Tárgy: a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Területfejlesztési koncepció módosított Helyzetértékelés munkarészének elfogadása

Kivonat a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés 2012. december 20. napján megtartott nyilvános ülésének jegyzőkönyvéből: Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 72/2012. (XII. 20.) határozata Tárgy: a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Területfejlesztési koncepció módosított Helyzetértékelés munkarészének elfogadása A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat Közgyűlése megtárgyalta a Borsod- Abaúj-Zemplén megyei Területfejlesztési Koncepció módosított Helyzetértékelés munkarészének elfogadására vonatkozó javaslatot és a következő határozatot hozta: 1. A Közgyűlés megismerte a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Területfejlesztési Koncepció módosított Helyzetértékelés munkarészét és azt a mellékletben foglaltak szerint elfogadja. Felelős: Dr. Mengyi Roland, a Közgyűlés Elnöke Határidő: azonnal Dr. Kovács János s. k. Dr. Mengyi Roland s. k. főjegyző a közgyűlés elnöke A kiadmány hiteléül: Dr. Sáfrány Borbála a Szervezési, Jogi és Pénzügyi Osztály osztályvezetője

Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgy lés Borsod-Abaúj-Zemplén Megye Területfejlesztési Koncepciója Helyzetértékelés I. kötet M U N K A A N Y A G Készítette: Vezetési Tanácsadó és Szolgáltató Kft. 2012. november

Koncepció elkészítésének célja, menete Az önkormányzati törvény módosításával megváltozott a megyei önkormányzatok feladatköre és szerepe: a jöv ben kiemelt feladatuk a megye gazdasági-társadalmi-környezeti célú fejl désének el segítése. Annak érdekében, hogy a fejlesztések eredményesek legyenek, szükséges a megyét érint fejlesztési irányok és célok kijelölése, illetve azon eszközök meghatározása, melyek a célok elérését segítik. Mindezen feladatokhoz szükséges áttekinteni a megye gazdasági-társadalmi és környezeti állapotát, az elmúlt évek folyamatait, valamint a küls környezet f fejl dési irányait és keretfeltételeit. A tervezett fejlesztések megvalósításához több szerepl együttm ködése szükséges: a központi kormányzatnak a jelent sebb összeg támogatási feltételek, illetve programok, míg a helyi szerepl knek a konkrét fejlesztési javaslatok, projektek kidolgozásában van meghatározó szerepük. Ezért megyei szinten a megye területére vonatkozóan kell a központi kormányzat elképzeléseihez igazodva a legjelent sebb fejlesztési feladatokat megfogalmazni, együttm ködve a helyi önkormányzatokkal és a f bb társadalmi-gazdasági partnerekkel. A fenti feladatok teljesítése érdekében a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium felkérése és iránymutatása alapján késztik el a megyék a fejlesztési koncepciójukat, melynek határideje 2013. április 30. A tervezési folyamat els lépése a helyzetelemezés elkészítése, melynek els tervezetét 2012. szeptember 30-ig kell elkészíteni, míg végleges változatát 2012. november 30-ig kell elfogadnia a megyei közgy lésnek. A koncepció véglegesítése, azaz a jöv beni fejlesztési irányok kijelölése esetén még kiegészítésre kerülhet a helyzetelemzési folyamat. E módon a tervezés egy iteratív folyamatnak tekinthet a javaslattétel és a helyzetelemzés viszonylatában. A megyei koncepciónak, így a helyzetelemzésnek is a 218/2009 (X.6.) Kormányrendelet 1. számú mellékletében szerepl tematika alapján kell elkészülnie. A megyei fejlesztési koncepció gyakorlatban történ alkalmazása a következ : megfogalmazza a megye álláspontját a megyét érint jelent s fejlesztési ügyekr l, mely alapját képezi az országos, illetve a határon túli programok tervezésében való részvételnek, javaslatok megfogalmazásának iránymutatást-keretet ad a megyében található szerepl knek a megyében tervezett fejlesztések megvalósítására. 2014 után is a hazai fejlesztéspolitika dönt en az Európai Unió kohéziós célú fejlesztési forrásaiból gazdálkodik. Az Európai Unió a f fejlesztési célokat és irányokat kijelölte, melyekhez igazodva készül el nemzeti szinten egy partnerségi szerz dés az Európai Unióval, mely a keretét adja a fejlesztések alapjait és forrásait jelent un. operatív programoknak. Az Európai Unió által kijelölt 11 kiemelt prioritás területe, melyekre fókuszálva jelölik ki a tagállamok az operatív programokat: 1. a kutatás, a technológiai fejlesztés és innováció er sítése; 2. az információs és kommunikációs technológiák hozzáférhet ségének, használatának és min ségének javítása; 3. a KKV-k, a mez gazdasági és a halászati ágazatok versenyképességének javítása; 4. az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság felé történ elmozdulás támogatása minden ágazatban; 5. az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, a kockázat-megel zés és -kezelés ügyének támogatása; 6. a környezetvédelem és az er forrás-hatékonyság;

7. a fenntartható közlekedés el mozdítása és kapacitáshiányok megszüntetése a f bb hálózati infrastruktúrákban; 8. a foglalkoztatás el mozdítása és a munkaer mobilitásának támogatása; 9. a társadalmi befogadás el mozdítása és a szegénység elleni küzdelem; 10. beruházások az oktatás, készségfejlesztés és élethosszig tartó tanulás területén; 11. az intézményi kapacitás javítása és hatékony közigazgatás A megyei önkormányzatok a területi fejlesztés-koordinációs szerepük révén az operatív programok megvalósításában fognak részt venni, melyhez kapcsolódóan konkrét feladataik kés bb, az operatív programok tervezésével párhuzamosan kerülnek kijelölésre. Országos szinten most készül az Országos Fejlesztési Koncepció és az Országos Területfejlesztési Koncepció megalapozó tanulmánya, mely magában foglalja azokat a f feladatokat, irányokat, amelyek keretet adhatnak az országos szint és területi programok tartalmának. A helyzetelemzésben több helyen van hivatkozás a tanulmányra. A helyzetelemzés elkészítése az alábbi szempontok mentén történt: Adatok összehasonlíthatóak legyen id ben (2000-2005-2010) és térben (ország megye-kistérség), egy hosszabb id táv folyamatait fogja át Adatok forrása megbízható legyen, alapvet en KSH adatok felhasználására épül Viszonyítás mellett jelenjenek meg abszolút értékek, hogy látható legyen mekkora változást kell elérni a jöv ben a beavatkozásokkal Az elemezés több helyen tartalmaz táblázatokat az adatok pontos értelmezése, illetve a hitelesség fenntartása végett A korábban elkészült országos elemzések felhasználása, illetve a természeti, m szaki infrastruktúra fejezeteknél a megyei területrendezési terv felhasználása Jelen munkaanyag a tervezés következ szakaszában a helyzetelemzés megvitatása és véglegesítése során kerül kiegészítésre. A helyzetértékelés tartalmaz népszámlálási adatokat is melyb l egyel re csak a 2001 évi adatok állnak rendelkezésre. A területi statisztikai rendszerben a 2011 évi KSH adatok ez év decemberében jelennek meg. Ekkor kerül az adatállomány frissítésre a koncepcióban. A koncepció elkészítésének fontos része a társadalmi egyeztetés, mely már a települési fejlesztési igények felmérésével 2012. júliusában megkezd dött. Az egyeztetések további körét tervezzük 2012. decembere és 2013. januárjában, hogy az adatelemzésen és szekunder információkon alapuló helyzetelemzés alapján az érintett területi, illetve szakágazati szervezetek képvisel inek bevonásával jelöljük ki a koncepció beavatkozásait, illetve szükségszer en egészítsük ki a helyzetelemzést.

Tartalomjegyzék 1. Borsod-Abaúj-Zemplén megyére értelmezhet küls környezet vizsgálata... 7 1.1. A megye fejl désének, társadalmi, gazdasági, környezeti helyzetének azonosítása nemzetközi és hazai szinten... 7 2. Borsod-Abaúj-Zemplén megye adottságainak, bels er forrásainak elemzése... 11 2.1. Természeti adottságok, természeti er források és a környezet állapotának elemzése... 11 2.1.a. Természeti adottságok (éghajlat, földtan, talajtan, vízrajz, domborzat, él világ)... 11 2.1.b. A term földek területnagyságának és mennyiségének alakulása... 12 2.1.c. A táj jellemz i... 14 2.1.d. Természet- és tájvédelem... 15 2.1.e. Környezeti elemek állapota és az alakulásukat befolyásoló fontosabb tényez k... 16 2.1.f. Szennyezett területek számbavétele... 17 2.1.g. Felszíni és felszín alatti vízkészletek... 18 2.1.h. Energiaforrások... 19 2.1.i. Vízkárt okozó elemek (árvíz- és belvízveszély, fakadóvíz) és vízkárelhárítással kapcsolatos helyzetelemzés... 20 2.1.j. Épített környezet és a kulturális örökség védelme (m emlékek, régészeti lel helyek)..... 22 2.2. Gazdasági bázis... 24 2.2.a. F bb gazdasági ágazatok, azok fejl dési irányai: mez gazdaság, erd gazdálkodás, üdülés, idegenforgalom, vízgazdálkodás, ipar, szolgáltatás stb.... 24 2.2.b. A gazdaság bels és küls kapcsolatai... 43 2.2.c. A termelési infrastruktúra állapota... 45 2.2.d. A telepítési tényez k értékelése... 47 2.2.e. A területi innovációs potenciál... 48 2.2.f. A térség gazdaságának versenyképességét befolyásoló tényez k... 51 2.3. Társadalmi környezet... 51 2.3.a. Kulturális adottságok, értékek... 51 2.3.b. Területi identitás, civil aktivitás... 52 2.3.c. Humán er források: demográfiai szerkezet és prognózis, foglalkoztatási viszonyok, humánkapacitások, jövedelmi viszonyok, nemzetiségek helyzete;... 54 2.4. Közlekedési (országos és térségi jelent ség közúti, kerékpáros, vasúti, légi és vízi közlekedés) és kommunális infrastruktúra:... 71 2.4.a. Vonalas rendszerek, létesítmények... 71 2.4.b. Egyéni és közösségi közlekedési megközelíthet ségi viszonyok... 74 2.4.c. Vízellátás... 76

2.4.d. Szennyvízelvezetés, szennyvíztisztítás, szennyvíz és szennyvíziszap elhelyezés... 78 2.4.e. Energiaellátás... 79 2.4.f. Hulladéklerakók, hulladékgazdálkodás... 80 2.4.g. A települések intézmény-felszereltsége... 81 2.4.h. A települések jellemz lakásviszonyai... 90 3. Településhálózati adottságok... 92 3.1. Településhierarchia... 92 3.2. A településhálózat területen belüli és kívüli kapcsolatai (nemzetközi és nemzeti hálózatok, vonzáskörzetek, agglomerációk),... 94 3.3. Települések közötti feladatmegosztások, együttm ködések... 96 3.4. A térszerkezeti elemek azonosítása, a térszerkezet id beli alakulása, a térségi területfelhasználás változásai, tendenciák értékelése... 97 3.5. A táj terhelésének és terhelhet ségének meghatározása... 99 4. Borsod-Abaúj-Zemplén megyét érint tervezési-fejlesztési környezet áttekintése... 99 4.1. A térséget érint ágazati koncepciók, területfejlesztési elképzelések és hatályos területi tervek áttekintése... 99 5. A térség területfejlesztési szerepl i elképzeléseinek feltárása, a tervezési folyamat partnerségi tervének elkészítése és végrehajtása... 101 6. A területfejlesztés eszköz- és intézményrendszerének elemzése... 108 6.1. A területfejlesztés forrásainak elemzése... 108 6.2. A területfejlesztés intézményrendszere (szervezet, m ködés, együttm ködés)... 108 6.3. A területfejlesztés hatékonysága (eddigi eredmények, forrás-aktivitás, az intézmények hatása, hiányosságok)... 109 7. Helyzetértékelés... 114 7.1. A megye er sségeinek, gyengeségeinek, lehet ségeinek és a térséget fenyeget veszélyek azonosítása... 114 7.2. A megye lehetséges fejlesztési irányainak bemutatása, és ezek alapján a lehetséges cselekvési területek azonosítása... 118

Borsod-Abaúj-Zemplén megye járásai Forrás: www.vati.hu TEIR adatbázis

1. Borsod-Abaúj-Zemplén megyére értelmezhet küls környezet vizsgálata 1.1. A megye fejl désének társadalmi, gazdasági, környezeti helyzetének azonosítása nemzetközi és hazai szinten Borsod-Abaúj-Zemplén megye vásárlóer paritáson mért GDP-je 2009-ben a 40%-a az Európai Unió 27 tagállama hasonló értéknek.. A munkanélküliségi ráta 2009-ben a megyében 80%-kal volt magasabb Az Európai Unió 27 tagállamának értékénél

a.) Globális és európai gazdasági és társadalmi folyamatok Európa globális gazdasági pozíciójának relatív gyengülésének illetve a válságkezelés elhúzódásának kockázata Várható következmény: a fejlesztéspolitika számára elérhet közforrások csökkenése, a vállalati szférában a beruházások csökkenése. Megn het a fejlesztéspolitikai prioritások jelent sége a források allokációjában, hiszen a csökken forrásmennyiség kikényszerítheti a valóban problémás és egyben fejl dési potenciállal bíró beavatkozási területekre (térségekre illetve ágazatokra) történ összpontosítást. Elképzelhet a keleti kapcsolatok fontosságának növekedése és ezzel kapcsolatosan, a keleti nyitás politikájához kapcsolódóan hazánkban a Kelet és Nyugat közötti kereskedelmi csomóponti szerepkör egyes elemeinek (pl. logisztikai központok, gyártóbázisok, kínai, ukrán, orosz t kebefektetések növekedése) megvalósulása. Ezen lehetséges beruházásokért folyó versenyben a megyének versenyel nye van az ország többi területéhez képest, els dlegesen földrajzi helyzete, elfogadhatóan jó közlekedési kapcsolatai, a miskolci kutató-innovációs kapacitások jelenléte és a jelent s számban rendelkezésre álló munkaer révén. Ezen el nyökhöz járul a kormányzat várhatóan a megye számára kedvez területi preferenciáinak rendszere. A feldolgozóipari kapacitások átrendez dése Európából a feltörekv gazdaságok országaiba (pl. Kína, India, Távol-Kelet) folytatódik, ami els dlegesen a munkaer -intenzív ágazatokat érinti továbbra is. A fejl d feltörekv gazdaságok vállalatai a feldolgozási folyamat egyre bonyolultabb feladatainak megoldására képesek és a globális szállítási költségek továbbra is relatíve alacsonyak maradnak. Várható következmény: a megn a helyi gazdasági környezet által kínált el nyök - kiemelten a munkaer képzettségének és a globális piacok elérhet ségének - szerepe a vállalati beruházási döntésekben. Hosszabb távon egyrészt az innovációs képességek er sítésére, másrészt a szolgáltatásokat nyújtó beruházások fogadására, ezek ösztönzésére célszer felkészülni.

A fejl dés innováció-vezérelt jellege meger södik, az innováció keletkezési helyei els dlegesen a világgazdaságba integrálódott városok és városi agglomerációk. Az els dleges innovációt els dlegesen a policentrikus városhálózat közvetíti az európai térben. Várható következmény: Egyrészt megn annak jelent sége, hogy a térség mennyire képes kapcsolódni az innovációban élen járó globális központok hálózatához, másrészt hogy önmaga, bels er forrásaira támaszkodva, mennyiben képes az innováció helyi szint generálására illetve a befogadásra és alkalmazásra. A megye számára ezért kiemelt fontosságú, hogy az innovációra leginkább képes pontja, Miskolc és ezen belül a Miskolci Egyetem, illetve a kapcsolódó tudományos, kutató intézetek fejlesztése megfelel hangsúlyt kapjon a fejlesztéspolitikában. Az innováció kapcsán fontos még az annak befogadására való felkészítés, ennek színtere els sorban a megye jelent sebb városainak köre. Semmiképpen sem kezelend másodlagos jelent ség ként a társadalmi ( szociális ) innováció témaköre, amely a megye széles munkaer -bázisának fejlesztésére kell, hogy irányuljon és akár a kisebb városok hálózatára is kiterjedhet. Ebben az összefüggésben értelmezve fontos, hogy Miskolc és Kassa együttm ködésének er södésével er södhetnek a térségi gazdaság szerepl i számára érzékelhet pozitív agglomerációs hatások, n a térség innovációra való képessége. Az energiaárak növekedése, az energiaforrások diverzifikációjára való törekvés, a megújuló energiák részarányának növelésére irányuló politikák er södése illetve a megújuló energiák felhasználásának gazdasági és technológiai lehet ségeinek b vülése Várható következmény: A megye kiváló adottságaira építve eredményesen kapcsolódhat be a megújuló er forrásokon alapuló energiatermelésbe, másrészt a megye településszerkezetéb l adódóan a helyi és térségi összefogásra alapozott energiatermel kisrendszerek jelent sen hozzájárulhatnak az energiaellátás racionalizálásához (pl. bio-energia, integrált smart grid megoldások). Az, hogy a megújuló energiák kerültek világszerte az energia-politika homlokterébe, nem könnyíti meg a borsodi szénvagyon kiaknázására (bányászat revitalizációja) tett kezdeményezések sikeres végrehajtását. Az ezzel kapcsolatos döntések meghozatalkor ugyanakkor a fenntarthatóság humán és gazdasági oldalát (foglalkoztatási és bevétel-növekedési hatás) célszer kiemelni, amellett, hogy a legkorszer bb környezetkímél technológiák alkalmazása e téren is els dleges követelményként jelenik meg. Az információs és kommunikációs technológiák (ICT) további térnyerése, ezen belül a mobiltechnológiára épül és üzleti célú alkalmazások relatíve gyorsabb fejl dése Várható következmény: A megye településszerkezetéb l adódóan a technológiák szelesebb kör használata jelent s mértékben járulhat hozzá a vidéki életmin ség javításához és a közszolgáltatások racionális szervezéséhez, javítva ezzel egyrészt a szolgáltatások költség-hatékonyságát másrészt a települések vonzerejének er sítését mind a lakosság, mind a vállalkozások számára. Az ITC szektorban végrehajtott fejlesztések lehet vé teszik a távmunkát, azaz lehet ség van a térségb l közvetlenül többek között a nemzetközi piacra való informatikai jeleg szolgáltatás nyújtásra, amire vannak jó példák a megyében. Nanotechnológiai megoldások el térbe kerülése Várható következmény: Az innováció egyik meghatározó iránya, hogy egyre több funkciót, szolgáltatást biztosítsanak minél kisebb helyen, lehet leg hordozható módon. Ez kihívás elé állítja szinte az összes iparágat, de különös jelent sége van többek között az anyagtudományokban. Miskolcon foglalkoznak nanotechnológiai fejlesztésekkel, mely tevékenység további er sítése a jöv ben is kiemelt feladat. b.) Nemzeti illetve regionális jelleg gazdasági és társadalmi folyamatok A régiók szerepének gyengülése a hazai fejlesztéspolitika térségi intézményi kereteiben, ezzel együtt a relatíve elmaradott keleti- északkeleti térségek preferenciájának fennmaradása Várható következmény: Megn het az esély arra, hogy a megye relatív elmaradottságát csökkenteni képes, a helyi sajátosságokat a jelenleginél pontosabban, hatékonyabban figyelembe vev fejlesztéspolitikai eszközök kerüljenek kialakításra, ugyanakkor annak kockázata is fennáll, hogy - a támogatás-politikai döntéshozatal és irányítást, vagy a humán közszolgáltatások m ködtetését érint -

központosító törekvések (pl. támogatások központi közigazgatás általi döntéshozatala) el térbe kerülésével a megyére jellemz speciális problémákat az egységesen kialakított eszközök (támogatási rendszerek, projektkövetelmények) csak kis hatékonysággal képesek kezelni. Az egészséges életmódra, testi és lelki egészségre való személyes törekvések er södése, ennek részeként a turizmus aktív, gyógy- és szelíd formái iránti igény várható er södése. Várható következmény: A megye kiváló adottságokkal rendelkezik a turizmus fejl d elemeinek tekintetében, így a fejlesztési forrásokat érdemes ezen területek kapacitásainak növelésére fordítani, másrészt pedig olyan fejlesztéspolitikai stratégiát érdemes követni, amely maximálisan meg rzi a táji, természeti és kulturális örökség vonzer ként kihasználható elemeit. A mez gazdaság és élelmiszer-termelés terén várható egyrészt a min ségi (ellen rzött és magas min ség ) termékek iránti kereslet lassú b vülése, emellett az olcsóbb termékek által támasztott verseny er södése, ami lehet séget termet a megye mez gazdasági termelésének fejl désére. Várható következmény: A megyében célszer a helyi termékek alapanyag-termelésének illetve feldolgozásának és értékesítésének rendszerét továbbfejleszteni, erre küls forrásokat is felhasználni, annak érdekében, hogy a megye kiváló adottságai és hagyományai a gyakorlatban is kihasználhatóak legyenek. Folytatódik népesség id sebbé válásának tendenciája, ezzel párhuzamosan a népesség fogyása is. Várható következmény: Számítani lehet egyrészt a kistelepülések lakosságának drámai elöregedésének folytatására, ami a humán ellátó rendszerek racionális, gazdaságilag fenntartható megszervezésének és m ködtetésének kérdésére irányítja a figyelmet és esetenként a szolgáltatások újszer módon való megszervezését kényszerítheti ki. c.) Jellemz környezeti folyamatok Egyértelm en el térbe kerül a szénalapú vegyületek kibocsátásának csökkentésére irányuló törekvés, ami jellemz en az energiatermelésben és felhasználásban jár jelent s következményekkel: el térbe kerül a megújuló energiaforrások használata illetve a kibocsátás drasztikus csökkentésére irányuló törekvések. Ez utóbbi folyamatok els dlegesen a közlekedés fejlesztésének trendjeire vannak hatással (pl. a vasúti közlekedés el térbe kerülése a közúti közlekedéshez képest, közösségi közlekedési módok el térbe helyezése,) de igen jelent s hatással van a városi mobilitás és szélesebb értelemben a városfejlesztés területeire is. További jellemz hatás a f tési illetve h tési energia-igény jelent s csökkenésére való igény, mind a köz- lakó és termel épületek vonatkozásában. Megnövekedett fontosságú a környezetvédelmen belül a vízkészlet megóvása, a feszíni és felszín alatti vizek fokozott védelme. Magyarország Európán belül kivételesen jelent s vízkészlettel rendelkezik, a megye szerepe ezen belül kiemelked (Hernád, Sajó, Tisza, karsztvizek). A megye számára ezért a fenntartható vízgazdálkodás illetve az ehhez kapcsolódó projektek kiemelten fontos fejlesztési területet jelentenek. Egyértelm en el térbe kerül a klímaváltozás hatásaihoz való alkalmazkodás kérdése. A megyében a klímaváltozás hatásai els dlegesen a széls séges id járási helyzetek gyakoribbá válásában jelentkeznek. Az erre való felkészülés magában foglalhatja pl. árvíz vagy szélvihar - el rejelz rendszer hatékonyságának javítását, illetve a várhatóan id ben kevésbé egyenletes csapadék-eloszlás hatásainak mérséklését, pl. a csapadékvíz-elvezet rendszerek, illetve víztározók kapacitásainak növelését. A fentebb vázolt folyamatok mellett a megye fej désének lehet ségeit jelent sen meghatározzák az EU és Magyarország nemzeti fejlesztéspolitikai törekvései és céljai is. Ezeket a Helyzetelemzés 4. fejezete tekinti át.

2. Borsod-Abaúj-Zemplén megye adottságainak, bels er forrásainak elemzése 2.1. Természeti adottságok, természeti er források és a környezet állapotának elemzése1 Éghajlat 2.1.a. Természeti adottságok (éghajlat, földtan, talajtan, vízrajz, domborzat, él világ) A megye éghajlata domborzatának tagoltsága miatt igen változatos képet mutat. Az éves középh mérséklet a hegyvidékek miatt az országos átlagnál alacsonyabb, a napsütéses órák száma kevesebb, a csapadék több (7-800 mm). Amíg az évi napfénytartam északon 1850-1900 óra, a Bükkfennsíkon és a megye középs területein 1900 óra, addig a déli és keleti tájakon (pl. Tokaj környékén) 1950 óra. A megye napsütötte délkelet-nyugati hegylábi területein a sz l termesztésnek történelmi hagyományai vannak, amelyek szerves részét képezik a Zemplén-hegyaljai és a Bükk-aljai tájnak. A megyében találhatók az ország leghidegebb területei. A csapadék évi értékei a medencedombságokon 600-650 mm, a középhegységek 400-600 méter magas szintjein 650-800 mm, a Bükk-fennsíkon 800 mm. A csapadék évi mennyisége a síkságokon 550-600 mm, Tokaj-Hegyalján 620-630 mm, amit sok helyen (pl. Dél-Borsod agrártájain, a hegyaljai sz l ültetvényeken) öntözéssel egészítenek ki. A megye szélviszonyai a domborzattól és növénytakarótól függ en szintén változatosak. Az egész térségre érvényes a felszín közeli légmozgás er s gátoltsága a hegyek dombok miatt. Földtan A megye gazdag ásványkincsekben, a történelem során a különböz ércek és nemfémes ásványi nyersanyagok, a kitermelhet energiahordozók más és más id szakban váltak térség- és gazdaságfejleszt tényez kké. A megye nyilvántartott bányaterületein túlsúlyban vannak a nemfémes nyersanyagok, azon belül az épít ipari nyersanyagok bányászata. A megyében több mint 100 bányában folyik bányászati tevékenység, melyek többsége kavics- és/vagy homok kitermelést célozza. A legtöbb homok és kavics bánya az M3-as mentén, valamint a Sajó- és Hernád-völgyben található, de újabb k bányák nyíltak a Zempléni hegységben, a Gömör-Tornai karszt térségében és Tibolddarócon. Fontos kiemelni, hogy a bányászatnak az 1990-es évek el tt jelent s szerepe volt a megye foglalkoztatásában. Napjainkban tervek vannak három szénbánya megnyitására, hogy el segítse foglalkoztatást és saját er forrásból biztosítja az energiatermeléshez szükséges alapanyagot. A bükkábrányi külszíni lignitbánya a legnagyobb összefügg bányaterületet az egész országban. A megyében nyilvántartott kutatási engedélyek és engedélykérelmek érc, szénhidrogén, lignit és riolit ásványra szólnak. Az M3-as és M30-as autópálya szakaszok befejezése után visszaesett az építési homok- és kavics kutatási kérelmek száma. Az utóbbi években megn tt a gazdaságosan kitermelhet barnaszén készletek kutatását célzó engedélykérelmek száma, ugyanakkor csökkent az érc és perlit kutatás. Új kutatási irány a Kisgy r melletti riolittufa lel hely vizsgálata és Edelény térségben is zajlik a lignitkutatás. Talajtan A megye talajviszonyai a domborzati, éghajlati és növényzeti adottságokhoz hasonlóan szintén változatos képet mutatnak. A megye talajai term képességük alapján közepes és gyenge IX-X. kategóriákba sorolhatók (I-t l X-ig terjed min sítési rendszer szerint). A mez gazdasági eredet negatív hatások sajnos az elmúlt évtizedekben jelent s mértékben károsították a használható term földeket. A környezeti adottságoknak nem megfelel területhasználatok nemcsak a term érték csökkenéséért és az erózió felgyorsulásáért felel sek, de jelent s biológiai potenciállal rendelkez él helyeket szüntettek meg vagy izoláltak. A legtermékenyebb területek a Borsodi-Mez ség északi 1 A fejezet Borsod-Abaúj-Zemplén megye területrendezési tervéken felhasználásával készült.

részén és Harangod vidékén találhatók, az ellentétes végletet a karsztfennsíkok és a Borsodi-Mez ség déli fele jelenti. Az országos besorolás szerint a megye legjobb min ség földjei a következ településeken találhatók: Bogács, Mez kövesd, Miskolc, Mályi, Kistokaj, Nyékládháza. Vízrajz A vízhálózat meghatározó folyója a Tisza, amely Zemplénagárdnál lép a megye területére és Dél- Borsodban, Tiszavalk térségében hagyja el. A megye folyói a Tisza vízgy jt területéhez tartoznak. A Sajó miel tt a Tiszába torkollik a középhegységek fel l érkez kisebb vízfolyásokat és a Bódva, valamint a Hernád vizeit gy jti össze. A Bodrog Tokajnál éri el a Tiszát. A megye felszíni vízfolyásokban és feltör forrásokban gazdag, de a folyók (patakok) vízhozama a csapadék megoszlásából következ en meglehet sen egyenetlen, nagy vízhozam-ingadozásokat mutat. A természetes víztestek mellett meg kell említeni a jelent s ökológiai hatásokat kifejt tározókat és tavakat is. A jelent sebb tározók a Hámori-tó, a Lázbérci-víztározó, és a Rakacai-tározó. A bányatavak többsége az Északi-középhegység lábainál az Alföld irányában kialakult hordalékkúpokon található. A legnagyobb az M30-as autópálya mellett látható Miskolc-Nyékládházi kavicsbányászat során kialakult tórendszer, melynek területe mára meghaladta a 600 hektárt. A megyében az ivó- és iparivíz-ellátás karsztforrásokra (pl. a Szinva-forrás, tapolcai források), a folyópartok kavics-homoksz rés kútjaira (pl. a Bódva völgye, a Hernád alsó szakasza) és a felszíni víztározókra (pl. 5,5 millió m3-es Rakacai- és az 5,4 millió m3-es Lázbérci-víztározó) épül. A Bükk és a Zempléni-hegység langyos- és meleg vizes forrásai a fürd kultúra alapjait teremtették meg (pl. Aranyos-fürd, Diósgy r, Görömböly és Kácstapolca, Erd bénye, Kéked). A termálkutakból hévíz tör a felszínre Bogácson, Mez kövesden, Miskolc-Tapolcán, Sajóhidvégen és Sárospatak-Végardón. A rurális térségek vízellátásában a talaj- és rétegvizeknek (pl. artézi kutak) van jelent sége. Komoly környezeti veszélyt jelent évtizedek óta az értékes karsztvíz túlhasználata, annak ellenére, hogy az utóbbi évek csapadékos id járása feltöltötte a legnagyobb vízadó karsztos k zetek tartalékait. A túlhasználat mellett egyre hangsúlyosabb feladat a csatornázatlan területek fejlesztése és a szabálytalan m trágya- és növényvéd szer-használatból ered szennyezések visszaszorítása. Domborzat A megye területén a nagy tájegységeket folyók völgyei választják el egymástól. A Tisza és a Bodrog árterei zárják közre a Bodrogköz területét, a Bodrog és a Hernád a Zempléni-hegységet fogja közre, a Hernád és a Bódva a Cserehát lankás dombjait határolja, a Bódva és a Sajó fels részén az Aggtelekikarszt magasodik, illetve a Sajó jobb partja és az Alföld közötti területet a Bükk-hegység uralja. A megye közel 60%-át az Északi-középhegység foglalja el, a megmaradt 40% az Alföldhöz tartozik. Él világ A megye természetes növénytakarója változatos képet mutat, területén több flórajárás találkozik. Az országos átlagot meghaladó erd sültség megyében a meghatározó shonos fafajok, mint a tölgy, bükk, cser és gyertyán részaránya együttesen eléri a 62%-ot. A domb- és alacsonyabb hegyvidéki tájakon a cseres-tölgyesek, a magasabb szinteken a hegyi gyertyános tölgyesek alakultak ki. A Bükk és a Zempléni-hegység magasabb régióiban a szubmontán és montán bükkösök alkotják a természetes növénytakarót. A szubmontán bükkös az aggteleki karsztfennsíkon is jellegzetes. A telepített fenyvesek a Bükk-fennsíkra (pl. Jávorkút), az alacsonyabb mészk rögökre és a Zempléni-hegységre korlátozódnak. A hegylábi területeken a tatárjuharos lösztölgyesek, a Tisza és a Bodrog mellékén az ártéri ligeterd k maradványai tájformáló jelent ség ek. A megye alacsony erd sültség déli és délnyugati területeit a tájidegen fafajok túlsúlya jellemz. Súlyos veszteség a kiváló produkciójú, nagy diverzitású ártéri keményfaerd k tércsökkenése. A megye állatvilágát annak biológiai sokszín sége jellemzi, ahol éppúgy el fordulnak a magashegységi él helyekre jellemz él lények, mint a melegkedvel száraz él helyeken él k. 2.1.b. A term földek területnagyságának és mennyiségének alakulása Másfél százalékkal n tt a hasznosított mez gazdasági területek aránya 2000 és 2010 között Borsod-Abaúj-Zemplén megyében az országos tendenciától eltér en 2000-2010. között kis értékben n tt a hasznosított mez gazdasági területek nagysága.

Használt mez gazdasági terület Terület Éves értékek (ha) Változás (%) 2000 2010 2010/2000 Borsod-Abaúj-Zemplén megye 266 406 270 323 + 1,5% Országos átlag 4 652 448 4 611 606-0,88% Forrás: T-star, KSH Kevesebb term terület a szántó, konyhakert, sz l, gyep m velési ágakban, több megm velt er dterület A mez gazdasági területek m velés alóli kivonása Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 2000-2010 között jelent sen, mintegy 21 százalékponttal meghaladta az országos átlagot. A 2000-hez képest eltelt b évtized alatt jelent s visszaesés volt tapasztalható a konyhakert, sz l, gyep m velési ágakban, a megm velt erd területek nagysága az országos értéket meghaladóan, 24%-kal n tt. A gyep m velési ág látványos területcsökkenése meghaladta a 60 százalékpontot, amit az állattenyésztés általános visszaesése mellett az erd területek és a m velés alól kivett területek növekedése okozott. A gyümölcsösök, nádasok és halastavak területe számottev en nem változott. Az országos átlagot meghaladó erd sültség A 2010 évi m velési ágak szerinti megoszlási adatokat tekintve Borsod-Abaúj-Zemplén megyében az országos átlagot jelent sen meghaladja az erd sültség (30,19%), számottev en magasabb a m velés alól kivett területek (23,3 %), a sz l területek aránya (0,96%) csak kevésé múlja felül az országos értéket. A megye hegyvidéki területein (Bükk, Borsodi dombság, Aggteleki karszt, Cserehát, Zempléni hegység) az erd területek jelent s része kiváló term helyi adottságú. Az erd k azonban nem egyenletesen oszlanak meg, az Északi-középhegység, kiemelten a Bükk, az Aggteleki karszt, a Zempléni-hegység összefügg erd ségei és a dombvidéki térségek mozaikos erd területei adják a megye erd területeinek túlnyomó hányadát. Ezzel szemben az alföldi térségek (Borsodi Mez ség, Taktaköz, Bodrogköz) erd sültsége nem éri el az alföldi tájegységre jellemz kb. 13%-os erd sültséget. Földterületek százalékos megoszlása m velési ágak szerint (2010) Terület Borsod-Abaúj- Zemplén megye Földterületek megoszlása m velési ágak szerint (ezer hektár, 2000 és 2010) 2000 2010 Változás 2010/2000 (%) M velési ág Borsod- Borsod- Borsod- Abaúj- Ország Abaúj- Ország Abaúj- Ország Zemplén Zemplén Zemplén Szántóterület 266,0 4 499,8 244,3 4 322,1-8,2% -3,9% Konyhakert 8,6 101,6 6,6 81,5-23,6% -19,8% Gyümölcsös 7,5 95,4 7,3 93,7-2,9% -1,8% Sz l 10,5 105,9 6,5 82,8-38,1% -21,8% Gyep 124,4 1 051,2 49,3 762,6-60,4% -27,5% Erd 165,6 1 769,6 205,4 1 912,9 24,0% 8,1% Nádas 2,10 60,0 2,07 65,4-1,3% 8,9% Halastó 0,4 32,0 0,43 35,5 8,0% 10,8% M velés alól kivett terület 110,2 1 587,5 158,5 1 947,0 43,8% 22,6% Forrás: T-star, KSH Szántóterületek aránya, 2010 (%) Konyhakert aránya, 2010 (%) Gyümölcsös aránya, 2010 (%) Sz l aránya, 2010 (%) Gyepek aránya, 2010 (%) Erd k aránya, 2010 (%) Nádas aránya, 2010 (%) Halastó aránya, 2010 (%) M velés alól kivett terület aránya, 2010 (%) 35,91 0,97 1,07 0,96 7,24 30,19 0,30 0,06 23,30 Országos átlag 46,46 0,88 1,01 0,89 8,20 20,56 0,70 0,38 20,93

Földterületek százalékos megoszlása m velési ágak szerint (2010) Terület Szántóterületek aránya, 2010 (%) Konyhakert aránya, 2010 (%) Gyümölcsös aránya, 2010 (%) Sz l aránya, 2010 (%) Gyepek aránya, 2010 (%) Erd k aránya, 2010 (%) Nádas aránya, 2010 (%) Halastó aránya, 2010 (%) M velés alól kivett terület aránya, 2010 (%) Vidéki átlag 46,80 0,89 1,01 0,88 8,17 20,83 0,71 0,37 20,34 (Bp. nélkül) Forrás: T-star, KSH Térképet készítette: Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal A híres alma, körte és kajszi term vidékeknek köszönhet en még mindig a megye az ország harmadik legnagyobb gyümölcstermeszt területe, annak ellenére, hogy a gyümölcsösök területe és a leszüretelt termés mennyisége folyamatosan csökken. Az országos átlagot jelent sen, mintegy 10,55 százalékponttal alulmúlja a megye szántóterületeinek (35,91%) nagysága, aminek oka els sorban a megye domborzati adottságaiban keresend. A legjobb min ség földek Mez kövesd, Nyékládháza, Mez csát és Em d környékén találhatók. Szintén országos átlag alatti a gyepek (7,24%), a nádasok (0,3%) és a halastavak (0,06%) aránya. A megyére általánosságban elmondható, hogy a term helyi adottságoknak megfelel, racionális tájhasználat jellemzi. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy ne lennének túlhasznosított szántóterületek, amelyek term helyi adottságai és talajviszonyai inkább a gyep- vagy erd gazdálkodásnak kedveznének. Az erd sítési programoknak vannak még területi tartalékai és elmozdulás látható az extenzívebb tájhasználat felé. 2.1.c. A táj jellemz i A táj jellemz it a megye két, egymástól jelent sen eltér jelleg tájegységének természetföldrajzi adottságai határozzák meg. Az Északi-középhegységhez tartozó északi-északnyugati területrész morfológiailag igen változatos, magába foglalja a Bükk-vidék egy részét, az Aggtelek-Rudabányai hegyvidéket, a Tokaj-Zempléni hegyvidéket, valamint a köztük lév dombsági területeket (Gömöri- Hevesi-dombság, Borsodi-dombság, Cserehát) a vízfolyás-völgyekkel, nagyobb medencékkel (Ózd- Egercsehi-medence, Sajó-, Rakacai-, Hernád-völgy) együtt. A megye országos viszonylatban is kimagasló nagyságú erd területeinek jelent s része itt található. A hegyvidéki területek összefügg,

zárt erdei, a dombsági területek mozaikosabb elhelyezkedés erd -, gyep- és szántóterületei mellett a vízfolyásvölgyekben, fennsíkokon a gyep és szántóterületek a jellemz k. A megye déli, délkeleti területei már az alföldi táj morfológiailag kiegyenlítettebb, síkvidéki jelleg térségéhez tartoznak, amely magába foglalja a Borsodi-Mez ség, Sajó-Hernád-sík területeit, valamint a Bodrogköz, Taktaköz és a Borsodi-ártér területeit. Tájhasználat szempontjából a Sajó-Hernád-sík területén a szántóterületek nagyobb aránya mellett a vízfolyásvölgyek gyepterületei, a Borsodi-Mez ség összefügg pusztai gyepei, maradvány vizes él helyei, a Bodrog-köz, Taktaköz mozaikosabb tájhasználata emelend ki. A Tisza menti térségre a Tisza szabályozását követ en visszamaradt holtágak, morotvák, valamint a természetes ártéri vegetáció a jellemz, amely vizes él helyek védelme országos érdek. 2.1.d. Természet- és tájvédelem BAZ megye kedvez természeti és táji adottságai országos viszonylatban is igen jelent s nagyságú területek védetté nyilvánítását tették lehet vé. A megyében található természetvédelem alatt álló területek: Nemzeti parkok: Hortobágyi NP (megyei területe 3 200 ha), Bükki NP megyei területe 27 676 ha), Aggteleki NP (megyei területe 20 188 ha); Tájvédelmi körzetek: Lázbérci TK, Zempléni TK, Tokaj-Bodrogzug TK, Borsodi-Mez ség TK, Kesznyéteni TK, Tarnavidéki TK; Természetvédelmi területek: Bodrogszegi várhegy, Erd bényei fás legel, Füzérradványi park, Keleméri Mohos-tavak, Long-erd, Megyaszói tátorjános, Megyerhegyi tengerszem, Rudabányai shominida-lel hely, Sóstó-legel, Szendr ládi-rétek, Szomolyai kaptárkövek, Tállyai Patócshegy, Tiszadorogmai Göbeerd, Tiszatelek-Tiszaberceli ártér, Edelényi Magyar N szirmos, Tardilegel, Kelemér-Serényfalva. Országos jelent ség védett természeti területek aránya valamivel az országos átlag (9,1%) alatt van Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, az összes terület 7,7 %-a tartozik ebbe a kategóriába.

Térképet készítette: Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Magyarország az Európai Unióhoz való csatlakozással vállalta a közösségi jelent ség természetes él helyek, valamint állat- és növényfajai védelmében területek kijelölését, amelyek így az EU ökológiai hálózatának, a Natura 2000 hálózatnak a részeivé váltak. A megye területét teljes területtel, vagy részterülettel 9 különleges madárvédelmi terület és 47 természetmeg rzési terület érinti, amelyek pontos területeit a 45/2006. (XII.8.) KvVM rendelet jelölte ki. Az érzékeny természeti területeket és az azokra vonatkozó szabályokat a 2/2002 (I. 23.) KöM-FVM együttes rendelet határozta meg. Kiemelten fontos érzékeny természeti területek a megyében: Észak- Cserehát, Aggteleki Nemzeti Park törzsterülete, Galyaság, Borsodi Mez ség, Bodrogköz, Kopaszhegy, Heves-borsodi dombság, Bükki Nemzeti Park puffer területei (Kisgy r községhatár gyepei, patakvölgyei, Ásottfatet si gyümölcsösei), Ózd környéke, Hortobágyi Nemzeti Park véd zónája. A Nemzetközi jelent ség Vadvizek Jegyzéké -be bejegyzett hazai védett vizek és vadvízterületek körének b vítésér l szóló KvVM tájékozató alapján BAZ megye területét a Bodrogzug és a Tiszafüredi Madárrezervátum érinti. Az UNESCO által bioszféra rezervátumként elismert területeket a 7/2007. (III. 22.) KvVM rendelet min sítette bioszféra rezervátumokká, amelyek közül a megye területén az Aggteleki bioszféra rezervátum található. A rendelet a rezervátum illetve magterületének kiterjedését valamint területük ingatlan-nyilvántartási helyrajzi számait is tartalmazza. 2.1.e. Környezeti elemek állapota és az alakulásukat befolyásoló fontosabb tényez k A megye területén az üzemi eredet légszennyezés a Sajó völgyében az Ózd-Kazincbarcika-Miskolc- Tiszaújváros tengely mentén koncentrálódik. A légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelölésér l szóló 4/2002. (X. 7.) KvVM rendelet a Sajó völgyét 8-as sorszámmal külön légszennyezettségi zónába sorolta. A megye többi térségében a leveg szennyezés meghatározóan közlekedési eredet. A legszennyezettebb értékeket jellemz en a forgalmas közlekedési csomópontok adatai mutatják. BAZ megyében különösen a nagy közúti forgalmat lebonyolító f útvonalak (3-as, 26- os, 35-ös, 37-es és 38-as) települési szakaszai okoznak légszennyezési problémákat, amelyekre az elkerül utak jelenthetnek megoldást. Miskolc közlekedési eredet légszennyezésének csökkentésében jelent s eredményt hozott az átadott M30-as autópálya, illetve a 26-os út várost elkerül szakasza. Az elmúlt években a 37-es f úton és 38-as f úton a Tokaji hídon keresztül jelent sen megnövekedett az észak-déli irányú nemzetközi tranzitforgalom, amelynek településen kívüli elvezetését egy új híd és elkerül út megépítésével tervezik megoldani. Tokaj-hegyalja és Zemplén térségében terveztek korábban két er m vet felépíteni: Szerencsen egy szalmatüzelés er m vet, míg T keterebesen egy h er m vet. A tervezett er m vek nem épülnek meg lakossági, gazdálkodói, civil nyomására, mivel mindkét er m negatív hatással lett volna Tokaji Történelmi Borvidék, illetve Zemplén környezetének és ezen belül kiemelten a leveg jének állapotára, és hátrányosan érintette volna a tradicionális sz l termesztést és borgazdálkodást. Közlekedési eredet térségi zajterhelés a f utak települési szakaszai mentén érzékelhet. A zajterhelés a gyorsforgalmi úthálózat megyei szakaszainak, illetve a f utak elkerül szakaszainak kiépítésével csökkenthet. Térségi jelent ség zajterhelést okozhat a mez kövesdi repül tér tervezett újraindítása. A zajterhelés vonatkozásában elmondható, hogy a zajkibocsátási határértékeket a legtöbb megyei termel üzem betartja. A legtöbb zajproblémát az okozza, hogy egyes üzemek a korábbi nem megfontolt településfejlesztések miatt lakóterületekkel határosak, továbbá már meglév ipari létesítmények közelében is el fordult új lakóövezetek kijelölése. Az országos és komplex térségi tájrehabilitációt igényl területek kijelölése a hatályos megyei területrendezési tervben megtörtént. A kijelölés az OTrT-vel is összhangban van. A tájrehabilitációt igényl területek a bányászat és az ipar által létrehozott tájsebek, roncsolt területek, amelyek országos jelent ség összefügg övezete Miskolc-Kazincbarcika-Edelény-Rudabánya térségében, illetve Ózd környezetében és Bükkábrány térségében jelent máig megoldatlan rekultivációs feladatokat. A területrendezési terv adatai alapján vízerózió a megye területének majd háromnegyedét veszélyezteteti, különösen a hegyvidéki és változatos domborzati adottságú északi és nyugati

területeket. Az 5%-nál nagyobb lejtés területek a leginkább veszélyeztetettek, ahol a lehulló csapadék elhordhatja a termékeny talajréteget. Ez hosszabb távon azt jelenti, hogy terméketlenné válik az adott terület. A legkönnyebb védekezési mód a tartós növényborítottság kialakítása, mely megakadályozza a term réteg elhordását. Ilyen a gyepesítés, erd sítés, azaz a megfelel területhasználat meghatározása. A megye alacsonyabban fekv déli és délkeleti területeit inkább a belvíz (f ként a Tisza közelében fekv területek) és a szélerózió veszélyezteti. Széleróziónak kitett települések: Dámóc, Révleányvár, Kisrozvágy, Nagyrozvágy, Lácacséke, Pácin, Ricse, Tiszakarád, Cigánd, Sárospatak, Györgytarló, Kenézl, Zalkod, Tokaj, Tiszaladány, Tiszatardos, Taktabáj, Prügy, Taktakenéz, Taktaharkány, Mez csát, Mez köves, Szentistván, Igrici, Hej papi, Csincse, Vatta, Em d, Kistokaj, Sajópetri, Nyékládháza, Ónod, Hej keresztúr, Hej papi, Hej szalonta, Szakáld. Az erózió által érintett területekre vonatkozóan az OTrT az eróziót megakadályozó, megel z racionális területhasználat meg rzésére, kialakítására ösztönöz. A feltárt szennyez dések ellenére a megyében jelent s ivóvíz-min ségi problémák nincsenek. A kitermelt ivóvizek megfelel kezelése megoldott. A felszíni és a felszín alatti vizek, valamint a talaj min ségét jelent sen befolyásolja a települések vízellátási és csatornázottsági szintje és az ebb l számítható közm olló nyitottsága. A megye közm ollója a fejlesztések eredményeként folyamatosan záródik, amelynek 2010 évi százalékpontos értéke 21,8% volt, ami enyhén jobb a 22,5%-os országos adatnál. 2.1.f. Szennyezett területek számbavétele Az elmúlt 50 év nehézipari termelése és az intenzív mez gazdasági tevékenységek egyaránt jelent sen elszennyezték egyes települések és ipari központok talaját, felszíni és felszín alatti vizeit. Különösen terhelt ipari eredet szennyez désekkel a Sajó-völgye, de szinte minden korábbi iparterületen találhatóak nehézfémekkel, olajjal, vegyi anyagokkal szennyezett talajok. A kibocsátott légszennyez anyagok (kén- és nitrogén-oxidok) Sajóbábony, Kazincbarcika és a Borsodi H er m környékén talajsavanyodást idéztek el, ahol extrém mértékben lecsökkent a talajok ph-ja. Az alacsony ph következtében felborultak a talajok természetes biológiai és kémiai körfolyamatai és leromlott a term képességük. A nehézfém-szennyez dések kohászati, vegyipari technológiákból származnak, de jelent s mennyiséget bocsátanak ki a h er m vek. A Sajóba kerül nehézfém-szennyezések jelent s része a fenéküledékbe került, ahonnan az áradások mobilizálják. Nagyobb kiöntések alkalmával a fémszennyez dések szétterülnek az ártereken. Mivel a Sajó árterét sok helyen szántóföldként vagy legel ként hasznosítják, a felhalmozódó nehézfémek kockázatot jelentenek az agrárgazdálkodás számára. Különösen magas a higany-, kadmium-, arzén- és ólom-koncentráció Sajólád, Ónod, Sajóörös és Kesznyéte térségében. Higany- és ólom-feldúsulás észlelhet Sajószentpéter és Kazincbarcika térségében. Jelent s nehézfém-koncentrációk mérhet ek a kazincbarcikai ipari üzemek és létesítményeik tágabb térségében (Hg, Cd, Pb, As). Kimutathatóan magasabb a talajok nehézfémtartalma Sajókeresztúr térségében, amit valószín leg a BÉM Borsodi Érc, Ásvány- és Nyersanyag Feldolgozó M Zrt. telephelye okozott. Szennyezett területek találhatóak Rudabánya környékén, az egykori ércel készít m és a vasércbánya térségében. Jelent s diffúz szennyez forrás a területen a bánya medd hányója és az ércel készít nyíltszíni salakhányója. A szennyezett területek egy részét az elmúlt két évtizedben kármentesítették, azonban jelent s részük továbbra is szennyezett területként van regisztrálva. A hatalmas összegeket felemészt, tartós környezetkárosodások felderítéséhez és megszüntetéséhez szükséges feladatokat állami és uniós forrásokból támogatják, mivel a szennyez fizet elv sok esetben utólag már nem érvényesíthet. Ismert jelent sebb - általában: mez gazdasági telephelyek, trágyatelepek, hígtrágyatelepek, szeméttelepek - szennyezett területek a megyében: Borsodnádasd: lemezgyár területe, bels hulladéklerakó, Bánberkei hulladéklerakó, zagytározó; Kurityán: zagytároló; Mez kövesd: katonai repül tér területe; Onga: csavargyár területe; Kazincbarcika: Borsodchem üzemi területe, szennyvíztisztító telep, veszélyes hulladéktároló, sósszennyvíz bepárló, felhagyott zagytér, Epres-tanyai hulladéklerakó, egyéb feltáratlan lerakóhelyek, H er m üzemi terület, bels és küls

Tiszaújváros: TVK területe, bels és küls hulladéklerakó helyei, Tisza I. H er m üzemi területe, régi pernyelerakó, új pernyelerakó, Rudabánya: ércbánya területe, ércel készít területe, ércel készít medd hányói; Rudolftelep: iszaptározó Miskolc: Drótm vek területe, bels hulladéklerakója, Sajó parti hulladéklerakója, Miskolci kihoszat területe, salakhányó, nádasréti lerakóhely, Mexikó-völgyi lerakó vasgyár üzemi területe, Cementgyár üzemi területe, MÉH vállalat bels telephelye, haszonvastelepe Városi kommunális lerakóhely, Városi törmeléklerakó hely zagytér, Szénbányák szénosztályozó területe, zagytere, Gázbetongyár területe, hulladéklerakó helye, Városi szeméttelep területe, Illegális ipari hulladéklerakó helyek Putnok: téglagyár területe; Ózd: Vasgyár területe, salaklerakó helye, Rúdhengerm területe, Kommunális szeméttelep, Salakhasznosító vállalat területe, Sajóbábony: vegyim vek üzemi területe, szennyvíztisztító telepe, bels lerakói; Sajókeresztúr: Borsodi Ércel készít M területe; Sajószentpéter: üveggyár területe, Epres-tanya 2 lerakóhely 2.1.g. Felszíni és felszín alatti vízkészletek A megye területén kiemelten érzékeny felszín alatti vízmin ség-védelmi terület érinti a Bükk hegységet és az Aggteleki karsztot. A 8002/2005. (MK 138.) KvVM tájékoztató helyrajzi számos felsorolásban tartalmazza azokat a területeket (külterületi telkeket), ahol nyílt karsztok találhatók. A karsztos víztároló rétegeken kívül az üzemel és távlati vízbázisok, a gyógyvízkészletek hidrogeológiai véd területei is részei az OTrT alapján védelemre kijelölt övezeteknek. A megye kijelölt érzékeny felszíni vízgy jt -területei: Lázbérci-víztározó vízgy jt -területe; Bódva és a Hernád vízgy jt területe; Tisza-tóval közvetlenül érintkez települések igazgatási területe. Az érzékeny vízgy jt -területeken keletkez, illetve a vízgy jt n kívül keletkezett szennyvizek vízgy jt területre történ be- vagy kivezetésér l a területrendezési tervekben rendelkezni kell. A szennyvizek vízgy jt területre történ be- vagy kivezetésére a Lázbérci-víztározó, a Bódva és a Hernád vízgy jt -területén a földrajzi adottságok miatt nem kerülhet sor. Fontos feladat a vízgy jt területeken lév települések teljes csatornahálózatának kiépítése, és a kommunális szennyvizek megfelel hatásfokú tisztítása. A megyében gyógyvíz min sítéssel rendelkez kút található Bogácson, Mez kövesden és Tiszaújvárosban. Ásványvízzé min sített kút van Bogácson, Göncön, Miskolcon, Sárospatakon és Tiszaújvárosban. A megyében ivóvíz-min ség talajvíz csak a Ronyva kavicsteraszán található. Felszín közeli vízkészleteink kisebb vagy nagyobb mértékben szennyezettek, a talaj és rétegvizek szinte mindenütt tisztításra szorulnak. A talajvízkészleteknél f ként a vas-, mangán-, nitrát-, ammónium- és bakteriális szennyezettség, vízkeménység jelent problémát. Ennek okozói els sorban a kommunális és mez gazdasági szennyez források. A karsztvíz-készlet természetes tisztaságú, azonban lokálisan jelentkeznek szennyezési problémák. A nitrát jelenléte miatt veszélyeztetett lakosok száma csökkent, az ezzel összefügg megbetegedések száma elenyész. Nitrát problémával néhány talajvízre települt vízm nél kell számolni, els sorban Encs és Szikszó térségében. Hálózati nitrifikáció miatt vízmin ségi probléma jelentkezik Vatta, Csincse és Szakáld településeken. Itt az ok a magas rétegeredet ammóniatartalom.

A fürdésre használt tavak min sége általában megfelel és t rhet kategóriába tartozik (Miskolc, Mályi, Nyékládháza környéki bányatavak, Arlói-tó). A tavak környezetének fokozott beépülése, a szennyvíztisztítás hiánya, valamint az alapvet higiénés feltételek hiánya egyre inkább hozzájárulnak a fürd helyek elszennyez déséhez. A Sajó és a Hernád bakteriális szennyezettsége a nyári id szakban a fürd z k miatt jelent sen megnövekszik. 2.1.h. Energiaforrások A megyében korábban négy 50 MW-nál nagyobb teljesítmény er m is üzemelt, azonban a veszteségeket termel üzemeltetés miatt a közelmúltban el ször a berentei Borsodi Biomasszaer m (71 MW) és a Tiszapalkonyai h er m (90 MW), majd a tiszaújvárosi Tisza II. H er m (900 MW) is leállt a villamos energia termelésével. Az egyetlen 50 MW-nál nagyobb teljesítmény h er m a megyében a Sajószögedi gázturbinás h er m (120 MW). Az 1998-ban üzembe helyezett gázturbinás h er m mellett részt vesz a villamos energia termelésében a Miskolc-Diósgy ri f t er m (3,9 MW áram, 4,1 MW h ), a Miskolc-Bulgárföldi f t er m (1,1 MW áram, 1,1 MW h ) és a Miskolc- Kombinált ciklusú gázturbinás er m. Villamos energia termelésére alkalmas továbbá az ózdi (4,8 MW áram, 4,8 MW h ), a kazincbarcikai (9,6 MW áram, 55 MW h ), a tiszaújvárosi (6,4 MW áram, 40 MW h ) és a sárospataki (1 MW áram, 1,6 MW h ) f t m. A megyében a megújuló energiaforrások közül az országos átlag (20,56%) feletti erd sültségre (30,19%) alapozva a biomassza nyújt jelent s hasznosítási lehet ségeket, így az erd gazdasági hulladékok, a fa- és bútoripari, illetve egyéb növénytermesztési hulladékok, valamint energetikai célból telepített faültetvények biztosíthatnak elegend mennyiséget ahhoz, hogy korszer technológiával kiváltható legyen például: a városi távf tési hálózatok egy része, a nagyobb kommunális oktatási, kórházi, egyéb intézményi stb. létesítmények hagyományos energiahordozói, az ipari parkokban, illetve saját telephelyen m köd vállalkozások h - és villamosenergia-átalakító bázisai. A megyében a korszer, új generációs biomassza er m vek jelent s felvev i lehetnek a helyben megtermelt biomasszának, amellyel csökkenthet a megye szénhidrogén energiahordozóktól való függ sége. Ennek pozitív példája a Bioenergy-Miskolc Szolgáltató Kft. 780 millió forintos beruházással felépített és közelmúltban Miskolcon átadott 3 MW kapacitású biomassza-tüzelés f t m ve. A megújuló energiaforrást használó létesítménnyel évente egymillió köbméter földgáz takarítható meg. A zöldmez s beruházásban felépített f t m évente 4,5 ezer tonna biomasszát használ fel. Bár Miskolc teljes távh felhasználását tekintve teljesítménye nem jelent s, szerepe fontos, mert évente 2.500 tonnával csökkenti a kibocsátott CO2 mennyiségét. A Sajóbábonyi Ipari Parkban a Kiser Energiaszolgáltató Kft. 300 millió forintos beruházással épít új biomassza kiser m vet. Az épül er m f t anyaga faapríték és felhasználja a szomszédos biodízel üzemb l visszamaradt napraforgóhéjat. A biomassza felhasználása nemcsak import energiát vált ki, hanem az erd gazdálkodáshoz kapcsolódóan foglalkoztatási hatással is jár, ezért lokális h energia célú hasznosítása kívánatos a megyében. A megye három legjelent sebb vízer m ve a Kesznyéteni (2 x 2,2 MW), a Fels dobszai (0,52 MW) és Gibárti vízer m (0,5 MW). A vízenergia hasznosításának aránya elméletileg növelhet lenne a megyei vízfolyásokon. A megvalósítás el tt azonban a duzzasztóm vek környezeti hatásait alaposan vizsgálni kell. A megye ökológiai értékeinek védelemre tekintettel a vízm vek üzemeltetése külön hatósági szabályozás és megállapodás szerinti feltételek mellett engedhet meg. A megyei rendezési terv nem támogatja a világörökségi és tájképvédelmi területen er m építését (pl. Szerencsi biomassza er m, illetve Aranyosvölgyi szivattyús vízer m ), melyek tájképre, környezetre, kultúrtájra és benne a tokaji világörökségi területre gyakorolt hatása kiszámíthatatlan. A területrendezési tervre vonatkozó ajánlások meghatározzák, hogy az ökológiai hálózat területén a tájképvédelmi övezetben, továbbá a világörökségi és borvidéki területeken er m nem létesíthet.