A MEZŐKÖVESDI SZÉCHENYI ISTVÁN KATOLIKUS SZAKKÉPZŐ ISKOLA Mezőkövesd, Gróf Zichy János út 18. Tel/Fax: 49/505-280, e-mail: szechenyi@mezokovesd.t-online.hu Honlap: www.szechenyi-mk.sulinet.hu OM: 201 750 PEDAGÓGIAI PROGRAM
Tartalom I.1. Az intézmény küldetésnyilatkozata...4 I.2. A pedagógiai program törvényi háttere...4 I.3. Az intézmény működésének törvényi alapja: az Alapító Okirat...5 II. AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA...6 II.1. Az intézményi nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, célja, feladatai, eljárásai...6 II.1.1. Az intézményi nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei...6 II.1.2. Az intézményi nevelő-oktató munka célja...6 II.1.3. Az intézményi nevelő-oktató munka feladatai...7 II.1.4. Az intézményi nevelő-oktató munka eszközei, eljárásai...7 II.2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok...14 II.3 Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok...15 II. 3.1. Az egészségfejlesztés iskolai feladatai...16 II.4. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok...18 II.4.1 a tanítási órán megvalósítható közösségfejlesztő feladatok...18 II.4.3. Az egyéb foglalkozások közösségfejlesztő feladatai...21 II.4.4. A diák önkormányzati munka közösségfejlesztési feladatai...21 II.4.4. A szabadidős tevékenység közösségfejlesztő feladatai...22 II.5. A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai...22 II.6. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység...24 II.6.1. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek...24 II.6.2. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkózását segítő program...26 II.6.3. A beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdők segítése...27 II. 6. 4. A sajátos nevelési igényű tanulók nevelésének és oktatásának programja...28 II. 6.5. Az ifjúságvédelemi feladatok ellátása...32 II.6.7. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység...32 II.7. Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvételi rendje...33 Az iskolai diákönkormányzat...33 II.8. Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel...34 II.8.1. A tanulók közösségét érintő kapcsolattartási formák...34 II.8.2. A szülők közösségét érintő együttműködési formák...35 II.8.3. Az iskola partnereivel való kapcsolattartási formák...37 II.9. A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata...37 II.9.1. A vizsgaszabályzat célja...37 II.9.2. A vizsgaszabályzat hatálya...37 II. 9.3. Az értékelés rendje...38
II.9.4. Különbözeti vizsgák szabályzata...41 II.9.5. Javítóvizsgák szabályzata...42 II.9.7. A vizsgatárgyak részei és követelményei...43 II.10. Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai...43 II. 11. A felvételi eljárás különös szabályai...43 III.3. Az iskola szakmai programja...46 III.3. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei...54 III.4. A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása...56 III. 5. Mindennapos testnevelés...63 III.6. A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai...65 III. 7. Projektoktatás...66 III.8 A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések...66 III.9. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái...67 III.10 Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása...68 III.11. A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei...68 III.12. A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek...68 III.13. Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei...70 III.13.1. Az iskola egészségnevelési elvei...70 III.13.2. Az iskolai környezeti nevelési elvei...71 III. 14. A tanulók jutalmazásának, magatartásának és szorgalmának értékelési elvei...72 III.14.1. A tanulók jutalmazásának elvei...72 III.14.2. A tanulók magatartásának értékelési elvei...73 III.14.3. A tanulók szorgalmának értékelési elvei...74 IV. Záró rendelkezések...78
I. BEVEZETŐ I.1. Az intézmény küldetésnyilatkozata Fiam! ha megfogadod szavaimat és megőrzöd magadnál parancsaimat, megnyitod füledet a bölcsességnek, és szívedet az okosság megismerésére adod, sőt, ha hívod a bölcsességet, és szívedet az okosságra hajtod, ha keresed azt, mint az ezüstöt, és kutatod, mint a rejtett kincset: akkor megérted az Úr félelmét, és megtalálod Isten tudását, mivel az Úr adja a bölcsességet, s az ő szájából származik a tudás és az értelem. Ő rejt el üdvöt az igazak részére, és pajzsa azoknak, akik jámborságban járnak. Megvédi az igazságosság ösvényeit, és őrködik a jámborok útja fölött. Akkor megérted az igazságot és a törvényt, az egyenességet és minden helyes utat, ha szívedbe száll a bölcsesség, s a tudás örömöt nyújt lelkednek. (Péld 2, 1-10) A Mezőkövesdi Széchenyi István Katolikus Szakképző Iskola az Egri Egyházmegye által fenntartott középfokú nevelési - oktatási intézmény. Iskolánkban biztosítjuk tanulóink részére az általános műveltség megszerzését, valamint személyiségük keresztény értékrenden alapuló nevelését. Lehetőséget biztosítunk tanulóinknak iskolánkban az érettségi utáni szakképzésre, és megteremtjük az alapjait a felsőfokú tanulmányok folytatásának. Az intézményben arra törekszünk, hogy diákjaink a tudományos, kulturális és gazdasági életben tudásuk, önbecsülésük, szociális érzékenységük, vallási műveltségük és meggyőződésük alapján méltó helyet foglaljanak el. I.2. A pedagógiai program törvényi háttere A 243/2003. (12. 17.) Kerettantervi kormányrendelet Egyházi törvénykönyv (Codex Iuris Canonici) A Gyermekek védelméről szóló 1997. évi XXXI. tv. 2011. évi CXC. törvény A nemzeti köznevelésről.
2011. évi LLXXVII. Törvény a szakképzésről 150/2012. (VII. 6) Korm. rendelet az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről. 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról 100/1997. (VI. 13.) Kormányrendelet az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról 106/2012. (VI. 1.) Korm. rendelet Az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet módosításáról 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelete a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről 40/2002. (V.24.) OM rendelet az érettségi vizsga részletes követelményeiről 20/2007. (V. 21.) SZMM rendelet a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről 26/2001. (VII.27.) OM rendelet a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről. 368/2011. Kormányrendelet az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról (államháztartás részét képező intézmények számára) 17/2014. (III.12.) EMMI rendelet a tankönyvvé, pedagógus kézikönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről. 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról. 229/2012. (VIII. 28.) Korm. Rendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásától. 217/2012. (VIII.9.) Korm. rendelet az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól 27/2012. (VIII.27.) NGM rendelet a nemzetgazdasági miniszter hatásköre tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeiről I.3. Az intézmény működésének törvényi alapja: az Alapító Okirat Az iskola neve: Mezőkövesdi Széchenyi István Katolikus Szakképző Iskola Címe: 3400 Mezőkövesd, Gr. Zichy János út 18. Telefon: 06-49-505280 Fax: 06-49-505299 Honlap: www.szechenyi-mk.sulinet.hu E-mail: szechenyi@mezokovesd.t-online.hu A fenntartó neve: Egri Főegyházmegye Az alapító neve: Egri Főegyházmegye Ordinárius Címe: 3300 Eger, Széchenyi u. 1. Alapítás éve: 2012. augusztus Működési terület: B.-A.-Z. és Heves-megye
II. AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA II.1. Az intézményi nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, célja, feladatai, eljárásai II.1.1. Az intézményi nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei Az Egyház azért hozza létre iskoláit, intézményeit, mert egészen különleges eszközt lát bennük a teljes ember kiformálására (CIC 794-795. kánon). A katolikus iskola része az egyház üdvözítő küldetésének, különösen a hitre való nevelés területén. A katolikus iskolában az oktatásnak és a nevelésnek meg kell felelnie a katolikus tanítás elveinek; az oktatóknak pedig ki kell tűnniük helyes tanításukkal és becsületes életükkel. (CIC 803. kánon) Pedagógiai tevékenységünk a fent idézett elvárásnak megfelelően tehát: keresztény értékrend; egymás iránti felelősség, bizalom, szeretet és tapintat; intellektuális igényesség, kulturált stílus minden tevékenységében; az egészséges fejlődés érdekében: az egyéni és közösségi érdekek egyensúlyban tartása; az egyéni és életkori sajátosságok figyelembe vétele; építés a tanulók öntevékenységére, önszerveződő képességére; a szülőkkel, a kapcsolódó iskolákkal és egyházi közösségekkel való konstruktív együttműködés. Az alábbiakban felsoroljuk azokat az alapelveket, amelyek különösen nagy hangsúlyt kapnak katolikus intézményünk egész pedagógiai működésében. A diák személyisége a pedagógus személyiségének megnyilvánulásai által fejlődik. Ezért különleges felelősség hárul mind szakmailag, mind morálisan a pedagógusokra. a katolikus iskola sajátos jellegének biztosítása legnagyobb részben az ott tanítók tevékenykedésén és tanúságtételén múlik. Lehetőleg a dicséretet helyezzük előtérbe. Arra kell törekednünk, hogy az valóban mindig indokolt legyen. II.1.2. Az intézményi nevelő-oktató munka célja Pedagógiai munkánk célja, hogy: A gyermekeket, diákokat segítse abban, hogy a keresztény értékekre építve művelt emberré, gazdag (szépre, jóra fogékony) személyiséggé, Istent és embertársait szerető, felelős polgárrá, tisztességes és emberséges, alkotásra és boldogságra képes emberré váljanak. A tanítási tartalmak feldolgozásának folyamatában ismereteket közvetítsen, alapvető képességeket és alapkészségeket fejlesszen. Megalapozott, érvényes és személyes értékrendet alakítson ki.
A kudarc- és sikertűrés készségeit fejlessze. Az önálló, felelős állásfoglalás, cselekvés alapjait és (életkornak, fejlettségi foknak, saját személyiségjegyeknek megfelelő) készségeit kimunkálja. Sokrétű ismeretközléssel és hatékony szakmai munkával fejlessze a tanulók önálló problémamegoldó, gondolkodó képességét, készségét és a kreativitást. A liturgiába való aktív bekapcsolódásra ösztönözze tanítványainkat. Hagyományainkat, ünnepeinket megismertesse, átörökítse, élővé tegye. A kulturált szórakozás igényét kialakítsa. II.1.3. Az intézményi nevelő-oktató munka feladatai A katolikus közoktatási intézmény kötelessége vállalni a tanulók személyiségének keresztény szellemű formálását: ma különösen, hiszen számot kell vetnünk azzal, hogy a család és a társadalom e téren nem teszi meg, ami rajta áll. Ezért intézményünk feladata: Segítse elő az egyéni életélmények szerzését, az egyéni képességek kibontakozását a hitélet erősítését szolgáló (lelkigyakorlat) programokban, az órai munkában és a tanórán kívüli tevékenységekben. Fejlessze a tanulók problémamegoldó gondolkodását, az összefüggések felismerését, a morális kérdések megítélését osztályfőnöki órák, vezetői és közösséget érintő intézkedések, tantárgyak elsajátítása során. Teremtsen a diákok számára életkoruknak megfelelő formájú és jelentőségű döntési helyzeteket. Segítse elő a személyes meggyőződés, keresztény világszemlélet és világkép kialakítását és érzelmi-szellemi megerősítését, személyre és konkrét közösségekre szabott feladatok alapján. Törekedjen azoknak a hátrányoknak a csökkentésére, amelyek a gyermekek szociokulturális környezetéből vagy eltérő ütemű éréséből fakadnak. II.1.4. Az intézményi nevelő-oktató munka eszközei, eljárásai Nevelő-oktató munkánk eljárásainak, eszközeinek igazodnia kell a tanulók életkori sajátosságaihoz, értelmi fejlettségéhez, képességeihez, a pedagógusok személyiségéhez, felkészültségéhez. Az eljárások, eszközök alkalmazásának egyetlen törvénye van: a módszerek, eljárások kombinációja. Kiemelten kezeljük az iskola értékelési rendszerét, a dicséretet, osztályzást, jutalmazást, stb. Napjaink pedagógiai gyakorlata, tapasztalata, valamint a nevelés kiemelt szerepe a nevelő-oktató munka során megkívánja, hogy a módszereket a nevelés folyamatában betöltött szerepük alapján csoportosítsuk. Ennek alapján az alábbi csoportosítás végezhető el:
A meggyőzés módszerei (az oktatás, példaképállítás, önbírálat, beszélgetés, tudatosítás, stb.). A tevékenység megszervezésének módszerei (követelés, ellenőrzés, értékelés, gyakorlás, stb.). A magatartásra ható, ösztönző módszerek (ígéret, bíztatás, elismerés, dicséret stb.). A jutalmazás formái (szóbeli dicséret, írásbeli dicséret, oklevél, kitüntetés, jutalomkönyv, tárgyi jutalom, ösztöndíj, stb.). A büntetés formái (szóbeli figyelmeztetés, szaktanári, ügyeletes tanári, osztályfőnöki, igazgatói figyelmeztetés, fegyelmi tárgyalás.) II. 1.5. Kulcskompetenciák A modern, tudás alapú, erős gazdasági versenyre, az emberi kapcsolatok humanitására épülő társadalomban az iskolázás során kialakítandó, megerősítendő és fejlesztendő kompetenciák rendszerének leglényegesebb, alapvető elemei, melyekre a Nemzeti alaptanterv tételesen épít. Anyanyelvi kommunikáció Az anyanyelvi kommunikáció magában foglalja a fogalmak, gondolatok, érzések, tények, vélemények kifejezését és értelmezését, megőrzését és közvetítését szóban és írásban (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás szóban és írásban), valamint a helyes, öntudatos és alkotó nyelvhasználatot az oktatásban és képzésben, a társadalmi és kulturális tevékenységek során, a családi és a társas életben, a munkában és a szabadidős tevékenységekben, a társas valóság formálásában. Szükséges képességek, készségek, ismeretek és attitűdök: megfelelő szókincs verbális és nonverbális kommunikációs képesség funkcionális nyelvtan életkori sajátosságnak megfelelő nyelvi ismeretek hallott és olvasott szöveg értése és szöveg alkotása különböző típusú szövegekben való tájékozódás információk feldolgozása segédeszközök megfelelő használata (könyvtárhasználat, digitális technika, média, stb.) érvelés képessége empatikus képesség esztétikai érzék kíváncsiság tantárgyra jellemző szaknyelv használata Idegen nyelvi kommunikáció Az idegen nyelvi kommunikáció az anyanyelvi kommunikációhoz hasonlóan az alapvető nyelvi készségekre épül: fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények
megértése, kifejezése és értelmezése idegen nyelven különböző tevékenységi formákban. Ilyen a hallott és olvasott szöveg értése, a szövegalkotás és az interakció szóban és írásban. Ezek a tevékenységek az élet különböző területein oktatás és képzés, munka, családi és társas élet, szabadidős tevékenységek az egyén szükségleteinek megfelelően folynak. Az idegen nyelvi kommunikáció olyan képességekre és készségekre is támaszkodik, mint a közvetítés az anya-nyelv és az idegen nyelv között, valamint más kultúrák megértése. A nyelvhasználó tudás-szintje változhat a különböző nyelvek, nyelvi tevékenységek (hallott szöveg értése, beszéd-készség, olvasott szöveg értése, íráskészség és közvetítő készség), valamint az idegen nyelvet használó társadalmi-kulturális háttere, igényei és érdeklődése szerint. A Közös Európai Nyelvi Referenciakeret (KER) szerinti B1 szintű nyelvtudás elsajátítása a 12. évfolyam végén az első idegen nyelv terén olyan elvárásként jelenik meg, melyre az idegen nyelv belépésének első évfolyamától kezdve tudatosan és szisztematikusan kondicionálni kell a tanulókat. Szükséges képességek, készségek, ismeretek és attitűdök: megfelelő szókincs funkcionális nyelvtan nyelvi stílusok ismerete szóbeli interakciók főbb típusainak ismerete az idegen nyelv nyelvtani szerkezetének és rendszerének ismerete kulturális sokszínűség megismerése, ismerete, etnikai másság elfogadása Matematikai kompetencia A matematikai kompetencia kialakításához elengedhetetlen az olyan meghatározó bázisképességek fejlesztése, mint a matematikai gondolkodás, az elvonatkoztatás és a logikus következtetés. E kompetencia összetevőit alkotják azok a készségek is, amelyekre támaszkodva a mindennapi problémák megoldása során a matematikai ismereteket és módszereket alkalmazzunk. A matematikai kompetencia kialakulásában, hasonlóan más területekhez, az ismeretek és a készség szintű tevékenységek egyaránt fontos szerepet töltenek be. Szükséges képességek, készségek, ismeretek és attitűdök: megfelelő segédeszközök használata az igazság tisztelete a dolgok logikus okának (kauzalitás) és érvényességének megkeresése mindennapokban használható tudás problémamegoldó készség lényeglátás kíváncsiság egyénileg, társsal és csoportban való munkálkodás kreativitásanalízis - szintézis matematikai fogalmak ismerete alapvető törvényszerűségek nyomon követése: az egyes elméleti modellek igazolása
a mindennapi életből merített empirikus tapasztalatok útján összefüggések felismerése tudjon érvelni, követni és értékelni tudja az érvelése folyamatát meg tudja megindokolni matematikai úton az eredményeket bizonyítások megértése matematikai eszköztudás szerepe a természettudományi és műszaki életpályára való szocializálás terén matematikai kommunikációs készség Természettudományos és technikai kompetencia A természettudományos kompetencia az ismereteknek és készségeknek azt a rendszerét jelöli, amelynek megfelelő szintje lehetővé teszi, hogy megfelelő ismeretek és módszerek felhasználásával leírjuk és magyarázzuk a természet jelenségeit és folyamatait, bizonyos feltételek mellett előre jelezve azok várható kimenetelét is. Segít abban, hogy megismerjük, illetve megértsük természetes és mesterséges környezetünket, és ennek megfelelően irányítsuk cselekedeteinket. A technikai kompetencia ennek a tudásnak az alkotó alkalmazása az emberi vágyak és szükségletek kielégítése érdekében. A természettudományos és technikai kompetencia magában foglalja a fenntarthatóság, azaz a természettel hosszú távon is összhangban álló társadalom feltételeinek ismeretét, és az annak formálásáért viselt egyéni és közösségi felelősség elfogadását. A természettudományos nevelés és oktatás terén a témaanyagok gyakorlatközpontú, a tanulók életkori sajátosságaihoz adekvát módon illeszkedő megközelítése hozzájárul a motiváció hatásosabb felkeltéséhez, valamint a természettudományi és műszaki életpályára történő szocializációhoz. Mind a tehetséggondozás, mind a felzárkóztatás és a fejlesztés terrénumában kiemelt fontosságú a komplex eszközök használata, a módszertan és az oktatásszervezési formák változatossága, így a természettudományos gondolkodás tanórán kívüli környezetben történő fejlesztése. Szükséges képességek, készségek, ismeretek és attitűdök: összefüggések felismerése és kifejezése lényeglátás fogalomalkotás esztétikai érzék kreativitás rendszerszemléletű gondolkodás az alkalmazhatóság praktikumának vonatkozásában logikai képességek rajzolási készség tervezés és kivitelezés kulturális sokszínűség megismerése, ismerete, a nemzetiségek és a nyelvi-vallási etnikumok szerepének értékelése, a másság elfogadása kíváncsiság környezettudatosság
környezet- és természetvédelem egészséges életvitel nemzeti tudat megalapozása európai azonosságtudat egyetemes kultúra az egyén legyen képes mozgósítani természettudományos és műszaki műveltségét, a munkájában és a hétköznapi életben felmerülő problémák megoldása során bepillantás a jelen főbb kutatási tevékenységeibe gyakorlatias módon tudja a tudását felhasználni új technológiák, berendezések megismerésében és működtetésében, a tudományos eredmények alkalmazása során, problémamegoldásaiban, egyéni és közösségi célok elérésében legyen kritikus az egyoldalúan tudomány- és technikaellenes megnyilvánulásokkal szemben Digitális kompetencia A digitális kompetencia felöleli az információs társadalom technológiáinak (információs és kommunikációs technológia, a továbbiakban IKT) és a technológiák által hozzáférhetővé tett, közvetített tartalmak magabiztos, kritikus és etikus használatát a társas kapcsolatok, a munka, a kommunikáció és a szabadidő terén. Ez a következő készségeken, tevékenységeken alapul: az információ felismerése (azonosítása), visszakeresése, értékelése, tárolása, előállítása, be-mutatása és cseréje; digitális tartalomalkotás- és megosztás, továbbá kommunikációs együtt-működés az interneten keresztül. Szükséges képességek, készségek, ismeretek és attitűdök: eszközök megismerése, használata szövegszerkesztési ismeretek információkeresés és kezelés kritikai gondolkodás az innováció területén kreativitás munka világában való eligazodás élethosszig tartó tanulás Szociális és állampolgári kompetencia A személyes, értékalapú, személyek és kultúrák közötti párbeszédre nyitott szociális és állampolgári kompetenciák a harmonikus életvitel, valamint a közösségi beilleszkedés feltét-elei. A közjó iránti elkötelezettség és tevékenység felöleli a magatartás minden olyan formáját, amelynek révén az ember hatékony és építő módon vehet részt az egyre sokszínűbb társa-dalmi és szakmai életben, továbbá ha szükséges képes a konfliktusok megoldására. Az állampolgári kompetencia lehetővé teszi, hogy a társadalmi folyamatokról, struktúrákról és a demokráciáról kialakult tudást felhasználva aktívan vegyünk részt a közügyekben. Szükséges képességek, készségek, ismeretek és attitűdök: egészséges életvitel mentális egészség
magatartási szabályok alkalmazása kommunikációs képesség empátia problémamegoldó képesség európai tudat a nemzeti öntudat helyes értelmezése, mely a más népekkel, elsősorban a vallásinyelvi etnikumokkal, nemzetiségekkel is toleráns és tárgyilagos megítélésen alapuló magatartást magába foglalja stressz és frusztráció kezelése változások iránti fogékonyság együttműködés magabiztosság érdeklődés személyes előítéletek leküzdése az egyén cselekvési lehetőségei a diktatúra, az elnyomás kényszerpályáján: az etikailag vállalhatatlan, megalkuvó magatartás soha el nem évülő bűn nemzetünk és emberségünk ellen kompromisszumra való törekvés Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia A kezdeményezőképesség és a vállalkozói kompetencia segíti az embert, hogy igyekezzék megismerni tágabb környezetét, és ismeretei birtokában képes legyen a kínálkozó lehetőségek megragadására. Ez tudást, kreativitást, újításra való törekvést és kockázatvállalást jelent, valamint azt, hogy az egyén céljai érdekében terveket készít és valósít meg. Alapját képezi azoknak a speciális ismereteknek, készségeknek és magatartásformáknak, amelyekre a mindennapi életben, a társadalomban és a munkahelyen szükség van. Szükséges képességek, készségek, ismeretek és attitűdök: az egyén személyes, szakmai és/vagy üzleti tevékenységeihez illeszthető lehetőségek kihívások felismerése, értelmezése a gazdaság működésének átfogóbb megértése a pénz világában való tájékozódás a vállalkozások pénzügyi és jogi feltételeinek ismerete tervezés, szervezés, irányítás vezetés delegálás az elemzés a kommunikálás a tapasztalatok értékelése kockázatfelmérés és vállalás egyéni és csapatmunkában történő munkavégzés
Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőkészség Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőkészség magában foglalja az esztétikai megismerést, illetve az elképzelések, képzetek, élmények és érzések kreatív kifejezésének elismerését, befogadását mind a hagyományos művészetek nyelvén, mind a média segítségével, különösen az irodalomban, a zenében, a táncban, a drámában, a bábjátékban, a vizuális művészetekben, a tárgyak, épületek, terek kultúrájában, a modern művészeti kifejezőeszközök, a fotó és a mozgókép segítségével. A művészi-alkotói szabadság korlátjaként jelenik meg mások jogai, a nemzet és az emberiesség elleni, azzal megalkuvó vagy tevőlegesen közösséget válla-ló magatartás elítélése és etikai alapú megítélése, különösképpen a XX. századi totális diktatúrákkal kapcsolatban. Szükséges képességek, készségek, ismeretek és attitűdök: a helyi, a nemzeti, az európai és az egyetemes kulturális örökség tudatosítása a főbb művészeti alkotások értő és beleérző ismeret a népszerű kortárs kultúra és kifejezésmódok vonatkozásában is az európai országok, nemzetek és a kisebbségek kulturális és nyelvi sokfélesége megőrzésére irányuló igény megértése a közízlés fejlődésének, valamint az esztétikum mindennapokban betöltött szerepének a megértése a művészi önkifejezés, a művészi érzék, a műalkotások és előadások értelmezése és elemzése a saját nézőpont összevetése mások véleményével a kulturális tevékenységben rejlő gazdasági lehetőségek felismerése és kiaknázása, s ez által az általános életminőség javítása a művészet szeretete a művészi kifejezés sokfélesége iránti nyitottság és az esztétikai érzék fejlesztésére való hajlandóság a kreativitást és az azt támogató készség A hatékony, önálló tanulás A hatékony, önálló tanulás azt jelenti, hogy az ember képes kitartóan tanulni, saját tanulását megszervezni egyénileg és csoportban egyaránt, ideértve a hatékony gazdálkodást az idővel és az információval. Felismeri szükségleteit és lehetőségeit, ismeri a tanulás folyamatát. Ez egyrészt új ismeretek szerzését, feldolgozását és beépülését, másrészt útmutatások keresését és alkalmazását jelenti. A hatékony és önálló tanulás arra készteti a tanulót, hogy előzetes tanulási és élettapasztalataira építve tudását, a képességek együttesére támaszkodó készségeit a legkülönbözőbb helyzetekben alkalmazza: tanulási és képzési folyamataiban, otthon, valamint a munkában egyaránt. A motiváció és a magabiztosság e kompetencia elengedhetetlen eleme. Szükséges képességek, készségek, ismeretek és attitűdök: motiváció
saját tanulási stratégia megismerése és alkalmazása önismeret önértékelés, illetve mások objektív értékelése figyelem segédeszközök használata II.2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok Fiataljaink számára igazi útravaló a küldetéstudat kialakulása: "Ti vagytok a világ világossága." (Mt. 5,14) Célkitűzéseink alapján az alábbi konkrét pedagógiai feladatok köré csoportosítjuk a személyiségfejlesztéssel kapcsolatos teendőinket: A hitre nevelés területén elvégzendő feladatok: A hitre nevelés szője át az intézmény mindennapi életét. A hitéleti nevelés személyre szabott legyen, alkalmazkodjon a gyermek hitéleti múltjához. Az értelmi nevelés területén elvégzendő feladatok: Az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek kialakítása, fejlesztése. A megismerés képességének fejlesztése. Az önismeret, a céltudatosság kialakítása. A helyi tantervben leírt egységes, alapvető tartalmak átadása, elsajátíttatása, valamint az ezekre épülő differenciálás. A tanulók erkölcsi nevelése területén elvégzendő feladatok: Az alapvető erkölcsi értékek megismertetése, tudatosítása és meggyőződéssé alakítása. Pozitív szociális szokások kialakulásának, gyarapodásának segítése. Az érzelmi nevelés területén elvégzendő feladatok: A gyermekek, tanulók közösségére és önmagukra irányuló helyes cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmek kialakítása. A helyes arány kialakítása az érzelmek kimutatásában. A helyi tanterveket is magába foglaló pedagógiai programunk összeállításánál elsődleges szempont a tanulók képességeinek fejlődéséhez szükséges olyan követelmények meghatározása, amely ösztönzi a személyiségfejlesztő oktatást. Nevelési programunk összeállításánál ezért elsődlegesek az alábbi feladatok: A színes, sokoldalú iskolai élet, hitélet, tanulás, munka. A fenti lehetőségek a tanulók önismeretét, keresztényi gondolkodás képességét, együttműködési készségét fejlesszék, eddzék akaratukat. Járuljanak hozzá életmódjuk, motívumaik, szokásaik, az értékekkel történő azonosulásuk fokozatos kialakításához, meggyökereztetéséhez.
Kialakítandó személyiségjegyek: A helyes önértékelés. Az értékek felismerése, megbecsülése és a kiállás mellettük. Józan, megfontolt ítélőképesség. A mások felé való nyitottság, befogadóképesség. Alaposság kialakítása. A mértékletesség. A belső csendre, elmélyülésre való igény. Hűség Istenhez és embertársainkhoz. Felelősség magunk, mások és a teremtett világ iránt. Elvárásaink tanítványainktól a következők: Részvétel a vallásuknak megfelelő (katolikus, protestáns) egyházi programokban. Tiszteletteljes, szép beszéd tanárral, társakkal egyaránt. Mindenki testi, lelki egészségének megőrzése, biztosítása. Alapos, rendszeres és pontos munka. A rájuk bízott feladatok lelkiismeretes elvégzése. A házirend felelős betartása. Vegyen részt közösségi szolgálatban. II.3 Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Az egészségfejlesztés fő célkitűzései és megvalósításának területei Iskolánk minden tevékenységével szolgája tanulóink egészségi, testi, lelki, mentálhigiéniai, szociális fejlődését. Törekszünk arra, hogy kialakítsunk azokat a pozitív beállítódásokat, magatartásformákat, szokásokat, melyek tanulóink egészségi állapotát javítják. Felkészítjük diákjainkat, hogy felnőtt életükben legyenek képesek egészséges, harmonikus életvitel kialakításra, életmódjukra vonatkozóan helyes döntéseket tudjanak hozni, konfliktusokat, problémákat jól tudják kezelni, illetve megoldani. Külön figyelmet fordítunk a családi életre, a felelős örömteli párkapcsolatokra történő felkészítésre. A tanulók egészségvédelme érdekében évenként megszervezzük a fogorvosi és szakmai alkalmassági vizsgálatokat a szakképzésben résztvevő tanulóknál. Az iskolaorvos és védőnő minden második héten egy délelőtt végzi a tanulók rendszeres egészségügyi szűrését. Ezen kívül a védőnő a hét minden napján a tanulók rendelkezésére áll. A védőnő előadásokat tart osztályfőnöki órákon az előre elkészített tervezet szerint egy megbeszélt témában. Évi 10 órában kötelezően egészségvédelmi témákat dolgozunk fel az órákon.
II. 3.1. Az egészségfejlesztés iskolai feladatai Az egészségfejlesztés fő területe Az egészségfejlesztési célkitűzések kulcsterületeinek számítanak a következő feladatok: Önmagunk és egészségi állapotunk megismerése. Az egészséges táplálkozás. A barátság, a párkapcsolatok, a szexualitás (AIDS, Hepatitis C, Herpesz, HPV) szerepe az egészség megőrzésében. A dohányzás elleni küzdelem. Alkohol- és drog prevenció. Az idővel való gazdálkodás szerepe. A tanulási környezet tudatos alakítása. Az egészséges környezet jelentősége. Az aktív testmozgás, egészséges testtartás. Balesetvédelem. Külön figyelmet fordítunk minden tartárgy esetében a tananyagtartalom és az egészségfejlesztési feladatok csatlakozási pontjára. Kiemelt jelentőségű a testnevelés a biológia, kémia, földünk és környezetünk, osztályfőnöki, gyakorlati illetve idegen nyelv tárgyak. Az egészségfejlesztési feladatok végrehajtását, tartalmi szempontból a helyi tantervbe rögzítjük. Természetesen akkor lehetünk elégedettek, ha a többi foglalkozáson is törekszünk a pozitív egészségszemlélet kialakítására. Szemléltető eszközökkel jól felszerelt tantermek (biológia, földrajz) szertárak, tornaterem, sportpálya biztosítják az egészséges életmódra nevelés tárgyi feltételeit. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása főként tanítási órák keretén belül zajlik. Az oktatása főként a biológia órák keretén belül zajlik a felsőbb évfolyamokon (11-12. évfolyam). Az oktatást a biológia tanárok végzik az iskolaorvos a védőnő valamint a helyi Mentőszolgálat segítségével. A biológia tanárok továbbképzése szükséges és folyamatos. A segélynyújtás oktatásához, így újraélesztési fantom, kötszerek stb., oktatási segédeszközök beszerzése is folyamatos. Az iskolai elsősegélynyújtás oktatásának legfőbb célja: A diákok ismerjék meg az elsősegélynyújtás fogalmát. Ismerjék fel a vészhelyzeteket. Tudják az egyes sérülések élettani hátterét, várható következményeit. Sajátítsák el a legalapvetőbb segélynyújtási módokat. Segélynyújtással, élettannal, anatómiával kapcsolatos alapfogalmak megismerése. A tanulók kapjanak bepillantást a mentőszolgálat felépítésébe és működésébe. Készség szinten sajátítsák el mikor, és hogyan kell mentőt hívni.
Alakuljon ki együttműködés a középiskola és a mentőszolgálat között. Képességfejlesztés A pedagógiában jártas emberek számára ma már egyértelmű, hogy a tényanyag oktatása mellett elengedhetetlen a képességek kialakítása és fejlesztése. Képesség alatt az egy bizonyos típusú vagy tartalmú tevékenység elvégzésére való egyéni felkészültséget értjük. Két nagy részre tagoljuk, a szaktudás alatt a diszciplináris tájékozottságot és rutint értjük, míg a kompetencia alatt a természetes közegben, természetes könnyedséggel elsajátítható és alkalmazható tudást. Az oktatás során az alábbi kompetenciák fejlesztését tűztük ki célul: Probléma felismerés. Gyors és szakszerű cselekvés. Embertársaink iránti érzékenység. Bajba jutottakkal szembeni együttérzés. Az oktatás főbb részterületei: Egy 14 tanórás tanterv kidolgozása. A tantervhez kapcsolódó feladatlapok elkészítése. Kép- és ábragyűjtemény összeállítása. Kezdő kérdőív összeállítása. Záró kérdőív összeállítása. Kísérleti oktatás lebonyolítása. Tapasztalatok összegzése. Szakirodalom összeállítása. Kivitelezési lehetőségek, alternatívák javaslata más iskolák számára. Tanterv kidolgozása A tanterv 14 tanóra terjedelmű (egy tanóra 45 perc), ez magába foglalja a mentőállomáson tett látogatást. A tanterv az alábbi részelemeket tartalmazza tanóránként: cím, téma, szemléltetés, gyakorlat, szakirodalom, szakkifejezések, tantárgyi kapcsolatok, szükséges eszközök. Tantervhez kapcsolódó feladatlapok Cél olyan nyomtatott feladatlapok összeállítása, amely lehetőséget nyújt a foglalkozások jegyzetelésére, kitöltendő ábrákat és feladatokat tartalmaz. Valamennyi tanórához tartozik egyegy feladatlap. A feladatlapok összeállítására szintén a fenti munkamegosztás érvényes. Biológia Tematikai egység: Szívből szívbe nedvkeringés, belső környezet
A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai: Elsősegélynyújtás és újraélesztésben alapszintű gyakorlottság elérése. Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek: Milyen elsősegélynyújtás alkalmazandó vérzések, szívműködési zavarok vagy keringésleállás esetén? A leggyakoribb szívés érrendszeri betegségek tünetei, kialakulásának okai. Kockázatot jelentő élettani jellemzők. Az érrendszer állapota és az életmód közötti összefüggés. Vérzéstípusok és ellátásuk. A fertőtlenítés fontossága. A szívinfarktus előjelei, teendők a felismerés esetén. Az alapvető újraélesztési protokoll. Fejlesztési követelmények: Elsősegély-nyújtási teendők gyakorlása a vizsgált sérülések és rosszullétek esetében (pl. újraélesztés). Tematikai egység: Erő és ügyesség - mozgás és testalkat Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek: Milyen mozgásszervi sérülések fordulhatnak elő? Hogyan előzhetők meg és milyen elsősegély alkalmazható? Sérülések típusai (rándulás, ficam, szakadás, törés). Alapvető elsősegély-nyújtási ismeretek. Fejlesztési követelmények: Elsősegélynyújtás különböző típusú mozgásszervi sérülések esetén. II.4. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok II.4.1 a tanítási órán megvalósítható közösségfejlesztő feladatok Az iskola épp azzal válik katolikussá, hogy bár más-más fokon az iskolai közösség minden tagja osztozik a keresztény világlátásban, s ezt ki is jelentik. Így ebben az iskolában az evangéliumi elvek válnak nevelési eszménnyé, belső ösztönzővé és egyúttal végső céllá. (Kat.Isk. 34.) A közösségfejlesztés közös feladat. Az iskola valamennyi dolgozójának figyelembe kell vennie mindennapi munkája során, hogy példaként áll a diákok előtt megjelenésével, viselkedésével, beszédstílusával. A pedagógiai program szempontjából iskolánk keretén belül működő közösségi nevelés területei: Hittanórák. Szaktárgyi órák. Osztályfőnöki órák. Közösségi szolgálat. Tanórán megvalósítható közösségfejlesztési feladataink: Törekedni kell a tanulás támogatására kölcsönös segítségnyújtással, ellenőrzéssel, a tanulmányi és a munkaerkölcs erősítésével. Segíteni a tanulók kezdeményezéseit, a közvetlen tapasztalatszerzést. A közösségi cselekvések kialakítása, fejlesztése. (példamutatással, helyes cselekvések bemutatásával, bírálat, önbírálat segítségével)
A tanulók önállóságának, öntevékenységének fejlesztése. Különböző változatos munkaformákkal (csoportmunka, differenciált, egyéni munka, kísérlet, verseny) az együvé tartozás, az egymásért való felelősség érzésének erősítése. Törekedni kell olyan pedagógus közösség kialakítására, amely összehangolt követeléseivel és nevelési eljárásaival az egyes osztályokat vezetni, és tevékenységüket koordinálni tudja. II.4.2. Közösségi szolgálat teljesítése Az iskolai oktatás célja nem csak az ismeretek átadása, hanem a nevelés is. Minél fiatalabb korban tudatosítani kell a gyermekekben, fiatalokban, hogy nem önálló szigetekként élünk a világban, hanem egy közösség tagjai vagyunk, ezáltal felelősséggel tartozunk egymásért, a közösségért. A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény a korábbinál nagyobb figyelmet fordít a nevelésre, ezért szerepel benne az az előírás, amely az érettségi bizonyítvány kiadását 50 óra közösségi szolgálat teljesítéséhez köti minden magyar tanulónak. Jogszabályi háttér A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény: 4. (13) bekezdés: A közösségi szolgálat: szociális, környezetvédelmi, a tanuló helyi közösségének javát szolgáló, szervezett keretek között folytatott, anyagi érdektől független, egyéni vagy csoportos tevékenység és annak pedagógiai feldolgozása. 6. (4) bekezdés: Az érettségi bizonyítvány kiadásának feltétele ötven óra közösségi szolgálat elvégzésének igazolása. A felnőttoktatás keretében szervezett érettségi vizsga esetében közösségi szolgálat végzésének igazolása nélkül is meg lehet kezdeni az érettségi vizsgát. A sajátos nevelési igényű tanulók esetében a szakértői bizottság ez irányú javaslata alapján a közösségi szolgálat mellőzhető. 97. (2) bekezdés: Az érettségi vizsga megkezdéséhez a közösségi szolgálat végzésének igazolását először a 2016. január 1-je után megkezdett érettségi vizsga esetében kell megkövetelni. Az iskolai közösségi szolgálat céljai A tanulók különböző készségeit és kompetenciáit fejlesztő pedagógiai eszköz, mely hozzájárul ahhoz, hogy a középiskolás tanulók megismerjék a közösségben való tevékenykedés erejét, az ily módon szerzett tudásukat életük során jól hasznosíthatják. Fejleszti a tanulók következő kompetenciáit: kritikus gondolkodás, érzelmi intelligencia, önbizalom, felelősségvállalás, állampolgári kompetencia, felelős döntéshozatal, hiteles vezetői készségek,
szociális érzékenység, társadalmi felelősségvállalás, kommunikációs készség, együttműködés, empátia, konfliktuskezelés, problémamegoldás. A kompetenciák fejlesztése mellett a pályaorientációban is fontos lehet a tanulóknak az 50 órás iskolai közösségi szolgálat. Az iskolai közösségi szolgálati program különös értéke, hogy tanórán kívüli tevékenységgel, informális és nem formális eszközök felhasználásával erősíti a tanulók szociális érzékenységét. Mivel intézményünkben tanulóink átlagosan 80%-a bejáró tanuló, ezért igyekeztünk a helyi önkormányzatokkal felvenni a kapcsolatot, hogy tanulóink az önkormányzatnál vagy azok által működtetett szervezeteknél teljesítsenek közösségi szolgálatot. Ennek egyik célja az volt, hogy diákjainknak ne kelljen későn hazamenni, másik, hogy a helyi közösségekbe próbáljanak beilleszkedni, azok munkáját megismerni. A Vöröskereszttel, a Karitásszal, a Katolikus Egyházzal és egyéb szervezetekkel is tartjuk a kapcsolatot, hogy tanulói és szülői igény esetén a diákokat oda irányíthassuk. Kölcsönösség elve alapján a pedagógia újfajta kultúráját, a tanár-diák viszony új módozatait honosítsa meg az élménypedagógián keresztül. Célunk, hogy a tanár-diák kapcsolatot azáltal is erősítsük, hogy az egyházi intézményben szervezett közösségi szolgálatot tanáraink koordinálják a kötelező óraszám terhére. Azok az osztályok számára lehetőséget nyújt a kötetlen együttlétre, amelyek nem engedhetnek meg maguknak egy osztálykirándulást. A Katolikus Egyház és a Karitász keretein belül megvalósított közösségi szolgálat erősíti tanulóinkban az Egyházhoz való tartozást is, és annak működési rendjébe is bepillantást nyernek. A közösségi szolgálatteljesítésének területei egészségügyi, szociális és jótékonysági, oktatási, kulturális és közösségi, környezet- és természetvédelemi, katasztrófavédelmi, az óvodás korú, sajátos nevelési igényű gyermekekkel, tanulókkal, az idős emberekkel közös sport- és szabadidős területen folytatható tevékenység. Előírások A középiskola a 9 11. évfolyamos tanulói számára lehetőség szerint három tanévre, arányosan elosztva szervezi meg vagy biztosít időkeretet a legalább ötven órás közösségi szolgálat teljesítésére, amelytől azonban indokolt esetben a szülő kérésére el lehet térni. A közösségi szolgálatot az adott tanuló esetében koordináló pedagógus az ötven órán belül szükség szerint a mentorral közösen legfeljebb öt órás felkészítő, majd legfeljebb öt
órás záró foglalkozást tart, aminek dokumentálása a Közösségi szolgálat szabályzata szerint történik a Szabályzat mellékletét képező naplóban. A közösségi szolgálat teljesítése körében egy órán hatvan perc közösségi szolgálati idő értendő azzal, hogy a helyszínre utazás és a helyszínről hazautazás ideje nem számítható be a teljesítésbe. A közösségi szolgálat helyszínén a szolgálattal érintett személy segítése alkalmanként legkevesebb egy, legfeljebb háromórás időkeretben végezhető. A közösségi szolgálat során a tanuló naplót köteles vezetni, amelyben rögzíti, hogy mikor, hol, milyen időkeretben és milyen tevékenységet folytatott. A közösségi szolgálat dokumentálása A tanulónak közösségi szolgálati jelentkezési lapot kell kitöltenie, amely tartalmazza a közösségi szolgálatra való jelentkezés tényét, a megvalósítás tervezett helyét és idejét, valamint a szülő egyetértő nyilatkozatát. Az előzetes igényfelmérés után az iskolán kívüli külső szervezet és közreműködő mentor bevonásakor az iskola és a felek együttműködéséről megállapodást kell kötni, amelynek tartalmaznia kell a megállapodást aláíró felek adatain és vállalt kötelezettségein túl a foglalkoztatás időtartamát, a mentor nevét és feladatkörét. Az osztályfőnök minden hónapban ellenőrzi a szolgálati naplókat és a teljesített órákat a központi szerveren lévő közös mappában rögzíti. Minden tanévben augusztus 31-ig lezárja a tanuló szolgálati naplóját és dokumentálja az osztálynaplóban és a törzslapon a közösségi szolgálat teljesítését. Iskolaváltás esetén az iskola a közösségi szolgálat teljesítéséről igazolást állít ki két példányban, amelyből egy példány a tanulónál, egy pedig az intézménynél marad. Az iskola a közösségi szolgálattal kapcsolatos dokumentumok kezelését az iratkezelési szabályzatában rögzíti. II.4.3. Az egyéb foglalkozások közösségfejlesztő feladatai A lelkigyakorlatok, mélyítsék el a katolikus vallás és hit megélését. Nevelje a tanulókat az önellenőrzésre, egymás segítésére és ellenőrzésére. A sokoldalú és változatos fogalakozások (házi versenyek, rajzpályázatok, szónokverseny stb.) járuljanak hozzá a közösségi magatartás erősítéséhez. A kirándulások mélyítsék el a természetszeretetet és a környezet iránti felelősséget. II.4.4. A diák önkormányzati munka közösségfejlesztési feladatai Jelöljön ki olyan közös értékeken és érdekeken alapuló közös és konkrét célokat, amellyel nem sérti az egyéni érdekeket. Fejlessze a meglevő közösségi munkálatokat, közösségépítő tevékenységeket. Törekedjen a közösség iránti felelősségtudat kialakítására, fejlesztésére. Ápolja az immár hagyománnyá váló o kilencedikesek számára szervezett verébavató, o tízedikesek farsangi vetélkedője,
o tizenegyedikesek DÖN napjának szervezését. Továbbra is működjön közre az iskola rádió valamint a faliújság működtetésében és aktualizálásában. A közösségfejlesztés másik fontos színtere a másság elfogadására alkalmas immár szintén hagyományossá váló kapcsolat az Add a kezed Lakóotthon fogyatékos lakóival való kapcsolat. Önkéntes takarító napok szervezésének szintén közösségformáló ereje van. II.4.4. A szabadidős tevékenység közösségfejlesztő feladatai A pedagógus közösségfejlesztő feladatai a szabadidős tevékenység során: Építsen ki jó kapcsolatot az adott korosztállyal, szüleikkel, plébániával, egyházi személyiségekkel, külső szakemberekkel. Fejlessze a csoportokban végzett közös munka során az önismeretet, az önfegyelmet, az együttműködést. Segítse olyan csoportok kialakítását, amelyek az emberi kapcsolatok hitbeli, pozitív irányú elmélyítésével hatnak az egész személyiség fejlesztésére. II.5. A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai A pedagógusok feladatainak részletes listáját személyre szabott munkaköri leírásuk tartalmazza. II.5.1. Kompetenciák Ezen kompetenciák egymásra hatása révén juthatnak el a tanárok egy olyan szintre, hogy képesek legyenek a tanulói kompetenciák fejlesztésére. A tanuló személyiségének fejlesztése. A tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése. A pedagógiai folyamat tervezése. A tanulók műveltségnek, készségeinek és képességeinek fejlesztése a tudás felhasználásával. Az egész életen át tartó tanulást megalapozó kompetenciák fejlesztése. A tanulási folyamat szervezése és irányítása. A pedagógiai értékelés változatos eszközeinek alkalmazása. Szakmai együttműködés és kommunikáció. Önművelés, elkötelezettség a szakmai fejlődésre.
II.5.2. A pedagógusok legfontosabb helyi feladatai A tanítási órákra való felkészülés. A tanulók dolgozatainak javítása. A tanulók munkájának rendszeres értékelése. A megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése. Érettségi, különbözeti, felvételi, osztályozó vizsgák lebonyolítása. Kísérletek összeállítása, dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése. A tanulmányi versenyek lebonyolítása. Tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok. Felügyelet a vizsgákon, tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken. Iskolai kulturális, és sportprogramok szervezése. Osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, diákönkormányzatot segítő feladatok ellátása. Az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása. Szülői értekezletek, fogadóórák megtartása. Részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken. Részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken. A tanulók felügyelete óraközi szünetekben. Tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése. Iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel. Részvétel a munkaközösségi értekezleteken. Tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés. Iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés. Szertárrendezés, a szakleltárak és szaktantermek rendben tartása. Osztálytermek rendben tartása és dekorációjának kialakítása. Az osztályfőnököt az osztályfőnöki munkaközösség vezetőjével konzultálva az igazgató bízza meg minden tanév júniusában, elsősorban a felmenő rendszer elvét figyelembe véve. III.5.3. Az osztályfőnök feladatai és hatásköre Az iskola pedagógiai programjának szellemében neveli osztályának tanulóit, munkája során maximális tekintettel van a személyiségfejlődés jegyeire. Együttműködik az osztály diákbizottságával, segíti a tanulóközösség kialakulását. Segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját. Kapcsolatot tart az osztály szülői munkaközösségével. Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét. Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé terjeszti. Szülői értekezletet tart. Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli teendőket: digitális napló vezetése, ellenőrzése, félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatása, bizonyítványok megírása, továbbtanulással kapcsolatos adminisztráció elvégzése, hiányzások igazolása.
Segíti és nyomon követi osztálya kötelező orvosi vizsgálatát. Kiemelt figyelmet fordít az osztályban végzendő ifjúságvédelmi feladatokra, kapcsolatot tart az iskola ifjúságvédelmi felelősével. Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében. Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére, segélyezésére. Részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában, segíti a közös feladatok megoldását. Rendkívüli esetekben órát látogat az osztályban. Kísérje figyelemmel osztálya közösségi szolgálatban való részvételét. II.6. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység II.6.1. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek A tehetséges fiatalok gondozása Istentől ránk szabott feladat. Ezért kiemelt fontosságú a tehetségek felismerése és fejlesztése. Iskolánk mindig nagy gondot fordított arra, hogy tanulóink készségeinek, képességeinek megfelelő végzettséghez és képesítéshez jussanak, iskolaéletük pozitív élményekkel teli, sikerekben gazdag legyen. A tehetségfejlesztés kihívás a pedagógus számára. Nagy szakmai és metodikai felkészültséget igényel, hiszen csak jól kidolgozott, egyénre szabott, következetesen alkalmazott módszerekkel lehet eredményt elérni. A tehetséggondozás főbb pedagógiai feladatai: Kreativitás fejlesztése. A feladat iránti elkötelezettség erősítése. Meg kell értetni, hogy sokat kell dolgozni a sikerért. Differenciált módszerek alkalmazása. Egyéni tanulási utak támogatása. Helyes önértékelés kialakítása. Versenyhelyzetre való felkészítés, szorongás oldása. Az esetleges kudarcok feldolgozására való felkészítés. Meg kell tanítani, hogy okuljon a kudarcból. A tehetséggondozás megvalósulása A differenciált fejlesztés nemcsak a tehetségesebb diákok hatékony előrehaladásához szükséges, de minden tanuló optimális fejlődésének feltétele. Ezáltal olyan problémákat tűzhetünk ki diákjaink számára, amelyek szintje meghaladja azt a szintet, amellyel a tanuló már megbirkózott, s ez elősegíti a fejlődését. Minden tanulónak egyformán kívánjuk megadni a lehetőséget, hogy tanuljon és kiteljesítse potenciálját.
Tehetséggondozás formája Tehetség felmérése Érintettek köre Matematika oktatása Tanév elején a szaktanárok 9-12. évfolyam csoportbontásban végzik Idegen nyelv oktatása Tanév elején a szaktanárok 9-14. évfolyam csoportbontásban végzik Tehetséggondozó szakkörök Diákok jelentkezhetnek, 9-12. évfolyam szaktanárok javaslatot tehetnek Közép (esetenként emelt) Diákok jelentkezhetnek, 11-12. évfolyam szintű érettségire való felkészítés szaktanárok javaslatot tehetnek Tanulmányi versenyek Diákok jelentkezhetnek, szaktanárok javaslatot tehetnek 9-12. évfolyam Sportkörök, sportversenyekre való felkészítés Felkészítés szakmai versenyekre Diákok jelentkezhetnek, szaktanárok javaslatot tehetnek Diákok jelentkezhetnek, szaktanárok javaslatot tehetnek 9-12. évfolyam 11-14. évfolyam Csoportbontás Nem merev és átjárhatatlan kasztrendszer kialakítást jelent a csoportbontás az osztályban, hanem biztosítja azt, hogy egyéni ütemben haladva jussanak magasabb szintre a diákok. Ennek során az eltérő képességeknek megfelelően kell a csoportokat kialakítani, objektív mérce alapján. Csoportbontásban oktatjuk a matematika tantárgyat 24 fő fölött. Szakmai elméleti oktatásnál, ha az osztályok kettő vagy több szakmacsoportból tevődnek össze, a szakelméleti órák szakmák szerinti csoportbontásban történik. Gyakorlati képzésnél a jogszabály által előírt minimum 8 és maximum 15 fő keretszám miatt a 15 főnél nagyobb létszámú azonos szakmát tanuló csoportokat az iskolai tanműhelyben meg kell bontani. Szakkörök A különféle szakkörök működése a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését szolgálja. A szakkörök jellegüket tekintve lehetnek kulturális, technikaiak, szaktárgyiak, de szerveződhetnek valamilyen közös érdeklődési kör, hobbi alapján is. A szakkörök indításáról - a felmerülő igények