A Rétsági kistérség területfejlesztési programja

Nógrád Megyei Területfejlesztési Ügynökség Kht. 3100 Salgótarján, Rákóczi u. 36. Tel/fax: (32) 421-400, (32) 511-120 E-mail: nmtkht@nmtkht.hu A Rétsági kistérség területfejlesztési programja Készült: A Nógrád Megyei Területfejlesztési Tanács 2007. évi munkaprogramjában foglaltak alapján. Ügyvezető igazgató: Aradiné Oravecz Éva 2008. február hó

2 Nógrád Megyei Területfejlesztési Ügynökség Kht.

RÉTSÁGI KISTÉRSÉG TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAMJA 2007-2013. Tartalomjegyzék 1. Vezetői összefoglaló... 7 II. HELYZETFELTÁRÁS... 11 1. Térségszerkezet... 12 1.1. Demográfia... 13 1.2. Gazdasági aktivitás, foglalkoztatottság... 15 1.3. Képzettség... 16 1.4. Humán index... 16 1.5. Innovációs potenciál... 19 2. A kistérség gazdasági helyzete... 19 2.1. A kistérség társadalmi-gazdasági jellege... 19 2.2. Gazdasági szervezetek... 21 2.3. Ipar... 23 2.4. Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás... 24 2.5. Idegenforgalom... 27 2.5.1 Statisztikai adatok a 2005. évi KSH évkönyvből... 27 2.5.2 Épített és természeti értékek... 28 2.5.3 Turisztikai kínálat... 29 2.6. Külföldi érdekeltségű vállalkozások... 30 2.7. Jövedelmek... 30 3. Humán infrastruktúra... 31 3.1. Egészségügy, szociális ellátás... 31 3.2. Közép- és alapfokú oktatás... 32 3.3. Közművelődés... 33 3.4. Önkormányzat, közigazgatás, egyházak, civil szervezetek... 33 3.5. Partnerség... 35 4. Műszaki infrastruktúra ellátottság... 36 4.1. Közlekedés... 36 4.1.1 Közúti közlekedés... 36 3

Nógrád Megyei Területfejlesztési Ügynökség Kht. 4.1.2 Közúti tömegközlekedés... 37 4.1.3 Vasúti közlekedés... 37 4.2. Ivóvíz ellátás... 37 4.3. Szennyvízelvezetés és tisztítás... 38 4.4. Vezetékes energiaellátás... 39 4.4.1 Villamosenergia... 39 4.4.2 Vezetékes gázellátás... 39 4.5. Infokommunikáció... 39 4.6. Hulladékgazdálkodás... 40 4.7. Vízrendezés, vízgazdálkodás... 40 4.7.1 Vízfolyások... 40 4.7.2 Tavak, tározók... 41 4.7.3 Települések belterületi vízrendezése... 41 5. A kistérség településeinek rövid bemutatása... 42 SWOT analízis... 57 III. TERÜLETFEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 63 1. Problémák... 64 2. Jövőkép... 66 3. A kistérség fejlesztési stratégiájának célrendszere... 68 IV. TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAM... 73 1. Beavatkozási területek (prioritások) és intézkedések... 74 1.1. Beavatkozási terület: térségfejlesztés... 75 1.1.1 Település rehabilitáció... 75 1.1.2 Térségi zöldterület fejlesztés... 77 1.2. Beavatkozási terület: gazdaságfejlesztés... 79 1.2.1 Vállalkozásfejlesztés... 79 1.2.1.1. Befektetés-ösztönzés... 79 1.2.1.2. Kis- és középvállalkozások fejlesztése... 81 1.2.2 Turizmusfejlesztés... 83 1.2.2.1. Termékfejlesztés, önkormányzati fejlesztés... 83 4

RÉTSÁGI KISTÉRSÉG TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAMJA 2007-2013. 1.2.2.2. Idegenforgalmi szálláshely-fejlesztés... 86 1.2.2.3. Intézményfejlesztés... 87 1.2.2.4. Tudásbázis-fejlesztés, partnerség... 88 1.2.3 Agrár- és vidékfejlesztés... 90 1.2.3.1. Mezőgazdasági, élelmiszeripari és erdészeti versenyképesség erősítése... 90 1.2.3.2. Életminőség javítása a vidéki területeken... 92 1.2.3.3. Intézmény-fejlesztés; Tudásbázis fejlesztés; Partnerség; LEADER-Program... 93 1.3. Beavatkozási terület: humánerőforrás-fejlesztés... 94 1.3.1 Humán infrastruktúra fejlesztés... 94 1.3.2 Szolgáltatásfejlesztés... 96 1.3.3 Tudásbázis és partnerség-fejlesztés... 98 1.4. Beavatkozási terület: Műszaki infrastruktúra fejlesztés... 99 1.4.1 Közlekedésfejlesztés... 99 1.4.2 Közműfejlesztés, hulladékártalmatlanítás... 101 1.4.3 Vízvédelem... 103 1.4.4 Intézményfejlesztés, partnerség... 104 FÜGGELÉK Külön tartalomjegyzék szerint 5

6 Nógrád Megyei Területfejlesztési Ügynökség Kht.

RÉTSÁGI KISTÉRSÉG TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAMJA 2007-2013. 1. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ Bevezető A Rétségi Kistérség Többcélú Társulása felkérte a Nógrád Megyei Területfejlesztési Tanácsot, hogy a 2007. évi munkaprogramjának keretében nyújtson segítséget a kistérség területfejlesztési programjának elkészítéséhez. A Tanács a feladat elvégzését munkaszervezetének, a Nógrád Megyei Területfejlesztési Ügynökség Kht.-nak a feladatává tette. A tervezési feladat pontos meghatározására, a rendelkezésre álló dokumentumok számbavételére a Társulás vezetése és az Ügynökség képviselői közötti egyeztetésen került sor. Megállapításra került, hogy a kistérségre komplex, a tervezési metodikának megfelelő stratégia/program eddig nem készült. Az 1997-ben megfogalmazott dokumentum nem a komplexitás igényével készült, így az mai értelemben kistérségi programnak nem tekinthető. Ugyanakkor az elmúlt tíz évben kidolgozásra került a vidékfejlesztési terv, illetve más ágazatfejlesztési program. Mindezek forrásmunkaként a jelen terv készítéséhez jól hasznosíthatók. A jelenlegi programkészítés során a módszertani lépcsők a következők voltak: Dokumentumok és statisztikák elemzése összegyűjtöttük a rendelkezésre álló kistérségi, megyei és regionális szintű koncepciókat, programokat, a Dunakanyar, illetve Pest megye fejlesztésére vonatkozó területi terveket, az Új Magyarország Fejlesztési Tervet és annak Operatív Programjait, továbbá a KSH, a TeIR, az Állami Foglalkoztatási Szolgálat kistérségre vonatkozó adatait és más szervek hozzáférhető adatait. Mindezeket rendszereztük és elemeztük. Interjúk készítése a kistérség munkaszervezetének közreműködésével felkerestük valamennyi település önkormányzati vezetőit, vállalkozókat és más helyi képviselőit, és megismertük véleményüket és elképzeléseiket. Szakmai egyeztetések a helyzetelemzést, a SWOT analízist és a javasolt stratégiát bemutattuk, a további programkészítést csak annak elfogadását követően végeztük. A program tervezetét részletesen megvitattuk a Társulás munkaszervezetével, ezt követően került a Társulás elnöksége, majd teljes testülete elé. A Rétsági Kistérségi Többcélú Társulás 2007. november 26-i ülésén a fejlesztési programot előzetesen elfogadta, és a vonatkozó jogszabály szerinti egyeztetésre bocsátotta. Az egyeztetési folyamat 2008. január 31-ig tartott, bár Nógrád megye közgyűlésének illetékes bizottsága csak február 5-én soron következő első ülésén tudta az 7

Nógrád Megyei Területfejlesztési Ügynökség Kht. előterjesztést megtárgyalni. Fenti időszakban a szomszédos kistérségek közül csak a szobi tett észrevételt, és két kivétellel nem nyilvánítottak véleményt a rétsági kistérség települési önkormányzatai sem. Utóbbi magyarázható azzal, hogy a tervezés teljes folyamatában részt vettek, tehát véleményük a javaslatba folyamatosan beépült. A véleményezése szakaszban írásban nyilatkozott a Nógrád Megyei Agrárkamara, a Nógrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, a Szobi Kistérség Önkormányzatainak Többcélú Társulása, valamint Legénd és Diósjenő önkormányzata. Testületi ülésen tárgyalta a Nógrád Megyei Területfejlesztési Tanács és Nógrád Megye Közgyűlésének Költségvetési, Gazdasági, Területfejlesztési és Ellenőrző Bizottsága. A testületi határozatok, valamint írásos észrevételek a kistérség választott stratégiai irányát, programját nem kérdőjelezték meg, mindössze annak egyes elemeihez tettek módosító vagy kiegészítő indítványt. A tervező az észrevételeket megvizsgálva differenciáltan a dokumentum végső változatába beépítette. Helyzetfeltárás A stratégiai programozás alapja a részletes helyzetfeltárás, mely a primer és szekunder vizsgálatokra épül. A helyzetértékelés ágazati megközelítésben készült a következő területekre: térségszerkezet, gazdaság (ipar, mezőgazdaság, idegenforgalom), humán infrastruktúra (egészségügy, oktatás, közművelődés, szociális ellátás), műszaki infrastruktúra (közlekedés, közmű, környezet). Külön blokkban röviden bemutatásra kerülnek a kistérség települései is. A helyzetelemzést a SWOT analízis foglalja össze, ami már jelzi a fejlődés lehetőségeit és veszélyeit is. Stratégia A helyzetelemzés alapján kerülnek bemutatásra a kistérség problémái, melyek megoldását (mérséklését) tűzi ki célul a fejlesztési stratégia. Ahhoz, hogy a kistérség stratégiai céljait megfogalmazhassa, tisztán kell látni a távlati célt, tehát hogy hosszú távon milyenné kíván lenni a rétsági kistérség. A fejlesztési stratégia a hosszú távú cél eléréséhez vezető utat jelöli ki, és a hétéves fejlesztési ciklusra fogalmaz meg teendőket. 8

RÉTSÁGI KISTÉRSÉG TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAMJA 2007-2013. A rétsági kistérség jövőképe összefoglalóan az alábbiak szerint került meghatározásra: A rétsági kistérség a központi régió peremterületén fejlődő térség, mely a földrajzi helyzetéből származó előnyöket jól hasznosítja, ezáltal lakossága számára folyamatosan javuló életminőséget biztosít. A kistérség fejlesztésének célrendszerét a célfa foglalja össze, mely átfogó célként az életminőség folyamatos javítását, részcélként a versenyképesség növelését, a hátrányos helyzetű települések felzárkóztatását jelöli meg. Speciális és ágazati célok is kijelölésre kerültek, melyek kulcsszavai: a tudásbázis-fejlesztés, a partnerség, a hatékonyság (források maximális hasznosítása). Területfejlesztési program A beavatkozási területeket és a megvalósítást szolgáló intézkedések rendszerét alapvetően ágazati szemléletben jelezzük. Ezt indokolja az Új Magyarország Fejlesztési Terv operatív programjaihoz való igazodás szükségessége. A megfogalmazott fejlesztési feladatok többsége a helyi önkormányzatok, vállalkozók, illetve más helyi szereplők által kerülhet megvalósításra. Néhány feladat megvalósulása nem a helyi akarat függvénye, azonban ez utóbbiak esetében is lényeges a kistérség szerepvállalása, mivel a döntés-előkészítésben, a lobbizásban való eredményes tevékenységgel hozzájárulhatnak a kistérség számára kedvező döntések meghozatalához. A fejlesztési tervek meghatározásánál kiemelten vizsgálandó a környezet védelme, az esélyegyenlőség mellett a fenntarthatóság biztosítása, ezért az önkormányzati feladatoknál csak olyanok kerültek megjelölésre, amelyek működtetése az ismert és várható normatív rendszer, a számított saját bevétel alapján, illetve előre tisztázott egyéb kötelezettségvállalással biztosítható. 9

10 Nógrád Megyei Területfejlesztési Ügynökség Kht.

RÉTSÁGI KISTÉRSÉG TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAMJA 2007-2013. II. HELYZETFELTÁRÁS 11

Nógrád Megyei Területfejlesztési Ügynökség Kht. 1. Térségszerkezet A Rétsági Kistérség Nógrád megye délnyugati részén terül el. Közigazgatásilag az Észak- Magyarországi régióba tartozik, gazdasági kapcsolatrendszerében meghatározó, hogy a főváros külső agglomerációs gyűrűje érinti, így erőteljesen érvényesül Budapest, illetve a központi régió hatása. A kistérség határos a balassagyarmati, illetve a váci és a szobi kistérséggel. Nyugati határán húzódik a Börzsöny hegység, mely meghatározó jelentőségű a térség klimatikus viszonyaira. A kistérség markáns térszerkezeti eleme a 2. sz. főközlekedési út, mely a fővárost köti össze az urbanizáltabb közép-szlovákiai területekkel és jelentős nemzetközi tranzitforgalmat bonyolít le. A térségközpont a 2. sz. főközlekedési út mentén fekvő Rétság, mely Budapesttől 57, Váctól 21, Salgótarjántól 75 km távolságra van. A régióközpont Miskolctól való távolsága 203 km. Rétság mellett decentrumként figyelembe vehető települések Nagyoroszi és Romhány. Mindkét települést lakosságszáma, intézményhálózata, gazdasági potenciálja és közlekedési adottsága predesztinálja erre a szerepre. A kistérség területe: 435 km 2, településeinek száma: 25, településsűrűsége: 0,057 település/km 2. Lakónépessége 25.718 fő, népsűrűsége: 59 fő/km 2, az egy településre jutó átlagos lakónépesség 1.029 fő. A népesség csaknem teljes egészében településen él, külterületi lakos mindössze az össznépesség 1,17%-a. 12

RÉTSÁGI KISTÉRSÉG TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAMJA 2007-2013. 1.1. Demográfia A kistérség lakónépessége 2005. év végén 25.718 fő. Az 1.000 lakosra jutó természetes fogyás az utóbbi öt évben átlag -4,3 fő (a megyében a legalacsonyabb érték), a belföldi vándorlási különbözet évente +2,7 fő/1000 lakos ( a megyében a legmagasabb érték). 2005-ben az 1.000 lakosra jutó élveszületések száma: 8,9 (a megyében a 4. legmagasabb), a halálozás 14,2 (a megyében a 2. legalacsonyabb). Összehasonlításul 2000. január 1-én az élveszületések száma ezer lakosra vetítve: 10,1 (a megyében a 2. legmagasabb), a halálozás 14,8 (a megyében a legalacsonyabb). A népesség korcsoport szerinti megoszlása (2005.) 0 14 év 15,0% 15 39 év 35,8% 40 59 év 28,6% 60< év 20,6% Forrás KSH 60< év 20,6% 0 14 év 15,0% 40 59 év 28,6% 15 39 év 35,80% 2000. 2001. 2002. 2003. 2004. 2005. Lakónépesség az év végén (fő) 24 967 25 786 25 892 25 834 25 795 25 718 Városban élő (fő) 2 847 3 067 3 049 3 017 3 053 3 001 Települések átlagos népessége (fő) 999 1 031 1 036 1 033 1 032 1 029 Népsűrűség (fő/km 2 ) 57 59 60 59 59 59 A 120 fő/km 2 -nél nagyobb népsűrűségű településeken lakók aránya (%) 16,7 17,5 17,4 17,4 17,8 17,7 Élveszületés ezer lakosra (fő/1000) 10,1 8,4 8,6 8,4 9,1 8,9 Halálozás ezer lakosra (fő/1000) 14,8 11,8 12,2 13,5 13,0 14,2 Belföldi vándorlási különbözet ezer lakosra (fő/1000) Természetes szaporodás, ill. fogyás 2000 és a tárgyév között (fő/1000) 5,2 3,3 6,3 1,9 0,5 2,7-4,05-3,50-3,90-4,14-4,30 13

Nógrád Megyei Területfejlesztési Ügynökség Kht. Belföldi vándorlási különbözet évi átlaga 2000 és a tárgyév között (fő/1000) A 60 éves és idősebb népesség aránya az állandó népességből (%) 4,25 4,90 4,20 3,40 3,30 20,3 20,6 20,7 20,7 20,9 20,6 Forrás: KSH A népesség korstruktúrájában kedvezőtlen folyamatok zajlanak az utóbbi öt évben. A 0-14 éves korosztály 2000 2005. között 1,5 százalékponttal csökkent, a 60 év felettieké 0,5 százalékponttal nőtt. A férfiak és nők aránya az utóbbi öt évben változatlan, az utóbbiak folyamatosan 51%-ot képviselnek. A munkavállalási korú népesség (15-60 év) a lakónépesség 65,4%-át teszi ki, ami a régióban az egyik legmagasabb arány. Az egyes településeket vizsgálva, 2000-2005. között 14 településnek nőtt, 6-nak csökkent a lakónépessége, míg 5 településen gyakorlatilag nem változott. Jelentősebb arányú növekedés történt: Alsópetény (13,2%), Berkenye (10,5%), Szátok (17,2%), Szendehely (17,7%). A csökkenés, arányában Tolmácson volt a legmagasabb (13,8%). A vizsgált időszakban Rétság lakónépessége 154 fővel nőtt. A 2007. január 1-i állapot szerint a kistérség lakónépessége gyakorlatilag alig változott, jelenleg 25 599 fő. Egyes településeken növekedés, másoknál csökkenés történt, azonban a változás ± 2% és összességében kiegyenlítődik. A nemzetiségek aránya a 2001. évi népszámlálás adatai szerint: (Forrás KSH) német nemzetiséghez tartozónak tekintette magát: 618 fő ebből: Szendehelyen 462 fő Berkenyén 141 fő szlovák nemzetiséghez tartozónak tekintette magát 644 fő ebből: Felsőpetény 274 fő Bánk Nézsa 134 fő 114 fő Ősagárd 84 fő cigány etnikumhoz tartozónak tekintette magát 485 fő ebből: Szátok 99 fő Borsosberény Nagyoroszi 94 fő 65 fő 14

RÉTSÁGI KISTÉRSÉG TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAMJA 2007-2013. Tereske Rétság 50 fő 48 fő Más nemzetiséghez (bolgár, görög, lengyel, román, szlovén, stb.) tartozónak mondta magát 43 fő. 1.2. Gazdasági aktivitás, foglalkoztatottság A legutóbbi népszámlálás adatai szerint 2001. február 1-én a régióban a gazdaságilag aktívak 36,4%-ot képviseltek, ebből 30,4% volt a foglalkoztatottak és 6% a munkanélküliek hányada. A népesség zömét a gazdaságilag nem aktívak alkották, melyből 35,3% az inaktív keresők és 28,3% az eltartottak aránya. A rétsági kistérségben a gazdaságilag aktív népesség aránya közel 4 százalékponttal jobb, mint a régiós átlag. A gazdaságilag aktív népességen belül, a nyilvántartott álláskeresők aránya 2006. végén 10,2% (1 084 fő). A tartósan (több mint egy éve) regisztrált munkanélküliek száma 263 fő. A regisztrált munkanélküliek között a férfiak és nők aránya megegyezik. Életkor szerint: 20 éves és fiatalabb 6%, 21-35 év közötti 35%, 36-50 év közötti 39%, 51 év feletti 20%. Iskolai végzettség szerint: max. általános iskolát végzett 44,9%, szakmunkásképzőt 34,9%, középiskolát 18,7%, egyetemet, főiskolát 1,5%. A foglalkoztatottak megoszlása összevont nemzetgazdasági ágak szerint (2001. február 1-i népszámlálás alapján) mezőgazdaságban és erdőgazdálkodásban dolgozik a munkavállalók 2,9%-a, iparban, építőiparban 48,8%-a, szolgáltatásban 48,3%-a. A munkahelyükre ingázókat vizsgálva megállapítható, hogy a központi régió hatása erőteljesen érvényesül. Az ingázási irány Ingázók aránya saját kistérségbe 27,8% a megye kistérségébe 5,3% megyén kívülre 53,2% változó településre 13,7% 100,0% A helyszíni interjúk szerint, a kistérségben aki fizikális és mentális problémákkal nem küzd, az a kistérségen belül, illetve a fővárosban és Pest megyében el tud helyezkedni. 15

Nógrád Megyei Területfejlesztési Ügynökség Kht. Ennek némileg ellentmondó vélemény egyes településekről, hogy a 35-40 év feletti nők elhelyezkedése problémásabb. Jelentős az építőiparban munkát találó ingázók száma. A legrosszabb helyzetűek foglalkoztatására közmunka program szolgál. A kistérségben ugyanakkor jelen van a munkaerőhiány is, ami elsősorban a képzés strukturális problémáira utal. 1.3. Képzettség A kistérség versenyképességét döntően befolyásolja a népesség iskolai végzettsége. A legutóbbi népszámlálási adatok szerint, a 15 éves és idősebb népességből az általános iskolát végzettek aránya 85,6% (régiós átlag 86,2%, megyei 85%). A 18 éves és idősebbek között legalább középiskolát végzett 26,7% (régiós átlag 33,2%, megyei 30%). Egyetemi és főiskolai oklevéllel rendelkezik a 25 év és a felettiek 6,3%-a (régiós átlag 9,3%, megyei átlag 7,8%). Mivel a fenti adatok a 2001. évi népszámlálásból származnak, a mai adatok ettől kedvezőbbek lehetnek. A 2005. évi mikrocenzus adatai szerint régiós szinten az általános iskolát végzettek aránya 3, a középiskolát végzetteké 4, a felsőfokú végzettségűeké 1,5 százalékponttal nőtt. Az egyes településekről, differenciáltan tanulnak tovább a középiskolát végzettek a különböző felsőoktatási intézményekben. Helyszíni vélemények eltérőek: van település, ahová szinte minden végzett hallgató visszatér és van, ahová szinte egy sem. Általános megállapítás: ha megfelelő foglalkoztatást tudnak biztosítani, akkor többségük szívesen vállal itt munkát. 1.4. Humán index (HDI, Human Development Index Az emberi fejlődés indexe) A komplex mutató alapvetően a képzettségi, jövedelmi index, születéskor várható átlagos élettartam mutatókból származtatott. Magyarország HDI 0,613 É-Magyarországi Régió HDI 0,249 Nógrád megye HDI 0,426 Rétság kistérség HDI 0,469 16

RÉTSÁGI KISTÉRSÉG TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAMJA 2007-2013. (közepes 0,4-0,599 HDI érték) Forrás: KSH Területi Statisztika 2003. 17

Nógrád Megyei Területfejlesztési Ügynökség Kht. Nógrád megye kistérségeinek humán indexe HDI rangsor Kistérség Az írástudók aránya a 6 évnél idősebb népességen belül 1990 (%) A 6 évesnél idősebb népesség által átlagosan elvégzett osztályszám 1990 Egy állandó lakosra jutó összes belföldi jövedelem 1999 (Ft/fő) Születéskor várható átlagos élettartam 1995-2000 Képzettségi index Belföldi jövedelem indexe Születéskor várható átlagos Humán index élettartam (HDI) indexe Közepes HDI érték: 0,400 0,599 57 Balassagyarmati 97,77 8,27 262 459 70,87 0,54 0,45 0,57 0,52 59 Salgótarjáni 98,02 8,43 262 270 70,15 0,61 0,46 0,48 0,515 71 Rétsági 97,85 8,05 255 408 70,12 0,51 0,42 0,48 0,469 Alacsony HDI érték: 0,400 alatt 91 Pásztói 98,08 7,92 217 166 69,40 0,51 0,29 0,39 0,399 98 Bátonyterenyei 97,94 7,97 204 164 69,41 0,50 0,25 0,39 0,381 122 Szécsényi 96,76 7,69 184 168 69,67 0,28 0,18 0,42 0,296 Összehasonlításul: Nógrád megye 13 97,84 8,15 272 099 69,86 0,53 0,52 0,23 0,426 18

RÉTSÁGI KISTÉRSÉG TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAMJA 2007-2013. 1.5. Innovációs potenciál A Miskolci Egyetem Európa Gazdaságtana Intézet által, a 2001. évi adatokra támaszkodó vizsgálata szerint a rétsági kistérség az Észak-Magyarországi Régió kistérségei közötti innovációs potenciál rangsorban a 15., a megyén belül 3. helyen áll. Az innovációs potenciál számításánál jelentős tényező egyebek mellett, hogy a kistérségi aktorok hogyan vesznek részt a különböző pályázatokon. A tapasztalati adatokból a jövőre vonatkozóan is lehet következtetéseket levonni. A rendelkezésre álló adatok szerint 2002 2006 között a kistérség által benyújtott pályázatok közül 387 projekt kapott támogatást, összesen 3 897 M Ft értékben. A támogatott beruházások összértéke 14 395 M Ft, az egy állandó lakosra számított támogatás 152 651 Ft. Összehasonlításul ez az érték a régión belül a 28 kistérség közül a 14.; a megyén belül a 4. legmagasabb (az országos átlag 140 161 Ft/fő). Ebből az Európai Uniós forrásokra 2004 2006 években 75 pályázat került benyújtásra, a támogatást elnyertek száma 20. Program Projektek száma Elnyert támogatás ROP 2 536 M Ft GVOP 9 92,8 M Ft HEFOP 5 65,8 M Ft AVOP 4 50,7 M Ft A fenti adatok (forrás: TeIR) azt jelzik, hogy a kistérség pályázati forrásszerzési hajlandósága átlagosnak mondható. 2. A kistérség gazdasági helyzete 2.1. A kistérség társadalmi-gazdasági jellege A 2004. január 1-én hatályba lépett besorolás szerint, gazdasági-társadalmi helyzetük alapján, kilenc mutatót értékelve, a KSH öt összevont fejlettségi térségtípust alakított ki. A besoroláshoz az alábbi mutatókat vettük figyelembe: A befektetett külföldi tőke egy lakosra jutó értéke (2004); Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy lakosra (2004); 19

Nógrád Megyei Területfejlesztési Ügynökség Kht. Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem változása, egy lakosra vetítve (2004/1992); Működő gazdasági szervezetek száma ezer lakosra (2004); Működő gazdasági szervezetek száma (2004/1996); Munkanélküliek aránya (2004); Vándorlási különbözet ezer lakosra (1990-2004); Távbeszélő főállomások ezer lakosra jutó száma (2004); Személygépkocsik száma ezer lakosra (2004). Az alkalmazott jelzőszámok alapján dinamikusan fejlődő, fejlődő, felzárkózó, stagnáló és lemaradó térségek kerültek meghatározásra. A megnevezések azt jelzik, hogy milyen a kistérség helyzete a vidéki átlaghoz (országos Budapest nélkül) viszonyítva. A rétsági kistérség besorolása: felzárkózó Ebbe a kategóriába tartozik a régió népességének 55%-a, a megye népességének 78,65%-a. A 2007. évi CVII. törvénnyel módosított 2004. évi CVII. törvény alapján az Országgyűlés 2007. június 25-én új határozatot fogadott el a kedvezményezett térségek besorolásáról. A 67/2007. (VI. 28.) számú OGY határozat érvényességi határideje 2013. december 31. A kistérségek besorolásánál használt komplex mutatórendszer öt csoportba sorolt 31 mutatóra épül. A statikus mutatók vonatkozási éve 2005, a dinamikus viszonyszámok időszaka 2000 2005. Az egyes kistérségek mutatószámai (a legrosszabbtól a legjobb felé haladva) 1 5 között helyezkednek el. A 2,90 pont alattiak tartoznak a kedvezményezett kistérségek közé mint hátrányos és leghátrányosabb helyzetűek. A fejlettségi besorolás szerint a rétsági kistérség az ország 174 kistérsége közül alulról számítva a 96. helyen van, komplex mutatója: 2,95 Az Észak-magyarországi régió komplex mutatója: 2,49; Nógrád megyéé: 2,51. A kistérségek közül a balassagyarmati 2,96; a pásztói 2,69; a salgótarjáni és szécsényi 2,19; a bátonyterenyei 2,06. (Megjegyzendő: a megyei jogú várossal rendelkező kistérségnél külön számítják a várost és a kistérséget, és azok átlagát veszik figyelembe.) 20

RÉTSÁGI KISTÉRSÉG TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAMJA 2007-2013. A kistérségekhez tartozó települések közül támogatásra jogosult a 240/2006. (XI. 30.) Korm. rendelet szerint két település: Horpács Szátok Mindkét település társadalmi-gazdasági, valamint munkanélküliségi szempontból hátrányos helyzetű. 2.2. Gazdasági szervezetek A kistérség fejlettsége és a vállalkozás-sűrűség, illetve a vállalkozói aktivitás mértéke között szoros összefüggés figyelhető meg. Országosan 2005. végén 1 km 2 -re 13 vállalkozás, régióban 8., Nógrád megyében 6,5, a kistérségben 4,1 jutott. Hasonló különbségeket tapasztalunk az 1.000 lakosra vetített vállalkozások számát tekintve. Országosan 120, régióban 80, a megyében 77, a kistérségben 69. A regisztrált vállalkozások száma a rétsági kistérségben 2005-ben 1.761, ami 1,7%-kal haladja meg az előző évit. Közülük 544 társas, 1.217 egyéni vállalkozás. Az egyes településeket vizsgálva a legtöbb regisztrált vállalkozás: Rétságon (373), Diósjenőn (163), Nagyorosziban (151), Nógrádon (110), Romhányban (179), Szendehelyen (117) van bejegyezve. A társas vállalkozások közül Rétságon 121, Diósjenőn 38, Nagyorosziban 32, Nógrádon 29, Romhányban 53, Szendehelyen 39 található a 2005. évi nyilvántartás szerint. A regisztrált vállalkozások aránya az egyes gazdasági ágak szerint: mezőgazdaság, erdőgazdálkodás 7% kereskedelem, javítás 15% szállítás, raktározás 4% ipar, építőipar 23% szálláshely, vendéglátás 9% egyéb 42% (Egyéb kategóriába tartozók pl. az oktatás, egészségügy, közigazgatás stb. körébe tartozó vállalkozások) A GKM vizsgálata alapján a regisztrált vállalkozásokon belül, a működő vállalkozások aránya 85,4%, ami lényegesen kedvezőbb, mint az országos (74,75%) arány (2003. évi vizsgálat). 21

Nógrád Megyei Területfejlesztési Ügynökség Kht. A foglalkoztatott létszám és árbevétel szerint, legjelentősebb kistérségi székhellyel rendelkező működő vállalkozások: Rétsági székhelyű: AFT Európa Fém Formáló Technológiai Kft. Gibbs-Hungary Die Casting Ipari termelő Kft. SPEKTÍVA 2000 Kereskedelmi és Szállítmányozási Kft. TDK Elektronika Magyarország Kft. Ten Cate Enbi Gumialkatrész-gyártó Kft. Tredegar Film Products Termelő és Kereskedelmi Kft. HI-LEX Hungary Kábelrendszer Gyártó Kft. Berkenyei székhelyű: Berkenye Faluszövetkezet Felsőpetényi székhelyű: AGYAG-ÁSVÁNY Bányászati és Feldolgozó Kft. Nagyoroszi székhelyű: KNAUS TABBERT Magyarország Termelő és Kereskedelmi Kft. WEST-GENIUS Kereskedelmi Szolgáltató Kft. Nézsai székhelyű: FRIGOLAND Hűtő és Kereskedelmi Kft. Romhányi székhelyű: GAMMA-Kerámia Burkolólapgyártó Kft. Korall Csempe Burkolóanyaggyártó és Kereskedelmi Kft. Korall-KERÁMIA Kft. Tolmácsi székhelyű: Nógrádi Erdőkémia Termelő és Kereskedő Kft. A legközelebbi jövőben megkezdi működését Rétságon a TDK felszabadult üzemi épületében a HelioGrid Magyarország Napelemgyártó Kft. 22

RÉTSÁGI KISTÉRSÉG TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAMJA 2007-2013. 2.3. Ipar A XX. század második feléig a kistérség meghatározó gazdasági ágazata az agrárium volt. Az ipar jelenléte Romhányra (cserépkályha, csempe) és Felsőpetényre (ásványbánya) korlátozódott. A 70-es években indult ipartelepítés eredményeként létesült több üzem Rétságon, Tolmácson vegyipari üzem, Nagyorosziban cipőüzem. A 80-as évek közepétől, a gazdasági leépülés a rétsági kistérséget is érintette. Az építőanyagok iránti kereslet visszaesése súlyosan érintette a romhányi kerámiagyártást, a felsőpetényi ásványbányászatot. Az egyéb üzemek is csökkentették a termelést, majd több meg is szüntette a gyártást. A külföldi tulajdonú tőke a rendszerváltást követően legkorábban Nagyorosziban jelent meg, 1992-ben a Knaus lakókocsigyár választotta telephelyéül a települést. 1994-ben a japán TDK kezdte meg üzemének felépítését Rétságon. Nógrád megyében elsőként Rétságon kezdődött meg zöldmezős ipartelepítésre alkalmas terület előkészítése, mely 1997-ben nyerte el az Ipari Park címet. A megyei felzárkóztatási program pályázati rendszere hozzájárult, hogy a következő években multinacionális cégek sora létesített üzemet Rétságon. Vác felől a megyébe érkezők számára impozáns képet mutatnak az ipari parkban működő cégek AFT Europa, Gibbs, Tredegar, TDK, stb. építészetileg is elegáns megjelenésű üzemi épületei. Romhányban ismét erős a kerámiaipar, míg Nagyorosziban a lakókocsigyártás fejlődik. Új tulajdonossal a Felsőpetényi Anyag- és Ásványbánya stabilizálta helyzetét. Összegezve: a megye iparszerkezetében, területi elhelyezkedésében az elmúlt tíz évben történt változások a legkedvezőbben a rétsági kistérséget érintették. Az eredmény több tényező együttes hatásaként jött létre: Kedvező földrajzi elhelyezkedés a főváros jó elérhetősége nemzetközi főút halad át a kistérségen Kedvező ipartelepítési lehetőség nem alakultak ki ipari romok, melyek felszámolása nehézkes és költséges lett volna az időszak elején elkezdődött zöldmezős ipari park létesítése Kedvező humán tényezők az önkormányzatok kezdeményezték és támogatták a működőtőke letelepedését 23

Nógrád Megyei Területfejlesztési Ügynökség Kht. a megyei felzárkóztatási program jó kereteket és támogatási feltételeket biztosított. Romhányban a tradicionális kerámiagyártás tudott igazodni a megváltozott piaci körülményekhez. Rétságon ugyan felszámolásra kerültek egyes a 60-as évek vidéki ipartelepítése keretében létesített vállalkozások, azonban betelepült számos külföldi érdekeltségű cég, melyek nem csupán munkaalkalmat teremtenek, hanem új munkakultúrát is meghonosítanak. 2.4. Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás A kistérség mezőgazdasági termelésre való alkalmasság alapján három mikrokörzetre osztható fel: A kistérség mezőgazdasági termelésre való alkalmasság alapján három mikrokörzetre osztható fel: Börzsöny-Naszály vidék, Nógrádi-medence déli része, 24

RÉTSÁGI KISTÉRSÉG TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAMJA 2007-2013. Cserhát-vidék nyugati része. A Börzsöny- Naszály vidéki mikrokörzet (Diósjenő, Nógrád, Berkenye, Szendehely, Nőtincs, Ősagárd, Keszeg, Nézsa, Nógrádsáp) természetföldrajzi adottságai, talajviszonyai, klimatikus tényezői alapján kiemelten alkalmas bogyósgyümölcs, továbbá csonthéjas gyümölcsök és alma termesztésére. Szendehelyen számottevő a szőlőtermesztés. A Nógrádi-medence (Rétság, Horpács, Pusztaberki, Borsosberény, Nagyoroszi, Tolmács, Bánk, Tereske, Szátok, Romhány) 14-17 AK/ha értékű területe alkalmas versenyképes árunövény-termesztésre, szarvasmarha- és sertéstenyésztésre. A Cserhát-vidék (Szente, Kétbodony, Kisecset, Legénd, Alsópetény, Felsőpetény) mezőgazdasági adottságai kedvezőtlenek. A rendelkezésre álló adatok szerint a kistérség területének 44%-a erdő, 36,8%-a szántó, 10,4%-a legelő. A szántóföldi növénytermesztésben meghatározó az őszi búza, tavaszi árpa, kukorica, repce, napraforgó és burgonya. Összes terület: 53 300 ha Rétsági kistérség földterületi kimutatás (adatok hektárban) Ebből: Zárt kert Összesen gyümölcs 890,0 151,0 1 041,0 kert 0,3 152,0 152,3 25

Nógrád Megyei Területfejlesztési Ügynökség Kht. szántó 14 247,0 77,0 14 324,0 szőlő 146,0 113,0 259,0 legelő 3 319,0 140,0 3 459,0 rét 873,0 8,0 881,0 összesen 19 475,3 641,0 20 116,3 erdő 18 354,0 26,0 18 380,0 nádas 4,0 0,3 4,3 összesen 18 358,0 26,3 18 384,3 művelésből kivett 2 407,0 28,0 2 435,0 Mindösszesen 40 240,3 695,3 40 935,6 Forrás: megyei földművelésügyi hivatal A kistérség legjellemzőbb növénykultúrája a bogyósgyümölcs, melynek összes területe meghaladta a 400 hektárt. Az utóbbi időben a nyomott felvásárlási árak miatt jövedelmezősége romlott, ezért a termesztési hajlandóság visszaesett. A termesztők és felvásárlók viszonya egyre kiélezettebb. A termelési szerkezetváltás során jelentős gyümölcstelepítések alma, szilva, meggy történtek. Az öntözhető területek mennyisége 207 ha, jelenleg a ténylegesen öntözött terület azonban csupán 72 ha. A gyümölcs feldolgozására, tárolására hűtőházak létesültek. A rendelkezésre álló kapacitás közel ötezer tonna, azonban az igény csökkenése kapacitásfelesleget okozott, a nézsai hűtőház technológiája rekonstrukciót igényel. A 2000. évi felmérés szerint a kistérség gazdálkodóinak gép- és eszközállomány jelentősen meghaladja a megyei, régiós és országos átlagot. Az 1000 hektár mezőgazdasági területre jutó traktor a gazdálkodó szervezeteknél 15 db, az egyéni gazdaságokban 64,8 db. (Ugyanez a megyében 7,8 illetve 41,9; a régióban 9,7 illetve 36,2; az országos adat 11,1 illetve 42 db.) A kombájn- és ekeállomány a gazdálkodó szervezeteknél 6,8 és 9,5 db, az egyéni gazdaságokban 3,6 és 35 db. Ezek az értékek is meghaladják az összehasonlító adatokat. Az állattenyésztés területén az 1980-as évek közepétől a nagyüzemekben tragikus méretű vagyonfelélési folyamat indult el. A kilencvenes évek közepére a megye állatállománya egykori csúcsteljesítményének egyhatodára zsugorodott. Több szakosított szarvasmarha telep felszámolásra került. A következő években szerény növekedés kezdődött, majd az utóbbi években kisebb ingadozással az állatállomány mennyisége nem változik. A mellékelt táblázatok (lásd: Függelék) jelzik az állatállomány összetételének megyei és kistérségi adatait a 2000. márciusi és idei állapota szerint. Ez idő alatt a kistérségben nőtt a szarvasmarha-, a juh-, a nyúlállomány, egynegyedére csökkent a sertésállomány és drasztikusan csökkent a tyúkfélék száma. 26

RÉTSÁGI KISTÉRSÉG TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAMJA 2007-2013. A kistérség erdősültsége meghaladja a megyei átlagértéket. Az erdőterület 37%-a magán-, 63%-a állami tulajdonban van, melynek kezelője az Ipoly-Erdő ZRT. A legnagyobb erdőterülettel rendelkező községek: Diósjenő 2.728 ha Nagyoroszi 1.470 ha Nógrád 1.370 ha Alsópetény 1.237 ha Romhány 1.094 ha A magas erdősültség ellenére a gyenge termőhelyi adottságok és a kedvezőtlen fafajösszetétel miatt az erdőgazdálkodás jövedelmezősége szerény. A kistérségben meghatározó az akác (27%), a tölgy (24%), és a cser (23%) aránya. Kedvezőek a feltételek a gazdag vadállomány részére. Az összesen 38 062 ha vadászható területen a vadászható nagyvadak becsült száma: gímszarvas közel 700, őz 750-790, muflon 45-50, vaddisznó 720-800. 2.5. Idegenforgalom A rétsági kistérség, természeti és történelmi adottságai alapján alkalmas lehetne arra, hogy a jelenleginél jóval nagyobb arányban részesüljön az idegenforgalomból származó bevételekből. Ennek azonban akadálya, hogy kevés a jól eladható attrakció, alacsony a magasabb minőségű kereskedelmi szálláshelyek száma. 2.5.1 Statisztikai adatok a 2005. évi KSH évkönyvből A rendelkezésre álló kereskedelmi szálláshelyek férőhelyszáma 748, ezer lakosra vetítve 29 (megyei átlag: 19), azonban az egy férőhelyre jutó vendégéjszakák száma csupán 19, amely még a nagyon alacsony megyei átlagtól (26) is jóval elmarad. A vendégek közül a külföldiek aránya 16,7% (megyei átlag: 8,2%). Az átlagos tartózkodási idő 2,2 éjszaka (megyei átlag: 2,4). Magánszállás férőhely: 205; 8 fh/1.000 lakos. E kategóriában a kihasználtság lényegesen magasabb, 136 vendégéjszaka/szálláshely. Az átlagos tartózkodási idő 3,4 éjszaka, a külföldi vendégek aránya: 13%. 27

Nógrád Megyei Területfejlesztési Ügynökség Kht. 2.5.2 Épített és természeti értékek A kistérség különösen gazdag az épített és természeti értékekben. A Duna-Ipoly Nemzeti Park részeként, több mint ötezer hektár áll országos védelem alatt. A kistérségből érintett települések: Borsosberény, Diósjenő, Nagyoroszi, Nógrád Erdőrezervátum Diósjenő külterületén fekvő Pogány-rózsás (396,4 ha) Ex lege védett barlangok: Diósjenő, Nagyoroszi, Nógrád, Nézsa, Felsőpetény, Romhány; védett földvárak: Alsópetény, Diósjenő, Legénd, Nézsa, Nógrád, Nógrádsáp, Rétság, Tereske, Tolmács településeken. Ezen túl számos, helyi védettségű természeti érték található. A kistérségben több természetes tó is található (Bánkon, Diósjenőn, Kétbodonyban). Az utóbbi években több, többfunkciós tározó tavat hoztak létre, melyek közül legnagyobb a közel 40 hektáros vízfelületű nőtincsi tó. Védett építészeti értékek: I-II. kategóriába sorolt építészeti emlékek: Várak: Nógrád, Drégely Kastélyok, kúriák: Alsópetény: Keszeg: Nézsa: Romhány: Prónay-kastély és kiskastély Huszár-Purgly-kastély Reviczky-kastély Prónay-kastély Templomok: Alsópetény: Nagyoroszi: Nógrád Nógrádsáp: Nőtincs: Szente: Tereske: Római katolikus templom Római katolikus templom Római katolikus templom és plébániaház Római katolikus templom Római katolikus templom Római katolikus templom Római katolikus templom Egyéb: 28

RÉTSÁGI KISTÉRSÉG TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAMJA 2007-2013. Alsópetény: Nézsa Romhány Szendehely Werbőczy emlékoszlop, harangtorony, sírkövek Kálvária-szobrok, Szt. Anna-kápolna Kőhíd és Nepomuki Szent János-szobor Kőhíd és Nepomuki Szent János-szobor Fentieken túl számos további védett épület és építmény is gazdagítja a kistérséget. (lásd: Függelék) A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal 3 helyszínt nyilvánított műemléki környezetté (Keszeg, Nógrádsáp, Tereske). 2.5.3 Turisztikai kínálat A statisztikai mérés nem terjed ki az egynapos látogató turizmusra, ami a tapasztalatok szerint igen jelentős. Budapestről igen sokan keresik fel a térség településeit, rendezvényeit, történelmi emlékhelyeit. Erre alapozva, folyamatosan nő a minőségi szolgáltatást nyújtó vendéglátóhelyek száma. Legnagyobb tömegeket vonzza a Bánki Nyár rendezvénysorozat, mely június elejétől augusztus végéig zajlik. Kiemelt eseménye a Louis Amstrong Jazzfesztivál és a Nemzetközi Folklór Fesztivál. Egyre nagyobb érdeklődésre tartanak számot a hagyományőrző rendezvények, melyeket a kistérség szinte valamennyi településén megrendeznek. megemlítendő a Berkenyén június végén megrendezésre kerülő Málnafesztivál, az augusztus végi kétbodonyi Szilvaszombat, az októberi diósjenői Dió Fesztivál. Felsőpetényben az evangélikus egyház, illetve a baptista közösség rendez ifjúsági találkozót. A kistérségben nem terjedt el a falusi turizmus, mert a lakosság egy-két kivételtől eltekintve nem vállalja fel az ezzel járó kötöttségeket, de szinte minden településen található a bakancsos turizmus igényének megfelelő szálláshely. Több településen található magasabb igényt kielégítő, folyamatosan fejlődő fogadó, panzió, melyek jelentős forgalmat bonyolítanak le. Jelenleg a kistérségben összesen 1.333 eltérő minőségű férőhely áll rendelkezésre. Tizenegy településen található helytörténeti kiállítás, nemzetiségi tájház, emlékszoba. Irodalmi kiállítóhely a Horpácson álló Mikszáth Kálmán Emlékmúzeum, illetve Nagyorosziban a Szabó Endre emlékkiállítás. 29

Nógrád Megyei Területfejlesztési Ügynökség Kht. Az aktív turizmus lehetősége folyamatosan bővül, nyolc helyen biztosított a lovaglás, sétakocsizás, hét településen a horgászat. Lehetőség van vadászatra, mivel a kistérség vadállománya gazdag. A történelmi múlt iránt érdeklődők megtekinthetik a nógrádi és drégelyi várromokat, a romhányi csata színhelyét. 2.6. Külföldi érdekeltségű vállalkozások Nógrád megye minden mutató tekintetében nagyon szerény mértékben részesül a külföldi működő tőkéből. (Az Észak-Magyarországi régió is hasonlóan a vállalkozások számát tekintve az országos érték 2,8%-át, a befektetett tőke vonatkozásában csupán 6,2%-át bírja) A megyében az utóbbi öt évben a részben vagy teljesen külföldi tulajdonban lévő vállalkozások száma 159-ről 122-re csökkent, a külföldi saját tőke ugyanakkor 23.242 millió Ft-ról 55.653 millió Ft-ra, az egy vállalkozásra jutó tőkerész 131 millió Ftról 336,14 millió Ft-ra nőtt. Relatíve legkedvezőbb mutatóval a rétsági kistérség rendelkezik a külföldi tulajdonú vállalkozások számát tekintve. Az ezer lakosra jutó 11 vállalkozás a régióban a 2. legmagasabb érték és közel kétszerese a régió átlagának. A vállalkozások tőkeerejét tekintve, a részesedés lényegesen szerényebb, ettől függetlenül a külföldi tulajdonú cégek meghatározó jelentőségűek a kistérség gazdasági életében. 2.7. Jövedelmek 2005. évi KSH kimutatás szerint, az 1.000 lakosra jutó személyi jövedelmi adót fizetők száma: 421 fő (megyei átlag: 394 fő). Az egy állandó lakosra vetített személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem 551.862 Ft (megyei átlag: 496.724 Ft). A kistérség jövedelmi helyzetére utal az épített lakások lakosságszámra vetített aránya, valamint az épített lakások alapterülete. 2000-2005. között éves átlagban a tízezer lakosra vetített épített lakások száma: 22,42 (megyei átlag: 14,81). Az épített lakások átlagos területe 116,3 m 2 (megyei átlag: 94,3 m 2 ). Személyi jövedelemadó, épített lakások 2000 2005 2000. 2001. 2002. 2003. 2004. 2005. 30

RÉTSÁGI KISTÉRSÉG TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAMJA 2007-2013. Személyi jövedelemadót fizetők száma ezer lakosra vetítve Személyi jövedelemadó alapot képező átlagos jövedelem Tízezer lakosra vetített lakások száma 419 396 431 432 411 421 305 448 336 526 432 680 487 410 501 790 551 862 33 22,1 21,3 28,6 29,8 21,7 Épített lakások átlagos alapterülete 104,9 98,4 118,0 112,6 115,8 143,3 Forrás: KSH 3. Humán infrastruktúra 3.1. Egészségügy, szociális ellátás A kistérség lakóinak kórházi ellátását a salgótarjáni (súlyponti) kórház mellett a balassagyarmati és váci kórházak biztosítják. Járóbeteg szakrendelés Rétságon van. Háziorvos és házi gyermekorvos a kistérségben 18 Rétságon 4, Romhányban 3, Diósjenőn és Nőtincsen 2-2, Alsópetényben, Borsosberényben, Nagyorosziban, Nézsán, Nógrádon, Nógrádsápon és Tereskén 1-1 praktizál. Az egy orvosra jutó lakosok száma 1.429, ami kedvezőbb mind a megyei (1.615 fő), mind a régiós (1.607 fő) átlagtól. Diósjenőn vállalkozói alapon dialízis központ működik. Mentőszolgálat Rétságon van. Közforgalmi gyógyszertár öt helyen Rétságon, Romhányban, Diósjenőn, Nagyorosziban és Nézsán működik. A személyes gondoskodást nyújtó, idősek ellátását szolgáló férőhelyek száma a 60 éves és annál idősebb lakosokra vetítve 22/1.000 fő, ami megfelel a megyei átlagnak. Szociális otthoni férőhely mindössze 3/1.000 fő, ami a régióban a legalacsonyabb arány. A szociális étkeztetés minden településen biztosított. Idősek bentlakásos otthona 16 fővel Romhányban (bővítését tervezik 4 férőhellyel), idősek napközi otthona Diósjenőn, Nógrádon, Romhányban működik. Emelt szintű idősek otthona valósult meg vállalkozói tőkével 130 férőhellyel Alsópetényben. Legénden, Pusztaberkin idősek klubja működik. Több településen tervezik öregek bentlakásos otthona létesítését önkormányzati, más helyeken vállalkozói alapon. Az állami normatíva változása miatt azonban a fejlesztések működtetése alapos megfontolást igényel. Ugyanakkor a kistérség földrajzi 31

Nógrád Megyei Területfejlesztési Ügynökség Kht. elhelyezkedése, természeti környezete, mikroklímája és az idősek számának folyamatos növekedése indokolja, hogy komolyan foglalkozzanak új otthonok építésével. Nem elhanyagolható szempont, hogy ezek a fejlesztések jelentős foglalkoztatásbővítést is eredményeznek. A megyei önkormányzat fenntartásában, részben megyei, részben országos ellátási területtel értelmi fogyatékosok, illetve siket értelmi fogyatékosok tartós bentlakásos intézménye (dr. Göllesz Viktor Rehabilitációs Intézet és Ápoló Gondozó Otthon) működik Diósjenőn 182 férőhellyel. 3.2. Közép- és alapfokú oktatás A KSH 2005. évi évkönyve szerint a kistérségben az ezer lakosra jutó általános iskolai tanulók száma 74 (megyei átlag 86). Általános iskolai feladatellátási hely 18. A kistérségben az alábbi iskolatársulások működnek: Borsosberény Horpács Pusztaberki Nézsa Keszeg Legénd Nőtincs Felsőpetény Ősagárd Rétság Tolmács Romhány Szente Kétbodony Kisecset Tereske Szátok Nagyoroszi Borsosberény A helyszíni látogatásokon kapott információ szerint, a gyermeklétszám csökkenése, a normatív támogatás szigorítása nyomán további összevonások történtek, illetve várhatók. Középfokú oktatási intézmény nem működik, a diákok többnyire a balassagyarmati és váci középiskolákba utaznak. Kihelyezett gimnáziumi oktatás folyik Rétságon egy-egy nappali, illetve esti tagozatos osztállyal. Nógrádsápon két tanteremben szakképzés indult. Óvoda 13 településen működik, a férőhelyek kihasználtsága a régióban a legalacsonyabb, mindössze 79 gyermek/100 férőhely (2004. évi adat). A megyei önkormányzat működteti a felsőpetényi nevelőotthont, ahol 40 óvodás és iskolás korú gyermek neveléséről gondoskodnak, valamint Szátokon az általános iskolát, készségfejlesztő speciális szakiskolát és diákotthont, mely a pásztói székhelyű gyógypedagógiai intézet tagintézménye. Szociális ellátás, egészségügy, oktatás 2000 2005 2000. 2001. 2002. 2003. 2004. 2005. Idősek klubja férőhelyeinek száma, 31 29 28 25 24 22 32

RÉTSÁGI KISTÉRSÉG TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAMJA 2007-2013. ezer 60 éves és idősebb lakosra vetítve Egy háziorvosra és házi gyermekorvosra jutó lakosok száma Járóbeteg szakellátás rendelési órák száma, ezer lakosra vetítve 1 387 1 433 1 438 1 435 1 433 1 429 7 8 8 7 7 289 Közforgalmú gyógyszertár 5 5 5 5 5 5 Általános iskolai feladatellátási hely 20 20 19 18 18 18 Gimnáziumi feladatellátási hely 2 1 1 1 1 1 Szakközépiskolai feladatellátási hely 1 0 Forrás: KSH 3.3. Közművelődés Települési könyvtár szinte minden településen található, több helyen a szolgáltatást a megyei mozgó könyvtári rendszer biztosítja. Művelődési ház van Rétságon, Romhányban, Nőtincsen, Borsosberényben, Keszegen, Nézsán, Nógrádon, Nógrádsápon, Alsópetényben, Szentén, Berkenyén, Kétbodonyban. Nagyorosziban a létesítményt a honvédség működtette, jelenleg már az önkormányzat tulajdonában van. Klubkönyvtár, ifjúsági klub Felsőpetényben, Pusztaberkin, Szátokon, Tereskén, faluház Tolmácson található. A művelődési házak egy része 20-30 évvel ezelőtt, az akkori igényeknek megfelelően épült, és mára korszerűtlenné vált. Ezek állapota leromlott, működtetésük alig biztosítható. Átgondolást igényel, hogy milyen beavatkozások szükségesek azok megfelelőségének újrateremtéséhez. Bánkon a nyári hónapokban a víziszínpad nyújt fellépési lehetőséget. A létesítmény a 80- as évek közepén épült, és mára szükségessé vált a korszerűsítése, ülőhelyek cseréje, stb. 3.4. Önkormányzat, közigazgatás, egyházak, civil szervezetek A kistérség valamennyi településén választott önkormányzat működik. A 2006. évi helyhatósági választások nyomán több helyen kisebbségi önkormányzatok alakultak. szlovák önkormányzat 7 településen Alsópetény Bánk Felsőpetény Legénd Nógrádsáp Pusztaberki 33

Nógrád Megyei Területfejlesztési Ügynökség Kht. Rétság (szükséges létszám hiányában nem tudott megalakulni a nézsai) német önkormányzat 2 településen Berkenye Szendehely cigány önkormányzat 10 településen Alsópetény Borsosberény Diósjenő Legénd Nagyoroszi Rétság Romhány Szátok Szendehely Tereske A hatósági feladatokat körjegyzőség keretében látják el: Nagyoroszi Horpács Nőtincs Felsőpetény Ősagárd Berkenye Nógrád Romhány Kisecset Kétbodony Szente Nógrádsáp Legénd Patak Hont Pusztaberki A tervek szerint, belátható időn belül további körjegyzőségeket alapítanak: Alsópetény Romhány Tolmács Bánk Mivel a költségvetési ösztönzők egyértelműen a társulást preferálják, célszerű lenne további településeken is, a körjegyzőség létesítését átgondolni. 34

RÉTSÁGI KISTÉRSÉG TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAMJA 2007-2013. 2004. szeptemberében létrejött a Rétság Kistérség Többcélú Társulása a fejlesztési feladatok és más ellátási kötelezettségek közös megszervezésére. Feladatköre folyamatosan bővül, ezért indokolt a működési feltételeinek javítása. A foglalkoztatási szolgálat Rétságon kirendeltséget működtet, új székháza a közeljövőben kerül átadásra. A történelmi egyházak közül a kistérségben a katolikus és az evangélikus egyház jelenléte meghatározó. Nagyobb baptista közösség él Felsőpetényben. A helyszíni interjúk szerint, a települési önkormányzatok és az egyházak kapcsolata mindenütt korrekt, néhány településen különösen jó. A civil szervezetek jelenléte az egyes településeken eltérő, de számuk nő. Több helyen működik polgárőrség, faluszépítő egyesület, nemzetiségi hagyományőrzők, sportegyesületek, stb. Több településnek van országhatáron átnyúló önkormányzati kapcsolata. 3.5. Partnerség A jövő szempontjából különösen fontos, hogy a kistérségi szereplők, önkormányzatok, gazdasági szervezetek, egyházak, civil szervezetek mennyire képesek egymással együttműködni. A helyszíni látogatások során, ennek megismerését különösen fontosnak tekintettük. A kapott információk alapján, az együttműködési hajlandóság jónak mondható. Részletesen: A települési önkormányzatok között (egy kivételtől eltekintve) feszültséget nem érzékeltünk. Ezt támasztja alá, hogy bővül a körjegyzőségek száma, az alapfokú oktatási intézmények összevonása. Több helyen kaptunk információt arról, hogy a gazdasági szervezetek segítenek közösségi feladatok megvalósításában. Több helyen említették az Ipoly Erdő Zrt. feladatvállalását. Bánkon a Tó Hotel vállalja a Dzsesszfesztivál megrendezését, stb. Az egyházakkal és vallási közösségekkel a kapcsolat jó. Néhány polgármester világi tisztséget is betölt az egyházközségekben. A civil szervezetek közreműködnek a közrend védelmében, a települési értékek megóvásában, a kulturális értékek épülésében. Jelenlétük és tevékenységük nélkülözhetetlen. A kisebbségi önkormányzatok fontos feladatot látnak el. A roma lakosság jelenléte általában problémát nem jelent, mindössze két helyen találkoztunk feszültséggel. 35

Nógrád Megyei Területfejlesztési Ügynökség Kht. Nem találkoztunk olyan véleménnyel, ami a szomszédos kistérségekkel bármilyen feszültségre utalt volna, ugyanakkor a jelenlegi regionális besorolás változatlanul vitatott. A kistérség déli részén lévő települések Váchoz való kapcsolata a földrajzi közelség következménye. Hasonlóan élő a szomszédos falvak kapcsolata is. Pl. Keszeg és Penc óvodatársulást hozott létre. A kistérség északi részén erőteljesebben érvényesül Balassagyarmat vonzó hatása, illetve a két kistérségbe tartozó szomszédos települések kapcsolata. Pl. Pusztaberki-Hont-Patak körjegyzőség. Más területeken gyermekjóléti és szociális szolgáltatás, kommunális hulladékok kezelése, turisztika (lásd: Sugárkankalin Egyesület) is élő kapcsolatok vannak. A kistérség LEADER csoportjainak együttműködése átnyúlik a kistérség határain. Kevésbé jelenik meg a szobi kistérség településeivel való kapcsolat, aminek valószínűsíthető oka a Börzsöny hegység, mint markáns térszerkezeti elem. 4. Műszaki infrastruktúra ellátottság 4.1. Közlekedés 4.1.1 Közúti közlekedés A gyorsforgalmi és főúthálózati rendszer észak-déli irányú 2. számú elsőrendű főútvonala köti össze Rétság kistérséget a fővárossal és Balassagyarmat kistérségen keresztül Szlovákiával, melyen igen magas 10.000 E/nap a gépjármű forgalom. Az összekötő utak a Rétsági és Balassagyarmati kistérség között megfelelő kapcsolatot teremtenek, a kistérség és a megye déli része azonban főúthiányos, a régió-központ elérhetősége körülményes. A településeket, illetve településrészeket összekötő utak kiépítettsége és minősége erősen változó. Az önkormányzati utaknál problémát jelent, hogy a szennyvízcsatorna-hálózat építést követően az útburkolat helyreállítások minősége elmaradt a kívánatostól. (A közúthálózat műszaki problémáit mutatja, hogy a kistérségi projektgyűjtés jelentős hányadát az útépítési javaslatok képezték.) A kistérségben az állami kezelésű közúthálózat hossza közel 131 km, melyből 26 km a 2 sz. főközlekedési út. Összevont minőségi mutatók alapján vizsgálva: 20,7% megfelelő, 33,9% tűrhető, 45,5% nem megfelelő vagy rossz állapotú kategóriába tartozik. Az önkormányzati utaknál az utóbbiak aránya meghaladja az 50%-ot. 36