TATABÁNYA MEGYEI JOGÚ VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA

TATABÁNYA MEGYEI JOGÚ VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2008. június 1

BEVEZETÉS... 4 1. TATABÁNYA SZEREPE A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN... 5 1.1. Tatabánya szerepe különböző térszerkezeti egységekben... 5 1.1.1. Tatabánya szerepe a Vág-Duna-Ipoly Eurorégióban... 5 1.1.2. Tatabánya szerepe a Közép-dunántúli Régióban... 6 1.1.3. Tatabánya szerepe Komárom-Esztergom megyében... 9 1.1.4. Tatabánya szerepe a Tatabányai Kistérségben... 11 1.2. Tatabánya vonzáskörzete... 13 1.2.1. A város elérhetősége... 13 1.2.2. A város funkcióellátottsága /A Városrehabilitáció 2007-2013-ban Kézikönyv a városok számára útmutatóban felsoroltak szerint/... 13 1.2.2.1. Gazdasági funkciók... 13 1.2.2.2. Közlekedési és távközlési funkciók... 14 1.2.2.3. Közösségi funkciók... 14 1.2.2.4. Állami, igazgatási, hatósági, igazság-szolgáltatási funkciók... 15 1.2.2.5. Humán szolgáltatási funkciók... 16 1.2.3. A város vonzáskörzete összegzés... 17 1.2.4. Ingázás... 17 1.3. A város dinamikai jellemzői... 18 1.3.1. Népességszám-változás... 18 1.3.2. Munkahelyek számának változása foglalkoztatottság... 19 1.3.3. Nyilvántartott álláskeresők aránya... 21 1.3.4. Gazdasági szervezetek számának változása... 23 1.4. Tatabánya funkcióellátottsága a városhierarchiában betöltött szerepe alapján.. 23 2. HELYZETÉRTÉKELÉS... 25 2.1. Városi szintű helyzetelemzés... 26 2.1.1. Társadalom... 26 2.1.2. Munkaerő-piaci helyzet... 29 2.1.3. Gazdaság... 31 2.1.4. Turizmus... 34 2.1.5. Környezet... 38 2.1.5.1. Zöldfelületek... 38 2.1.5.2. Épített környezet... 39 2.1.5.3. Műemlékek, helyi építészeti értékek... 39 2.1.5.4. Lakásállomány... 40 2.1.6. Kereskedelem, vendéglátás... 43 2.1.7. Közszolgáltatások... 43 2.1.7.1. Egészségügy... 43 2.1.7.2. Szociális ellátások... 45 2.1.7.4 Kultúra és közművelődés... 54 2.1.7.5. Sport... 55 2.1.7.6. Közösségi közlekedés... 55 2.1.7.7. Közművek... 56 2.1.7.8. Hulladékgazdálkodás... 57 2.2. SWOT elemzés... 58 3. VÁROSRÉSZEK ELEMZÉSE... 60 3.1. Felsőgalla, VI. telep, Mésztelep... 60 3.2. Alsógalla... 67 3.3 Bánhida és az Erőmű lakótelep... 69 3.4. Dózsakert és a Bánhidai lakótelep... 74 2

3.5. Újváros és Sárberek... 78 3.6. Óváros és Gál István lakótelep... 83 3.7. Kertváros... 87 3.8. Összegzés a városrészekről és azok funkcióiról... 91 4. STRATÉGIAI FEJEZET... 93 4.1. Jövőkép... 94 4.2. Fejlesztési célok... 98 4.2.1. Átfogó cél városi szinten: A város versenyképességének növelése... 98 4.2.2. Középtávú, tematikus, fejlesztési célok városi szinten... 98 1. TEMATIKUS CÉL: DINAMIKUS GAZDASÁGFEJLESZTÉS A TŐKEVONZÓ KÉPESSÉG FENNTARTÁSA... 98 2. TEMATIKUS CÉL: A VÁROS FIZIKAI ÉS ESZTÉTIKAI ÁLLAPOTÁNAK JAVÍTÁSA MEGÚJULÓ VÁROSKÉP... 103 3. TEMATIKUS CÉL: KÖZLEKEDÉSI KAPCSOLATOK JAVÍTÁSA... 108 4. AZ ÉLETMINŐSÉG JAVÍTÁSA... 110 4.2.3. Városrészek céljai a stratégia tematikus céljaihoz kapcsolódóan... 114 4.3. A stratégia koherenciája, konzisztenciája... 121 4.3.1 A stratégia illeszkedése a településfejlesztési koncepcióhoz, településrendezési tervhez... 121 4.3.2. Célrendszer koherenciája... 122 4.3.3. Agglomerációs együttműködés... 123 4.3.4. Antiszegregációs terv... 128 4.3.5. A fejlesztések várható környezeti hatásai... 129 5. A 2007-2013 KÖZÖTTI IDŐSZAKBAN FEJLESZTÉSRE KIJELÖLT AKCIÓ TERÜLETEK... 131 FUNKCIÓBŐVÍTŐ VÁROSREHABILITÁCIÓ:... 132 SZOCIÁLIS CÉLÚ VÁROS-REHABILITÁCIÓ... 140 6. A STRATÉGIA MEGVALÓSÍTHATÓSÁGA... 152 6.1 Ingatlangazdálkodási terv... 152 6.2 Nem fejlesztés jellegű tevékenységek... 153 6.3 Partnerség... 154 6.4 Szervezeti háttér: a városfejlesztő társaság... 154 6.4.1. A jelenlegi városfejlesztési gyakorlat áttekintése... 154 6.4.2. A városfejlesztő társaság létrehozásának szükségessége... 155 6.5 Településközi koordináció... 159 6.6 Monitoring... 159 3

BEVEZETÉS Az Integrált Városfejlesztési Stratégia célja Az Integrált Városfejlesztési Stratégia Tatabánya Megyei Jogú Város megbízásából készült, azzal a céllal, hogy: Az önkormányzat által az elmúlt időszakban készített stratégiai és program dokumentumokat összefoglalja, aktualizálja, továbbfejlessze és a fejlesztési elképzelések között, a szükségletekhez kapcsolódva, fontossági sorrendet állapítson meg, Egy stratégiai szemléletű, középtavú tervezési dokumentum jöjjön létre, amelyben a különböző szakpolitikai elképzelések integráltan jutnak érvényre, Bemutassa, hogy a fejlesztési elképzelések milyen szervezeti és pénzügyi feltételekkel valósíthatóak meg, Megfelelő szakmai alapot teremtsen 2007-13 programozási időszakban az operatív programokon keresztül elnyerhető támogatásokhoz, különös tekintettel a Közép- Dunántúli Regionális Operatív Program város-rehabilitációs prioritására. A dokumentum az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium és a Regionális Fejlesztési Programok Irányító Hatósága által kidolgozott Város-rehabilitáció 2007-2013- ban, Kézikönyv a városok számára módszertani útmutató alapján készült. A város története Egy város mai problémáinak megértéséhez a város történetének ismerete nyújt segítséget. A rövid összefoglaló csak a jelen dokumentum szempontjából lényeges körülményeket emeli ki a város történetéből. A török hódoltság idején a jelenlegi Tatabánya és környéke elnéptelenedett, ezért a terület birtokosa Esterházy József 1730 körül külföldi telepesekkel népesítette be. Így került Alsó és Felsőgallára német ajkú, és szlovák anyanyelvű lakosság Bánhidára. A XIX. században még az állattenyésztés és a gyümölcstermesztés jelentette a megélhetést az itt élők számára. A gazdasági fejlődés szempontjából nagy jelentőséggel bírt az Újszőny-Budapest vasútvonal megépítése 1884-ben. A XIX. század végének bányafeltárásai alapjaiban változtatták meg a községek addigi életét, arculatát. A Magyar Általános Kőszénbánya Rt. 1891-ben megvásárolta a szénkitermelés jogát, és 1896 karácsonyán felszínre került az első csille szén. 4

A bányatelep közigazgatásilag Alsógallához tartozott, majd 1902-ben önálló község lett Tatabánya néven. A bányászat gyors fejlődése vonzotta a munkaerőt. A szakmunkások elsősorban németek, osztrákok, és szlovák betelepülők köréből kerültek ki, a segédmunkások Magyarország más területeiről költöztek át, nagyobb számban Zalából, az Alföldről és a Nyírségből. Az újonnan nyíló bányák és ipari üzemek közelében kisebb lakótelepek, kolóniák épültek. A munkástelepek fejlődésével a községek szinte teljesen összeolvadtak, és a bányák államosítása is meggyorsította az egyesülésüket. 1947. október 1-jével belügyminiszteri rendeletre Tatabánya város lett; 1950-től Komárom-Esztergom megye székhelye, 1991 óta megyei jogú város. A második világháborút követően a régi üzemek, szervezetek, épületek felújítása után újra megnyitották a bányákat. Az 1960-as években a termelés csökkenése ellenére még fejlődött a szénbányászat, de az 1970-1980-as években egyre gazdaságtalanabbá, majd veszteségessé vált a termelés. A szénvagyon csökkenésével, a bányák bezárásával (a városban 1987-ben zárt be az utolsó bánya) vészesen beszűkült a nagyszámú lakosság megélhetési lehetősége. Tatabánya bányászváros és szocialista iparváros jellege egészen a rendszerváltásig meghatározó volt, azóta a bányászat és a nehézipar minimálisra csökkent. A rendszerváltás után a Szénbányák Vállalatból önálló gazdasági társaságok szerveződtek, 1996-tól az oroszlányi és tatabányai bányákat és erőműveket a Vértesi Erőmű Rt.-be vonták össze. Tatabánya a rendszerváltás után a bányászat visszafejlődése, majd elhalása ellenére sikeresen tudott váltani, a város gazdasági szerkezete megváltozott, a helyi foglalkoztatásban is struktúraváltásra került sor. A város kedvező földrajzi elhelyezkedésének köszönhetően új ipari, kereskedelmi centrumok jöttek létre, az egykori bányászvárosban elsősorban külföldi érdekeltségű feldolgozó- és szolgáltatóüzemek telepedtek meg. 1. TATABÁNYA SZEREPE A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN Tatabánya megyeszékhelyi szerepköre a legismertebb, de emellett más térségi jelentőséggel is bír. Szerepkörének nagysága térszerkezeti egységenként, valamint azokon belül is változó. A város különböző funkciók alapján lehatárolt vonzáskörzete nem mindig azonos a térségi lehatárolásokkal. 1.1. Tatabánya szerepe különböző térszerkezeti egységekben 1.1.1. Tatabánya szerepe a Vág-Duna-Ipoly Eurorégióban A Vág-Duna-Ipoly Eurorégió 24 000 km 2 -nyi területén 2, 8 millió ember él (2000. évi adat; Forrás: www.kemoh.hu). Az eurorégiót a magyarországi megyék közül Komárom- Esztergom, Pest, Veszprém és Fejér megyék, Szlovákia területéről pedig a Magyarországgal határos Nyitra kerület alkotják. A megalakulás után (1999. július 3.) az eurorégió új tagokkal bővült: Fejér és Veszprém megye területfejlesztési tanácsával, valamint a Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanáccsal. Az eurorégióban általában az ipari-szolgáltató jelleg a meghatározó, de az egyes megyék tekintetében jelentősek az eltérések az ágazati megoszlásokban. A Székesfehérvár-Tatabánya- 5

Veszprém háromszögben koncentrálódik a magyarországi gazdasági térszerkezet egyik meghatározó tömörülése; a Nyitra kerület pedig Szlovákia fontos mezőgazdasági és élelmiszeripari központjai közé tartozik. Tatabánya fontosabb közép- és kelet-európai gazdasági központoktól való távolságát és közúton történő megközelítését bemutató ábra Forrás: Tér és Társadalom XVII. évf. 2004/4 77. old. 1.1.2. Tatabánya szerepe a Közép-dunántúli Régióban A Közép-dunántúli Régió térképe Tatabánya nemzetközi és regionális jelentősége főként földrajzi elhelyezkedéséből adódó közlekedési kapcsolataiban rejlik. A város egyrészt a Bécs-Budapest tengely, másrészt a térségben találkozó két nagy eurofolyosó /IV. folyosó: Berlin, Prága, Bécs, Budapest, Isztambul; V. folyosó: Velence, Ljubljana, Budapest, Ungvár, Lvov/ mentén helyezkedik el, így Tatabánya európai és országos viszonylatban is jelentős forgalmi és térszerkezeti szerephez jut. A magyar-szlovák határ távolsága 25 km; Budapest 64 km-re, Székesfehérvár 53 km-re, Veszprém 95 km-re, Győr 64 km-re esik Tatabányától. Forrás: http://terkep.tonline.hu/ Komárom- Esztergom Veszprém Fejér 6

Forrás: www.wikipedia.hu Tatabánya a Közép-dunántúli Régión belül alközponti szerepet tölt be. A régióközpont Székesfehérvár mellett Veszprém társközpontként jelenik meg. E két város képzeletbeli fejlődési tengelyt alkotva kiemelt szerepet tölt be a hazai fejlesztési pólusok között. A népességkoncentráló erő és a fejlettségi színvonalat jelző gazdasági-társadalmi mutatók alapján a régión belül kiemelkedő a négy megyei jogú város: Székesfehérvár, Tatabánya, Veszprém és Dunaújváros. A régióközpont mellett Tatabánya gazdasági, logisztikai központként jelenik meg, Veszprém komplex felsőoktatási központ, Dunaújváros pedig ipari központ. Történelmi hagyományok tekintetében Székesfehérvár, Veszprém és Esztergom emelhető ki a régió települései közül; Tatabánya 60 éves múltjával ezen a téren nem tölt be jelentős szerepet. Forrás: OTK 2005. december A megyei jogú városok kategóriái a regionális szerepkörű intézmények száma alapján Kategória Városok Városok száma Regionális intézmények száma Részesedés az intézményekből átlagosan összesen % I/1. Debrecen, Pécs, Szeged 3 58 174 34.2 I/2. Győr, Miskolc 2 42 84 16.5 Együtt I. 5 52 258 50.7 II/1. Kaposvár, Kecskemét, Sopron, Székesfehérvár, Szolnok 5 22 107 21.0 7

II/2. Szombathely, Veszprém 2 29 59 11.6 Együtt II. 7 24 166 32.6 III/1. Békéscsaba, Eger, Nyíregyháza, Zalaegerszeg 4 15 61 12.0 III/2. Dunaújváros, Hódmezővásárhely, Nagykanizsa, Salgótarján, 6 4 24 4.7 Szekszárd, Tatabánya Együtt III. 10 8 85 16.7 Összesen 22 23 509 100 Forrás: Dr. Szigeti Ernő: A régiók és régióközpontok térszerkezeti alternatívái 2003. A városok régióban, illetve az országban betöltött szerepét jól tükrözi a regionális hatókörű intézmények száma az adott városban. /Budapest kiemelkedő szerepe egyértelmű, így nem került feltűntetésre/ A Közép-dunántúli Régió jelentősebb városai közül ilyen vonatkozásban Székesfehérvár áll az első helyen, amely országos viszonylatban a harmadik (II/1. a táblázat szerint) kategóriaszintet jelenti, majd Veszprém következik az országos viszonylatban is a negyedik (II/2. a táblázat szerint) helyen. Tatabánya a legkevesebb regionális intézménnyel rendelkező városok közé tarozik, mind regionális, mind országos viszonylatban. A városban összesen négy regionális intézmény található: Közigazgatási intézmények: Nemzeti Közlekedési Hatóság Közép-dunántúli Regionális Igazgatóság Komárom-Esztergom Megye, Tatabányai Iroda /A régión belül Esztergomban is van irodája az NKH-nak./, Közép-dunántúli Regionális Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság /További működési helyek a régión belül: Esztergom, Pápa, Székesfehérvár, Tapolca, Veszprém/, Egyéb intézmények: Duna-Vértes Köze Regionális Hulladékgazdálkodási Társulás, Egyesített Szociális Intézmények Közép-Dunántúli Regionális Módszertani Családsegítő Szolgálat és Gyermekjóléti Központ Forrás: Tatabánya MJV Önkormányzata A város vasúti megközelítése Nemzetközi vasútvonal: Budapest Győr Hegyeshalom Bécs Vasúti kapcsolat a környező településekkel: Tatabánya Oroszlány; Tatabánya Kisbér Pápa (szüneteltetve van); A város közúton történő megközelítése: M1 autópálya; 1-es számú főút; Tatabánya Környe Vértessomló Várgesztes közutak Tatabánya Oroszlány( Mór) Székesfehérvár főútvonallá fejleszthető közút Tatabánya -Tarján (Gyermely Szomor) Héreg( Bajna Tát Esztergom) főútvonallá fejleszthető közút A város légi úton történő megközelítése: Budapest Ferihegy; Ausztria, Schwechat 8

1.1.3. Tatabánya szerepe Komárom-Esztergom megyében Tatabánya MJV Komárom-Esztergom megye székhelye; várossá 1947-ben nyilvánították, megyeszékhelyi rangot 1950-ben kapott. A település területe (hektár) 2006. Esztergom Tatabánya Tata Oroszlány Komárom Kisbér Nyergesújfalu Dorog 10 035 9 147 7 818 7 587 7 020 5 219 3 951 1 155 Lakónépesség száma az év végén (a népszámlálás végleges adataiból továbbvezetett adat) (fő) 2006. Tatabánya Esztergom Tata Komárom Oroszlány Dorog Nyergesújfalu Kisbér 70 541 30 261 24 805 19 587 19 328 12 203 7 563 5 626 Lak ón é pe ssé g sz ám a az é v vé gé n (fő) 2006. 80 000 70 000 Tatabánya 60 000 50 000 40 000 30 000 20 000 10 000 Esztergom Tata Komárom Oroszlány Dorog Nyergesújfalu Kisbér 0 Forrás: KSH internetes tájékoztatási adatbázisa 9

Működő vállalkozások száma (átalakulásra kötelezett és megszűnő gazdálkodási formákkal együtt, az év során, vállalkozási demográfia szerint) (db) 2005. Tatabánya Tata Esztergom Komárom Oroszlány Dorog Nyergesújfalu Kisbér 5 262 2 388 2 292 1 516 1 003 743 501 403 Működő vállalkozások száma (átalakulásra kötelezett és megszűnő gazdálkodási formákkal együtt, az év során, vállalkozási demográfia szerint) (db) 6 000 Tatabánya 5 000 4 000 3 000 Tata Esztergom 2 000 1 000 Komárom Oroszlány Dorog Nyergesújfalu Kisbér 0 Forrás: KSH internetes tájékoztatási adatbázisa A válaszadók (254 munkáltató) által foglalkoztatottak létszámának várható (2006-os felmérés) alakulása Komárom-Esztergom megye kistérségeiben 13 000 12 000 11 000 110,6% 100,0% 101,9% 104,5% 10 000 9 000 8 000 100,0% 106,3% 99,5% 98,8% 100,0% 7 000 6 000 5 000 4 000 3 000 2 000 1 000 0 102,8% 101,7% 101,6% 100,0% 100,0% 104,5% 102,2% 102,4% 101,2% 101,2% 100,0% 100,0% Dorog Esztergom Komárom Oroszlány Tata Tatabánya Kisbér 2006.03.31 2006.06.30 2007.03.31 10

Forrás: Komárom-Esztergom Megyei Munkaügyi Központ Összefoglaló a negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményeiről 2006. II. negyedév A megye két legnagyobb területű városa Esztergom és Tatabánya. A népességszámot és a településen működő vállalkozások számát tekintve Tatabánya áll az első helyen. A megyén belül a Tatabányai Kistérségben a legmagasabb a foglalkoztatottak száma, ez a mutató 2006. óta továbbra is folyamatosan növekedni látszik. Tatabányán 2007-ben 27 863 fő volt a foglalkoztatottak száma (Forrás: Tatabánya MJV Önkormányzata). Tatabánya megyei szerepkörei: gazdasági központ, szolgáltatási központ, igazgatási központ, foglalkoztatási központ, oktatási központ, közlekedési központ A városban található megyei hatáskörű közigazgatási szervek: Komárom-Esztergom Megye Önkormányzati Hivatala /Megyeháza/, Komárom-Esztergom Megyei Egészségbiztosítási Pénztár, Komárom-Esztergom Megyei Rendőr-főkapitányság, Komárom-Esztergom Megyei Védelmi Bizottság A városban található regionális közigazgatási intézmények megyei hatáskörű szervei: Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal Komárom-Esztergom Megyei Kirendeltsége, Közép-dunántúli Regionális Közigazgatási Hivatal Komárom-Esztergom Megyei Kirendeltsége, Közép-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Tatabányai Kirendeltség és Szolgáltató Központ, APEH Komárom-Esztergom Megyei Központi Ügyfélszolgálat Forrás: Tatabánya MJV Önkormányzata 1.1.4. Tatabánya szerepe a Tatabányai Kistérségben Komárom-Esztergom megye 7 db statisztikai kistérségre oszlik, amelyből a Tatabányai kistérséghez 10 db település tartozik (Tatabánya, Gyermely, Héreg, Környe, Szárliget*, Szomor, Tarján, Várgesztes, Vértessomló, Vértesszőlős). *Megjegyzés: Szárliget 1999. 06. 30-tól lett Komárom-Esztergom megye része. Kistérségek Komárom- Esztergom megyében Terület (ha) 2006. évi adatok alapján Kisbéri 51 077 Komáromi 37 904 Tatabányai 33 170 11

Tatai 30 669 Esztergomi 30 486 Dorogi 23 245 Oroszlányi 19 936 Komárom-Esztergom megye 226 487 Tatabánya 9 147 Forrás: KSH internetes tájékoztatási adatbázisa A Tatabányai Kistérség Komárom-Esztergom megyében a kistérségek közül a harmadik legnagyobb, a megye területének 14,6%-a; Tatabánya területe pedig a kistérség területének 27,6%-a. A megyében működő vállalkozások (21 004 db) 2005. évi adatok alapján közel egyharmada ebben a kistérségben található. A megye és a kistérség 2006. évi foglalkoztatási adatait vizsgálva hasonló arány tapasztalható. A kistérségben működő vállalkozások (6757 db) 79%-a (5262 db) Tatabányai Többcélú Kistérségi Társulás székhelyén, Tatabányán található. A városban található kistérségi hatáskörű közigazgatási szervek: ÁNTSZ Tatabányai-, Tatai-, Oroszlányi- kistérségi Intézete, Tatabánya MJV Polgármesteri Hivatal Okmányiroda Tatabánya közvetlen vonzáskörzetében többpólusú település-együttes alakult ki, amely a Tatabánya Tata Oroszlány városcsoportot és a környező kisebb településeket foglalja magába. A három kiemelt város között funkciómegosztás mutatkozik a munkahely lakóhely üdülés-idegenforgalom és egyéb ellátó és igazgatási funkciók vonatkozásában. Az igazgatási, gazdasági, oktatási funkciókat elsősorban, mint megyeszékhely Tatabánya koncentrálja, ugyanakkor egyben a megye legnagyobb foglalkoztatási-ipari-szolgáltatási központja. Tatán elsősorban a kulturális funkciók, a minőségi lakófunkciók, illetve kedvező üdülési-idegenforgalmi adottságai folytán, idegenforgalmi központi funkciók koncentrálódnak. A város kultúrtáji védelemre érdemes rekreációs terület. Oroszlány szintén hagyományosan ipari központ, jelentős ipari kultúrával, kiépült ipari parkkal és zöldmezős iparterületi kínálattal. Ugyanakkor kedvezőek a város környékének idegenforgalmi adottságai, fejlesztési lehetőségei (Majk műemlék-együttese, Vérteskozma, Várgesztes stb.). A település-együttest az említett városok mellett Baj, Dad, Kecskéd, Kömlőd, Környe, Szárliget, Tarján, Várgesztes, Vértessomló, Vértesszőlős és Vértestolna települések alkotják. Környe, Szárliget, Tarján, Várgesztes, Vértessomló, Vértesszőlős a Tatabányai Kistérséghez tartoznak, Baj és Vértestolna viszont a Tatai, Dad, Kecskéd és Kömlőd pedig az Oroszlányi Kistérség területén találhatók. Tatabánya intenzív városkapcsolatokkal jellemzett közvetlen vonzáskörzete a városcsoport település-együttesét teljes mértékben lefedi és részben még egyéb településekre Héregre (Tatabányai Kistérség része), Tardosra, Szomódra, Bokodra, Kocsra is kiterjed. A Tatabányai Kistérségéből Gyermely és Szomor viszont már részben a budapesti agglomerációhoz vonzódik. Forrás: Tatabánya Megyei Jogú Város Közgyűlésének 332/2004. (XII. 16.) Kgy. számú határozatához tartozó melléklet Tatabánya Megyei Jogú Város településszerkezeti tervéről 12

Összességében tehát elmondható, hogy Tatabánya a Tatabányai Kistérségben a megyei szerepköreivel megegyező funkciókat koncentrál, a foglalkoztatottak száma is itt a legmagasabb a kistérségen belül. Tatabánya vonzáskörzete megközelítőleg teljesen lefedi a kistérség területét, néhány település esetében viszont Budapest is kifejti vonzó hatását. Tatabánya központi szerepkörét kistérségi szinten némiképp befolyásolja a Tatabánya Tata Oroszlány városcsoport körül kialakult település-együttes, amelynek hatóköre átnyúlik az egyes kistérségek határain. 1.2. Tatabánya vonzáskörzete A város vonzáskörzetét egyrészt a különféle városi funkciók, másrészt pedig a település elérhetősége határozzák meg. Egy-egy funkció a vonzáskörzete alapján lehet nemzetközi, országos, regionális, megyei, a környező településekre kiterjedő, kistérségi, vagy városi jelentőségű. Tatabánya vonzáskörzete a városi funkciókat számba véve főként városi, kistérségi és megyei szintre terjed ki. 1.2.1. A város elérhetősége Tatabánya elérhetősége kiemelkedően jó, ami az autópályának és a vasútvonalnak köszönhető. Közúti közlekedés Budapest autópályán 30-40 perc alatt, Győr, Székesfehérvár 40-50 perc, Autóbusszal Budapest 1-1,5 óra, Székesfehérvár 75 perc alatt érhető el. A környező települések autóbusszal általában 10-35 perc alatt (kivéve Szomort és Gyermelyt, ahová az 1 órát is meghaladja a menetidő), személygépkocsival 10-15 perc alatt érhetők el. Vasúti közlekedés Bécs EuRégió vonattal 3,5 óra alatt, Euro City vonattal (győri átszállással) 2,5 óra alatt, Budapest IC járattal 49 perc alatt, Győr 39 perc alatt, Székesfehérvár 2 óra alatt (komáromi, vagy budapesti átszállással) érhető el. 1.2.2. A város funkcióellátottsága /A Városrehabilitáció 2007-2013-ban Kézikönyv a városok számára útmutatóban felsoroltak szerint/ 1.2.2.1. Gazdasági funkciók Városi és környező településekre kiterjedő vonzáskörzettel rendelkező gazdasági funkciók: Kiskereskedelmi üzletek: A kereskedelmi üzletek száma 989 db volt 2006-ban, amelyek közül a legtöbb élelmiszer szaküzlet volt, arányuk meghaladta a 23 %-ot. Piacok: A ellátást négy piac is szolgálja (Béke téri, Kond vezér utcai, óvárosi piac, és a Konzum) 13

Bankok, pénzügyi és más szolgáltatók: A településen több bank (pl. OTP, Raiffeisen, ERSTE), pénzügyi (Tőzsdeiskola Pénzügyi Tanácsadó és Szolgáltató Kft.) és más szolgáltatók is megtalálhatók. Kereskedelmi központok: A közelmúltban épült Vértes Center és a legújabb Omega Park bevásárló- és szórakoztató-; Tesco, Interspar bevásárló központokként funkcionálnak kb. 20-30 km-es vonzáskörzettel rendelkeznek. Vendéglátó egységek: 275 vendéglátó egység (2006-os adat); étterem, cukrászda 151 db; bár, borozó 71 db; munkahelyi vendéglátóhely 51 db (Forrás: KSH tájékoztatási adatbázisa) Komárom-Esztergom megyére kiterjedő vonzáskörzettel rendelkező gazdasági funkciók: Szolgáltató központ: nincs K+F funkció: A kutatás-fejlesztési tevékenységet segítő, elsősorban az információhoz jutást biztosító háttérintézmények szerepe a fejlődésben nem hanyagolható el. A megyében ezek közé sorolható tatabányai székhelyű intézmények, köztestületek: Komárom-Esztergom Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány, Komárom-Esztergom Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, Komárom-Esztergom Megyei Mérnökkamara, MTESZ Komárom-Esztergom Megyei Szervezete, Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Komárom-Esztergom Megyei Egyesülete és a General Electric (multinacionális vállalat) Országos, illetve nemzetközi hatókörű gazdasági funkciók: Ipartelep, ipari park: Nyugati Ipari Park, Galla Ipari Övezet Logisztikai központ: Zebra Vám és Logisztikai Kft. Irodaház: nincs Panziók: Panoráma Panzió Étterem (20 férőhely), Romantik Panzió Étterem (22 férőhely) Szállodák: 2 db; Hotel Árpád*** (132 férőhely); Sport Hotel Étterem (62 férőhely) Innovációs központ: nincs 1.2.2.2. Közlekedési és távközlési funkciók Városi és környező településekre kiterjedő vonzáskörzettel rendelkező közlekedési, távközlési funkciók: Postahivatalok: 8db (2006. évi adatok alapján) Forrás: KSH internetes tájékoztatási adatbázisa; emellett két kirendeltség Forrás: Tatabánya MJV Önkormányzata Helyi autóbuszjáratok Benzinkutak: 10 db (2006. évi adatok alapján) Taxi-szolgáltatás: City Taxi, Korona Taxi, Euro Taxi, Új Taxi, Turul Taxi Komárom-Esztergom megyére kiterjedő vonzáskörzettel rendelkező közlekedési funkciók: Távolsági autóbusz-megálló: Vértes Volán helyközi járatok Országos, illetve nemzetközi hatókörű közlekedési funkciók: Távolsági autóbusz-megálló: Vértes Volán országos járatok Vasútállomás: egy vasútállomás és egy vasúti megállóhely 1.2.2.3. Közösségi funkciók Városi és környező településekre kiterjedő vonzáskörzettel rendelkező közösségi funkciók: Művelődési és közösségi házak: Óvárosi Közösségi Ház; a városrészekben és a lakótelepeken (József Attila Művelődési Ház, Széchenyi István Művelődési Ház, Bányász Művelődési Ház, Puskin Művelődési Ház, KPVDSZ Művelődési Ház, Dózsakerti 14

Közösségi Ház); A megszűnt Béla király téri óvoda helyén 2005-ben új közösségi ház nyitotta meg kapuit. Kulturális központ: Közművelődés Háza Kht. Színház: Jászai Mari Színház (Népház) Mozi: Palace Tatabánya a Vértes Centerben Szabadtéri szabadidő központ: szabadtéri színpad a Május 1. Parkban Strandból, élményfürdőből, uszodából álló szabadidő-központ: új beruházás, 2009-re várható a szabadtéri strand és az élményfürdő megnyitása Rendezvénycsarnok: Tatabánya Sportcsarnok Sportlétesítmények: Tatabánya Sportcsarnok, Városi Stadion, Jublileumi park 5 hektárnyi sport- és pihenőpark, Tatabányai Városi Sport Uszoda, Erőmű Vasas Sporttelep, jégpálya, műfüves labdarúgópálya, műanyag borítású atlétika pálya, tekepálya, KRESZ Park, lőtér, iskolák sportudvarai, strand és élményfürdő (2009-től) Komárom-Esztergom megyére kiterjedő vonzáskörzettel rendelkező közösségi funkciók: Könyvtár: József Attila Megyei Könyvtár, Városi Könyvtár A Közép-dunántúli Régióra kiterjedő vonzáskörzettel rendelkező közösségi funkciók: Duna-Vértes Köze Regionális Hulladékgazdálkodási Társulás Országos, illetve nemzetközi hatókörű közösségi funkciók: Múzeum: Tatabányai Múzeum, Szabadtéri Bányászati Múzeum 1.2.2.4. Állami, igazgatási, hatósági, igazság-szolgáltatási funkciók Városi és környező településekre kiterjedő vonzáskörzettel rendelkező állami, igazgatási, hatósági, igazság-szolgáltatási funkciók: Közigazgatási funkciók Önkormányzat: Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata /Városháza/ Okmányiroda: Tatabánya MJV Polgármesteri Hivatal Okmányiroda /A kistérségben kizárólag Tatabánya lát el okmányirodai funkciót./ Rendőrség: Tatabányai Rendőrkapitányság Tatabányai Körzeti Földhivatal Igazgatási és rendészeti szervek Bíróság: Tatabányai Városi Bíróság, Tatabányai Munkaügyi Bíróság Ügyészség: Tatabányai Városi Ügyészség, Tatabányai Nyomozó Ügyészség Komárom-Esztergom megyére kiterjedő vonzáskörzettel rendelkező állami, igazgatási, hatósági, igazság-szolgáltatási funkciók: Közigazgatás funkciók Önkormányzat: Komárom-Esztergom Megye Önkormányzati Hivatala /Megyeháza/ Területi hatósági intézmény: Közép-dunántúli Regionális Közigazgatási Hivatal Komárom-Esztergom Megyei Kirendeltsége, APEH Komárom-Esztergom Megyei Központi Ügyfélszolgálat Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal Komárom-Esztergom Megyei Kirendeltsége Közép-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Tatabányai Kirendeltség és Szolgáltató Központ 15

Igazgatási és rendészeti szervek Rendőrség: Komárom-Esztergom Megyei Rendőr-főkapitányság Bíróság: Komárom-Esztergom Megyei Bíróság, Komárom-Esztergom Megyei Bíróság Cégbírósága Ügyészség: Komárom-Esztergom Megyei Főügyészség Börtön: nincs Igazságügy-szolgáltatás: Komárom-Esztergom Megyei Igazságügyi Hivatal /Pártfogó Felügyelői Szolgálat, Jogi Segítségnyújtó Szolgálat, Áldozatsegítő Szolgálat/ Tűzoltóság: Tatabánya Város Hivatásos Önkormányzati Tűzoltóság Polgárőrség: Tatabánya Város Polgárőr Egyesülete, Tatabányai Polgárőrség Újvárosi Csoportja Komárom-Esztergom Megyei Védelmi Bizottság VP Közép-dunántúli Regionális Parancsnokság Fővámhivatal Tatabánya A Közép-dunántúli Régióra kiterjedő vonzáskörzettel rendelkező állami, igazgatási, hatósági, igazság-szolgáltatási funkciók: Nemzeti Közlekedési Hatóság Közép-dunántúli Regionális Igazgatóság Komárom- Esztergom Megye, Tatabányai Iroda Közép-dunántúli Regionális Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság /További működési helyek a régión belül: Esztergom, Pápa, Székesfehérvár, Tapolca, Veszprém/ Országos, illetve nemzetközi hatókörű állami, igazgatási, hatósági, igazság-szolgáltatási funkciók: Nincs 1.2.2.5. Humán szolgáltatási funkciók Városi és környező településekre kiterjedő vonzáskörzettel humán szolgáltatási funkciók: Körzeti orvos (háziorvos): 51 házi- és gyermekorvos (2007. évi adat) Gyógyszertár: 15 db (2006-ban) Központi körzeti (háziorvosi) ügyelet: Felnőtt Háziorvosi Ügyelet, Gyermekorvosi Ügyelet, Kórház-Rendelőintézet /A Központi Háziorvosi Ügyelet Tatabánya közigazgatási területéről hétvégén és ünnepnapokon a vonzáskörzet településeiről fogad gyermek és felnőtt pácienseket ambuláns ellátással a rendelőben. Bejelentés alapján, fekvőbeteg ellátást is végez./ Járó beteg szakellátás: Szent Borbála Kórház /A megyei önkormányzat fenntartásában működik tatabányai székhellyel./ Fogászati szakrendelés /községi fogászattal együtt/: Szent Borbála Kórház (fogászat és szájsebészet), Az Önkormányzat funkcionális privatizáció keretében 7 vállalkozó fogorvossal tervezi az ellátást biztosítani, a tervek szerint 2008. július 1. napjától. Tartós bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó szociális intézmény: KEMO Mentálhigiénés és Rehabilitációs Intézet (636 férőhely 2006-ban) Időskorúak otthona, amely a település, illetve a megye rászorultjait látja el, nappali ellátást nyújtó idősek klubja: Az Egyesített Szociális Intézményen belül több időskorúak otthona és nyugdíjas klub is működik a megyeszékhelyen. Bölcsőde: 5 db (2007. évi adat) Óvoda: 15 db (2007. évi adat) Általános iskola: 12 általános iskola, 1 általános iskola és alapfokú művészetoktatási intézmény, 1 alapfokú művészetoktatási intézmény, 1 általános iskola, szakközépiskola és szakiskola, 1 egyházi, 2 alapítványi fenntartású iskola (2007. évi adat) 16

Középiskola: 10 db (ebből gimnázium 2 db; gimnázium és szakközépiskola/szakképző iskola 2 db; szakközépiskola 3db; szakiskola 2 db; Bánki Donát TISZK Kht. Központi Képzőhely) (2007. évi adat) ÁNTSZ Tatabányai-, Tatai-, Oroszlányi Kistérségi Intézete Komárom-Esztergom megyére kiterjedő vonzáskörzettel rendelkező humán szolgáltatási funkciók: Kórház: Szent Borbála Kórház (951 a kórházi ágyak száma 2006-ban) Mentőállomás: Országos Mentőszolgálat Tatabányai Mentőállomása /A Tatabányai Mentőállomás látja el Tatabánya közel 75 ezer lakosát, a vonzáskörzetébe tartozó településeket, valamint az M1-es autópálya Komárom-Esztergom megyei szakaszát./ Komárom-Esztergom Megyei Egészségbiztosítási Pénztár A Közép-dunántúli Régióra kiterjedő vonzáskörzettel rendelkező humán szolgáltatási funkciók: Egyesített Szociális Intézmények Közép-Dunántúli Regionális Módszertani Családsegítő Szolgálat és Gyermekjóléti Központ Országos, illetve nemzetközi hatókörű humán szolgáltatási funkciók: Felsőoktatási intézmény: Modern Üzleti Tudományok Főiskolája (2200 hallgató tanult a tatabányai székhelyen 2002-ben A Modern Üzleti Tudományok Főiskolája 96 fővel indult. 800 fős tagozatot tartanak fent Budapesten, valamint 400 hallgatójuk van Székelyudvarhelyen); Gábor Dénes Főiskola kihelyezett kara Kutatóintézet: nincs 1.2.3. A város vonzáskörzete összegzés Tatabánya főként a gazdasági, ipari, közlekedési funkciói terén rendelkezik országos, illetve nemzetközi vonzáskörzettel kiemelkedő közlekedési helyzete és ipari parkja révén. Emellett országos szinten, az oktatás területén a Modern Üzleti Tudományok Főiskoláját lehet megemlíteni. A város Komárom-Esztergom megye területét érintő hatóköre az állami, igazgatási, hatósági, igazságszolgáltatási, és egyéb szolgáltatási funkciói vonatkozásában a legkiterjedtebb. Tatabánya emellett még a közösségi funkciók, valamit az oktatás és az egészségügy területén látja el a megye településeinek jelentős részét. Több tekintetben Komárom, Esztergom és Tata konkurenciát jelentenek a megyén belül. A két Komárom együttes gazdasági-népességi súlya a schengeni határnyitás óta újra megyeközponti; Esztergom is (részben Párkánnyal együtt, részben hagyományos egyházi és államigazgatási funkciói miatt) lehet vetélytárs, Tata pedig rekreációs, kulturális és természeti-környezeti (kulturtáji) téren jelentős vonzerő. A megyeszékhely alapvetően rendelkezik a városi funkciók legtöbbjével (funkciógazdag), jelentős hiány mutatkozik viszont a közösségi funkciók számbavétele során (funkcióhiány), ami a városközpont kialakulatlanságával, a tagolt, egymástól távol eső városrészekkel magyarázható. E tekintetben a környező (pl. Budapest, Győr, Esztergom) települések vonzzák Tatabánya lakosait. 1.2.4. Ingázás A városban lakók közül naponta közel 27 900-an (2002-es adat) járnak munkába. Közülük mintegy 7000-en más településre utaznak, míg a környező településekről ehhez hasonló számban járnak a tatabányai munkahelyekre dolgozni. Körülbelül 4000-en indulnak naponta gyalogosan munkába, kb. 1000 főnek pedig gyakorlatilag helyben van a munka helye. A naponta közlekedő tanulók számát csak becsülni lehet. Más településekről naponta közel 3100 17

diák érkezik, míg Tatabányáról kb. 1300-an utaznak más települések iskoláiba tanulni. Forrás: KSH A nagyvárosok belső tagozódása, Tatabánya 1.3. A város dinamikai jellemzői 1.3.1. Népességszám-változás Állandó népesség száma (fő) 1997. 1998. 1999. 2000. 2001. 2002. 2003. 2004. 2005. 2006. Székesfehérvár 107 299 106 310 105 769 104 976 104 327 103 361 102 444 102 017 102 344 102 234 Veszprém 62 514 61 987 60 961 60 127 59 502 59 184 58 419 58 082 58 257 58 431 Tatabánya 74 488 74 423 73 860 73 154 72 805 72 317 71 840 71 365 71 712 71 597 Dunaújváros 56 693 55 995 55 481 54 528 53 854 53 090 52 477 51 892 52 103 51 457 1998. 35/1998. (III. 20.) OGY határozat Statisztikai régiók kialakulása; 2005. 97/2005 (XII.25.) OGY határozat OTK Régiók elnevezése, földrajzi területe, fejlesztési pólusok Forrás:www.terport.hu Régiók történelmi áttekintés 2007. 04. 24. 120 000 Állandó népesség száma (A KÖNYV továbbvezettett adata) (fő) 100 000 80 000 60 000 Székesfehérvár Veszprém Tatabánya Dunaújváros 40 000 20 000 0 1997. 1998. 1999. 2000. 2001. 2002. 2003. 2004. 2005. 2006. Forrás: KSH internetes tájékoztatási adatbázisa 18

Az 1997. és 2006. közötti időszak magába foglalta a regionális rendszer kialakítását Magyarországon (1998.), valamint a régiók földrajzi terültének és a fejlesztési pólusoknak a kijelölését is (2005.). Tatabánya (fejlesztési alközpont) népességszám-változása ezen időszak alatt csökkenő tendenciát mutat a régió más jelentős településeihez hasonlóan, azonban a csökkenés mértéke (3,88 %) kisebb, mint a régió társközpontjaiban (Székesfehérvár 4,72 %- os fogyás; Veszprém 6,53%-os fogyás), és Dunaújvárosban (fejlesztési alközpont; fogyás 9,24%). Népességszámát tekintve Tatabánya a második legnagyobb központ a térségben. A Közép-dunántúli Régió fejlesztési központjai közül Tatabányán a legkisebb a népességszámcsökkenés a fent vizsgált 10 éves periódusban. 1.3.2. Munkahelyek számának változása foglalkoztatottság Tatabányán korábban a bányászat biztosította a megélhetést. A munkahelyek számát vizsgálva jelenleg az ide települt cégek a legfőbb munkaadók. Nekik köszönhető, hogy a bányászat megszűnése után a város új munkahelyeket tudott teremteni a megélhetési forrás nélkül maradt lakosságnak. 2007-ben összesen 27 863 főt foglalkoztattak Tatabányán. Az álláshelyek számát illetően megyei adatok állnak rendelkezésre. A megyei munkaügyi központ 2006. évi első negyedévében összesen 3301 állásbejelentés érkezett a megye kirendeltségeire. Az állásajánlatok 27,5 %-a (907 bejelentés) külföldi, EU-n kívüli országok munkavállalóinak foglalkoztatására irányult. A fennmaradó munkahelyek között 1252 úgynevezett normál állásbejelentés szerepelt, amelyek az összes ajánlat (negyedév folyamán) 37,9 %-át tették ki. A támogatás igénybevétele mellett betölteni kívánt álláshelyek aránya 34,6 % (1142 fős létszámigény). A beérkezett munkaerőigények 86,4 %-a (2852 fő) fizikai dolgozók felvételére irányult, szellemi munkakörre csupán 449 főt kívántak felvenni a bejelentők. Az állásbejelentések között legnagyobb számban a feldolgozóipari gépkezelők, operátorok iránti igények jelentek meg (369 fő), amit a kereskedelmi és vendéglátóipari foglalkozások (175 fő), a vas- és fémipari szakmák (161 fő), illetve az építőipari foglalkozások (152 fő) követtek. A szellemi munkakörök közül a technikusok iránti igények száma volt a legmagasabb (51 fő). Forrás: Komárom-Esztergom Megyei Munkaügyi Központ Összefoglaló a negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményeiről 2006. II. negyedév 19

Forrás: ÁFSZ A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés főbb eredménye 2007. IV. negyedév (országos elemzés) Az ÁFSZ 2007. IV. negyedéve során 7741 munkáltató válaszaiból állította össze felmérését. Országos viszonylatban Komárom-Esztergom megyében volt a legmagasabb a foglalkoztatottak létszáma mind a tervezett, mind a tényleges (2007-ben) adatokra vonatkozóan. Hasonlóan magas számadatok tapasztalhatók Bács-Kiskun, BAZ, Pest és Vas megyékben, valamint Budapesten. Foglalkoztatottak száma; 15-74 éves korosztály Kistérségek 2002 2003 2004 2005 2006 Székesfehérvári 69 245 72 513 59 148 59 285 60 748 Veszprémi 34 505 35 063 33 138 33 674 33 598 Tatabányai 36 182 38 170 37 328 38 004 38 296 Dunaújvárosi 46 251 48 434 36 085 36 168 37061 Forrás: ÁFSZ Éves KSH kistérség szintű adatok A fenti táblázat adatai szerint, a foglalkoztatottak száma egyedül a Tatabányai Kistérségben nőtt (6%-kal). A foglalkoztatottság mértéke a Dunaújvárosi Kistérségben 20%-kal, a Székesfehérvári Kistérségben 13%-kal, a Veszprémi Kistérségben pedig 3%-kal csökkent a 2002-es adatokat alapul véve. Foglalkoztatottak száma a kistérségekben (ezer fő); 15-74 éves korosztály 80 000 70 000 60 000 50 000 40 000 30 000 Székesfehérvári Veszprémi Tatabányai Dunaújvárosi 20 000 10 000 0 2002 2003 2004 2005 2006 Komárom- Esztergom Megye Foglalkoztatottak 133,7 száma Komárom-Esztergom 136,2 megyében 136,5 (ezer fő) 2006. II. negyedév 2007. III. negyedév 2008. I. negyedév 20

Forrás: Komárom-Esztergom Megyei Munkaügyi Központ negyedéves munkaerőgazdálkodási felmérései A Tatabányai Kistérség foglalkoztatási mutatója 2002-ben és 2003-ban a harmadik helyen állt a Székesfehérvári, Veszprémi, Dunaújvárosi Kistérségéhez viszonyítva. 2004-től viszont folyamatos növekedés volt tapasztalható; a Tatabányai Kistérség a foglalkoztatottak létszáma tekintetében a második helyre ugrott, megelőzve ezzel a Veszprémi mellett a Dunaújvárosi Kistérséget is. A megyei adatokat vizsgálva ez a tendencia folytatódni látszik 2008-ban is. Megyék cégek száma 2007. I. negyedév 2008. I. negyedév 12 hó cégek jelenlegi múlva jelenlegi száma várható 12 hó múlva várható Eltérés db létszám, fő db létszám, fő fő % Fejér 371 31 754 33 034 301 26 801 30 111 +3 310 +12,3 Komárom- Esztergom 257 43 157 44 698 248 43 133 50 566 + 7 433 +17,2 Veszprém 367 39 093 39 438 335 35 999 34 850-1 149-3,2 Közép- Dunántúl 995 114 004 117 170 884 105 933 115 527 +9 594 +9,1 Forrás: Közép-Dunántúli Regionális Munkaügyi Központ munkaerő-gazdálkodási felmérésének összefoglalója 2008. I. negyedév A munkahelyeket biztosító cégek számára vonatkozó 2007-es és 2008 első negyedéves adatok alapján a megyében a cégek száma valamelyest csökkenést mutat. A létszámot illetően szintén kis mértékű csökkenés látható, de az elkövetkező időszakban 17,2%-os növekedés prognosztizálható. 1.3.3. Nyilvántartott álláskeresők aránya Nyilvántartott álláskeresők a munkaképes korúak %-ában (%) 2000. 2001. 2002. 2003. 2004. 2005. 2006. Székesfehérvár 3,7 3,3 3,4 3,5 3,7 3,9 3,6 Veszprém 3,1 3,4 3,2 3,4 3,6 3,1 3,7 Tatabánya 4,7 4 3,7 3,3 4 4,3 3,6 Dunaújváros 3,8 3,8 4,1 5 5,4 5,3 5 21

6 Nyilvántartott álláskeresők a munkaképes korúak %-ában (%) 5 4 3 Székesfehérvár Veszprém Tatabánya Dunaújváros 2 1 0 2000. 2001. 2002. 2003. 2004. 2005. 2006. Forrás: KSH internetes tájékoztatási adatbázisa A nyilvántartott álláskeresők a munkaképes korúakhoz viszonyított aránya Tatbányán 2003- ban volt a legkedvezőbb a 2000-2006-os időszakot tekintve. A térség legjelentősebb települései közül 2000-ben még Tatabányán volt a legmagasabb ez az arány, majd javuló tendencia volt tapasztalható egészen 2003-ig. Ezt követően újra kezdett növekedi az álláskeresők arányát jelző mutató, azonban nem érte el a 2000. évi szintet. 2006-ban ismét csökkenés volt tapasztalható, az ekkor mért érték viszont 0,3%-al magasabb a 2003-ban tapasztalható legkedvezőbb mutatónál. A többi településhez viszonyítva Tatabánya 2000-ben még az utolsó helyen állt az álláskeresők arányát tekintve, 2003-ra viszont már a legkedvezőbb helyet foglalta el. 2006-ban a mutató megegyezett Tatabányán és Székesfehérvárott és csak 0,1%-kal tért el Veszprémétől. A 2000. és a 2006. évet összehasonlítva Veszprémben (0,6%-kal) és Dunaújvárosban (1,2%-kal) nőtt, míg Tatabányán (1,1%-kal) és Székesfehérváron (0,1%-kal) csökkent az álláskeresők aránya. (Megjegyzés: A KSH internetes tájékoztatási adatbázisa alapján 2001-ben Tatabányán 4% a nyilvántartott álláskeresők aránya a munkaképes korúakhoz viszonyítva. A KSH A nagyvárosok belső tagozódása, Tatabánya című kiadványában, 2001-ben a munkanélküliségi arány 8%. Az egyes adatbázisokhoz kapcsolódóan nincs arra vonatkozóan információ, hogy mi az adatok tartalma, ezért a két hivatalos adatbázis közötti tényleges vagy látszólagos ellentmondást nem tudtuk feloldani.) 22

1.3.4. Gazdasági szervezetek számának változása Regisztrált gazdasági szervezetek száma (db) 2005. 2006. Székesfehérvár 18 632 18 103 Veszprém 11 288 10 943 Tatabánya 9 341 9 052 Dunaújváros 6 358 6 261 Regisztrált gazdasági szervezetek száma (db) 20 000 18 000 16 000 14 000 12 000 10 000 8 000 Székesfehérvár Veszprém Tatabánya Dunaújváros 6 000 4 000 2 000 0 2005. 2006. Forrás: KSH internetes tájékoztatási adatbázisa A gazdasági szervezetek számának változása dinamikájában megegyező tendenciát mutatnak a vizsgált városok. A rendelkezésre álló 2005-ös és 2006-os adatokat összehasonlítva mindegyik városban hasonló mértékű csökkenés tapasztalható. Dunaújvárosban 1,53%-os csökkenés mutatkozik a gazdasági szervezetek számában, Székesfehérváron 2,84%-os, Veszprémben 3,06-os, Tatbányán pedig 3,09%-os a csökkenés. Tehát legnagyobb mértékű csökkenés ez utóbbi esetben látható, egyébként Tatabánya a harmadik legjelentősebb város a régió fejlesztési központjai közül a gazdasági szervezetek száma tekintetében. 1.4. Tatabánya funkcióellátottsága a városhierarchiában betöltött szerepe alapján 23

A városok térségi szerepkörének meghatározására jól használható Csapó Tamás kutatása, amely a megyei jogú városok regionális funkcióit vizsgálta és az eredményeket táblázatban foglalta össze. A kutatás során 80 regionális szerepkör (31 dekoncentrált típusú állami szerv és intézmény, 16 gazdasági és infrastrukturális, 19 oktatási és kulturális, 14 egészségügyi, szociális és egyéb intézmény) mennyiségi és minőségi értékelésére került sor, pontozásos módszerrel. Város A megyei jogú városok regionális szerepkörének nagysága Állami dekoncentrált szervek, intézmények száma (max. 31) súlyozott pontszáma Gazdasági, pénzügyi, kommunálisműszaki infrastrukturális szervek száma (max. 16) súlyozott pontszáma Kulturális, oktatási, tudományos intézmények száma (max. 19) súlyozott pontszáma Egészségügyi, szociális, egyéb intézmények száma (max. 14) súlyozott pontszáma száma (max. 80) Együtt súlyozott pontszáma Közép-Dunántúl Veszprém 9 12 4 5 10 16 6 9 29 42 Székesfehérvár 9 12 3 6 4 5 5 8 21 31 Tatabánya - - 1 1 5 6 - - 6 7 Dunaújváros - - - - 3 4 - - 3 4 Forrás: Dr. Szigeti Ernő: A régiók és régióközpontok térszerkezeti alternatívái 2003.; Csapó Tamás (2002) adatai alapján A súlyozott pontszámok alapján jól látszik, hogy Tatabánya és Dunaújváros regionális szerepköre messze elmaradt Veszprém és Székesfehérvár mögött. A megyei jogú városok funkcionális hierarchiaszintekbe sorolása Város Dövényi (1992) Tóth (1993) Beluszky (1999) Csapó (2001) Szigeti (2003) Székesfehérvár Veszprém Tatabánya fejlett felsőfokú központ fejlett felsőfokú központ felsőfokú központ megyeszékhely megyehatáron átnyúló funkciókkal megyeszékhely megyehatáron átnyúló funkciókkal megyeszékhely megyehatáron átnyúló funkciókkal Közép-Dunántúl teljes értékű megyeközpont teljes értékű megyeközpont részleges megyeközpont több regionális funkcióval rendelkező felsőfokú központ több regionális funkcióval rendelkező felsőfokú hiányos központ regionális funkcióval alig rendelkező felsőfokú központ részleges regionális központ részleges regionális központ részleges felsőfokú központ 24

regionális funkcióval alig rendelkező felsőfokú központ Dunaújváros Forrás: Dr. Szigeti Ernő: A régiók és régióközpontok térszerkezeti alternatívái 2003. fejlett középfokú központ megyei jogú város teljes értékű középváros megyei jogú város A Közép-dunántúli Régió jelentős városainak a különböző időszakokban vizsgált funkcionális hierarchiája szerint a régióban nincs teljes értékű regionális centrum, így Székesfehérvár és Veszprém együtt, társközpontokként töltik be ezt a szerepet. Tatabánya regionális szinten alig rendelkezik funkciókkal, megyei szinten a kutatás szerint 1993-ban még a megyehatáron átnyúló besorolást kapta, míg 1999-ben részleges megyeközpontként szerepelt. Jelenlegi megyei szerepkörének részletezése az 1.1.3-as fejezetben került részletezésre. 2. HELYZETÉRTÉKELÉS TATABÁNYA ÉS VÁROSRÉSZEI 25

2.1. Városi szintű helyzetelemzés 2.1.1. Társadalom Tatabánya 91 km2-en fekszik, népsűrűsége 775 fő/km2. Komárom-Esztergom megyében Dorogot követően a második legsűrűbben lakott terület. Országos viszonylatban csak Pécs és Szombathely népsűrűsége nagyobb a megyeszékhelyek közül. Évek Lakónépesség Fő % 1998 72 054 100 2001 72 470 100,5 2005 70 636 98.03 KSH Megyei statisztikai évkönyv 2.1.1.1. Demográfia A város legmagasabb népességszámát az 1980-as években érte el, majd a 90-es évek elejéig lassú, később erőteljesebb népesség csökkenés következett be, amelynek oka kezdetben az elvándorlás volt. Ez a folyamat 2005-ig tartott, 2006-ban a vándorlási mutató már pozitív értéket adott. Tatabánya népessége az 1980-90-es maximumhoz képest mintegy 6,6%-kal csökkent 2005-re. 2006 év végére a népesség, ha kis mértékben is, de tovább csökkent, 70 541 főre, amelynek oka a természetes fogyás, az országos tendenciához hasonlóan. Évek Élve születések száma/1000 lakos Halálozás/1000 lakos Természetes szaporodás 1998 10,1 13,4-3,3 2001 9,3 13,5-4,2 2005 9,7 14,2-4,5 KSH Megyei statisztikai évkönyv A termékenységi mutató viszonylatában Tatabánya nincs rossz helyzetben, az országos átlag 9,6-es mutatóját figyelembe véve. Rosszabb a helyzet a halandósági mutató tekintetében, Tatabányán az országos átlagot jelentő 13,6-nál jóval magasabb az érték. Tatabánya lakosságának korcsoportok és nemek szerinti megoszlása (2006) (Tatabánya város szociális térképe Szénásiné Somorjai Tímea) A korfa adatai világosan mutatják, hogy a 0-14 évesek körében egyértelműen a fiúk többsége volt érzékelhető, majd a 15-24 évesek között lányokból találunk többet. A 24-34 évesek között ismét a férfiak többsége érezhető, majd innen egyre nagyobb a női túlsúly. Az ábra jól mutatja, hogy az idős lakosság túlnyomó része a hölgyek közül kerül ki, s igazából a két nem közötti markáns különbség a 40-44 éves kor körül kezd erősebben érezhetővé válni. 26

Az is jól megfigyelhető az ábra alakjából, hogy a középső kohorszok igen nagy létszámmal vannak jelen, s kevés a fiatal. Az egészséges, megújuló társadalom korfája fenyő alakú: sok a fiatal, az ilyen ún. urna alak az elöregedő népesség képét mutatja. 85-X 80-84 75-79 70-74 65-69 60-64 55-59 50-54 év 45-49 40-44 35-39 30-34 25-29 20-24 15-19 10.-14 5.-9 0-4 -4000-3000 -2000-1000 0 1000 2000 3000 4000 fő fiú lány A népesség korstruktúrája Összesen: 0-14 15-39 40-64 65-x 72 470 11 887 26 244 24 812 9 527 100% 16,4% 36,2% 34,2 % 13,1% Forrás: KSH A nagyvárosok belső tagozódása, Tatabánya A lakosság életkor szerinti összetételének alakulása tendenciáiban az országos jellemzőkkel megegyező, a gyermekkorúak aránya csökken, az idős, 64 éven felüli népesség aránya ezzel párhuzamosan növekvő. A felnőtt népesség eltartási terhe egyre nagyobb, 100 felnőtt korúra 25 gyermek és 30 időskorú jutott. Az öregedési index városi értéke 116. 2.1.1.2. Egészségi állapot A lakosság egészségi állapota a megbetegedési és halálozási adatok elemzése útján vizsgálható. Megállapítható, hogy mind a megbetegedések, mind a halálozások között a nem fertőző ún. krónikus betegségek fordulnak elő túlsúlyban, a fertőző betegségekkel szemben. Megbetegedések A szív és érrendszeri betegségek, különösen a magas vérnyomás, igen elterjedtek, ezzel együtt jelentős gazdasági terhet jelentenek. A 65 év felettiek több mint fele, a 45-54 évesek egyötöde szenved magasvérnyomás-betegségben. A máj betegségei már a középkorúak között is jelentős arányban fordulnak elő. A daganatos megbetegedések közül a férfiaknál - a Nemzeti Rákregiszter adatai alapján 2004-ben a légcső, hörgő és a tüdő rosszindulatú daganatai közül fordult elő a legtöbb új megbetegedés. Ezt követték a vastag- és végbél, majd az ajakés szájüregi daganatok. A nőknél az emlő rosszindulatú daganatos megbetegedései álltak első 27

helyen. Ezután a vastag- és végbél daganataiból regisztrálták a legtöbb esetet. A megbetegedési mutatókat az OSAP háziorvosi gondozási adatok, HMAP támasztják alá. Halálozások A 2001-2005. közötti évek összhalálozási átlag értékei alapján a Tatabányai kistérség mutatói sajnos a megyei-, és az országos átlagot is meghaladják. Az összhalálozáson belül ez a helyzet igaz a keringési betegségek, valamint az emésztőrendszer betegségei által okozott halálozások mutatóira is. A daganatos megbetegedések miatti halálozás tekintetében a Tatabányai kistérség (valamint a Dorogi és Esztergomi kistérségek) mutatói szintén meghaladják a megyei és országos szintet. A daganatos halálozásról általában elmondható, hogy a megyeszékhelyeken alacsonyabb értékeket mutat, mint a megyék más területein. Ezért is érdemel különös figyelmet a kiemelkedően magas tatabányai daganatos halálozás! 2.1.1.3. Képzettség A népesség iskolai végzettsége Év 10-x éves, az általános iskola első évfolyamát sem végezte el 15-x éves, legalább az általános iskola 8. évfolyamát elvégezte 18-x éves, legalább középiskolai érettségivel rendelkezik 25-x éves egyetemi, főiskolai oklevéllel rendelkezik 1970 0,9 53,2 15,9 5,4 1980 0,7 69,2 24,6 7,2 1990 0,9 80,3 29,5 9,1 2001 0,4 90,2 37,5 11,0 Forrás: KSH A nagyvárosok belső tagozódása, Tatabánya A népesség iskolázottsági szintje folyamatosan emelkedik. A tendenciákból jól látszik, hogy jelentősen csökken az iskolázatlanok aránya. Az általános iskola befejezése után általánossá vált a továbbtanulás, a 20-24 éves korosztály fele rendelkezett érettségi bizonyítvánnyal. Ugyanakkor alacsony a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya, a 25 éven felüliek körében 11% a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya, elmarad a hazai átlagtól (12,6%), illetve a megyei jogú városok átlagától (17,6%). 2.1.1.4. Jövedelmi helyzet Jellemzésére az egy adófizetőre jutó SZJA mértékét a régió megyei jogú városaival való összehasonlítás szolgál (2006) Székesfehérvár Veszprém Tatabánya Dunaújváros SZJA (Ft) 446.659 380.169 310.581 375.331 Forrás: KSH Megyei Statisztikai évkönyvek Székesfehérváron 1,4-szer, Veszprémben és Dunaújvárosban 1,2 szer magasabb az egy adófizetőre jutó SZJA, mint Tatabányán. Ennek okait keresve, az alábbi megállapításokat tesszük: a magasan kvalifikált, értelmiségi és/vagy vezető réteg, nem Tatabányán, hanem a lakhelye szerint adózik, továbbá, hogy a város munkaerő piacát továbbra is alacsonyabb képzettségűek dominanciája jellemzi. 28