TELKI ÚT MELLETTI TERVEZETT GOLFPÁLYA ÉS KÖRNYEZETE

PÁTY TELKI ÚT MELLETTI TERVEZETT GOLFPÁLYA ÉS KÖRNYEZETE SZABÁLYOZÁSI TERVE ÉS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATA MÓDOSÍTÁSA ALÁTÁMASZTÓ SZÖVEGES MUNKARÉSZEK 1. ELŐZMÉNYEK A tervezési terület jelentős részére 2005-ben készült településszerkezeti terv, szabályozási terv és helyi építési szabályzat. A terv elfogadást nyert. A szabályozási terv szerint a terület beépítésre szánt, különleges terület besorolást kapott, Ksp jellel, mely övezet további alövezetekre tagolódott. A Ksp-2 alövezetei a golfpálya területi egységeire vonatkoznak, a Ksp-3 alövezetei pedig a golfpálya kiszolgáló és kiegészítő létesítményeinek területeire vonatkoznak. A tervezési területre vonatkozó besorolás a Budapest Agglomeráció Területrendezési Tervében figyelembe vette a tervi előzményt. A terület tulajdonosának fejlesztési szándéka módosult, és a BATrT besorolásának, valamint az OTÉK előírásainak részbeni módosulása miatt a hatályos terv és előírások módosítása szükséges. Jelen rendezési terv nagyrészt a 2005. évi terv területére terjed ki, kiegészülve két földrészlettel, melyet a BATrT 7 (2) bekezdése alapján lehetséges beépítésre szánt területté átminősíteni. 2. MEGBÍZÁS A megváltozott fejlesztési igények és a módosult törvényi környezet miatt a település Önkormányzata elhatározta a hatályos rendezési terv és a vonatkozó helyi építési szabályzat módosítását. A tervezési folyamat a külföldi fejlesztő által készített beépítési tervlap többszöri egyeztetésével már több hónapja folyik. A területre vonatkozó masterplan - t a befektető a Jean Nouvel építészirodával készíttette el. Ennek a tervjavaslatnak a többoldalú egyeztetése történt meg, a települési vezetők, a települési főépítész, a tulajdonos, az ingatlanfejlesztő, a külföldi tervező képviselőinek, valamint a hazai településtervezési szakértők, a jelen rendezési terv tervezőinek a részvételével. Előzményként a területre elkészült a közlekedési és a közműellátási tanulmányterv is. A tanulmányterv tisztázta a terület közlekedési és közművesítési kapcsolatait, a megközelítés és az ellátás módjait, a több lehetőség közül kiválasztva a tervezési terület fejlesztésének, a település központi belterületének és a szomszédos település csatlakozó, már beépült térségének is leginkább elfogadható, optimális megoldásokat. A rendezési terv módosításának az Építési törvényben előírt, a 9. (2) bekezdésében előírt egyeztetési eljárása elindult. A beérkezett válaszok és azok értékelését a tervdokumentáció tartalmazza. Az egyeztetési véleményeket a dokumentáció mellékletében lehet megtalálni. 3. A TERVEZÉSI TERÜLET HATÁRAI A tervezési terület tömbjét északról Telki község közigazgatási határa, illetve a 020/15 hrsz. út, 026 közút, nyugat felől a 020/32 hrsz út, 020/43 hrsz út, délről a 020/6 hrsz, 023/27, 28 hrsz, 028/10 hrsz általános mezőgazdasági területek, keleten a 1103 sz. (Budakeszi-Perbál összekötő) országos mellékút határolják. A tervezési terület Páty külterületének északi a részén, a központi belterülettől északra, Telki közigazgatási határa mentén, a 1103 sz. (Budakeszi-Perbál összekötő) országos mellékút, KÉSZ TERVEZŐ KFT. 1

hrsz. 031/1, nyugati oldalán található. A szabályozási terv a 020/61-67, 028/1 és a 020/23-24 hrsz mezőgazdasági területek tömbjét foglalja magába. A szabályozási terv kiterjed északon a 026 hrsz., nyugaton a 020/32 hrsz. földutak területére is. Délen a tervezési terület a 021/1 hrsz. és a 020/60 földúttal határos. 4. TERVEZÉSI ALAPTÉRKÉP A rendezési terv alaptérképét a földhivatali nyilvántartás alapján készült. A hivatalos nyilvántartást geodéziai felmérés alapján kiegészítettük a terület magassági adataival. 5. A TERVEZÉSI TERÜLET TELEPÜLÉSSZERKEZETI ADOTTSÁGAI, KAPCSOLATAI A tervezési terület Páty község külterületének északi szélén, a központi belterülettől északra, a Telki közigazgatási határ mentén, a 1103 sz. (Budakeszi-Perbál összekötő) országos mellékút nyugati oldalán, helyezkedik el. A tervezési területet északkeletről határoló 1103 sz. országos mellékút Budakeszin keresztül, a közeli 11102 sz. út pedig Pátyon át, az 1-es főúton és az M1 autópályán keresztül biztosít jó közlekedési kapcsolatot Budapest, és a tágabb térség felé. A terület, a község külterületének északi részén található. A terület külterületi mezőgazdasági, szántó művelési ágú terület, mely északi, keleti és nyugati oldalán fasorokkal szegélyezett. A tervezési terület egyéb, jelentős növényállománnyal nem rendelkezik. A terület jelenleg is mezőgazdasági művelés alatt áll, a település átlagos és az átlagosnál gyengébb minőségű termőföldterületei közé tartozik. A terület határos északról, a Telki közigazgatási területén megépült kertvárosias lakóterülettel, és a nemrég átadott UEFA labdarúgó edzőközpont területével is. A terület tágabb térségében, nyugaton lovas centrum, délen belterületi bővítési területen tervezett lakóterület, délkeleten általános mezőgazdasági területekbe ékelődve kertes mezőgazdasági területi sáv található. A tervezési terület délkeleti sarkában van egy mobil telefonhálózat közel 15m magas antennája is. A terület felszíne változatos domborzatú. A terület kelet-nyugati irányban lejt. A keleti területrész fekszik legmagasabban. Keleti és nyugati határai között kb. 45 m a szintkülönbség. A keleti területrész 1/3-a, kb. 10%-os a tereplejtésű, mélypontja a középső területrész 1/3-ban található. A középső és a nyugati területrész 2/3-ban a tereplejtés 1-2%- os. 6. A TERVEZÉSI TERÜLET ÖSSZEFÜGGÉSEI TERÜLETRENDEZÉSI TERVEKKEL A településrendezési eszközöknek meg kell felelnie a vonatkozó területrendezési tervnek, jelen esetben az Országos Területrendezési Tervnek (továbbiakban: OTrT), illetve a Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervének (továbbiakban: BATrT). Az Országos Területrendezési Terv meghatározza az ország egyes térségei térbeli rendjét, tekintettel a fenntartható fejlődésre, valamint a területi, táji, természeti, ökológiai és kulturális adottságok, értékek megőrzésére, ill. erőforrások védelmére. A térségi területrendezési tervekben megyékre, vagy ú.n. kiemelt térségekre (pl.: Budapesti Agglomeráció, Balaton Kiemelt Üdülőkörzet) vonatkozó területrendezési tervekben a térségi területfelhasználási kategóriák kijelölése országos területfelhasználási kategóriák figyelembe vételével történik, azok területe kerül pontosításra. Az Országos Területrendezési Tervet az Országgyűlés a 2003. évi XXVI. törvénnyel hagyta jóvá, majd a 2008. évi L. törvénnyel módosította. A Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervét az Országgyűlés a 2005. évi CXII. törvénnyel hagyta jóvá, majd a 2005: évi LXIV. törvénnyel módosította. KÉSZ TERVEZŐ KFT. 2

Az Országos Területrendezési Terv, valamint a Budapesti Agglomeráció Területrendezési Terve jelen fejlesztés kialakítását a településrendezési eszközökben lehetővé teszi. A következőkben ismertetjük az OTrT és a BATrT fejlesztési területre vonatkozó elhatározásait, továbbá értékeljük jelen településrendezési tervek e területi tervekkel való összhangját. 6.1. Az Országos Területrendezési terv (OTrT) Az Ország Szerkezeti Terve a tervezési területet mezőgazdasági térségként jelöli. A területtel szomszédos erdőterületek az erdőgazdálkodási térségbe tartozik. A tervezési terület Országos Területrendezési Terv térségi övezeteivel való összhang értékelése KÉSZ TERVEZŐ KFT. 3

A tervezési terület érintettsége A tervezési területet érintő országos övezetek A OTrT és jelen településrendezési tervi módosítások összhangja A Kulturális örökség szempontjából kiemelten kezelendő terület övezete által érintett településeket a közigazgatási területük megjelölésével határozza meg az OTrT. A térségi övezetek tényleges kiterjedésének megfelelő határát Páty Településszerkezeti terve fogja meghatározni. Kulturális örökség szempontjából kiemelten kezelendő terület övezete A tervezési terület keleti fele az övezet területén található. A vizek minőségének védelmét biztosító előírásokat a HÉSZ tartalmazza. Kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőségvédelmi terület övezete KÉSZ TERVEZŐ KFT. 4

A Felszíni vizek vízminőség-védelmi vízgyűjtő területének övezete Páty egész közigazgatási területét érinti. A vizek minőségének védelmét biztosító előírásokat a HÉSZ tartalmazza. Felszíni vizek vízminőség-védelmi vízgyűjtő területének övezete Az Együtt tervezhető térségek övezete Páty egész közigazgatási területét érinti, Páty a Budapesti Agglomeráció része Együtt tervezhető térségek övezete KÉSZ TERVEZŐ KFT. 5

A tervezési terület K-i határát képező 1103. j. út K-i részével határos országos övezetek Páty HÉSZ tartalmazza az ökológiai hálózat területeinek védelmét biztosító előírásokat. Országos ökológiai hálózat övezete A fejlesztési terület nem érint erdőterületet. Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete KÉSZ TERVEZŐ KFT. 6

A tervezési területet nem érintő országos övezetek Kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezete Országos komplex tájrehabilitációt igénylő terület övezete Országos jelentőségű tájképvédelmi terület övezete Ásványi nyersanyag-gazdálkodás terület övezete Kiemelt fontosságú meglévő honvédelmi terület övezete KÉSZ TERVEZŐ KFT. 7

6.2. Budapesti Agglomeráció Területrendezési Terv (BATrT) Páty Budapesti Agglomeráció Területrendezési Terv hatálya alá tartozik. A területrendezési terv szerint a tervezési terület a Szerkezeti Tervében, mint magas zöldfelületi arányú települési térség szerepel. Részlet BATrT Szerkezeti tervéből a tervezési terület megjelölésével A területre a törvény 5. (6) és (7) bekezdései vonatkoznak. (6) A magas zöldfelületi arányú települési térségbe- elsősorban rekreációs funkcióval rendelkező- összességében alacsony beépítettségű területek tartoznak. (7) A magas zöldfelületi arányú települési térség legfeljebb 30%-án beépítésre szánt településközponti vegyes, üdülő- és különleges terület, legalább 70%-án pedig beépítésre nem szánt közlekedési és közműterület, zöldterület, erdőterület, mezőgazdasági és vízgazdálkodási terület alakítható ki. A tervezési területen tehát csak 30%-ában lehet beépítésre szánt területfelhasználás a felsoroltak szerint, 70%-ában pedig beépítésre nem szánt területfelhasználás. Az OTÉK 2008. évi módosítása egy új beépítésre nem szánt területfelhasználási egységet vezetett be, a törvény 30/B -ban, a különleges beépítésre nem szánt terület kategóriát. Evvel feloldva a különleges, beépítésre szánt területfelhasználási egységre előírt legalább 10%-os kötelező beépítettség és a temető, spotterület, és egyéb hasznosítás besorolása közti ellentmondást. Egyértelműen a 30/B területfelhasználási egységbe sorolja az új törvény a golfpályát, mint nagykiterjedésű, sportolási célú területet. A tervezési területnek a BATrT hatálya alá tartozó részén értelmezésünk szerint tehát 70%-ban, a törvényben nevesített területfelhasználási egységeken kívül, az OTÉK 30/B -ában előírt különleges beépítésre nem szánt terület területfelhasználási egység is tervezhető. KÉSZ TERVEZŐ KFT. 8

A BATrT törvény 5. (3) bekezdése szerint: (3) Új beépítésre szánt terület a település közigazgatási határához 200 m-nél közelebb nem jelölhető ki, kivéve, ha a külön jogszabályban meghatározott területi (környezeti, társadalmi és gazdasági) hatásvizsgálat az ettől való eltérést indokolja. A tervezési terület közvetlenül a Páty és Telki közös közigazgatási határán található. A hatályos településrendezési tervben a terület részbeni beépítésre szánt területi besorolása 2005. évi elfogadása óta szerepel, a később elfogadott területrendezési terv törvényében az előzményt figyelembe vette, elfogadta, a szomszédos település hasonló, még intenzívebb, ezt megelőző, beépítésre szánt jellegű hasznosítását is elfogadva, tehát nem számít új beépítésre szánt területnek. A terület bővítéseként újonnan beépítésre szánt területek a közigazgatási területtől 200m-nél távolabb helyezkednek el. A BATrt szerinti magas zöldfelületi arányú települési térség területe és a központi belterület fejlesztési területei között a területrendezési terv és a településrendezési terv is mezőgazdasági térséget, illetve általános mezőgazdasági területet határozott meg. A jelen tervezési terület és a központi belterület fejlesztési terület nyugati szélén új települési gyűjtőút tervezett, a két terület közötti kapcsolat, valamint a szomszédos település közeli térségei felé való összeköttetés biztosítására. A gyűjtőút mellett, annak keleti oldalán, településszerkezeti szempontból kedvezően, gazdaságosan és logikusan, az említett mezőgazdasági terület tábláját lehet beépítésre szánt területként kijelölni. A területi átsorolásra a BATrT törvény 7 (2) bekezdése ad lehetőséget. (2) A mezőgazdasági térségnek a települési közigazgatási területre vonatkoztatott területén a beépítésre szánt területek növekménye nem haladhatja meg az adott település érvényes településrendezési tervében rögzített összes beépítésre szánt terület 3%-át. A 3%-os terület igénybevételét a meglévő és a tervezett beépítésre szánt területek területi meghatározása után, számítással kell igazolni. A tervezési terület Budapesti Agglomeráció Területrendezési Terv térségi övezeteivel való összhang értékelése A tervezési terület érintettsége A BATrT és jelen településrendezési tervi módosítások összhangja Az OTrT módosította a kiváló szántóhelyi adottságú területek lehatárolását és kizárólag országos övezetként határozza meg. Lsd. OTrT térségi övezeti ábrasorozatot és a Tájrendezési és környezetalakítási javaslat fejezeten belül Az újonnan igénybevételre kerülő terület táji, természeti, környezeti adottságai alfejezetet. Kiváló termőhelyi adottságú szántóterületek övezete KÉSZ TERVEZŐ KFT. 9

A Tájképvédelmi területek övezete Páty teljes közigazgatási területét érinti. A tájkép védelmét szolgálják többek között a növényalkalmazásra és terepalakításra vonatkozó HÉSZ előírások Tájképvédelmi területek övezete A tervezési terület K-i határát képező 1103. j. út K-i részével határos BATrT övezetek Páty HÉSZ tartalmazza az ökológiai hálózat területeinek védelmét biztosító előírásokat. Országos és térségi ökológiai hálózat övezete A tervezési területet nem érintő BATrT övezetek Zöldövezet Térségi tájrehabilitációt igénylő területek övezete KÉSZ TERVEZŐ KFT. 10

Kertgazdasági területek övezete Vizek védelme érdekében védendő területek övezete Komplex környezeti rehabilitációt igénylő területek övezete Honvédelmi és katasztrófavédelmi területek övezete 7. A TERVEZETT HASZNOSÍTÁST KORLÁTOZÓ TÉNYEZŐI A tervezési terület nem beépített, mezőgazdasági művelés alatt lévő, szántó terület. A terület keleti szélén halad a 1103 sz. (Budakeszi-Perbál összekötő) országos mellékút, ezen az úton tervezett két körforgalmi csomópont fogja kiszolgálni a tervezési területet, biztosítja majd a terület forgalmának az országos úthálózatba való bekapcsolását. Az út OTÉK szerinti 50 m-es védőtávolságát a területen belül biztosítani kell. A beépítések távolságával tekintettel kell lenni az út zajterhelésére is, különös tekintettel a településközpont vegyes területeken elhelyezhető lakóépületek kialakítására. A tervezési terület északi szélén tervezett, a két település közötti gyűjtőút forgalma is zajkeltő, a településközpont vegyes területeken elhelyezhető lakóépületek elhelyezésekor, kialakításakor szintén be kell tartani a az előírt zajhatárt. A tervezési területen semmilyen védett, védelemre érdemes épített örökség nem található, sem műemlék, sem régészeti lelőhely. A tervezési terület mezőgazdasági földrészletei 3, 4, 5 és 6-os minőségi osztályú szántó művelési ágú telkek. A megyei Földhivatal előzetes véleményében hozzájárult az átlagos minőségű mezőgazdasági földterületek más célú hasznosításához. KÉSZ TERVEZŐ KFT. 11

8. A TERVEZETT SZERKEZETI KIALAKÍTÁS ÉS A TERÜLETRENDEZÉSI TERVEK ÖSSZHANGJA A tervezett szerkezeti kialakítás a területrendezési tervekkel összhangban készült. A BATrT a terület jelentős részét feltünteti a törvény mellékletének szerkezeti tervében. A területfelhasználási egységek megosztása beépítésre szánt és nem szánt területi egységekre a magasabb szintű előírások szerint történt, a területen a 30-70%-os arány biztosított. A törvény szerinti, a települések közigazgatási határtól való 200 m-es távolság előírása alól maga a szerkezeti tervi melléklet ad felmentést, figyelembe véve a tervi előzményeket, a fejlesztési szándékot, valamint a szomszédos település hasonlóan az igazgatási határra való beépítésre szánt területi kialakítását. A területen, a magas zöldfelületi arányú települési térségben, a legfeljebb 30%-án beépítésre szánt településközponti vegyes, üdülő- és különleges terület, és a legalább 70%-án beépítésre nem szánt közlekedési és közműterület, zöldterület, erdőterület arányának igazolása Építési övezet, Övezet jele Az övezet területe (ha) Az övezet területének aránya a területen belül (%) Üü-1 14,0 12,3 Vt-11 8,1 7,2 Vt-12 4,2 3,7 Vt-13 1,7 1,5 Vt-14 0,7 0,6 Vt-15 2,2 1,9 Vt-16 3,2 2,8 Összesen 34,1 30 % Kk-golf 60,5 53,3 Ev 5,0 4,4 Z 0,8 0,7 Kö 13,2 11,6 Összesen 79,5 70% Teljes terület 113,6 ha 100% KÉSZ TERVEZŐ KFT. 12

A terület további terjeszkedését nyugat felé, a településszerkezeti, gazdaságossági megfontolások indokolják, és a törvény a mezőgazdasági területek rovására lehetőséget ad a beépítésre szánt területek bővítésére, a már beépített és arra szánt területek 3%-áig. A magas zöldfelületi arányú települési térség területe a BATrT tervlapján 116,5 ha, a településszerkezei terv módosítása szerinti terület 113,6 ha. A törvény 3. (2) szerinti előírás igazolása számítással: KÉSZ TERVEZŐ KFT. 13

A törvény 3. (3) szerinti előírás igazolása számítással: 9. A TERÜLET TERVEZETT SZERKEZETI KIALAKÍTÁSA A terület szabályozási tervét a terület fejlesztőjének megbízásából, a híres Jean Nouvel építésziroda által tervezett masterplan, beépítési, közlekedési és zöldfelület alakítási javaslata alapján készítettük. A szabályozási terv a tervezett beépítések és szerkezeti kialakítások alapján készült, figyelembe véve a korlátozó tényezőket, az utak védőtávolságait, a kialakítandó csomópontokat, és egyéb környezetvédelmi szempontokat. A terület feltárása a 1103.sz. útról, az azon kialakítandó két körforgalmú csomópontról történik majd. Az északi csomópont az igazgatási határon épül, méretezése és kialakítása figyelembe vette a Telki beépítésre szánt, illetve már beépített területeinek forgalmát is. A terület közelebbi térségi kapcsolatai az országos úton kívül a beépítés nyugati oldalán kiépítendő helyi gyűjtőútról történhet. Az északi-déli nyomvonal-vezetésű gyűjtőút a központi belterület, a település központja felé teremthet összeköttetést, észak felé vezetve pedig, a terület szélén, az igazgatási határon vezetett települési gyűjtőúthoz csatlakozik, melyet a Zsámbék felé vezetett kiépítendő útra csatlakozhat, és az északi úton keresztül a szomszédos Telki felé is lehet majd közlekedni. A területen a különleges beépítésre nem szánt terület, a golfpálya a legnagyobb területű egység, 60 ha nagyságú. További beépítésre nem szánt területek még a tervezett zöldterületek, melyek a tervezett oktatási intézményi létesítmények mellett alakíthatók ki, a védőerdők, melyek a környező utak mentén tervezettek, az utak védőtávolságának biztosítására, és azok környezeti ártalmainak kivédésére, valamint a külső és belső KÉSZ TERVEZŐ KFT. 14

közlekedési és közműterületek. A terület belső feltárása, és a terület déli részén, valamint a terület belsejében lévő létesítmények a terület déli szélén, és a terület belsejébe északról vezetett rövidebb, hosszabb zsákutcáról történik. A területet Telki felé eső szélén, és az országos út mentén, végig olyan településközponti vegyes területfelhasználási egység sávja keretezi, mely egy-két szintes beépítésű, és ahol lakóépületek is elhelyezhetők. A terület belseje felé, az előbbi sávot követve üdülőterületi teleksorok alakíthatók ki, jellemzően egyszintes kis épületekkel, laza beépítéssel. Üdülőterületi teleksorok tervezettek még a terület nyugati szélén, valamint a terület belsejében, észak felől vezetett zsákutcák mentén is, mindenhol közvetlen kapcsolatban a golfpályával, annak tagolt zöldfelületeivel. A legnagyobb alapterületű létesítmény, a leginkább kereskedelmi funkciót magában foglaló létesítmény, a terület északkeleti részén épülhet, mely még szállásférőhely, irodák, sőt lakások kialakítására is lehetőséget adhat. A létesítmény jól megközelíthető az országos útról és a szomszédos települések felől is. Hasonló létesítmény tervezett a terület keleti csücskében is, de kisebb volumennel, a forgalmi úti déli csomópont közelében is. A tervezett gyógyszálló és a golfpálya klubháza, kisebb szállásférőhely épülete a terület déli szélén, csendes, védett helyen, az utaktól távolabb épülnek. A szállodát és a klubházat a déli csomópontról vezetett zsákutcáról lehet feltárni. A terület déli részén középen, laza beépítéssel, nagy zöldfelülettel lakó- és kisebb volumenű, elsősorban az itt lakók ellátását biztosító intézmények épülhetnek. A Páty település központjával, központi lakóterületekkel közvetlenül összekapcsolható, és a belterület fejlesztésével létrejövő lakóterületekkel szomszédos területrészen elsősorban oktatási intézmények számára lehet területet biztosítani, laza beépítéssel és nagy zöldfelületekkel. Ez a kialakítás szerkezeti, gazdaságossági és beépítési szempontból is indokolt és megfelelő. Területfelhasználási egység jele Az övezet területe (ha) A különleges sport célú hasznosításra kijelölt területből Beépítésre szánt területek Üü Üdülőházas üdülőterület 14,0 12,3 Vt Településközpont vegyes Az övezet területének aránya a területen belül (%) 20,1 17,7 Összesen 34,1 30 % Beépítésre nem szánt területek Kk-golf 60,5 53,3 Ev 5,0 4,4 Z 0,8 0,7 Kö 13,2 11,6 Összesen 79,5 70% Teljes terület 113,6 ha 100% A mezőgazdasági területből Vt Településközpont vegyes 17,2 ha KÉSZ TERVEZŐ KFT. 15

10. A TERVEZETT BEÉPÍTÉS ISMERTETÉSE, JAVASOLT ÉPÍTÉSI ÖVEZETEK A területen beépítésre nem szánt különleges, golfpálya, közlekedési és közműterület, zöldterület és véderdő, valamint beépítésre szánt üdülőházas üdülőterület, és településközponti vegyes terület nyolc övezete tervezett. A golfpálya a tervezési terület nagyobb, belső részét foglalja el. A beépítése az OTÉK szerinti 2% lehet, mely jelen esetben 12.000m2 beépítést jelent. Az elhelyezhető épületek legnagyobb építménymagassága 12,50 m lehet, melyet a szabályozási terv szerint kijelölt javasolt építési helyen belül, vagy egyéb területen lehet elhelyezni. A zöldterületen az OTÉK szerinti épületek és építmények helyezhetők el, a megengedett 2%-os beépítettséggel, legfeljebb 4,5 m maximális építménymagassággal. A jelentős forgalommal bíró utak mentén szabályozott védőerdősávokban épületet elhelyezni nem szabad. Az üdülőházas üdülőterületi tömbök a védettebb, belső részeken tervezettek, a belső utak mentén egy-egy teleksorral kialakított tömbökben legalább 500m2-s telkek alakítandók ki. A telkek beépítettsége legfeljebb 30%-os lehet, a telkek legalább 50%-át zöldfelületként kell kialakítani. A telkeken a legfeljebb 6,0 m építménymagasságú üdülőket oldalhatáron állóan kell elhelyezni. A tömbökben maximum 295 üdülőegység alakítható ki. A településközponti vegyes területi egységek közül a legnagyobb területű a Vt-11 jelű övezeté, a tömbök az északon és keleten húzódó utak nyomvonalát követi. A jelölt tömbök legalább 4000m2 nagyságú telkekre osztandók. A telkeket legfeljebb 35%-osan lehet beépíteni, és 50%-át zöldfelületként kell kiépíteni. A telkeket szabadon állóan kell beépíteni, maximálisan 7,5 m építménymagasságú épületekkel. A legfeljebb 88 500 m2 szintterületen lakások és egyéb, közösségi ellátást biztosító létesítmények helyezhetők el. Az övezetben legfeljebb 600 lakás alakítható ki. A területen a legnagyobb, egyben lévő építési övezet telke a Vt-12-es jelű építési övezeté, 4,2 ha. Ebben az építési övezetben a beépítettség maximum 60% lehet, a 10%-os kötelező zöldfelülettel. A maximum 60 000 m2 szint feletti szintterületen elsősorban kereskedelmi, és egyéb ellátást biztosító közcélú létesítményeket lehet elhelyezni. Az övezet legnagyobb építménymagassága 12,5 m lehet, a szabadonállóan elhelyezve, 10m előkertet biztosítva. A Vt-13 jelű építési övezet területe 1,7 ha. Az építési övezetben a legnagyobb beépítettség 60% lehet, a zöldfelületi arány pedig legalább 20 % legyen. A szabadonállóan álló épület építménymagassága legfeljebb 15 m lehet, a szabályozási terven jelölt elő- és oldalkertet tartani kell. A legfeljebb 19 400m2 felszín feletti szintterületen elsősorban lakások, valamint kereskedelmi és más ellátási létesítmény helyezhető el. Az építési övezetben kb. 200 lakást lehet kialakítani. A Vt-14 jelű építési övezet a terület déli szélén tervezett, és elsősorban szálláshely szolgáltató és vendéglátó létesítmények elhelyezésére szolgál. Az övezet területe 0,7 ha. Az övezet telke 60%-ig építhető be, és 20% -ában zöldfelületi kialakítás kötelező. A szabadonállóan elhelyezendő épületek építménymagassága legfeljebb 12,5 m lehet, a szabályozási terven jelölt építési helyen belül, a tervszerinti elő és hátsókertek méretét biztosítva. Az övezet maximális szintterülete 4000 m2 lehet. A Vt-15 építési övezetben lakó, kereskedelmi, vendéglátási és szolgáltatási létesítmények helyezhetők el, a 2,2 ha területen. A 30%-os beépítettség mellett 50%-os zöldfelületi arány biztosítandó. A szabadonálló épület legfeljebb 12,5m építménymagasságú lehet, melyet a szabályozási terven ábrázolt építési helyen belül kell elhelyezni. A felszín feletti szintterület 22000m2 lehet, amelyen 200-250 lakás alakítható ki. Az előbbi területtel szomszédos övezet a Vt-17 jelű, mely 5,8 ha területű. Az építési övezetben elsősorban lakóépületek helyezendők el, a legalább 5ha-os telken legfeljebb KÉSZ TERVEZŐ KFT. 16

30%-os beépítettség lehet, 50%-on zöldfelületi kialakítással. A lakó- és egyéb épületeket a telken szabadonállóan kell elhelyezni, legfeljebb 12,5 m építménymagassággal. Az épületeket a szabályozási terv szerinti előkerttel és oldaltávolságokkal kell elhelyezni, az ábrázolt építési helyen belül. A területen 400-450 lakás alakítható ki. A tervezési terület nyugati szélén találhatóak a Vt-16 és Vt-18 jelű építési övezetek területei. A 7 és 5 ha-os területeken legalább 0,5 és 5 ha-os telel alakítható ki. A telkeket szabadonállóan elhelyezhető épületek legfeljebb 15 és 10,5 m építménymagasságúak lehetnek, és azokat a szabályozási terv szerinti építési helyen lehet elhelyezni, biztosítva a jelölt elő-, oldal és hátsókertet. Az építési övezetben elsősorban oktatási, egészségügyi és szociális létesítmények helyezhetők el, valamint lakó-, kereskedelmi és sport célú egységek. Az építési övezetekben 65000 és 30000m2 szintterület építhető be. A területen maximálisan 1400-1600 lakás építhető, amely számára a tervezési területen belül jelentős mértékű intézmények fognak létesülni, mely várhatóan nem csak az itt élőknek, hanem a település lakosainak, és valószínűleg a térségnek is biztosítani fogja az alap- és középfokú intézményi ellátását. A területen létesülnek oktatási, egészségügyi, szociális, sport és egyéb szabadidős létesítmények, valamint kereskedelmi, vendéglátó, személyi és egyéb szolgáltató, ellátó intézmények. (6 tanterem, 60 fh óvoda, 30 fh bölcsőde, 500 m2 kereskedelem, vendéglátás, szolgáltatás számítható) 11. TÁJRENDEZÉSI ÉS KÖRNYEZETALAKÍTÁSI JAVASLATOK Jelen településrendezési tervek és módosítás a tervezési területre 2005-ben elfogadott Páty Településszerkezeti terv módosítás (Páty Község Önkormányzata Képviselő-testületének 140/2006. (IV. 26.) Kt. Határozata, TSZT-M rajzszámú tervlap), továbbá a területre vonatkozó SZT-14 rajzszámú Szabályozási terv és helyi építési szabályzat, amelyet Páty Község Önkormányzata Képviselő-testülete a 21/2006. (VI. 15.) rendelettel fogadott el. A 2005-ben készült Páty-Telki út melletti terület Településszerkezeti tervmódosítás és Szabályozási terv (2006., tervező: Portaterv Kft.) Zöldfelületi és környezetvédelmi javaslat c. alátámasztó munkarész részletesen ismerteti a terület természeti, táji, környezeti adottságait, a várható környezeti hatásokat és a várható hatások elkerülése érdekében szükséges, a településrendezési eszközöket. Jelen munkarészben ezért az OTÉK előírásaival összhangban: az eltelt időszak változásai következtében szükséges módosítások és a beruházási program módosulásából fakadó környezeti hatások kerülnek értékelésre, továbbá javaslatok kerülnek kidolgozásra a településrendezési tervek és HÉSZ módosítására, kiegészítésére. A beruházási program módosulása során: újabb funkciók elhelyezése tervezett a területen, pontosításra kerületek az egyes funkciók területigényei, bövült az igénybe venni kívánt terület nagysága. A változások környezeti hatásait az alábbi témakörök szerint értékeljük: 11.1. A beruházási program módosulásának ismertetése környezeti szempontból 11.2. Az új bövítési terület táji, természeti, környezeti adottságai 11.3. A beruházási program módosulásából következő táji hatások, a tájbaillesztés lehetőségei 11.4. A beruházási program módosulásából következő területhasználat környezeti hatásai, környezeti feltételei 11.5. A vizsgált terület biológiai aktivitás értékének alakulása a tervezett területhasználatok esetén KÉSZ TERVEZŐ KFT. 17

11.1. A területhasználat módosulásának ismertetése környezeti szempontból A beruházási program módosulása a fejlesztő részéről a tervezett golf pálya igényesebb és intenzívebb hasznosításának szándékára, ezzel párhuzamosan hatékonyabb üzemeltetésre, e fejlesztési szándékokat lehetővé tevő, a jelenlegi szabályozásban meghatározottnál bővebb kiegészítő beruházások, szálláshelyek, üdülési lehetőségek biztosítására irányul. Az új beruházási program más koncepció szerint helyezi el a beépített részeket a területen belül. A jelenleg hatályos szabályozás a terület középső és ÉK-i részén adott lehetőséget épületek elhelyezésre, e beépített részeket ölelte körül a tervezett golfpálya. A módosuló beruházói programra Jean Nouvel építésziroda készített Master plan -t. A Master plan alapvetően a területet körülövezően helyezi el a tervezett létesítményeket (a beépítésre kerülő területeket), de villa-üdülőterületek a tervezett golfpálya területére benyúlóan is tervezettek. Az elhelyezésre kerülő létesítmények köre bővült, amely értelemszerűen a környezeti elemek nagyobb mértékű igénybevételét jelenti. 11.2. Az újonnan igénybevételre kerülő terület táji, természeti, környezeti adottságai A 2005-ben elfogadott Szabályozási tervvel érintett terület két terület részen bővülne a fejlesztési területtel szomszédos területeken; annak Ny-i részén a 020/23-24 hrsz.-ú területtel és a terület DNy-i részén a 023/7 hrsz-ú területtel. A Páty Településszerkezeti tervén mindkét terület általános mezőgazdasági terület besorolású. Mindkét újonnan igénybevételre kerülő terület jelenleg szántó művelési ágú terület. Mindkét terület domborzati viszonyait tekintve enyhén ÉK-DNy irányban lejtő terület. Termőhelyi minőségüket tekintve a 020/23-24 hrsz.-ú terület cca. fele-fele részben, a terület K-i részén szántó 6, Ny-i részén jobb minőségű szántó 4 besorolású. A 023/7 hrsz.-ú terület az előbbinél jobb minőségű termőföld; a terület cca 45%-a D-K-i részen szántó 4, cca. 55%-a É- i részen szántó 3 besorolású. A 2000-ben elfogadott BATrT a 2005-ben szabályozott golf-villapark területet Ny-i és D-i irányban körülölelő mezőgazdasági területeket kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezetbe kiemelt térségi övezetbe tartozó területként tünteti fel. Az OTrT 2008. évi módósítása viszont a kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezet övezeti tervlapon Páty közigazgatási területén más területeket tüntet fel ezen övezetbe tartozókként, e területeket nem tünteti fel. Az OTrT 2008. évi módosítása következtében módosultak az országos övezetek és a kiemelt térségi övezetek, továbbá a országos övezetek és a kiemelt térségi övezetek egymáshoz való viszonya, most már az OTrT előírásai az ország egész területére vonatkoznak, ezt megelőzően az OTrT előírásai a kiemelt térségekre (Balaton Üdülőkörzet és Budapesti Agglomeráció) nem vonatkoztak. Az OTrT 2008. évi módosítása óta a kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezetet kizárólag országos övezetként határozza meg, kiemelt térségi, ill. megyei övezetként nem. Mivel a két törvény ugyanabban a tárgykörben szabályoz, kiváló termőhelyi adottságú területekként a később hatályba lépett OTrT által lehatárolt területek tekintendők. KÉSZ TERVEZŐ KFT. 18

OTrT 2008 Kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezete BATrT 2005 Kiváló termőhelyi adottságú szántóterületek övezete A területeken védendő növény- vagy állattársulás nem található. Egyik területet sem érinti országos vagy helyi védett vagy védelemre tervezett természeti terület, ex lege védett természeti érték, továbbá európai jelentőségű élőhely -Natura 2000 terület- vagy egyéb nemzetközi szerződődés következtében védett élőhely (pl.: ramsari terület). A tervezési területhez legközelebbi természeti érték a tervezési terület keleti oldalán haladó 1103.j. út keleti oldalán levő erdőterület, amely a Budai Tájvédelmi Körzet területe. A BTK határa a 1103.j. út keleti oldalán halad. A 1103.j. út keleti oldalán levő erdőterületek egyben élőhelyvédelmi Natura 2000 területek, a Budai-hegység (HUDI 20009) ú.n. kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület részei. Az egyik tervezett bővítési terület cca. 130mre, a másik cca. 190m-re van nemzeti parki, ill. Natura 200 területektől. A nemzeti parki és Natura 2000 területeknek nincs ökológiai kapcsolata a bővítési területekkel (és a teljes fejlesztési területtel) mivel egyrészt a 1103.j. út markáns ökológiai akadályt képez a tervezési terület irányába, továbbá a az út nyugati oldalán levő szántóterületeken szintén nem található olyan ökoszisztéma, amelyek bármilyen szintű ökológiai kapcsolatot jelenthetnének a védett területek irányába. Szintén nem érintik a bővítési területeket a nemzeti ökológiai hálózat területei. Mind a BATrT, mind a TIR legközelebbi ökológiai hálózathoz tartozó területként a tervezési területen kívüli, a 1103.j. út keleti oldalán levő erdőterületet tekinti. A BATrT a Budai TK területét védett természeti terület övezetben tartalmazza. Az OTrT szintén a a 1103.j. út keleti oldalán levő erdőterületet tekinti az ökológiai hálózat övezetébe tartozó területnek. A nemzeti ökológiai hálózat területei kategóriáin belül a természetvédelmi nyilvántartások szerint a 1103.j. út keleti oldalán levő erdőterület puffer övezetbe tartozik, várhatóan a BATrT folyamatba levő módosítása során ebbe a kiemelt térségi övezetbe kerül besorolásra e terület.. KÉSZ TERVEZŐ KFT. 19

A tervezett pátyi golfpálya térségét érintő ökológiai hálózati elemek, Natura 2000 területek és Tájvédelmi Körzet, a tervezési terület megjelölésével (forrás: Természetvédelmi Információs Rendszer, 2009.) 11.3. A beruházási program módosulásából következő táji hatások, a tájbaillesztés lehetőségei A Szabályozási terv készítéséhez rendelkezésre bocsájtott Jean Nouvel építésziroda készített Master plan és vázlattervek alapján megállapítható, hogy a tervezett fejlesztés során az építésztervezők egy karakteres építészeti együttest álmodtak meg, az építészeti együttest tájalkotó elemként felfogva. Annak minősítése, hogy a tervezett művi elemek képesek-e egyediségüknél, minőségüknél fogja a többség, vagy a megcélzott rétegek számára a tájképben szépséget, pozitív értékelésű változatosságot okozva, egyedi, szubjektív. A fejlesztési terület, a kialakításra kerülő létesítmények tájba illesztése a megfelelő növényalkalmazás, valamint a domborzati adottságokhoz való alkalmazkodás, az épületek és építmények anyagainak, arányainak, színeinek helyes megválasztása révén érhető el. Tájba illesztés koncepciója Az építészeti koncepció elképzelései szerint a budai dombok erdőterületei lefolynának a fejlesztési területre. Ennek érdekében az építészeti koncepcióban, a Master plan részekent meghatározásra került, hogy az egyes területrészeken a terület mekkora részét borítsa fákból álló növényzet. Ezen elvek a HÉSZ-be is bekerültek oly módon, hogy az egyes telkekre vonatkoztatva meghatározásra került, hogy a telkek zöldfelületeinek hány százalékán kell erdőjellegű növénytelepítést végezni. Erdőjellegűnek tekintettük 25m 2 -ként 1 db közepes, vagy nagy méretű honos fa telepítését. KÉSZ TERVEZŐ KFT. 20

övezet az övezetbe sorolt terület hány %-án legyen erdő jellegű zöldfelület HÉSZ szerinti min. zöldfelület az övezetben Telek zöldfelületére vonatkoztatott erdőjellegű növénytelepítés Üü-1 30% 50% zöldfelület kétharmada Vt-11 30% 50% zöldfelület kétharmada Vt-13 20% 20% összes zöldfelület Vt-15 30% 50% zöldfelület kétharmada Vt-16 20% 30% zöldfelület kétharmada Vt-17 30% 50% zöldfelület kétharmada Vt-18 20% 60% zöldfelület egyharmada Kh-sp 30% 70-80% az övezet területének 30%-án A fejlesztési terület településszerkezeti elhelyezkedése miatt (Budai Tájvédelmi Körzet és Natura 2000 terület közelsége), továbbá a tervezett rekreációs területek környezetével szemben támasztott elvárások miatt a tájba illesztés egyik fontos eszköze a fejlesztési terület zöldfelületeinek szakszerű kialakítása. Ennek biztosítása érdekében a helyi építési szabályzat a magasabb szintű jogszabályok felhatalmazásával élve egyes építési övezetekben, övezetekben előírja az építési engedélyezési (bejelentési) tervdokumentáció részeként kertépítészeti terv készítését. A zöldfelületek növényfajainak kiválasztásánál előtérbe helyezendők a honos fajok, hiszen amellett, hogy fontos szerepük van a fejlesztési terület tájba illesztésében, fenntartásuk is kevesebb költség- és idő ráfordítást igényel, mint az igényesebb exóta fajok. Honos fajok alkalmazását többek között az is indokolja, hogy a számukra kedvező életfeltételek között hamarabb elérik az emberi szemet gyönyörködtető kifejlett állapotukat, s gondozásuk során kevesebb idő- és költségráfordítást igényelnek, mint a hazánkban a természetközeli élőhelyeken nem élő, külföldről behozott, exóta fajok. A honos fajok alkalmazása különösen fontos a fejlesztési terület északi szélén és a 1103.j. út mentén tervezett védelemi funkciójú erdőterület esetében, amely telepítése esetén környezetvédelmi szempontokon túlmenően a fejlesztési terület környezetbeillesztését is szolgálja. A 1103.j. út mentén tervezett védelemi funkciójú erdőterület egyben átmenetet képezne az út túloldalán levő erdőterületek felé, így a 1103.j. útról a fejlesztési terület zöldbeágyazott elemként jelenhetne meg a tájképben. A honos növények alkalmazása segíti a táj karakterének megőrzését, illetve erősítését. A kialakításra kerülő létesítmények tájbaillesztése a növények fejlődésével fokozatosan valósul meg. A tájbaillesztés minél előbbi elérése végett legalább a tájképileg leginkább kitett helyeken több éves, előnevelt növények telepítése javasolt. A hazánkban nem élő, megjelenésükben tájidegen növények felhasználását kizárólag a belsőbb, az utakról feltáruló látványba, ill. a tájképbe közvetlenül be nem kapcsolódó területeken javasoljuk esetleg alkalmazni. A tervezett belső feltáró utak mentén kétoldali fasor telepítését javasolt. A parkolók fásítva alakíthatók ki: 4 parkolóhelyenként legalább 1 db, kétszer iskolázott fa ültetendő. A nagyobb számú parkolóhelyet (50-nél több) tartalmazó parkolók növényzetét a növények életfeltételeinek javítása érdekében javasolt összefüggő zöld sávban kialakítani. A nagykiterjedésű burkolt felületek okozta kedvezőtlen látvány és az ökológiai felületek növelése érdekében javasoljuk ahol a tervezett funkció megengedi, a parkolókat gyephézagos burkolattal borítani. KÉSZ TERVEZŐ KFT. 21

Alkalmazásra javasolt honos növények A fejlesztési terület a Pannóniai (Pannonicum) flóratartomány Dunántúli-középhegység (Bakonyicum) flóravidékének Pilis-Gerecsei (Pilisense) flórajárásába tartozik. A térség fontosabb potenciális növénytársulások a következők: - cseres-tölgyesek (Quercetum-petraeae-cerris) - gyertyános kocsánytalan tölgyesek (Querco petraeae-carpinetum) - bükkösök (Melico-Fagetum és Fago-Ornetum) - karsztbokorerdők (Cotino-Quercetum, Ceraso mahaleb-quercetum pubescentis és Orno-Quercetum pubescentis) - törmeléklejtő-erdők (Mercuriali-Tilietum) - mészkerülő tölgyesek (Luzulo-Quercetum) - sziklagyepek (Festuco-Brometum és Festucetum glaucae hungaricum) A fejlesztési területen az alábbi honos fás szárú növényfajok alkalmazása javasolt: - kocsánytalan tölgy (Quercus petraea) - csertölgy (Quercus cerris) - molyhos tölgy (Quercus pubescens) - közönséges gyertyán (Carpinus betulus) - bükk (Fagus sylvatica) - magas kőris (Fraxinus excelsior) - virágos kőris (Fraxinus ornus) - kislevelű hárs (Tilia cordata) - mogyorós hólyagfa (Staphylea pinnata) - madárcseresznye (Prunus avium) - mezei juhar (Acer campestre) - korai juhar (Acer platanoides) - hegyi juhar (Acer pseudoplatanus) - mezei szil (Ulmus campestris) - lisztes berkenye (Sorbus aria) - vadkörte (Pyrus pyraster) - vadalma (Malus sylvestris) - cserszömörce (Cotinus coggygria) - egybibés galagonya (Crataegus monogyna) - kétbibés galagonya (Crataegus laevigata) - közönséges fagyal (Ligustrum vulgare) - fekete bodza (Sambucus nigra) - varjútövis (Rhamnus catharticus) - ostorménfa (Viburnum lantana) - kökény (Prunus spinosa) - sajmeggy (Prunus mahaleb) - zselnicemeggy (Prunus padus) - húsos som (Cornus mas) - veresgyűrű som (Cornus sanguinea) - hamvas szeder (Rubus caesius) KÉSZ TERVEZŐ KFT. 22

A domborzati adottságokhoz való alkalmazkodás, tereprendezés A tervezési terület igen változatos, tagolt felszínű. A különösen fejlesztési terület nyugati részen, K-Ny-i irányba erősen lejtő részén tervezett településközpont vegyes és üdülőházas területek - kell az épületeket, építmények, létesítmények terepre illesztésére. A kedvezőbb tájképi megjelenés elérése érdekében az épületeket úgy kell kialakítani, hogy azok kövessék a terepviszonyokat, kerülendő nagy sík felületek és ebből adódó bevágások, feltöltések kialakítása. A domborzathoz való alkalmazkodás érdekében, valamint a táj karakterét kedvezőtlenül módosító művi hatás elkerülése végett a területen törekedni kell a terepadottságokhoz igazodó épületek kialakítására. Az épületek terepszintre való illesztésekor a természetes terepszint +/- 1 m-nél nagyobb méretű megváltoztatása nem kívánatos. A tájkarakter megőrzése és az erózió elleni védelem érdekében a tervezési területen magas támfalak vagy rézsűk kialakítása nem javasolt, nagyobb szintkülönbségek áthidalása esetén a támfalakat, rézsűket teraszolni kell. Ennek érvényesítése érdekében az egy tagban lévő támfalak, ill. rézsűk maximális magasságát 1,5 m-ben, maximális hajlásszögét 25º-ban határozta meg a HÉSZ. Mivel a terepalakítások jelentős mértékben befolyásolják a kialakításra kerülő terület megjelenését, ezért javasolt a területen az engedélyezési terv részeként készülő tereprendezési tervek készítését. 11.4. A területhasználat módosulásának környezeti hatásai, környezeti feltételek A módosult, intenzívebb területhasználat a 2005-ben tervezett fejlesztési szándékokhoz képest minden környezeti elem és hatótényező tekintetében nagyobb igénybevételt jelent. A levegő védelme A környezetvédelmi miniszter a 4/2002. (X. 7.) sz. KvVM rendelettel szabályozta a légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelölését. A rendelet légszennyezettségi agglomerációba és zónákba sorolását, a zónacsoportok megjelölésével az 1. számú melléklete tartalmazza, ahol Páty település az 1. sz. zónacsoport, a Budapest és környéke elnevezésű terület, mint légszennyezettségi agglomerációba tartozik. Az övezet az egyes légszennyező anyagok tekintetében az alábbi légszennyezettségi zónákba tartozik: kéndioxid: E, nitrogéndioxid: B, szénmonoxid: D, szilárd (PM 10 ): C, benzol: E talajközeli ózon: O-I PM 10 Arzén: F PM 10 Kadmium: F PM 10 Nikkel: F PM 10 Ólom: F PM 10 Benz(a)pirén: B 1. 1 4/2002.(X.7.) KvVM rendelet szerint B: a légszennyezettség a légszennyezettségi határértéket és a tűréshatárt meghaladja, C: a légszennyezettség a légszennyezettségi határérték és a tűréshatár között van, D: légszennyezettség a felső vizsgálati küszöb a légszennyezettségi határérték között van E: légszennyezettség az alsó és a felső vizsgálati küszöb között van KÉSZ TERVEZŐ KFT. 23

A Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi Felügyelőség által 2004-ben készített Budapest és Környéke Agglomeráció Integrált levegővédelmi Intézkedési Progjamjában a légszennyezettségi agglomerációba tartozó településeket az ipari és közlekedési emissziók valamint további mérési adatok alapján értékelték. Páty az alábbi besorolást kapta. Települések levegőszennyezettségének minősítése az agglomerációban Zóna besorolása B C E D E Irsz. Település Léleksz. NO 2 PM 10 SO 2 CO benzol 2071 PÁTY 5320 C C E E E Páty az 1. sz. zónacsoport, a Budapest és környéke elnevezésű terület besorolásához képest nitrogénoxidok és szénmonoxid tekintetében kevésbé szennyezett. Hasonló viszont a helyzet a szálló por (PM 10 ), kéndioxid és benzol tekintetében. A területen a levegő állapota jó, az általános háttérszennyezésen kívül szennyezést a 1103. sz. közút, illetve a környező mezőgazdasági területekről felszálló por okoz. A fejlesztési területen rekreációs funkciók elhelyezése tervezett, amely funkció levegőminőségi követelményei összhangban vannak a védett természeti területeken biztosítandó követelményekkel. A terület vezetékes gázzal ellátható, az energiafelhasználásából fajlagosan kevés légszennyező anyag légtérbe kerülése várható. A tervezési terület keleti határát képező 1103.j. út telke keleti irányban határos a Budai Tájvédelmi körzettel. A Tájvédelmi Körzet területe levegőtisztaság-védelmi szempontból érzékeny terület, ú.n. levegőtisztaság-védelmi szempontból ökológiailag sérülékeny terület, ahol szigorúbb levegőtisztaság-védelmi követelményeknek (határértékeknek) kell teljesülniük. A károsanyag-komponensek megengedett koncentrációit 4/2004 (IV.7.) KvVM-ESzCsM-FVM együttes rendelettel módosított 14/2001. (V.9.) KöM-EüM-FVM együttes rendelet tartalmazza. A tervezési területen a légszennyezettség egészségügyi és ökológiai határértékei a vizsgált komponensek tekintetében egészségügyi határértékek ökológiai határérték CO HC NO2 PM10 NO2 éves határérték [μg/m3] 3000,0-40,0 40,0 30,0 napi határérték [μg/m3] 5000,0-85,0 50,0 - órás határérték [μg/m3] 10000,0-100,0 - - Ezért vizsgáltuk, hogy 1103.j. úton a fejlesztési terület hatása következtében várható forgalmi viszonyok alapján milyen mértékű immisszió várható. A közlekedés által okozott légszennyezettség meghatározása a következő adatok figyelembevételével történt: várható forgalmi adatok a 1103. j. úton a FŐMTERV Kft forgalom szimulációja alapján az imisszió a 1103 j. út tengelyétől 10 méter távolságban került meghatározásra az uralkodó szélirány ÉNy-i, az átlagos szélsebesség 3/5 m/s, valamint a gépkocsi-forgalom átlagsebessége 70 km/h. F: a légszennyezettség az alsó vizsgálati küszöböt nem haladja meg. KÉSZ TERVEZŐ KFT. 24

Várható közlekedési immisszió az 1103.j. út vizsgált szakasza környezetében μg/m 3 CO CH NO 2 PM Átlagos napi 63,2 3,4 9,2 0,41 Csúcsórai 151,7 8,1 22,0 0,97 Megállapítható, hogy a tervezett funkciók üzemelése során a védett természetvédelmi területeken a szigorúbb levegőtisztaság-védelmi határértékek teljesülése biztosítható. Levegőtisztaságvédelmi érdekeket is szolgál (jelentős levegőtisztaságvédelmi szűrű szerepet is betöltve) a fejlesztési terület K-i oladalán 1103. j. út mentén tervezett védelmi rendeltetésű erdősáv, amely puffer szerepet tölt be a természeti szempontból értékes, az út túloldalán levő védett erdőterületek felé. Talaj- és a vizek védelme A felszín alatti víz állapota szempontjából a tervezési terület fokozottan érzékeny besorolású a 27/2004. (XII.25.) KvVM rendelet melléklete szerint. A területre vonatkozó hatályos szabályozási tervhez képest nagyságrenddel nagyobb mennyiségú szennyvíz keletkezése várható. A fejlesztési területen elválasztott rendszerű szennyvízcsatorna hálózatot kiépítése és az összegyűjtött szennyvizek szennyvíztisztító telepen való tisztítása tervezett. Ebből következően a területhasználat tervezett módosulása és a fejlesztési terület bővítése a talaj- és a felszíni- és felszín alatti vizek tekintetében nem tekinthető a talaj és a vizek állapotát veszélyeztető tényezőnek. A talaj és vizek védelme tekintetében a HÉSZ a vonatkozó előírásainak kiegészítésére nincs szükség. Hulladékkezelés A területhasználat tervezett módosulása és a fejlesztési terület bővítése nagyobb mennyiségű hulladék keletkezését eredményezi. A keletkező többlet hulladék elsősorban kommunális hulladék, de a tervezett szolgáltató létesítményekben kisebb mennyiségben veszélyes hulladékok keletkezése is várható elsősorban az konyhai funkciót is tartalmazó tevékenységek (pl.: használt sütőolaj, egyes ételmaradékok stb) ill. irodai funkciókhoz kapcsolódóan (pl.: számítógép és kellékeinek hulladéka stb). Ezek területről való elszállítása és ártalmatlanítása megoldható, sőt az országos szintű jogszabályok szerint meg is kell oldani. Hulladékkezelés tekintetében a HÉSZ a vonatkozó előírásainak kiegészítésére nincs szükség. Környezeti zaj elleni védelem Elsősorban a fejlesztési területen tervezett újabb funkciók következtében a terület megközelítő útvonalain jelentős forgalom növekedés várható. Az egyes megközelítő útvonalakon a forgalom várható nagyságára és megoszlására, forgalomszimulálására vonatkozóan a területfejlesztő tanulmányokat készítetett (FÖMTERV 2008, Heckenast & Heckenast Bt. 2008,). A terület megközelítésére, feltárására vonatkozóan több változat került kidolgozásra. A Szabályozási terv a kiválasztott változatot vette figyelembe, a módosuló KÉSZ TERVEZŐ KFT. 25

fejlesztési program megvalósulása esetén várható közlekedési zajhatásokat e változatra vonatkozóan értékeljük. A várható közlekedési zajhatásokat nemcsak a tervezési területen, ill. határán haladó utakra vonatkozóan értékeltük, hanem a hivatkozott közlekedési tanulmányokban lehatárolt hatásterületekre vonatkozóan is. A várható közúti közlekedési zajszinteket a Közúti közlekedési zaj számítása ÚT 2-1.302 sz. Útügyi műszaki előírás szerint, számításokkal határoztuk meg. A nappali időszak (8 00-22 00 ) forgalmát az I. és II. akusztikai járműkategória esetén a napi forgalom 91%-ának, a III. akusztikai járműkategória esetén 90%-ának, az éjjeli időszak (22 00-8 00 ) forgalmát az I. és II. akusztikai járműkategória esetén a napi forgalom 9%-ának, a III. akusztikai járműkategória esetén 10%-ának tekintettük. A számítások során az utak geometriai vonalvezetése következtében zajló forgalom tényleges haladási sebességet vettük figyelembe, külterületi szakaszokon mindegyik akusztikai járműkategóriánál v=70km/h, belterületi szakaszokon v=50km/h haladási sebességet. A forgalmat egyenletesen áramló forgalomnak tekintettük. A zajforrás és a megítélési pont közötti felületet külterületi szakaszokon hangelnyelő tulajdonságú felszínként (mezőgazdasági-, ill. erdőgazdasági területek, út menti zöldfelületek), a belterületi szakaszokon átlagos hangvisszaverődő tulajdonságú felszínként vettük figyelembe. KÉSZ TERVEZŐ KFT. 26