Észak-Alföldi Regionális Innovációs Stratégia 2011-2013 Készíttette: INNOVA Észak-Alföld Regionális Fejlesztési és Innovációs Ügynökség Nonprofit Kft. 4031 Debrecen, Kürtös u. 4. telefon:52/880-250 e-mail: innova@eszak-alfold.hu Támogatta a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség és a Nemzeti Innovációs Hivatal, a MAG Magyar Gazdaságfejlesztési Központ közreműködésével.
TARTALOMJEGYZÉK Előszó... 2 I. Vezetői összefoglaló... 3 II. A fejlődés útja... 5 III. Az Észak-Alföldi Régió erősségei az innovációs folyamatok terén... 8 IV. Nemzetközi és nemzeti szintű kapcsolódások... 12 V. A RIS megvalósulása és a régió innovációs teljesítménye 2007-2011... 14 VI. A RIS 2011-2013 jövőképe... 16 VII. Prioritások és programozási mátrix... 17 1 AZ ÉSZAK-ALFÖLD RÉGIÓ STRATÉGIAI CÉLRENDSZERE... 17 1.1 ALAPELVEK... 17 1.2 AZ ÉSZAK-ALFÖLD RÉGIÓ STRATÉGIAI CÉLRENDSZERÉNEK ÖSSZEFOGLALÁSA... 18 1.3 A CÉLRENDSZER BEMUTATÁSA... 18 1.3.1.1 Innovációs kapacitások fejlesztése... 18 1.3.1.1.1 A régióban elérhető K+F+I infrastruktúra fejlesztése... 19 1.3.1.1.2 Innovációs gazdaság igényeinek megfelelő humánerőforrás biztosítása... 19 1.3.1.2 Innovatív, vállalkozásbarát környezet fejlesztése... 20 1.3.1.2.1 A régióban megvalósuló innováció-orientált vállalkozási tevékenység ösztönzése... 20 1.3.1.2.2 Innováció-menedzsment szolgáltatások minőségének és elérhetőségének javítása... 21 1.3.1.2.3 Innovációs tevékenységekhez kapcsolódó közszolgáltatások fejlesztése... 22 1.3.1.2.4 Innovációs szemlélet elterjesztése, népszerűsítése... 23 1.3.1.3 Innovációs együttműködések ösztönzése... 23 1.3.1.3.1 Kutatás-fejlesztési és innovációs programok kidolgozásának és megvalósításának támogatása 24 1.3.1.3.2 Az innovációs tevékenységekben érintett szereplők hazai és nemzetközi kapcsolatépítésének ösztönzése... 25 1.3.1.3.3 Innovatív együttműködési formák alkalmazásának, kialakításának ösztönzése... 26 VIII. Az ÉARIS 2011-13 megvalósítása... 27 IX. Irodalomjegyzék... 28 1
ELŐSZÓ Az Észak-alföldi Regionális Fejlesztési Tanács megbízásából az INNOVA Észak-Alföld Regionális Innovációs Ügynökség megrendelésére 2006. év őszén egy projekt konzorcium elkészítette az Észak-Alföldi Régió Regionális Innovációs Stratégiáját (ÉARIS). Az ÉARIS az elmúlt években mind a hatósági oldal, azaz a támogatáselosztásban résztvevő szervezetek, mind pedig a kedvezményezetti oldal, azaz a támogatásokat felhasználó intézmények, vállalkozások szakemberei által gyakran forgatott és hivatkozott, meghatározó régiós stratégiai dokumentummá vált. A régiós és nemzeti szintű tervezésen túlmenően a források elosztásának, a hazai és nemzetközi források megszerzésére benyújtandó projekt pályázatok és intézményi, vállalati stratégiáknak is egyik legfontosabb hivatkozási alapja. Az ÉARIS minden részletre kiterjedő helyzetelemzésre építve és a felmért szükségletekre alapozva határozta meg régió átfogó és specifikus innovációs célkitűzéseit és operatív programban foglalta össze az azok megvalósításához szükséges lépéseket, illetve a megvalósítás várható hatásait. A Stratégia készítésének átfogó célja volt, hogy - megteremtődjenek a keretei egy regionális innovációs és technológia-transzfer rendszer kialakításának, amely segít kapcsolatot teremteni az egyetemi szférával, innovatív vállalkozásokkal, oktatási és kutatási intézményekkel; - megfelelő gazdasági környezet jöjjön létre az innovatív vállalkozások számára; - biztosítva legyen az innovatív tevékenységekhez rendelt erőforrások hatékony elosztása (a régióban kiírásra kerülő pályázati felhívások irányait megszabva); - segítse a társadalmi szemlélet átalakulását. Az ÉARFT és az Innovációs Munkabizottság 2009-ben jelezte, hogy a Stratégiát érintő globális és nemzeti folyamatokban történt változások miatt szükség van az ÉARIS megújítására. Jelen dokumentum hátterét a 2010-ben elkészült átfogó helyzetelemzés képezi (http://innova.eszak-alfold.hu/hu/dokumentumtar.html). Jelen dokumentum nem gazdaságfejlesztési stratégia és nem helyettesíti, hanem kiegészíti a regionális fejlesztési programozási dokumentumokat. Az ÉARIS 2011-13 az Európai Unió regionális innovációs stratégiákra vonatkozó módszertani előírásai alapján készült, nemzetközi programozási környezetét az EU 2020 stratégia és az Európai Unióban a közelmúltban előkészített S3 (Smart Specialisation Strategy) módszertana alkotja. Az ÉARIS 2011-13 számos ponton hordoz újítást, ezek az alábbiak: - megoldás-specifikus és felhasználó-barát megközelítés és formátum; - az innováció hármas egységének (triple helix) kiterjesztése a civil szereplők bevonásával a négyes egység (quadruple helix) modellre; - vidéki, innovációs szempontból elmaradott fehér folt területek bekapcsolása a régió innovációs vérkeringésébe. 2
I. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ Az ÉARIS 2011-13 célja az elmúlt évek innovációs folyamatainak tapasztalatai alapján és a nemzetközi és nemzeti szintű trendekkel összhangban a régió számára a fő innovációs fókuszterületek meghatározása és az ezeken területeken megfogalmazott átfogó és specifikus célok bemutatása. Mindezt felhasználó-barát formában, az Európai Unió hatályos programozása módszertana alapján tesszük. Jelen dokumentum két fő részre tagolható: a nemzetközi és hazai folyamatok, ezen belül a 2007-2010 közötti regionális innovációs folyamatok bemutatására, majd a 2011-13 közötti évekre vonatkozó célrendszer, prioritások és programozási mátrix meghatározására. Az ÉARIS 2011-13 jövőképe, hogy az észak-alföldi régió, 2014-ig, Magyarország leggyorsabban fejlődő innovatív gazdasági térségét hozza létre a kutatás-fejlesztésben érdekelt vállalkozások, a felsőoktatási és akadémiai intézmények, valamint az önkormányzatok eredményorientált együttműködésére építve. A régió innovációs gazdaságának elsődleges területei az egészségipar, az élelmiszeripar, és az informatika. Az ÉARIS 2011-13 újításai az alábbiak szerint jelennek meg: megoldás-specifikus és felhasználó-barát megközelítés és formátum A kereslet-vezérelt innováció különösen fontos azokban a régiókban és az észak-alföldi feltétlenül ebbe a körbe kell sorolnunk ahol a piac fejlettsége kiváló alapot jelent az innovatív termékek és szolgáltatások elterjedéséhez. Az innovációs stratégiának ezért fontos eleme azoknak a területeknek a meghatározása, ahol keresleti oldalról közelítve is jó eredményeket lehet elérni a régiós innovációs potenciál növelésében. az innováció hármas egységének kiterjesztése a négyes egység modellre A Régió legfontosabb, a jövőképben is hangsúlyozott, de a kiinduláskor is meglévő adottsága, hogy a vállalatok, az önkormányzatok és a felsőoktatási-akadémiai intézmények hatékonyan képesek együttműködni az innovációs folyamatokban. Ez olyan releváns tényező, amelyre építve és a civil szereplőket is bekapcsolva az innovációs láncba, a K+F+I aktivitás fejleszthető, az innovációs gazdaság eredményessége növelhető. vidéki, innovációs szempontból elmaradott fehér folt területek bekapcsolása A térségi és területi fókuszálás nem jelentheti a feltörekvő térségek, kutatási irányok ellehetetlenülését, azaz minden fejlesztés esetében vizsgálni kell annak lehetőségét, hogy van-e realitása az innováció szempontjából periférikus térségekben való megvalósításnak. 3
Jelen dokumentumban a célrendszerhez kapcsolódó intézkedések nevesítése és értelmezése megvalósul, de részletes megtervezésük a stratégiához kapcsolódó, éves prioritásokat és tevékenységeket meghatározó cselekvési programokban kerülhet sor. Az ÉARIS 2011-13 megvalósulásának nyomonkövetését az Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Tanács, a megvalósítás operatív koordinációját munkaszervezetként az INNOVA Észak-Alföld Regionális Fejlesztési és Innovációs Ügynökség Nonprofit Kft. végzi. Az ÉARIS 2011-13 megvalósításában továbbra is számítunk a régió szereplőinek aktív, hatékony együttműködésére, és ahogy a közelmúltban is, továbbra is állunk rendelkezésükre segítő partnerként innovációs tevékenységeik tervezésében, megvalósításában. Dr. Grasselli Norbert ügyvezető igazgató INNOVA Észak-Alföld Regionális Fejlesztési és Innovációs Ügynökség Nonprofit Kft. 4
II. A FEJLŐDÉS ÚTJA Nemzetközi kitekintés Az EU K+F tevékenysége globális tekintetben visszaszorult az elmúlt 10 évben (2010-ben a globális K+F ráfordítások 24%-a merült fel az EU-ban, szemben az 1995-ben megfigyelhető 29%-os aránnyal), mivel a gazdaság K+F-intenzitásának (GERD/GDP) stagnálása volt jellemző EU-szinten az elmúlt évtizedben. Habár a válság ellenére 17 tagállam legalább fenntartotta, ill. növelte az állami K+F ráfordításait, az üzleti K+F intenzitás az EU-ban nagyjából fele a megfelelő japán, vagy dél-koreai értéknek. Emellett az EU KFI politikáját is több meghasonlásszerű szerkezeti törés, súlyos belső és külső fejlődési ellentmondás jellemzi. Az EU-n kívüli világ gyorsabb sebességre kapcsolt, ugyanakkor a közösség fejlett és lemaradó területei között innovációs szempontból tovább nyílt az olló. Hasonló problémát jelent a kutatási eredmények és a hasznosításuk közötti feszültség, valamint a meghirdetett szakpolitikai ambíciók, célok és a realizált eredmények közötti, a korábbi időszakra egyértelműen érvényes szakadék. E strukturális problémák tudatosítása következtében azonban az innováció-politikai terület a korábbinál is jobban felértékelődni látszik. A magyar KFI jövőkép és stratégia számára a legközvetlenebb uniós igazodási pont az EU 2020 stratégia, amelynek közösségi szintű végrehajtása hosszú időre meghatározza az innováció-politika európai kereteit és sikerességét. Ez egyrészt a nemzeti reform programok végrehajtásának és egyben az egész EU teljesítményének a korábbinál alaposabb versenyképességi monitoringját jelenti, másrészt az Innovációs Unió tervezett intézkedései az Európai Kutatási Térség (ERA) kiterjesztése, az innováció és tudás egységes piacának kiteljesedése irányába hatnak. A következő költségvetési, illetve kutatási és innovációs program időszakra (2014-2020) a Bizottság és a Tanács a kohéziós és innováció-politikai eszközrendszer egészét kívánja összehangolni, jelentősen növelve a KFI programok nemzeti és EU szintű finanszírozásának a hatékonyságát, amint az a Bizottság által közzétett, stratégiai elveket és kereteket tartalmazó Common Strategic Frameworkből (CSF) is látható. Napirenden van az eszközrendszer egyszerűsítése, nagyobb átjárhatóság (interoperabilitás) biztosítása, valamint a Strukturális Alapokból finanszírozott K+F programok és a következő (8.) Keretprogram (Framework Programme, FP) közötti szinergiák biztosítása, a kkv-k nagyobb részvételének ösztönzése, a CIP program további térnyerése, valamint az EU-szintű K+F infrastruktúra fejlesztések átfogóbb és minden releváns eszközre kiterjedő támogatása. A Bizottság emellett új típusú kormányzati beavatkozások (a keresleti oldali programoktól, pl. a kereskedelmi hasznosítást megelőző beszerzéstől, az egységes szabadalom és a szabványosítási csomagon át az EU léptékű kockázati tőke intézmény megvalósításáig, vagy közös programozási kezdeményezések támogatásáig) alkalmazását is ösztönözni kívánja nemzeti és közösségi szinten egyaránt. 5
Hazai helyzet Az NIH (Nemzeti Innovációs Hivatal) és a Kutatási és Technológiai Innovációs Alap tevékenységének kereteit alapvetően a következő két jogszabály határozza meg: - 2004. évi CXXXIV. törvény a kutatás-fejlesztésről és a technológiai innovációról; - 2003. évi XC. törvény a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról. A Kormány az elmúlt évben megkezdte a hazai KFI szféra számára létfontosságú átalakításokat. Első meghatározó lépésként az intézményrendszer került átalakításra, amelynek eredményeként a források felhasználása hatékonnyá, a felelősségi jogkörök pedig egyértelművé váltak, ami megakadályozza a korrupciót és lehetővé teszi a források értelmes, racionális felhasználását. E szükséges feltétel azonban nem bizonyulhat elégségesnek átgondolt, vonzó és elérhető jövőkép felvázolása, illetve az eléréséhez szükséges stratégia tervezésének és a szükséges eszközök hozzárendelésének végig vitele nélkül. Regionális sajátosságok és a fejlődés útja Az ÉARIS 2011-13 az elmúlt évek innovációs folyamatainak tapasztalatai alapján számos ponton hordoz újítást a nemzetközi és nemzeti szintű trendekkel összhangban. Egyre inkább globalizálódó világunkban az innováció földrajzi beszűkítése lehetetlen, tartósan csak olyan innováció lehet eredményes, amely minél tágabb szinten értelmezhető. Ezért a kereslet-vezérelt innovációval kapcsolatban fontos szerephez jutnak a fejlett világ nagy részén értelmezhető társadalmi kihívások, illetve az ezekre adott válaszok. Amennyiben régiónkban az ezekhez a társadalmi kihívásokhoz köthető innovációt támogatjuk, azzal biztosan egy globálisan is folyamatosan növekvő kereslet kielégítését, vagyis egy biztos piacot célzunk meg. Ezért az ÉARIS 2011-13 megoldás-specifikus és felhasználó-barát megközelítéssel és formátumban készült. A nemzetközi szakirodalomban és gyakorlatban egyre inkább elterjedt ún. négyes egység innovációs modell az innováció hármas egységének (triple helix) kiterjesztése a civil szereplők bevonásával, mely lehetővé teszik a felhasználó (user) közvetlen bevonását is az innovációs folyamatok modelljébe. Ezzel lehetővé válik az innovációs tevékenységek, fejlesztések körének kitágítása és a fókusz áthelyezése a legújabb technológiákról és kutatási kiválóságról a más, elsősorban a meglévő technológiák alkalmazásával és a kutatói és felhasználói tudás ötvözésével járó fejlesztésekre. Így a nem high-tech és kevésbé technológia-intenzív vállalkozások is be tudnak kapcsolódni az innovációs folyamatokba. A négyes egység modell egyben a váltás eszköze a szélesebb körű együttműködésen alapuló fejlesztések, a nyitott és felhasználó-központú innovációs politika felé. Az Észak-Alföldi Régió fragmentáltsága, a vidéki területek, kistérségek fejlettségi szintje közötti erős eltérések, az innovációs szempontból fehér foltoknak tekinthető területek meghatározzák a régió innovációs teljesítményét is. 6
Míg az ország egyik legnagyobb és legfejlettebb szellemi központja, a Debreceni Egyetem az innovációs források elnyerése és felhasználása terén is kiemelkedő helyen szerepel, addig a régió elmaradott vidéki területei az innovációs források megszerzésében és felhasználásában is gyengén teljesítenek. Az ÉARIS 2011-13 céljai és javasolt akcióterületei között is kiemelt helyen szerepel az innovációs folyamatok kiterjesztése ezen területekre is, és azok bekapcsolása ezáltal az innovációs vérkeringésbe. 1. sz. táblázat: A nagy szervezetek egyes pályázati adatai Magyarországon 2004-2009 1. sz. ábra: A KTI Alap kifizetései a projektgazdák kistérségei szerint (2010. első negyedévéig) 7
III. AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ ERŐSSÉGEI AZ INNOVÁCIÓS FOLYAMATOK TERÉN A régió erősségei a helyzetfeltárás alapján: 1. A régió kedvező földrajzi elhelyezkedése, határmenti terület, potenciális tranzitszerep. 2. A terület gazdag gyógyforrás- és termálkincsben, természeti, kulturális és épített örökségben. 3. Az észak-alföldi régió természeti és gazdasági adottságait tekintve jelentős agrár- és élelmiszergyártási kapacitással rendelkezik. 4. Erős, nagy hagyományokkal rendelkező felsőoktatási képzőhelyek találhatók a régióban. 5. A vidéki régiók közül, mint a K+F költség, beruházás, mint a K+F ráfordítás területén a közép-magyarországi régió dominanciája után kimagasló ráfordítási arány jellemzi a régiót. 6. A régióban jelentős a kutató-fejlesztő helyek száma. 7. A magyar gyógyszeripar szövetében kiemelt helyet kap a régió. 8. Az országos átlagnál jóval nagyobb a mezőgazdaság részaránya a régió gazdasági teljesítményén belül. 9. A térség ipari parkjainak betelepítettsége magas, de nem túltelített. 10. A régió adottságai a megújuló energiák hasznosítására nagyon kedvezőek. 11. A régió logisztikai adottságai igen kedvezőek. 12. Debrecen, mint a régió gazdasági központjának jó a megközelíthetősége az autópálya és a nemzetközi repülőtér által. 13. Élénk határmenti kapcsolatok, mint gazdasági, mint közösségi humán tőke szempontjából. 14. A régió gazdasági felépítésében meghatározó jelentőségűek a kis- és középvállalkozások. 15. Biotermékek és közvetlen helyi termékértékesítés térnyerése, ennek kormányzati támogatása. 8
16. A régióban megindult klaszteresedés folyamat pozitív tapasztalataink segítségével integrálja a húzóágazatok különböző szereplőit innovációs láncába. (http://innova.eszak-alfold.hu/hu/dokumentumtar.html) Kereslet-vezérelt (demand driven) innováció Az innovációs politika hagyományosan az innováció kínálatának bővítésre koncentrál, vagyis az innovatív szervezetek (elsősorban a vállalkozások) újító tevékenységét próbálja serkenteni. Ez a szemlélet ugyanakkor nem vesz tudomást arról a tényről, hogy az innovációnak éppúgy, mint bármely piaci terméknek a kínálata mellett kereslete is létezik. A kereslet-vezérelt innováció lényege a keresleti piac olyan irányú befolyásolása, amely megteremti a lehetőségét az innováció szélesebb körű befogadásának. Gondoljunk csak arra, hogy egy innovatív termék sokszor már nagyon régóta létezik, de amíg igény híján nem terjed el, addig léte tulajdonképpen értelmetlen. A kereslet-vezérelt innováció különösen fontos azokban a régiókban és az észak-alföldi feltétlenül ebbe a körbe kell sorolnunk ahol a piac fejlettsége kiváló alapot jelent az innovatív termékek és szolgáltatások elterjedéséhez. Az innovációs stratégiának ezért fontos eleme azoknak a területeknek a meghatározása, ahol keresleti oldalról közelítve is jó eredményeket lehet elérni a régiós innovációs potenciál növelésében. Az innovációs kereslet növelése azt jelenti, hogy a felhasználókat egyéneket és szervezeteket egyaránt olyan termékek és szolgáltatások vásárlására és használatára serkentsük, amelyek létrehozásában az innovációnak fontos szerep jutott. Mivel a közszféra kereslete nemzetgazdasági szinten igen jelentős, ugyanakkor sokkal könnyebben szabályozható, mint az egyének és vállalkozások kereslete, a közszféra beszerzési szabályainak megfelelő alakítása nagy szerepet játszhat az innovációs kereslet alakulásában. A legjobb eredményeket az innovációs kínálat és kereslet összehangolt támogatásával érhetjük el. Az alábbi táblázat az észak-alföldi régió innovációjában kulcsszerepet játszó iparágak és az innováció keresletét nagymértékben meghatározó társadalmi kihívások kapcsolódási pontjait mutatja be, segítve ezzel az innovációs politika kulcsterületeinek megfogalmazását. 2. sz. táblázat: Az észak-alföldi régió innovációjában kulcsszerepet játszó iparágak és a társadalmi kihívások kapcsolódási pontjai agráripar egészségipar informatika kreatív ipar logisztika energiaipar Fenntartható fejlődés Egészséges élelmiszer 9
Aktív öregedés Digitális gazdaság Újrahasznosítás saját szerkesztés Fenntartható fejlődés A fenntartható fejlődés felé két irányból lehet közelíteni: 1) alacsony energiafelhasználású eszközök és épületek kifejlesztése és elterjesztése 2) a megújuló energia részarányának növelése Bár ez a két terület alapvetően jól elkülönül egymástól, az is közös bennük (azon kívül, hogy a fenntartható fejlődés elemei), hogy az innovációnak nagy szerepe van hatékonyságuk és ezzel együtt jelentőségük növelésében. Az észak-alföldi régió természeti és gazdasági adottságai jó alapot teremtenek az innovációs teljesítmény növeléséhez mindkét területen. Egészséges élelmiszer Az elfogyasztott élelmiszerek jelentős hatással vannak életminőségünkre és egészségünkre. Ez ráadásul egyre fokozottabban igaz a feldolgozott élelmiszerek részarányának folyamatos növekedésével. Az egészségtudatos életmód rohamos terjedésével a közelmúltban felértékelődött az egészséges és funkcionális élelmiszerek szerepe és ez hatással van keresletükre valamint a hozzájuk kapcsolódó innovációra. Aktív időskor A fejlett országok elöregedésének gyorsulása számos gazdasági és társadalmi kihívással jár (egészségügy, nyugdíjak, munkaerőhiány stb.). Az öregedő társadalom ugyanakkor számos új lehetőségeket is magában hordoz. A most nyugdíjba vonulók nem csak jóval többen vannak, mint egy generációval korábban, de jellemzően gazdagabbak és igényesebbek is. Ezáltal olyan termékeket és szolgáltatásokat igényelnek nagy mennyiségben, amelyre korábban nem volt példa jelentős új keresleti potenciált teremtve. Digitális gazdaság Az információs vagy digitális forradalom az utóbbi évtizedek egyik legmeghatározóbb jelensége a világon. Az ehhez kapcsolódó gazdaság fejlődése minden várakozást felülmúlt az elmúlt években és ez a fejlődési ütem egyelőre csak tovább gyorsul. Bár a hardverek területén továbbra is az iparági koncentrálódás jellemző, számos multinacionális céget vonzottak a régió kedvező adottságai. A szoftverek még dinamikusabban növekvő piacán továbbra is meghatározóak a rugalmas és az igényekre gyorsan reagáló kisvállalkozások, ezekből is több olyan van régiónkban, amely jelen van a nemzetközi piacokon. 10
Újrahasznosítás A környezet védelmének és az újrahasznosításnak a fontossága egyenes arányban növekszik a gazdasági fejlődéssel és a termelés növekedésével. A kihívásra adott válasznak a társadalmi szemléletváltozás mellett fontos összetevője a technológiai innováció. Az újrahasznosítás a környezetipar egyik legjelentősebb ágazatává erősödött az elmúlt évtizedben a globális piacon. 11
IV. NEMZETKÖZI ÉS NEMZETI SZINTŰ KAPCSOLÓDÁSOK A 2010 októberében megjelent Európa 2020 Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája Europe 2020 Flagship Initiative, Innovation Union dokumentumban számos olyan utalás található, amely sok vonatkozásban kapcsolódik az észak-alföldi régió innovációs célkitűzéseihez. Az Európa 2020 három, egymást kölcsönösen megerősítő prioritást tart szem előtt: Intelligens növekedés: tudáson és innováción alapuló gazdaság kialakítása. Fenntartható növekedés: erőforrás-hatékonyabb, környezetbarátabb és versenyképesebb gazdaság. Inkluzív növekedés: magas foglalkoztatás, valamint szociális és területi kohézió jellemezte gazdaság kialakításának ösztönzése. A célkitűzések jól jellemzik az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés három prioritását, de nem kizárólagos jellegűek: nemzeti, uniós és nemzetközi szinten egyaránt beavatkozások széles körével kell alátámasztani őket. A Bizottság minden prioritási témakörben kiemelt kezdeményezéseket (összesen hetet) javasol a haladás ösztönzésére: Az Innovatív Unió kezdeményezés a keretfeltételek, illetve a kutatásra és innovációra fordított finanszírozás javítására szolgál annak érdekében, hogy az innovatív ötletekből a növekedést és a foglalkoztatást segítő termékek és szolgáltatások jöjjenek létre. A Mozgásban az ifjúság az oktatási rendszerek teljesítményének növelését és a fiatalok munkaerőpiacra történő belépésének megkönnyítését szolgálja. Az Európai digitális menetrend a nagy sebességű internet bővítésének felgyorsítását és az egységes digitális piac előnyeinek háztartások és vállalkozások általi kiaknázását tartja szem előtt. Az Erőforrás-hatékony Európa a gazdasági növekedés és az erőforrások felhasználásának szétválasztását, az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság felé való elmozdulás elősegítését, a megújuló energiaforrások növekvő mértékű alkalmazását, a szállítási ágazat modernizálását és az energiahatékonyság ösztönzését szolgálja. Az Iparpolitika a globalizáció korában a vállalkozások (különösen a kkv-k) üzleti környezetének javítását és a világszinten versenyképes, erős és fenntartható ipari bázis kifejlesztésének támogatását célozza. Az Új készségek és munkahelyek menetrendje a munkaerőpiacok modernizálását célozza, és arra törekszik, hogy lehetővé tegye az emberek számára készségeik egész életen át történő fejlesztését, hogy ezáltal növekedjen a munkaerőpiacon való részvétel, és többek között a munkavállalók mobilitása révén közeledjen egymáshoz a munkaerőpiaci kínálat és kereslet. A Szegénység elleni európai platform célja olyan szociális és területi kohézió biztosítása, ahol a növekedés és a munkahelyteremtés előnyeit széles körben megosztják, a szegénységben és társadalmi kirekesztettségben élők pedig méltóságban, a társadalom aktív tagjaiként élhetnek. A The Smart Specialisation Strategies (S3) egy olyan új eszköz, melynek alkalmazásával az Európai Bizottság a következő, 2014-2020 közötti programozási időszakban a forrásosztást az 12
eddigiekhez képest hatékonyabbá és fókuszáltabbá kívánja tenni, kiemelt tekintettel a kutatás-fejlesztési és innovációs területre. Az S3 Stratégia lényege, hogy a régiók nemzeti vagy nemzetközi szinten jelentős gazdasági csomópontjainak beazonosításával a támogatási forrásokat közvetlen csatornán keresztül lehessen a legfőbb innovációs központokba eljuttatni és ezáltal maximális szintre növelni azok regionális versenyképességre gyakorolt hatását. Az S3 stratégiák fő jellemzői: - a regionális szint hozza meg a gazdaságfejlesztés irányaira és területeire vonatkozó döntéseket; - a vállalkozásfejlesztés horizontális cél és minden szektorra vonatkozik tekintet nélkül a vállalkozások elhelyezkedésére vagy specializáltságára, elsődleges szempontként figyelembe véve az innovációs hajlandóságot és vállalkozási aktivitást; - a legfőbb elvárt eredmény a funkcionális régiók kialakulása, melyek saját előnyeiket és kiválóságukat a szomszédos régiók erősségeivel ötvözve nyitott és rugalmas üzleti környezetet hoznak létre. Jelen dokumentum már az S3 módszertan alapján készült, és se nem gazdaságfejlesztési stratégia, se nem helyettesíti, hanem kiegészíti a regionális fejlesztési programozási dokumentumokat. Mindez a RIS megvalósulásának és a régió 2007-2010 közötti teljesítményének rövid bemutatását követően az ÉARIS 2011-13 stratégia következő fejezetében, a célrendszerben és a programozási mátrixban lesz nyomonkövethető. 13
V. A RIS MEGVALÓSULÁSA ÉS A RÉGIÓ INNOVÁCIÓS TELJESÍTMÉNYE 2007-2011 A 2007 és 2011 közötti időszak a folyamatos átalakulás időszaka volt a magyar innováció politikában. Ennek a folyamatnak részeként átrendeződött a regionális támogatások rendszere is. A 2006-08-as időszakban elsősorban a KTIA regionális támogatási rendszerére támaszkodott a regionális innováció politika, melyet a Regionális Fejlesztési Tanács döntéshozatali mechanizmusa támogatott. 2009 után elsősorban a Strukturális Alapok (ÚMFT, majd ÚSZT GOP és ROP) forrásaira tudtak támaszkodni a régiós vállalkozások és kutatók. A kockázati tőke befektetések (még a Jeremy program segítségével is) csak lassan indultak meg a régióban. 2011-ig egyetlen Jeremy-típusú kockázati tőke befektetés valósult meg, Hajdú-Bihar megyében. A hazai innovációpolitikai átalakulásokat figyelembe véve, a Regionális Innovációs Ügynökség és regionális hálózata különleges hangsúlyt helyezett külföldi (elsősorban Európai Uniós) források bevonására. A 6. kutatás-fejlesztési keretprogramban mindössze 6 régiós vállalkozás vett részt, a 7. keretprogramban az INNOVA segítségével már sikerült 15 vállalkozásnak megtalálni a helyét. Ezt a számot egészíti ki az egyetemek, kutatóintézetek és közigazgatási szereplők részvételével létrejött projektek száma, amely eredményeképpen az észak-alföldi régió a magyarországi vidéki régiók között legsikeresebb tudott lenni a Keretprogram forrásainak lehívásában. A kifejezetten K+F típusú európai projektek mellett észrevehetően megnőtt a pályázati aktivitás az Interreg, Urbact, CIP és határon átnyúló programok innovációs prioritásaiban is. Fentiek alátámasztására a következő táblázatban össszefoglaltuk a teljesség igénye nélkül a 2007-2011 közötti időszak néhány nagy volumenű fejlesztés projektjét. 3. sz táblázat: Az észak-alföldi régióban Strukturális Alapból származó társfinanszírozással megvalósuló nagy volumenű K+F+I fejlesztési projektek 2007-2011 GOP-1.2.2. Innovációs és technológiai parkok támogatása Gyógyszeripari kutatás-fejlesztési és innovációs központ létrehozása Debrecenben GOP-1.2.2. Innovációs és technológiai parkok támogatása ICONO-PHARMA Technológiai Park kialakítása TIOP-1.3.3. Agóra Pólus Tudományos Élménypark kialakítása a Debreceni Botanikus Kertben TIOP-1.3.1. A felsőoktatási tevékenységek színvonalának emeléséhez szükséges infrastrukturális és informatikai fejlesztések támogatása Természettudományi és műszaki képzés infrastruktúrájának fejlesztése 14
TÁMOP-4.2.1. TÁMOP-4.2.2. TÁMOP-4.2.2. TÁMOP-4.2.2. TÁMOP-4.2.2. TÁMOP-4.2.2. TÁMOP-4.2.2. TÁMOP-4.2.2. Tudáshasznosulást, tudástranszfert segítő eszköz-, és feltételrendszer kialakítása, fejlesztése Innovatív kutatói teamek alapkutatástól az alkalmazott kutatásig terjedő projektjeinek támogatása Innovatív kutatói teamek alapkutatástól az alkalmazott kutatásig terjedő projektjeinek támogatása Innovatív kutatói teamek alapkutatástól az alkalmazott kutatásig terjedő projektjeinek támogatása Innovatív kutatói teamek alapkutatástól az alkalmazott kutatásig terjedő projektjeinek támogatása Innovatív kutatói teamek alapkutatástól az alkalmazott kutatásig terjedő projektjeinek támogatása Innovatív kutatói teamek alapkutatástól az alkalmazott kutatásig terjedő projektjeinek támogatása Innovatív kutatói teamek alapkutatástól az alkalmazott kutatásig terjedő projektjeinek támogatása Tudás- és technológia transzfer az Északalföldi régió felsőoktatási intézményeiben Természetes eredetű növényi hatóanyagok molekuláris hatásmechanizmusának vizsgálata és terápiás hasznosítása diabéteszes és hiperkoleszterinémiás kardiovaszkuláris kórképekben Őssejt és génterápiás kutatóközpont létrehozása a Debreceni Egyetemen Kutánbiológiai Kutatóközpont (KBKK): A Debreceni Egyetem innováció orientált kutatásának integrálása nagy populációkat érintő bőrbetegségek patomechanizmusának vizsgálatára (Acronym: DERMINOVA) Az inzulin rezisztencia és cukorbetegség kezelésének farmakológiai lehetőségei Az ember-gép kommunikáció technológiájának elméleti alapjai Geotermikus rendszerek fenntarthatóságának integrált modellezése Kémiai és biotechnológiai alapkutatások vízzáró rétegek és talajvizek halogénezett szénhidrogén szennyezőinek eltávolítására saját szerkesztés 15
VI. A RIS 2011-2013 JÖVŐKÉPE Az észak-alföldi régió, 2014-ig, Magyarország leggyorsabban fejlődő innovatív gazdasági térségét hozza létre a kutatás-fejlesztésben érdekelt vállalkozások, a felsőoktatási és akadémiai intézmények, valamint az önkormányzatok eredményorientált együttműködésére építve. A régió innovációs gazdaságának elsődleges területe az egészségipar, az élelmiszeripar és az informatika. A jövőkép értelmezése A Régió arra törekszik, hogy az innovációs stratégia megvalósításának köszönhetően az országban a leggyorsabb növekedési dinamikát tudja felmutatni az innovációs gazdaság tekintetében, ami egyben a közép-magyarország Régióval szembeni lemaradásának csökkentését is eredményezné. A Régió legfontosabb, a jövőképben is hangsúlyozott, de a kiinduláskor is meglévő adottsága, hogy a vállalatok, az önkormányzatok és a felsőoktatási-akadémiai intézmények hatékonyan képesek együttműködni az innovációs folyamatokban. Ez olyan releváns tényező, amelyre építve a K+F+I aktivitás fejleszthető, az innovációs gazdaság eredményessége növelhető. A térség adottságaiból egyértelműen azonosítható, hogy az egészségipar, az élelmiszeripar és az informatikai ipar körül alakultak ki olyan innovációs kapacitások, illetve eredmények, amelyek húzóterületként képesek további befektetéseket, fejlesztéseket, eredményeket biztosítani így indokolt e területek preferálása a jövőben is. 16
VII. PRIORITÁSOK ÉS PROGRAMOZÁSI MÁTRIX 1 AZ ÉSZAK-ALFÖLD RÉGIÓ STRATÉGIAI CÉLRENDSZERE Az Észak-Alföld Régió innovációs stratégiájának programozási mátrixa két elemből tevődik össze. Az innováció fő fókuszterületeinek meghatározásából, valamint az ezen területeken megfogalmazott átfogó és specifikus célokból. A célrendszerhez kapcsolódó intézkedések nevesítése és értelmezése jelen stratégiai dokumentumban is megvalósul, de részletes megtervezésük a stratégiához kapcsolódó, éves prioritásokat és tevékenységeket meghatározó cselekvési programokban kerülhet sor. Az átfogó célok tekintetében az előrehaladást jelző mutatószámok meghatározására is javaslatot tettünk. 1.1 ALAPELVEK Az észak Alföld Régió a stratégia megvalósítása során szem előtt kíván tartani olyan alapelveket, amelyek minden átfogó és specifikus cél esetében relevánsak, és amelyek figyelembe vétele szükségszerű és indokolt az egyes akciók megtervezésénél. Az alapelvek kötelezően alkalmazandóak minden stratégiához kapcsolódó konkrét fejlesztés esetén. Az erőforrások felhasználásakor törekedni kell a kritikus tömeg elérésére, azaz a fejlesztéseknek első sorban az innovációs potenciállal és/vagy kapacitásokkal már rendelkező területeken, illetve témákban kell koncentrálódniuk. A térségi és területi fókuszálás nem jelentheti a feltörekvő térségek, kutatási irányok ellehetetlenülését, azaz minden fejlesztés esetében vizsgálni kell annak lehetőségét, hogy van-e realitása az innováció szempontjából periférikus térségekben való megvalósításnak. A régió területfejlesztési, gazdaságfejlesztési, innovációs célú forrásainak megtervezésekor, illetve elosztásakor az ÉARIS célrendszeréhez illeszkedő programok kerülnek definiálásra. Egyéb regionális, illetve térségi stratégiák a RIS céljaival összhangban kerülnek kialakításra. 17
1.2 AZ ÉSZAK-ALFÖLD RÉGIÓ STRATÉGIAI CÉLRENDSZERÉNEK ÖSSZEFOGLALÁSA 1.3 A CÉLRENDSZER BEMUTATÁSA 1.3.1.1 INNOVÁCIÓS KAPACITÁSOK FEJLESZTÉSE Az átfogó cél leírása Az Észak Alföld Régió a kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységek végzéséhez szükséges kapacitások fejlesztésével törekszik arra, hogy a tudásgazdaságnak a régióban már megtalálható és a jövőben potenciálisan megjelenő szereplői korszerű és versenyképes környezetben végezhessék tevékenységeiket. A kapacitások fejlesztésével egyértelmű cél, hogy a régióban létrejöjjön az infrastruktúrának és a humánerőforrásnak az a kritikus tömege, amely képes lesz az innovációs gazdaság dinamizálására. Átfogó cél javasolt indikátorai K+F célú beruházások összege K+F tevékenységet végzők egyenértékesített létszáma 18
1.3.1.1.1 A RÉGIÓBAN ELÉRHETŐ K+F+I INFRASTRUKTÚRA FEJLESZTÉSE A specifikus cél leírása A regionális innovációs aktivitás minőségi és mennyiségi fejlesztéséhez elengedhetetlenül szükséges a korszerű, hazai és nemzetközi szinten egyaránt versenyképes technikai és technológiai háttér megléte. A régió az infrastruktúra fejlesztése során arra törekszik, hogy a kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységek végzéséhez szükséges bázisinfrastruktúrák (core facility) létrejöttét elősegítse, illetve hogy a kiemelt fókuszterületekhez kapcsolódóan nemzetközi dimenzióban is egyedülálló, specifikus létesítmények, eszközök álljanak rendelkezésre. A specifikus cél az alábbi tevékenységeken keresztül valósul meg: A kutatói infrastruktúra és eszközpark korszerűsítése, fejlesztése, azaz a kutatásfejlesztés technikai hátterének, eszközrendszerének korszerűsítése, fejlesztése, ezáltal a régióban folyó K+F tevékenység színvonalának emelése. Az alkalmazott technológiák fejlesztése, azaz korszerű technológiák megvásárlásának és bevezetése támogatása, illetve adott vállalkozás vagy intézmény számára testre szabott technológia fejlesztés végrehajtása. Az infrastruktúra bővítése, korszerűsítése során kiemelten fontos, hogy párhuzamos infrastruktúra-fejlesztések helyett komplementer fejlesztések valósuljanak meg, növelve ezzel a forrásfelhasználás hatékonyságát, a szereplők közötti együttműködéseket, valamint a régió vonzerejét. A költségvetési, a felsőoktatási és a vállalati kutatóhelyek fejlesztéseinek összehangolása céljából regionális kapacitástérkép kialakítására és működtetésére van szükség. 1.3.1.1.2 INNOVÁCIÓS GAZDASÁG IGÉNYEINEK MEGFELELŐ HUMÁNERŐFORRÁS BIZTOSÍTÁSA A specifikus cél leírása A specifikus cél a régió innovációs gazdaságának teljesítőképességét, bővülésének dinamikáját meghatározó humánkapacitások minőségi és mennyiségi fejlesztésére irányul. A piacról induló innovációs fejlesztések számára a régió magas szellemi potenciált kínál. Ez a potenciál azonban az ipari partnerek számára nem elég gyakorlatorientált tudást ad és a frissen végzettek nincsenek tisztában az ipari partnerek munkaügyi elvárásaival. A régió szakképzésének, felsőoktatásának képessé kell válnia arra, hogy az innovációs gazdaság számára nélkülözhetetlen munkaerőt a teljes foglalkoztatási vertikumban, a piaci igényekhez illeszkedő ismeretanyaggal, megbízható minőségben, folyamatosan és kiszámíthatóan biztosítsa. A cél elérése az alábbi tevékenységeken keresztül valósulhat meg: Képzési tartalmak fejlesztése, korszerűsítése, azaz a képzőintézmények és gazdasági szereplők együttműködésén alapuló tartalomfejlesztés, illetve képzésszervezés megvalósítása mind a szakképzésben, mind a felsőoktatásban. 19
Gazdasági, vállalati igények nyomon követése, azaz foglalkoztatási, munkapiaci előrejelzések folyamatos biztosítása a képző intézmények, a továbbtanulás előtt állók irányába. A regionális felsőoktatás tudományos utánpótlás nevelési funkciójának erősítése, azaz tehetséggondozási, tudományos diákköri aktivitások, doktori iskolák fejlesztése, az egyetem szakember kibocsátási kapacitásainak bővítése. Innovációs szolgáltatásokhoz, innováció menedzsmenthez szükséges humánerőforrás biztosítása, azaz a kapcsolódó ismereteket biztosító képzési programok kialakítása. A megfelelő szakember-állomány biztosítása nélkül a régió innovációs gazdaságának fejlődése, bővülése nem lesz fenntartható. Új vállalkozások betelepülésére, illetve a meglévők teljesítményének növekedésére csak abban az esetben lesz reális lehetőség, ha a kutatás-fejlesztésben alkalmazható szakemberek kinevelésére, illetve megtartására képes lesz a régió. A HR kapacitások fejlesztéséhez, a képzési tevékenységek összehangolásához, valamint a kapacitások értékesítéséhez és népszerűsítéséhez egy regionális K+F+I kompetencia-térkép kialakítása és működtetése szükséges. 1.3.1.2 INNOVATÍV, VÁLLALKOZÁSBARÁT KÖRNYEZET FEJLESZTÉSE Az átfogó cél leírása Az Észak Alföld Régió ideális működési környezetet kíván teremteni az innovációs gazdaság szereplői számára, hogy azok megtartsák és bővítsék tevékenységeiket, illetve hogy a régió képes legyen új szereplők számára is vonzó a főváros adottságaival versenyképes befektetési területként megjelenni. Átfogó cél javasolt indikátorai A régióban működő, K+F+I tevékenységet végző gazdasági társaságok száma A régióban működő vállalkozások K+F+I tevékenységből származó árbevétele 1.3.1.2.1 A RÉGIÓBAN MEGVALÓSULÓ INNOVÁCIÓ-ORIENTÁLT VÁLLALKOZÁSI TEVÉKENYSÉG ÖSZTÖNZÉSE A specifikus cél leírása Az innovációs gazdaság teljesítményének fokozása érdekében a régió elkötelezett a kutatásfejlesztéssel és innovációval foglalkozó vállalkozások számának növelésében. Ez megvalósulhat a már jelen lévő vállalatok K+F tevékenységeinek bővítésével, valamint új vállalkozások indításával, betelepedésével egyaránt. A nagy, regionális jelentőségű befektetők vonzása jótékony hatással lenne a régió innovációs potenciállal rendelkező kis- és középvállalkozásaira, míg az induló vállalkozások, hasznosító cégek magukban hordoznák a folyamatos bővülés, illetve a kitörés lehetőégét. A térség kiemelten törekszik arra, hogy az 20
innovatív vállalkozások alapítását, a kezdeti működési nehézségek áthidalását megfelelő szolgáltatásokkal segítse. A cél elérése az alábbi tevékenységeken keresztül valósulhat meg: Tőkeerős, technológia és/vagy ágazatorientált befektetők vonzása a kiemelt területeken, azaz az ehhez szükséges regionális szereplők összefogása, kedvező befektetési környezet kialakítása, a megfelelő szolgáltatási és infrastrukturális környezet kialakítása, megfelelő fejlettségű, és együttműködő készségű vállalatok meglétének biztosítása, egységes kommunikáció megvalósítása (befektetési érvcsomag kialakítása). A kutatási eredményeket hasznosító vállalkozások indításának ösztönzése, azaz spin-off és start-up vállalkozások alapításának népszerűsítése és elősegítése. Vállalatok ösztönzése kutatás-fejlesztési tevékenységek felvállalására, azaz a régióban megtalálható, K+F+I tevékenységekben nem aktív gazdasági társaságok ösztönzése arra, hogy kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységet végezzenek, vagy végeztessenek. 1.3.1.2.2 INNOVÁCIÓ-MENEDZSMENT SZOLGÁLTATÁSOK MINŐSÉGÉNEK ÉS ELÉRHETŐSÉGÉNEK JAVÍTÁSA A specifikus cél leírása A régió célja, hogy innovatív, vállalkozásbarát környezetében megtalálhatóak legyenek azok a szolgáltatások, amelyek előmozdítják a K+F+I tevékenységek eredményeinek piaci hasznosítását, az innovációs lánc szereplőinek együttműködését. A korábbi évek eredményeire építve a szolgáltatás-portfólió bővítésére, az elérhetőség javítására kell jelentős hangsúlyt fektetni. Tovább kell fejleszteni az integrált, hatékony innovációs szolgáltatási rendszert. A rendszer alapja az innováció kínálati oldalának és keresleti oldalának regionális szintű összekapcsolása. Az innovációs intézményrendszer hatékonyságának javításával a vállalkozások könnyen találják meg az innováció végig viteléhez szükséges műszaki, pénzügyi, marketing, stb. tanácsadási szolgáltatásokat és támogatásokat. A cél elérése az alábbi tevékenységeken keresztül valósulhat meg: Új, innovatív vállalkozásokat támogató szolgáltatások fejlesztése, azaz inkubátorházakhoz kapcsolódó innováció-menedzsment szolgáltatások fejlesztése annak érdekében, hogy az inkubáció ne csak működési, hanem komplex szakmai támogatást is jelentsen a vállalkozások számára. Technológia-transzfer szolgáltatások elérhetőségének javítása a kínálati és a keresleti oldal egyidejű támogatásával. A kínálati oldalon a szolgáltató szervezetek szakmai fejlesztésére, nemzetközi kapcsolatrendszerének bővítésére, működésük támogatására, szolgáltatásaik népszerűsítésére; míg a keresleti oldalon a szolgáltatások igénybe vételének támogatására van szükség. Az innovációs szolgáltatásmarketing, azaz a régió versenyképességének, vonzerejének, szolgáltatásainak feltárása, kommunikálása az elérhetőség fejlesztése érdekében. Az 21
aktív marketingtevékenységgel cél az innovatív vállalkozások, intenzív kutatástfejlesztést folytató cégekés intézmények közötti együttműködés elősegítése. Szorosabb együttműködéssel, koncentráltabb segítséggel megvalósítható lenne az innovációs szolgáltatások kínálatának növelése, a vállalkozó szféra innovációs képességének és szerepének növelése. Ezen szervezetek jól felfogott érdeke az együttműködés, mely megoldhatja a tevékenységek párhuzamosságát, illetve az esetlegesen nem lefedett tevékenységek minimalizálását. 1.3.1.2.3 INNOVÁCIÓS TEVÉKENYSÉGEKHEZ KAPCSOLÓDÓ KÖZSZOLGÁLTATÁSOK FEJLESZTÉSE A specifikus cél leírása A régió olyan adminisztrációs környezet kialakítására törekszik, amely ösztönző lehet a vállalatok szempontjából egy-egy befektetési-, működési helyszín megválasztásakor. A régióban működő kormányzati szervek, önkormányzatok, hivatalok vállalkozás-, és ügyfélbarát adminisztrációval, hatósági eljárási folyamatok egyszerűsítésével és gyorsításával törekszenek arra, hogy megkönnyítsék az innovációs gazdaság szereplőinek életét. Kiemelt cél, hogy az innovációs tevékenységgel kapcsolatos támogatási programok, folyamatok kiszámítható, transzparens módon kerüljenek kialakításra. A régió célja, hogy az innovációs tevékenység finanszírozási mechanizmusai illeszkedjenek a tevékenység sajátosságaihoz, a felhasználók igényeihez. A cél elérése az alábbi tevékenységeken keresztül valósulhat meg: A jogi környezet felülvizsgálata, azaz az innovációs jellegű befektetéseket és befektetőket támogató eljárási, ügyintézési szabályok kialakítása. Az adminisztratív kedvezmények lehetőségének feltárása, azaz a vállalkozás-alapításhoz, befektetésekhez, engedélyezésekhez, adó- és járulékbefizetésekhez kapcsolódóan az adminisztrációs teher csökkentésének vizsgálata. Az innováció pályázati finanszírozási rendszerének fejlesztése, azaz a tervezési folyamatok transzparenssé tétele, a nemzetközi, európai, hazai és regionális források komplementer felhasználása, a forráselosztásban részt vevő szakemberek képzése, regionális támogatási-, és projekttérkép kialakítása és működtetése, pályázati információk megosztása. A vonzó adminisztrációs környezet hazai és nemzetközi kommunikációja. A közszolgáltatások fejlesztése során kiemelt figyelmet kell fordítani arra, hogy a régióban már megtalálható és az újonnan érkező szereplők azonos feltételrendszer szerint működhessenek, illetve vehessenek igénybe közszolgáltatásokat. 22
1.3.1.2.4 INNOVÁCIÓS SZEMLÉLET ELTERJESZTÉSE, NÉPSZERŰSÍTÉSE A specifikus cél bemutatása Az innovációs kezdeményezések számának, a szereplők együttműködésének növelése és hatékonybbá tétele érdekében szükséges az érintettek szemléletének, attitűdjének pozitív irányú befolyásolása, az innovációra való nyitottság és szükséglet megteremtése, illetve felismertetése. Kiemelt cél, hogy a kis- és középvállalkozások mindennapi teendőik mellett stratégiai szinten gondolkodjanak az innovációra támaszkodó továbblépésről, valamint hogy a kutatók nyissanak az ipari partnerekkel folytatott közös fejlesztések és a piacra történő kutatás-fejlesztés felé. A szemléletmód fejlesztése mellett az érdeklődés fókuszálására is szükség van, azaz fontos, hogy a szereplők figyelme a versenyképességi potenciált magában rejtő kutatási területek, valamint a régióban komoly szellemi bázist igénylő ágazatok felé forduljon. A cél elérése az alábbi tevékenységeken keresztül valósulhat meg: A régión belüli szereplők innovációs szemléletének fejlesztése, azaz az innováció szerepét, fontosságát, jövedelmezőségét bemutató célcsoport igényeknek megfelelő kommunikációs eszközök alkalmazása. A régió innovációs szereplőinek, kapacitásainak, potenciáljának megismerését lehetővé tevő szakmai és kommunikációs eszközök alkalmazása. A területfejlesztési és a közigazgatási szereplők innovációs szemléletének szélesítése, annak érdekében, hogy az innovációs szempontok megjelenhessenek fejlesztési programokban, ágazati stratégiai tervezési folyamatokban, más szektorok működésében. Az innováció népszerűsítése, azaz az innovációs eredmények publikálása, jó gyakorlatok, sikeres üzleti példák bemutatása, kiemelkedő teljesítmények díjazása. Az innovációs szemlélet fejlesztése átgondolt kommunikációs és marketing stratégia alapján valósítható meg hatékonyan, amelyben a célcsoportok, az üzenetek, és az alkalmazott eszközök tudatos összerendelése megtörténik. 1.3.1.3 INNOVÁCIÓS EGYÜTTMŰKÖDÉSEK ÖSZTÖNZÉSE Az átfogó cél leírása Az Észak Alföld Régió kiemelt célja, hogy hatékony segítséget nyújtson az innovációs láncban érdekelt szereplők együttműködéséhez, ezáltal előmozdítva a régió innovációs gazdaságának teljesítőképességét. A tudásnégyszög (vállalati, állami, intézményi, civil szektorok) együttműködésének általános és projekt-alapú kooperációját regionális, hazai és nemzetközi viszonylatban is bővíteni szükséges. Fontos cél, hogy a szereplők közötti együttműködések innovatív formái elterjedjenek a régióban, kihasználva az ezekben rejlő hozzáadott értékeket. Az együttműködések ösztönzésének hatására egyre több sikeres innovációs projekt valósulhat meg a régióban, illetve javulhat az innovációs kapacitások kihasználtsága. 23
Az innovációs projektek számának növeléséhez projektgenerálási és kidolgozási tevékenységet is fel kell vállalni a régióban. Átfogó cél javasolt indikátorai Tudásnégyszög szereplői közötti K+F+I együttműködések száma Innovációs klaszterekben résztvevő szervezetek száma Innovációs klaszterek száma Vállalatok és intézmények közötti képzési együttműködések száma 1.3.1.3.1 KUTATÁS-FEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS PROGRAMOK KIDOLGOZÁSÁNAK ÉS MEGVALÓSÍTÁSÁNAK TÁMOGATÁSA A specifikus cél leírása Az innovációs gazdaság teljesítőképességének fokozása érdekében kulcsfontosságú, hogy növekedjen a piaci igényeknek megfelelő, fenntartható kutatás-fejlesztési és innovációs projektek száma. A régió elkötelezett az akadémiai és a vállalati együttműködésben megvalósuló kezdeményezések ösztönzésében, az innovációs potenciállal már rendelkező területek fókuszált fejlesztésében, és a K+F+I tevékenységek szempontjából periférikusnak tekinthető térségek felzárkóztatásában. Az innováció leggyakoribb akadálya, hogy bár az igény- és a szolgáltatói oldal megvan, mégis a finanszírozás hiánya miatt nem, vagy csak korlátozott mértékben van lehetőség az együttműködésre. A programelem célja, hogy a tőkebevonáshoz szükséges feltételek megteremtésével, a folyamat ösztönzésével segítse az innovációt. A cél elérése az alábbi tevékenységeken keresztül valósulhat meg: Projektgenerálás és projektek kidolgozásának ösztönzése, azaz pályázati támogatásokhoz, beruházási és finanszírozási lehetőségekhez kapcsolódó partnerkeresés, projektdefiniálás támogatása. Projekttervezéshez kapcsolódó tanácsadási szolgáltatások nyújtásának és igénybe vételének támogatása, a szolgáltatások népszerűsítése. Innovációs felmérések, találkozók támogatása, melyek során az innovációs szolgáltatók, illetve közvetítő szervezetek a kis- és középvállalkozásokat, intézményeket innovációs projektötletek generálásában, azok piaci esélyeinek megítélésében, illetve kidolgozásában segítik. Piaci rés kihasználására irányuló K+F programok támogatása, azaz olyan kutatásfejlesztési programok megvalósításának ösztönzése, amelyek üzleti terve a piacon feltárt, kielégítetlen igényekre épül. Direkt piaci igények kiszolgálását célzó K+F akciók ösztönzése, azaz olyan kutatásfejlesztési tevékenységek ösztönzése, amelyek a piacon már megfogalmazott keresleti igényre adnak választ. Tudásnégyszög szereplői közötti K+F+I megbízások ösztönzése. 24
A régió adottságaira alapozott innovatív termékek kifejlesztésének támogatása, azaz a régió szellemi, fizikai és földrajzi adottságaira alapozott termékek kifejlesztésének ösztönzése. Innovációs tőkebevonás növelése célzott forrásfelhasználással, azaz a kiemelt területeken (egészségipar, élelmiszeripar, IT) jelentős projektek kidolgozásához és megvalósításához megfelelő nagyságrendű és konstrukciójú források hozzárendelése (regionális tőkealap létrehozása és a vissza nem térítendő pályázati forrásokon kívül eső finanszírozási lehetőségek bevonása). A hazai és nemzetközi tőkebefektetés ösztönzése az innovációs fejlesztésekbe. 1.3.1.3.2 AZ INNOVÁCIÓS TEVÉKENYSÉGEKBEN ÉRINTETT SZEREPLŐK HAZAI ÉS NEMZETKÖZI KAPCSOLATÉPÍTÉSÉNEK ÖSZTÖNZÉSE A specifikus cél leírása A régió innovációs gazdasága a szereplők régión kívüli partnerkapcsolatainak bővítésével, nemzetközi szintű innovációs tevékenységre ösztönzéssel fejleszthető extenzív módon. Az régió célja a kis- középvállalkozások hazai és nemzetközi piacon történő megjelenésének előmozdítása, az innovatív termékek, szolgáltatások elterjesztésének támogatása, a kutatófejélesztő helyek régión kívüli, nemzetközi megrendeléseinek, illetve együttműködéseinek bővítése. A cél elérése az alábbi tevékenységeken keresztül valósulhat meg: A K+F+I tevékenységekben érdekelt szereplők közötti kapcsolatok kialakításának, illetve fenntartásának támogatása, azaz interszektorális (vállalati, akadémiai, civil) és interregionális (hazai, határ menti, nemzetközi) kapcsolatfejlesztési tevékenységek ösztönzése. Regionális szereplők egyéni, vagy közös külpiaci fellépésének támogatása, azaz kutatásfejlesztési, hasznosítási, vállalkozási tevékenységek piacbővítése, nemzetközi projektek generálása. Innovációs network kataszter kialakítása, azaz régió innovációs gazdaságában érdekelt szereplők kapcsolatrendszerének felmérése és működtetése, a további kutatási vagy piaci együttműködések hatékonyabb kialakítása, megszervezése érdekében. Technológia-transzfer szervezetek, innováció-menedzsment szolgáltató szervezetek, nemzetközi és hazai kapcsolatrendszerének, tudásimport törekvéseinek támogatása Infrastruktúrák, szolgáltatások igénybevételének ösztönzése, azaz a régióban megtalálható kapacitások kihasználtságának növelésére irányuló belső, és régión kívüli együttműködések támogatása. 25