Ha a lehetõség adott, nem szabad kihagyni!

Ha a lehetõség adott, nem szabad kihagyni! (Bács-Kiskun megye, Bácsalmás) Bács-Kiskun megyében, az ország déli határától néhány kilométerre, a kitûnõ adottságú Felsõ-Bácskában gazdálkodik a BácsAgro Zrt. A bácsalmási központú társaság fõ tevékenysége a növénytermesztés, valamint az integráció és a kereskedelem. Õszi kalászosokkal, kukoricával, cukorrépával és napraforgóval foglalkoznak, s összesen 1300 hektáron gazdálkodnak. A társaság az alaptevékenységén kívül az Európai Unióhoz (EU) való csatlakozásunkat követõen megnyílt lehetõségek kihasználásában is eredményes az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program (AVOP) keretében már három pályázatukkal nyertek tekintélyes összegû támogatást gépvásárláshoz, magtárépítéshez. Elöregedett gépparkunk volt, állandó javításra szoruló gépekkel. Integrált partnereink terményét és a saját termésünket sem tudtuk teljes mértékben betárolni, ezért kapóra jöttek az AVOP pályázati lehetõségek, amelyekrõl a Mezõgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) és az FVM honlapjairól, valamint a sajtóból értesültünk mondta Juhász Gábor, a cég ügyvezetõje. Noha korábban nem volt tapasztalatunk az EU által finanszírozott programokkal kapcsolatban, gyorsan cselekedtünk. A döntésünk után néhány héttel már be is adtuk a pályázatokat. A gépvásárlási pályázatokhoz segítséget is igénybe vettünk, a magtárét már magunk készítettük el. Kezdetben ugyan volt némi bizonytalanság a pályázati felhívásban megfogalmazottak értelmezése körül, de viszonylag gyorsan tisztáztuk a kérdéseket. Mindhárom beruházásunk már tavaly befejezõdött, az elszámolás menetét azonban olykor hátráltatta, hogy kezdetben az MVH kaposvári, regionális illetõségû megyei kirendeltségének munkatársai akiktõl egyébként nagyon sok segítséget kaptunk számára sem volt minden egyértelmû. Végül mégis olyan sikeres volt az együttmûködésünk, hogy az országban elsõk között kaphattuk meg a támogatásokat. A régióban szervezett tájékoztató elõadásokon a mi elszámolásunk volt a minta. Nem az udvariasság mondatja velem, hogy csak pozitív véleménnyel lehetek a hivatalról hangsúlyozta Juhász Gábor. Az ügyvezetõ azt is leszögezte, hogy a BácsAgro Zrt. számára beigazolódtak a pályázatokhoz fûzött várakozások. A munkaeszközök és betakarítógépek bruttó 353 millió forint beszerzési költségéhez 45 százalék támogatást kaptak. A 20 ezer tonna tárolókapacitású magtár 250 millióba került, amihez szintén 45 százalék támogatást biztosított az AVOP. Ha a lehetõség adott, nem szabad kihagyni! Akik a jövõben pályáznak, nagyon figyeljenek oda a feltételekre, különösen a beruházás elkészülte utáni további kötelezettségekre magyarázta Juhász Gábor. 1

Sikert hozott a gépberuházás (Baranya megye, Belvárdgyula) Csaknem 90 millió forint gépberuházási támogatáshoz jutott sikeres AVOP-pályázatával a Belvárdgyulai Mezõgazdasági Zrt. Ezzel egy csaknem 200 millió forint költségû projektet indíthattak el, amely keretében a növénytermesztésben hasznosítható nagy értékû gépeket vásároltak. A Belvárdgyulai Mezõgazdasági Zrt. ma Baranya megye egyik meghatározó mezõgazdasági vállalkozása. Jogelõdeit is tekintve már 45 éve folytatnak mezõgazdasági tevékenységet. A Pécset és Mohácsot összekötõ 57. sz. fõút mellett gazdálkodnak, 22 község határában. Társaságunk kizárólag mezõgazdasági alaptevékenységgel foglalkozik. Összesen 5300 hektáron termesztünk árpát, búzát, repcét, napraforgót, kukoricát, takarmánynövényeket. Ezen kívül 47 hektáron termelünk fehér borszõlõt, amit magunk dolgozunk fel minõségi fehérborrá. Egy 550 egyedet számláló tehenészettel, valamint egy 600 kocás sertésteleppel is rendelkezünk mutatta be a társaságot Wilhelm József mûszaki és gazdasági igazgatóhelyettes. A társaság mûködése szempontjából kulcskérdés a termelés hatékonysága és a megtermelt áru versenyképessége. Ez késztette õket az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program (AVOP) keretében kínálkozó támogatási lehetõség kihasználására, a szükséges pályázat elkészítésére, s arra, hogy a remélt külsõ forrás segítségével az önköltség csökkentését, korszerûbb termelési technológiák meghonosítását tûzzék ki célul. A pályázatunk sikeresnek bizonyult, s az elnyert támogatással 13 eszközt, köztük négy traktort, egy adapterrel felszerelt kombájnt, egy bálázót, két pótkocsit, egy rakodógépet, egy vetõgépet, egy ekét és egy kombinátort vásároltunk és állítottunk üzembe. A projekt elszámolható összköltsége 198.549.000 forint, amihez 89.347.000 forint támogatást ítélt meg a Mezõgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH). Nem ez volt az elsõ sikerünk, hiszen a SAPARD keretében 2002-ben már sikeresen pályáztunk két gabonatároló-csarnok építésére, amelyek 2003-ban el is készültek számolt be pályázati eredményeikrõl Wilhelm József. Mint elmondta, rendszeresen figyelemmel kísérik az MVH honlapját, a sajtót, valamint a Pályázati figyelõ címû honlapot is. Legfontosabb tényezõként azonban az érdekképviseleti szervezetüket, a MOSZ t, illetve a megyei TESZÖV-öt említette, amelyeket mindenkor naprakészeknek találtak a támogatási lehetõségek ismeretében. A társaság életében is igen nagy horderejû fejlesztést eredményezõ pályázat elõkészítésébe külsõ szakértõ segítségét is igénybe vették. A 2005-ben lezárult beruházás eddig igazolta a cég vezetésének várakozásait. Azt tanácsolom a miénkhez hasonló társaságoknak, hogy mindenképpen pályázzanak, mert csak saját erõbõl nem lehet véghezvinni mindazt a fejlesztést, amellyel csökkenthetjük hátrányunkat a versenytársainkkal szemben. Ha pedig e fejlesztések elmaradása miatt nem tudunk megfelelni a ránk váró kihívásoknak, akkor végképp lemaradunk a versenyben vonta le a végsõ következtetést Wilhelm József. 2

A hentesmester álma (Baranya megye, Gerde) Kiss József hentesmester az elmúlt közel húsz évben sok mindent kipróbált, csak a régóta vágyott önállóságra nem volt hosszú ideig lehetõsége. 2000-ben végre beindíthatta saját vállalkozását. Ez Gerdén, ebben a Baranya megyei pici faluban, ahol él, még öt falubélinek jelentette, hogy lekerül az állástalanok listájáról. Sokáig vágyott a saját üzemre, sikerült végül olyat felépítenie, amilyet hajdanán megálmodott? Itt a házunk végét alakítottuk át, a barátok, rokonok segítségével. A berendezéseket használtan vettem, így indul a legtöbb kisvállalkozás. Aztán mikor az egyik ismerõsöm szólt, hogy pályázhatnék korszerûbb gépekre, azonnal belevágtam. Elõször a SAPARD támogatással próbálkoztam, de az nem sikerült. 2004 végén az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program (AVOP) keretében a Vidéki jövedelemszerzési lehetõségek bõvítése jogcím alapján pályáztam támogatásra, s akkor már eredményesen. Le tudta cserélni a támogatás segítségével a teljes gépparkot? A beruházási költsége 2 150 000 forint volt, amihez 774 000 forint vissza nem térítendõ támogatást nyertem. Persze nem ment volna kárba ennél sokkal több pénz sem, de mivel ez a támogatás utófinanszírozási rendszerû, elsõsorban a saját pénztárcám szorította korlátok közé a fejlesztést. Ez is igen megterhelt bennünket. De nézze meg milyen szép kis üzemünk lett! Ma ugyan már befejeztük a munkát, mûködés közben nem láthatja a gépeket, de az látszik, hogy újak, korszerûek. Van az üzemben vágás is, vagy csak feldolgozzák a húst? Itt nincs vágás, a sellyei vágóhídról hetente 20-25 félsertést veszek, s ebbõl készítünk a kollégáimmal hurkát, kolbászt, szalámit, disznósajtot, mikor mire van igény. Tõkehúst is szállítunk. Hol tudja eladni a termékeit? Szentlõrinci, pécsi és néhány környékbeli kisboltokban, meg a hentesüzletben. Szerencsére keresik már a Kiss-féle kolbászokat, hurkákat, nem kell attól tartanom, hogy a nyakunkon maradnak. A fogyasztók észreveszik és kedvelik a házias ízeket. A vásárlók véleménye eljut Önhöz? Miután leginkább a környék üzleteibe szállítok, a vevõk többsége ismer, bármikor elmondhatja, mit gondol a termékeimrõl. Újabb korszerûsítésen, bõvítésen nem töri a fejét? Jó lenne, ha lennének saját boltjaim, de attól tartok ez az álmom sem fog rövidebb idõ alatt valóra válni, mint a saját feldolgozó. Egyelõre a holnap túlélése a célom, még nem tudom, hogyan fogom kigazdálkodni a többletterheket. Az árakat nem nagyon tudom emelni, hogy mi lesz a kiút, ezen töröm a fejem mostanában. Sokat vártam az önállóságra, könnyen nem adom fel. 3

Átgondolt piacépítés vezethet sikerre (Baranya megye, Kisjakabfalva) A villányi Jackfall Bormanufaktúrát öt éve alapította Bányai Gábor Botond és Horváth József. Idõközben két új befektetõtárssal együtt a kezdeti 2 hektárról 14-re gyarapították a szõlõültetvényeket és az értékesítési csatornák szélesítésére törekedtek. Ebben segített az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program (AVOP) keretében pályázattal nyert támogatás, amellyel a feldolgozó korszerûsítése mellett vendégházat is építettek. Elõször két kis villányi pincében rendezkedtek be, majd miután a Jackfall nevet kapta a vállalkozás (Jackfall = Kisjakabfalva sváb neve), értelemszerûen Kisjakabfalván kerestek telephelyet. Rá is akadtak a megfelelõ házra, amit sikerült megvásárolniuk és az AVOP-támogatással újjáépíteni és ott a szükséges technológiai berendezést elhelyezni és az említett vendégházat kialakítani. Több mint 80 millió forint volt a borászati beruházás, amihez közel 30 millió forint támogatást kaptak az AVOP-pályázatuk eredményeként, amit az elsõk közt adtak be az országban. Egy korábbi SAPARD pályázatukat dolgozták át, s 2004 nyarán három pályázatot nyújtottak be a Mezõgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalhoz. A vidékfejlesztési (vendégház) és az élelmiszeripari (szõlõfeldolgozó üzem) beruházásaikhoz elnyerték a támogatást, a mezõgazdaságigép-beszerzési pályázatukkal viszont elkéstek. Az új feldolgozó évi 100-120 ezer palackra méretezett borászat, hûtõrendszerrel, pneumatikus préssel, acél erjesztõ- és tároló tartályokkal, barrique hordókkal. Tavaly októberre elkészült az üzem, de még most is van mit javítani, bõvíteni rajta. Az idén nyáron a tízmillió forintos támogatással felépült a vendégház is és már az elszámolással is kész vannak. Ez nem volt egyszerû, mert az idõközben bekövetkezett elõírás- és adóváltozások miatt többször át kellett számolni. Villányban különösen jól mûködik a borturizmus, az országban elsõként megalakult borvidéki borút egyesületnek köszönhetõen. A környéken nincs elég szálláshely, úgyhogy Bányai Gábor és társai is további építkezést terveznek: már elkészült a panzió terve és megvan rá az építési engedély. Boraik nagyrészt helyben találnak vevõre, a villányi pincesoron lévõ, turistáknak a hétvégeken nyitva tartó pincében. Budapesten vinotékát is mûködtetnek, ahol saját boraik mellett más termelõk különleges tételei találhatók meg. Ezt a régi pesti bérházban lévõ boltíves pincét most építik át, hogy kóstoltatásra, vendéglátásra is alkalmas legyen. A céget egyébként teljesen tagi hitelbõl hozták létre, a bevételek egyelõre a mûvelés és fenntartás költségeit fedezik. Sokat segített rajtuk az AVOP-támogatás, s a napjainkra már kikerekedett vállalkozás sikerére számítanak. 4

Turisztikai információs központ lett az egykori vágóhídból (Baranya megye, Mecseknádasd) A település egykori vágóhídjából turisztikai információs központot alakítottak ki Mecseknádasdon. Az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program (AVOP) keretében sikeres pályázat révén elnyert támogatással megvalósult projekt hozzájárul a helyi idegenforgalom felpezsdítéséhez. Mecseknádasd a Kelet-Mecsek Tájvédelmi Körzet területén található, majd 2000 lakosú község, s így az aprófalvas Baranyában már viszonylag nagy településnek számít. A szomszédos községek közül Óbánya, Kisújbánya, Püspökszentlászló szintén a tájvédelmi területtel övezett, kelet felé az esztergályosairól, székfonóiról híres Ófaluval határos, míg az északra fekvõ Hidas egykori barnaszén-és lignittelepei, valamint a betelepült székelyek kultúrájáról vált ismertté. A térséget emellett nemzeti sokszínûség jellemzi, a lakosok háromnegyede Mecseknádasdon is német nemzetiségû. A község gazdaságában az utóbbi években egyre nagyobb szerepet kapott a falusi turizmus, amely elsõsorban a környezetbõl, a tájvédelmi körzetbõl adódó lehetõség kihasználásra alapozott. Növekvõ szükségét érezték, hogy a turistákat, látogatókat kellõen tájékoztassák a helyi és kistérségi programokról, turisztikai termékekrõl, szolgáltatásokról, s ezek elérhetõségérõl. Így született meg egy turisztikai információs központ kialakításának a terve. A több mint 10,3 millió forintos fejlesztés megvalósításához a település 8,3 millió forint AVOPtámogatást pályázott meg és nyert el. A Vágóhídból turisztikai információs központ elnevezésû projekt célja Mecseknádasdon az idegenforgalmi infrastruktúra elemeként mind a település, mind a kistérség számára fontos turisztikai információs marketingcentrum kialakítása volt. A beruházással a község múltjának jellegzetes épületét újítottuk fel, és adtunk neki új funkciót, emellett munkahelyet teremtettünk. Az egykori közvágóhíd épülete, amely a XIX. XX. században a település jellegzetes épülete volt, igen romos állapotban volt mutatta be az új létesítményt Schlapp Anita, az önkormányzat munkatársa. A tavaly elkészült, s idén január óta már teljes intenzitással mûködõ intézménnyel olyan turisztikai fogadó környezetet hoztunk létre, amely egy helyre koncentrálja a pécsváradi kistérség idegenforgalmi információit. A pályázati sikerek egyébként nem ismeretlenek a falu számára, hiszen címzett támogatással építették át kultúrközponttá a barokk kastély magtárépületét. Másrészt AVOP-forrásból nyert támogatással alakították ki a Mesterségek Házát, s újították fel a település belterületi úthálózatát is. Mint Schlapp Anita elmondta, a forrásszerzõ lehetõségrõl az agrártárca honlapjáról szereztek tudomást, és ahogy már több esetben, ezt a pályázatot is az önkormányzat pályázatírói készítették el. Külön hangsúlyozta, hogy a jövõben is élni kívánnak a megpályázható támogatási lehetõségekkel. A magas támogatási intenzitás mellett az AVOP nagy elõnyének tekintik, hogy sikeres pályázat esetén az elõkészítés költségei is elszámolhatóak a projekt költségkeretében. 5

A környezetvédelmet tekintve is nagy az elõrelépés (Békés megye, Szarvas) A Szarvasi Agrár Rt. Szarvas, Csabacsüd és Örménykút területén gazdálkodik 3379 hektáron, dolgozói létszáma pedig 150 fõ. A Békés-megyei társaság legfontosabb tevékenységei közé a növénytermesztés, a tejhasznú szarvasmarhatartás, a rizs- és egyéb szemestermény-feldolgozás tartozik. Szitó Imre, a cég vezérigazgatója elmondta, az Agrár- és vidékfejlesztési Operatív Program (AVOP) keretében elnyert támogatással végrehajtott beruházás a fejõházi technológiai berendezések teljes lecserélésére, valamint a trágyatároló és a hozzá vezetõ út megépítésére irányult. A projekt megvalósulása elõsegíti az egyre növekvõ piaci igények magas minõségû, versenyképes áru elõállításával történõ kielégítését. E mellett a tevékenységük megfelel a szigorú környezetvédelmi és állategészségügyi követelményeknek. A fejõházi technológia korszerûsítésével a fenntartási költségek jelentõsen csökkentek, a fejés kíméletességével javult az állatok komfortérzete és ennek köszönhetõen növekedett a tejleadás. A rendszer zártsága biztosítja, hogy idegen anyag nem kerülhet a tejbe, ráadásul az új berendezés 15-20 százalékkal hatékonyabban mûködik, mint a korábbi. Az új fejõházi technológia üzemeltetésével naponta 14-15 köbméter mosóvízzel kevesebb keletkezik, ami környezetvédelmi szempontból kedvezõ változás. A trágyatároló és az út megépítésével a trágyakezelés költségei csökkentek, hiszen a trágya elhelyezését, szállítását esõ esetén sem hátráltatja a felázott talaj. A trágyakazal kezelése, ellenõrzése megfelel a szigorú környezetvédelmi elõírásoknak is. Ennek köszönhetõen a mintegy 12 ezer tonna almos-trágyából nem jut a talajba környezetet károsító trágyalé. A beruházás költsége 197 millió forint volt, ehhez a társaság 87,2 millió forint AVOP-támogatást kapott. Szitó Imre szerint a pályázati lehetõségekrõl állandó pályázatfigyeléssel tájékozódnak. A pályázati felhívások és kitöltési útmutatók megértése, majd a pályázat elkészítése a pénzügyi és gazdasági ismeretekkel rendelkezõ szakembereknek különösebb nehézséget nem okozott. Ha kérdésük merült fel, a Mezõgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) illetékes munkatársaitól korrekt segítséget kaptak. A beruházás 2005. június 1-jétõl 2005. október 31-ig tartott, a támogatást 2006. április 28-áig teljes egészében kifizették számukra. Szitó Imre hozzátette, hogy új mezõgazdasági erõ- és munkagépek beszerzését is megvalósíthatták AVOP-támogatással. Hat erõgépet, egy önjáró rakodógépet, egy hidas permetezõtraktort, 12 munkagépet, négy pótkocsit, két szippantó pótkocsit, két 30 köbméteres, egy 10 köbméteres üzemanyagtartályt és egy állattenyésztési etetõ-kocsit vásároltak. E beruházás teljes költsége 247 millió forint volt, ehhez az MVH 90 millió forint AVOP-támogatást folyósított. Az új gépek üzembeállításával az optimális technológia teljes mértékben betartható. Ennek eredményeként állandósult a jó minõség és csökkent a termelés kockázata. 6

A település közlekedési helyzetén is javított (Békés megye,gyomaendrõd) Gyomaendrõd életében létfontosságú a külterületi utak fejlesztése. A Békés megye északi részén fekvõ város közigazgatási területéhez országos szinten az egyik legnagyobb mezõgazdasági terület tartozik. A földek megközelítése jelentõs nehézséget okoz a gazdáknak, mivel alacsony a burkolt utak aránya. Az önkormányzat terveiben szerepelt a mezõgazdasági úthálózat korszerûsítése, a burkolt utak arányának javítása, a saját erõforrás szûkössége miatt azonban csak kevés fejlesztésre kerülhetett sor. A város vezetése, valamint a gazdálkodók részérõl egyaránt elsõsorban olyan igények merültek fel, amelyek több funkciót betöltõ utak kiépítésére irányultak. Ezért került elõtérbe a külterületi Öregszõlõ városrészben a Szarvasi és a Kondorosi utat összekötõ földút (Iskola út) burkolattal való ellátásának terve. A beruházás léptéke miatt saját forrásból nem volt megvalósítható, ezért az önkormányzat 2004 õszén pályázatot nyújtott be a Mezõgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalhoz (MVH) az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program (AVOP) Mezõgazdasághoz kötõdõ infrastruktúra fejlesztése címû pályázati felhívására. A pályázatot maguk készítették el. A felhívás és a kitöltési útmutatók értelmezése nem okozott nehézséget, kérdéseikre az MVH munkatársai mind a pályázatírás, mind a projekt megvalósítása szakaszában készségesen adtak felvilágosítást. Gyomaendrõd a csaknem 9 millió forint önrészhez több, mint 50 millió forint vissza nem térítendõ támogatást nyert. Az önkormányzat által a törvény elõírásai szerint lefolytatott közbeszerzési eljáráson nyertes kivitelezõ a munkát 57,6 millió forintért vállalta. A beruházás két részben valósult meg. Az elsõ ütemben 2005. november 30-ig a 10 cm vastagságú kavicságy és 20 cm vastagságú beton útalap készült el. A második ütemben 2006. június 15-ig az összesen 11 cm vastagságú záró aszfaltburkolattal végeztek. Az út szélessége négy méter, hossza a 40 méter u.n. sárrázóval együtt 1011 méter. A támogatási szerzõdés aláírására 2005. július 27-én, az új út ünnepélyes átadására 2006. június 10-én került sor. A pályázat benyújtásától, a beruházástól várt eredmények nem maradtak el. Az út megépültével számos mezõgazdasági vállalkozás került kedvezõbb feltételek közé, a projekt a város közlekedési helyzetén is javított, hiszen jelentõs terhet vett le a belterületi utakról. 7

Újra a régi fényében a görög katolikus templom (Borsod-Abaúj-Zemplén megye, Alsóregmec) A magyar szlovák határ mellett fekvõ Alsóregmec döntõ részben görög katolikus vallású lakossága nyár eleje óta gyönyörködhet az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program (AVOP) segítségével megújult templomban. A település a Falufejlesztés, -megújítás, a vidék tárgyi és szellemi örökségének védelme és megõrzése jogcímen nyert 15,4 millió forintos támogatást a görög katolikus templom külsõ rekonstrukciójára. Az összesen 20 milliós beruházás költségeihez az önkormányzat és a lakosság adományok útján 5 millió forinttal járult hozzá. A templomra új tetõ került, a faszerkezet új deszkázatot kapott, amelyen cserépborítást helyeztek el. Kicserélték a torony tetõszerkezetét is, amit horganyzott lemezzel borítottak be. Az 1930-ban épült templom új külsõ vakolatot és színezést kapott. A rekonstrukciónak köszönhetõen a bejárati lépcsõ szintén megújult, s ma már új lépcsõ vezet a karzatra is. Az Alsóregmeci Görög Katolikus Egyházközség a tervezési, építési engedélyeket még 2003-ban megkérte. Mivel a 2004 áprilisában benyújtott SAPARD-pályázatot forráshiány miatt elutasították, szeptemberben az AVOP keretében ismét pályáztak és ezúttal sikeresen. A 2005 augusztusában megkötött támogatási szerzõdés után egy hónappal már le is folytatták a közbeszerzési eljárást, s november végére a kivitelezés is befejezõdött. A pénzügyi elszámolás 2006 januárjától áprilisig folyt. A templomot 2006. május 28-án adták át és szentelték fel. Az átadási ünnepségen a településrõl származó, de már máshol élõ lakosok is jelen voltak és ott volt a Görög Katolikus Egyház kormányzója is. Az egyház és az önkormányzat a templom minõségi megújítását várta a projekttõl, amelynek révén remélhetõleg élénkül a falu élete, idegenforgalma, s ezen keresztül erõsödik a lakosság identitástudata. A fejlesztés hatására az alsóregmeciek bíznak a település vonzerejének növekedésében, a helyi kötõdés, illetve összetartozás érzetének erõsödésében, a településkép esztétikai javulásában, a falu megújulásában. A Zempléni-hegységben, a Ronyva-patak völgyében megbúvó Alsóregmecen további fejlesztésekre készülnek: a templom ülõpadjait helyi mesterek által faragottakra cserélnék, a jelenlegi légbefúvásos fûtést pedig központira, emellett mûemlékvédelem alá vétetnék az épületet. A késõbbi jövõt illetõen a településközpont és a belterületi utak felújítása, közösségi sportcentrum építése, teleház kialakítása, a turistaszálló felújítása szerepel a terveikben. 8

Legyen a tarsolyban egy ötlet! (Borsod-Abaúj-Zemplén megye, Encs) Az encsi Agrárcenter Rt. részleges átalakulással 1998. január 1-jén jött létre. Abaúj térségében 2500 hektáron gazdálkodnak, s emellett 3000-3500 hektár területet integrálnak mintegy 200 gazda kapcsolódik ily módon a társasághoz. Input anyagokat (vetõanyagot, mûtrágyát, vegyszert) adunk nekik, amelyek fejében õk terményt szállítanak mondja Pataki László vezérigazgató. Ezek átvételének, tárolásának minél ésszerûbb megoldásához úgy döntöttek, hogy bõvítik az ehhez szükséges kapacitásukat, terménytárolót, tisztítóberendezést és hídmérleget építenek. A tervet tett követte. A beruházáshoz az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program (AVOP) keretében támogatást igényeltek a társaság 2004-ben nyújtotta be az ehhez szükséges pályázatot és tavaly szeptemberben befejezték a beruházást. A 200 millió forintos fejlesztéshez 90 millió volt az AVOP-támogatás. Bõvítettük az átvételi vonalat, hogy gyorsítsuk a terményátvételt, ami a kis gazdálkodóknak nagyon lényeges szempont. A beruházásnak köszönhetõen idén már fél órán belül le tudják adni a terményt, amit nagyon elégedetten tapasztaltak a gazdák. Megtudtuk, a társaság már korábban is kapott Európai Unió által finanszírozott támogatást (a SAPARD keretében), amivel 2004-ben 110 millió forint értékben modern, nagy teljesítményû munkagépeket vásároltak. A Mezõgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) szakembereitõl idõben megismerhettük a támogatási lehetõségeket, és így fel tudtunk készülni a pályázatokra. A SAPARD- és AVOP-támogatások pályázati követelményei kissé szokatlanok voltak a korábbi nemzeti pályázatokhoz képest bonyolultnak tûnt, és sokféle igazolás beszerzése terhelte de sokat finomult az utóbbi idõben. Az AVOP-nál már gördülékenyen mentek a dolgok, s egyszerûsödött a kiírás is magyarázta, de pontosítani kellett bizonyos dolgokat, nehogy másképp értelmezzünk egy-egy pontot. Magunk készítettük el a pályázatot, s ha elakadtunk, segítséget kértünk olyan kollegától, akinek már gyakorlata van a pályázatok készítésében, illetve tanácsért fordultunk az MVH munkatársaihoz is. Pataki László szerint számolni kell azzal, hogy e támogatás utófinanszírozási rendszerû, de aki önerõbõl, vagy pénzintézeti segítséggel át tudja ezt hidalni, az bátran pályázzon. Legalább ilyen fontos, hogy idõben lépjünk, mert sokan akkor kezdtek gondolkodni a pályázaton, amikor már kimerült a támogatási keret. Éppen ezért mindig kell lennie a tarsolyban egy olyan elképzelésnek, amit csak aktualizálni kell és mielõbb benyújtani 9

Az új magtár soha nem áll üresen (Borsod-Abaúj-Zemplén megye, Edelény) Edelényben 2005 márciusában fejezõdött be annak a magtárnak az építése, amely mára egyértelmûen beváltotta a beruházó várakozásait. Gyakorlatilag soha nem áll üresen, ha nincs termény, gépet tárolnak benne. Tóth Bálint az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program (AVOP) keretében magánvállalkozóként nyert magtárépítésre támogatást. Számára ez nem újdonság, 2004-ben és 2005-ben már gépberuházáshoz kaptak SAPARD-, illetve AVOP-támogatást. Edelény környékén gazdálkodunk, 1993-94-tõl vannak mezõgazdasági vállalkozásaink, amikor is szabad utat kapott ez a fajta tevékenység teszi hozzá. A szóban forgó magtár közel 2000 négyzetméter területû, s a központi telephelyükön épült fel, mintegy 60 millió forintos bekerülési költséggel. A beruházáshoz közel 26 millió forint AVOP-támogatást nyertek, a többit önerõbõl finanszírozták. Részben a saját terményt tároljuk benne, másrészt a térség kisebb termelõi részére is vállalunk bértárolást. Amikor pedig nincs termény, a gépek raktározására szolgál az épület árulta el Tóth Bálint. A pályázati lehetõségekrõl a médiából, valamint a Földmûvelési Hivatal munkatársainak tájékoztatóiból értesültek. A pályázatokat befogadó és kiértékelõ Mezõgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) miskolci regionális illetõségû megyei kirendeltségének munkatársaitól további információt kaptak. Azt figyelmesen végigolvasva, a pályázati felhívás értelmezésével nem volt különösebb gondunk, ennek ellenére a kirendeltség munkatársaival is konzultáltunk, hogy biztosan jól értettünk-e egy-egy pontot. A lányommal közösen készítettük el a pályázatot, viszonylag rövid idõ alatt. Ha valahol elakadtunk és segítségre volt szükségünk, az MVH munkatársainak köszönhetõen sikerült a problémát hamar megoldani és továbblépni. Csak pozitív tapasztalataink voltak e téren, és a szükséges elszámolás után a támogatás is rendben megérkezett öszszegezte. Tóth Bálint már gyakorlott pályázó, jelentõs tapasztalattal a háta mögött. Komoly szakmai felkészültséggel kell rendelkezni, vagy pályázatíró segítségét kell kérni. Emellett minden szükséges dokumentumot, engedélyt, igazolást elõre össze kell szedni, s akkor nem lesz fennakadás a pályázat körül. A pályázás tekintélyes adatszolgáltatási kötelezettséggel jár, ám akinek valóban kell a támogatás és tesz is azért, hogy sikeres legyen a pályázata, s kellõen felkészült, azt nem érheti csalódás hangzik a Tóth Bálint-féle jó tanács. 10

Megszépült a fõtéri park (Csongrád megye, Forráskút) Forráskút önkormányzata az Európai Unió és a nemzeti költségvetés által társfinanszírozott Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program (AVOP) keretében elnyert támogatásnak köszönhetõen újíthatta fel fõterét. E fejlesztéstõl azt remélik, hogy megnõ a község idegenforgalmi vonzereje. A beruházás teljes költségvetése 46,5 millió forint volt, ebbõl 39,5 milliót fedezett az AVOP-támogatás. A Csongrád-megyei Forráskút tipikus alföldi homokhátsági tanyás település, a Szegedet és Kiskunmajsát összekötõ út mentén terül el, a megyeszékhelytõl 23 kilométerre. Olyan jellegû projekt korábban még nem valósult meg a településen, mint az, amelyikhez a sikeres AVOP-pályázatuknak köszönhetõen sikerült forrást találni mondta Fodor Imre polgármester. A fejlesztés célja a község fõtéri parkjának kertépítészeti felújítása és a díszkivilágítás kivitelezése volt. Azt tûztük ki célul, hogy a község központi terét esztétikusan alakítjuk ki, oly módon, hogy az a mai kor igényeinek megfelelõ legyen, közösségi funkciókat töltsön be és idegenforgalmi vonzerõt képviseljen fejtette ki a polgármester. A 2005. október végén befejezett felújítás elõtt a közparkban csak egy fiatal fákkal körülvett emlékmûvet, egy tûzcsapot és nyolc padot lehetett csak látni. A pályázat segítségével új, korszerû burkolatot építettek, új kerti padokat, hulladékgyûjtõket, három zászló-árbócot helyeztek el és automata öntözõrendszert telepítettek. A projekt teljes költsége 46 millió 524 ezer forint volt, amelybõl az AVOP-támogatás 39 millió 545 ezer forintot fedezett. A szükséges önerõ 70 százalékára is pályázatot adtak be, így az EU Önerõ Alapból 4 millió 884 ezer forintos támogatást kaptak. A település korábban még nem részesült EU által finanszírozott program keretében támogatásban. A lehetõségrõl az MVH és az FVM honlapjáról értesültek, az anyagot pályázatíró cég állította össze. A fejlesztésnek köszönhetõen a megfelelõ minõségû térburkolat kialakításával, az esztétikus padok kihelyezésével, valamint a növényzet, fák, cserjék telepítésével megfelelõ környezetet tudtunk kialakítani a pihenni vágyók és az idelátogató vendégek számára értékelte a beruházást Fodor Imre. A díszkivilágítás kiépítésével éjszakába nyúló rendezvények is megvalósíthatók. Úgy összegezhetjük, hogy meg tudtuk valósítani azt a célt, amit e pályázat segítségével el akartunk érni. 11

Bértárolásra is alkalmas az új gabonatároló (Csongrád megye, Hódmezõvásárhely) A hódmezõvásárhelyi Hódagro Zrt. 207 millió forintos beruházással új gabonatárolót épített 2005- ben. Az összeg közel feléhez, 90 millió forinthoz egy sikeres AVOP-pályázat segítségével jutottak. Az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program (AVOP) keretében tavaly 15 ezer tonna kapacitású gabonatároló építéséhez nyert támogatást a hódmezõvásárhelyi székhelyû, ám a városközponttól 12 kilométerre, Szikáncson gazdálkodó Hódagro Zrt. A 142 fõt foglalkoztató társaság, amely árbevételének 70 százaléka növénytermesztésbõl származik, kedvezõ lehetõséget látott az AVOPpályázatban mondta el Szabó Lajos, elnök-vezérigazgató. Azt követõen, hogy a MOSZ Csongrád-megyei szervezetének ajánlására megismerkedtek az AVOP-pályázat feltételeivel, gyorsan döntöttek: mintegy 50 nap elteltével pályázatírójuk segítségével már össze is állították az anyagot. A pályázati felhívást és a kitöltési útmutatókat közérthetõnek találták, így a Mezõgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal Csongrád-megyei kirendeltségének segítségére sem szorultak rá. A Hódagro Zrt. e sikeres AVOP-pályázatot megelõzõen már két SAPARD-pályázata eredményeként is kapott támogatást különbözõ gépek (közöttük nagy teljesítményû traktorok, arató-cséplõgépek, és eke) vásárlásához. Jelenleg is folyamatban van egy újabb AVOPpályázatuk három állattartó telepet kiszolgáló trágyatároló építéséhez igényeltek támogatást. Az elnök-vezérigazgató szerint éppen jókor jött számukra a pályázati felhívás, mert a termés tárolása már egyre nagyobb gondot okozott a társaságnak. A régi magtárak elöregedtek, a 2300 hektáron megtermõ gabonának pedig helyet kellett biztosítani. Emellett arra is gondolnak, hogy kapacitásaik jobb kihasználása érdekében környékbeli gazdálkodóknak bértárolást ajánlanak fel. Szabó Lajos elmondta, még hosszabb távra is terveztek: arra számítanak, hogy ha az intervenció megszûnik, Románia pedig az Európai Unió tagja lesz, akkor a szomszédos országban termett búzát is tárolhatnak Szikáncson. A 207 millió forintos költségvetéssel megvalósított gabonatároló építését 2005 novemberében fejezték be, s azóta már a 90 millió forint utófinanszírozási rendszerû AVOP-támogatást is megkapták. Szabó Lajos joggal elégedett a végeredménnyel. 12

AVOP-támogatással újult meg a takarmánykeverõ (Fejér megye, Lovasberény) A Fejér-megyei Lovasberényi Mezõgazdasági Szövetkezetben 1972 óta mûködik takarmánykeverõ üzem. Az elavult rendszert önerõbõl és az Európai Unió által finanszírozott Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program (AVOP) keretében kapott támogatásból tavaly újították fel. Nem privatizálták, a tagság tulajdonolja ma is a lovasberényi szövetkezetet, igaz, a földterületei jelentõsen megfogyatkoztak, amikor 1991-ben kiválási lehetõséget adott a törvény. Az 51 aktív és 97 nyugdíjas tag ma csupán 100 hektár saját földet birtokol, ám a bérelt földekkel együtt 2000 hektárt mûvelnek. Hagyományos gazdálkodást folytatunk növénytermesztõ és állattenyésztõ ágazatainkban mondja az elnök, Fülöp László, aki civilben növényvédelmi szakmérnök. Az összes terület felén õszi kalászosokat, 550-600 hektáron kukoricát, 400 hektáron napraforgót, 50-60 hektáron pedig takarmányborsót termesztenek. A szövetkezet szarvasmarha-állományában 260 tehén adja a szaporulatot, a növendék bikákat 4-500 kilogrammos korukig nevelik, azután eladják, az üszõket tenyészállatként értékesítik. A 360 anyakoca szaporulata évente mintegy 5000 sertés. A szövetkezet már korábban is a maga elõállította keveréktakarmánnyal etette a jelentõs állatállományát, ám a takarmánykeverõ üzemük technológiája már meglehetõsen elavult volt. Korszerûsítését mind a gazdaságossági, energiatakarékossági megfontolások, mind pedig a Takarmánykódex -ben rögzített minõségi elõírások egyre sürgetõbbé tették. A szövetkezet vezetõi úgy döntöttek, hogy a beruházáshoz megpályázzák az AVOP keretében igényelhetõ támogatást. A pályázatuk sikeres volt, s ennek köszönhetõen a 17,9 millió forint költségû beruházáshoz mintegy 7,5 millió forint vissza nem térítendõ támogatást nyertek. Noha hasonló (500 kg/óra) kapacitású, terjedelmét tekintve az új, korszerû technológiai berendezés összehasonlíthatatlanul kisebb, mint a régi mutatja Fülöp László a régi épületben az új gépeket. Pont az egyszerûsége miatt olyan korszerû magyarázza Nemes Lajos sertéstelep-vezetõ, majd arról beszél, hogyan mûködik a rendszer. Az öt szemestermény-tárolóból csigasor szállítja a búzát, kukoricát, tritikálét, borsót, árpát a darálóba, végül a keverõbe, sorolja. A receptek alapján a vezérlõpultnál állítjuk be az automatikus adagolást, emberi kéz nem is érinti az alapanyagokat. Maga a rendszer méri össze az alkotókat, teszi hozzá a premixet is. Egy keverés öt percig tart, a zárt rendszer nem porzik, mint korábban, s vályús csiga viszi ki az épületen kívül elhelyezett négy silóba a kész keveréket. Szarvasmarhatápot és háromféle sertéstápot állítanak elõ: kocának, malacnak és süldõnek. Mint Fülöp László elmondta, õk már felkészülve várták az AVOP-pályázati felhívások megjelenését, hiszen az AVOP elõkészítésének idején az Agrárkamarában részt vett a támogatási célok, az intézkedés-csoportok véleményezésében. A továbbiakban pedig a Mezõgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal veszprémi regionális illetõségû megyei kirendeltségének munkatársai is rendkívül segítõkészek voltak. 13

Duplázott a K.T.K. Kft (Gyõr-Moson-Sopron megye, Koroncó A K. T. K. Kft tizennegyedik éve mûködik a Gyõr melletti Koroncón. A felszámolt mezõgazdasági szövetkezet romjaiból újraélesztett társaság tulajdonosa ma Kovács György, az egykori háztáji-agronómus és fia. Saját vállalkozásban 640 hektár bérelt területen fõként gabonaféléket termesztenek, további 800 hektáron szolgáltatnak gépi munkákat a földtulajdonosoknak, 10-12 alkalmazott közremûködésével. Az állattenyésztéssel már a szövetkezeti idõkben felhagytak Koroncón, a sokáig híres kertészeti tevékenység pedig a változások áldozata lett: ahogy szaporodtak a Gyõr környéki munkalehetõségek, úgy fogytak a dolgos kezek az élõmunka-igényes málnásokból, uborkásokból. A kertészeti hagyományok felelevenítésénél már erre is figyelemmel voltak, ugyanis a pár éve telepített 25 hektárnyi meggyes esetében a termés betakarítása már géppel megoldható. A cég az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program (AVOP) pályázati felhívása feltételeinek az árbevétel, a mûködés biztonságossága, nyereségessége szempontjából egyaránt megfelelt, ám az elsõként még 2004-ben benyújtott gépbeszerzés iránti pályázatuk sorsát sokáig a bizonytalanság jellemezte. Ez nem szegte kedvüket, a tárolókapacitás növelését célzó támogatásra ismételten kidolgoztak egy pályázatot. A meglévõ 2500 tonna befogadó képességû magtáruk ugyanis sok esetben a saját terményük tárolására sem volt elegendõ. Nem kis meglepetésükre két hét idõkülönbséggel értesültek mindkét pályázatuk sikerérõl. Az új helyzet gyors döntést igényelt, a saját erõt ki kellett egészíteni némi bankhitellel, hiszen egy nyertes pályázatra számítottak, az elmúlt évek nyereségét pedig mind beruházásra fordították. A pályázat technikai részét Gaál Jenõné pénzügyi vezetõ készítette elõ, õ szolgáltatta a szükséges adatokat a pályázatíró cégnek. Elmondta, korábban is nyertek már támogatást, a mostanitól azonban arányaiban a legnagyobb elõrelépést várják. Terveik hosszú távúak, ehhez szükséges a jövedelmezõség javítása, ezt szolgálja a géppark fiatalítása és az új terménytároló építése egyaránt. Az 57 millió forint összértékû gépbeszerzésükhöz 22,8 millió forint támogatást kaptak. Egy traktort, egy szippantó-kocsit, egy permetezõgépet és egy nagyteljesítményû kombájnt vettek mint sejthetõ, ez utóbbi vitte el a pénz döntõ részét. A 3000 tonna kapacitású terménytároló 55 millió forintos költségébõl pedig 24,8 millió forintot fedezett az AVOP-támogatás. A gépbeszerzéshez önmagában meglett volna a saját erõnk, a raktár befejezéséhez hitelt kellett felvennünk. A lehetõséget azonban nem volt szabad kihagyni, ha már megnyertük a pályázatot fejezi be tájékoztatóját Gál Jenõné, érzékeltetve, hogy a gyors, jó döntésekhez megfelelõ kockázatvállalási képesség is szükséges. 14

Emelték a technológiai színvonalat (Hajdú-Bihar megye, Debrecen) Éves szinten 300 ezer sertést levágni és feldolgozni pestiesen szólva nem semmi. A Debreceni Hús Rt.-nél azonban (bármilyen tekintélyes is) nem elégedtek meg a mennyiséggel, a minõséget is szem elõtt tartották, amikor új, korszerû technológiai berendezések beszerzéséhez igényelték az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program (AVOP) keretében elérhetõ támogatást a Mezõgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalhoz (MVH) benyújtott pályázatukkal. A több mint százéves múltra visszatekintõ Debreceni Hús Rt., egy hazai tulajdonban lévõ húsipari cégcsoport zászlóshajója 580-600 embernek ad munkát. A 2006. évi üzleti tervükben, amely mintegy 20 milliárd forint árbevétellel számol, 300 ezer sertés levágása és 11 ezer tonna húskészítmény gyártása szerepel. Burai István mûszaki fõmérnök a cégismertetõt még annyival egészítette ki, hogy a vállalatcsoport kapacitásainak, illetve árbevételének is nagyjából a fele a Debreceni Hús Rt.-hez kötõdik. Az AVOP-pályázatunk, amely korszerû gépek beszerzésére, a versenyképesség javítására irányult, egy négy évvel ezelõtt indított, összesen 3 milliárd forintos technológiai fejlesztési program része volt. Az elsõ ütemben önerõbõl, több mint egy milliárdért új vágóvonalat építettünk, ezt követte a három SAPARD-pályázattal elnyert összesen 300 milliós támogatás, amihez 650 millió forint saját forrást rendeltünk, majd pedig a már említett AVOPpályázatunk, amely révén a 257 millió forint összköltségû fejlesztéshez 89 millió forint támogatásban részesültünk sorolta a logikusan egymásra épülõ projektjeiket a fiatal szakember. Az EU-csatlakozás közeledtével, 2002-ben a cégvezetésnek azt kellett eldöntenie, hogy meghagyja-e a társaságot az akkori középszerû technológiai, higiéniai színvonalon, vagy felveszi a kesztyût és jelentõs ráfordításokkal nemzetközileg is ütõképes üzemmé fejleszti. A tulajdonosok és a menedzsment az utóbbi mellett döntött, s ma már világosan látszik, hogy ez volt számunkra az egyetlen járható út, amin persze soha nincs megállás fogalmazott. A fõmérnök elmondta, hogy számukra az AVOP-pályázat elkészítése (tekintve, hogy a SAPARD-on már megedzõdtek) különösebb nehézséget nem jelentett. Van egy kollégánk, aki folyamatosan figyeli a pályázati lehetõségeket és adott esetben az MVH munkatársaival egyeztetve elkészíti a pályázati anyagot. Az AVOP esetében azt lehet mondani, hogy a hivatal ügyintézõi 99 százalékban segítõkészek voltak velünk, a maradék egy százalékkal kapcsolatosan pedig talán fogalmazhatunk úgy, hogy ott is emberek dolgoznak számolt be az AVOP-pályázat lebonyolítása során szerzett személyes tapasztalataikról Burai István. 15

Elõbb a tyúk, utána a tojás (?) (Hajdú-Bihar megye, Nádudvar) A nádudvari székhelyû Nagisz Zrt. tyúkágazata négy telephelyen mûködik: Derecskén keltetnek, Balmazújvárosban elõnevelnek, Hajdúszováton és Tetétlenen pedig keltetõ-tojás elõállítással foglalkoznak. Ez utóbbi telepükön AVOP-támogatással és saját forrással 30 millió forintos tartástechnológia-fejlesztést valósítottak meg. Tetétlenen 1978 óta üzemel a telepünk, éppen ezért, bár idõközben kisebb fejlesztések voltak, nagyon ráfért már a technológiai korszerûsítés. Elõször még 2003 õszén a SAPARD keretében igyekeztünk támogatáshoz jutni, de abba már nem fértünk bele, ezért egy évvel késõbb az annak helyébe lépõ Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program (AVOP) keretében igényelhetõ támogatásra pályáztunk és nyertünk mondta el Leiter Ferenc, a tyúkágazat vezetõje. Hozzátette, hogy a magas munkanélküliségi rátával sújtott kistelepülésen a baromfitelep (amely 16 istállóból áll és nevelõ felülete összesen 16 ezer négyzetméter) jelentõs foglalkoztatónak számít, hiszen éves átlagban mintegy 40 embernek ad munkát. A telep befogadóképessége 80 ezer tyúk és 8 ezer kakas, a szülõpár-állományok kifutási ideje hozzávetõleg egy év. Az AVOP-támogatással a 16 istálló közül kettõben újult meg a tartástechnológia. Vadonatúj automata etetõsorokat, és automata tojófészkeket alakítottak ki. A beruházás bruttó költsége mintegy 30 millió forint volt, amelynek 45 százalékát fedezte a támogatás, s 55 százalékát pedig az önerõ. Az automata etetõsor optimalizálja a takarmányozást, ettõl azt reméljük, hogy a tojástermelés volumene és a tojásminõség is tovább javul. Az automata tojófészkeknél érdemes megemlíteni, hogy a hozzájuk csatlakozó taposórács mûanyagból készült, amit sokkal könnyebb takarítani, ezért higiéniailag is megfelelõbbek, mint a korábbi, fából készült taposórácsok. További elõnye, hogy a fészek kigurulós rendszerû, tehát ha megtojta a tyúk a tojást, tovább nem ül rajta, hiszen az egy futószalagra kigurul. A gondozó a szalag elindításával gyûjti össze a tojásokat, nem stresszelve ezzel az állatokat avatott be a szakmai részletekbe az ágazatvezetõ. A pályázat kedvezõ elbírálása ugyan már 2005 tavaszán megtörtént, de mivel munkálatokat végezni csak üres istállókban lehet, meg kellett várni, amíg a bennük lévõ állományt kivágják. Így végül csak õsszel készülhetett el a beruházás. Azóta már egy újabb állomány is kiment a modernizált épületekbõl. Mint megtudtuk, a takarmányozási és tojástermelési adatok feldolgozása most van folyamatban. Leiter Ferenc úgy fogalmazott, hogy bár a pályázat elbírálása során kisebb hiánypótlásokat kértek tõlük az MVH szakemberei, összességében segítõkészek voltak, így semmi nem akadályozta a fejlesztés határidõre történõ megvalósulását. 16

Tervezhetik a további fejlesztéseket (Heves megye, Andornoktálya) Az andornoktályai gazdálkodó, Besenyei Lajos, az Agria Borászati Szövetkezet elnöke, örömmel, s kis megkönnyebbüléssel nyugtázta, amikor befolyt az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program (AVOP) keretében megpályázott és elnyert 5,2 millió forint támogatás. Mint elmondta, e támogatás segítségével valósíthatta meg fejlesztési elképzeléseit és tervezheti a szövetkezet jövõjét. Huszonkét hektáron mûvelünk szõlõt, amely termését magunk dolgozzuk fel, de kisebb mennyiségben a helyi gazdáktól is vásárolunk tájékoztat a szövetkezet elnöke. Ötféle bort készítünk és értékesítünk kereskedõknek, éttermeknek. A kékszõlõ erjesztésére szolgáló technológiai berendezésre régóta fájt a fogunk, de csak az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Programnak, illetve az arra benyújtott pályázatunknak köszönhetõen nyílt módunk e beruházásra. Ahhoz, hogy egyáltalán pályázni tudjanak, nyereségre kellett szert tenniük. Ezt úgy tudta megvalósítani, hogy 2004-ben a saját pénzébõl vett a szövetkezetnek prést és zúzót, s ezekkel bérmunkát vállaltak sikeresen, így már megfeleltek az egyik alapvetõ pályázati feltételnek. A 12 millió forintos beruházási összeget megelõlegezve tagi kölcsönt adott a szövetkezetnek megvásárolta a munkájukhoz nélkülözhetetlen cefreszivattyút és kialakítottak öt krómacél tartályt. Az új berendezést 2005. augusztus 31-én adták át, majd öt hónap elteltével kapták meg az 5,2 millió forint AVOP-támogatást. Ezzel fellélegezhetünk és tervezhetjük a jövõnket mondja Besenyei úr. A pályázatról különben véletlenül értesültek és miután nincs ebben tapasztalatuk, szakembert kértek fel a szükséges dokumentumok elkészítésére, de sok segítséget kaptak a Mezõgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal miskolci székhelyû regionális illetõségû megyei kirendeltségétõl is. Érdemes volt pályázni tette hozzá, hiszen a támogatás elõsegítette a szakmai elõrelépésünket, az új technológiai berendezéssel folyamatossá vált a szõlõfeldolgozás a szövetkezetben. A kedvezõ tapasztalataik alapján a jövõben is élni kívánnak az adódó pályázati lehetõségekkel, s erre bátorít másokat is. 17

A siker titka: terveztek, mérlegeltek, pályáztak (Jász-Nagykun-Szolnok megye, Jászapáti) Jász-Nagykun-Szolnok megye legnagyobb agrárcége, a Jászapáti 2000 Mezõgazdasági Zrt. sikerrel használta ki a SAPARD, majd az Agrárés Vidékfejlesztési Operatív Program (AVOP) kínálta pályázati lehetõségeket. Az elnyert támogatásokból a gépvásárlásokon túl terménytárolókat, korszerû állattartó telepeket létesítettek. A szövetkezeti jogelõdjével együtt immár 57 éves múltra visszatekintõ Jászapáti 2000 Mezõgazdasági Zrt. mindig is fontos szerepet szánt a fejlesztésnek az utóbbi idõszakban évente majd 250 millió forintot fordítottak ilyen célokra. Az 1,1 milliárd forint jegyzett tõkéjû cég éves árbevétele megközelíti az 5 milliárd forintot. A 6500 hektáron folyó növénytermesztésben a gabona, a cukorrépa, a napraforgó, a repce, a zöldborsó, valamint a takarmánynövények a legfontosabbak. A Holstein-friz fajtára alapozott szarvasmarha-állományukkal az ezer-férõhelyes szakosított telepen a korszerû, csoportos tartástechnológiának köszönhetõen extra minõségû tejet állítanak elõ. Sertéstelepük HUNGAHIB tenyésztési konstrukcióban 450 koca és szaporulatának nevelésével foglalkozik. A társaság példaszerûen használta ki az Európai Unióhoz (EU) való csatlakozásunkkal megnyíló agrárfejlesztési lehetõségeket. Erre jó példa a sertéstelepük korszerûsítése. A projekt elsõ ütemének fõ célja az EU higiéniai, állatjóléti, állatvédelmi és környezetvédelmi szabályainak való megfelelés volt. A meglévõ épület bõvítésével 96 férõhelyes fiaztatót alakítottak ki, s átépítették a vemhesítõt is, aminek eredményeként a csoportos kocatartás helyett egyedi állásos tartásra térhettek át. A beruházás összköltsége 139 millió forint volt, amihez 63 millió forint AVOP-támogatást igényeltek. A pályázatukat a Mezõgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) regionális illetõségû nyíregyházi kirendeltsége 2005 áprilisában fogadta be, a támogatási szerzõdést szeptemberben írták alá. A projekt megvalósítása 2005 októberében kezdõdött és 2006 augusztus végén fejezõdött be. A társaság döntéshozói az eddigi pályázati lehetõségekrõl jellemzõen a nyomtatott sajtóból, a MVH, vagy az FVM honlapjáról szereznek tudomást. Pályázataikat maguk állították öszsze, s noha a pályázati felhívásokat és a kitöltési útmutatót közérthetõnek találták, a késõbbiek folyamán több pontosításra, hiánypótlásra volt szükség. A szolnoki megyei MVH kirendeltség a legtöbb esetben az AVOP tekintetében illetékes nyíregyházi kirendeltségnek továbbította kérdéseiket, így késõbb rájöttek, hogy egyszerûbb és gyorsabb, ha mindjárt oda fordulnak. A projektekhez fûzött várakozásaik teljesültek, annak ellenére, hogy a terv megszületésétõl a megvalósításig eltelt két év nem volt egyszerû: mind a kiíró, mind a beruházó, mind a kivitelezõ részérõl több módosítási igény merült fel. Az MVH illetékes ügyintézõinek segítõkész hozzáállásával azonban a kezdeti információhiányt áthidalták, s a projekt sikeres megvalósítását elõsegítõ jó munkakapcsolatot alakítottak ki. A jászapáti sikerek kovácsai azt tanácsolják minden agrárszereplõnek, hogy tervezzenek, mérlegeljenek és ha döntöttek, pályázzanak bátran! 18

Korszerû trágyatároló révén csökkent a környezeti terhelés (Komárom-Esztergom megye, Gyermely) A több mint egy évtizede étkezési tojás elõállításával foglalkozó Gyermelyi Tojás Zrt. 2005-ben 15,2 millió forintot nyert az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program (AVOP) keretében megpályázható támogatásokból. Ezzel lehetõsége nyílt, hogy mintegy 38,4 millió forintos beruházással a jogszabályoknak és az EU normáknak megfelelõ trágyatároló medencét létesíthessen. Rónay Balázs, a társaság pénzügyi csoportjának vezetõje elmondta, hogy a beruházás 2005 júniusában kezdõdött és rá két hónapra már be is fejezték. E fejlesztésnek köszönhetõen a 4000 köbméteres, vízzáró, szulfátálló vasbeton tárolóval hosszú távra megoldottnak tekinthetõ a biztonságos, szivárgásmentes környezetkímélõ trágyaelhelyezés. Így a trágya kijuttatása a talaj tulajdonságainak, tápanyag-ellátottságának, környezeti feltételeinek és a termesztett növény helyesen megválasztott termelési szintjéhez tartozó tápanyagigényének megfelelõ idõben, adagban és módon, a 170 kg/ha határértéket betartva oldható meg. A társaság a korszerû technológiával kíván hozzájárulni ahhoz, hogy Gyermely község külterületén tartósan olyan állattartó telepek mûködhessenek, amelyek nagy gondot fordítanak a település környezetének megóvására. A tárolómedence elõtt kialakított térburkolat biztosítja a szállító, rakodó és trágyaszóró gépek szennyezõdéstõl mentes fordulását, rakodását és várakozását. A 20 centiméter vastag betonból készülõ térburkolat lejtésével a felületre folyó csapadék a tárolómedencébe juttatható. A pályázati lehetõségekrõl a Mezõgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) és az FVM honlapjáról, illetve szakmai elõadásokon és tanfolyamokon szereztünk információkat mondta Rónay Balázs. A pályázati felhívás összességében közérthetõ volt, azonban bizonyos részeit illetõen további információkra volt szükségünk. A biztosítékok, a megvalósítás és az elszámolás ütemezési idõpontjainak meghatározásában kértük az MVH veszprémi regionális kirendeltsége munkatársainak a segítségét. Kijelenthetem, mindenben készségesen segítettek nekünk. A pályázatot körülbelül egy hét alatt, saját magunk készítettük el. A beruházási döntés és a pályázat benyújtása között a tervezés és engedélyeztetés idõigénye miatt mintegy fél év telt el. Bár korábban nem pályáztunk uniós forrásokra, a jövõben élni fogunk az ilyen lehetõségekkel, ugyanis tapasztalataink azt mutatják, hogy a beruházás megvalósítása, az elszámolás a terveinknek megfelelõen zárult. 19

Kevésbõl sokat (Nógrád megye, Mátramindszent) A Hollandiából érkezett, Mátramindszent határában gazdálkodó Michel van Oirschot egyike azoknak a nyugat-európai gazdáknak, akik hosszú távon is Magyarországon képzelik el jövõjüket. Gyönyörû környezetben, az ország legmagasabb hegyeinek lábánál található a Mátrafarm Hungária Kft. telepe, ahol a nemrég megvalósult fejlesztéseket bemutató tulajdonos vezetett körbe. Bár a lejtõs terület és a savanyú talajok nem kedveznek a gazdálkodásnak, Michel van Oirschot úgy érzi, jól választott, amikor ide települt. Az általa irányított gazdaság fõ profilja a tejtermelés, és a kétszázharminc állatot számláló tehenészet takarmányellátását is szolgáló ezer hektáros szántóföldi terület mûvelése. Õszi búzát, kukoricát, repcét, cirkot, illetve lucernát és vöröshere-fû keveréket termesztenek. Michel van Oirschot elmondta: ha tehetnék, a jelenleginél nagyobb területen vetnének kukoricát, de a terület adottságai ezt nem teszik lehetõvé. A tartástechnológiában évekkel ezelõtt végrehajtott fejlesztéseknek köszönhetõen, a tej minõségével nincs gond, a mennyiség növelését azonban korlátozza a kevés tömegtakarmány, illetve az elõnytelen adottságú földterület. A telep fejlesztése folyamatos, amióta 2001-ben átvették irányítását. Az elsõ komolyabb munkákat így például a mélyalmosról a pihenõ-boxos tartásra való átállást még teljesen saját forrásból valósították meg, késõbb azonban eredményesen pályáztak a különbözõ támogatásokra, amelyeknek köszönhetõen egyebek mellett a géppark korszerûsítését is meg tudták kezdeni. Egy az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program (AVOP) keretében benyújtott sikeres pályázatuk tette lehetõvé a trágyakezelés megoldását, és a telep infrastruktúrájának fejlesztését is. A 3500 köbméteres hígtrágya-tározó megépítésére amely teljes költsége mintegy 30 millió forint volt nem csak a környezetvédelmi követelmények miatt volt szükség, hanem a telep mûködésének ésszerûsítését is szolgálta. Michel van Oirschot elmondta: a beruházás megvalósítása elõtt a trágyát kénytelenek voltak rendszeres idõközönként kijuttatni, függetlenül a földek állapotától. A tározó és a hozzá tartozó berendezések megépítésével végre lehetõvé vált, hogy csak akkor, és olyan mennyiségben juttassák ki a földekre, ahogy az optimális. Ezzel nem csak ésszerûbbé, hanem gazdaságosabbá is vált a telep mûködése, mert a folyamatosan rendelkezésre álló saját szerves trágyának köszönhetõen, kevesebb mûtrágyát kell vásárolniuk. Ugyanebbõl a pályázatból valósították meg a telep belsõ útjainak részleges rekonstrukcióját is, ami a korábbi állapotokhoz képest jelentõs elõnyt jelent a napi munkák során. Ami a jövõt illeti, a holland szakember, jó gazdához méltóan kész tervekkel rendelkezik: a gazdaság gépparkjából nagyon hiányzik még egy traktor és egy kombájn, amivel kiválthatnák a sok bizonytalansággal járó bérmunkát, emellett bõvíteni szeretnék az agrárkörnyezetvédelmi programba bejegyzett földterületeik nagyságát is. 20