Srí Lanka 2019. ÁPRILIS ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓK Hivatalos megnevezés Államforma Főváros Srí Lanka-i Demokratikus Szocialista Köztársaság elnöki köztársaság Colombo Terület 65 610 km 2 Népesség 20 950 000 fő (2018) Egy főre jutó GDP 4 251 USD (2018) Hivatalos nyelv szingaléz, tamil Hivatalos pénznem (kód) Srí Lanka-i rúpia (LKR) Magyarország export rangsorában való helyezése 105. (207 országból) SRÍ LANKA ORSZÁG-, ÉS SZUVERÉN KOCKÁZATI MINŐSÍTÉSEI MINŐSÍTÉSEK KOCKÁZATI BESOROLÁS Exim Országkockázati besorolás 5 (1-7) OECD Országkockázati besorolás 6 (0-7) S&P Szuverén minősítése B STABIL kilátás Moody s Szuverén minősítése B2 STABIL kilátás Fitch Szuverén minősítése B STABIL kilátás
A RELÁCIÓ EXIM BESOROLÁSA Srí Lanka országkockázati besorolása 5-ös kategória stabil kilátásokkal, mely alapján a reláció finanszírozható és biztosítható. ORSZÁGKOCKÁZATI ÖSSZEFOGLALÓ POLITIKAI ÉS BIZTONSÁGPOLITIKAI KOCKÁZATOK Srí Lanka több mint két évszázadig a brit gyarmatbirodalom része volt, azonban a második világháborút követő dekolonizációs mozgalmak hatására az ország 1948-ban nyerte el függetlenségét, de egészen 1972-ig a Brit Nemzetközösség tagja volt. Srí Lanka politikai és biztonságpolitikai kockázatai jelentősek. Az ország belpolitikája jelenleg a 2018. október-novemberi alkotmányos válság következményeivel küzd, melyben az ország három legjelentősebb politikusa csapott össze. Jelenleg a Wickremesinghe vezette UNP és a Sirisena vezette SLFP koalíciója rendelkezik többséggel a parlamentben, ugyanakkor a két párt közötti rivalizálás további instabilitást okozhat a kormányzásban. A politikai kockázatokat növeli, hogy legkésőbb 2019 novemberében új választásokat tartanak Srí Lankán, de az SLFP parlamenti obstrukciója esetén nem zárható ki egy előre hozott választás kiírása sem. A biztonságpolitikai kockázatok sokat csökkentek a tamilok és a szingalézek közötti polgárháború 2009-es lezárása óta, azonban a 2019 áprilisában az Iszlám Állam által magára vállalt öngyilkos merényletek miatt középtávon megemelkedett a terrorizmus kockázata. GAZDASÁGI NÖVEKEDÉS ÉS ÜZLETI KÖRNYEZET KOCKÁZATAI A polgárháború utáni gazdaságpolitika a növekedés-ösztönzésre épült, melynek köszönhetően a térségben 2014-ig Srí Lanka gazdasága gyarapodott a leggyorsabban (7% feletti GDP bővülés). A háborút követően a turisztikai és az IT szektorok erősödtek a legjobban, mellyel ma már a szolgáltató szektor adja a GDP 62%-át. Mindemellett a lakosság relatíve nagy hányada (28%-a) jelenleg is a mezőgazdaságban dolgozik. Az országba érkező közvetlen befektetések jelentős része az IT, az energia és a gyártási szektorokba érkezik. A gazdasági növekedés kockázatai közepesek. A 2018-as politikai válság következtében a gazdasági növekedés jelentősen elmaradt a várthoz képest. A politika körüli további bizonytalanságok, és az időjárás továbbra is erőteljes hatással lesz az ország fejlődésére, mely mellett a magasabb adókulcsok, és a terrorizmus miatt várhatóan visszaeső turizmus is fékezi a növekedést. A jelenlegi 3-3,5%-os növekedés mellett középtávon 4-5% körüli GDP gyarapodást várunk, melyet rövidtávon az építőipar és a szolgáltatási szektor segíthet.
A monetáris és árfolyampolitika kockázata közepes a 4,5-5% körüli infláció, és az árfolyamra nehezedő leértékelődési nyomás miatt. Az áremelkedést főként az importárak növekedése, mialatt a Srí Lanka-i rúpia leértékelődését a fejlődő országokból kivont tőkebefektetések és a politikai kockázatok hajthatják. A közpénzügyek kockázata magas, mivel az ország a fejlettségi szintjéhez képest magas az állam eladósodottsága (2018: 77,3% GDP arányosan). Az államadósság 49%-a külföldi devizában denominált, illetve 43%-át nem devizabelföldiek birtokolják. A korábban magas államháztartási hiányt a kormány egy IMF-fel kötött hitelszerződés feltételei szerint csökkentette (2017: -5,5%; 2018: -4,6%; 2019e: -3,6%), ugyanakkor kérdéses, hogy a program kifutása után a döntéshozókra milyen mértékű fiskális fegyelem lesz jellemző. Az államháztartás bevételeit az ÁFA 11%-ról 15%-ra emelésével, a hatékonyabb adóbeszedési eljárásokkal, és az adómentességek eltörlésével igyekeznek növelni. További pozitívum, hogy a kormány 2016 júniusában egy 1,5 Mrd USD értékű kibővített megállapodást (EFF) kötött az IMF-fel, így több fiskális és strukturális reform kezdődött el az országban. Az IMF legutóbbi (2019. februári) felülvizsgálata feltárta, hogy az elsődleges fiskális egyenleg elmaradt a tervektől, mely mellett a belpolitikai válság és a világgazdasági folyamatok kezelésének együttes eredményeképp a devizatartalékok is jóval a tervezett szint alatt maradtak. Az üzleti környezet kockázatai jelentősek, mivel az országra jellemző a magas korrupció, a túlszabályozás és az elavult infrastruktúra. Bár a kormányzás minőségének javítására, és a korrupciós kockázatok csökkentését a jelenlegi vezetés célul tűzte ki, ugyanakkor a politikusok érdekeltségei ezt a törekvést nagy valószínűséggel felülírják. Jelenleg csak egy kereskedelmi bíróság működik az országban, így az intézmény általi vitás ügyek rendezése rendkívül időigényes és bizonytalan kimenetelű. Utóbbi miatt a vállalatok általában a bíróság bevonása nélkül rendezik a vitás ügyeiket. Mindemellett alacsony fizetési kockázatokat azonosítunk. KÜLGAZDASÁGI ÉS KÜLSŐ FINANSZÍROZÁSI POZÍCIÓK KOCKÁZATAI A külgazdasági és külső finanszírozási pozíciók kockázata jelentős. A folyó fizetési mérleg tartósan deficites, mely mellett a devizatartalékok szintje alacsony. A GDP arányos folyó fizetési mérleghiány (2018: -3,2%; 2019e: -2,5%; 2020e: -2,4%) az ország magas importfüggőségével magyarázható. Srí Lanka devizatartalékait részben egy 2016-os IMF-től kapott kölcsönnel biztosítja, mely jelenleg is csupán 3 havi importjának értékével egyezik meg, valamint nem éri el az éves külső adósságtörlesztésének 60%-át. Ezen felül továbbra is jelentős a Világbank és az Ázsia Fejlesztési Bank szerepe a polgárháborúban okozott károk helyreállításában. Srí Lanka főbb exportcikkei a textil és ruházati termékek, teák és fűszerkészítmények, gumiipari termékek, drágakövek és mezőgazdasági termékek, míg kőolajat, gépeket, szállítóeszközöket,
építőanyagot, ásványi termékeket és élelmiszereket importál. Az ország főbb exportpartnerei: Egyesült Államok, Egyesült Királyság, India, Németország és Olaszország. Importpartnerei: Kína, India, Egyesült Arab Emírségek, Szingapúr és Japán. A PÉNZÜGYI RENDSZER FELÉPÍTÉSE ÉS KOCKÁZATAI Tőkeellátott, azonban sérülékeny bankszektor jellemzi az országot a gyenge felügyeleti és szabályozási környezet miatt. További kockázatot jelent, hogy az elmúlt években erőteljesen nőtt a kihelyezett hitelek aránya, mely a csökkenő hazai betétek és az egyre növekvő külföldi finanszírozási igények mellett sérülékenyebbé tették a szektort. A bankszektorban az állami részarány közel 50%- os, mely mellett további piactorzító tényezőként értékeljük, hogy az egyes bankoknak hitelek 10%-át a mezőgazdasági szektornak kötelező kihelyeznie. Az országban jelenleg 26 teljes körű jogosítvánnyal rendelkező üzleti bank és 7 speciális engedéllyel rendelkező bank működik. AZ ORSZÁG 5 LEGNAGYOBB KERESKEDELMI BANKJA (ESZKÖZÁLLOMÁNY ALAPJÁN) 20% 15% 10% 18,9% PIACI RÉSZESEDÉSÜK FORRÁS: CENTRAL BANK OF SRI LANKA 15,6% 10,8% 9,4% 8,6% 5% 0% Bank of Ceylon People's Bank Commercial Bank of Ceylon Hatton National Bank National Savings Bank
FŐBB MAKROGAZDASÁGI MUTATÓK FŐBB MAKROGAZDASÁGI MUTATÓK 2017 2018 2019E 2020E 2021E Reál GDP növekedés (%) 3,1 3,0 3,5 4,2 4,5 Éves átlagos infláció (%) 6,6 4,3 4,8 5,0 5,0 Államháztartás egyenlege (GDP %) -5,5-4,6-3,6-3,5-3,5 Államháztartás elsődleges egyenlege (GDP %) 0,0 1,0 2,0 2,1 2,1 Bruttó államadósság (GDP %) 79,3 77,3 75,2 73,0 70,9 Folyó fizetési mérleg (GDP %) -2,6-3,2-2,5-2,4-2,3 Nettó FDI (GDP %) 1,5 1,5 1,3 1,5 1,4 Importfedezeti mutató (hónap) 3,3 3,3 3,0 2,8 2,7 Forrás: IHS, IMF, E: előrejelzés SWOT ANALÍZIS ERŐSSÉGEK/LEHETŐSÉGEK Stratégiai elhelyezkedés Ázsia és a Közel-Kelet között kereskedelmi útvonalon; Relatíve olcsó, és jól képzett munkaerőállomány; A közlekedési infrastruktúra folyamatosan fejlődik; Folyamatos gazdasági bővülés; Fejlődési potenciál az IT, a gyártási és távközlési ágazatokban; GYENGESÉGEK/VESZÉLYEK A 2019 áprilisi terrortámadások növelik a biztonsági kockázatokat és csökkentik a turizmust; A mezőgazdasági termelés rendkívül kitett a szélsőséges időjárási körülményeknek; Hagyományosan erőteljesen deficites államháztartás és magas államadósság; Túlbürokratizált intézményrendszer, elavult infrastruktúra, magas korrupciós szint; Alacsony devizatartalékok; Gyenge felügyeleti és szabályozási környezet a bankrendszerben.
ORSZÁGKOCKÁZATI FAKTOROK GRAFIKUS ÉRTÉKELÉSE SRÍ LANKA VISZONYLATÁBAN POLITIKA ÉS BIZTONSÁGPOLITIKA ÜZLETI KÖRNYEZET GAZDASÁGI NÖVEKEDÉS ÉS STRUKTÚRA KÖZPÉNZÜGYEK KÜLGAZDASÁGI ÉS KÜLSŐ FINANSZÍROZÁSI POZÍCIÓK MONETÁRIS- ÉS ÁRFOLYAMPOLITIKA BANKSZEKTOR FIZETÉSI TAPASZTALATOK 1 2 3 4 5 6 7 ELHANYAGOLHATÓ KOCKÁZAT > EXTRÉM KOCKÁZAT A MAGYAR-SRÍ LANKA-I ÁRUFORGALOM ALAKULÁSA 2014-2019 KÖZÖTT MILLIÓ USD 2014 2015 2016 2017 2018 2019E Export 3,6 17,4 10,2 9,7 7,8 6,8 Import 10,8 20,2 24,9 29,0 44,0 67,7 Összes forgalom 14,5 37,6 35,2 38,7 51,8 74,5 Forrás: KSH; E: részleges adatok alapján készült saját előrejelzés MAGYAR EXPORT-IMPORT BANK ZRT. MAGYAR EXPORTHITEL BIZTOSÍTÓ ZRT. 1065 Budapest, Nagymező u. 46-48. Tel.: 06 1 374 9100, 06 1 374 9200 Fax: 06 1 269 4476, 06 1 269 1198 Web: exim.hu Email: exim@exim.hu