ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY HOSSZÚHETÉNY ÉPÍTÉSZETI ÉRTÉKEK HÜBNER TERVEZŐ KFT
HOSSZÚHETÉNY KÖZSÉG ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNYA TELEPÜLÉSTERVEZÉS, ÉPÍTÉSZET dr. Hübner Mátyás DLA vezető tervező TT/1É-02-0107 dr. Baracsi Viktória DLA okl. településmérnök TT/02-0655 Berkecz Balázs okl. településmérnök TÁJ ÉS TERMÉSZETVÉDELEM, ZÖLDFELÜLETEK RÉGÉSZET Böszörményi Krisztina okl. kertészmérnök K/1 02-0031 Gábor Olivér PhD régész SZ 59/3003; V 25/2003 KÉSZÍTETTE: HÜBNER TERVEZŐ KFT 7621 Pécs, János u. 8. 2015. december hó
TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS 1. VIZSGÁLAT 1.1 Hosszúhetény városfejlődésének történeti leírása 1.2 Tájtörténet, természet, táj, tájhasználat - településhálózat és településszerkezeti összefüggések 1.3. Településkép és utcaképek 1.4. Településszerkezet és területhasználat 1.5. Településkarakter: telekszerkezet és telekhasználat, beépítési mód és épülettípusok 1.6 Védettségek 1.6.1 Hosszúhetény műemlékei (országos védettség) 1.6.2 Helyi védettségek 1.6.3 Régészeti örökség 1.7 Az Épített örökségi értékek elemzése 1.8 Területhasználat és területi állapot a kulturális örökség összefüggésrendszerében 2 VÁLTOZTATÁSI SZÁNDÉKOK 2.1 Településhálózati és tájhasználati változás 2.2 Településszerkezeti, területhasználati és beépítettségi változás 2.3 Infrastrukturális változás 2.4 Népesség, életmód, társadalom, kultúra változása 3 HATÁSELEMZÉS 3.1.Történeti településhálózati következmények 3.2 Természeti, táji hatások 3.3 A településkép feltárulásának változásai 3.4 Régészeti emlékek feltárhatóságának, megmaradásának, bemutathatóságának vagy pusztulásának lehetőségei 3.5 Történeti térbeli rendszerek alakulása 3.6 Műemléki együttesek, műemlékek eszmei, használati és esztétikai jelentőségének alakulása a tájban, településszerkezetben, épített környezetben, a település életében 3.7 Műemlékek megújulásának és fenntarthatóságának gazdasági esélyei 3.8 Településkarakter változásának hatásai 3.9 Környezeti terhelések és az épített örökség műszaki állapotának összefüggései 3.10 Folyamatok iránya, visszafordíthatósága 3.11 Kárenyhítés lehetősége, költsége, illetve ellentételezésének lehetőségei 4 ÖSSZEFOGLALÓ 5 NYILATKOZAT 6 MELLÉKLETEK/ÉRTÉKLELTÁR 6.2 É 1. Melléklet Hosszúhetény örökségvédelmi hatástanulmányához
BEVEZETÉS A kulturális örökségvédelmi hatástanulmány az örökségvédelmi munkát megalapozó szakmai anyag, mely a településfejlesztési koncepció hosszú távra megfogalmazott, a város rendszereire vetített átfogó célok, célok, feladatok és eszközök értékvédelemre vonatkozó jelentőségét és az arra gyakorolt általános hatásait mutatja be. Az örökségvédelmi hatástanulmány részletes tartalmát az örökségvédelmi hatástanulmányról szóló 39/2015 (III.11.) számú kormányrendelet 12. melléklete rögzíti. A hatástanulmány alapvetően a műemléki és a régészeti szakterületi munkarészekből áll. Hosszúhetény község önkormányzata a település közigazgatási területén lévő kulturális örökség feltárásának, feldolgozásának, megóvásának, védelmének, fenntartható használatának érdekében az előzőekben bemutatott elvárásoknak megfelelően készítteti jelen hatástanulmányt. 1. VIZSGÁLAT 1.1. HOSSZÚHETÉNY FEJLŐDÉSÉNEK TÖRTÉNETI LEÍRÁSA Ásatások alapján ismert, hogy már a kőkor népe otthonra talált itt, a festői szépségű Zengő és a Hármashegy lábánál elterülő területen. A római korban Pannónia egy kisebb, de jelentős települése volt. Egy III-IV. századból való római villa nyomait 1937-ben tárták fel. 1091-ből származik az első írásos feljegyzés Hosszúhetényről, amely a pécsváradi apátsághoz való tartozását igazolja. Árpád-kori okmányokban Villa Heten, illetve Hetyn néven említették. A község lakosai szerint a falu nevét Hetény vezérről kapta, akinek itt birtoka volt. A megkülönböztető Hosszú- előtag a falu kiterjedésére, elnyúlt alakjára utal. Szóban és írásban is léteznek különböző változatai: Hetény, Villa Heten, Hetin, Hőszű Hetyny, Hoszu Heten, Hoszu Hetteny, Hoszszu Hetény, H.Heteny, Hoszuhetény, Hoszszu- Hetény, Hoszszú-Hetény, H.hetény, Thetey, Hethen. A népvándorlás korából a Dunántúlon alig vannak leletek. Hosszúhetényben semmilyen lelet nem került elő. A harcok során elnéptelenedett vidékre bajorok, főként pedig szlávok telepedtek le. A különböző népek összeolvadása elég hamar bekövetkezett. A Gesta Hungarorum szerint Baranyát Ete törzse kapta meg, a pusztaszeri gyűlés után. Mások szerint ezt a területet a Botond-törzs kapta. A hetényiek viszont ragaszkodnak hozzá, hogy ezen a területen Hetény vezér uralkodott, akinek a Zengő tövében volt a székhelye. István király 1009-ben megvetette a pécsi püspökség alapjait. Ezzel közel egyidejű a pécsváradi Bencés apátság alapítása (1015) a Zengő alján. Az apátság számos falut kapott a királytól, ezek között volt Hosszúhetény is. A Vas- hegy környékének minden faluját az apátság szolgálatára rendelte a király, így Hosszúhetényt is. Hetény községet először a Szt. István király pannonhalmi és pécsi alapítólevelének felhasználásával készült pécsváradi Bencés apátság alapítólevele említi. Az alapítólevél szerint Hetény már 998-ban az apátság birtoka volt. A tatárjárás pusztított, de nem
annyira, mint az Alföldön, itt a lakosság el tudott bújni az erdőkben. Hosszúhetényt a pécsváradi konvent nemes jobbágyai lakták. Egy 1292-97 körüli tanú névsorban az apátság 10 hetényi nemes jobbágyát is felsorolják. 1543-ban Pécs elestével török kézre kerül a terület. A török megszállás idején Hosszúhetény lakossága nem pusztult el, köszönhetően természeti környezetének (a hegyek oltalmazták). A töröktől való visszafoglalása után jól gyarapodott a település. A falu a középkorban megőrizte színtiszta magyarságát és katolikus vallását. A mai község területén több falu alakult ki, melyek már elpusztultak vagy beleolvadtak Hosszúheténybe. Ezek a kis falvak már nem tudtak többé feléledni, neveiket határ- és dűlőnevek őrzik. Ezek a következők: Kovásséde, Becő, Nádas, Perény, Ormánd. Ormánd egy védett völgyben helyezkedik el, Hosszúhetény déli részén. Szerepel a pécsváradi apátság alapítólevelében (1015: Villa Vrmandy). A pécsváradi apátság alapítólevele szerint I. István adta az apátságnak. Kisebb falu lehetett, mint Hosszúhetény, mert 1333-35. évi pápai adóívekben nem szerepel, itt csak Hetényt említik. Hosszúhetény, Ormánd abban az időben még külön falu volt, mára összeolvadt Hosszúheténnyel. Hagyományosan földművelő falu, a földművelés azonban mára visszaszorult, bár a szőlőtermelés jelentős. A mecsekaljai borvidék pécsi körzetéhez tartozik. Lakosainak jelentős része dolgozik a falun kívül, főképp Pécsett és Komlón. A mára lehanyatlott mecseki bányászat fellendülésével a 19. századtól egyre több bányász élt a faluban, akik közül sokan úgy települtek be. A településen is mélyítettek aknákat, sőt az 1950-es években arra is készültek tervek, hogy Komlóhoz hasonlóan lakótelepekkel átalakított bányavárossá alakítják, ezek a tervek azonban nem váltak valóra és a falu megőrizte a természetes környezetbe simuló képét. Hosszúhetény egykori képeslapokon
Hosszúhetény egykori képeslapon Monostory György, Budapest IX. Lónyai u. 17. A Hosszúhetényi Sport- és Ifjúsági Egyesület kiadása 1930 k. A török kiűzésekor írták le a település mai elnevezését, a Hosszúhetényt. Védett fekvésének köszönhetően aránylag könnyen átvészelte a hódoltságot, ezért megőrizte színtiszta magyarságát és katolikus vallását. Német családok csak a múlt század második felében jelentek meg nagyobb számban. Püspökszentlászló Püspökszentlászló középkori magyar falu. A török hódoltság alatt elnéptelenedett és csak 1750 táján települtek ide német családok. Ma Hosszúhetényhez tartozik. A szájhagyomány szerint Szent László királyunk nagyon szeretett a környéken vadászni. Egyik alkalommal nagy vihar kerekedett, ami elől egy barlangban keresett menedéket. A barlang helyén később az itt lakó remetéknek egy templomot építetett. Egy 1235-ből fennmaradt királyi adománylevélben szerepelt először a település megnevezése, mint Szent László egyháza. II. Endre királyunk 1235-ben adományozta ezen királyi birtokot Bertalan pécsi püspöknek. 1327 és 1525 között Szent Lászlón bencés perjelség is volt. Az 50 éves török uralom alatti időszakról írásos feljegyzések sajnos nem maradtak fenn, de egy, a hosszúhetényi plébánia anyagában fellelt, 1721-ből származó, visitacio canomica, azaz egyházközségi látogatási jegyzőkönyv romtemplomként említi a szentlászlói első kis kápolnát. Ebben az időben telepedett le és élt itt a Zengő oldalában egy ferences remete, Fr. Joannes Reinhard Uhl, aki remetetársaival 1725 körül az első kápolna romjaiból újabb kis templomot emelt Szentlászlón. Az 1760-as években a német telepítések eredményeként már 120 főnyi lakossága volt Szentlászlónak. A benépesült kis település polgárainak kérésére és segítségükkel emelték a jelenleg is álló, immár harmadik templomot 1797-ben. Építtetője gróf Eszterházy Pál László pécsi püspök, aki ezzel egy időben egy püspöki nyaralónak álcázott kolostort is építetett itt. Ezt a nyaralókastélyt és környezetét hozatta rendbe az 1890-es években, Hettyey Sámuel pécsi püspök. A nyaralót övező mintegy 6 kh parkban különleges fákat és díszbokrokat ültettek, amelyet alácsöveztek, hogy a fákat öntözni lehessen. Ennek érdekében a kastéllyal szembeni oldalon egy 16 köbméteres víztározót építtetett. Ebből látták el ivóvízzel a kastélyt, és a parkban létesített díszes Zsolnay szökőkutat is. Mindezzel megalapozta a ma látható arborétumot, amely 2011-ben nyitotta meg újra, nagy felújítás és tereprendezés után a kapuit. Püspökszentlászlónak egyetlen utcája van, a völgyfalak miatt csak egyik oldalán állnak házak. A falu közepén kis harangtorony áll.
Püspökszentlászló az 1900-as évek elején és a múlt század második felében. Kisújbánya Kisújbánya a Kisújbányai-medencében található. A falun egy patak folyik keresztül, és több forrás is található. A patak kivételes természeti szépségű völgye Óbányával köti össze a falut. A falukép a klasszikus sváb parasztfalut jeleníti meg. Története az üvegkészítéssel függ össze. Miután az Óbánya környéki erdők kimerültek, a hutamester, Philipp Gasteiger új helyet keresett üveghutája számára. Legalkalmasabbnak erre a Csomor-völgy (a mai Kisújbánya területe) bizonyult, melynek használatára a pécsi püspökséggel kötött és 1761. október 21-én életbe lépett szerződés adott lehetőséget. A hutamester és üvegfúvói Morvaországból származó, németajkú emberek voltak, az egyéb feladatokat ellátó zsellérek valószínűleg Franken környéki bajor telepesek. A falut eredetileg Vitriaria Nova, Neue Glashütte (Új üveghuta) néven említették. Kápolnája Szent Márton tiszteletére épült 1794-ben. Kisújbánya lakói erdőirtás útján folytatták az üvegkészítést, akárcsak a szomszédos Óbánya és Pusztabánya üvegfúvói. A kisújbányai üveghuta 1762-1784 között működött. Sváb lakói ezután elsősorban a hegyi jellegű tehéntartásból éltek, a szomszédos települések piacaira hordták a tejtermékeiket. A falu a Kisújbánya nevet a kiegyezés után kapta a Neuglashütte fordításaként és a Felvidéken található Újbányától való megkülönböztetésül. A falu lakóit igen szerény életmód jellemezte a világtól eléggé elzárt erdei településen, az élet legtöbb területén önellátásra rendezkedtek be, maguk építették a ma is látható vályogházakat, szerszámaikat is maguk készítették még a 60-as években is. A szocializmus alatt a kistelepüléseket elsorvasztó állami politika Kisújbányát is majdnem eltüntette a föld színéről, mint néhány más baranyai kistelepülést. Az általános iskolát és a boltot felszámolták, közutat nem építettek (csak földutak voltak a lovaskocsiknak). A falu út hiányában az 1970-es évek elejére elsorvadt, és a lehetetlen helyzetbe hozott német őslakosság elvándorlásra kényszerült, házaikat üdülőnek vették meg, főként városi emberek. 1.2. TÁJTÖRTÉNET, TERMÉSZET, TÁJ, TÁJHASZNÁLAT - TELEPÜLÉSHÁLÓZAT ÉS TELEPÜLÉSSZERKEZETI ÖSSZEFÜGGÉSEK A mai községkép jellemzően mutatja, történeti kialakulását, nevezetesen azt, hogy nem telepített falu. A patak medrét követő község főutcájának vonalvezetése, a domborzat által meghatározott halmazos szórtsága, a telkek méretei és formája jellegzetes dombvidéki település képét mutatja.
Katonai felmérés Hosszúhetény tájtipológiailag a Mecsek-hegység kistáj területén fekszik. A településtől északkeletre található a Mecsek legmagasabb pontja, a Zengő (682 m). A táj alacsony- és középhegységi jellegű, DDNy-ÉÉK-i csapásiránnyal. A Mecseknek erre a részére jellemzőek a Dobogó-Zengő középpontokból sugarasan kiinduló sasbércsorok. A déli hegységperemen 450-470 m tszf. térszínű hegylábfelszín, majd 250-380 m tszf. magasságú abráziós felszín található. A hegység átlagos reliefe 110 m/4km², de helyenként 250-300 m/km²-t is eléri, a nagyobb platókon viszont alig több, mint 50 m/km². Hosszúhetény település külterületét természeti adottságai alapján az alábbi különböző táji adottságú területekre tagolhatjuk: I. A hegységi területek, a településtől északra találhatók, jellemzően 380-680 m tszf. magasságúak, erdővel borítottak (kivéve a két irtástelepülés, Püspökszentlászló és Kisújbánya környékét). A kelet-nyugatias hátak között azokkal párhuzamos völgyek futnak: a Vár-völgy, a Singödör, a Hidasivölgy, a Takanyó. Jelentősebb magaslatai a már említett Zengő (682 m), a Hármas-hegy (577 m, 604 m, 591 m), a Köves-tető (463 m), a Cigány-hegy (524 m), a Miske-tető (475 m), Hárs-tető (545 m), Róka-hegy (497 m). A szűk völgyekben hűvös, nedvességre hajló és szélcsendes helyi klíma alakul ki, különösen a zárt erdővel borított területeken. A lejtők 25% és annál meredekebb kategóriába tartoznak. II. A lejtőzóna a hegységi területek alatt, kb. a 330-380 m tszf. térszínen található. A Zengő mintegy 200 m relatív magasságú fala kitűnő védelmet ad az agresszív északias légáramlásoktól, az összefüggő erdőterület helyi klímája pedig mérséklően hat a hegyi szelek hőmérsékletére, csökkentve ezzel a tavaszi és az őszi fagyveszélyt. A terület mindössze 6-8 % lejtésű, déli kitettségű, optimális a szőlő- és gyümölcskultúrák számára. III. A hullámos hegylábi felszín 270-380 m tszf. magasságú, 8-10%-os lejtésű, egymást követő kisebb (320-340 m) tetők (Illés-hegy, Bence-hegy, Butyka-hegy, Nádasdi-hegy, Aranyhegy) és a köztük levő völgyek (Monyoródi-völgy, Rácok gödre) tagolják. Szintén elsősorban gyümölcskultúrák számára optimálisan és hagyományosan hasznosított.
IV. Alacsony dombság/síkság a 270 m tszf alatti, a Basagödörtől és a 6-os útig nyúló terület: hosszú, észak-déli irányú párhuzamos völgyek és hátak a Hosszúhetényre bevezető út nyugati oldalán. A völgyekben általában délnek futó vízfolyások találhatók. Jellemzőek a bányászati tevékenység nyomai, ipari területhasználat, a mezőgazdasági és gyep művelési ágak. Hosszúhetény tájhasználatára a tájstabilitást biztosító övezetes tájszerkezet jellemző. A déli részeken meghatározóan a mező- és kertgazdasági termelés, északon az erdőborítás jellemző, ennek ellenére természetvédelmi, tájképvédelmi, vízvédelmi és turisztikai szempontból kiemelhetők olyan középső tájegységek, amelyek érzékenysége, terhelhetősége eltér a hagyományos mezőgazdasági tájhasználattól. A táj terhelhetősége szempontjából Hosszúhetény területét az eltérő természeti adottságok az ökológiai, természetvédelmi érzékenység és a hagyományos tájhasználat alapján a következő tájegységekre osztjuk fel: - Hegyvidéki üdülőtáj - Kertgazdasági táj - Mezőgazdasági táj A hegyvidéki üdülőtáj a településtől északra található, jellemzően 380-680 m tszf. magasságú, erdővel borított (kivéve a két irtástelepülés, Püspökszentlászló és Kisújbánya környékét). A hegyvidéki üdülő táj területén meghatározóan fontos a növény- és állatvilág védelme, az erdők többfunkciós használatának megvalósítása. Az erdőterületek és az azokhoz szervesen kapcsolódó természetközeli élőhelyek meghatározóan ökológiai folyosóként az ökológiai hálózat kiemelt jelentőségű részei. A kertgazdasági tájban olyan tájgazdálkodás fenntartása a cél, amely biztosítja a szőlők, kertek, legelők, rétek fenntartását az azokhoz kapcsolódó külterjes, környezetkímélő, hagyományos állattenyésztés fenntartását, a füves élőhelyek rehabilitációját, a táj szerves részét képező, tájba illeszkedő présházak, épületek fenntartását. A tájfenntartás mellett azonban fontos a zártkerti, szőlőművelő életforma fenntartása, a génmegőrzés, az ismeretterjesztés is. A hagyományosan árutermelő gazdálkodást szolgáló mezőgazdasági táj a település déli részének meghatározó része. A mezőgazdasági táj elválaszthatatlan a településektől, hiszen a települések fejlődésében, városiasodásában a mezőgazdaságnak meghatározó szerepe volt. Ma már a foglalkoztatásban az egyes gazdasági ágazatok fontosságában a mezőgazdaság háttérbe szorult ugyan, de a táj fenntartása szempontjából, továbbá a tájhasználatban meghatározó aránya miatt jelentősége távlatban is jelentős marad. 1.3. TELEPÜLÉSKÉP ÉS UTCAKÉPEK A település képét alapvetően a falusis lakóterületek morfológiája határozza meg. Utcaképét, térarányait a mindenkori adottságok alakították ki. A jellemzően fésűs beépítés, az azonos épületmagasságok, utcára merőleges nyeregtetős kialakítás rendezett utcaképet eredményez. A településközpont építészeti karaktere utcával párhuzamos gerinc, magasabb szintszám, sűrűbb beépítés - ugyan eltér a lakóterületi jellegtől, de a falusias hangulatot így is megőrzi.
Településközpont Fő utca Hosszúhetény, mint a falusi turizmus jelentős délnyugati központja közigazgatásilag két kistelepüléssel lett egyesítve. A "magyar Svájcnak" is nevezett Kisújbánya Hosszúhetény központjától 6 km-re északra elhelyezkedő falucska. A falun az Öreg-patak folyik keresztül és több forrás is található itt. Az 1970-ben elnéptelenedett falu házait üdülőházaknak vették meg a városiak és azóta is őrzik a hagyományos építészeti formákat, a halmazos beépítési jelleget. Kisújbánya Püspökszentlászló 3 km-re északra Hosszúhetény központjától szépen felújított hagyományos házakkal többnyire falusi turizmus színtere. Gyönyörű természeti környezete és történelmi hangulata népszerű kirándulóhellyé teszi. A falucskában 32 telek található, jórészt eredeti állapotban megőrzött parasztházakkal és rendezett udvarokkal, egységes utcaképpel. Püspökszentlászló
Ma már csak néhány még részben épségben maradt épület sejteti, hogy a településen végig futó patak egykor jól működő malmok egész sorát hajtotta. Egyes források szerint 17 malom volt a faluban. A török hódoltságot átvészelt és mindvégig lakott magyar falu a XVIII-XIX. század első felében két illetve három osztatú házakból állt A lakóépületek gyakran magukba foglalták a gazdasági funkciót is /kamra, istálló, pince/. A lakóházak gerendavázas szerkezettel vagy sárfallal épültek rozsszalmából kötött zsupp vagy nád fedte őket. A XIX. sz. második felében még uralkodó a két-három osztatú lakóház, de ekkor többségében már a középen elhelyezkedő bejárattal szemben lévő konyha felett szabadkémény található alatta kemence -, amely a másik két helyiség füstelvezetését is megoldotta. A XIX. században német családok is megtelepedtek itt és az ő szerepük a község szerkezetének feszesebbé válásában lett érzékelhető, mint ahogy ez, a telepes falvak Püspökszentlászló és Kisújbánya máig élő településszerkezetén és községképén egyértelműen meghatározó. A XIX. század végén a korábbi lakóépületek mellett a külterületi állattartás csökkenésével legtöbbször nagyméretű, akkor korszerű anyagokkal és szerkezetekkel épített gazdasági épületek /pajta, istálló, fészer, szín, kamra/ születtek, s ezzel kezdődik a község népi építészetének döntő átalakulása, amely a XX. század elején zárul. A lakóházak korszerűsítésére, átalakulására rendszerint csak ezután kerül sor, amelynek során nagyságát, tagolódását, díszítését a reális igényeken túl jelentkező reprezentációs törekvés határozta meg / tiszta szoba, oldal tornác, hátsó konyha, füstölő, stb./. Az épületek anyagát akkor már többnyire a téglagyárak biztosították, de részben sokszorosított termék volt az épületek homlokzatán megjelenő gipsz vagy kerámia épületdísz, megmunkált kovácsolt vagy öntött vas kerítéselem, amelynek készítésére városi iparosok specializálódtak. Közvetítésükkel jelentek meg a házakon a különböző építészeti stílusok, népi ízléssel átalakított változatai a községben. Az ezt követő újabb átalakítások és új épület építések, amelynek során az utcával párhuzamos épületszárnyak jelennek meg cserépfedéssel, új homlokzatokkal, már szinte kizárólag iparosok munkái és a városi formákat ültették át. A falu központjának zártsorúvá válása a polgárosodás velejárója a XIX. sz. végén, XX. sz. elején. A XX. sz. első felében jelennek meg azok, a községképben ma is meghatározó szerepet játszó lakóépületek, amelyek jellegzetes formájukkal újból helyi, egyedi jelleget adtak a falunak. Először a meglévő hagyományos nyílásrendet megtartó, tornácos utcára merőleges gerincű és tömegű nyeregtetős lakóépületek tetőzetét kontyolták le az utcai homlokzatoknál és készültek a tornác fölé túlnyújtva attikaszerű falvastagságnyi kiugrások cserépfedéssel, sajátságos formával gazdagítva a falu építészeti karakterét. Ezek az épületek átmenetet biztosítottak megjelenésükkel a hagyományos és a polgárosodó községkép között.
Később már új épületek is készültek ebben a stílusban, több esetben már a telekhatáron álló oldalon is kiegészítve a jellegzetes kis tetőépítményekkel, s ezzel tovább gazdagodott az épületek megjelenési formája. 1.4. TELEPÜLÉSSZERKEZET ÉS TERÜLETHASZNÁLAT A település szerkezetének kialakulásában a földrajzi környezetnek alapvető szerepe volt, a település az É-D irányú Hosszúhetényi vízfolyás völgyében jött létre, a Hármas hegy és a Zengő szorításában. Ez utóbbi adottság eredményezte azt, hogy a község növekedése elsődlegesen déli irányban, a kevésbé mozgalmas felszínű területek felé történt. A mai 6541 sz. összekötő út (Fő utca) létrejött egyutcás település az idők folyamán a nyugati oldalon a Petőfi, Iskola és Ormándi utcákkal, a keleti oldalon a Zengő és Zrínyi utcákkal bővült, az 1950-es évektől pedig a déli községrész gyarapodott. A településszerkezet alakulása a népességszám növekedésével párhuzamosan történt, hiszen az 1870-ben még 2571 fő 1970-re 3647 főre (+1076 fő) nőtt. Az 1970-es éveket követően azonban a lassú népességcsökkenés (2000-ben 3187 fő) miatt a lakásépítés lendülete is szerényebbé vált, a lakásállomány rehabilitációja nagyobb hangsúlyt kapott. A településszerkezet változására a fenti tényezőkön túl hatással volt a természeti táj (északon az erdőterületek, délen a mezőgazdasági, a lakóterületek közvetlen szomszédságában a zártkerti területek), a szénbányászat (iparvágánnyal), melynek megszűnése elsősorban a munkahelyek vonatkozásában jelentett kedvezőtlen fordulatot. Hosszúhetény község sajátossága, hogy a központi belterület mellett két önálló belterülettel Kisújbánya és Püspökszentlászló is rendelkezik. Az egykor önálló települések ma elsődlegesen üdülési funkcióval bírnak.
1.5. TELEPÜLÉSKARAKTER: TELEKSZERKEZET ÉS TELEKHASZNÁLAT, BEÉPÍTÉSI MÓD ÉS ÉPÜLETTÍPUSOK Hosszúhetény településszerkezetének fejlődése nagyjából 3 szakaszra tagolódik. Először a vízfolyás által meghatározott völgyi térség szalagtelkes struktúrája jelent meg, majd a már lejtősebb területekre felkúszó kisebb telekméretű, de változatlanul fésűs beépítésű lakóterületek, végezetül a meglévő beépítést kiegészítő, illetve azokat megosztó új kertvárosias jellegű beépítések teszik ki a mai települési térséget. (sematikus ábra) Az utcaszerkezetet a domborzati adottságok, valamint a település É-D-i tengelyén végigfutó hosszúhetényi vízfolyás lehetőségei, ill. korlátai alakították. A hosszú sokszor 300 m-es szalagtelek a lakás, állattartás, kert illetve mezőgazdálkodási területekre tagolódott. Napjainkra az efféle telekhasználat eltűnőben van, a lakosság többsége már nem használja ki a nagy telek adta lehetőségeket. A Fő utca 22 és 50 között végzett telekhasználati vizsgálat is ezt támasztja alá, hisz a szalagtelkek végében létesült szántóterület egyre kevésbé van jelen a telekhasználatban. Az új tendencia a hátsókertek összevont művelése. A vizsgált 13 telek közül 10 használja a telke hátsó részét gazdasági termelésre, de ezek a telekrészek a régi szalagtelek megosztásával kerülnek kialakításra. Szántó Udvar Épület A település lakott területének telekalakulatai jellemzően 2-3000 m 2 esek, mely történeti településszerkezeti örökség. Idővel kiszolgálva az aktuális igényeket a nagyméretű telkek egy része megosztásra került, létrehozva ezzel a második legnagyobb számú - 800-1200 m 2 -es kertvárosis léptékű teleknagyságot. (Ezek jellemzően az új beépítéseknél mutatnak sűrűsödéseket.) Hosszúhetény különleges települési területét jelenti a két, egykor önálló település: Kisújbánya és Püspökszentlászló. Míg a Cigány hegy lábánál, az Óbányai völgyben fekvő Kisújbánya a domborzathoz maximálisan igazodó, szabálytalan és szabályos utcavezetésével halmos településszerkezettel bír, a zengőhöz közeli, több forrásból táplálkozó Hosszúhetényi vízfolyás ÉNY-i partján létrejött Püspökszentlászló nemcsak épületeivel, hanem egyházi létesítményeivel, arborétumával hívja fel magára a figyelmet. Mindkét település ma elsődlegesen üdülési, pihenési funkciót tölt be. A történeti településrészek beépítési módja alapvetően előkert nélküli, fésűs, változó telekszélességgel és domborzathoz igazodó telekmélységgel. E beépítési mód legszebb példáit helyi védelemben részesítette az Önkormányzat.
Az előkert nélküli beépítési mód következménye az a tény, hogy a hatályos szabályozási terv csak a legritkább esetben javasolta a közterület bővítését, szélesítését. Az 1960-as évektől kialakított új lakóterületek telekstruktúrája már szabályos, a beépítési mód oldalhatáron álló, előkertes. E területeken a lakóutcák szabályozási szélessége 12-16 m. A kialakult beépítési módot színesítik a hajlított házas, ill. zárt sorban megépített lakó és intézményi funkciójú épületek. Ikerházas és sorházas beépítési módot két helyen találunk, az előbbi a Vasutas utcában, míg az utóbbi épületek a sportpálya keleti oldalán találhatók. TELEKMÉRET VIZSGÁLAT HOSSZÚHETÉNY
TELEKMÉRET VIZSGÁLAT PÜSPÖKSZENTLÁSZLÓ, KISÚJBÁNYA
1.6. VÉDETTSÉGEK 1.6.1 Hosszúhetény műemlékei (országos védettség) Hosszúhetény szabályozási tervének készítésekor (2001) Építészeti örökségvédelmi hatástanulmány és az épített és természeti környezet helyi védelemről szóló rendelet készült, mely többek között meghatározta a település épített örökségének védett illetve védelemre javasolt elemeit, épületeit valamint lehatárolta a helyi védelemre javasolt területeket. Továbbá, rögzítette a védett épületekre, területekre vonatkozó követelményeit. A község műemlékei és védett területei a Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ adatszolgáltatása alapján: Országos védelem alatt álló épületek Azonosító Törzsszám megnevezése cím hrsz. környezet 11755 11219 Római katolikus templom Iskola u. 49. 180 60/8, 125, 164/10, 164/14, 164/16, 165/1, 165/2, 169, 179, 181, 182, 183/1, 183/2, 183/3, 187 A mai templom a török hódoltság alatt romba dőlt középkori templom helyén épület. 1733 és 1970-ban. Szent Miklós tiszteletére szentelték. A K-en félköríves apszissal, Ny-on toronnyal és az É-i oldalon sekrestyével bővített, téglány alaprajzú templom a település központjában, utak kereszteződésében kialakult, egyik oldalán támfallal megerősített magaslaton áll. A templom homlokzatai díszítetlenek. Az egyhajós belsőt háromszakaszos hevederes csehboltozat fedi. A templom oltárai és szószéke barokk alkotások. A szentélyben Szent Miklós olajképe, két oldalán Gebauer Ernő 1943-ban festett freskói láthatók. Szintén Gebauer készítette a diadalív kompozícióját.
Azonosító Törzsszám megnevezése cím hrsz. környezet 11759 11223 Dallos-Böröcz vízimalom és gazdasági épület Ormándi utca 19. 405 294, 295, 296, 348, 400/1, 400/2, 401, 424, 425, 426, 427, 429 A vízimalom magját valószínűleg a XIX. század elején Dallos Ferenc építette. Később kelet felé három szobával bővítették. Virágkorát a XX. század első felében élte. A malom nyújtott téglány alaprajzú épülete az előtte haladó útra nagyjából 45 os szöget zár be. Kontyolt nyeregtetővel fedett épület főhomlokzata kétszintes, tengelyében vasoszlopokkal alátámasztott tornác helyezkedik el. Az alsó szint a malom céljait szolgálja, míg az emelet egy részében lakás van. A malomtól délre kerekes kút látható. Keletre vakolatlan, lizénákkal tagolt téglahomlokzatos tároló épület, valamint a kocsiszín elnyújtott tömbje, délnyugatra a sertés- és tyúkól valamint a jászol kapott helyet. A malom az 1950-es évek, a Zengő-patak elterelése óta nem üzemel. Azonosító Törzsszám megnevezése cím hrsz. környezet 11957 11220 Mária-kápolna Iskola u. 49. 180 60/8, 125, 164/10, 164/14, 164/16, 165/1, 165/2, 169, 179, 181, 182, 183/1, 183/2, 183/3, 187 A templomtól északra található nyeregtetős kis Mária-kápolna építésének ideje 1783-1829 közé tehető. A homlokzatai díszítetlenek, a benne található Pietá helyi mester alkotása lehet.
Azonosító Törzsszám megnevezése cím hrsz. környezet 11958 11221 Immaculataszobor Iskola u. 49. 180 60/8, 125, 164/10, 164/14, 164/16, 165/1, 165/2, 169, 179,, 182, 183/1, 183/2, 183/3, 187 A templom apszisa mögött helyezkedik el az alacsony posztamensre állított Immaculata-szobor. A Glóbuszon álló és a bűnöket áspiskígyó képében eltaposó, aranyozott csillagos nimbuszt viselő imádkozó Mária szobra valószínűleg a templommal egykorú. Azonosító Törzsszám megnevezése cím hrsz. környezet 11959 11222 Római katolikus plébánia Iskola u. 49. 60/7 60/8, 125, 164/10, 164/14, 164/16, 165/1, 165/2, 169, 179, 181, 182, 183/1, 183/2, 183/3 A plébániaépület a templom apszisa mögött, az utcára merőlegesen, utcavonalon áll. A nyújtott téglány alaprajzú épület utcai homlokzatán két ablak és két ovális padlásszellőző nyílik. A homlokzat éleit, a párkányokat és az ablakok közét karcsú vakolatsáv hangsúlyozza. Udvari homlokzata szintén vakolatsávokkal és nyílásokkal tagolt. Az épületbelső átalakított. Az épület udvarában két melléképület áll. Azonosító Törzsszám megnevezése cím hrsz. környezet 1427 10458 Lakóház - Tájház Kossuth L. u. 10. 912/2 874, 878, 913/1, 912/1, 927, 930, 931
Azonosító Törzsszám megnevezése cím hrsz. környezet 1428 288 Római-kori villa alapfalai Somkerék dűlő 0141/9 0141/7 Azonosító Törzsszám megnevezése cím hrsz. környezet 1429 289 Püspöki kastély Püspöksz. Templom tér 1539 0202, 1535/1, 1538, 1540, 1543 Azonosító Törzsszám megnevezése cím hrsz. környezet 1430 290 Római katolikus templom Püspöksz. Templom tér 1540 1534, 1535/1, 1538, 1539, 1541, 1542, 1543, 1501 R.k. templom, klasszicizáló késő barokk, 1797. Berendezés: fő- és mellékoltárok, oratórium, szószék, gyóntatószék, orgona, padok: barokk, 18. sz. vége. A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény 40., mely ex lege határozta meg a műemléki környezetet, 2013. I. 1-től hatályát vesztette. A 2015. december 31. napján a III. bírságkategóriába sorolt műemlékek 2016. január 1-jétől nem műemléknek, hanem nyilvántartott műemléki értéknek minősülnek, a műemléki környezetük megszűnik.
1.6.2 Helyi védettségek Hosszúhetény sor utca, házszám Helyrajzi szám funkció Első fokozatú helyi védelemben ( H1 ) részesült épületek 1. Iskola utca 23. 47 lakóépület + melléképület 2. Iskola utca 27. 49 lakóépület + melléképület 3. Iskola utca 28. 79/1 lakóépület + melléképület 4. Iskola utca 30. 82 lakóépület 5. Iskola utca 34. 88/1 lakóépület + melléképület 6. Iskola utca 39. 56 lakóépület + melléképület 7. Iskola utca 86. 124 lakóépület 8. Iskola utca 90. 164/14 társasház 9. Iskola utca 92. 164/9 lakóépület 10. Fő utca 1/a. 438/1 góré 11. Fő utca 21. 425 lakóépület 12. Fő utca 27. 422 lakóépület 13. Fő utca 31. 420 lakóépület 14. Fő utca 33. 419 lakóépület 15. Fő utca 43. 410 lakóépület 16. Fő utca 47. 812/1 lakóépület 17. Fő utca 55. 269 lakóépület 18. Fő utca 57. 268 lakóépület 19. Fő utca 85. 242/2 lakóépület 20. Fő utca 99. 239/1 lakóépület 21. Fő utca 117. 227/1 lakóépület 22. Fő utca 117. előtti 413 híd 23. Fő utca 139. 208 lakóépület 24. Fő utca 159. előtti 945 híd 25. Fő utca 22. 780 lakóépület 26. Fő utca 58. 802 lakóépület 27. Fő utca 64. 805 lakóépület + melléképület- 28. Fő utca 70. 808 lakóépület 29. Fő utca 74. 870/1 lakóépület + melléképület 30. Fő utca 76. 811/1 lakóépület + melléképület 31. Fő utca 88. 838 közterületi kút 32. Fő utca 92. 819 lakóépület + melléképület 33. Fő utca 108. 829 lakóépület 34. Fő utca 120. 836/2 lakóépület 35. Fő utca 122. 84+0 lakóépület 36. Fő utca 124. 841/1 lakóépület 37. Fő utca 136. 848 lakóépület + melléképület 38. Fő utca 154. 895 lakóépület 39. Fő utca 166. 902 lakóépület 40. Fő utca 170. 905 lakóépület 41. Kossuth Lajos utca 955 kőbánya előtti kereszt 42. Kossuth Lajos utca 14. 915 melléképület 43. Kossuth Lajos utca 94. 997 kútház 44. Petőfi utca 14. 1083 lakóépület 45. Petőfi utca 16. 1084 lakóépület 46. Petőfi utca 19. 18 lakóépület 47. Petőfi utca 25. 15/1 lakóépület 48. Petőfi utca 36. 1094 lakóépület 49. Petőfi utca 47. 2 lakóépület 50. Ormándi utca 10. 286/3 lakóépület + melléképület 51. Ormándi utca 24. 293/1 lakóépület 52. Ormándi utca 35. 391 lakóépület 53. Ormándi utca 51. 377 lakóépület 54. Ormándi utca 55. 374/1 lakóépület + melléképület 55. Ormándi utca 58. 314 lakóépület
Hosszúhetény sor utca, házszám Helyrajzi szám funkció 56. Ormándi utca 60. 315/2 lakóépület 57. Ormándi utca 62. 323 lakóépület 58. Ormándi utca 66. 325 lakóépület 59. Ormándi utca 90. 338 lakóépület 60. Ormándi utca 94. 340 lakóépület 61. Ormándi utca 102. 344 lakóépület 62. Zengő utca 44. 952 lakóépület Második fokozatú helyi védelemben ( H2 ) részesült épületek 63. Fő utca 29. 421/1 lakóépület 64. Fő utca 20. 779/1 gazdasági épület 65. Fő utca 50. 798/1 lakóépület 66. Kossuth Lajos utca 43. 1024 lakóépület 67. Ormándi utca 30. 296 lakóépület 68. Ormándi utca 46. 306 lakóépület 69. Ormándi utca 104 345/1 lakóépület Püspökszentlászló Első fokozatú helyi védelemben ( H1 ) részesült épületek 1. Püspökszentlászló utca 4. 1529 lakóépület 2. Püspökszentlászló utca 17. 1517 lakóépület + melléképület 3. Püspökszentlászló utca 1534 út harangtorony 4. Püspökszentlászló utca 22. 1510 lakóépület + melléképület Kisújbánya sor utca, házszám Helyrajzi szám funkció Első fokozatú helyi védelemben ( H1 ) részesült épületek 1. Kisújbánya utca 12. 1623 lakóépület + melléképület 2. Kisújbánya utca 21. 1642 lakóépület + melléképület 3. Kisújbánya utca 24. 1653 lakóépület + melléképület 4. Kisújbánya utca 26. 1658 lakóépület 5. Kisújbánya utca 47. 1687 lakóépület + kerekes kút 6. Kisújbánya utca 51. 1695 lakóépület 7. Kisújbánya utca 53. 1635/1 lakóépület + melléképület 8. Kisújbánya utca 1615/2 templom Utcaképvédelem 9. Kisújbánya utca 38-47. 1678-1887 beépítés, tömeg A tanulmány É 1. melléklete részletezi a helyi védett értékek adatait. 1.6.3 Régészeti örökség A régészeti örökséget önálló munkarészben ismertetjük. 1.7. AZ ÉPÍTETT ÖRÖKSÉGI ÉRTÉKEK ELEMZÉSE Hosszúhetény igazgatási területén 9 db műemlék és 8 műemléki környezet található, A 9 db nyilvántartott műemlékből 3 egyházi (2 templom, 1 kápolna), 1 szobor, 1 kastély valamint 1 plébánia, vízimalom, lakóház, rendeltetésű továbbá szintén műemléki védelmet élvez a kastély parkja is. Egyedileg védett 82 objektum és egy utcakép, melyből 50 hosszúhetényi lakó, 14 együttes lakó és melléképület, 1 püspökszentlászlói lakó, 2 együttes lakó és melléképület, valamint 2 kisújbányai lakó, 5 lakó és melléképület, 2 híd, 1 góré, 2 kútház, 1 kereszt, 1 harangtorony és 1 templom.
Hosszúhetény épített örökségeivel a Hübner Tervező Kft által 2001-ben elkészített Örökségvédelmi hatástanulmány foglalkozott, más tudományos megalapozottságú munka ismereteink szerint nem készült. A tanulmány fényképes adatlap formájában mutatta be illetve vette nyilvántartásba a település országos és helyi egyedi értékeit. 1.8. TERÜLETHASZNÁLAT ÉS TERÜLETI ÁLLAPOT A KULTURÁLIS ÖRÖKSÉG ÖSSZEFÜGGÉSRENDSZERÉBEN A településen, településrészeken kialakult területhasználat általánosságban megfelel az örökségvédelem szempontjainak. Az épített értékek túlnyomó többsége lakó illetve településközpont vegyes területen belül fekszik, de a távolabbi értékek környezete - közpark - sem akadályozza használatukat. A település arculatának formálása, turisztikai vonzerejének növelése céljából szükség van a kutúrális örökség meghatározó, hangulatteremtő épületeinek, épületcsoportjainak megőrzésére és hasznosításuk szempontjából az ideális funkció megkeresésére a telken és környezetükben egyaránt. Hosszúhetény azon szerencsés települések egyike, ahol a műemlékek nagy része - pályázati források igénybevételével megújult és méltó környezettel szolgálja a lakókat illetve a látogatókat.
2. VÁLTOZTATÁSI SZÁNDÉK 2.1. TELEPÜLÉSHÁLÓZATI ÉS TÁJHASZNÁLATI VÁLTOZÁS Hosszúhetény településfejlesztési koncepciójának átfogó és részcéljai nem igénylik a településhálózat változását. Elképzelése szerint, Hosszúhetény 2030-ra a jelenleg is vonzó természeti környezetének kedvező állapotát fenntartva, a jelentős foglalkoztatási potenciált jelentő városok közelségére és a jó közúti megközelíthetőségére építve társadalmi, gazdasági és környezeti szempontokat is szem előtt tartva harmonikusan fejlődő, magas képzettségi szintű lakossággal bíró, erős helyi közösséggel rendelkező, tagjai számára magas színvonalú köz- és jóléti szolgáltatásokat nyújtó településsé válik. Továbbá, részcéljai között fogalmazza meg a meglévő kapcsolatok Püspökszentlászló, Kisújbánya - fejlesztését. Tájhasználati változás a meglévő elkerülő út oldalán az esetleges iparterület fejlesztéséből adódhat de tájképi szempontból értéktelen részén veszi igénybe a tájat. 2.2. TELEPÜLÉSSZERKEZETI, TERÜLETHASZNÁLATI ÉS BEÉPÍTETTSÉGI VÁLTOZÁS A település kialakult szerkezetének hosszútávú változásával számol a terv. Ugyan jelentős lakóterületi fejlesztés került felülvizsgálatra és vissza vonásra, de a gazdaság élénkítése céljából gazdasági illetve intézményi területek fejlesztése is integrálódik a meglévő térbeli rendszerbe. A fejlesztési területek kulturális örökség elemei által nem érintettek. A koncepció nagy hangsúlyt fektet az adottságokhoz illeszkedő, fenntartható fejlesztésre, így a beépítettség változását is a jogszabály által szabott keretek között tartja az épített örökség maximális megőrzése mellett. A műemléki védelem alatt épületek védelmét a településrendezési eszközök is szolgálják. 2.3. INFRASTRUKTURÁLIS VÁLTOZÁS A terv hosszútávon sem számol jelentős infrastruktúrális változással. A javasolt kerékpárútfejlesztések, parkolóterületek, és ezzel összefüggésben a gépkocsiforgalom korlátozása egyes területeken a meglévő szerkezethez igazodik. 2.4. NÉPESSÉG, ÉLETMÓD, TÁRSADALOM, KULTÚRA VÁLTOZÁSA A koncepcióban megfogalmazott célok a népesség kfoglalkoztatási szintjének javítását, a stabil, egész éves munkahelyek és ezáltal az anyagi létbiztonság megteremtését, a helyi közösségek erősítését, a helyi identitástudat, valamint az épített örökség nagyobb megbecsülését szolgálják.
3. HATÁSELEMZÉS 3.1 TÖRTÉNETI TELEPÜLÉSHÁLÓZATI KÖVETKEZMÉNYEK A koncepció és szerkezeti terv, fejlesztésre javasolja Hosszúhetény belső településhálózati kapcsolatait Püspökszentlászló és Kisjbánya irányába. Az út mentén a területek felértékelődésével, beépítésre szánt területfelhasználások megjelenésével a terepadottságok illetve korlátozások miatt nem kell számolni. 3.2 TERMÉSZETI, TÁJI HATÁSOK A koncepció óvja a természeti értékeket, a célok megvalósítását a természeti és táji értékek védelme mellett tervezi. Az oltalom alatt álló táji elemek zöldfelületi rendszerek beépítése, nem tervezett. Hosszúhetény tájszerkezetében a jelenleg és közeljövőben is várható tendenciák : - a mezőgazdaságilag hasznosított területek arányának csökkenése - az erdőterületek növekedése - a kertövezet (zártkert) területén a szőlő, gyümölcsös művelési ág rohamos csökkenése, a megműveletlen ingatlanok számának gyarapodása, beerdősülése. Fenti általános - hatások azonban hosszú távon sem eredményezik a község tájszerkezetének jelentős módosulását. 3.3 A TELEPÜLÉSKÉP FELTÁRULÁSÁNAK VÁLTOZÁSAI A fejlesztési illetve rendezési dokumentumok (tervek) a település illetve településrészek védett értékeit érintő változásával nem számolnak. A városképi szempontból is meghatározó védett épületek és környezetük megőrzését, a tervek kiemelten kezelik. 3.4 RÉGÉSZETI EMLÉKEK FELTÁRHATÓSÁGÁNAK, MEGMARADÁSÁNAK, BEMUTATHATÓ- SÁGÁNAK VAGY PUSZTULÁSÁNAK LEHETŐSÉGEI A régészeti emlékek feltárhatóságának, megmaradásának, pusztulásának lehetőségét a régészeti munkarész taglalja. 3.5 TÖRTÉNETI TÉRBELI RENDSZEREK ALAKULÁSA A hagyományos térbeli rendszerek nem változnak, a fejlesztés ezeket jelentősen nem érinti. 3.6 MŰEMLÉKI EGYÜTTESEK, MŰEMLÉKEK ESZMEI, HASZNÁLATI ÉS ESZTÉTIKAI JELENTŐSÉGÉNEK ALAKULÁSA A TÁJBAN, TELEPÜLÉSSZERKEZETBEN, ÉPÍTETT KÖRNYEZETBEN, A TELEPÜLÉS ÉLETÉBEN A település átfogó fejlesztését szolgáló célok mint: 1. Erős helyi közösség kialakítása 2. A természeti erőforrások és épített örökség körültekintő használata 3. Élhető települési környezet biztosítása mindegyike szükségessé teszi a műemléki értékek felmérését és védelmét. A településfejlesztési koncepció részcéljai közül pedig, Intézményracionalizálás, közösségi funkciójú létesítmények fejlesztése, a helyi építészeti és természeti értékek védelme, a belső
megközelíthetőség feltételeinek javítása az épített értékek feltérképezését és a regisztrált értékek védelmét és bemutathatóságát segíti elő. 3.7 MŰEMLÉKEK MEGÚJULÁSÁNAK ÉS FENNTARTHATÓSÁGÁNAK GAZDASÁGI ESÉLYEI Szerencsére a védett műemléki értékek megbecsülése egyre inkább általánossá válik. A koncepcióban megfogalmazott célok mentén meg lehet találni azokat a funkciókat, amelyek a műemléki értékek megőrzését gazdaságilag is fenntarthatóvá teszik. 3.8 TELEPÜLÉSKARAKTER VÁLTOZÁSÁNAK HATÁSAI A hagyományos településkarakter nem változik tekintve, hogy a fejlesztési területek az eddig is fejlesztett területek részei. A történeti településkarakter megőrzése érdekében a szabályzatban olyan követelmények kerültek rögzítésre, amelyek biztosítják az új építések utcaképbe illesztését, a környezethez illeszkedő tömeg kialakítását a műemlékek környezetében, a település központi területein. 3.9 KÖRNYEZETI TERHELÉSEK ÉS AZ ÉPÍTETT ÖRÖKSÉG MŰSZAKI ÁLLAPOTÁNAK ÖSSZEFÜGGÉSEI A környezeti terhelések (zaj. levegő, víz) nem veszélyeztetik az épített örökség műszaki állapotát, sőt a tehermentesítő út megépülését követően a környezeti károkozás lényegesen csökkent a településközpont környezetében. 3.10 FOLYAMATOK IRÁNYA, VISSZAFORDÍTHATÓSÁGA Hosszúhetény nagyságrendjéhez képest is számos védett építészeti értékkel rendelkezik. A község egyik célja a turizmus fejlesztése, melynek egyik záloga lehetne a gazdag régészeti, építészeti és természeti örökség megőrzése, bemutathatósága. A jelenleg üresen álló, kihasználatlan védett épületek, használaton kívüli területek az örökség állagromlását és így az értékek pusztulását gyorsítja fel. Kiemelt feladat kell legyen a műemléki értékek helyzetbe hozása, következetes és céltudatos fejlesztése, hogy a folyamat visszafordíthatóvá váljon. 3.11 KÁRENYHÍTÉS LEHETŐSÉGE, KÖLTSÉGE, ILLETVE ELLENTÉTELEZÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI Kárenyhítés csak gondatlan, a vonatkozó jogszabályoknak meg nem felelő viselkedést követően válhat szükségessé. Az épített örökséget olyan módon kell védeni, hogy a pusztulás megelőzhető legyen. A jelenlegi folyamatok talaj bolygatása, fokozatos állagromlás, felújítások elmaradása visszafordítása az örökségvédelem hivatalos szerveinek, az önkormányzatnak, az érintett befektetőknek a konstruktív együttműködésével történhet. A településfejlesztéssel kapcsolatos döntéseket a kormányrendelet szerint önkormányzati főépítész készíti elő, aki a napi településszépítési munkában is hatékonyan részt tudna venni. Sajnos nemcsak Hosszúhetény, hanem számtalan település sem rendelkezik ilyen szakemberrel.
4. KÖZÉRTHETŐ ÖSSZEFOGLALÓ Hosszúhetény épített örökségéről, műemléki értékeinek védelméről szóló örökségvédelmi hatástanulmánya 2001-ben készült. 2015-ben a város új Településfejlesztési Koncepciót készítetett, melyhez szükségessé vált új Örökségvédelmi Hatástanulmány felülvizsgálata is.a település átfogó fejlesztését szolgáló célok egyik alappillére az Élhető és fenntartható települési környezet illetve a A természeti erőforrások és épített örökség körültekintő használata, mely szükségessé teszi a műemléki értékek felmérését és körültekintő védelmét is. A településfejlesztési koncepció az átfogó célok mellé részcélokat rendel, mely célok megfogalmazásakor, beavatkozási területekre vetítésekor az örökségvédelem prioritást élvez. A megfogalmazott településfejlesztési javaslatok egyértelműen alkalmasak arra, hogy a műemléki értékek megfelelő szerephez jussanak, így a védelemnek fenntartható gazdasági bázisa legyen. 5. NYILATKOZAT Alulírott Dr. Hübner Mátyás, mint Hosszúhetény 2015-ben készülő Településfejlesztési Koncepciójához készített örökségvédelmi hatástanulmány készítője nyilatkozom arról, hogy a tervezett megoldás megfelel az örökségvédelmi jogszabályoknak és hatósági előírásoknak, továbbá, hogy az örökségvédelmi hatástanulmány épített örökség munkarésze elkészítésére jogosultsággal rendelkezem. Pécs, 2015. december Dr. Hübner Mátyás okl. építészmérnök vezető tervező Ybl díjas építész
ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY HOSSZÚHETÉNY RÉGÉSZET Gábor Olivér Janus Pannonius Múzeum, Pécs Szakértői eng. sz.: Sz59/2003, V25/2003 Pécs, 2014.
I. VIZSGÁLAT (valamennyi érintett kulturális örökségi elem számbavétele) Hosszúhetény (1219/1340-49: Hetin. Györffy I. 316.; Pesti J. 1982. I. 581.) A község területéről őskori, római kori és középkori leletek, valamint temető- és településnyomok ismertek. A török hódoltság alatt is folyamatosan lakták. A település történetével kapcsolatos általános irodalom - Csánki Dezső, Magyarország történeti földrajza a Hunyadiak korában, II. Bp, 1894 49.p. - Dallos Nándor, A hosszúhetényi lakosság tájszavai, néprajza és helytörténeti monográfiája századunk első felében, (Kézirat, Hosszúhetény 1998.) - Györffy György, Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza I., Bp, 1963. 316-317.p. - Káldy-Nagy Gyula, Baranya megye XVI. századi török adóösszeírásai, (A Magyar nyelvtudományi Társaság kiadványai 103.) Bp, 1960. 75.p. - Pálfay Mária, Hosszúhetény településföldrajza, (Specimina No.190. Geographia Pannonica No.40) Pécs, 1940. - Reuter Camillo, Hosszúhetény község helynevei, (MTA Dunántúli Tud. Int. Közl. 5.) Pécs, 1968. - Vendégváró. Látnivalók Pécsett és Baranyában, Miskolc, 1998. 165.p. - Pesti János (szerk.), Baranya megye földrajzi nevei I. 1982. Pécs. 581-589. - JPM RégOszt. Adattár, 1734/84., 2297/2007., 2130/2007.
II. FOKOZOTTAN VÉDETT ÉS NYILVÁNTARTOTT RÉGÉSZETI LELŐHELYEK: 1. Hosszúhetény Baglyas-hegy Lelőhely azonosító: 54908 Hrsz: 0251 Jelleg: őskori telep Forrás: - Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei I. 1982. Pécs. 584. (76-77.) - JPM RégOszt. Adattár, 2157/2007. Védettség: nyilvántartott régészeti lelőhely. Kelet-Mecsek Tájvédelmi Körzet. Leírás: a hegy D-i oldalának emelkedőjén, a Kelet-Mecsek Tájvédelmi Körzet ÉNy-i határán, erdő, földút. Paleolit kőmegmunkáló? A késő neolit lengyeli kult. telepe? 2. Hosszúhetény Hidasi-hát (Hemma-szurdok) Lelőhely azonosító: 54909 Hrsz: 0251 Jelleg: telep? Forrás: - Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei I. 1982. Pécs. 584. (85.) - JPM RégOszt. Adattár, 2156/2007. Védettség: nyilvántartott régészeti lelőhely. Kelet-Mecsek Tájvédelmi Körzet. Leírás: a Komló-Magyaregregy úttól jobbra 1 km-re, a tájvédelmi körzet területén. Paleolit kőmegmunkáló hely? Neolit telep? 3. Hosszúhetény Szamárhegy Lelőhely azonosító: 32100 Hrsz: 062/4. (Máza: 0201.) Jelleg: bánya Forrás: - Gábor Olivér Bíró T. Katalin Kraft János: A mecseki bányászat története a honfoglalás koráig. in: Romváry Ferenc (szerk.): Pécsi Szemle 4/2000. 4-15. Pécs. Védettség: nyilvántartott régészeti lelőhely. Leírás: Kisújbányától É-ra, Dobogótól K-re. A késő neolit lengyeli kultúra bányahelye (csiszolt kőalapanyaghoz). 4. Hosszúhetény Ormánd Lelőhely azonosító: 62538. Hrsz: 016/5,7,8,9,10. 099., 111., 347/2. Jelleg: telep, temető. Forrás: - Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei I. 1982. Pécs. 588. (281.) - Györffy György: Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza. I. Bp, 1963. 352. Védettség: nyilvántartott régészeti lelőhely. Leírás: A település DK-i sarkánál. A késő neolit lengyeli kultúra telepe és sírja, valamint bronzkori telep. A középkori Ormánd falu feltételezett helye.
5. Hosszúhetény Máté-part Lelőhely azonosító: 58947 Hrsz: 0262 Jelleg: telep? Forrás: - Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei I.. 1982. Pécs. 585. (101.) - JPM RégOszt. Adattár, 2368/2008. Védettség: nyilvántartott régészeti lelőhely. Leírás: őskori telep és kőmegmunkálóhely? 6. Hosszúhetény Dömös oldal Lelőhely azonosító: 78771 Hrsz: 867, 873, 913/2, 914-916, 917/1-2, 918/1-2, 919/1-2, 920/1-2, 921/1-2, 924/1-2, 925, 947/1, 947/2, 947/13-27, 3374, 3375, 3380, 3388/2, 3395, 3396/1-2, 3397, 3399, 3400/4, 3400/6, 3406/3, Jelleg: telep Forrás: - Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei I. 1982. Pécs. 588. 586-587. (201, 211, 215.) Védettség: nyilvántartott régészeti lelőhely. Leírás: A falu főutcájától É-ra, a Bakonya nevű K-Ny irányú hegy D-i lábánál. Bronzkori település gödrei. 7. Hosszúhetény - Somkerék/Somberek-dűlő1. Lelőhely azonosító: 24708., 24715., 30962, 71163 Somkerék-dűlő1 (római villa) Hrsz: 0141/3., 0141/5-16., 0142. Somkerék-dűlő2 (római telep) Hrsz: 0142., 0143/2., 0143/12-13. Somkerék-dűlő2 (római telep) Hrsz: 0141/15-20. Somkerék-dűlő3 (Traianus pénze a régi vasútállomásnál) Hrsz: - Jelleg: villa-komplexum Forrás: - Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei I. 1982. Pécs. 588. (300.) - Bíró Mária: Roman Villas in Pannonia. ActaArchHung 26/1974. 23-57. Bp, 54.p. - Dombay János: A megye története a honfoglalás koráig. in: Baranya (szerk. Kolta János) Pécs, 1958. (48-49.p.) - Dombay János: Késő római temetők Baranyában. JPMÉ 1957. 181-324, Pécs. 182.p., 306-307.p. - Fülep Ferenc, Burger Alice: Baranya megye a római korban. in: Baranya megye története az őskortól a honfoglalásig (szerk: Bándi Gábor). 1979. 221-317, Pécs 273.p., 302.p., 308.p. (Spätrömische Friedhöfe im Komitat Baranya. 325-330.) - Fülep Ferenc: A vasasi kora-császárkori temető. in: JPMÉ 1958 103-127. (A hosszúhetényi villát a Sopianae-Aquincum útvonalra helyezi.) - Genthon István: Magyarország műemlékei. Bp, 1951. 112.p. - Graf A.: Übersicht der antiken Geographie von Pannonien. Bp. 1936, DissPann II/5. 119-120.p. (140.= Hetény-puszta) - JPM RégOszt Adattár 272/77 - JPM RégOszt Adattár 273/77 (Fejes Gy.) - JPM RégOszt Adattár 275/77.