉLYI JELLEGŰ RÁFORDÍTÁSOK 1 224 252 VI. ÉRTÉKCSÖKKENÉSI LEÍRÁS 443 471 VII. EGYÉB RÁFORDÍTÁSOK 251 898 Ebből: értékvesztés 0 A ÜZEMI (ÜZLETI) TEVÉKENYSÉG EREDMÉNYE 369 789 13. Kapott osztalék és részesedés 0 Ebből: kapcsolt vállalkozástól kapott 0 14. Részesedések értékesítésének árfolyamnyeresége 0 Ebből: kapcsolt vállalkozástól kapott 0 15. Befektetett pénzügyi eszközök kamatai, árfolyamnyeresége 0 Ebből: kapcsolt vállalkozástól kapott 0 16. Egyéb kapott (járó) kamatok és kamatjellegű bevételek 3 060 Ebből: kapcsolt vállalkozástól kapott 0 17. Pénzügyi műveletek egyéb bevételei 516 289 VIII. PÉNZÜGYI MŰVELETEK BEVÉTELEI 519 349 18. Befektetett pénzügyi eszközök árfolyamvesztesége 0 Ebből: kapcsolt vállalkozásnak adott 0 19. Fizetendő kamatok és kamatjellegű ráfordítások 66 326 Ebből: kapcsolt vállalkozásnak adott 0 20. Részesedések, értékpapírok, bankbetétek értékvesztése 0 21. Pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai 669 840 IX. PÉNZÜGYI MŰVELETEK RÁFORDÍTÁSAI 736 166 B PÉNZÜGYI MŰVELETEK EREDMÉNYE -216 817 C SZOKÁSOS VÁLLALKOZÁSI EREDMÉNY 152 972 X. RENDKÍVÜLI BEVÉTELEK 6 645 XI. RENDKÍVÜLI RÁFORDÍTÁSOK 0 D RENDKÍVÜLI EREDMÉNY 6 645 E ADÓZÁS ELŐTTI EREDMÉNY 159 617 XII. ADÓFIZETÉSI KÖTELEZETTSÉG 17 088 XII. KÜLÖNADÓ 6 384 F ADÓZOTT EREDMÉNY 136 145 22. Eredménytartalék igénybevétele osztalékra, részesedésre 0 23. Jóváhagyott osztalék, részesedés 0 G MÉRLEG SZERINTI EREDMÉNY 136 145 58

3.sz. melléklet "A" MÉRLEG Eszközök (aktívák) adatok E Ft-ban Sor- Tárgyév A tétel megnevezése szám 2009.10.31 01. A BEFEKTETETT ESZKÖZÖK 2 058 038 02. I. IMMATERIÁLIS JAVAK 1 171 03. 1. Alapítás-átszervezés aktivált értéke 0 04. 2. Kísérleti fejlesztés aktivált értéke 0 05. 3. Vagyoni értékű jogok 0 06. 4. Szellemi termékek 1 171 07. 5. Üzleti vagy cégérték 0 08. 6. Immateriális javakra adott előlegek 0 09. 7. Immateriális javak értékhelyesbítése 0 10. II. TÁRGYI ESZKÖZÖK 1 921 702 11. 1. Ingatlanok és a kapcsolódó vagyoni értékű jogok 1 063 071 12. 2. Műszaki berendezések, gépek, járművek 725 383 13. 3. Egyéb berendezések, felszerelések, járművek 60 620 14. 4. Tenyészállatok 0 15. 5. Beruházások, felújítások 72 628 16. 6. Beruházásokra adott előlegek 0 17. 7. Tárgyi eszközök értékhelyesbítése 0 18. III. BEFEKTETETT PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK 135 165 19. 1. Tartós részesedés kapcsolt vállalkozásban 135 165 20. 2. Tartósan adott kölcsön kapcsolt vállalkozásban 0 21. 3. Egyéb tartós részesedés 0 22. 4. Tartósan adott kölcsön egyéb részesedési viszonyban álló vállalkozásban 0 23. 5. Egyéb tartósan adott kölcsön 0 24. 6. Tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapír 0 25. 7. Befektetett pénzügyi eszközök értékhelyesbítése 0 26. 8. Befektetett pénzügyi eszközök értékelési különbözete 0 27. B FORGÓESZKÖZÖK 5 529 417 28. I. KÉSZLETEK 4 643 074 29. 1. Anyagok 2 066 504 30. 2. Befejezetlen termelés és félkész termékek 0 31. 3. Növendék-, hízó- és egyéb állatok 0 32. 4. Késztermékek 1 830 156 33. 5. Áruk 745 664 34. 6. Készletre adott előlegek 750 35. II. KÖVETELÉSEK 821 331 36. 1. Követelések áruszállításból és szolgáltatásokból (vevők) 416 040 37. 2. Követelések kapcsolt vállalkozással szemben 173 800 38. 3. Követelések egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben 0 39. 4. Váltókövetelések 0 40. 5. Egyéb követelések 231 491 41. 6. Követelések értékelési különbözete 0 42. 7. Származékos ügyletek pozitív értékelési különbözeete 0 43. III. ÉRTÉKPAPÍROK 0 44. 1. Részesedés kapcsolt vállalkozásban 0 45. 2. Egyéb részesedés 0 46. 3. Saját részvények, saját üzletrészek 0 47. 4. Forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok 0 48. 5. Értékpapírok értékelési különbözete 0 49. IV. PÉNZESZKÖZÖK 65 012 50. 1. Pénztár, csekkek 133 51. 2. Bankbetétek 64 879 52. C AKTÍV IDŐBELI ELHATÁROLÁSOK 0 53. 1. Bevételek aktív időbeli elhatárolása 0 54. 2. Költségek, ráfordítások aktív időbeli elhatárolása 0 55. 3. Halasztott ráfordítások 0 56. ESZKÖZÖK (AKTÍVÁK) ÖSSZESEN 7 587 455 59

"A" MÉRLEG Források (passzívák) adatok E Ft-ban Sor- Tárgyév A tétel megnevezése szám 2009.10.31 57. D SAJÁT TŐKE 5 274 742 58. I. JEGYZETT TŐKE 600 000 59. 54. sorból: visszavásárolt tulajdonosi részesedés névértéken 0 60. II. JEGYZETT, DE MÉG BE NEM FIZETETT TŐKE 0 61. III. TŐKETARTALÉK 3 976 924 62. IV. EREDMÉNYTARTALÉK 669 252 63. V. LEKÖTÖTT TARTALÉK 0 64. VI. ÉRTÉKELÉSI TARTALÉK 0 65. 1. Értékhelyesbítés értékelési tartaléka 0 66. 2. Valós értékelés értékelési tartaléka 0 67. VII. MÉRLEG SZERINTI EREDMÉNY 28 566 68. E CÉLTARTALÉKOK 0 69. 1. Céltartalék a várható kötelezettségekre 0 70. 2. Céltartalék a jövőbeni költségekre 0 71. 3. Egyéb céltartalék 0 72. F KÖTELEZETTSÉGEK 2 109 569 73. I. HÁTRASOROLT KÖTELEZETTSÉGEK 0 74. 1. Hátrasorolt kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben 0 75. 2. Hátrasorolt kötelezettségek egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben 0 76. 3. Hátrasorolt kötelezettségek egyéb gazdálkodóval szemben 0 77. II. HOSSZÚ LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK 0 78. 1. Hosszú lejáratra kapott kölcsönök 0 79. 2. Átváltoztatható kötvények 0 80. 3. Tartozások kötvénykibocsátásból 0 81. 4. Beruházási és fejlesztési hitelek 0 82. 5. Egyéb hosszú lejáratú hitelek 0 83. 6. Tartós kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben 0 84. 7. Tartós kötelezettségek egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben 0 85. 8. Egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek 0 86. III. RÖVID LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK 2 109 569 87. 1. Rövid lejáratú kölcsönök 0 88. 81. sorból: átváltoztatható kötvények 0 89. 2. Rövid lejáratú hitelek 0 90. 3. Vevőtől kapott előlegek 0 91. 4. Kötelezettségek áruszállításból és szolgáltatásból (szállítók) 376 361 92. 5. Váltótartozások 0 93. 6. Rövid lejáratú kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben 1 699 828 94. 7. Rövid lejáratú kötelezettségek egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben 0 95. 8. Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek 33 380 96. 9. Kötelezettségek értékelési különbözete 0 97. 10. Származékos ügyletek negatív értékelési különbözete 0 98. G PASSZÍV IDŐBELI ELHATÁROLÁSOK 203 144 99. 1. Bevételek passzív időbeli elhatárolása 0 100. 2. Költségek, ráfordítások passzív időbeli elhatárolása 157 338 101. 3. Halasztott bevételek 45 806 102. FORRÁSOK (PASSZÍVÁK) ÖSSZESEN 7 587 455 60

4.sz. melléklet Tétel- "A" EREDMÉNYKIMUTATÁS (összköltség eljárással) adatok E Ft-ban Tárgyév szám A tétel megnevezése 2009.10.31 01. Belföldi értékesítés nettó árbevétele 4 952 718 02. Export értékesítés nettó árbevétele 17 192 115 I. ÉRTÉKESÍTÉS NETTÓ ÁRBEVÉTELE 22 144 833 03. Saját termelésű készletek állományváltozása -616 528 04. Saját előállítású eszközök aktivált értéke 0 II. AKTIVÁLT SAJÁT TELJESÍTMÉNYEK ÉRTÉKE -616 528 III. EGYÉB BEVÉTELEK 1 104 Ebből: visszaírt értékvesztés 0 05. Anyagköltség 14 515 009 06. Igénybe vett szolgáltatások értéke 1 280 941 07. Egyéb szolgáltatások értéke 26 561 08. Eladott áruk beszerzési értéke 3 631 403 09. Eladott (közvetített) szolgáltatások értéke 0 IV. ANYAGJELLEGŰ RÁFORDÍTÁSOK 19 453 914 10. Bérköltség 762 929 11. Személyi jellegű egyéb kifizetések 124 936 12. Bérjárulékok 282 245 V. SZEMÉLYI JELLEGŰ RÁFORDÍTÁSOK 1 170 110 VI. ÉRTÉKCSÖKKENÉSI LEÍRÁS 311 337 VII. EGYÉB RÁFORDÍTÁSOK 328 506 Ebből: értékvesztés 0 A ÜZEMI (ÜZLETI) TEVÉKENYSÉG EREDMÉNYE 265 542 13. Kapott osztalék és részesedés 0 Ebből: kapcsolt vállalkozástól kapott 0 14. Részesedések értékesítésének árfolyamnyeresége 0 Ebből: kapcsolt vállalkozástól kapott 0 15. Befektetett pénzügyi eszközök kamatai, árfolyamnyeresége 0 Ebből: kapcsolt vállalkozástól kapott 0 16. Egyéb kapott (járó) kamatok és kamatjellegű bevételek 4 830 Ebből: kapcsolt vállalkozástól kapott 0 17. Pénzügyi műveletek egyéb bevételei 889 302 VIII. PÉNZÜGYI MŰVELETEK BEVÉTELEI 894 132 18. Befektetett pénzügyi eszközök árfolyamvesztesége 0 Ebből: kapcsolt vállalkozásnak adott 0 19. Fizetendő kamatok és kamatjellegű ráfordítások 31 117 Ebből: kapcsolt vállalkozásnak adott 0 20. Részesedések, értékpapírok, bankbetétek értékvesztése 0 21. Pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai 1 099 475 IX. PÉNZÜGYI MŰVELETEK RÁFORDÍTÁSAI 1 130 592 B PÉNZÜGYI MŰVELETEK EREDMÉNYE -236 460 C SZOKÁSOS VÁLLALKOZÁSI EREDMÉNY 29 082 X. RENDKÍVÜLI BEVÉTELEK 1 765 XI. RENDKÍVÜLI RÁFORDÍTÁSOK 0 D RENDKÍVÜLI EREDMÉNY 1 765 E ADÓZÁS ELŐTTI EREDMÉNY 30 847 XII. ADÓFIZETÉSI KÖTELEZETTSÉG 96 XII. KÜLÖNADÓ 2 185 F ADÓZOTT EREDMÉNY 28 566 22. Eredménytartalék igénybevétele osztalékra, részesedésre 0 23. Jóváhagyott osztalék, részesedés 0 G MÉRLEG SZERINTI EREDMÉNY 28 566 61

5.sz. melléklet "A" MÉRLEG Eszközök (aktívák) adatok E Ft-ban Sorszám A tétel megnevezése 2010.10.31 01. A BEFEKTETETT ESZKÖZÖK 2 035 350 02. I. IMMATERIÁLIS JAVAK 8 909 03. 1. Alapítás-átszervezés aktivált értéke 0 04. 2. Kísérleti fejlesztés aktivált értéke 0 05. 3. Vagyoni értékű jogok 0 06. 4. Szellemi termékek 8 909 07. 5. Üzleti vagy cégérték 0 08. 6. Immateriális javakra adott előlegek 0 09. 7. Immateriális javak értékhelyesbítése 0 10. II. TÁRGYI ESZKÖZÖK 1 891 276 11. 1. Ingatlanok és a kapcsolódó vagyoni értékű jogok 1 024 880 12. 2. Műszaki berendezések, gépek, járművek 654 862 13. 3. Egyéb berendezések, felszerelések, járművek 60 826 14. 4. Tenyészállatok 0 15. 5. Beruházások, felújítások 150 708 16. 6. Beruházásokra adott előlegek 0 17. 7. Tárgyi eszközök értékhelyesbítése 0 18. III. BEFEKTETETT PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK 135 165 19. 1. Tartós részesedés kapcsolt vállalkozásban 135 165 20. 2. Tartósan adott kölcsön kapcsolt vállalkozásban 0 21. 3. Egyéb tartós részesedés 0 22. 4. Tartósan adott kölcsön egyéb részesedési viszonyban álló vállalkozásban 0 23. 5. Egyéb tartósan adott kölcsön 0 24. 6. Tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapír 0 25. 7. Befektetett pénzügyi eszközök értékhelyesbítése 0 26. 8. Befektetett pénzügyi eszközök értékelési különbözete 0 27. B FORGÓESZKÖZÖK 5 723 976 28. I. KÉSZLETEK 4 705 311 29. 1. Anyagok 2 380 988 30. 2. Befejezetlen termelés és félkész termékek 0 31. 3. Növendék-, hízó- és egyéb állatok 0 32. 4. Késztermékek 1 730 462 33. 5. Áruk 593 861 34. 6. Készletre adott előlegek 0 35. II. KÖVETELÉSEK 952 446 36. 1. Követelések áruszállításból és szolgáltatásokból (vevők) 635 372 37. 2. Követelések kapcsolt vállalkozással szemben 110 001 38. 3. Követelések egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben 0 39. 4. Váltókövetelések 0 40. 5. Egyéb követelések 207 073 41. 6. Követelések értékelési különbözete 0 42. 7. Származékos ügyletek pozitív értékelési különbözeete 0 43. III. ÉRTÉKPAPÍROK 0 44. 1. Részesedés kapcsolt vállalkozásban 0 45. 2. Egyéb részesedés 0 46. 3. Saját részvények, saját üzletrészek 0 47. 4. Forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok 0 48. 5. Értékpapírok értékelési különbözete 0 49. IV. PÉNZESZKÖZÖK 66 219 50. 1. Pénztár, csekkek 146 51. 2. Bankbetétek 66 073 52. C AKTÍV IDŐBELI ELHATÁROLÁSOK 1 593 53. 1. Bevételek aktív időbeli elhatárolása 0 54. 2. Költségek, ráfordítások aktív időbeli elhatárolása 1 593 55. 3. Halasztott ráfordítások 0 56. ESZKÖZÖK (AKTÍVÁK) ÖSSZESEN 7 760 919 62

"A" MÉRLEG Források (passzívák) adatok E Ft-ban Sorszám A tétel megnevezése 2010.10.31 57. D SAJÁT TŐKE 4 639 266 58. I. JEGYZETT TŐKE 600 000 59. 54. sorból: visszavásárolt tulajdonosi részesedés névértéken 0 60. II. JEGYZETT, DE MÉG BE NEM FIZETETT TŐKE 0 61. III. TŐKETARTALÉK 3 976 924 62. IV. EREDMÉNYTARTALÉK 697 818 63. V. LEKÖTÖTT TARTALÉK 0 64. VI. ÉRTÉKELÉSI TARTALÉK 0 65. 1. Értékhelyesbítés értékelési tartaléka 0 66. 2. Valós értékelés értékelési tartaléka 0 67. VII. MÉRLEG SZERINTI EREDMÉNY -635 476 68. E CÉLTARTALÉKOK 14 500 69. 1. Céltartalék a várható kötelezettségekre 14 500 70. 2. Céltartalék a jövőbeni költségekre 0 71. 3. Egyéb céltartalék 0 72. F KÖTELEZETTSÉGEK 2 858 389 73. I. HÁTRASOROLT KÖTELEZETTSÉGEK 0 74. 1. Hátrasorolt kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben 0 75. 2. Hátrasorolt kötelezettségek egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben 0 76. 3. Hátrasorolt kötelezettségek egyéb gazdálkodóval szemben 0 77. II. HOSSZÚ LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK 0 78. 1. Hosszú lejáratra kapott kölcsönök 0 79. 2. Átváltoztatható kötvények 0 80. 3. Tartozások kötvénykibocsátásból 0 81. 4. Beruházási és fejlesztési hitelek 0 82. 5. Egyéb hosszú lejáratú hitelek 0 83. 6. Tartós kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben 0 84. 7. Tartós kötelezettségek egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben 0 85. 8. Egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek 0 86. III. RÖVID LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK 2 858 389 87. 1. Rövid lejáratú kölcsönök 0 88. 81. sorból: átváltoztatható kötvények 0 89. 2. Rövid lejáratú hitelek 0 90. 3. Vevőtől kapott előlegek 0 91. 4. Kötelezettségek áruszállításból és szolgáltatásból (szállítók) 801 314 92. 5. Váltótartozások 0 93. 6. Rövid lejáratú kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben 1 997 417 94. 7. Rövid lejáratú kötelezettségek egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben 0 95. 8. Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek 59 658 96. 9. Kötelezettségek értékelési különbözete 0 97. 10. Származékos ügyletek negatív értékelési különbözete 0 98. G PASSZÍV IDŐBELI ELHATÁROLÁSOK 248 764 99. 1. Bevételek passzív időbeli elhatárolása 0 100. 2. Költségek, ráfordítások passzív időbeli elhatárolása 204 723 101. 3. Halasztott bevételek 44 041 102. FORRÁSOK (PASSZÍVÁK) ÖSSZESEN 7 760 919 63

6.sz. melléklet "A" EREDMÉNYKIMUTATÁS (összköltség eljárással) adatok E Ft-ban Tételszám A tétel megnevezése 2010.10.31 01. Belföldi értékesítés nettó árbevétele 3 731 670 02. Export értékesítés nettó árbevétele 16 501 624 I. ÉRTÉKESÍTÉS NETTÓ ÁRBEVÉTELE 20 233 294 03. Saját termelésű készletek állományváltozása -99 694 04. Saját előállítású eszközök aktivált értéke 0 II. AKTIVÁLT SAJÁT TELJESÍTMÉNYEK ÉRTÉKE -99 694 III. EGYÉB BEVÉTELEK 75 975 Ebből: visszaírt értékvesztés 56 543 05. Anyagköltség 15 553 756 06. Igénybe vett szolgáltatások értéke 1 148 553 07. Egyéb szolgáltatások értéke 19 572 08. Eladott áruk beszerzési értéke 2 084 667 09. Eladott (közvetített) szolgáltatások értéke 0 IV. ANYAGJELLEGŰ RÁFORDÍTÁSOK 18 806 548 10. Bérköltség 883 938 11. Személyi jellegű egyéb kifizetések 122 613 12. Bérjárulékok 302 856 V. SZEMÉLYI JELLEGŰ RÁFORDÍTÁSOK 1 309 407 VI. ÉRTÉKCSÖKKENÉSI LEÍRÁS 298 198 VII. EGYÉB RÁFORDÍTÁSOK 253 262 Ebből: értékvesztés 0 A ÜZEMI (ÜZLETI) TEVÉKENYSÉG EREDMÉNYE -457 840 13. Kapott osztalék és részesedés 0 Ebből: kapcsolt vállalkozástól kapott 0 14. Részesedések értékesítésének árfolyamnyeresége 0 Ebből: kapcsolt vállalkozástól kapott 0 15. Befektetett pénzügyi eszközök kamatai, árfolyamnyeresége 0 Ebből: kapcsolt vállalkozástól kapott 0 16. Egyéb kapott (járó) kamatok és kamatjellegű bevételek 690 Ebből: kapcsolt vállalkozástól kapott 0 17. Pénzügyi műveletek egyéb bevételei 428 423 VIII. PÉNZÜGYI MŰVELETEK BEVÉTELEI 429 113 18. Befektetett pénzügyi eszközök árfolyamvesztesége 0 Ebből: kapcsolt vállalkozásnak adott 0 19. Fizetendő kamatok és kamatjellegű ráfordítások 13 963 Ebből: kapcsolt vállalkozásnak adott 0 20. Részesedések, értékpapírok, bankbetétek értékvesztése 0 21. Pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai 594 551 IX. PÉNZÜGYI MŰVELETEK RÁFORDÍTÁSAI 608 514 B PÉNZÜGYI MŰVELETEK EREDMÉNYE -179 401 C SZOKÁSOS VÁLLALKOZÁSI EREDMÉNY -637 241 X. RENDKÍVÜLI BEVÉTELEK 1 765 XI. RENDKÍVÜLI RÁFORDÍTÁSOK 0 D RENDKÍVÜLI EREDMÉNY 1 765 E ADÓZÁS ELŐTTI EREDMÉNY -635 476 XII. ADÓFIZETÉSI KÖTELEZETTSÉG 0 XII. KÜLÖNADÓ 0 F ADÓZOTT EREDMÉNY -635 476 22. Eredménytartalék igénybevétele osztalékra, részesedésre 0 23. Jóváhagyott osztalék, részesedés 0 G MÉRLEG SZERINTI EREDMÉNY -635 476 64

7. sz. melléklet MTD Hungária Kft. 2008-2010 ÉVI CASH-FLOW KIMUTATÁS ("A" TÍPUSÚ) adatok E Ft-ban Sorszám 2008.10.31 2009.10.31 2010.10.31 I. Szokásos tevékenységből származó pénzeszközváltozás 441 699 37 030 265 403 (Működési cash flow) 1 ± Adózás előtti eredmény 159 617 28 566-635 476 2 + Elszámolt amortizáció 443 471 307 160 298 198 3 ± Elszámolt értékvesztés és visszaírás 4 ± Céltartalék képzés és felhasználás különbözete 5 ± Befektetett eszközök értékesítésének eredménye 80 0 0 6 ± Szállítói kötelezettség változása -474 725-681 776 424 953 7 ± Egyéb rövid lejáratú kötelezettség változása 818 796-742 155 323 867 8 ± Passzív időbeli elhatárolások változása -22 177-33 110 45 620 9 ± Vevőkövetelés változása 203 625-5 825-219 332 10 ± Forgóeszközök (vevő és pénzeszköz nélkül) változása -663 460 1 166 681 25 980 11 ± Aktív időbeli elhatárolások változása -56-230 1 593 12 - Fizetett, fizetendő adó (nyereség után) -23 472-2 281 0 13 - Fizetett, fizetendő osztalék, részesedés II. Befektetési tevékenységből származó pénzeszközváltozás -334 181-108 255-266 610 14 - Befektetett eszközök beszerzése -334 261-108 255-266 610 15 + Befektetett eszközök eladása 80 0 0 16 + Kapott osztalék, részesedés III. Pénzügyi műveletekből származó pénzeszköz-változás 0 0 0 17 + Részvénykibocsátás, tőkebevonás bevétele 18 + Kötvény, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír kibocsátásának bevétele 19 + Hitel és kölcsön felvétele 20 + Hosszú lejáratra nyújtott kölcsönök és elhelyezett bankbetétek törlesztése, megszüntetése, beváltása 21 + Véglegesen kapott pénzeszköz 22 - Részvénybevonás, tőkekivonás (tőkeleszállítás) 23 - Kötvény, és hitelviszonyt megtestesítő értékpapír visszafizetése 24 - Hitel és kölcsön törlesztése, visszafizetése 25 - Hosszú lejáratra nyújtott kölcsönök és elhelyezett bankbetétek 26 - Véglegesen átadott pénzeszköz 27 ± Alapítókkal szembeni, illetve egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek változása IV. Pénzeszközök változása 107 518-71 225-1 207 65

8. sz. melléklet Készletek forgási sebessége 66

67

68

NYILATKOZAT Alulírott Hortobágyi Bence büntetőjogi felelősségem tudatában nyilatkozom, hogy a szakdolgozatomban foglalt tények és adatok a valóságnak megfelelnek, és az abban leírtak a saját, önálló munkám eredményei. A szakdolgozatban felhasznált adatokat a szerzői jogvédelem figyelembevételével alkalmaztam. Ezen szakdolgozat semmilyen része nem került felhasználásra korábban oktatási intézmény más képzésén diplomaszerzés során. Veszprém, 2011. május 20. Hortobágyi Bence s. k. hallgató aláírása 69

70