PIB előterjesztés a 4. szakasz Személyügyi Kézikönyvére

PIB előterjesztés a 4. szakasz Személyügyi Kézikönyvére - Munkacsoport által véleményezett - A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg. Szolgáltató Partnerség projekt

Soroksár Homo Regius Tartalomjegyzék 1. A kézikönyv célja, felépítése 1 2. Szervezeti kultúra 2 2.1. Szervezeti kultúrával szembeni alapelvárások 2 2.1.1. A tevékenység célja 2 2.1.2. Fogalmi meghatározás 2 2.1.3. A tevékenység gyakorlata 2 2.1.4. Felhasználási útmutató az iratmintatárhoz, a melléklettárhoz és a függeléktárhoz 3 2.2. Etikai kódex 4 2.2.1. A tevékenység célja 4 2.2.2. Fogalmi meghatározás 4 2.2.3. A tevékenység gyakorlata 4 2.2.4. Felhasználási útmutató az iratmintatárhoz, a melléklettárhoz és a függeléktárhoz 4 2.3. Belső nyilvánosság 4 2.3.1. A tevékenység célja 4 2.3.2. Fogalmi meghatározás 4 2.3.3. A tevékenység gyakorlata 5 2.3.4. Felhasználási útmutató az iratmintatárhoz, a melléklettárhoz és a függeléktárhoz 5 3. Munkakörök gondozása 6 3.1. Tevékenység célja 6 3.2. Fogalmi meghatározás 6 3.3. A tevékenység gyakorlata 6 3.3.1. A munkakör átadás és átvétel 7 3.4. Felhasználási útmutató az iratmintatárhoz, a melléklettárhoz és a függeléktárhoz 8 4. Operatív munkaerő-gazdálkodás 9 4.1. A tevékenység célja 9 4.2. Fogalmi meghatározás 9 4.3. A tevékenység gyakorlata 9 4.3.1. A munkáltatói jogkör gyakorlása 9 4.3.2. A közszolgálati jogviszony létesítésének feltételei 9 4.3.2.1. A Polgármesteri Hivatallal történő közszolgálati jogviszony létesítésének 9 feltételei 4.3.2.2. Pályázat 9 4.3.2.3. Újonnan belépő munkatársak beillesztése 11 4.3.3. Közszolgálati jogviszony létesítése 12 4.3.4. Határozott időre szóló kinevezés 12 4.3.5. Közszolgálati jogviszony megszűnése, megszüntetése 12 4.3.5.1. A prémiumévek program és a különleges foglalkoztatási állomány 13 4.3.6. Az összeférhetetlenség 13 4.3.7. Vagyonnyilatkozat 13 4.3.8. Vezetői megbízás, kinevezés, vezetői megbízásról lemondás, vezetői megbízás 14 visszavonása 4.3.9 A köztisztviselő adataiban bekövetkezett változás bejelentése 14 4.3.10. Létszámtervezés 14 4.3.11. A munkavégzés, pihenőidő 14 4.3.11.1. A munkaidő 15 4.3.11.2. Munkaközi szünet 16 4.3.11.3. Rendkívüli munkavégzés, szabadidő általány 16 4.3.11.4. A szabadidő-általány megállapításának és elszámolásának szabályai 17 4.3.11.5. Szabadság 18 4.3.12. A köztisztviselő, ügykezelő díjazása 21 4.3.12.1. A köztisztviselő, ügykezelő alapilletménye 21 4.3.12.2. Idegennyelv-tudási pótlék 21 4.3.12.3. Gépjármű vezetési pótlék 21 4.3.12.4. Helyettesítési díj 21 4.3.12.5. Rendkívüli céljuttatás 22

4.3.13. Kiküldetés, átirányítás 22 4.3.13.1. Belföldi kiküldetés 22 4.3.13.2. Külföldi kiküldetés 23 4.3.14. A köztisztviselők minősítése 24 4.3.15. Fegyelmi és kártérítési felelősség 24 4.3.15.1. Fegyelmi felelősség 24 4.3.15.2. Kártérítési felelősség 25 4.3.16. Közszolgálati jogvita 25 4.3.17. Közszolgálati nyilvántartás 25 4.3.18. A Polgármesteri Hivatal Esélyegyenlőségi Terve 26 4.3.19. Juttatások 26 4.3.19.1. Egyéb juttatások 26 4.3.19.1.1. Tizenharmadik havi illetmény 26 4.3.19.1.2. Jubileumi jutalom 26 4.3.19.1.3. Ruházati költségtérítés 27 4.3.19.1.4. Bankszámlára utalás költségtérítése 27 4.3.19.1.5. Közforgalmi utazási kedvezmény 28 4.3.19.1.6. Vezetékes és mobiltelefon használat 28 4.3.19.2. Szociális, jóléti, kulturális és egészségügyi juttatások 28 4.3.19.2.1. Munkába járás költségtérítése 29 4.3.19.2.2. Természetbeni juttatások 30 4.3.19.2.3. Éleslátást biztosító szemüveg 30 4.3.19.2.4. Lakásépítési, lakásvásárlási támogatás 31 4.3.19.2.5. Albérleti díj hozzájárulás 34 4.3.19.2.6. Családalapítási támogatás 34 4.3.19.2.7. A szociális támogatások 34 4.3.19.2.8. Illetményelőleg 35 4.3.19.2.9. Temetési segély 35 4.3.19.2.10. Egészségügyi támogatás 36 4.3.19.2.11. Kulturális támogatás 36 4.4. Felhasználási útmutató az iratmintatárhoz, a melléklettárhoz és a függeléktárhoz 36 5. Teljesítménymenedzselési rendszer 37 5.1. Tevékenység célja 37 5.2. Fogalmi meghatározások 37 5.2.1. Stratégiai munkakörök - 360º-os értékelés 37 5.2.2. Célorientált munkakörök - vezetők és további stratégiai munkakörben dolgozók 37 SMART-olt teljesítménymenedzselési rendszere 5.2.3. Feladatorientált munkakörök - a hivatal standard működtetését biztosító 40 támogató munkakörök teljesítménymenedzselési rendszere 5.4. Felhasználási útmutató 40 6. Teljesítménymenedzselési rendszerhez kapcsolódó ösztönzés 41 6.1. A tevékenység célja 41 6.2. Fogalmi meghatározás 41 6.3. A tevékenység gyakorlata 41 6.3.1. Címadományozás 41 6. 3.2. Soron kívüli előresorolás 41 6. 3.3. A köztisztviselő, ügykezelő kitüntetése 41 6. 3.4. Az év közszolgálati dolgozója - Arany, ezüst és bronz fokozatú elismerés 41 6.4. Felhasználási útmutató az iratmintatárhoz, a melléklettárhoz és a függeléktárhoz 42 7. Személyzetfejlesztés 43 7.1. A tevékenység célja 43 7.2. Fogalmi meghatározások 43 7.3. A tevékenység gyakorlata 44 7.3.1. Tervezés 44 7.3.2. Szervezése 45 7.3.2.1. Képzések szervezése 45 7.3.2.2. Iskolarendszeren kívüli továbbképzések szervezése 45 Soroksár Homo Regius

7.3.3. Végrehajtás 46 7.3.4. Dokumentálás 47 7.4. Felhasználási útmutató az iratmintatárhoz, a melléklettárhoz és a függeléktárhoz 47 8. Humán kontrolling 48 8.1. A tevékenység célja 48 8.2. Fogalmi meghatározások 48 8.3. A tevékenység gyakorlata 48 8.4. Felhasználási útmutató az iratmintatárhoz, a melléklettárhoz és a függeléktárhoz 48 9. Személyügyi kézikönyvben megjelenő humán tevékenység folyamatábrái 49 9.1. Humán folyamatcsoport blokkdiagramja 49 9.2. Szervezeti kultúra fejlesztése 50 9.3. Munkakörök gondozása 51 9.4. Operatív munkaerő-gazdálkodás 52 9.5. Személyzetfejlesztés 54 10. Záró rendelkezések 56 Soroksár Homo Regius

1. A kézikönyv célja, felépítése A közszolgálati jogviszonnyal kapcsolatos személyügyi feladatok egységes, átlátható szabályozása érdekében, a Köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény, a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. Törvény rendelkezéseivel összhangban, Budapest Főváros XXIII. Kerület Soroksár Önkormányzatának Személyügyi Kézikönyvét, a Közszolgálati Szabályzattal egységes szerkezetbe foglalva kiadom. A Polgármesteri Hivatal jövőről alkotott elképzelésében markánsan jelenik meg a Hivatalról kialakított etikus kép megőrzése, küldetése az ügyfélközpontú, szolgáltató hivatal. A célok hátterében ott kell, hogy álljon a tudatosan fejlesztett szervezet, az ezt támogató professzionális emberi erőforrás gazdálkodás, amelynek alapfeltétele a kompetens, folyamatosan fejlődő munkatársak tőkeként való kezelése. E gazdálkodás eredményeként várható el, a mindenkori stratégiai célokat elérő, csapatban dolgozó munkatársak megléte, akiknek meghatározó hányadát a köztisztviselői életpálya iránti elköteleződés jellemzi. A Személyügyi Kézikönyv célja az emberi erőforrás gazdálkodás irányelveinek és gyakorlatának összefoglalása, támogatva ezzel a személyügyi munka gyakorlatát, a rendszer átlátását és a munkatársaktól elvárt és elvárható cselekvést. A Kézikönyv fejezeteinek felépítése a következő: 1. A tevékenység célja 2. Fogalmi meghatározás 3. A tevékenység gyakorlata 4. Felhasználási útmutató a melléklethez és/vagy a mintatárhoz Általános Rendelkezések A Személyügyi Kézikönyv személyi hatálya - Soroksár Önkormányzata Polgármesteri Hivatalánál (továbbiakban Polgármesteri Hivatal) foglalkoztatott köztisztviselőkre és ügykezelőkre, - A Ktv. szabályai alapján, a juttatási rendszer és a külföldi kiküldetéshez kapcsolódó napidíj tekintetében az önkormányzati választott tisztségviselőkre terjed ki. A Személyügyi Kézikönyv tárgyi hatálya Egységes szerkezetben tartalmazza mindazokat a jogokat és kötelezettségeket, amelyek a Polgármesteri Hivatal köztisztviselőit, ügykezelőit segítik abban, hogy a jogok érvényesítése és a kötelezettségek teljesítésének gyakorlatában egységes értelmezés alapján járjanak el. A Személyügyi Kézikönyv tartalmazza továbbá a Polgármesteri Hivatal köztisztviselői, ügykezelői kinevezésére, képzésére, előmenetelére, teljesítményértékelésére, annak ösztönzésére, továbbá jóléti szociális és kulturális juttatásaira, az esélyegyenlőség előmozdítására irányuló egységes szabályokat. Soroksár Homo Regius 1

2. Szervezeti kultúra 2.1. Szervezeti kultúrával szembeni alapelvárások 2.1.1. A tevékenység célja A tudatos szervezeti kultúra formálás célja olyan munkáltatói magatartás megléte, amelyből ered az elkötelezett köztisztviselők jelenléte a hivatalon belül, akik értéket teremtve képesek hozzájárulni a hivatal szervezeti és személyes hatékonyságának fejlesztésén keresztül az állampolgároknak és az önkormányzatnak nyújtott szolgáltatás minőségének javításához, a szolgáltatások előállításához szükséges erőforrások optimalizálásának megalapozásához. A Hivatalban meglévő tudatosan alakított szervezeti kultúra támogató módon történő jelenléte szükséges a mindennapok működésében. 2.1.2. Fogalmi meghatározás A szervezeti kultúra az ott dolgozók értékképzete, normái, ami meghatározza a munkatársak szervezethez, munkához való hozzáállását, magatartását, saját maguk pozícionálását, elkötelezettségét, megítélését a hivatal működéséről. A szervezeti kultúra tényként van jelen minden szervezet életében, függetlenül attól, hogy a vezetők a stratégiai célok szempontjából azt tudatosan formálják, vagy nem felismerve ennek jelentőségét a szervezeti egységek, a munkatársak ösztönösen alakítják saját szervezeti kultúrájukat. A szervezeti fejlődés egyik hajtóereje az értékekre épülő, kívánatos, domináns szervezeti kultúra típus tudatos építése, fejlesztése. Ellenkező esetben reális veszélyt hordozó szervezeti kultúra van jelen, amelyben esetleges a kívánatos értékek szerinti működés. A szervezeti kultúra szervesen kapcsolódik a belső nyilvánossághoz és a teljesítménymenedzseléshez. 2.1.3. A tevékenység gyakorlata A kívánatos szervezeti kultúra feltételezi - hogy a kerületfejlesztés koncepcióját, a hivatal mindenkori kiemelt céljait a munkatársak ismerik, azok iránti elkötelezettségük a szervezeti kultúra és a személyügyi gazdálkodás eszközeivel kiválthatók, - hogy a hivatal köztisztviselői a belső nyilvánosság útján értő módon, cselekvésre orientáltan beavatottak a kerület, az önkormányzat, a hivatal életébe, - az egyéni és a szervezeti tudás szerves kapcsolódását, - az egyéni és a szervezeti időgazdálkodás meglétét, - a hivatal szervezeti egységein belül és ezek kapcsolódásánál egymást tisztelő, támogató munkatársak alkotják a munkahelyi közösséget, amelynek vezérlő elvei rögzítettek az Etikai Kódexben. A Hivatal jellegéből következően kívánatos, domináns szervezeti kultúra típus a szerepkultúra, amely a törvényesség, az észszerűség, és a szervezeti értékek alapján elvárja a szakmai igényességre épülő célorientált és standardizált munkavégzést. E kultúra fejlesztésének legfőbb támogatója a célmeghatározott, feladatokat, kompetenciákat pontosan rögzítő munkaköri leírások rendszere, a munkakör s a munkatárs illesztése, fejlesztése, teljesítménykritériumok pontos meghatározása, és azok teljesülésének értékelése. A folyamatmutatók rendszer szinten képesek mutatni a szerepkultúra gyakorlatban megjelenő minőségét. Soroksár Homo Regius 2

A kerület fejlődése, fejlesztése megköveteli a feladatkultúra markáns jelenlétét a Hivatalban. A feladatkultúra elvárja a proaktív, gyors, kreatív, kiemelkedő, sok esetben átlag feletti teherbírással megjelenő kvalitást, lehetőséget ad arra, hogy a mindennapi munkavégzésben a tettek szintjén legyen jelen a fejlődés, az előrehaladás, amelynek eszköze a projektkultúra, a stratégiai munkakörben elvárt munkakultúra. E kultúratípus megvalósulását hivatottak mérni a Polgármesteri Hivatal által generált, vagy feladatkörükbe utalt kerületi fejlesztési programok, a projektek, munkatársak teljesítményértékelése. A munkatársak szervezeti elkötelezettségének, értékteremtő munkavégzésének alapja a Hivatalon belüli megbecsültségük, motiváltságuk, a vezetők és vezetettek, munkatársak közötti, egymás tiszteletén alapuló emberi kapcsolatok, amelyben minden munkatárs érzi, hogy szüksége van rá a szervezetnek. Mindezt a támogatókultúra adja meg. E kultúratípus megvalósulását hivatott mérni a szervezeti kultúra vizsgálat munkatársi elégedettség dimenziói. A hatalomkultúra jelenléte megfosztja a munkatársakat a felelősségvállalástól, a saját munkaköri kompetencián belüli döntési kényszertől, ezáltal lelassulnak a munkafolyamatok. A fölöttes vezetőre való várakozás, a prioritásokat figyelmen kívül hagyó, az azonnali megoldást váró vezetői kérések károsan befolyásolják a szervezet belső munkaritmusát. Amennyiben nem következik be e kultúratípus radikális csökkentése, nem jöhet létre a szervezeti kultúraváltás, a benne megjelenő domináns szerep-, és a markáns feladatkultúrával. A mindennapokban el kell érni (vezetői és stratégiai munkakörökben dolgozó munkatársak példamutatásával, ösztönzéssel, amelyben jelen van a jutalmazás és a szankcionálás), hogy az uralkodó értékek és a napi normák között tartós összhang valósuljon meg. Az alapértékek által vezérelt kiszámítható, a vezető személyiségét megmutató, ugyanakkor vezetői csapatként összhangot mutató vezetési stílus, gyakorlat kötelező. A vezetői munkában karakterisztikusan meg kell jeleníteni a feladat-delegálás, a feladat végrehajtásának támogatása, az ellenőrzés és az értékelés egységét. A vezetőknek fel kell készülniük a helyzetfüggő vezetési metódus alkalmazására, a munkatársi eredményesség kampánymentes értékelésére, a munkatársak munkamotiváltságát biztosító módszerek alkalmazására. Ennek érdekében szükséges a vezetők egyéni és csoportos, rendszeresen ismétlődő képzése. A mindennapi életben szükséges deklarálni a belső munkaerő piaci hierarchia meglétét, amely különbözőséget teremt egyes munkakörök értéke, presztízse között. Ez természetesen egy-egy munkatársban manifesztálódik. A különbség azonban a munkakörök, és nem az emberek között állítson rangsort. A tudatosan formált szervezeti kultúra eredményességének mérési eszköze az évente ismétlődő szervezeti kultúra vizsgálat, amelyek lehetőséget adnak a célértékek meghatározásához. 2.1.4. Felhasználási útmutató az iratmintatárhoz, a melléklettárhoz és a függeléktárhoz - Soroksár Homo Regius 3

2.2. Etikai Kódex 2.2.1. A tevékenység célja Az Etikai Kódex célja, hogy a hivatal köztisztviselői, ügykezelői számára munkakörtől és vezetői beosztástól függetlenül meghatározza azokat az értékeket és magatartásnormákat, amelyek támogatják a megbízható, hatékony, minőségi munkavégzést, felelősségvállalást, segítőkészséget és az ésszerű cselekvést annak érdekében, hogy a szervezet betöltse funkcióját. 2.2.2. Fogalmi meghatározás Az Etikai Kódex irányt mutat a külső és belső kapcsolatokban elvárt egységes és kiszámítható magatartáshoz, segítséget ad egy-egy konkrét helyzetben a megfelelő viselkedés kialakításához. 2.2.3. A tevékenység gyakorlata Az Etikai Kódexben leírtak gyakorlati alkalmazása valamennyi köztisztviselő, ügykezelő számára kötelező. Ennek vállalásáról valamennyien nyilatkozatot tesznek. A köztisztviselő és ügykezelő éves teljesítményének értékelésénél a leírt magatartási szabályok betartása értékelési szempont. Az írott normák betartásának minősítését - a szervezeti kultúra megvalósulásának évenkénti értékelésénél - a jegyzőnek a stratégiai munkakörben dolgozók támogatásával felül kell vizsgálnia, értékelnie kell. 2.2.4. Felhasználási útmutató az iratmintatárhoz, a melléklettárhoz és a függeléktárhoz Iratmintatár 4. sorszám 2.3. Belső nyilvánosság 2.3.1. A tevékenység célja E terület célja a munkatársak hivatalhoz való elkötelezettségének erősítése, a munkatársak gondolkodására, cselekvésére hatva, ezen belül az általános tájékozottság növelése, az aktualitások naprakész ismeretének biztosítása, gondolkodásra késztetés, öntevékenység elősegítése, elkötelezettség növelése, aktív informálás szokássá tétele. 2.3.2. Fogalmi meghatározás A kerület, az önkormányzat és a hivatal életének kiemelkedő eseményeiről, hétköznapi életéről beavató módon tájékoztat, valamint biztosítja a hivatalon belül vertikális és a horizontális kommunikációt. A belső nyilvánosság működésénél biztosítani kell a hírértékkel bíró, kellő időben adott információkat. A belső nyilvánosság dinamikus, kölcsönös folyamat, melynek működtetéséért a vezetők felelősek, akik példamutatásukkal ösztönzik a munkatársakat a cselekvésre, ezáltal kiváltva proaktivitásukat. Ideális esetben a belső nyilvánosság teszi lehetővé, hogy mindenki tudja, illetve beszerezheti a rá vonatkozó információkat, híreket, adatokat, s eközben adhat és ad is információkat. Soroksár Homo Regius 4

A belső nyilvánosság a hivatali működés szerves része hagyományos eszközei a belső levelezések, megbeszélések, értekezletek, fórumok, informatikával támogatott korszerű eszközei a hatékonyság növelését szolgálják: informáltság növelése, információ áramlás gyorsítása, öntevékenység elősegítése, nagyobb eredmény kisebb ráfordítással, használati feltétel a karbantartás, kontroll, kölcsönösség. A belső nyilvánosság nem azonos a kommunikációs technikák alkalmazásával. 2.3.3. A tevékenység gyakorlata Konkrét feladatok: - Értekezleti rend működtetése, lásd SzMSz. - A kerület köztisztviselőinek napja, melynek célja a közösség formálása, a tisztelet és köszönetformálás a kiválóan teljesítő köztisztviselők számára. - Osztályközi vendégnapok, melynek célja egy-egy osztály, vagy önállóan működő csoport, szakmai terület funkciójának, belső működésének megismerése, ami által erősödik a hivatalon belüli együttműködés, egymás munkájának és emberi értékeinek becsülése. A vendégnapok forgószínpad szerűen jelennek meg valamennyi szakmai területet érintve kétéves ciklusokon belül. - Intranet rendszerszintű működtetése. A híreket adó vezetők és munkatársak felelőssége rovatonként meghatározandó, a felelős szerkesztő hozzárendelésével együtt. El kell érni, hogy a hivatal munkatársainak legyen igényük e tevékenységre, vállaljanak e folyamatban operatív feladatokat. A fórum rovat (Falfirka) keretén belül legyen lehetőségük a munkatársaknak a közvetlen, amennyiben szükségét látják ennek anonim megszólalásra. Eredményességét e területnek az évenként ismétlődő szervezeti kultúra felmérés során kell mérni, illetve értékelni. 2.3.4. Felhasználási útmutató az iratmintatárhoz, a melléklettárhoz és a függeléktárhoz - Soroksár Homo Regius 5

3. Munkakörök gondozása 3.1. A tevékenység célja A munkakörök meghatározása, a munkakörök értékelése alapeleme a szervezeti hatékonyságnak, ezen belül a folyamatok működtetésének. A munkakör, munkakör értékelés alapján nyílik lehetőség az érdemi létszámtervezésre, a munkaerő kiválasztásra, a teljesítmény elvárások megfogalmazására, a személyzetfejlesztésre, és a pályakarrier gondozásra, a szervezeti kultúra-váltásra. 3.2. Fogalmi meghatározás Munkakörnek tekintjük a szervezeten belül egy-egy folyamat, tevékenység azon alapegységét, amely a munkamegosztás alapján elkülönül és meghatározza egy köztisztviselő, ügykezelő elvégzendő feladatait. A feladat elvégzésének célja, hogy a koordinált és rendszerezett munkaelemek egy, előre meghatározott eredményt (ami lehet információ, tárgy, szolgáltatás stb.) hozzanak létre. A munkakör azoknak a feladatoknak az összefoglaló megnevezése, amelyeket a köztisztviselő és az ügykezelő közszolgálati jogviszonya alapján ellátni köteles, illetve amelyben a köztisztviselőt, ügykezelőt a Polgármesteri Hivatal jogosult foglalkoztatni. A munkakört nem téveszthetjük össze a munkaposzttal. A munkaposzt személyfüggő. Kifejezi, hogy adott munkatárs hány munkakört, vagy annak egy részét látja el. A munkaköri leírások fontos dokumentumai az irányításnak. A munkakörök kétévente kerülnek felülvizsgálatra, szervezeti, illetve egyéb, a munkakört érintő változással egyidejűleg a munkaköri leírást módosítani kell. A munkakör értékelés olyan értékelési folyamat, amely segítségével megállapítható, hogy egy munkakörnek mennyi a relatív súlya az adott szervezeten belül. 3.3. A tevékenység gyakorlata A munkaköri leírások akkor képesek betölteni szervezeten belüli funkciójukat, ha az érintettek (vezetők és beosztott köztisztviselők, ügykezelők) nem adminisztratív dokumentumnak, hanem a munkavégzés iránytűjének tekintik. Éppen ezért szigorúan tilos pontos meghatározás nélkül a munkaköri leírást elkészíteni, a munkaköri leírás szerkezetének érdemi feltöltése elvárt. A munkaköri leírások fedjék le adott szervezettől elvárt hatáskört, felelősséget, kompetenciát, feladatleltárt. Szervezeti egységek közötti munkakapcsolódást tükrözniük kell a munkaköri leírásoknak. A munkaköri leírást a személyzeti osztályvezető által közzétett tipizált munkaköri leírás alapulvételével, a köztisztviselő, ügykezelő felett egyéb munkáltatói jogkört gyakorló munkahelyi vezető készíti el, a szükséges példányszámban. A munkaköri leírásban foglaltak tudomásul vételét a köztisztviselő, ügykezelő, aláírásával ismeri el. Az első példány a köztisztviselőt, ügykezelőt, a második példány a közvetlen munkahelyi vezetőt, a további példány(ok) a helyettesítő(ke)t illeti(k) meg, egy példányt a személyzeti vezető őriz. Soroksár Homo Regius 6

A munkaköri leírást a kinevezési okmány kiadása előtt kell elkészíteni és csatolni kell a kinevezési okmányhoz. Egyéb esetben az új munkakörbe helyezéssel egyidejűleg, a kinevezés módosításához kell csatolni az új munkaköri leírást. A köztisztviselő, ügykezelő köteles ellátni mindazokat az eseti jelleggel rábízott, a Polgármesteri Hivatal feladatkörébe tartozó azon feladatokat, amelyeket a felettes vezetőitől kapott, akkor is, ha a munkaköri leírásában nem szerepel. A munkakör értékelés célja, hogy különbség legyen tehető a stratégiai és támogató munkakörök között. E megkülönböztetés adja meg a lehetőséget az eredményes teljesítménymenedzselésnek. A munkakör értékelés szempontjai: a munkakörtől elvárt általános ismeret, a szakismeret és gyakorlat, a vezetői ismeret, az önállóság és az ellenőrzöttségi szint, a másokért és az erőforrásokért való felelősség, a hivatal eredményes működésére való ráhatás. 3.3.1. Munkakör átadás-átvétel A köztisztviselők, ügykezelők közszolgálati jogviszonyuk megszűnése (megszüntetése) esetén, továbbá belső áthelyezés, vagy a 30 napot meghaladó fizetés nélküli szabadság igénybevételét megelőzően munkaköri feladataikat, illetve az annak ellátásával összefüggő információkat, ügyiratokat átadás-átvételi eljárás keretében kötelesek átadni az átvevőnek. A vezetői megbízással rendelkező köztisztviselő munkakörének átadásakor átvevő az új vezetői megbízással rendelkező köztisztviselő, ennek hiányában a jegyző, illetve az általa megbízott köztisztviselő. Vezetői megbízással nem rendelkező köztisztviselő, ügykezelő munkakör átadása esetén az átvevő a szervezeti egység vezetője, vagy a munkáltatói jogkör gyakorlója által kijelölt köztisztviselő, ügykezelő. A munkakör átadás-átvétele előtt a köztisztviselő, ügykezelő köteles a nevére iktatott elintézett ügyiratokat irattározni, a munkafolyamatban lévő iktatásokat a Szervezési és Ügyviteli Csoporttal egyeztetni. Az irattározást és az egyeztetést követően kerül sor a szervezeti egységen belül a munkakör átadás-átvételére, melynek során rendelkezni kell a munkafolyamatban lévő iktatott ügyiratok további ügyintézéséről, rögzítve a már megtett közbenső intézkedéseket. A munkakör átadásáról-átvételéről jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet az átadó és az átvevő ír alá. A szervezeti egység vezetője - vezetői munkakör átadás-átvétele esetén a jegyző - aláírásával igazolja az átadás-átvétel megfelelőségét. A jegyzőkönyv mellékletét képezi a Szervezési és Ügyviteli Csoport által kiadott ügyiratlista, amely névre szólóan tartalmazza a munkakörét átadó köztisztviselő, ügykezelő valamennyi ügyiratát. A listában szereplő ügyiratoknak egyezőséget kell mutatniuk az átadó köztisztviselő, ügykezelő előadói munkanaplójával. A jegyzőkönyvet három példányban kell elkészíteni, melyből egy-egy példány az átadónál, illetve az átvevőnél marad. A jegyzőkönyv harmadik példányát a személyzeti vezető irattározza. Soroksár Homo Regius 7

Az átadás-átvételi jegyzőkönyv célja, hogy az érintett szervezeti egység feladat- és hatáskörébe tartozó, feladatok végrehajtásáról átfogó képet adjon. A jegyzőkönyv tartalmi követelménye különösen: - a munkakört átadó számára előírt feladatok időarányos teljesítése, - a munkakört átadó köztisztviselőre, ügykezelőre iktatott valamennyi ügyirat fellelhetősége (irattár, határidő, ügyintéző), - a képviselő-testület, illetve bizottságok által meghatározott feladatok végrehajtása, - a polgármester, illetve alpolgármester(ek), továbbá a jegyző által kiadott feladatok, intézkedések végrehajtása, - a gazdálkodási hatáskörben kezelt költségvetési keretek tételes elszámolása, - a munkakör átadását követő időszak legfontosabb, aktuális szakmai feladatai, - a szervezeti egység tevékenységét érintő külső és belső ellenőrzések megállapítása, adatai. Az átadás átvételi jegyzőkönyvet a vezetői megbízással, illetve a közszolgálati jogviszony megszűnésével kapcsolatos személyügyi eljárás részeként kell kezelni. A vezetői megbízással nem rendelkező köztisztviselők esetében a munkakör átadás-átvétel lebonyolításáért a szervezeti egység vezetője - egyéb esetben a jegyző - teljes körű felelősséggel tartozik. Amennyiben a munkakör átadására kötelezett köztisztviselő, ügykezelő elháríthatatlan okból nem tud eleget tenni a munkakör-átadási kötelezettségnek, illetőleg azt megtagadja, a közvetlen munkahelyi vezető a szervezeti egység köztisztviselői, ügykezelői közül kijelöli az átadóként eljáró személyt. Az átadóként eljáró köztisztviselő, ügykezelő két tanú jelenlétében leltárba veszi a távollévő köztisztviselő, ügykezelő személyes kezelésében lévő iratokat, amelyeket az átadási jegyzőkönyv kitöltésével ad át az erre kijelölt köztisztviselőnek, ügykezelőnek. Az átadásról a távollevő köztisztviselőt, ügykezelőt ebben az esetben is értesíteni kell, az átadási jegyzőkönyv első példányának megküldésével. A köztisztviselő, ügykezelő köteles a Polgármesteri Hivatal tulajdonát képező személyes használatában lévő eszközökkel, igazolványokkal, szakmai anyagokkal, szakkönyvekkel stb. elszámolni, azokat az illetékes szervezeti egységnél leadni. Azokról a tárgyakról, amelyek leadásra nem kerülnek, illetőleg nem képezik a Polgármesteri Hivatal tulajdonát, jegyzőkönyvet kell felvenni, majd a Polgármesteri Hivatal raktárában kell elhelyezni. Erről értesíteni kell a köztisztviselőt, ügykezelőt, vagy az ismert tulajdonost és a közszolgálati jogviszony fennállásának ideje alatt, illetve annak megszűnésétől számított 1 évig meg kell őrizni, vagy a tárgyakat a tulajdonos ismert lakcímére kell kiküldeni. 3.4. Felhasználási útmutató az iratmintatárhoz, a melléklettárhoz és a függeléktárhoz Iratmintatár 11. sorszám Soroksár Homo Regius 8

4. Operatív munkaerő gazdálkodás 4.1. A tevékenység célja A Polgármesteri Hivatal stratégiai céljait megvalósító, minőségi szolgáltatást nyújtó emberi erőforrás gazdálkodás. 4.2. Fogalmi meghatározás Az operatív munkaerő-gazdálkodás része a köztisztviselők és ügykezelők toborzása, kiválasztása, munkába állítása, beillesztése. Foglalkoztatás alatt értendő a Köztisztviselői Törvényből és a közszolgálati jogviszonyból, valamint a Munka Törvénykönyvéből következő kötelezettségek teljesítése, a teljesítmény- és ösztönzési rendszer működtetése. 4.3. A tevékenység gyakorlata 4.3.1. A munkáltatói jogkör gyakorlása A munkáltatói döntések szakmai előkészítése az érintett osztály vezetőjének feladatkörébe tartozik. A Polgármesteri Hivatal köztisztviselői és ügykezelői felett a munkáltatói jogkört a hivatali szervezet vezetőjeként a jegyző gyakorolja. A jegyző - a Ktv. felhatalmazása alapján, az osztályvezetőkre az SZMSZ-ben szabályozottak szerint, korlátozott munkáltatói jogkör gyakorlását ruházta át. A munkáltató jogkör gyakorlását a Személyügyi Kézikönyv 1. számú melléklete tartalmazza. 4.3.2. A közszolgálati jogviszony létesítésének feltételei 4.3.2.1. A Polgármesteri Hivatallal történő közszolgálati jogviszony létesítésének feltételei - 3 hónapnál nem régebbi erkölcsi bizonyítvány, - büntetlen előélet, - magyar állampolgárság, - cselekvőképesség, - a munkakörtől függően I. és II. besorolási osztályban (köztisztviselői feladatkörre): a köztisztviselők képesítési előírásairól szóló 9/1995. (II.3.) Korm. rendeletben előírt felsőfokú (egyetemi/főiskolai), de legalább középiskolai végzettség, III. besorolási osztályban (ügykezelői feladatkörre): legalább középfokú szakképesítés, valamint az egyes munkakörökre magasabb szintű jogszabályban előírt képesítési előírás - sikeres pályázat (Ktv-ben meghatározott esetek kivételével), - előzetes orvosi alkalmassági vizsgálat, - nem létesíthető közszolgálati jogviszony, ha a köztisztviselő, ügykezelő ezáltal hozzátartozójával irányítási (felügyeleti) ellenőrzési vagy elszámolási kapcsolatba kerülne. Hozzátartozó: egyenes ágbeli rokon és annak házastársa, örökbe fogadó és nevelő szülő, örökbe fogadott és nevelt gyermek, testvér, házastárs, élettárs, a házastársnak, az élettársnak egyenes ágbeli rokona, testvére, a testvér házastársa. 4.3.2.2. Pályázat A közszolgálati jogviszony létesítésére irányuló pályázat kiírására a Polgármesteri Hivatal vezető beosztású köztisztviselői tehetnek javaslatot. A pályázatot az illetékes vezetőkkel egyeztetve, a személyzeti vezető készíti elő. Soroksár Homo Regius 9

Pályázati kiíráshoz a jegyző előzetes jóváhagyása szükséges. A Polgármesteri Hivatal jegyzője betöltött állásra is kiírhat pályázatot, feltéve, ha az legkésőbb a pályázat elbírálásának napjától betölthető. Az állást betöltő köztisztviselőt, ügykezelőt a pályázat kiírását megelőzően legalább 8 nappal erről tájékoztatni kell. A pályázatot a személyzeti vezetőhöz kell benyújtani. A pályázat kiírásának a Kormányzati Személyügyi Szolgáltató és Közigazgatási Képzési Központ (szolgáltató központ) pályázati adatbázisában történő közzétételéről, a személyzeti vezető gondoskodik. A meghirdetett pályázatban megjelölt benyújtási határidőt a szolgáltató központ adatbázisában történő megjelenéstől (közzététel) kell számítani. A pályázatot Budapest Főváros XXIII. Kerület Soroksár Önkormányzat honlapján is meg kell jelentetni. A pályázati kiírásnak tartalmaznia kell: - a közigazgatási szerv megnevezését, - a betöltendő munkakör, vezetői megbízás vagy kinevezés esetén a szervezeti megnevezését, - a munkakör betöltéséhez, illetve a pályázat elnyeréséhez jogszabályban előírt és - egyéb szükséges valamennyi feltételt, - illetményre és az egyéb juttatásokra vonatkozó tájékoztatást, - a pályázat benyújtásának határidejét, elbírálásának határidejét, - a pályázati eljárásra és a pályázat elbírálásának módjára vonatkozó tájékoztatást, - az állás betöltésének időpontját, - a pályázathoz csatolandó iratok felsorolását. A pályázatok értékelésére a jegyző döntése alapján előkészítő bizottságot (a továbbiakban: bizottság) kell létre hozni. A bizottság állandó tagjai: - a jegyző, - a pályázati kiírásra javaslatot előterjesztő vezető, - a személyzeti vezető, - esélyegyenlőségi referens. A pályázót a pályázat menetéről és annak eredményéről, a személyzeti vezető, míg szakmai kérdésekről a szakterületileg illetékes vezető tájékoztatja. Nem kell pályázatot kiírni: a) a Ktv. szerinti egy évet meg nem haladó határozott idejű jogviszony létesítése esetén, b) a Munka Törvénykönyve vagy a Közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény hatálya alá tartozó munkáltató személye megváltozik és Köztisztviselők jogállásáról szóló törvény hatálya alá tartozó munkáltató számára kerül átadásra, c) vezetői beosztás kivételével, azokra a munkakörökre, amelyek a Képviselő-testület döntése értelmében pályázat nélkül is betölthetők. Pályázat nélkül kinevezést kapott köztisztviselőknek is közigazgatási versenyvizsgával kell rendelkezniük. Az így kinevezett köztisztviselők száma az adott évben nem haladhatja meg a Polgármesteri Hivatal köztisztviselői létszámának 3%-át. A jegyzőnek a pályázati eljárás lefolytatása nélküli köztisztviselői kinevezésről tájékoztatnia kell a Miniszterelnöki Hivatalt vezető minisztert. Soroksár Homo Regius 10

4.3.2.3. Újonnan belépő munkatársak beillesztése A beillesztés célja a belépő köztisztviselő, ügykezelő szervezeti kultúrába való illesztésének elősegítése a munkavégzéshez szükséges jogszabályi keretek és belső szabályok, normák konzultációk keretében történő elsajátítása mentorok segítségével. A mentor (szakmai támogató): a Hivatal jegyzője által kijelölt, nagy tapasztalattal rendelkező szakember, akinek feladata a munkatapasztalattal nem rendelkező pályakezdő gyakornok, ösztöndíjas foglalkoztatott vagy az adott szakterületen szakmai tapasztalattal nem rendelkező próbaidős új belépő kolléga (együtt: gyakornok) beilleszkedésének elősegítése, feladatai végrehajtásához szakmai segítő támogatás nyújtása. A mentor köteles a gyakornok tevékenységét figyelemmel kísérni, a gyakornok szakmai kérdéseire legjobb tudása szerint válaszolni, a Polgármesteri Hivatalnál hatályos fontosabb szabályozókra (szakmai és egyéb) figyelmét felhívni és támogatni a Polgármesteri Hivatal szervezetébe történő beilleszkedést. - A beillesztés általános és szakmai részből épül fel. A beillesztésnek célorientáltan nagyobb egésztől a részek felé haladva kell a szervezet külső és belső környezetét bemutatni. Az új munkatársnak a kerületről, a Képviselő-testület működési rendjéről, a Hivatal szervezeti kultúrájáról, az Etikai kódexről, a hivatali belső működési rendről, a tevékenységek összekapcsolódásáról, saját szűkebb szervezetéről, munkaköréről és a kapcsolódó munkakörökről kell ismereteket szereznie. - A beillesztés általános részének kötelező témavázlatát a személyzeti vezető készíti el, amelyet a jegyző hagy jóvá. - A beillesztés általános részét a személyzeti vezető szervezi és a jóváhagyott témavázlat szerinti előadás megtartására a Polgármesteri Hivatal köztisztviselői közül előadót kér fel. - A szakmai rész megismerésére a közvetlen munkahelyi vezető kér fel előadót az új belépő szervezeti egysége szerinti mentorok közül. A jegyző által mentornak kijelölt köztisztviselők listáját (szakterületi bontásban) a személyzeti vezető állítja össze, vezeti és teszi közzé a helyben szokásos módon. - Az általános és szakmai rész oktatási tevékenysége a köztisztviselő, ügykezelő munkakörén kívüli többlettevékenysége, amelynek ellátásért ellentételezésre jogosult. Az ellentételezés módját, formáját, összegét a jegyző tárgyévre előre egységesen határozza meg. - A beillesztésre a munkába lépést követően, a próbaidő első hat hónapja alatt kerül sor: első lépésben - értékek, működési rend megismerése, második lépésben - Polgármesteri Hivatal szervezetének megismerése, harmadik lépésben - saját szervezet és munkakör megismerése, következő, a próbaidőből hátralévő időszak - a jártasságot adja meg. - A szakmai képzés megszervezéséért, végrehajtásáért, dokumentálásáért a köztisztviselő, ügykezelő felett az egyéb munkáltatói jogkört gyakorló vezetője felelős. A dokumentáció másolati példányát a személyzeti vezető részére át kell adni. - A szükséges ismeretek elsajátítását a próbaidő letelte előtt a köztisztviselő, ügykezelő felett egyéb munkáltatói jogkört gyakorló vezetője szóbeli beszélgetés során köteles ellenőrizni, majd írásban javaslatot tesz a munkáltatói jogkör gyakorlója részére a véglegesítésre vagy jogviszonynak próbaidő alatti azonnali hatályú megszüntetésére. Soroksár Homo Regius 11

4.3.3. Közszolgálati jogviszony létesítése A közszolgálati jogviszony kinevezéssel és annak elfogadásával jön létre, általános szabályként határozatlan időre. Helyettesítés vagy meghatározott feladat elvégzésére határozott időre is létesíthető. A határozatlan időre létesített közszolgálati jogviszonyt határozott időre kell módosítani, ha a köztisztviselő, ügykezelő prémium évek programban történő részvételéhez, illetve különleges foglalkoztatási állományba való helyezéséhez hozzájárul. Közszolgálati jogviszony létesítésekor a kinevezésben 6 hónap próbaidőt kell kikötni. A közszolgálati jogviszonyt érintő valamennyi jognyilatkozatot írásba kell foglalni. A köztisztviselő, ügykezelő a közszolgálati jogviszonyban eltöltött időtől függően, a Ktv-ben meghatározottak szerint előmenetelre jogosult. A képviselő-testület a bizottsági döntések előkészítése, illetve a polgármester tevékenységéhez közvetlenül kapcsolódó feladatok ellátására politikai főtanácsadói, illetve politikai tanácsadói, valamint szakmai tanácsadói munkaköröket, hozhat létre. A köztisztviselőnek, ügykezelőnek kinevezésekor esküt kell tennie. 4.3.4. Határozott időre szóló kinevezés Határozott időre létesített közszolgálati jogviszony esetén: - helyettesítés céljából alkalmazott köztisztviselő, ügykezelő munkaköri leírásában szereplő feladatok tartalmának meg kell egyezniük a helyettesített köztisztviselő, ügykezelő munkaköri leírásában foglaltakkal; - a meghatározott feladat ellátására alkalmazott köztisztviselő, ügykezelő kinevezési okmányában kell megjelölni azokat a feladatokat, amelyek ellátása céljából alkalmazására sor kerül; - a helyettesítésre alkalmazott kinevezésében rögzíteni kell, hogy mely távollévő köztisztviselő helyettesítése céljából és milyen várható időtartamig jön létre közszolgálati jogviszonya. 4.3.5. A közszolgálati jogviszony megszűnése, megszüntetése A közszolgálati jogviszony megszűnik: - a határozott idő lejártával, - a köztisztviselő, ügykezelő halálával, - hivatalvesztés fegyelmi büntetéssel, - a 70. életév betöltésével és - a Köztisztviselői törvényben meghatározott esetekben. A közszolgálati jogviszony megszüntethető: - közös megegyezéssel, - áthelyezéssel közalkalmazotti vagy a hivatásos szolgálati állományba helyezés esetén, - lemondással, - felmentéssel és - azonnali hatállyal próbaidő alatt, - ha a köztisztviselő, ügykezelő hozzátartozójával irányítási (felügyeleti) ellenőrzési vagy elszámolási kapcsolatba kerül. A köztisztviselő, ügykezelő felmentése esetén kivéve, ha felmentése a gyakornoki idő alatt történt, a jogviszony megszűnésekor nyugdíjasnak minősül, vagy egészségügyi okot kivéve alkalmatlanság miatt mentették fel végkielégítésre jogosult. Soroksár Homo Regius 12

A végkielégítés mértékének meghatározásakor csak közigazgatási szervnél közszolgálati jogviszonyban eltöltött idő vehető figyelembe. 4.3.5.1. A prémiumévek program és a különleges foglalkoztatási állomány A prémiumévek programban és a különleges foglalkoztatási állományban való részvétel, a prémiumévek programról és a különleges foglalkoztatási állományról szóló, 2004. évi CXXII. törvény alapján alkalmazandó eljárás szerint történik. A törvényt a Kézikönyv 1. sz. függeléke tartalmazza. 4.3.6. Az összeférhetetlenség A kinevezést megelőzően a személyzeti vezető tájékoztatja a köztisztviselő-, illetőleg ügykezelő-jelöltet a közszolgálati jogviszony létesítésére és fennállására vonatkozó összeférhetetlenségi szabályokról. A köztisztviselő-, illetőleg ügykezelő-jelöltnek írásban nyilatkoznia kell arról, hogy személyét az összeférhetetlenségi szabályok érintik-e vagy sem, illetve arról, hogy az összeférhetetlenséget 30 napon belül megszünteti. A köztisztviselőnek, ügykezelőnek a kinevezéskor fennálló munkavégzésre irányuló egyéb és további jogviszonya folytatásához, illetve a kinevezést követően ilyen jogviszonyok létesítéséhez írásban - amely tartalmazza a közvetlen munkahelyi vezető javaslatát is - engedélyt kell kérnie a Polgármesteri Hivatal jegyzőjétől, aki a kérelem benyújtásától számított 15 napon belül dönt. A döntésről szóló munkáltatói intézkedés első példánya a köztisztviselőt, ügykezelőt illeti, a második példány a személyi anyag része. Vezetői megbízatású köztisztviselő, a Ktv-ben meghatározott kivételektől eltekintve munkavégzésre irányuló egyéb és további jogviszonyt nem létesíthet. A köztisztviselő, ügykezelő köteles haladéktalanul írásban bejelenteni, ha vele szemben a Ktv-ben meghatározott összeférhetetlenségi ok merül fel, illetve ha közszolgálati jogviszonyának fennállása alatt összeférhetetlen helyzetbe kerül. A Polgármesteri Hivatal jegyzője írásban szólítja fel az összeférhetetlenség megszüntetésére. A felszólításról szóló munkáltatói intézkedés első példánya a köztisztviselőt, ügykezelőt illeti, a második példány a személyi anyag része. Az összeférhetetlenséggel kapcsolatos bejelentési kötelezettség elmulasztása, vagy az engedélyhez kötött tevékenység engedély nélküli folytatása, továbbá az ezekkel összefüggő valótlan vagy hiányos adatok közlése fegyelmi vétségnek minősül. 4.3.7. Vagyonnyilatkozat Az alapvető jogok és kötelességek pártatlan és elfogulatlan érvényesítése, valamint a közélet tisztaságának biztosítása és a korrupció megelőzése céljából a köztisztviselő és az ügykezelők meghatározott köre, az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvényben, valamint a vonatkozó jogszabályokban meghatározott eljárási szabályok szerint, a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló törvény melléklete szerinti adattartalommal vagyonnyilatkozatot tesz a saját és a vele egy háztartásban élő hozzátartozók jövedelmi, érdekeltségi és vagyoni helyzetéről. A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséggel kapcsolatos munkáltatót terhelő feladatokat a személyzeti vezető látja el. Soroksár Homo Regius 13

4.3.8. Vezetői megbízás, kinevezés, vezetői megbízásról lemondás, vezetői megbízás visszavonása A vezetői kinevezés és megbízás adására, illetőleg visszavonására a Polgármesteri Hivatal jegyzője, a polgármester egyetértésével jogosult. A Polgármesteri Hivatalban a Képviselő-testület döntése szerint, a munkamegosztás szempontjából elkülönült szervezeti egységek vezetését, osztályvezetők látják el. Vezetői megbízást, kinevezést, csak felsőfokú iskolai végzettségű, meghatározott munkakörökben jogi vagy közigazgatási szakvizsgával, vagy Országos Közigazgatási Vizsgabizottság elnöksége által adott, mentesítéssel rendelkező köztisztviselő kaphat. A vezetői megbízás határozatlan időre szól és külön indokolás nélkül azonnali hatállyal visszavonható, illetve arról a köztisztviselő bármikor, indokolás nélkül harmincnapos lemondási idővel lemondhat. A lemondás érvényességéhez elfogadó nyilatkozat nem szükséges. Lemondás esetén, ha van felajánlható munkakör, azt fel kell ajánlani, annak elfogadásáról vagy elutasításáról a köztisztviselőnek öt munkanapon belül nyilatkoznia kell. A nyilatkozat hiányát a munkakör elutasításának kell tekinteni. A megbízás visszavonása esetén, ha a Polgármesteri Hivatal felajánlható munkakörrel rendelkezik, úgy azt a köztisztviselő részére fel kell ajánlani. A köztisztviselő 5 munkanapon belül köteles nyilatkozni az állás elfogadásáról, illetve elutasításáról. Ha a köztisztviselő 5 munkanapon belül nem nyilatkozik, illetve a felajánlott állást elutasítja, akkor a vezetői megbízás visszavonását, a közszolgálati jogviszonyból történő felmentésnek kell tekinteni. A kinevezés, megbízás visszavonását a köztisztviselő kérelmére indokolni kell. 4.3.9. A köztisztviselő adataiban bekövetkezett változás bejelentése Amennyiben a köztisztviselő, ügykezelő, alapnyilvántartásban szereplő adataiban változás áll be, köteles arról a változástól számított 8 napon belül a személyzeti vezetőt írásban tájékoztatni, aki elvégzi az adatok módosítását. 4.3.10. Létszámtervezés A Hivatal igazgatási létszámát a költségvetési rendelet alapján a Képviselő-testület határozza meg. A létszámtervezéshez három információs csoport szükséges. 1. Az ellátott lakossághoz kötött adatok 2. A Képviselő-testület által meghatározott stratégiai és éves kiemelt célok 3. A Hivatal működéséhez kötődő szervezeti mutatók A mai tervezési gyakorlat költségmeghatározott, egyrészt a stratégiai és az éves célok megvalósításához szükséges létszámot, másrészt a kerület lakosságának összetételéből (demográfiai mutatók, tankötelesek száma, adózók száma, stb.) adódó létszámszükségletet veszi alapvetően figyelembe. 4.3.11. A munkavégzés, pihenőidő Munkavégzés: A köztisztviselő, ügykezelő feladatait a köz érdekében, a jogszabályoknak, a testület és a munkáltatói jogkör gyakorlója döntéseknek megfelelően, szakszerűen, pártatlanul és igazságosan köteles ellátni. Soroksár Homo Regius 14

4.3.11.1. A munkaidő Munkaidő beosztása, valamint a jelenléti ív és a távozási napló vezetésének rendje. A Polgármesteri Hivatalban a munkaidő heti 40 óra. A munkaidőt a Képviselő-testület a munkanapokra egyenlőtlenül beosztva határozta meg: Okmányirodában A Hivatal többi részlegén Hétfő: 8.00 18.00 Hétfő: 8.00 18.00 Kedd: 8.00 16.00 Kedd: 8.00 16.00 Szerda: 8.00 17.00 Szerda 8.00 16.30 Csütörtök: 8.00 16.00 Csütörtök 8.00 16.00 Péntek: 8.00 13.00 Péntek 8.00 13.30 A jegyző az Esélyegyenlőségi tervben megfogalmazottaknak megfelelően, egyedi kérelemre engedélyezheti az általánostól eltérő munkaidőben történő foglalkoztatást. Az ügyfélfogadás rendje: Okmányirodában: Hétfő: 8.30 12.00 12.00 12.30 ebédidő 12.30 17.00 8.0 óra Kedd: ügyfélfogadás szünetel Szerda: 8.30 12.00 12.00 12.30 ebédidő 12.30 16.00 7.0 óra Csütörtök: 8.30 12.00 3.5 óra Péntek: 8.30 12.00 3.5 óra Összesen: 22.0 óra Szentlőrinci úti lakótelepi ügyfélszolgálati irodában: Hétfő: 8.00-12.00 4.0 óra Kedd: 14.00 18.00 4.0 óra Szerda: 8.00 12.00 4.0 óra Csütörtök: 14.00 18.00 4.0 óra Péntek: 8.00 12.00 4.0 óra 20.0 óra A Hivatal többi osztályán, részlegén: Hétfő: 14.00 18.00 4.0 óra Kedd: ügyfélfogadás szünetel Szerda: 8.00-12.00 12.00 12.30 ebédidő 12.30 16.30 8.0 óra Csütörtök: ügyfélfogadás szünetel Péntek: 8.00 12.00 4.0 óra 16.0 óra A munkába érkezés és távozás tényleges időpontját az arra kijelölt köztisztviselő által elkészített jelenléti ív nyomtatványon kell vezetni. A jelenléti íven a betegállományt B, a szabadság igénybevételét pedig SZ betűjellel kell nyilvántartani. Igazolt távollétet IT betűkkel kell jelölni. Soroksár Homo Regius 15

A jelenléti ívek előkészítése és a kitöltött jelenléti ívek tárgyhót követő hónap 5. napjáig a személyzeti vezető részére történő átadása a munkakörileg felelős köztisztviselő, ügykezelő feladata. A napi munkaidőben engedélyezett eltávozást - kivéve a munkaközi szünetet- az erre rendszeresített távozási naplóban fel kell tüntetni, amelyet az egyéb munkáltatói jogkör gyakorlója írásban engedélyez. A köztisztviselő, ügykezelő munkából való távolmaradása akkor tekinthető igazoltnak, ha a Munka Törvénykönyve szabályozása szerint mentesül a munkavégzési kötelezettség alól, továbbá akkor, ha azt az egyéb munkáltatói jogkör gyakorlója engedélyezte. A jelenléti ív és a távozási napló vezetésének rendszeres ellenőrzése az egyéb munkáltatói jogkör gyakorlójának kötelessége. 4.3.11.2. Munkaközi szünet A köztisztviselő, ügykezelő részére, amennyiben a napi munkaideje a 6 órát meghaladja a munkavégzés megszakításával, napi 30 perc, valamint minden további három óra munkavégzés után 20 perc munkaközi szünetet kell biztosítani. A 30 perces munkaközi szünetet 12.00 és 12.30 óra között kell kiadni. Az ügyfélfogadást végző köztisztviselőket, ügykezelőket ügyfélfogadási időben, óránként 10 perc munkaközi szünet illeti meg. A munkaközi szünetet úgy kell kiadni, hogy az a folyamatos ügyfélfogadást nem akadályozhatja. Ha a köztisztviselő, ügykezelő munkavégzése során, napi munkaidejéből legalább 4 órán keresztül rendszeresen képernyős eszközt használ, a munkafolyamatokat úgy kell megszervezni, hogy a folyamatos képernyő előtti munkavégzést óránként legalább 10 perces szünetek szakítsák meg, valamint a képernyő előtti tényleges munkavégzés a napi 6 órát ne haladja meg. A munkaközi szünet időtartama a napi munkaidő része. 4.3.11.3 Rendkívüli munkavégzés, szabadidő átalány A közigazgatási munka szolgálati jellege megkívánja, hogy adott esetben a köztisztviselő túlmunkát végezzen anélkül, hogy ezért díjazásra tarthatna igényt. Rendkívüli munkavégzésnek minősül: - a munkaidő-beosztástól eltérő, - az ügyelet alatti munkavégzés, - készenlét alatt elrendelt munkavégzés esetén a munkahelyre érkezéstől a munkavégzés befejezéséig ha a köztisztviselőnek, ügykezelőnek több helyen kell munkát végeznie az első munkavégzési helyre érkezéstől az utolsó munkavégzési helyen történő munkavégzés befejezéséig terjedő időtartam. Nem minősül rendkívüli munkavégzésnek, ha a köztisztviselő, ügykezelő az engedélyezett távollét idejét a munkáltatóval történt megállapodás alapján ledolgozza. Soroksár Homo Regius 16

A rendkívüli munkavégzést - annak időpontját megelőző 3 nappal az egyéb munkáltatói jogkör gyakorlójának javaslatára a jegyző írásban rendeli el. A köztisztviselő, ügykezelő napi munkaideje a tizenkettő, illetve heti munkaideje a negyvennyolc órát nem haladhatja meg. A napi, illetve heti munkaidő mértékébe az elrendelt rendkívüli munkavégzés időtartamát bele kell számítani. A köztisztviselőt, ügykezelőt rendkívüli munkavégzés esetén annak időtartamával azonos mértékű szabadidő illeti meg. A köztisztviselőnek, ügykezelőnek a heti pihenőnapon és munkaszüneti napon végzett munka ellenértékeként a munkavégzés időtartama kétszeresének megfelelő mértékű szabadidő jár. A köztisztviselőt a napi munkaidőn túl teljesített ügyeletért, készenlétért legfeljebb annak időtartamával megegyező mértékű szabadidő illeti meg. Ha az ügyeletre, készenlétre a köztisztviselő heti pihenőnapján, illetve munkaszüneti napon kerül sor, részére az ügyelet, készenlét időtartama kétszeresének megfelelő szerinti szabadidő jár. A rendkívüli munkavégzésért járó szabadidőre a vezetői kinevezéssel, megbízással rendelkező köztisztviselő nem jogosult. A köztisztviselő, ügykezelő részére évente legfeljebb 160 óra rendkívüli munkavégzés rendelhető el. A szabadidőt a rendkívüli munkavégzést követően legkésőbb 30 napon belül kell kiadni, ha ez nem lehetséges meg kell váltani. A megváltás mértéke a köztisztviselő, ügykezelő kifizetéskori illetményének szabadidőre járó arányos összege. A munkaszüneti napon végzett rendkívüli munkavégzés esetén a Hivatalban tartózkodást a jegyző engedélyezi. A rendkívüli munkavégzés teljesítését az egyéb munkáltatói jogkör gyakorlója igazolja. A rendkívüli munkavégzésért járó szabadidő kiadását, illetve a szabadidő megváltás kifizetését a munkáltatói jogkör gyakorlója engedélyezi, melyről a kiadást/megváltást követő napon tájékoztatja a Pénzügyi-gazdasági Osztály vezetőjét. 4.3.11.4. A szabadidő-átalány megállapításának és elszámolásának szabályai A rendszeresen rendkívüli munkavégzést teljesítő köztisztviselő számára legfeljebb évi 20 munkanap szabadidő-átalány állapítható meg. A vezetői kinevezéssel, megbízással rendelkező köztisztviselő szabadidő-átalányra nem jogosult. A szabadidő-átalány a túlmunkavégzés arányában (differenciáltan) állapítható meg. Soroksár Homo Regius 17