10.4 Területi célok a városrészekhez kapcsolódó célmeghatározás Városközpont [T2] - A városrész fejlesztési céljai között szerepel egyrészt a Kistérségi Járóbeteg Központ rehabilitációja, különösen az infrastruktúra és a gyógyászati technológia fejlesztése. A városrészt érinti a Barcsi Nevelési és Oktatási intézmények infrastrukturális fejlesztése, a programban érintett Arany János és Deák Ferenc általános iskolák rehabilitációja és a Széchenyi Ferenc Közép- és Szakképző Iskola és Kollégium fejlesztése. [T1], [T2], [T5] - A városrészre vonatkozó városfejlesztési program - Barcs szíve újra dobogjon városrehabilitációs program - második ütemének megvalósítása - a Sétáló utca és a barcsi szabadidő központ rekonstrukcióját foglalja magában. [T5] - Az önkormányzat - volt bírósági épület közösségi célú- hasznosítási elképzelései is ebben a városrészben realizálhatóak. Közép- és hosszú távú fejlesztési célok: A városrész kereskedelmi funkcióinak és múltjának visszaállítása, közösségi tereinek élhetőbbé tétele, és élettel való megtöltése. Eredmény indikátorok a közép- és hosszú távú célokhoz: rehabilitált területek növekedése-12,52 ha fejlesztett közszolgáltatások számának növekedése-3 db városi funkciók minőségi és mennyiségi fejlesztése Nyugati városrész [T1], [T2], [T3] - A Nyugati városrészben található a Barcs legjelentősebb turisztikai vonzerejének számító Barcsi Gyógyfürdő és Rekreációs Központ, amely gyógyászati és wellness szolgáltatásai révén nagyszámú látogatót vonz. A gyógyfürdő környezetében jelenleg is több turisztikai célú beruházás zajlik. A város fő fejlesztési célkitűzései: a gyógyfürdő turisztikai infrastruktúrájának fejlesztése, a gyógyfürdőhöz kapcsolódó egyéb turisztikai szolgáltatások kiépítésének és működtetésének ösztönzése. A befektetők, vállalkozások támogatásával a város ösztönözni kívánja a turizmushoz kapcsolódó kiegészítő szolgáltatások (vendéglátás: szálloda, camping, panzió, tourinform iroda stb.) megtelepedését, a turisztikai szolgáltatások infrastruktúrájának fejlesztését. [T2] - A városrészen található intézmények oktatási és közösségi funkciót látnak el itt található a Városi Közművelődési Könyvtár, a Móricz Zsigmond Művelődési Központ, a Dráva Völgye Középiskola és Kollégium, a Barcsi Ipari Kereskedelmi- és Szakképző Iskola. A városrészben működik a Városi Óvodák 4. számú és 6. számú Tagóvodája. Emellett a sportcsarnok, és a városi könyvtár közösségi funkciókat is szolgál, tekintettel a sportcsarnokban és a könyvtár területén lebonyolított nagyszámú sport és egyéb kulturális rendezvényekre. A város célja a közoktatási intézményeinek infrastrukturális és szakmai fejlesztése, melyek nagyban hozzájárulnak az oktatási színvonal emelkedéséhez, az egyenlő esélyű közoktatás megteremtéséhez. 151
Közép- és hosszú távú fejlesztési célok: A városrész és ezen keresztül a város még vonzóbbá tétele az idegenforgalom számára, turisztikai attrakciók, turisztikai és szálláshely szolgáltatások növelésével. Eredmény indikátorok a közép- és hosszú távú célokhoz: rehabilitált területek növekedése-1,38 ha turisztikai szolgáltatások növekedése-1 db szálláshelyek számának növekedése-2 db rehabilitált oktatási-közösségi területek növekedése-0,6 ha Keleti iparterület [T1], [T4] - A Keleti iparterület városrészében a város fő célja az itt található ipari park területén a gazdasági infrastruktúra fejlesztésének elősegítése. A fejlesztésének érdekében a város különös hangsúlyt fektet az ipari park és egyéb ipartelepek infrastrukturális fejlesztésére, a barnaövezetes területek funkcióváltásának megteremtésére, és befektetéstámogatási politikájával ösztönzi a vállalkozások által kezdeményezett beruházásokat, valamint a vállalkozások közötti együttműködés megteremtését. A város céljai között szerepel a határon átnyúló gazdasági kapcsolatok, gazdasági együttműködések kialakulásának ösztönzése. Közép- és hosszú távú fejlesztési célok: Az ipari park elérhetőségének javításával vélhetően megélénkül a vállalkozói kedv, ennek érdekében, mint már annyiszor jelezte az Önkormányzat számos fórum felé, legalább gyorsforgalmi út kialakításával (6-o, 68-as főközlekedési út) lehetne a térség elérhetőségét javítani, ezáltal a gazdasági fellendülést elősegíteni. Nyugati iparterület [T1], [T4] Legfontosabb cél a megszűnőben lévő ipari telephelyek megmentése, korszerű technológiák megtelepítése. A terület adottságait kihasználva az építőipar, a mezőgazdaság és a mezőgazdasághoz kapcsolódó háttér iparágak vállalkozásainak fejlesztését elősegíteni. Közép- és hosszú távú fejlesztési célok: Az élelmiszeripari termelés terén, annak korszerűsítésével kijutni az Európai Unió piacaira. Korszerű termelési technológiák bevezetése, és az ipari vállalkozások technológiai fejlesztése. Eredmény indikátorok a közép- és hosszú távú célokhoz: mezőgazdasági, élelmiszeripari infrastruktúra fejlesztések számának növekedése-1 db építőipari vállalkozások számának növekedése-1 db 152
Somogytarnóca [T4], [T5] - A legfontosabb fejlesztési célok e területen az infrastrukturális beruházások megvalósítása, elsősorban útfelújítások, közmű rekonstrukciók, közösségi közlekedésfejlesztés, Barcs városközpont elérhetőségének javítása. Közép- és hosszú távú fejlesztési célok: Infrastrukturális beruházások megvalósítása: útfelújítások, közmű rekonstrukciók, a település rész elérhetőségének javítása az úthálózat rekonstrukciójával és kerékpárút fejlesztésével. Cél a település rész arculatának javítása különösképpen a Hermann Ottó utcai lakótelep és környezete, illetve a település részi központ körzetében. Eredmény indikátorok a közép- és hosszú távú célokhoz: felújított utak-járdák számának növekedése-1 db rehabilitált területek növekedése-1db Drávaszentes [T4], [T5] - Legjelentősebb fejlesztési célok a területen az infrastrukturális beruházások megvalósítása, elsősorban útfelújítások, közmű rekonstrukciók, közösségi közlekedésfejlesztés, Barcs városközpont elérhetőségének javítása. Közép- és hosszú távú fejlesztési célok: Infrastrukturális beruházások megvalósítása: útfelújítások, közmű rekonstrukciók, a település rész elérhetőségének javítása az úthálózat rekonstrukciójával és kerékpárút fejlesztésével, a szilárd burkolattal nem rendelkező utak kiépítése (Tarnócai és Malom utcák). Fontos cél a település rész arculatának javítása különösképpen a közösségi felületek felújításával. Eredmény indikátorok a közép- és hosszú távú célokhoz: felújított utak-járdák számának növekedése-1 db rehabilitált területek növekedése-1 db Déli városrész [T1], [T3] - A városrész adottságaiban jelentős potenciált hordoz a Dráva folyó és környezetének fejlesztése. A terület a kikötő és a folyó mentén kialakítható turisztikai szolgáltatások, rekreáció és sporttevékenységek fejlesztésével, a határon átnyúló szolgáltatások fejlesztésével ismét a város fejlődésének motorjává válhat a városrész. Közép- és hosszú távú fejlesztési célok: A határmentiségből adódóan a határokon átnyúló turisztikai útvonalak kialakítása (bakancsos, lovas, kerékpáros), a határ mellet fekvő nemzeti parkok együttműködésének erősítése. Meglévő ipari vállalkozások potenciáljának növelése, a foglalkoztatás bővítése. Eredmény indikátorok a közép- és hosszú távú célokhoz: 153
Drávához kapcsolódó turisztikai szolgáltatások számának és minőségének növekedése-2 db Keleti városrész [T4] [T5] - A legfontosabb fejlesztési célok a városrészben az infrastrukturális beruházások megvalósítása, elsősorban útfelújítások, közmű rekonstrukciók. Ebben a városrészben található Belcsapuszta, mely jelenleg szegregátum. Stratégiai cél a szegregált területen lévő rossz minőségű lakásállomány felszámolása és az ott élő lakosság integrált környezetben való elhelyezés a meglévő szociális bérlakások kiutalása révén. Közép- és hosszú távú fejlesztési célok: Főként magánbefektetők bevonásával a jelenleg üresen álló magántulajdonú-önkormányzati tulajdonú területek beépítése és kihasználása, valamint a város megtartó erejének növelése érdekében új építési területek kialakítása. Eredmény indikátorok a közép- és hosszú távú célokhoz: felújított utak-járdák számának növekedése-1 db társadalmi integráció erősödése Északi városrész [T2], [T4], [T5] - A településrészen a város által kitűzött és megvalósítani kívánt legfontosabb feladat, a roma telep környezetének élhetőbbé tételének megvalósítása szociális városrehabilitációs program keretében. A város célkitűzései a leromlott városrész bekapcsolása a város fejlődésébe, a fizikai környezet és a szociális problémák kezelése révén, a településrészen élőknek a társadalomba történő visszaintegrálása érdekében, a kijelölt akcióterület leromlását okozó folyamatok megállítása és megfordítása. A program a roma közösségi ház felújítását és funkció bővítését, a kedvezőtlen munkanélküliségi helyzet javítása érdekében képzési helyszínné alakítása és képzések szervezése, továbbá a közlekedési felületek, és vízelvezető rendszereinek rekonstrukcióját, zöldfelületeinek felújítását célozza. Eredmény indikátorok a közép- és hosszú távú célokhoz: rehabilitált területek növekedése 1,34 ha társadalmi-szociális programok számának növekedése-5 db felújított utak-járdák számának növekedése-1 út és 1 járda 154
10.5 A stratégia koherenciája, konzisztenciája Barcs városfejlesztési programját az alábbi országos, regionális és megyei fejlesztési koncepciókkal és programokkal összhangban alakította ki: Barcs jelentőségét az Országos Területfejlesztési Koncepció külön is hangsúlyozza akkor, amikor a határ menti városnál megemlíti: A kapu szerepének fejlesztését, A határ menti övezet kialakítását; A határátkelőhely bővítésének szükségességét; A Somogy Megye Területrendezési Terve Területrendezési Program Barcs várossal kapcsolatban megfogalmazott főbb fejlesztési szempontjai: Barcs város központját, beépített területét elkerülő országos főútvonalak kiváltása; A határátkelőhely korszerű kiépítése; Az ipari park területének kijelölése; A térségre kiható infrastruktúra fejlesztése; Az Önkormányzat fejlesztési feladatait alapvetően meghatározza az Új Magyarország Program és a hozzá kapcsolódó Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Operatív Program (DDOP). DDOP stratégiai célok: a DDOP hosszú távú átfogó célja (2020-ig) a Dél-dunántúli régió felzárkóztatása az ország fejlettebb térségeihez. DDOP stratégiai (2013-ig) célkitűzése a Dél-dunántúli régió leszakadásának megállítása. DDOP specifikus célok: Magas környezeti minőségű modell régió kialakítása, a,korszerű szennyvízkezelési rendszerekkel ellátott népesség arányának növelése a régióban. A környezeti állapottal való elégedettség javulása. Helyi adottságokra épülő versenyképes gazdaság. A foglalkoztatottak arányának átalakítása a régióban a 15-64 éves népességhez viszonyítva. A régión belüli társadalmi különbségek növekedésének megállítása. DDOP prioritások: A városi térségek fejlesztésére alapozott versenyképes gazdaság megteremtése. A turisztikai potenciál erősítése a régióban. Humán közszolgáltatások és közösségi településfejlesztés. Az elérhetőség javítása és környezet fejlesztés. A fenti célok és prioritások mentén Barcs Integrált Városfejlesztési Stratégiájának célja, hogy Barcs vonzó, versenyképes, harmonikusan fejlődő kistérségi központtá váljon, ahol a folyamatosan javuló életminőség, a színvonalas életkörnyezet alapját a versenyképes gazdaság jelenti. 155
A célrendszer illeszkedése, összhangja a Településfejlesztési koncepcióval és a Településrendezési tervvel A Barcs Város igazgatási területére kiterjedő, és a Településrendezési Tervet megalapozó Településfejlesztési Koncepciót 182/2002. (IX.19) számú Kt. határozatával hagyta jóvá az önkormányzat. A Településfejlesztési Koncepció foglakozik a település jellegével, szerepével, a fejlesztést befolyásoló gazdasági háttérrel, a népesség alakulásával, foglalkoztatási, munkaellátási körülményekkel. Feltárta a település szerkezetét és környezetét, maghatározta a fejlesztéssel kapcsolatos főbb feladatokat, a lakásépítés, szabadidő eltöltés, idegenforgalom, intézményellátás körét és a zöldövezeti fejlesztéseket. Számba vette az infrastrukturális fejlesztési igényeket és foglalkozott a táji és épített környezet védelmével, feltárta a regionális összefüggéseket, és a külterületi fejlesztési szempontokat. A Településfejlesztési koncepció által vizsgált fejlesztési területek és legfontosabb megállapításai: Lakásellátás, lakásépítés: a rendezési terv 742 db lakás elhelyezését tudja biztosítani. Kapcsolódó tematikus prioritás: [T5] Gazdaság fejlesztés: az iparterületek a dinamikus ipartelepítéssel együtt alakultak ki a város délkeleti és délnyugati részén. Ezt a folyamatot erősítette Barcs és környékének vállalkozási övezetté nyilvánítása (54/1998 (III.27.) számú kormány határozat), továbbá, hogy az iparterület Ipari Park minősítést kapott. Indokolt, hogy további területek is ipari park besorolást kapjanak. Az ipartelepítést elősegíthetik az infrastrukturális fejlesztések. Ezek a közúti közlekedés országos útvonalainak kiépítése, a Dráva folyón kikötő létesítése és a határ menti létesítmények további fejlesztése. Kapcsolódó tematikus prioritás: [T1] Egészségügyi és szociális ellátás: felsorolja a létesítményeket, melyeket a rendezési tervben adottságként kell figyelembe venni. Megállapítja, hogy a tervezett rekreációs központ az egészségügyi ellátás javítását is szolgálja és ott fizikoterápiai osztály felállítása is tervezett. Kapcsolódó tematikus prioritás: [T2] Oktatás, művelődés: a lakásépítés fejlesztésével további egy csoport óvodai férőhely kialakításáról is gondoskodni kell. A fejlesztési feladatok között számolni kell az óvoda épületek felújításával. Általános iskolák tekintetében megállapítja, hogy a fejlesztéssel járó igények 47-56 tanteremmel kielégíthetők. A Deák Ferenc Ált. isk. két épületét átépítésre, felújításra javasolja,a többi iskolai épület megfelelő. A művelődési intézmények általában megfelelőek, a távlatokban azonban szükséges lesz egy XXI. Századi igényeket kielégítő művelődési centrum létrehozása a meglévő központ teljes átépítésével. Kapcsolódó tematikus prioritás: [T2] Igazgatás: az igazgatási intézmények elhelyezése megfelelő, az új intézmények igény esetén a rendezési terv településközpont vegyes, és központi vegyes területein elhelyezhetők. Kapcsolódó tematikus prioritás: [T2] Kereskedelem, vendéglátás: megállapítja, hogy a kereskedelem és vendéglátás helyzetét a határmenti fekvés nagyban befolyásolja, a szomszédból érkező vásárlási igény hatására 156
alakult ki a város új kereskedelmi központja. Újabb önálló területek kijelölésére nincs szükség, azok a településközpont vegyes vagy központi vegyes övezetekkel együtt tervezhetők. Kapcsolódó tematikus prioritás: [T1] Idegenforgalom, üdülés: az ipartelepítés mellett a város fejlődésének másik meghatározó ágazata az idegenforgalom. Fejlesztése az alábbi elvekre alapulhat: A határmenti országos déli kapu földrajzi helyzet A Duna-Dráva Nemzeti Park védelme alatt álló természetvédelmi területek A Dráva folyó és környezete, hajózás, vízi sportok, vízi túrák és horgászat A város és környékén lévő erdőségek, szabadidő eltöltés, vadászat, kerékpározás, lovaglás A környező községekkel összehangolt termál programra épülő rekreációs és üdülő programok. Megfogalmazza, hogy a fejlesztések között kiemelten kell kezelni Barcs város rekreációs központját, ahol a sport, szabadidő eltöltés és a termál vízhez kapcsolódó gyógyászati ellátás feltételeit is meg kell teremteni. A rendezési tervnek a terület kijelölésénél a távlati fejlesztési lehetőségekkel is számolnia kell. Kapcsolódó tematikus prioritás: [T3] Zöldfelületek, szabadidő eltöltés, sport, temetők: a belterületi zöldfelületek minőségi fejlesztése szükséges. A játszóterek felújítása szükséges. a pihenőterületeket felfűző gyalogos, rekreációs sávot kell létrehozni, amely a tervezett iparterületek és a meglévő lakóterületek közötti védelmet is szolgálja. Az üzemelő köztemető északi és keleti irányú bővítése szükséges. a településre készülő arculatterv feladata meghatározni a közterületek hierarchiáját, szerepkörét, egységes keretbe foglalni a közterületek burkolatait, berendezési tárgyait, térbútorozását. Kapcsolódó tematikus prioritás: [T5] Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás: a település rendelkezik Környezetvédelmi Stratégiai Programmal. Legfontosabb feladat a szennyvízkezelés megoldása. A 6-os főút nyomvonalának áthelyezése a tervezett iparterületre, ezáltal a városközpont zajterhelésének csökkentése. A meglévő és tervezett iparterületek a Dráva közelsége miatt fokozott környezetvédelmi felügyeletet igényelnek. Kapcsolódó tematikus prioritás: [T5] Táj, természeti és építészeti értékvédelem: a város közigazgatási határának 27%-a a Duna- Dráva Nemzeti Park része, tehát országosan védett. Javasolt az országosan védett területeket helyi védettség alá helyezett területekkel összekötni, hálózatba foglalni, úgy, hogy az illeszkedjen a az idegenforgalom fejlesztési elképzeléseihez is. A rendezési tervben külön alátámasztó rnunkarészben ki kell dolgozni a helyi építészeti értékek védelmét oly módon, hogy az alkalmas legyen a város részére a helyi értékvédelemmel kapcsolatos külön rendeletének a megalkotására. Kapcsolódó tematikus prioritás: [T5] Közlekedés: 6-os számú főút új nyomvonalra helyezése a határátkelő és a 6623. sz. úti csomópont között. A 68. sz. főút új bevezető szakaszának megépítése. Városon belül az új beépítésű területeken mellékúthálózat bővítés. Önálló városi kerékpárút hálózat kialakítása. Közutak mellett a hiányzó járdák építése. A városközpont területén vizsgálni kell a gyalogos 157
területek kijelölhetőségét. A Pécs- Barcs Gyékényes vasútvonal felújítása esedékes a regionális szerepköre miatt, a nagyobb sebességű forgalom lebonyolítása érdekében. A Harkány - Középrigóc vasútvonalon elképzelhető a vasúti forgalom szüneteltetése, illetőleg a személyforgalom közrútra terelése és esetleg a pálya felszámolása is. A vasútnak környezetbarát jellege mellett népesség megtartó szerepe is lehet, így a vonal felhagyásánál igen körültekintően kell eljárni. A Dráván hosszabb távon sem várható érdemleges áruszállítási tevékenység. Megvalósítható azonban a kiránduló hajózás és a vízi turizmus. Kapcsolódó tematikus prioritás: [T4] Közmű és energiaellátás: A vízigényeket a Tekeresi kutakból biztosítják. A város vízellátása mennyiségileg és minőségileg is megfelelő, a tervezett lakás többlet igényeit is fedezni tudja. 2000-ben kapott vízjogi létesítési engedélyt a 18 településre kiterjedő csatornázási projekt, amelynek keretében Barcs város még csatornázatlan utcái is közüzemi csatornával lesznek ellátva. A szennyvizek befogadója a Barcs, Belcsapusztától délre tervezett új tisztítótelep. A város elektromos energia ellátása 20 kv-os középfeszültségű hálózatról biztosított. Ezek nyomvonalait a rendezési terv tartalmazza. Szükséges volna egy 120 kv-os hálózat és 120/20 kv-os transzformátor állomás megépítése Telefon ellátás rendkívül jónak mondható. Alépítményi hálózat részek már vannak, rekonstrukciók során is ezt kell szorgalmazni. Mobiltelefon hálózat a város teljes területén kiépült. A rendezési tervben meghatározott funkciók vezeték nélküli összeköttetéseket nem korlátoznak. A kábeltelevíziós rendszer a rendezési tervben meghatározott fejlesztési elképzeléseknek megfelelően bővíthető. Kapcsolódó tematikus prioritás: [T1], [T3] A dokumentum kiemelten foglalkozik a foglalkoztatási kérdésekkel és a munkanélküliség csökkentése érdekében három súlyponti területet jelölt: Új ipari üzemek telepítése figyelemmel arra a tényre, hogy Barcs város és környéke vállalkozási övezet. [T1] A kereskedelem és szolgáltatás további növelése. [T1] A Duna-Dráva Nemzeti Park és termál vizek adta lehetőségek, valamint a határvárosi adottságokra épülő idegenforgalmi fejlesztések. [T3] A Településfejlesztési koncepció által meghatározott súlyponti fejlesztési feladatok: A közúti közlekedési fejlesztéseknél a 6. számú főútvonal új városi átkelő szakaszának kiépítése, és a 68. számú út átkelő szakasz korrekció végleges kiépítése; A Dráva folyón a hajó közlekedés megindítása és a kikötő megépítése; Az iparterületek előkészítése, iparosítás, ipari park kiépítése; A lakóterületek előkészítése, az önkormányzati bérlakások és magánlakások építése; A rekreációs központ felépítése a termálvízre alapozott idegenforgalom fejlesztések szorgalmazása, Drávai strand kiépítése; Az intézményhálózat fejlesztése, felújítása; Az új szennyvíztelep kiépítése; Az elektromos ellátás érdekében új központi állomás és hálózatok kiépítése; A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatósága által a természetvédelmi területeken tervezett idegenforgalmi fejlesztések. 158
A 2001-ben megfogalmazott célok egy része mára részben, vagy egészben megvalósult. A város helyzetében, funkcióiban 2001. óta bekövetkezett változások miatt szükségesség vált a Településfejlesztési koncepció átdolgozása, aktualizálása. Ez a munka jelenleg folyamatban van. A Településrendezési- szabályozási Terv a településfejlesztési koncepció alapján készül. Amennyiben a szabályozási tervbe vagy a helyi építési szabályzatba olyan fejlesztési elképzelést szeretne a település beilleszteni, amely fejlesztési elképzelést a településfejlesztési koncepció nem tartalmaz, úgy előbb a településfejlesztési koncepció módosítása szükséges. Az Északi Városrészben található Roma Telep Akcióterület fejlesztésével kapcsolatban szükséges a településfejlesztési koncepciót, illetve a Településrendezési tervet módosítani. I. A módosítás szükségessége A fejlesztéssel érintett terület jelenleg közpark övezeti besorolású, megengedett maximális beépíthetősége: 2%. Jelenlegi beépítettség: 1,62 % ( 23 m²). A tervezett, oktatásra, szolgáltatásra is alkalmas közösségi ház létrehozásához szükséges bővítéshez nem elég a 23 m². A terület és a jelenlegi épület is alkalmas a tervezett funkció és épületbővítésre ezért a településrendezési tervmódosítása vált szükségessé. II. A településrendezési terv módosítása az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvényben meghatározottak szerint kerül lefolytatásra. III. Először elkészült a településfejlesztési koncepció módosítása, mely az alábbiakat tartalmazza: 1. sz. tervlapon : 1./ Közpark terület egy részének kertvárosias lakóterületté minősítése. Az 1517/10-es hrsz-ú, jelenleg közparki besorolású terület déli részének, a meglévő épületet is figyelembe vevő átminősítésére kerül sor közparkból kertvárosias lakóterületté. A területen közösségi oktatási és szolgáltató létesítmény kialakítására kerül sor. Az újonnan kialakítandó terület nagysága meg tud felelni a kertvárosias lakóterület előírásainak. 2. sz. tervlapon: 2./ Központi vegyes terület egy részének átminősítése közparkká. A módosítás során nem változhat a biológiai egyensúly, ami azt jelenti, hogy a megszűnő zöldterületet pótolni kell. A szükséges pótlás a Szentesi utcai - egykori vásártér - önkormányzati tulajdonban lévő központi vegyes területből kerülhet kialakításra. A zöldövezeti pótlásra a Szentesi utcában lévő 1452/16 hrsz-ú. /vásártér/ központi vegyes területből kerül kialakításra. IV. Barcs város képviselőtestülete a 2010. május 20-i ülésen elfogadta a módosított Településfejlesztési koncepciót. Ezután lehet a településrendezési tervet módosítani. 159
Ezekkel a módosításokkal már biztosítható, hogy az IVS-ben megfogalmazott célrendszer illeszkedjen a településfejlesztési koncepcióhoz, valamint a településszabályozási- rendezési tervhez. A stratégiában meghatározott prioritások összhangban vannak továbbá Barcs Város Önkormányzatának Gazdasági Programjában, illetve Barcs Város Önkormányzatának Városfejlesztési Programjában meghatározott fejlesztési irányokkal és az önkormányzat szakpolitikai koncepcióiban meghatározott célokkal. Az egyes városrészekre meghatározott célok koherenciája, konzisztenciája A megfogalmazott átfogó célok elérése a város integrált fejlesztése, a város arculatának kialakítása, a meglévő természeti és épített környezet rehabilitációja mentén lehetséges. Ezek az elvek érvényesülnek az egyes városrészeket érintő fejlesztési elképzelések meghatározása és megvalósítása során is. Minden egyes városrész bizonyos funkciók meghatározó jegyeit viseli magán, a szomszédos városrészek funkciói egymástól eltérőek, ugyanakkor megfelelő módon ki is egészítik egymást. Míg egyes városrészeken a humán közszolgáltatások fejlesztése, más városrészeken az infrastrukturális fejlesztések, megint más városrészeken a turisztikai vonzerők fejlesztése képezik az elérendő célt. Kitűzött célok megvalósítása, mintegy egymás előfeltételét képezik. Az infrastrukturális fejlesztések szükségesek a szolgáltatási színvonal növeléséhez. A párhuzamos célú fejlesztések egymást kiegészítve, a lakossági igényeket megfelelő módon kiszolgáló szolgáltatási színvonalat növelik, illetve hozzájárulnak a város gazdasági versenyképességének növekedéséhez. A városrészekre meghatározott célok illeszkednek egymáshoz. Mivel a városrészek lefedik a várost és szerves egészet alkotva kiegészítik egymást funkcióikkal, a városrészek lehatárolása nem eredményezi zárványok kialakulását, sőt a településfejlesztési koncepció alapján továbbgondolt fejlesztések az IVS-en belül további funkcióbővítő intézkedéseknek adnak lehetőséget. Városi és kistérségi szinten is léteznek a város- és vidékfejlesztés szinte minden funkcióra kiterjedő fejlesztési elképzelései, melyek mentén tudatos fejlesztések valósultak meg az elmúlt években. A fejlesztéseknek várhatóan nem lesznek káros környezeti hatásai, ellenkezőleg, a számos fejlesztés az egészséges környezet kialakítása, fenntartása érdekében történik. A város gazdag zöldfelületekben, természeti szépségeiben, amelyekre kiemelt figyelmet fordít a környezet épségét, az itt lakók érdekeit, valamint a turizmus fejlesztéseit szem előtt tartva. Összességében elmondható, hogy a stratégiában megfogalmazott célkitűzések, valamint a megvalósításukhoz vezető beavatkozások összhangban állnak az Új Magyarország Fejlesztési Tervvel és Operatív Programjaival, az Országos Fejlesztéspolitikai Koncepcióval és az Országos Területfejlesztési Koncepcióval, a Dél-Dunántúli Régió térségfejlesztési dokumentumaival, a barcsi kistérség térségfejlesztési dokumentumaival, a Város Önkormányzatának Településfejlesztési Koncepciójával, Barcs Város Önkormányzatának Városfejlesztési Programjával, Barcs Város Önkormányzatának Gazdasági Programjával, Barcs Város Önkormányzatának Rendezési-Szabályozási Tervével, valamint az önkormányzat szakpolitikai koncepcióival. A városrészekre meghatározott célok illeszkednek egymáshoz. 160
10.6 2007-2013 során fejleszteni kívánt akcióterületek kijelölése A város fejlesztési elképzeléseiben jelentős célkitűzés a városi területek rehabilitációja. Ezek a különböző városrészek funkciókkal történő bővítését és egyéb rehabilitációját jelentik. A városi rehabilitációs projektek priorizálását az Önkormányzat a következők szerint képzeli el: 1. Városközpont rehabilitáció, 2. Nyugati városrész rehabilitáció, 3. Roma telep rehabilitáció. A priorizálás alapját az képezi, hogy a város átfogó céljait tekintve mely funkciók erősítése szükséges. A legsürgetőbben fejlesztésre szoruló funkciókat hordozó területek lettek akcióterületekké kijelölve. A három akcióterület fenti elv alapján kialakított fontossági sorrendje azonban nem mindig illeszkedik a pályázati konstrukciók időrendi megjelenéséhez, ezért az Önkormányzat adott esetben kénytelen a felállított sorrenden változtatni. Így a felállított sorrendhez képest az első, és a második program kidolgozása felcserélődött. A 2007-2013 évek közötti tervezési időszakra vonatkozóan, az önkormányzat - anyagi lehetőségeire is figyelemmel - elsődlegesen a város belterületén kíván akcióprogramokat megvalósítani. Kiemelt prioritást élvez a belváros, és közvetlen környékének rehabilitációja. Ezek azok a területek, amelyeken megvalósuló fejlesztések leginkább képesek szolgálni a város középtávú céljainak elérését. Barcs emellett számos olyan, az akcióterületeken kívüli fejlesztéseket kíván megvalósítani, amelyek szoros összefüggésben állnak az akcióterületen tervezett fejlesztésekkel, mintegy kiegészítik azokat, például: út- és járdafelújítások, közmű rekonstrukciók, kerékpárút építése. 161
A 2007-2013 közötti tervezési időszakban fejlesztendő akcióterületek, kék vonallal körülhatárolva: 162
1. Barcs Nyugati városrész A rehabilitáció által érintett akcióterület a település ún. Régi Barcs városrészén terül el, és az alábbi utcák által határolt: Rákóczi Ferenc u.- Esze Tamás u.- Vak Bottyán u.- Hunyadi u.- Kölcsey u.- Latinca Sándor u.- Toldi u.- Aradi u.- Mátyás király u.- Kossuth L. u.- Csokonai u.- Deák Ferenc u.- Május 1. u.- Kodály Z. u.- Fürdő u.- Ifjúság u.- Gagarin u.- Hársfa u.- Gábor Andor u.- Ybl Miklós u.- Kandó Kálmán u.- József Attila u.- Barátság u.- Bocskai u.- Báthory u.- Jókai u.- Semmelweis u.- Tür u.- Béke u. nyugati része. Demográfiai helyzet A kijelölt akcióterületen a KSH 2001-es népszámlálási adatai szerint 2270 fő él, amely a település állandó népességének (11998 fő) 18,92 %-a. A terület 2427 fős lakónépessége Barcs lakónépességének (12316 fő) 19,7 %-át teszi ki. Az akcióterület népsűrűsége 49,2 fő/km 2, amely alatta marad a városi átlagnak (97,1fő/km 2 ). 163
Az akcióterület lakónépességének korcsoport szerinti megoszlása a város mutatóinak viszonylatában negatívnak mondható. Bár az aktív korú lakosság (15-59 évesek) aránya a lakónépességen belül megegyezik a város összességére mért mutatóval, amely 66,5 %, a lakónépességen belül a gyermekkorúak (0-14 évesek) aránya 11,8 %, míg a város viszonylatában ez a mutató 17,5 %. Ezzel szemben az időskorúak, a 60 év felettiek aránya 21,7 %, amely jelentősen meghaladja a városi átlagot, amely 16 %. Tehát az akcióterületen a demográfiai hullám, a lakosság elöregedése, és a születések számának csökkenése erőteljesen mutatkozik. Ugyanakkor az elvándorlási egyenleg a város egészéhez hasonlóan, a városrészen is negatív az önkormányzati nyilvántartás szerint. A lakosság képzettségi-műveltségi helyzetét meghatározó mutatók tekintetében a város alatta marad az országos átlagnak. A településen jellemzően az alapvégzettségűek (0-8 általános iskolai osztály) aránya a legmagasabb (48%), majd a szakmával rendelkező középvégzettségűek következnek (31%), megelőzve az érettségizetteket (14%), végül pedig a diplomával rendelkezők zárják a sort (7%). Az akcióterületen élő lakosság iskolai végzettsége ugyanakkor kedvező képet mutat. A 2001-es népszámlálás adatai alapján, az akcióterületen élő aktív korú (15-59 éves) lakosság 19,9 %-a rendelkezik legfeljebb általános iskolai végzettséggel, míg ez a mutató a város egészét vizsgálva 28,8 %, tehát jelentősen jobb a helyzet a városi és más városrészben jellemző átlaghoz viszonyítva. Emellett felsőfokú képesítést az akcióterületen élő 25 éves és ennél idősebb korosztály tagjainak 13,0 %-a szerzett, amely a városi átlagot (10,3 %) mintegy 3 %-kal meghaladja. Gazdasági helyzet Az önkormányzati nyilvántartás szerint az érintett akcióterületen működő vállalkozások száma 14, amely a Barcson működő vállalkozások (694) 2 %-a. A működő vállalkozások nemzetgazdasági ág szerinti megoszlására jellemző, hogy a kereskedelem területén 8, szálláshelyek területén 1, vendéglátás területén 5 vállalkozás működik. A kiskereskedelmi üzletek száma 8, amely a város kiskereskedelmi üzleteinek 2 %-a, amelyekből 2 üzlet élelmiszer jellegű, 1 pedig ruházati jellegű. A vendéglátóhelyek száma 5. A Dráva Völgye Középiskola kollégiuma 300 szállásférőhellyel rendelkezik, amelyet az intézmény hasznosít. A gazdálkodó szervezetek tevékenységéből származóan, a települési iparűzési adóbevétel az elmúlt évben 241 millió forintot tett ki. A városrészben rendkívül kevés vállalkozás működik, amelyek között túlnyomó többségben vannak a vendéglátó egységek. Erre tekintettel is indokolt a projekt keretében tervezett gazdasági fejlesztés megvalósítása. A városrészen található intézmények oktatási és közösségi funkciót látnak el, amelyhez illeszkedik a tervezett funkció (könyvszaküzlet) kialakítása Munkaerő-piaci, foglalkoztatási helyzet Általánosságban magas munkanélküliség sújtja a települést és környezetét, a városban a gazdaságilag aktív népesség 19,4 %-át teszik ki a nyilvántartott álláskeresők. A nyilvántartott álláskeresők munkaképes korú lakossághoz viszonyított aránya pedig 12,5 %. A kijelölt akcióterület mutatóit javítja az aktív korú lakosság magas aránya, valamint az aktív korú népességen belül a foglalkoztatottak aránya. Emellett nem elhanyagolhatók az akcióterületen élők kedvező képzettségi mutatói sem. 164
Az aktív korú lakosság (15-59 évesek) aránya a városi mutatóhoz hasonlóan kedvezően alakul a pályázat által érintett akcióterületen (66,5%). Az akcióterületen a foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül 52,0 %, amely a városi átlagot mintegy 0,1 %-kal felülmúlja. Ez kedvező mutató az akcióterületre vonatkozóan, azonban a helyzetet fokozatosan rontja a természetes fogyás. A foglalkoztatott nélküli háztartások aránya az akcióterületen 37,1 % amely kedvezőtlenebb a városi átlagot vizsgálva (34,2 %), azonban magyarázható az akcióterületen élő 60 év felettiek nagy arányával. Környezet állapota Az akcióterületen található intézményi épületek, és környezetük, a helyi identitás, közösségformálás létesítményei, helyszínei, fenntartásuk és fejlesztésük a település közösségi funkcióit erősíti. Az akcióterület által érintett területen műemlék jellegű épületek nem találhatóak. Két helyi védettség alatt álló épület található itt: a Móricz Zsigmond Művelődési Központ, valamint a Bajcsy Zsilinszky utca 15. száma alatti épület, amely az akcióterület határán helyezkedik el. A Móricz Zsigmond Művelődési Központ fejlesztése 2006-ban ROP- 2.2.1 pályázat keretében részben megvalósításra került. Az épület másik szárnyát az önkormányzat a DDOP-4.1.1/D pályázat keretében kívánja rehabilitálni. A Bajcsy Zsilinszky utca 15. szám alatti épület magántulajdonban áll, annak felújítása az önkormányzat részéről nem releváns. A kijelölt akcióterület által érintett zöldfelületek nagysága 59 000 m 2, amely a település egésze zöldfelületének (840 000 m 2 ) mintegy 7 %-át teszi ki. Park helyezkedik el a Deák Ferenc utca teljes hossza mentén, 500 méter hosszan, 40 méter szélességben, az Ifjúság utca és Fürdő utca közötti sétány pedig mintegy 2000 m2. A Dráva Völgye Középiskola és a Városi Könyvtár közötti területen 2500 m 2 -en zöldfelület terül el, a Művelődési ház mellett pedig 2400 m 2 -en található közpark. A városi strand zöldfelületének nagysága közel 20000 m 2. Közlekedés helyzete Az akcióterület által érintett úthálózat a Magyarországi átlagot elérő műszaki színvonalú. Rossz minőségű a fejlesztés által érintett Ifjúság utca Dráva Völgye középiskola és Csokonai utca közötti szakasza, valamint a Csokonai utca Ifjúság és Barátság utca közötti szakasza. Ezeken az útszakaszokon nem megfelelő a burkolatszélesség, a burkolatok rossz minőségűek, kátyúsak az utak, és nem jól működik a csapadékvíz-elvezető rendszer. Forgalomcsillapított övezet kialakítására a fejlesztés keretében kerül sor, az intézmények által övezett területen, a nagy átmenő forgalom megszüntetése érdekében. A gyalogos felületek, járdák kiépítettek és megfelelő minőségűek az akcióterületen, kiépített kerékpárút szakasz nem található. A városban közlekedő helyi járat naponta 6 alkalommal oda, és 6 alkalommal vissza érinti az akcióterületet, elhalad a Kossuth Lajos utca, a Deák Ferenc utca, az Ifjúság utca területén, megáll a Barátság utcán és közvetlenül a Dráva Völgye Középiskola előtt. Az akcióterületen a városi parkoláshoz hasonlóan- a parkolási lehetőségek korlátozottak. Az akcióterületen mintegy 190-200 parkoló áll rendelkezésre, amely nem képes kiszolgálni a közösségi igényeket. Ez a városban fellelhető parkolóhelyek számának mintegy 18-20 %-a, és szükség lenne bővítésükre mintegy 50 parkolóhellyel, és mintegy 50 parkolóhely felújításra szorul. 165
Közszféra jelenléte A kijelölt akcióterület különösen a területén fellelhető közösségi funkciói által tölti be a városrész-központ szerepkörét. Oktatási intézmények: Dráva Völgye Középiskola Sportcsarnok és Diákotthon Barcsi Ipari Kereskedelmi- és Szakképző Iskola Városi Óvodák 4. számú Tagóvodája (Hársfa utca) Városi Óvodák 6. számú Tagóvodája (Csokonai utca) Kulturális intézmények: Városi Könyvtár Móricz Zsigmond Általános Művelődési Központ A kijelölt akcióterületen található a város legjelentősebb turisztikai vonzerejének számító Barcsi Gyógyfürdő és Rekreációs Központ, amely gyógyászati és wellness szolgáltatásai révén nagyszámú látogatót vonz. A közösségi igényeket kielégítő közösségi közlekedés, parkolás lehetősége azonban e területen sem megoldott. Az akcióterületre vonatkozó fejlesztési célok Az akcióterület fejlesztésének átfogó célja a terület fizikai megújítása és funkciókkal való bővítése, a közszféra és a magánszféra által kezdeményezett beavatkozások megvalósítása útján a terület városrészközponti szerepének, és társadalmi akciókon keresztül a társadalmi kohézió erősítése. Közművelődés feltételeinek korszerűsítése a Móricz Zsigmond Művelődési Központ infrastrukturális fejlesztése által: művészeti-, kulturális-, turisztikai- és közösségi központ kialakítása, a művészetoktatás infrastrukturális feltételeinek megteremtése. Oktatási színvonal és közösségi szolgáltatások színvonalának növelése: Dráva Völgye Középiskola, Városi Óvoda és Könyvtár intézmények közötti egységes intézményi tér megteremtése által: biztonságos közlekedés feltételeinek megteremtése, parkosítás, térrendezés, könyvtári szolgáltatások bővítése, könyvesbolt, internet kávézó kialakítása. Turisztikai szolgáltatások színvonalának növelése: Barcsi Gyógyfürdő és Rekreációs Központ szolgáltatásainak fejlesztése által. Turizmushoz kapcsolódó szolgáltatások fejlesztése: Hotel Laguna Dráva, Panzió és Camping kialakítása Meglévő épített környezet fenntartása: az akcióterületen érintett közlekedési felületek, épületek felújítása, térrendezés, parkosítás. A kijelölt akcióterületen, az elkövetkezendő években az akcióterület fizikai, társadalmigazdasági és környezeti megújulása érdekében- tervezett fejlesztési beavatkozások egyrészt az önkormányzat által, a regionális operatív program 2007-2013 közötti városrehabilitációs célú állami támogatás keretében megvalósítandó projektre, másrészt a magánszféra által, az akcióterületre megjelölt fejlesztési célok megvalósítása érdekében, az akcióterületi fejlesztések hatásaként megvalósítandó projektekre osztható. Harmadrészt pedig az akcióterületen megjelennek olyan fejlesztési beavatkozások, amelyek a közszféra által, az akcióterületi fejlesztés hatásaként, 2007-2013 között egyéb állami támogatás elnyerése esetén kerülnek megvalósításra. 166
A különböző típusú beavatkozások alá az alábbi projektek sorolhatóak be: A regionális operatív program 2007-2013 közötti városrehabilitációs célú állami támogatás keretében megvalósuló projektek Városi területek rehabilitációja: Dráva-Völgye Középiskola- Barcsi Ipari és Kereskedelmi Szakképző Iskola- Városi Közművelődési Könyvtár- Városi Óvodák 4-es számú Tagóvoda által közrezárt intézményi tér kialakítása, Városi Közművelődési Könyvtár funkcióbővítő fejlesztése, Könyvesbolt, Internetkávézó kialakítása A magánszféra által, az A közszféra által az akcióterületi fejlesztés akcióterületi fejlesztés hatásaként megvalósítandó hatásaként, 2007-20013 között projektek egyéb állami támogatás elnyerése esetén megvalósítandó projektek 1) Hotel Laguna Dráva 1) Barcsi Gyógyfürdő és Wellnessközpont kialakítása Rekreációs Központ fejlesztése 2) 3 csillagos panzió kialakítása 2) Móricz Zsigmond Általános Művelődési Központ rehabilitációja 3) Barcsi Camping kialakítása Az akcióterületi célok megvalósítása céljából tervezett tevékenységek és azok tartalma Az akcióterületen tervezett infrastrukturális fejlesztések megvalósítása az akcióterület átfogó célkitűzésének eléréséhez járul hozzá. A közösségi, városi és gazdasági funkciók megerősítése a kijelölt akcióterület városrész központi szerepét erősíti. A Városi Közművelődési Könyvtár, valamint a Móricz Zsigmond Művelődési Központ rekonstrukciós bővítése és szolgáltatásainak növelése a település közösségi funkcióit hivatott erősíteni, amennyiben magas színvonalú szolgáltatások és rendezvények kínálatával biztosítja a közművelődési lehetőséget a városrész és az egész település lakosságának számára is. A városi és egyben a közösségi funkciókat erősíti a településrész közoktatási-közművelődési intézményi központjának közösségi térré alakítása, rekreációs célú fejlesztése. A közösségi tér kialakítása igényli a közlekedési fejlesztések megvalósítását, amelyek a településrész városi funkcióit erősítik. A Barcsi Gyógyfürdő és Rekreációs Központ szolgáltatásainak fejlesztése egyrészt a közösségi funkciókat erősíti, másrészt a szolgáltatások értékesítésén keresztül a gazdasági funkciókat erősítő tevékenységek közé tartozik. A Gyógyfürdő fejlesztései által indukált vendégforgalom növekedés a térség idegenforgalmi fejlődését jelzi. A városba érkező turisták számának növekedése a turisztikai szolgáltatások számának és a turizmushoz kapcsolódó kiegészítő szolgáltatások számának növekedését igényli. Erre alapozva tervezik a magánberuházók szálláshely-fejlesztési elképzeléseik megvalósítását, amely szintén az akcióterület gazdasági funkcióinak erősítéséhez járul hozzá. A fentiek alapján az akcióterületen történő integrált fejlesztés hozzájárul a településrész és a város arculatának kialakulásához, gazdasági és idegenforgalmi versenyképességének növekedéséhez, és ezáltal a hátrányos helyzet enyhítéséhez. 167
A regionális operatív program 2007-2013 közötti városrehabilitációs célú állami támogatás keretében megvalósítandó projektek Közösségi intézményi tér kialakítása A beavatkozás keretében a pályázó célja a Dráva Völgye Középiskola- Barcsi Ipari és Kereskedelmi Szakképző Iskola- Városi óvodák 4-es számú tagóvodája- Városi Könyvtár által közrezárt intézményi terület rehabilitációja, egységes arculatának kialakítása, közösségi térré fejlesztése. A projektben sor kerül a jelenlegi területet átszelő Latinka Sándor utca ezen szakaszának megszüntetetésére, a közúti forgalom elől belépő kapuk kialakításával kerül elzárásra. A helyére térelemekkel gazdagított díszburkolat kerül kialakításra. Az intézményi, közösségi téren térbútorok kerülnek elhelyezésre, 2 darab zenepavilon, információs pont, valamint pergolák, vízi architektúra, ivókút. Funkciójában, hangulatában, anyaghasználatában az iskola oktatási profilját erősítő korszerű, fiatalos teret terveznek létrehozni, az értékes fák megtartásával, intenzív zöldfelület kialakításával. A tér centrumában egy ún. gyülekező teret alakítanak ki, amelyet pergolák vesznek körül. A térről nagyrészt kizárják a közúti forgalmat, egy parkolócsoportot alakítanak ki a délkeleti részen a régi korszerűtlen parkolók helyén, valamint keleti irányban a kollégiumhoz készül a meglévő fák között parkoló. Ezeken kívül a könyvtárhoz készül kétoldalas parkoló. Szelektív hulladékgyűjtés infrastrukturális feltételeinek megteremtése A beavatkozás keretében a rehabilitált intézményi tér területén szelektív hulladékgyűjtő sziget kerül elhelyezésre, amellyel a pályázók célja a rehabilitált rekreációs környezet rendezettségének biztosítása, valamint a pályázat soft elemeivel összhangban a területen a környezettudatos szemléletmód elterjesztésének infrastruktúrális feltételeinek megteremtése. Ifjúság utca, Hársfa utca, Csokonai utca Ifjúság és Barátság utca közötti szakaszának felújítása, közlekedésbiztonsági fejlesztések Az intézményi téralakítással átszervezésre kerül az akcióterület forgalmi rendje is, ennek következtében felújításra kerül a Dráva Völgye Középiskolát nyugati oldalról határoló Ifjúság utca (Latinka utca és Csokonai utca közötti szakasza) úgy, hogy a meglévő pályaszerkezetet kiszélesítik, a víz megfelelő elvezetését megoldják. Az Ifjúság utca felújításával párhuzamosan a Csokonai utca Ifjúság utca és Barátság utca közötti szakaszát is felújítják, hasonló műszaki paraméterekkel, mint az Ifjúság utcát. Déli oldalról közúton a Hársfa utcáról is megközelíthető a tervezési terület. Ezen a szakaszon biztosítják az Ipari és kereskedelmi Szakképző Iskola, valamint a 4-es számú Óvoda gazdasági kiszolgálását, valamint megközelítését. A felújítások mellett, az intézményi tér kialakítása következtében közlekedésbiztonsági fejlesztésekre is sor kerül az érintett területen. Parkolórendszer kialakítása A kialakított intézményi térhez kapcsolódóan, három ponton kerül 106 db parkoló kialakításra, illetve felújításra a területen. Kapcsolódó parkolók és közlekedési felületek helye: Barátság utcában az Ipari szakképző Iskola és Dráva Völgye Középiskola intézményterülete közötti szakasz, valamint az Ifjúság utca Dráva Völgye Középiskola előtti szakasza, a Csokonai utcai becsatlakozásig. Az Ifjúság utca keleti oldalán (Iskola felőli oldalon) parkolók kerülnek kialakításra személygépkocsik és autóbuszok számára. Ez a parkoló-rendszer hivatott kiszolgálni a Dráva Völgye Középiskolához tartozó tornacsarnok rendezvényeit. A kialakuló dísztér keleti féltekén, annak déli oldalán a területet lezáró belépő kapu határáig szintén parkoló- 168
rendszert alakítanak ki, amely az intézményi dolgozók számára biztosít parkolási lehetőséget. A rendszer pályaszerkezete igazodik a dísztér pályaszerkezetéhez. Az Hársfa utca elején elhelyezésre kerülő belépő kapu határáig szintén parkolókat alakítanak ki. A három ponton elhelyezett parkoló-rendszerrel a város biztosítani tudja a közösségi, illetve az intézményi dolgozói parkolási igényeket. A városi közművelődési könyvtár területén, a közösségi szolgáltatások hozzáférhetőségének biztosítása céljából, szintén parkolók kerülnek kialakításra. Közműfejlesztések Az akcióterületen megvalósítani kívánt útfelújítások, valamint az utca- és térburkolatok, illetve zöldfelületek kialakításához kapcsolódóan szükséges néhány érintett közmű korszerűsítése. Városi Közművelődési Könyvtár funkcióbővítése infrastruktúrális fejlesztések (emeletráépítéssel történő bővítés) keretében Az akcióterület egyik legfontosabb beruházási eleme a Városi Könyvtár átalakítása, és funkcióbővítése. Az intézmény már most is biztosít könyvtári szolgáltatásokat (mozgókönyvtár) a kistérség települései számára. A jelenlegi kialakítása, elaprózott térrendszere alkalmatlan a szolgáltatás korszerű biztosítására. Az átépítéssel olyan belső térrendszer alakul ki, amely méltó helyet biztosít a könyvbarátok számára és biztosítani lehet a könyvek raktározását, a kiszolgáló személyzet elhelyezését (irodák, vizesblokkok, közösségi vizesblokkok stb.), valamint a nagyobb alapterületű olvasószobák mellett kisebb méretű stúdió jellegű helyiségek is kialakulnak, ahol felolvasásokat, stúdió-beszélgetéseket, könyvbemutatókat stb. lehet szervezni. Az épület az átalakítás után a földszinten a könyvesbolti, valamint az internet kávézófunkciót foglalja magában oly módon, hogy a keleti traktusban a könyvesbolt kap helyet, míg az internet kávézó az északnyugati traktusában az épületnek. Az épületen valamennyi homlokzati nyílászárót korszerű, faszerkezetű, hőszigetelt kivitelű nyílászáróra cserélik. Az épületet teljes körűen akadálymentesítik, így akadálymentesített parkolóból rámpákkal és lépcsőkkel lehet a főbejáratot elérni, gyengénlátók vezető sávjaival, gyengén hallók figyelmeztető jelzéseivel, mozgásukban korlátozottak védőkorlátaival. A férfi női wc-mosdó helyiségei mellé akadálymentesített wc-mosdó helyiséget is terveznek. Az emeleti szinten helyezték el a könyvtári funkciót, ahova a korábban már említett módon történő akadálymentesített lépcsőn, valamint két szintet áthidaló liften át juthatunk. Az épület energiaellátását a meglévő gázkazánról, valamint megújuló energia felhasználásával kívánják biztosítani. A könyvtárat déli oldalról határoló jelenleg kihasználatlan - területen a könyvtárat, a könyvesboltot, valamint az internet-kávézót kiszolgáló parkoló-rendszert alakítanak ki, ami a közelben lévő Gyógyfürdő és Rekreációs Központ parkoló igényét is javítja. A parkolót határoló zöldfelületet a dísztérhez hasonlóan térelemekkel díszítve alakítják ki. A könyvtárépület tetején kb. 200-250 m 2 területű zöldtető kerül kialakításra, a projekt keretében megvalósítandó fejlesztések által generált zöldterületi arány változásának ellensúlyozása céljából. Internetkávézó kialakítása A városi könyvtár bővítésével, annak északnyugati traktusában, a földszinten kialakításra kerül egy internetkávézó, amely biztosítja az internetes elérhetőség igénybevételének lehetőségét, valamint vendéglátói funkcióval is rendelkezik. 169
Könyvesbolt kialakítása A városi könyvtár bővítésével és átépítésével párhuzamosan az intézményi környezetből adódóan lehetőség kínálkozik új könyvesbolt kialakítására. Ezt az új elemet a jelenlegi épület földszintjén alakítják ki úgy, hogy szervesen kapcsolódik az új könyvtári részleghez. A kialakított üzlethelyiséget az önkormányzat hosszú távú bérleti szerződés keretében kívánja hasznosítani. A könyvtár déli oldalán található terület hasznosításával megépülnek a könyvesboltot kiszolgáló parkolók is. Az infrastrukturális, beruházás jellegű fejlesztéseket kiegészítő kis léptékű (soft) elemek Városmarketing képzés a közintézmények dolgozói részére A projekt keretében a polgármesteri hivatal dolgozói, valamint a város közintézményeinek vezetői, és dolgozói részére kerül sor egy városfejlesztéssel kapcsolatos általános képzésre, amelynek célja a várost promotáló városmarketing megvalósításához szükséges ismeretek elsajátítása. Meghatározott tematika keretében, gyakorlati példákkal, a város szükségleteit és erősségeit feltárva, meghatározásra kerülnek a város promotálása érdekében szükséges lépések. A képzés során elsajátításra kerülnek városmarketing eszközök, módszerek, valamint azok alkalmazásának módjai. Az elsajátított elméleti tudást, a részt vevők a településsel összefüggésben, a gyakorlatban is alkalmazzák, amely egyben városmarketing tevékenység is. Környezettudatos szemléletmód terjesztése program Az infrastrukturális fejlesztések során a rehabilitált területre szelektív hulladékgyűjtők kerülnek elhelyezésre. Ehhez kapcsolódóan az önkormányzat elképzelése egy olyan környezettudatosságra nevelő akció lebonyolítása, amelynek keretében a környezettudatos szemléletmód terjesztését szolgáló előadássorozat valósul meg a város oktatási intézményeiben. Az előadások célja a környezet megóvása szükségességének tudatosítása, valamint azon módszerek elterjesztése, amelyek az épített és természeti környezet megóvását szolgálják. Szórólapok, bemutatók, hulladékgyűjtési akciók segítik az előadássorozat céljának elérését. 170