A FOGLALKOZTATÁSI PAKTUM LÉTREHOZÁSA A HEGYHÁTI KISTÉRSÉGBEN C. PROJEKTHEZ KAPCSOLÓDÓ SZOLGÁLTATÁSOK ELVÉGZÉSE (HIVATKOZÁSI SZÁM: ROP-3. 2. 1.-2004-09-0005/32) A VASI HEGYHÁT FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIÁJA 2007-2013 TÁRSADALMI EGYEZTETÉSI VÁLTOZAT! KÉSZÍTETTE: A HEGYPÁSZTOR KÖR ÉS A NYUGAT-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT MEGBÍZÁSÁBÓL A BFH EURÓPA KFT. 2007. NOVEMBER 23.
TARTALOMJEGYZÉK 1. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ...3 2. A STRATÉGIA JÖVŐKÉPE, ALAPELVEI, CÉLRENDSZERE... 4 3. A STRATÉGIA PRIORITÁSAI ÉS INTÉZKEDÉSEI...7 3.1. PRIORITÁS: MUNKAHELYTEREMTÉS ÉS A KÖZÖSSÉGI KÖZLEKEDÉS FEJLESZTÉSE...7 3.1.1. intézkedés: Helyi munkahely-teremtési és vállalkozásfejlesztési akciók támogatása a hagyományos ágazatokban.... 10 3.1.2. intézkedés: A szociális gazdaság fejlesztése... 11 3.1.3. intézkedés: Az alternatív munkavállalási formák meghonosítását célzó kezdeményezések támogatása....12 3.1.4. intézkedés: Kistérségi közösségi közlekedésszervezés megvalósítása.... 13 3.2. PRIORITÁS: A MUNKAVÁLLALÓK FOGLALKOZTATHATÓSÁGÁNAK NÖVELÉSE... 14 3.2.1. intézkedés: A közoktatás és szakképzés személyi és tárgyi feltételeinek javítása, az intézményi struktúra korszerűsítése, a kulcskompetenciák fejlesztése....17 3.2.2. intézkedés: A felnőttképzés-szervezési kapacitás kialakítása.... 18 3.2.3. intézkedés: Az álláskeresők, a munkavállalók és a munkaadók igényeinek megfelelő képzések indítása....19 3.2.4. intézkedés: Támogatott munkaerő-piaci képzéseket tartalmazó projektek indítása, az információk eljuttatása az érintett célcsoportokhoz....21 3.3. PRIORITÁS: A HÁTRÁNYOS HELYZETŰ RÉTEGEK ESÉLYEGYENLŐSÉGÉNEK MEGTEREMTÉSE... 22 3.3.1. intézkedés: Női vállalkozások létrehozását támogató képzési és tanácsadási program működtetése.. 24 3.3.2. intézkedés: Munkaerő-piaci diszkrimináció megszüntetésére irányuló programok indítása....25 3.3.3. intézkedés: Tartós munkanélküliek komplex munkaerő-piaci integrálása.... 26 3.3.4. intézkedés: A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók iskolai helytállásának támogatása, munkaerőpiaci integrációjának ösztönzése.... 27 3.4. PRIORITÁS: A FOGLALKOZTATÁSI PARTNERSÉG-ÉPÍTÉS... 29 3.4.1. intézkedés: Foglalkoztatási partnerség-építés és a foglalkoztatási paktum menedzsmentjének szervezeti és infrastrukturális hátterének megteremtése....30 3.4.2. intézkedés: Közösségfejlesztés, a civil szervezetek foglalkoztatási kapacitásának növelése...32 3.4.3. intézkedés: Kistérségi és regionális partnerségi kapcsolatok kiépítése a foglalkoztatási együttműködések fejlesztése érdekében...33 3.5. PRIORITÁS: TÉRSÉGI INNOVATÍV SZOLGÁLTATÁSOK FEJLESZTÉSE...35 3.5.1. intézkedés: A kistérségi szociális szolgáltatások fejlesztése... 37 3.5.2. intézkedés: Az innovatív munkaerő-piaci szolgáltatások bővítése...38 3.5.3. intézkedés: A hazatérés segítése, a fiatalok térségben maradási feltételeinek javítása... 40 4. FOGLALKOZTATÁSI AKCIÓTERV 2008-2009... 42 5. INDIKATÍV FORRÁSTÉRKÉP... 43 6. A STRATÉGIA MONITORINGJA ÉS ÉRTÉKELÉSE... 48 7. A VÉGREHAJTÁS INTÉZMÉNYRENDSZERE...51 2
1. Vezetői összefoglaló A Vasi Hegyhátat a Nyugat-Dunántúl egyik legkedvezőtlenebb helyzetű kistérségének tartják, amit a statisztikai adatok is alátámasztanak. A foglalkoztatási helyzet javítása érdekében a kistérség elhatározta, hogy létrehozza a foglalkoztatási paktumot, amely a térségi foglalkoztatáspolitika jól bevált eszköze az Európai Unióban. 2007. októberében megtörtént a paktum megállapodás hivatalos aláírása, amellyel kezdetét vette a paktum formális működése is. Létrejött a paktum fő szerveként működő Irányító Csoport, melynek koordinációjában elindult a térség foglalkoztatási stratégiájának megalkotása. Ezen munka nagyrészt a tavaszinyári időszak igényfelmérési, helyzetelemzési eredményeire, és a paktumban tevékenykedő szervezetek tapasztalataira, javaslataira támaszkodik. A stratégia első olvasatának megvitatását követően elkészült a társadalmi egyeztetési változat. Az elkészült stratégia globálisan gondolkozik, figyelembe veszi a térségen kívüli történéseket, folyamatokat, de a lokális szükségletek kielégítését, az észlelt problémák megoldását tűzte ki zászlajául. A paktumban tevékenykedő szervezetek véleménye szerint a stratégia minőségét az fogja bizonyítani, hogy milyen sikerrel tudják a szereplők a benne szereplő célokat elérni. Vajon lesz-e elég erő, akarat, együttműködési hajlandóság a célok eléréséhez szükséges projektek megvalósításához? Sikerül-e megszerezni a forrásokat? A Vasi Hegyhát mint az ország szinte valamennyi térsége sem mentes a személyi és szervezeti ellentétektől. A stratégia sikere érdekében azonban ezeken felül kell emelkedni, és a közös célok elérése érdekében szorosan összekapaszkodva előre tekinteni, mert csak így lehetséges a nehézségek leküzdése. A stratégia szilárd és világos értékrendre, alapelvekre épül, amelyek az örökség, a közösség, a gyermekvállalás, a mobilitás, a személyes fejlődés, az esélyegyenlőség és a felelősség. A stratégiai célok között szerepel a helyi munkahelyek teremtése, a foglalkoztatási célú mobilitás támogatása, az esélyteremtés, a partnerségi kapcsolatok fejlesztése, és egy tanuló kistérség kialakítása. A célok elérése érdekében a stratégia 5 prioritást és 18 intézkedést fogalmazott meg, amelyekhez kapcsolódó projektek előkészítése és megvalósítása már el is indult. A stratégia végleges (legalábbis egy rövid ideig, mivel szükséges az állandó felülvizsgálat) változatának elkészítése előtt fontos egy széleskörű társadalmi egyeztetés megvalósítása, melynek egyik állomása a 2007. november 29-i Foglalkoztatási Fórum és Irányító Csoport ülés. Végül, de nem utolsósorban szeretném megemlíteni a stratégia elkészítésében közreműködő szakértőket, akik a Nyugat-Dunántúli Regionális Munkaügyi Központ részéről Éder Géza, Kámán István, Kiss Gyula, Németh Zsolt, Rodler Tamás, a BFH Európa Kft. részéről pedig Farsang Zoltán és Hollósi Szabolcs voltak. Vasvár-Szombathely, 2007. november 23. Hollósi Szabolcs ügyvezető igazgató BFH Európa Kft. 3
2. A stratégia jövőképe, alapelvei, célrendszere Jövőkép A Hegyhát egy olyan, a korábbi hátrányos helyzetéből kimozduló, fejlődő vállalkozásokkal rendelkező, a partnerségi együttműködésekre nyitott és az esélyegyenlőséget biztosító kistérséggé válik, amely kihasználja az adottságaiban rejlő lehetőségeket. Foglalkoztatás-központú, a helyi jövedelemszerzést és az ingázást egyaránt támogató gazdaságpolitikát valósít meg. A paktum partnerség segítségével több és minőségileg jobb munkahely jön létre. A munkavállalók képességeikkel, tudásukkal, motiváltságukkal képesek lesznek megfelelni a munkaerőpiac igényeinek, kihívásainak, s ezzel hozzájárulnak a vállalkozások fejlődéséhez, továbbá az egyéni és közösségi életminőség javulásához. Alapelvek 1. ÖRÖKSÉG: A foglalkoztatási helyzet javítását célzó intézkedések támaszkodjanak a térség természeti-, épített- és kulturális örökségére (pl. szociális gazdaság típusú kezdeményezések). 2. KÖZÖSSÉG: a programok megvalósításához közösségi erőforrásként kezelje mind a helyben élő, mind az elszármazott aktív embereket, és folyamatosan törekedjék bevonásukra (pl. Hazatérés programok). 3. GYERMEK- VÁLLALÁS: Segítse elő, hogy a gyermekvállalás ténye ne korlátozza az egyének munkaerő-piaci lehetőségeit (különös tekintettel a nők helyzetére), a gyermekvállalás egyre kevésbé nehezítse az egyének és családok anyagi- és társadalmi helyzetét (pl. atipikus foglalkoztatási formák bevezetésével). 4. MOBILITÁS: Tegye lehetővé, hogy a térségben élő egyének mobilitása, - munkához és külső szolgáltatásokhoz való hozzáférése - növekedjék, anélkül, hogy lakóhely váltására kényszerülnének (pl. térségi közlekedésszervezési programok, távmunka- és távszolgáltatás fejlesztés). 5. SZEMÉ-LYES FEJLŐDÉS: a stratégiában megfogalmazott programok segítsék elő az egyének személyes fejlődését, alkalmazkodóképességük növekedését, a munkaerő-piaci igényekhez 6. ESÉLY- EGYENLŐSÉG: A stratégia segítse elő az egyenlő hozzáférést a munkához, a szolgáltatásokhoz és egyéb lehetőségekhez, nemre, korra, társadalmi helyzetre való tekintet nélkül. 7. FELELŐSSÉG: A megvalósításban érintett valamennyi szervezet és egyén felé annak tudatosítása, hogy a térségi célok elérése csak együttműködéssel lehetséges, amelynek során mindenki felelős az általa vállalt feladatok elvégzéséért. 4
illeszkedő képzési programok megvalósulását az élethosszig tartó tanulás jegyében. A foglalkoztatási lehetőségek bővítése helyben, a távol munkát vállalók mobilitásának segítése Az egyenlőtlenségek csökkentése és esélyteremtés A stratégiai célok Aktív partnerségi kapcsolatok kiépítése a foglalkoztatási helyzet javítása érdekében Az élethosszig tartó tanulás meghonosítása a kistérségben A térség mikro- és kisvállalkozásainak fejlesztése, pozíciójuk megerősítése, a pályakezdő fiatalok segítése, az elvándorolt diplomások hazatérésének segítése 1. prioritás: Munkahelyteremtés és a közösségi közlekedés fejlesztése 2. prioritás: A munkavállalók foglalkoztathatós ágának növelése Prioritások/stratégiai programok 3. prioritás: A hátrányos helyzetű rétegek esélyegyenlőségének megteremtése 4. prioritás: A foglalkoztatási partnerség építés 5. prioritás: Térségi innovatív szolgáltatások fejlesztése 1.1. Helyi munkahelyteremtési és vállalkozásfejlesztés i akciók támogatása a hagyományos ágazatokban. 1.2. A szociális gazdaság fejlesztése. 1.3. Az alternatív munkavállalási formák meghonosítását célzó kezdeményezések támogatása. 2.1. A közoktatás és szakképzés személyi és tárgyi feltételeinek javítása, az intézményi struktúra korszerűsítése, a kulcskompetenciák fejlesztése. 2.2. A felnőttképzésszervezési kapacitás kialakítása. 2.3. Az álláskeresők, a munkavállalók és a munkaadók igényeinek megfelelő képzések indítása. Intézkedések 3.1. Női vállalkozások létrehozását támogató képzési és tanácsadási program működtetése. 3.2. Munkaerő-piaci diszkrimináció megszüntetésére irányuló programok indítása. 3.3. Tartós munkanélküliek komplex munkaerőpiaci integrálása. 1.4. Kistérségi 2.4. Támogatott 3.4. A halmozottan 4.1. Foglalkoztatási partnerség-építés és a foglalkoztatási paktum menedzsmentjének szervezeti és infrastrukturális hátterének megteremtése. 4.2. Közösségfejlesztés, a civil szervezetek foglalkoztatási kapacitásának növelése. 4.3. Kistérségi és regionális partnerségi kapcsolatok kiépítése a foglalkoztatási együttműködések fejlesztése érdekében. 5.1. A kistérségi szociális szolgáltatások fejlesztése. 5.2. Az innovatív munkaerő-piaci szolgáltatások bővítése. 5.3. A hazatérés segítése, a fiatalok térségben maradási feltételeinek javítása. 5
közösségi közlekedésszervezé s megvalósítása. munkaerő-piaci képzéseket tartalmazó projektek indítása, az információk eljuttatása az érintett célcsoportokhoz. hátrányos helyzetű (elsősorban roma) tanulók iskolai helytállásának támogatása, munkaerő-piaci integrációjának ösztönzése. 6
3. A stratégia prioritásai és intézkedései A stratégia prioritásai (programjai) rövid- és középtávon valósítják meg a jövőképből levezethető hosszú távon érvényesülő stratégiai célokat. Az egyes prioritások megfogalmazása az alábbi egységes szerkezetet követik: Indoklás: Az adott terület helyzetértékelése, a prioritás szükségességének leírása. Általános célok: A prioritást megvalósító általános célok megfogalmazása. Hatásindikátorok: A prioritás általános hatásait jellemző indikátorok. Intézkedések: A prioritást megvalósító operatív programok leírása az alábbi szerkezetben: Az intézkedés általános célja Az intézkedés rövid leírása, tartalma Célcsoportok Végső kedvezményezettek, partnerek Outputmutatók Lehetséges projektek 3.1. prioritás: Munkahelyteremtés és a közösségi közlekedés fejlesztése Indoklás: Vasvár térsége a rendszerváltást megelőzően sem rendelkezett erős gazdasági potenciállal, hiszen a foglalkoztatottaknak már akkor is közel 50%-a lakóhelyén kívül volt kénytelen munkát vállalni. A gazdasági átalakulást követően a helyzet tovább romlott. A foglalkoztatottaknak már közel 60%-a ingázik, és az arány várhatóan a jövőben sem fog nagy mértékben változni. A települések nagy részén az önkormányzat a legnagyobb foglalkoztató. A kistérség gazdasági térben való elhelyezkedésének alapvonása, hogy Vasvár kistérségi központként kifejtett vonzása mellett a viszonylag közel fekvő Szombathely és Zalaegerszeg, mint (viszonylag) erős vonzást kifejtő gazdasági pólusok gazdasági erőtere is meglehetősen erős hatásokat fejt ki a helyi gazdaságra. A külső kapcsolatokat, kötődéseket illetően ezek mellett Körmend, sőt Sárvár hatása is kimutatható a nyugati, illetve az északkeleti néhány község esetében. Elmondható, hogy a kistérségben a rendszerváltás óta eltelt időszakban az ipar nagymértékben előretört, míg a modern gazdaságokra olyannyira jellemző tercier szektor (szolgáltatások) nagyságrendjét tekintve gyakorlatilag a mezőgazdasággal helyezkedik el egy szinten messze a megyei átlag alatt. Az elmúlt évtizedben, a szociális gazdaságban teremtett fenntartható munkahelyeket a Hegyháti Jóléti Szolgálat Alapítvány és a Hegypásztor Kör. Az Alapítvány magas színvonalú szociális és közösségi szolgáltatásokat nyújt a térségi lakosok számára, és az elmúlt években a térség egyik legnagyobb munkáltatójává nőtte ki magát. A Hegypásztor Kör a térségi innovatív kezdeményezések motorja. Meghatározó szerepe korábban a mezőgazdaságnak volt, majd a könnyűipar súlya erősödött, de 2003-ban a Styl vasvári üzemének bezárásával ez is jelentősen csökkent. A mezőgazdasági tevékenységet folytató gazdálkodók nehéz helyzetben vannak. A mezőgazdaságban foglalkoztatottak aránya a drasztikus csökkenés ellenére a leghátrányosabb helyzetben lévő vasvári kistérségben a legmagasabb, meghaladja a 10%-ot. A termelőszövetkezetekből új típusú szövetkezetté alakult gazdálkodók jellemzőek térségünkre. Az elmúlt években az alkalmazotti létszám folyamatosan csökkent, a szövetkezetek sorra szűntek meg 7
A térségben a lakosság számára végzett szolgáltatások nem fejlődtek kellő mértékben, területileg Vasváron centralizálódtak. A gazdasági nehézségek miatt a kisipari tevékenységet folytató vállalkozók száma alacsony, bár az egyéni vállalkozások aránya nőtt. Az állást vesztettek általában nem válnak főállású vállalkozóvá. A viszonylag magas munkanélküliség és az alacsony bérek miatt kicsi és szűk körű a fizetőképes kereslet, így a szolgáltatások fejlesztésének lehetősége korlátozott. Alacsony az új, induló vállalkozások és cégalapítások száma. Ez a térség elmaradottságára vezethető vissza. Megfelelő infrastruktúra hiányában nem elég vonzó a terület a beruházóknak. A gazdasági átalakulás következményeként Vasvár térségében 1993-ig változó mértékben, de folyamatosan nőtt a munkanélküliség. 1994 évtől fő tendenciaként a csökkenés volt jellemző 2002-ig. Ez a trend a leépítési hullám következtében 2003-ban megváltozott: havonta átlagosan 12,2%-kal növekedett a regisztrált munkanélküliek száma az előző évhez képest. A kedvezőtlen tendencia már kissé visszafogottabban 2004-ben tovább folytatódott. A növekedés üteme megközelítette a 10%-ot, amely aztán 2005-ben még magasabb szintet ért el (18,7%). Ebben az évben a regisztrált álláskeresők átlagos száma újra megközelítette az 1998. évi szintet. A foglalkoztatottak számának csökkenése a térségben volt az egyik legnagyobb mértékű a rendszerváltozást követő időszakban. A vasvári térségében a népességnek kevesebb, mint 40%-a dolgozik. Ezzel egyidejűleg, az öregedő korstruktúra miatt a körzetben nőtt az inaktív keresők aránya. Legalább minden harmadik lakos inaktív kereső. Vas megyében a vasvári térségben legalacsonyabb a gazdasági aktivitás. A tartós munkanélküliség komoly problémát jelent a térségben. Az építőipari szezonális és a közhasznú foglalkoztatáson kívül nagyon kevés mozgás van a munkaerőpiacon. A regisztrált álláskeresők 60-70 %-a férfi. Az alacsony lakosságszám nem vonzza a multikat, minőségi és mennyiségi munkaerőhiány van, alacsony a térségben a megtartó képesség, a minőségi munkaerő elvándorol. A térségi foglalkoztatók nem tartják megfelelőnek a munkaerő állapotát (foglalkoztatottak képzettségét, szaktudását, illetve a motivációjukat sem). A hosszabb távollét után munkát vállaló emberek (pl. tartós munkanélküliek) alkalmazásában negatívak tapasztalatokkal rendelkeznek a munkáltatók. Rugalmatlanok, nehezen vállalják a munkahelyi kötöttségeket, és körükben nagyarányú a lemorzsolódás. A térség egyik legnagyobb problémáját jelenti a munkahelyre jutás megoldása. A foglalkoztatók és foglalkoztatottak számára is komoly problémát okoznak a tömegközlekedési hiányosságok. A helyzetelemzés során elvégzett felmérés is alátámasztotta, hogy a tömegközlekedés alkalmatlan a munkába járás biztosítására, bizonyos településekről emiatt nem tudnak munkát vállalni az emberek (különösen, ha többműszakos munkarend szerint kellene dolgozni). 8
Az autóval közlekedők a tömegközlekedés hiányosságai miatt kényszerből alkalmazzák az egyéni autós közlekedést a munkába járáshoz. Az utazási távolságok növekedésével egyre nő az elégedetlenek tábora a többszöri átszállás, és a napi 2-3, néhány esetben 5-7 órás utazások miatt. A saját gépkocsival munkába járók fele már társsal utazik, és kevésbé fogadnának újabb útitársakat, de az egyedül utazók szívesen társulnának másokkal, és a tömegközlekedési eszközökkel utazók is nagy arányban tennék ugyanezt. Az ingázók nagy része hátrányosnak érzi magát a bejárói státusz miatt, és sok esetben a munkáltató nem téríti meg a bejárás költségeit. A bejárás kellemetlenségei ellenére a munkavállalók inkább az ingázást választanák, mint az alacsonyabb jövedelemmel járó helyi munkahelyeket. A munkahelyválasztás legfontosabb szempontja a bér nagysága, majd a munkahely távolsága. A munkahely minőségi jegyei másodlagosak (rugalmas munkaidő, végzettségnek megfelelő munkahely, műszakrend). Ez a szűk helyi munkalehetőségekkel és az alacsony helyi munkajövedelmekkel magyarázható. A munkáltatók a megfelelő munkaerő alkalmazása érdekében hajlandók több terhet vállalni, az útiköltség mértéke önmagában nem befolyásolja az alkalmazást, sokkal inkább a közlekedési problémák. A térségben hiányos információk állnak rendelkezésre az egyéni közlekedési szokásokról, a tömegközlekedésről és a különböző közösségi szolgáltatók (pl. szociális szolgáltatások) rendszeres mobilitásáról és használt útvonalairól. Az ingázás nagyságrendje és jelentősége ellenére nincs tudatos térségi közlekedésszervezés, nem alakultak ki helyi partnerségek. Az azonos munkahelyre személygépkocsival utazók személyes kapcsolatok alapján szervezik a bejárást. A partnerségi egyeztetések az önkormányzatok és a Volán társaságok közötti menetrend egyeztetésekre korlátozódnak. Általános célok: A munkanélküliség (különös figyelemmel a tartós munkanélküliekre) csökkentése Az inaktívak számának csökkentése, a gazdasági aktivitási ráta növelése Fenntartható, helyi munkahelyek teremtése, különös figyelemmel a szociális gazdaság foglalkoztatási potenciáljának kihasználására. A munkahely-teremtési akcióknál törekedni kell magasabb munkajövedelmet kínáló, minőségi állások létesítésére Az alternatív munkavállalási formák (rugalmas munkaidő, részmunkaidős foglalkoztatás, távmunka, egyéni igényeknek megfelelő munkakörülmények kialakítása) fejlesztése. A munkavállalók térségi mobilitásának segítése, az ingázás minőségének és szervezettségének javítása. Hatásindikátorok: Munkanélküliségi ráta célcsoportonként (%) Foglalkoztatási ráta célcsoportonként (%) Gazdasági aktivitási ráta célcsoportonként (%) Ingázók és helyben dolgozók aránya (%) Szociális gazdaságban foglalkoztatottak száma (fő) Létrehozott munkahelyek száma (db) Ingázás aránya (%) A munkahelyre jutással való elégedettség az ingázók körében (%) 9
Intézkedések: 3.1.1. intézkedés: Helyi munkahely-teremtési és vállalkozásfejlesztési akciók támogatása a hagyományos ágazatokban. Az intézkedés általános célja: A meglévő kis- és középvállalkozások foglalkoztatási és jövedelemteremtő képességének növelése. A vállalkozói kultúra fejlesztése. A vállalkozások együttműködésének ösztönzése. A szolgáltatói szektor fejlesztése. Az intézkedés rövid leírása, tartalma: Az intézkedés keretében célzott vállalkozói tanácsadási, mentorálási és képzési programok valósulnak meg, amelyek révén a vállalkozások piaci pozíciói megerősödnek, megtartják, illetve bővítik a náluk lévő munkahelyeket. A képzési programok között kiemelten kezeljük a vállalkozói kultúra elterjesztését, amelyet az általános iskolai oktatásban is bevezetünk. Azonosítjuk a vállalkozások közötti lehetséges együttműködési területeket, és segítjük ezek elindulását. Igényfelmérés alapján szolgáltatásfejlesztési programot indítunk olyan területeken, amelyre van fizetőképes kereslet, de jelenleg hiányzó szolgáltatás a térségben. A szezonális munkákra szakosodott (pl. építőipar) vállalkozásoknál megvizsgáljuk a profilbővítés lehetőségeit annak érdekében, hogy egész éves foglalkoztatást tudjanak nyújtani. Célcsoportok: Térségi mikro, kis- és középvállalkozások Vállalkozást indítani szándékozó magánszemélyek Végső kedvezményezettek, partnerek: Kamarák Vállalkozásfejlesztési szervezetek Önkormányzatok Cigány kisebbségi önkormányzatok Regionális Munkaügyi Központ Outputmutatók: A képzési programokba bevont vállalkozások száma (db) A tanácsadási programokba bevont vállalkozások száma (db) A vállalkozói kultúra oktatását bevezető iskolák száma (db) Együttműködési programokban résztvevő vállalkozások száma (db) Feltárt szolgáltatási hiányterületek száma (db) A szolgáltatási hiányterületeken elindított új vállalkozások száma (db) 10
Lehetséges projektek: Nem kielégített/látens szolgáltatási szükségletek feltérképezése, és vállalkozásfejlesztési program indítása. Meglévő vállalkozások foglalkoztatás-bővítésének támogatása (tanácsadás, támogatott munkahelyek). 3.1.2. intézkedés: A szociális gazdaság fejlesztése Az intézkedés általános célja: A szociális gazdaság foglalkoztatási potenciáljának kihasználása. A munkanélküliség csökkentése a térségi adottságok kihasználásával. Az intézkedés rövid leírása, tartalma: A térségben meglévő jó példák alapján ösztönözni kívánjuk szociális vállalkozások létrehozását. Ezek a szociális vállalkozások zömében munkanélkülieket alkalmaznak. Az alkalmazás révén az álláskeresők saját munkaerő-piaci helyzetükön javítanak, illetve azon személyek életminőségén is, akik számára szolgáltatásokat nyújtanak (pl. személyes, szabadidős, kulturális, információs, környezetvédelmi, örökségvédelmi stb.). Az alkalmazottak foglalkoztatásához állami támogatást igénylünk, illetve a tevékenységek jellegétől függően a szociális vállalkozások részben önfenntartóvá válnak. Célcsoportok: Álláskeresők Civil szervezetek Végső kedvezményezettek, partnerek: Önkormányzatok Vállalkozásfejlesztési szervezetek Cigány kisebbségi önkormányzatok Hegyháti Jóléti Szolgálat Alapítvány Hegypásztor Kör Regionális Munkaügyi Központ Outputmutatók: Létrejött szociális vállalkozások száma (db) A szociális gazdaságban teremtett munkahelyek száma (db) Lehetséges projektek: Kistérségi civil kapacitásépítés a foglalkoztatás-bővítés érdekében. A szociális gazdaság fejlődési lehetőségeinek feltérképezése és mintaprojektek indítása. 11
3.1.3. intézkedés: Az alternatív munkavállalási formák meghonosítását célzó kezdeményezések támogatása. Az intézkedés általános célja Az atipikus foglalkoztatási modellek terjesztése a munkaadók és munkavállalók, valamint a szociális partnerek körében. Az intézkedés rövid leírása, tartalma: Az intézkedés keretében megvalósul részmunkaidős, állásrotációs programok támogatása, térségi jó példák gyűjtése és megismertetése, a szezonális munkavégzés befejezése után képzési programok és a továbbfoglalkoztatás támogatása. Új munkahelyek teremtése valósul meg az alternatív foglalkoztatási modellek alkalmazásával. Megtörténik a részmunkaidős munkahelyek kialakításának támogatása, állásrotációs projektek ösztönzése. Biztosítani szükséges a folyamatos át-és továbbképzések támogatását, amennyiben a szabadságoltak és a részfoglalkoztatottak, valamint a szezonális munkát befejezők szabadidejüket erre akarják fordítani. Célcsoportok: Térségi munkavállalók, különösen a hátrányos helyzetű rétegek Térségi munkaadók Végső kedvezményezettek, partnerek: Önkormányzatok Szakszervezetek Civil szervezetek Cigány kisebbségi önkormányzatok Regionális Munkaügyi Központ Outputmutatók: Az atipikus modellekkel teremtett új állások száma (db) Az állás-rotációval sikeresen befejezett képzésbe vont dolgozók száma (fő) Az állás-rotációval helyettesítésbe vont munkanélküliek száma (fő) Az elkészült publikációk száma (db) A szezon után képzésbe részesülők száma (fő) Az atipikus foglalkoztatási projektek által indukált képzési programok száma (db) A szezon befejezése után továbbfoglalkoztatottak száma (fő) Lehetséges projektek: Távmunka lehetőségek feltérképezése és létrehozása. A munkáltatók körében szemléletformáló kampány megvalósítása javasolt családbarát munkahelyek kialakítása érdekében. 12
3.1.4. intézkedés: Kistérségi közösségi közlekedésszervezés megvalósítása. Az intézkedés általános célja: A munkavállalók térségi mobilitásának segítése, az ingázás minőségének és szervezettségének javítása. Kistérségi közösségi közlekedésszervezés magyarországi modelljének kidolgozása. Az intézkedés rövid leírása, tartalma: A közösségi közlekedés integrált hálózatszervezésének eszköze az átjárhatóság biztosítása, az egyéni közlekedés és a tömegközlekedés egymásra épülő alágazatainak magas szintű kooperációjára, igényes utaskiszolgálásra és ezekre alkalmas csomópontok létrehozására építve. Az intézkedés a közösségi közlekedési rendszer megvalósításával törekszik a mobilitás biztosítására és ezáltal a versenyképesség, az életminőség és a társadalmi kohézió elérésére. Az intézkedés fő feladata a közösségi közlekedési rendszer elemeinek kombinálása az egyéni közlekedéssel, melynek eredménye egy versenyképes, életminőséget javító és a társadalmi kohéziót erősítő, a növekvő mobilitási igényeknek megfelelő szolgáltatás. Az intézkedésnek meg kell teremtenie azt a hármas információs bázist, ahol a három emberi tényező (utas, szolgáltató és döntéshozó) harmóniája hozható létre. Célcsoportok: Munkavállalók, különösen az ingázók Végső kedvezményezettek, partnerek: Önkormányzatok Munkaadók Közösségi szolgáltatások nyújtó szervezetek Magán fuvarozó társaságok MÁV Volán társaságok Hegyháti Jóléti Szolgálat Alapítvány Hegypásztor Kör Regionális Munkaügyi Központ Outputmutatók Elkészült mobilitási térkép (db) Lezajlott egyeztetések száma (db) Bevont partnerek száma (db) Elindított új közlekedési szolgáltatások száma (db) Lehetséges projektek: Átfogó térségi mobilitási térkép készítése, a meglévő szolgáltatások feltérképezése, illetve a hiányzó szolgáltatási igények felmérése. 13
Kistérségi közösségi közlekedés-fejlesztési modellprojekt megvalósítása (meglévő szolgáltatások összehangolása, új szolgáltatások indítása, egyéni közlekedés-szervezés Internetes támogatása stb.). A releváns szereplők (önkormányzatok, közlekedési társaságok, egyéni közlekedők, szociális szolgáltatók, iskolajáratokat üzemeltetők, autóbuszt/kisbuszt üzemeltető vállalkozások stb.) közötti partnerségépítési akció végrehajtása. Kistérségi közösségi közlekedésszervezési iroda létrehozása a paktum menedzsment bázisán. 3.2. prioritás: A munkavállalók foglalkoztathatóságának növelése Indoklás: A Hegyháti Paktum keretében készült helyzetelemzés megállapította, hogy a vasvári kistérség a rendszerváltást megelőzően sem rendelkezett erős gazdasági potenciállal, s ma ugyanez a helyzet. Mivel a munkavállalók a térségben csak kevesen találnak munkát a foglalkoztatottak több mint 50%-a lakóhelyén kívül kénytelen munkát vállalni. A rendszerváltás óta eltelt időszakban az ipar nagymértékben előretört a térségben, a mezőgazdaság továbbra is őrzi erős pozícióit, míg a modern gazdaságokra olyannyira jellemző szolgáltatási szektor nagyságrendjét tekintve gyakorlatilag a mezőgazdasággal helyezkedik el egy szinten messze a megyei átlag alatt. Ami a foglalkoztatottak gazdasági ágak szerinti megoszlását illeti, az iparban dolgozik a munkavállalók kétharmada, az egyharmada pedig egyenlően oszlik meg a szolgáltató szektor és a mezőgazdaság között. Szorosan kapcsolódik a népesség gazdasági aktivitásához a munkanélküliség helyzete. A megye munkaerő-piaci mutatói alapján megállapítható, hogy az álláskeresők aránya ebben a térségben a legmagasabb. A nem megfelelő munkaerő-kereslet ösztönzi a fiatalok elvándorlását, ezáltal a térség munkaerő-potenciálja tovább csökken, amely a térség fejlődésének egyik akadályozó tényezőjévé válhat. A kistérség népességének iskolai végzettségét részletező adatok vizsgálata sem mutat kedvező képet. A 2001. évi népszámlálás adatai alapján a 7 éven felüli lakosság 22%-a nem rendelkezett az alapfokú iskolai végzettséggel, 8 általános végzett 30%, felsőfokú végzettségű 4 %, a legnépesebb a középfokú (szakmunkás vagy érettségizett) végzettséggel rendelkezők aránya volt: 35%. A kistérségben több mint 10 általános iskola és egy középiskola működik, a közoktatás intézményi struktúrájának korszerűsítése folyamatban van. Iskolák kerülnek összevonásra, oktatási centrumok a mikrotérségi központokban alakulnak ki. Az így létrehozott magasabb létszámú intézmények lehetővé teszik a szakosított (pl. nyelvi, informatikai, matematikai, stb.) oktatást, a jobb személyi és tárgyi feltételek megteremtését. A térség egyetlen középiskolája (Béri Balogh Ádám Gimnázium Posta- és Bankforgalmi Szakközépiskola) Vasváron működik, megyei összevetésben viszonylag alacsony (lakosságszámra és pedagóguslétszámra vetített) diáklétszámmal. A jelenleg 12 osztályos középiskola kialakult nevelési, oktatási, képzési tevékenysége sokrétű, nevelőtestülete magasan képzett szakemberekből áll. Az iskola profilmódosításra és képzési kínálat bővítésére az elmúlt években több lépést tettek, 2000-ben újraindították a gimnáziumi képzést, 2002-ben egy új, közgazdaság szakmacsoportos alapozó oktatást is bevezettek, majd 2003-tól az intézmény ECDL vizsgaközponti minősítést kapott. 14
Ezt követően 2004-től a hagyományos postai képzés mellett új szakmák képzését is felvállalták: logisztikai ügyintéző, európai üzleti asszisztens, 2005-ben megállapodást kötöttek a Budapesti Gazdasági Főiskolával egy felsőfokú szakképzésre, 2006-ban esti tagozaton újra indult a felnőttoktatás. A Savaria TISZK, melynek tagiskolája az intézmény, biztosítja a 8 tagintézmény között az átjárhatóságot az érettségi utáni szakképzésbe. A személyi és tárgyi feltételek az intézmények közötti együttműködésben tovább bővülnek. A régió szakképzési rendszerét is jellemzi az országosan megfigyelhető szétaprózottság, az intézmények nagy száma. Ezért a Humánerőforrásfejlesztési Operatív Program keretében a régióban Zalaegerszegen és Szombathelyen indult el térségi integrált szakképző központ (TISZK) létrehozása. Ennek fő célja a szakképzés hatékonyságának növelése a szakképzési kínálat koordinációjának biztosításával, valamint összehangolt csúcstechnológiát képviselő eszközök beszerzésével és ezek gyakorlati képzésbe integrálásával. A TISZK-ek úgynevezett közösségi funkciókat is ellátnak, amelyek keretében elsősorban tanulóik számára biztosítanak komplex szolgáltatásokat a pályaválasztás és pályaorientáció, karrier tanácsadás területén, de a hátrányos helyzetű fiatalok és családjaik számára is kínálnak külön szolgáltatásokat. Emellett a vállalkozásokkal együttműködve támogatják a gyakorlati képzés (a tanulószerződések) fejlesztését is. A TISZK-ek első generációs hálózatának tagjaként a szombathelyi központú Savaria TISZK Térségi Integrált Szakképző Központ Kiemelten Közhasznú Társaság 2005. tavaszán jött létre. Ennek egyik partner iskolája a vasvári szakközépiskola is. A szakközépiskola belépésével a TISZK megjelent a kistérségben, így a középfokú szakképzésben elkezdődött az a koordináció, amely a közoktatásban is fejlesztéseket eredményez (pl. szervezeti kultúra, oktatás módszertan). A Savaria TISZK-en belüli koordináció, hatással lesz a vasvári középiskola képzési struktúrájára is. Általános tapasztalat, hogy a gazdasági fejlődést, új munkahelyek létrejöttét befolyásolja a rendelkezésre álló munkaerő minősége, képzettsége. Az állítás azonban fordítva is igaz: a képzési hajlandóságot nagyban befolyásolja a térség gazdasági fejlettsége. A felnőttképzésnek (ezen belül a munkaerő-piaci képzésnek) akkor van értelme, ha elérhetővé teszi az egyén számára egy megfelelő munkahely megszerzését. Még a munkanélkülivé vált emberek is kevésbé motiváltak olyan képzések elvégzésére, melyek általános ismereteket nyújtanak, és nem segítik elő közvetlenül az elhelyezkedést. Ebben talán kivétel az idegen-nyelvi képzés (ezen belül is elsősorban az angol nyelv) és a számítástechnikai képzés, mely a kulcskompetenciák fejlesztését szolgálja. Függetlenül attól, hogy a munkavállalók nagyobb része nem a térségben talál munkát, szükséges, hogy a térségben az iskolarendszerű és az iskolarendszeren kívüli felnőttképzési lehetőségei javuljanak, egyszersmind teremtődjenek meg az életen át tartó tanulás feltételei. Az Európai Tanács 2000 márciusában Lisszabonban tartott értekezletének következtetései rámutatnak arra, hogy a tudásalapú gazdaságba és társadalomba való sikeres átmenetnek együtt kell járnia az egész életen át tartó tanulás megvalósítása érdekében tett lépésekkel. Az egész életen át tartó tanulás nem csupán az oktatás és képzés egyik aspektusa. Irányító elvvé kell válnia a tanulás teljes folyamatában mind az oktatási feladatok ellátása, mind az oktatásban való részvétel tekintetében. A térségben élő minden lakos számára egyenlő esélyeket kell biztosítani ahhoz, hogy igazodni tudjon a gazdasági és társadalmi változások támasztotta igényekhez. 15
A gyakorlati megvalósítás elengedhetetlen feltétele a tanuláshoz való általános és folyamatos hozzáférés lehetőségének megteremtése, ami biztosítja az új ismeretek és készségek elsajátítását mindenki számára. Az Európai Tanács megfogalmazta a jelenkorban szükséges általános, szakmai, és társadalmi készségeket: a kulcskompetenciákat, amelyek a munkavállaláshoz szükségesek. Ezek között szerepel az idegen nyelv ismeret, az informatikai jártasság, a vállalkozási ismeretek és készségek, a kommunikációs készség. Az egész életen át tartó tanulást, a változó környezethez való aktív alkalmazkodást, a munkaerő-piaci sikeres részvételt a kistérségben lakó emberek számára is az teszi lehetővé, ha az egyén rendelkezik mindazokkal a kompetenciákkal, amelyek szükségesek a folyamatos tanuláshoz. Az iskolarendszerben országosan alkalmazott kompetenciamérések régióra vonatkozó tapasztalatai a pozitívumok mellett is indokolttá teszik, hogy a kompetenciafejlesztés és a pedagógusok módszertani kultúrájának gazdagítása kiemelt feladat legyen a régió minden kistérségében. Ezért a többcélú kistérségi társulásnak is támogatnia kell a már kifejlesztett kompetencia alapú programcsomagok alkalmazásának elterjesztését mind a mikrotérségi általános iskolákban, mind a kistérség egységes iskolájában. A kistérség minden általános iskolájában el kell érni, hogy a tanulók az angol vagy a német nyelv színvonalas tanulásához hozzáférhessenek. A szakközépiskolában (a sikeres munkába állás és munkavállalás érdekében) folyamatosan biztosítani kell a szakmai ismeretek mellett a szakmai nyelv tanulását angol és német nyelven. A Vasvári Kistérség gazdaságilag fejletlennek tekinthető. Nincs elegendő és megfelelő minőségű munkahely. Ennek következménye, hogy nagyon alacsony a felnőttképzési aktivitás, az egyéni ambíció képzésben való részvételre. Kimutatható az is, hogy a lakosság jelentős részének életszínvonala sem teszi lehetővé a több százezer Ft-os nagyságrendű tanfolyami díjak kifizetését. A helyben szervezett vállalati képzések sem gyakoriak. Nincsenek helyben szervezett vállalati képzések sem. Ennek egyik oka, hogy hiányoznak a térségből a nagy foglalkoztatók, a multinacionális cégek, amelyeknél jelen van a belső képzési szükséglet. Ennek ellenére is fontos, hogy a térségben élők akár a térségben, akár a térségen kívül számukra megfelelő munkahelyhez jussanak akár az által is, hogy rendelkezésre állnak a folyamatos tanulás lehetőségei. Közös érdek, hogy jól felkészült, minőségi munkát teljesítő munkaerő álljon rendelkezésre a kistérségben, ezért átfogó cél az egyének munkavállalói ismereteinek, képességének fejlesztése. Ezt a célt szolgálja az egész életen át tartó tanulás eszménye, melynek megvalósulása azt jelenti, hogy a térség minden polgárának legyen esélye arra, hogy megszerezze azokat az elméleti gyakorlati ismereteket, melyek elősegítik, lehetővé teszik a munkavállalást. E cél érdekében szükséges a közoktatás tartalmi, módszertani és strukturális fejlesztése a felnőttképzésben bővíteni a képzési kínálatot, a támogatott képzések körét, továbbá fejleszteni a képzések anyagi, szellemi feltételrendszerét. Általános célok: Javuljon az iskolarendszerű és iskolarendszeren kívüli felnőttképzés feltételrendszere. A térségben élő emberek a mai kor követelményeinek megfelelő általános és szakmai műveltséggel rendelkezzenek. A térségben jelen lévő, vagy a későbbiekben megjelenő munkáltatók elvárásainak megfelelő munkaerő rendelkezésre állása. Tudatosuljon a folyamatos tanulás, művelődés szükségessége. 16
Hosszú távú hatások: Emelkedik a lakosság az iskolai végzettség szintje A képzésesen résztvevők száma növekszik Az iskolarendszerű képzésben bővül a választhatószakmák köre. A piacképes szakképzettséggel rendelkezők száma növekszik A felnőttképzési lehetőségek bővülnek, növekszik az induló képzések száma. A hátrányos helyzetű célcsoportba tartozók: tartós álláskeresők, romák képzettségi szintje növekedik. A gazdaság igényeinek megfelelő képzési kínálat kialakulása Hatásindikátorok: Képzésben résztvevők aránya Az iskolarendszerű képzésben oktatott szakmák száma A piacképes szakképzettséggel rendelkezők aránya A felnőttképzés keretében megvalósuló képzések száma. Szakképzettséggel rendelkezők aránya A képzésen részvevők közül a hátrányos helyzetű aránya Intézkedések: 3.2.1. intézkedés: A közoktatás és szakképzés személyi és tárgyi feltételeinek javítása, az intézményi struktúra korszerűsítése, a kulcskompetenciák fejlesztése. Az intézkedés általános célja: Javuljon az intézményekben rendelkezésre álló feltételrendszer. Legyen lehetőség a magas színtű alapismeretek elsajátítására az iskolarendszerben. Bővüljön a választható szakmák köre. Az intézkedés rövid leírása, tartalma: A Vasvári Kistérségben az iskolahálózat korszerűsítésre szorul. Ennek egyrészt oka a romló demográfiai helyzet: a lakosság elöregedése, a születések számának csökkenése. A kistelepülések iskoláinak fenntartása az alacsony gyermeklétszám miatt az önkormányzatok számára egyre nehezebbé válik, másrészt magas színvonalú oktatást, jó személyi és tárgyi feltételekkel, kis gyermeklétszám mellett nem lehetséges. A korszerűsítés azt jelenti, hogy összevont intézményeket hoznak létre fenntartó önkormányzatok, s ezekben az intézményekben egyrészt központi, másrészt saját források révén jobb oktatási feltételeket lehet megteremteni. Ez különösen fontos azért is, mert az alapfokú oktatásban szerzett ismeretek döntően befolyásolják az egyén további fejlődését, tanulási lehetőségeit, az életen át tartó tanulás alapfeltételeit teremtik meg. Az infrastruktúrafejlesztésekkel párhuzamosan tartalmi fejlesztéseket is megvalósítunk, amelyek révén javul az oktatás színvonala, és a tanulók megszerzik a munkaerő-piacon fontos alapkompetenciákat. A kistérség egyetlen középiskolájában folyó szakképzés szakmai struktúrájának módosítását, a választható szakmák körének bővülését segítheti elő az, hogy a Béri Balog Ádám középiskola a jelenleg egyetlen Vas megyei TISZK tagja. 17
Célcsoportok: Tanulók Pedagógusok Végső kedvezményezettek, partnerek: Önkormányzatok, iskolafenntartók. Iskolák Munkaadók Cigány kisebbségi önkormányzatok Outputmutatók: Korszerűsített, felújított intézmények, ill. tantermek száma (db) Újonnan beszerzett oktatási eszközök száma (db) Újonnan kialakított, összevont intézmények száma (db) Módszertani továbbképzéseken részt vett pedagógusok száma (fő) Az oktatott szakmák száma (db) Lehetséges projektek: Iskolafelújítási, korszerűsítési program Kompetencia alapú oktatás bevezetése a térség általános iskoláiban Idegen nyelv fejlesztési program Oktatási eszközök korszerűsítését, bővítését célzó kistérségi program. Számítástechnikai eszközök korszerűsítése, az informatika oktatást segítő szerepének bővítése. 3.2.2. intézkedés: A felnőttképzés-szervezési kapacitás kialakítása. Az intézkedés általános célja: A kistérségi székhellyel rendelkező középiskolában felnőttképzési bázis létrehozása. A képzési kínálat bővítése. Megfelelő körülmények megteremtése a felnőttképzéshez. Az intézkedés rövid leírása, tartalma: A Béri Balogh Ádám Gimnázium Posta- és Bankforgalmi Szakközépiskola jelenlegi felnőttképzési kapacitása jelentéktelen. A képzések szervezéséhez, esetleges befogadásához nincsenek meg a feltételek. Az iskola vezetését el kell látni megfelelő információkkal a felnőttképzési lehetőségekkel kapcsolatban. Meg kell vizsgálni, milyen fejlesztések szükségesek a felnőttképzési bázis kialakításához, mely szakirányokban lenne célszerű felnőttképzést szervezni. A profilbővítéssel az intézmény is forrásokhoz juthatna, másrészt a térség felnőttképzési bázisává válhatna. A képzések szervezésénél együtt lehetne működni közoktatási, művelődési intézményekkel is, létrehozva ezzel kihelyezett képzések szervezését is. 18
Célcsoportok: Felnőttkorú lakosság Végső kedvezményezettek, partnerek: Béri Balogh Ádám Gimnázium Posta- és Bankforgalmi Szakközépiskola Általános iskolák Művelődési intézmények Önkormányzatok, iskolafenntartók Cigány kisebbségi önkormányzatok Regionális Munkaügyi Központ Outputmutatók: A felnőttképzés feltételeit biztosító tárgyi eszközök száma (db) Felnőttképzés keretében oktatott szakmák száma (db) Felnőttképzésben résztvevők száma (fő) Lehetséges projektek: Középtávú szakképzési prognózis elkészítése a szakképzés területére vonatkozóan. A Béri Balogh Ádám Gimnázium Posta- és Bankforgalmi Szakközépiskola, mint felnőttképzési bázis kialakításához szükséges tanulmányterv elkészítése, a szükséges fejlesztések megtervezése. A felnőttképzési bázis tárgyi feltételeinek megteremtése, fejlesztések megvalósítása. A felnőttképzési bázis működtetéséhez szükséges humánerőforrás fejlesztés megvalósítása, felkészítő képzések szervezése. 3.2.3. intézkedés: Az álláskeresők, a munkavállalók és a munkaadók igényeinek megfelelő képzések indítása. Az intézkedés általános célja: A munkáltatók fejlesztési elképzeléseinek megismerése. Megismerni, felmérni a képzési szükségletet. Az igényeknek megfelelő képzések rendelkezésre állása. A képző intézmények és a munkáltatók közti kapcsolat létrehozása. Az intézkedés rövid leírása, tartalma: Az, hogy egy adott térségben milyen a felnőttképzési kínálat, az érintett feleken múlik. A nem kielégítő kínálatnak, a felek elégedetlenségének az oka gyakran a kommunikáció hiánya. Vagyis a képzők nem ismerik a munkáltatók elvárásait, a munkáltatók nem ismerik a képzők lehetőségeit, kapacitását, és a potenciális résztvevőknek sincs információja a másik két fél által kínált lehetőségekről. Ezért fontos lenne felmérni mindhárom fél igényeit, elképzeléseit, és ennek alapján létrehozni képzési kapacitásokat (amelyek nem mindig járnak fejlesztéssel). 19
A korrekt képzési kínálat több képző részvételével jöhetne létre, s egyúttal megindítana egyfajta pezsgést a kistérségi felnőttképzésben. A munkáltatók igényeinek alaposabb megismerése folytán az álláskeresők nagyobb biztonsággal választhatnának a képzési kínálatból. Célcsoportok: A munkavállalás szempontjából meghatározó korú (20-45 év közötti népesség). A gyermekgondozásból visszatérő nők. A 30 év alatti szakmával nem rendelkező fiatalok. A nem piacképes szakmával rendelkezők. Végső kedvezményezettek, partnerek: Munkáltatók Képző intézmények Egyéb önkormányzati intézmények Civil szervezetek Cigány kisebbségi önkormányzatok Regionális Munkaügyi Központ Outputmutatók: Képzési szükségletet és a képzési kapacitást elemző tanulmány, intézkedési/fejlesztési terv (db) Képzési kereslet-és kínálat adatbázis (db) Képzési tanácsadó hálózat (db) Lehetséges projektek: Felmérés a képzési igényekről a lakosság és a munkáltatók körében. Felmérés a munkáltatók körében a fejlesztési elképzelésekről és a képzési igényekről Felmérésekre alapozott intézkedési, fejlesztési terv elkészítése A képzési kereslet-kínálat adatbázisba való összegyűjtése Képzési tanácsadás működtetése 20
3.2.4. intézkedés: Támogatott munkaerő-piaci képzéseket tartalmazó projektek indítása, az információk eljuttatása az érintett célcsoportokhoz. Az intézkedés általános célja: Információnyújtás a képzési lehetőségekről. Hátrányos helyzetűek képzésben való részvételének elősegítése. Az intézkedés rövid leírása, tartalma: A munkaerő-piaci képzés közvetlenül, vagy közvetve elősegíti a munkahely megszerzését, vagy megtartását. Tehát a munkaerőpiacra való visszatérés, az ott való megkapaszkodás szempontjából döntő lehet. A képzésben való részvétel lehetősége azonban gyakorta anyagi lehetőségek hiányában hiúsul meg. A hátrányos helyzetűek közül is legrosszabb helyzetben a munka nélkül lévők vannak. A többség számára a munkaerő-piaci képzések nem megfizethetőek, tekintettel arra, hogy a tanfolyami díj, akár többszázezer forintra rúghat. Ez azt jelenti számukra, hogy elesnek attól a lehetőségtől, hogy képzés által saját maguk is elősegítsék elhelyezkedésüket. A fentiek alapján nagyon fontos, hogy rendelkezésre álljanak olyan források, projektek, amelyek képzési költségeket részben vagy egészben átvállalják. Az uniós csatlakozás óta nagyobb lehetőségek vannak a rászorulók számára támogatott képzésen való részvételre, az információk viszont nem mindig, és nem elég pontosan jutnak el az érintettekhez. Fontos, hogy az érdeklődők hozzáférjenek a képzési információkhoz. Célcsoportok: Álláskeresők (munkanélküliek) Tartós munkanélküliek Pályakezdők Romák Végső kedvezményezettek, partnerek: Munkáltatók Képzőintézmények Civil szervezetek Cigány kisebbségi önkormányzatok Regionális Munkaügyi Központ Outputmutatók: A támogatott képzésben résztvevők száma (fő) Komplex, munkaerőpiaci képzéseket is tartalmazó projektek száma (db) Lehetséges projektek: Információs anyagok készítése a képzési lehetőségekről. A kistérségi információs honlap létrehozása, ezen keresztül információ-nyújtás a célcsoportok részére. Képzési elemeket is tartalmazó munkaerő-piaci reintegráló projekt(ek) indítása. 21
3.3. prioritás: A hátrányos helyzetű rétegek esélyegyenlőségének megteremtése Indoklás: A nők gyermekvállalási hajlandósága az életkor tekintetében utóbbi években jelentősen kitolódott. Ezáltal viszont módjukban áll számottevő munkatapasztalat szerzése, amely megkönnyítheti a gyermekvállalás utáni újbóli visszatérést a munkaerőpiacra. A visszatérésre pozitívan hat, ha a GYES, GYED ideje alatt is kapcsolatot tart a korábbi munkáltatójával, amely jellemző a megkérdezettek körében. A visszatérés után a legnagyobb gondot az okozza, hogy a munkáltatók kevésbé tolerálják a gyermekkel kapcsolatos problémákat (pl. betegség). A munkaidő beosztás nem veszi figyelembe a gyermek elhelyezéssel kapcsolatos gondokat, amit tovább fokoz, hogy a munkahelyek kevés száma miatt a megkérdezettek közül mindössze 4-5-en dolgoztak a lakóhelyükön, a többiek ingáztak (legalább a szomszéd faluba). A családi körön kívül nem kapnak külső segítséget a kisgyermekes szülők, ezért a gyermekfelügyeleti szolgáltatások hiánya gátja a munkavállalásnak, a szolgáltatásokhoz való hozzájutásnak, a társadalmi részvételnek. A GYES-en, GYED-en lévők álláskereséshez szükséges információkhoz való hozzáférésük korlátozott. A megkérdezettek alacsony aránya jár képzésre, de a tanulási hajlandóság magas a körükben. Leginkább nyelvi és számítástechnikai képzéseken vennének részt. A képzéseken való részvételt és a munkavállalást is gátolja a rossz közlekedési helyzet és a gyermekfelügyeleti szolgáltatások hiánya. A kistérségben néhány településen koncentrálódik a roma népesség, ahol halmozottan jelennek meg a szociális és társadalmi problémák. A romák foglalkoztatási, oktatási, területi-települési adatainak együttes elemzése arra utal, hogy kialakulóban van egy olyan etnikai alapú szegénységben élő réteg, amely minden szempontból tartósan kívül reked a társadalmon, és ezt a helyzetet gyermekei számára is nagy eséllyel átörökíti. A halmozódó hátrányok felszámolásához összehangolt, a gazdaságra, a közlekedési viszonyokra, az oktatásra, a kultúrára, az egészségügyre, a lakhatási feltételekre és a szociális szolgáltatásokra egyszerre kiterjedő intézkedésekre, komplex térségi fejlesztési programokra és antidiszkriminációs intézkedésekre van szükség. A romák társadalmi integrációjának kulcskérdése esélyegyenlőségük horizontális érvényesítése. A szegénység és a társadalmi kirekesztettség szempontjából meghatározó tényező a munkanélküliség és a tartós inaktivitás, az alacsony iskolai végzettség és az egészségi állapot. Miközben kimutathatóan növekszik a szegénységben élők száma, a közösségi szolgáltató- és ellátórendszerek minőségének és hozzáférhetőségének egyenlőtlenségei (oktatás, egészségügy, szociális ellátás és szolgáltatások) konzerválják, esetenként felerősítik a leszakadást. Az oktatásnak nagy szerepe van a hátrányos helyzetű gyerekeknél abban, hogy ne kerüljenek felnőttként a leszakadó rétegek közé. A hátrányos helyzet könnyen vezet iskolai kudarchoz, az iskolai kudarc pedig szinte biztos leszakadás. Az elmúlt 15 év munkaerőpiaci változásai alapján az az általános tapasztalat, hogy tartós munkanélküliség vár azokra, akik az általános iskolát nem végzik el, akik bukások után ismétlőként végzik el, akik iskola után eltűnnek, továbbá azokra, akik alacsony presztízsű szakmai képzésből kerülnek ki. Az oktatási rendszernek tehát nagy a felelőssége, hogy a hátrányos helyzetű gyerekek kikerülve onnan ne a leszakadó rétegekhez tartozók számát gyarapítsák, hanem képesek legyenek dolgozni, beilleszkedni a társadalomba és saját sorsukat irányítani. 22