Mencshely Község Önkormányzata Képviselő-testülete 12/2004. (VIII.13.) rendelete 1 Mencshely Község Helyi Építési Szabályzatáról és Szabályozási Tervéről Egységes szerkezetbe foglalva: 2015. december 01. Henn Ferencné jegyző 1 A 10/2010.(VIII.27.) 9/2013.(IX.27.), 14/2013.(XII.31.) és 13/2015.(XI.10.) sz. önkormányzati rendeletekkel egységes szerkezetbe foglalt szöveg. Hatályos: 2015. december 10-től.
2 Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. Évi LXXVIII. Törvény 7. -ában, valamint a helyi önkormányzatokról szóló módosított 1990. Évi LXV. Törvény 8.. (1) bekezdésében adott felhatalmazása alapján Mencshely Község Önkormányzata az alábbi rendeletet alkotja. (A vonatkozó magasabb szintű jogszabályokat a lábjegyzetek jelölik.) I. FEJEZET ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK Az előírások hatálya 1.. Jelen rendelet hatálya Mencshely község teljes közigazgatási területére terjed ki. Az előírások alkalmazása 2.. (1) A 1. -ban meghatározott területen területet felhasználni, továbbá telket alakítani, építményt, építményrészt, épületegyüttest építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni és lebontani, elmozdítani, a rendeltetését megváltoztatni és ezekre hatósági engedélyt adni - az országos érvényű rendelkezések mellett - kizárólag jelen rendelet előírásainak megfelelően szabad. (2) Jelen rendelet kötelezően alkalmazandó melléklete a település szabályozási tervének (1.sz. melléklet Szabályozási terv-beépítésre szánt területek 2 (SZA-B), 2.sz. melléklet Szabályozási terv Beépítésre nem szánt területek 3 (SZA-K), 3. sz. melléklet Szabályozási terv Kertes- Mezőgazdasági 4 (SZA-MK), 4. sz. melléklet Szabályozási terv- É-i Gazdasági terület (SZA- G). A rendelet előírásai a szabályozási tervvel együtt alkalmazandók. A szabályozás elemei 3.. 1. Az alkalmazott kötelező szabályozási elemek: 5 a) Szabályozási vonal b) Beépített és beépítésre szánt, ill. beépítésre nem szánt területek határa, valamint a belterület határa c) Területfelhasználási egységek határa d) Telekre vonatkozó: építési övezet határa, építési övezet jele, építési hely, vonal, beépíthető legkisebb teleknagyság, minimális telekszélesség, legnagyobb építménymagasság, maximális beépítettség, beépítési mód, zöldfelületek legkisebb mértéke és a zöldfelületek kialakítására vonatkozó előírások, és a beépítettség környezeti feltételei. 2. Irányadó szabályozási elemek: ajánlott telekhatár, megszüntető jel, épület kontúrok, út, gyalogút és közmű-vezeték nyomvonala. 2 Módosította a 14/2013.(XII.31.) sz. önkormányzati rendelet 14. -a. Hatályos: 2014. január 31-től. 3 Módosította: A 10/2010.(VIII.27.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2010. október 17-től. 4 Módosította a 14/2013.(XII.31.) sz. önkormányzati rendelet 14. -a. Hatályos: 2014. január 31-től. 5 az OTÉK 2012. augusztus 6-án hatályos településrendezési tartalmi követelményeinek és jelmagyarázatának megfelelően 2
3 3. Az irányadó szabályozási elemek előírásaitól az engedélyhatározat az egyéb előírások betartása mellett eltérhet. 4. A kötelező szabályozási elemek csak a rendezési terv módosításával változtathatók meg. Külterület és belterület 4.. A belterületi határ tervezett változását a szabályozási terv tartalmazza, mely több részletben is végrehajtható. Területfelhasználás 5.. 1. A település területe építési szempontból a. beépítésre szánt területekre b. beépítésre nem szánt területekre tagozódik. A település területe az alábbi terület felhasználási egységekre tagozódik: a) beépítésre szánt területek építési használatuk általános jellege, valamint sajátos építési használatuk szerint: Lakóterület: Kertvárosias Lke Falusias Lf Vegyes terület: Településközpont vegyes terület Vt Gazdasági terület: Kereskedelmi, szolgáltató Gksz Mezőgazdasági major Gm Különleges terület: temető Kt komposztáló telep területe Kko lovarda 6 K-lov b.) beépítésre nem szánt területek építési használatuk általános jellege, valamint sajátos építési használatuk szerint: Közlekedési és kömű terület: Közlekedési terület a szabályozási terven jelölt: országos közutak KÖu a helyi közutak területe külön nem jelölt Zöldterület: zöldterület Z Erdőterület: védelmi Ev 6 Beillesztette: A 10/2010.(VIII.27.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2010. október 17-től. 3
4 gazdasági Eg Mezőgazdasági terület: kertes mezőgazdasági terület Mk általános Má Vízgazdálkodási terület: vízgazdálkodási terület V Minden terület-felhasználási egységben a mindenkori építési törvény és OTÉK szerinti feltételekkel az ott meghatározott funkciójú épületek és építmények helyezhetők el, kivéve az egyes terület-felhasználási egységeknél felsorolt létesítményeket. II. FEJEZET BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK A lakóterületek általános előírásai 6.. 1. A lakóterületeken elhelyezhető legfeljebb kétlakásos lakóépület, valamint az OTÉK-ban felsorolt egyéb funkciójú épületek, kivéve az üzemanyagtöltőt. 2. A fő funkciójú épület csak egy épülettömegben helyezhető el. A telken elhelyezésre kerülő mellékfunkciók maximálisan további egy épülettömegben helyezhetők el. A főfunkciójú épület terve vagy megléte nélkül nem engedélyezhető mellék funkciójú épület. A mellék funkciójú épület, vagy építmény használatbavételi engedélye nem előzheti meg a fő funkciójú épület használatbavételi engedélyét. 3. Nyeles telek csak úttól elzárt belső fekvésű meglévő telek esetében alakítható ki. 4. Az egyes telkek területének legalább 50 %-át zöldfelületként kell kialakítani. 5. A szükséges parkolási igényt telken belül kell biztosítani, de amennyiben a kialakult állapot miatt ez nem lehetséges az építési engedélyhez a parkolási tervet kell készíteni a közút kezelő szakhatóságként való bevonásával. 6. Az épületek csak magas tetővel (nyeregtetővel) létesíthetők. A fő funkciójú épület fő tömegét (tömeget) meghatározó tető hajlásszöge 40 -nál alacsonyabb (kivéve Lke-ben ahol ez az érték 30 ) és 45 -nál meredekebb nem lehet. A főfunkciójú épület fő tömegén égetett agyagcserép ill. ahhoz színben és formában alkalmazkodó (vörös és vörösesbarna) egyéb héjalás alkalmazható (zöld, kék szín nem alkalmazható). Nem alkalmazható a fémlemez és táblás lemezfedés, tegola. A hagyományos szürke palafedés csak a meglévők pótlására és annak folytatásaként alkalmazható. Alkalmazható viszont a hagyományos régi betoncserép és nád. 4
5 7. A lakóterületen lakással egybeépített (kereskedelem, vendéglátás, szolgáltatás) egy építészeti egységben helyezhető el, úgy, hogy külső megjelenésében lakóépület összhatását keltse, az övezetre előírt beépítési %-ok betartásával. A működéshez szükséges parkolási lehetőséget az eddigi telken belül kell biztosítani. 8. Mellékfunkciójú épület tömege nem haladhatja meg a főfunkciójú épület tömegét. 9. Állattartás céljára szolgáló épületek, építmények csak a helyi állattartási rendelet figyelembevételével létesíthetők. 10. A lakóövezetek telkeit a közterülettel határos oldalakon általában a helyben kialakult anyag és formavilágú kerítéssel lehet bekeríteni. Tömör kerítés csak max. 140 cm magas lehet és a helyben szokásos mészkőből soros rakással készülhet, vagy vakolt beton, zsalukő szerkezetű lehet. Natúr deszka kerítés csak natúr fa megjelenésű lehet és max. 160 cm magas, valamint legalább 35 % áttörtségű. Egyéb kerítés max. 160 cm magas (kivéve Lke-ben ahol 180 cm) lehet max. 60 cm magas tömör lábazattal és fölötte min. 50% áttörtséggel. Élősövény estében sövénybe húzott sima dróthuzal is alkalmazható. Belső kerítésnek drótfonat vagy léckerítés alkalmazható, max. 20 cm-es tömör lábazattal. 11. Meglévő épület a telek méretétől függetlenül helyben felújítható, épület elbontása esetén annak helyén és azzal megegyező méretű új épület építhető az övezet sajátos előírásainak betartásával. 12. A beépíthető minimális teleknagyságot többszörösen meghaladó telken a többszörösség számának megfelelő számú épület építhető, de csak a minimális beépíthető teleknagyság és a max. beépítés mérték szorzatának megfelelő nagyságú épültekkel, valamint az építési hely illeszkedés alapján meghatározott folytatásában. Az Lke és Lf-4 övezetekben a kialakítható telek nem haladhatja meg a legkisebb kialakítható telekméret 3x-osát. 13. Oldalhatárra előírt beépítésnél az épületek elhelyezése az oldalhatártól 100 cm-re lehet, kivéve a kialakult állapotot és az Lfm övezetet, ahol 0 cm is lehet. A hátsókert általában min. 6 méter, de a kialakult állapot miatt az Lfm övezetben kivételesen engedélyezhető a 0 méter is. Az oldalkert egyik övezetben sem lehet kisebb mint 5 méter. 14. A lakóövezetekben az utcafronti épületszélesség a 8 métert (Lke övezetben a 10 métert) nem haladhatja meg az épület utcafronti homlokzatától számított 3 méterig. 15. A kialakítható teleknagyságok út és közműlétesítmények kialakítása, módosítása során eltérhetnek az övezetre előírt minimális értéktől. Telekalakításnál a fenti esetekben a visszamaradó teleknek továbbra is beépíthetőnek kell maradnia legalább az eseti előírásokkal. 16. Az építés feltétele a kiépített alapközmű (víz, csatorna, elektromos) gerincvezeték megléte. 17. Gázkémény csak burkolt (tégla, rabic) kivitelben épülhet. 18. Föld feletti kialakítású gáztartály nem építhető. 5
6 Kertvárosias lakóterület (Lke) 7. 1. Az Lke övezet építési telkeinek kialakítása és beépítése során alkalmazandó paramétereket a következő táblázat szerint kell meghatározni: Övezeti jel Kialakítható/beépít hető telek min. nagyság (m 2 ) Kialakítható/beépíth ető telek legkisebb telek szélesség, (m) Beépítés módja Max. beépítettség mértéke (%) Max. építmény magasság (m) Lke 1200 25 SZ 20 4,5 2. Az övezetben az előkert mérete 7 méter. Központi falusias lakóterületek (Lfm) 8. 1. Az Lfm övezetben az alábbi táblázatban meghatározott előírások alapján helyezhetők el az építmények. AZ ÉPÍTÉSI TELEK Övezeti jel Kialakítható telek min. nagyság (m 2 ) Beépítés módja Max. beépítettség mértéke (%) Max. építmény magasság (m) Beépíthető min. telekszélesség (m) Lfm 800 O 30 3,5 12 2. Tetőtér beépítésekor a tetőablakok a tetősíkra vetített felület legfeljebb 10%-án lehetnek. 3. Az övezetben a hagyományokhoz illeszkedő homlokzati megjelenés kialakítása előírás legyen. 4. Az övezetben a villamos energia valamint a távközlési vezetékek lehelyezését a 2000. évi CXII. törvény 27. b) szerint kell megoldani. A közművek és kapcsolódó létesítményeik (tájesztétikai szemléletű) takart elhelyezéssel kerüljenek kialakításra. 5. Az övezetben az előkert a kialakulthoz illeszkedő kell, hogy legyen. Falusias lakóterületek (Lf) 9.. 1. Az Lf övezet építési telkeinek kialakítása és beépítése során alkalmazandó paramétereket a következő táblázat szerint kell meghatározni: Övezeti jel Kialakítható telek min. nagyság (m 2) Kialakítható telek legkisebb telek szélesség (m) Beépítés módja Max. beépítettség mértéke (%) Max. építmény magasság (m) Lf-1 900 18 SZ 30 4,5 Lf-2 1100 18 O 30 4,5 6
7 Lf-3 1100 24 SZ 30 4,5 Lf-4 3000 50 SZ 30 7 Lakóépület 4,5 Lovarda 7,0 2. A szabályozási tervlapon feltüntetett építési vonalakat kötelező jelleggel kell figyelembe venni. Ahol nem került feltüntetésre építési vonal, ott kialakult környezet esetén az illeszkedés szabályai alapján kell eljárni. Az Lf-2 és Lf-3 és 4 -es övezetben az előkert mérete 7 méter. Az Lf-1 övezetben a kialakult helyzethez igazodó. 3. Az Lf-4 övezetben építhető lovarda tetőhajlása 15-30 fokos lehet. Anyaga lehet matt felületű lemez fedés is, mely színben harmonizál a természetes cseréppel. Településközpont vegyes terület (Vt) 10.. 1. A településközpont vegyes terület több önálló rendeltetési egységet magába foglaló elsősorban központi igazgatási, egészségügyi, oktatási, szórakoztató, kulturális, kereskedelmi, szolgáltató gazdasági, sport épületek elhelyezésére szolgál. 2. A településközponti vegyes területen nem helyezhető el Parkolóház, üzemanyagtöltő 3. Az Vt övezet építési telkeinek kialakítása és beépítése során alkalmazandó paramétereket a következő táblázat szerint kell meghatározni: K-kialakult állapot szerint kizárólag a templomokra érvényes Övezeti Beépítés jel módja Kialakítható telek min. nagyság (m 2 ) Kialakítható telek legkisebb telek szélesség (m) Max. beépítettség mértéke (%) Max. építmény magasság (m) Vt-k 900 ill. K 18 ill. K SZ 30 3,5 ill. K Vt-1 1500 30 SZ 20 4,5 4. A Vt-1 jellel ellátott településközpont vegyes területen épületek szabadon álló beépítési móddal, a kialakult állapothoz igazodóan helyezhetők el. Elhelyezésük meglévő vagy kialakítandó, egyedi építési telkeken történhet. 5. Az új intézmények létesítésével egyidejűleg az érvényes normatívák alapján számítható parkoló mennyiséget kell megépíteni. 6. A Vt övezetben állattartás céljára szolgáló épületek, építmények nem építhetők. 7. Az épületek csak magastetővel létesíthetők. A fő funkciójú főtömeget meghatározó tető hajlásszöge 40 -nál alacsonyabb, 45 -nál meredekebb nem lehet, kivéve a Vt övezetben, ahol a kialakult szerinti lehet. Égetett agyagcserép ill. ahhoz színben és formában alkalmazkodó egyéb héjalás alkalmazható. Nem alkalmazható táblás lemezfedés. A hagyományos szürke palafedés csak a meglévők pótlására és annak folytatásaként alkalmazható. A Vt övezetben ettől eltérő is lehet, de csak a műemléki hatóság engedélye alapján. Kivétel a templom. 7 Módosította a 10/2010.(VIII.27.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2010. október 17-től. 7
8 8. Az övezet telkeit a helyben kialakult anyag és formavilágú max. 140 cm magas kerítéssel lehet bekeríteni. Az optikai zártsor biztosítása esetén a kialakult állapothoz kell illeszteni a tömör kerítést. 9. A településközpont vegyes övezetben a zöldfelületek kialakítására az alábbi előírások vonatkoznak: a) az egyes telkek területének legalább 40 %-át zöldfelületként kell kialakítani. b) a telkek zöldfelülettel borított részének legalább felét háromszintű (gyep- cserje- és lombkoronaszint együttesen), vagy kétszintű (gyep- és cserjeszint együttesen) növényzet alkalmazásával kell kialakítani. c) a parkolók telken belül is fásítva alakítandók ki: 4 parkolóhelyenként legalább 1, legalább kétszer iskolázott fa telepítendő. d) új közintézmény (pl. óvoda, iskola, szociális otthon) kialakítása az engedélyezési tervnek az intézménykert kialakítására vonatkozóan kertészeti tervet kell tartalmaznia. A kertészeti tervnek legalább kertrendezési tervet (léptéke M 1: 500 vagy M 1:200), növénykiültetési tervet, tereprendezési tervet, a tervezett kerti létesítmények részletrajzait és műleírást kell tartalmaznia. e) új intézményi létesítmények használatbavételi engedélye kizárólag abban az esetben adható ki, ha a kertépítészeti terv szerinti növénytelepítés megtörtént. Gazdasági terület 11.. (1) A gazdasági területek funkciójuk, valamint az elhelyezhető épületek, építmények szempontjából az alábbi övezetekre tagolódnak: a) Gksz: kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület, b) Gm: mezőgazdasági major területe. (2) A gazdasági terület övezeteiben az építési telkek kialakítása és beépítése során alkalmazandó paramétereket a következő táblázat szerint kell meghatározni: építési övezet jele kialakítható/ beépíthető telek min. kialakítható/ beépíthető telek legkisebb Beépítés módja beépítettség max. mértéke min. zöldfelületi borítottság építménymagasság max. (m) nagysága (m 2 ) szélessége (m) (%) (%) Gksz-1 3000 40 SZ 35 30 6,0* Gksz-2 1200 24 SZ 50 20 6,0 Gksz-3 8 3000 20 SZ 35 30 4,5 Gksz-4 9 1200 20 SZ 35 50 4,5 Gm 5000 50 SZ 25 35 6,0* *technológiai építmény magassági korlátozás nélkül elhelyezhető, azonban a 10 m-nél magasabb építmények környezetbe illesztését az engedélyezési tervhez melléklendő látványtervvel kell igazolni. 10 8 Beillesztette a 14/2013.(XII.31.) sz. önkormányzati rendelet 1. -a. Hatályos: 2014. január 31-től. 9 Beillesztette a 14/2013.(XII.31.) sz. önkormányzati rendelet 1. -a. Hatályos: 2014. január 31-től. 10 Módosította a 14/2013.(XII.31.) sz. önkormányzati rendelet 1. -a. Hatályos: 2014. január 31-től. 8
9 (3) Az építési övezetben az építési hely határvonalai: a) építési határvonal az előkertben: a telek szélétől min. 10 m-re, b) 11 építési határvonal az oldalkertben: a telek szélétől min. 6 m-re, kivéve Gksz-2, Gksz-3 és Gksz-4 övezeteket, ahol min. 3 m. Az építési helyen kívül lévő már meglévő épületeken bővítési munka nem végezhető. (4) A gazdasági területeken a zöldfelületek kialakítására az alábbi előírások vonatkoznak: a) az egyes telkek területének minimális zöldfelületi borítottságát az egyes gazdasági övezetek részletes előírásai tartalmazzák. b) az egyes telkek zöldfelülettel borított részének legalább felét háromszintű (gyep- cserjeés lombkoronaszint együttesen) növényzet alkalmazásával kell kialakítani. Kizárólag egyszintű növényzet (gyep) a telkek zöldfelülettel fedett részének legfeljebb 1/4-ét boríthatja. c) 12 a gazdasági területű építési övezetben a telkeken az elő-, oldal- és hátsókert előírt legkisebb méretén belül, valamint szabályozási terven jelölt további helyeken és méretekben egybefüggően zöldfelületet kell kialakítani az OTÉK 13 szerint meghatározott háromszintes növényállománnyal. d) telken belül a parkolók fásítva alakítandók ki: 4 parkolóhelyenként legalább 1, legalább kétszer iskolázott lombos fa telepítendő. e) 14 Az előírt zöldfelületet a jelen függelékben meghatározott őshonos növényzettel kell kialakítani, ahol a fák törzsátmérője min. 6 cm-es legyen. f) 15 a gazdasági területű építési övezetekben az előírt zöldfelület kialakításának igazolására kertészeti terv készítendő. A kertészeti tervnek legalább kertrendezési tervet (léptéke M 1: 500 vagy M 1:200), növénykiültetési tervet, tereprendezési tervet, a tervezett kerti létesítmények részletrajzait és műleírást kell tartalmaznia. g) létesítmények használatbavételi engedélye kizárólag abban az esetben adható ki, ha a kertészeti terv szerinti növénytelepítés megtörtént. (5) 16 Az épületek szélessége nem haladhatja meg a 12 m-t, míg az 500 m2-nél nagyobb beépített alapterületű épületek csak több max. 500 m2-es beépített alapterületű megosztott tömegű egységből alakíthatók ki, kivéve a Gksz-1 és Gm övezeteket, ahol az épületek szélessége nem haladhatja meg a 22 m-t, beépített alapterülete pedig nem haladhatja meg a 850 m2-t. (6) 17 A Gksz-3 övezetben a zaj- és rezgésvédelem területén a lakóterületre előírt kibocsájtási értékeket kell betartani. Kereskedelmi, szolgáltató terület (Gksz) 12.. (1) A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területen belül az OTÉK-ban felsorolt épületek, építmények helyezhetők el. 11 Módosította a 14/2013.(XII.31.) sz. önkormányzati rendelet 2. -a. Hatályos: 2014. január 31-től. 12 Módosította a 14/2013.(XII.31.) sz. önkormányzati rendelet 3. -a. Hatályos: 2014. január 31-től. 13 az OTÉK 2012. augusztus 6-án hatályos fogalom meghatározásának megfelelően 14 Módosította a 14/2013.(XII.31.) sz. önkormányzati rendelet 4. -a. Hatályos: 2014. január 31-től. 15 Módosította a 14/2013.(XII.31.) sz. önkormányzati rendelet 5. -a. Hatályos: 2014. január 31-től. 16 Módosította a 14/2013.(XII.31.) sz. önkormányzati rendelet 6. -a. Hatályos: 2014. január 31-től. 17 Beillesztette a 14/2013.(XII.31.) sz. önkormányzati rendelet 7. -a. Hatályos: 2014. január 31-től. 9
10 (2) (3) 18 Az épületek tetőszerkezetének hajlása 15-45 fok közötti lehet alkalmazkodva a kialakult környezetéhez és figyelembe véve az épület szélességét. A héjazat színe csak a természetes cserép színéhez közelálló pasztell színű lehet. A környezettől erősen elütő színű és fénylő nem lehet. Az épületek homlokzata csak a hagyományos lakóépületek színével harmonizáló fehér, szürke és barna színek árnyalataiban építhető. 19 A gazdasági övezetek műemléki környezetbe is tartozó területein az épületek homlokzatainak színe csak a fehér és a világos szürke árnyalatai lehetnek, míg héjazata hagyományos cserép fedésű lehet 40-45 fokos hajlásszöggel. Mezőgazdasági major terület (Gm) 13.. (1) A mezőgazdasági major terület az üzemi méretű árutermelő mezőgazdasági tevékenység: állattenyésztés és állattenyésztéssel és növénytermesztéssel kapcsolatos termékfeldolgozás, tárolás céljára szolgáló terület. (2) A mezőgazdasági major övezet területén: a) a mezőgazdasági termeléshez, továbbá az ott tartózkodók alapfokú ellátásához szükséges építmények, b) állattartó épületek, c) terménytárolók, d) szerszám- és géptárolók, e) vegyszertároló, f) terményfeldolgozó, g) mezőgazdasági gépjavító, h) biztonsági okokból szükséges őrházak, i) termékvezetékek és műtárgyaik, j) komposztáló telepek építményei, k) a mezőgazdasági tevékenység során keletkező veszélyes hulladékok átmeneti tárolására szolgáló építmények helyezhetők el. (3) A mezőgazdasági major övezet területén az épületek, építmények kizárólag tájbaillő, hagyományos szerkezetűek, magastetős, 15-45 tető hajlásszögűek lehetnek. (4) A mezőgazdasági major gépjárművek közlekedésére szolgáló területét portalanított szilárd burkolattal kell ellátni. (5) A mezőgazdasági major övezetben létesítmények a Rendelet 30-35. -ainak környezetvédelmi előírásai és az alábbi környezeti feltételek együttes biztosítása esetén engedélyezhetők, ill. üzemeltethetők: a) az övezetben a kellemetlen szagok és a bűzhatás csökkentése érdekében: i) az állattartó köteles a felgyülemlett trágyát rendszeresen elszállítani és a trágyatárolót legalább évente kétszer (tavasszal és ősszel) fertőtleníteni, 18 Módosította a 14/2013.(XII.31.) sz. önkormányzati rendelet 8. -a. Hatályos: 2014. január 31-től. 19 Beillesztette a 14/2013.(XII.31.) sz. önkormányzati rendelet 9. -a. Hatályos: 2014. január 31-től. 10
11 ii) a szagártalom csökkentése érdekében a trágyába és az alomanyagba az állattartó épületeken belül és kívül is ammóniaképződést csökkentő szereket (pl.: 5dkg/nap szuperfoszfát, zeolit vagy klórmészpor) kell keverni. b) a trágya tárolása földbe, vagy föld fölé épített - más hulladéktól elkülönítetten - zárt rendszerű (szivárgásmentes) trágyakezelési módszerrel történhet. Különleges területek 14.. A különleges területek funkciójuk, valamint az elhelyezhető épületek, építmények alapján az alábbi övezetekbe sorolhatók: a) temető területe (Kt) b) komposztáló telep területe (Kko). Temető területe (Kt) 15.. (1) A Szabályozási terven temetőként (Kt) lehatárolt területen ravatalozó, kápolna, sírépítmények, továbbá a terület fenntartásához szükséges épület helyezhetők el. (2) Az övezet részletes előírásai az alábbiak: övezeti jel kialakítható telek min. nagysága (m 2 ) kialakítható telek legkisebb telekszélessége (m) beépítés módja beépítettség max. mértéke (%) minimális zöldfelületi borítottság (%) max. építménymagasság (m) Kt 1ha 100 SZ 10 40 5,5 SZ: szabadon álló (3) Az övezetben az építési hely határvonalai: a) építési határvonal az előkertben: a telek szélétől min. 20 m-re, b) építési határvonal az oldalkertben: a telek szélétől min. 20 m-re, c) építési határvonal a hátsókertben: a telek szélétől min. 20 m-re húzódik. (4) A temető területén a zöldfelületek kialakítására az alábbi előírások vonatkoznak: a) a temető telekhatára mentén többszintű növényzetből álló növénysáv (fasor alatta cserjesávval) telepítendő. A temető bővítése esetén a bővítési terület telekhatára mentén 30,0 m széles, többszintű, honos, lombhullató növényzetből álló növénysáv létesítendő. b) a temető növényegyedeinek védelmét biztosítani kell. Fa kizárólag abban az esetben vágható ki, ha azt a fa egészségi állapota, vagy balesetveszély elhárítása teszi szükségessé. c) a temető átépítése, bővítése kizárólag kertépítészeti terv alapján történhet. Komposztáló telep területe (Kko) 16.. 1. A Szabályozási terven komposztáló telepként (Kko) a hrsz: 039/7-es területen a biológiailag lebomló szerves anyagok lebontásához, tárolásához szükséges épületek, építmények, valamint a terület fenntartását szolgáló gazdasági és szociális (pl. iroda) épületek helyezhetők el. 11
12 2. Az övezet részletes előírásai az alábbiak: övezeti jel kialakítható telek min. nagysága (m 2 ) kialakítható telek legkisebb telekszélessége (m) beépítés módja beépítettség max. mértéke (%) minimális zöldfelületi borítottság (%) max. építménymagasság (m) Kko K K SZ 10 30 4,5 K: kialakult telek, tovább nem osztható SZ: szabadon álló 3. Az övezetben az építési hely határvonalai: a) építési határvonal az előkertben: a telek szélétől min. 10 m-re, b) építési határvonal az oldalkertben: a telek szélétől min. 10 m-re, c) építési határvonal a hátsókertben: a telek szélétől min. 10 m-re húzódik. 4. A komposzttelep telekhatára mentén legalább 10 m széles, többszintű növényzetből (gyep-, cserje- és lombkoronaszint együttesen) álló növénysáv alakítandó ki. Különleges lovarda övezet (K-lov) 20 16/A.. 1. Különleges lovarda terület a Szabályozási terven K-lov jellel szabályozott területfelhasználási egység. 2. Az övezetben sportolási és az ehhez kapcsolódó állattartási célú létesítmények épületei, építményei továbbá vendéglátó, kereskedelmi, szállás és kiszolgáló valamint egyéb raktár építmények helyezhetők el. 3. Az építési övezet telkei az OTÉK 8. szerinti részleges közművesítettség kiépítése esetén építhetők be. 4. Az K-lov övezet építési telkeinek kialakítása és beépítése során alkalmazandó paramétereket a következő táblázat szerint kell meghatározni: Övezeti jel Legkisebb területe (m 2 ) Kialakítható telek legkisebb telek szélesség (m) AZ ÉPÍTÉSI TELEK Beépítés módja Max. beépítettség mértéke (%) Max. építmény magasság (m) Legkisebb zöldfelület (%) K-lov 5000 40** SZ 35 4,5 (7,5)* 50 *: kivéve a fedeles lovarda épülete, ahol ez az érték max. 7,5 m lehet. **: szabályozási terven ábrázoltak szerint 20 Beillesztette a 10/2010.(VIII.27.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2010. október 17-től. 12
13 5. Az építési övezetekben az épületkialakítás feltételei a következők: - épület 37-46 közötti hajlásszöggel létesíthető, kivéve a lovarda és raktár céljára szolgáló épületek esetén, ahol ez 15-40 lehet. - A lovardára tetőhéjalásként pala és kistáblás lemezfedés nem alkalmazható, egyéb épületeknél a 6. -ban szabályozott hájalás alkalmazható. - a homlokzati felületek anyagai lehetnek természetes színű tégla, fa, kő illetve vakolat meszelt, törtfehér vagy világos szürke pasztell színekben; - loggia, erkély nem alakítható ki; - nyílászárók sötét színűre pácolt vagy festett kivitelűek lehetnek. 6. A. 16 méternél hosszabb épületek homlokzatait építészeti eszközökkel tagolni kell. 7. A lovarda épület max. homlokzat magassága a 4,8 m-t, gerincmagassága a 15,0 m-t nem haladhatja meg. 8. A lovarda és lótartó létesítmények csak zárt szigetelt trágyatárolóval építhetők meg a víz és levegőtisztaság védelemi előírások betartásával. 9. Az övezetben kizárólag fából, vagy cserjesávval takart drótfonatból álló áttört kerítés létesíthető max. 60 cm magas lábazattal. Tömör kerítés az övezetben nem alakítható ki. 10. Különleges sport terület övezetében a zöldfelületek kialakítására az alábbi előírások vonatkoznak: a. az egyes telkek zöldfelülettel borított részét a szabályozási tervlapon jelölt beültetési kötelezettségű területen háromszintű (tömör záródású alacsony-magas cserjesáv, lombos fa) védő-takaró fásítással történő területre jellemző, tájhonos, lombhullató cserje- és fafajok alkalmazásával kell kialakítani. Kizárólag egyszintű növényzet (gyep) a telkek zöldfelülettel fedett részének legfeljebb 1/2-ét boríthatja. b. az építési övezetben a zöldfelületek kialakítására vonatkozóan az engedélyezési terv részeként kertépítészeti tervet (M 1:500) kell készíteni. A kertépítészeti terv elbírálásakor az építésügyi hatóság különösen a következőkre van figyelemmel i. a telekre előírt legkisebb zöldfelületi arányra, a zöldfelületek kialakítására (például többszintű növényállomány telepítésének kötelezettsége), a zöldfelületek ökológiai szerepére vonatkozó előírások betartása ellenőrizhető legyen, különösen ii. a burkolt és zöldfelülettel fedett felületek telken belüli nagysága, a tervezett növényzet telken belüli elhelyezkedése és a növényállomány jellege (lombos fa, örökzöld, térhatároló cserje, cserje, talajtakaró, évelő, gyep stb.) c. a növénytelepítés során elsősorban tájhonos növényfajok alkalmazása engedélyezhető. (Javasolt növényfajok: kökény, húsos som, cserszömörce, mandula, kislevelű hárs, virágos kőris.) Ettől eltérni csak az épületek közvetlen környezetében lehet. d. telkek megosztása esetén az (a)-(d) pontok előírásainak minden kialakuló telek esetén érvényesülnie kell. 11. A gépjárművek telken belüli tárolására az alábbi előírások vonatkoznak: - fedett gépjárműtároló új épület esetén csak a fő rendeltetést szolgáló épületben ill. azzal egybeépítetten helyezhető el, 13
14 - felszíni parkolók fásítva alakítandók ki, négy parkolóhelyenként 1 db, környezettűrő lombos fa telepítendő, - a talaj és a felszín alatti vizek védelme, a terület érzékenysége miatt a gyephézagos burkolat használata tilos. 12. A közmű és elektronikus hírközlési nyomvonalas hálózatok és járulékos építményeik kiépítésénél, illetve a meglévő hálózatok korszerűsítésénél a tájkép védelme és az esztétikai követelmények érvényesítése céljából csak terepszint alatti elhelyezés engedélyezhető, még akkor is, ha a közhálózat föld feletti vezetésű. Beépítési kötelezettségek meghatározása 17.. (1)A tervszerű telekgazdálkodás és a településkép előnyösebb kialakítása érdekében a 2. bekezdésben feltüntetett beépítetlen építési telkeket a beépítési kötelezettség ingatlannyilvántartásba történő bejegyzésétől számított két éven belül lakóingatlannal be kell építeni. A beépítettséget a használatba vételi engedéllyel kell igazolni. (2) A beépítendő építési telkek a következők: (helyrajzi számokkal jelölve) - Balatoni utca 412/10, 414/3, 414/8 hrsz - Petőfi Sándor utca 416/2, 402, 385/1 hrsz - Kossuth Lajos utca 329/1, 329/2 hrsz - Fő utca 408/2, 409/1, 409/2 hrsz (3) Amennyiben az ingatlan tulajdonosa a beépítési kötelezettségét nem tudja teljesíteni, úgy kérésére az ingatlant ki kell sajátítani. III. FEJEZET BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK Közlekedési területek és létesítmények(kö) 18.. 1. A közlekedési területeket és létesítményeket, azok szabályozási szélességét és védőtávolságát a szabályozási tervlap tartalmazza. 2. A közlekedési területen és a közlekedési védőtávolságon belül bármit elhelyezni, bármilyen építési tevékenységet folytatni csak az illetékes közlekedési hatóság, és a kezelő hozzájárulásával és előírásai szerint lehet. 3. A települést érintő országos utak (forgalmi utak): 7311sz. Nagyvázsony-Zánka ök. út, K. V., B. V., 73112 sz. Mencshely-Balatonakali ök. út, K. V., B. V. 4. A 7311sz. ök. út jelenlegi nyomvonala és szabályozási szélessége a kialakult marad. A 14
15 távlatban az összekötő út a községet északról elkerülő külterületi nyomvonalra kerül. A külterületen, a jelenlegi és a távlati nyomvonalon egyaránt, az út mentén a tengelytől számított 50-50 méteres védőtávolság van érvényben. 5. A 73112 sz. ök. út jelenlegi nyomvonala és szabályozási szélessége a kialakult marad. A távlatban az összekötő út a községet keletről elkerülő külterületi nyomvonalra kerül. Az új nyomvonal szabályozási szélessége a szabályozási tervlap szerinti, 24 és 30 méter közötti. A külterületen, a jelenlegi és a távlati nyomvonalon egyaránt, az út mentén a tengelytől számított 50-50 méteres védőtávolság van érvényben. 6. Az egyéb (nem országos) külterületi utak, mező- és erdőgazdasági utak mentén kerítést, ill. bármilyen építményt a tengelytől számított minimum 6-6 méter távolságra lehet elhelyezni. 7. A tervezett lakóutcák (B. VI.) szabályozási szélessége minimum 12 méter, jellemzően 16 méter. 8. A különleges burkolat-kiképzésű közterületek (közös jármű-gyalogos burkolat, vagy díszburkolat, térkialakítás) kialakítását közterület rendezési terv alapján kell megépíteni. A közterület rendezési tervnek tartalmaznia kell a helyszínrajzi elrendezést, a magassági méreteket, keresztmetszeteket, berendezéseket, utcabútorzatot burkolatokat, közműhálózat kialakítását, köz-és díszvilágítás megoldását, parkolás megoldását, a terület kertépítészeti kialakítását. 9. Meglévő létesítmények, ill. meglévő épületben funkcióváltással létrejövő új létesítmények esetében, amennyiben a telken belüli parkolás fizikailag megoldhatatlan, vagy aránytalanul nagy nehézségekkel járna, a közterületi parkolás helyi parkolási rendelet alapján engedélyezhető. 10. Új létesítmények parkolását, rakodását az OTÉK előírásainak megfelelően telken belül kell megoldani. 11. Új utak kétoldali zöldsávval, ill. fasorral alakíthatók ki. A fák telepítési távolsága legfeljebb 10,0 m lehet. 12. A 4 gépjárműállásnál nagyobb parkolók kizárólag fásítva, 4 gépjármű-állásonként legalább egy, legalább kétszer iskolázott lombos fa ültetésével engedélyezhetők. 13. 21 A település közforgalomtól elzárt magánútjainak minimális szélessége 8 m lehet. A közforgalom elől elzárt magánútról közközforgalmat lebonyolító tevékenységet folytató ingatlan megközelítése nem engedélyezhető Zöldterületek (Z) 19.. 1. Zöldterület az SZA-B jelű szabályozási tervlapon Z szabályozási jellel jelölt területfelhasználási egység. 2. A zöldterületek funkciójuk, kialakításuk, valamint az elhelyezhető létesítmények alapján az alábbi övezetekre tagolódnak: 21 Beillesztette a 14/2013.(XII.31.) sz. önkormányzati rendelet 10. -a. Hatályos: 2014. január 31-től. 15
16 a. Z-1: települési szintű közpark b. Z-2: lakóterületi szintű közpark, közkert c. Z-3: kegyeleti park 3. A zöldterületek részletes előírásai az alábbiak: övezeti jel kialakítható/ beépíthető telek min. nagysága (m 2 ) kialakítható/ beépíthető telek legkisebb telekszélessége (m) beépítés módja beépítettség max. mértéke (%) max. építménymagasság (m) Z-1 10 000 (1 ha) 100 SZ 2 4,5 Z-2 1500/- 30/- - - - Z-3 K/- K/- - - - SZ: szabadonálló K: kialakult, tovább nem osztható, csak összevonható 4. A Z-1 övezetben: - pihenést és testedzést szolgáló építmények (pihenőhely, sétaút, játszótér, sportpályák stb.), - sportpályák kiszolgáló létesítményei (öltöző, lelátó), - kerti építmények (pl. pergola, zenepavilon), - vendéglátó létesítmény, - a terület fenntartását szolgáló épület, valamint - a rendezvényturizmushoz kapcsolódó ideiglenes építmények (pl. sátor, színpad stb.) helyezhetők el a terület legfeljebb 2 %-os beépítettségéig. 5. Az övezetben az építési hely határvonalai: a) építési határvonal az előkertben: a telek szélétől 15 m-re, b) építési határvonal az oldalkertben: a telek szélétől 15 m-re, c) építési határvonal a hátsókertben: a telek szélétől 15 m-re húzódik. 6. A Z-1 övezetben elhelyezésre kerülő épületek, építmények kizárólag tájba illő építészeti kialakításúak (hagyományos anyaghasználatúak és felületi kiképzésűek, színezésűek) lehetnek. 7. A Z-1 övezetben az egyes telkek zöldfelülettel borított részének legalább 1/3-át háromszintű növényzet (gyep- cserje- és lombkoronaszint együttesen) alkalmazásával kell kialakítani. Kizárólag egyszintű növényzet (gyep) a telkek zöldfelülettel fedett részének legfeljebb 1/3-át boríthatja. 8. A Z-2 övezetben: - pihenést és testedzést szolgáló építmények (pihenőhely, sétaút, játszótér, kisebb sportpálya stb.), - köztárgyak, műtárgyak (szobor, emlékmű, díszkút, szökőkút stb.), - kerti építmények (pl. pergola) helyezhetők el. A Z-2 övezetben épületek nem építhetők. 9. A Z-2 övezetben az egyes telkek területének minden 100 m 2 -e után legalább 1 db nagy lombkoronát nevelő lombhullató fát kell telepíteni a park kialakításakor, ill. átalakításakor. 16
17 10. A Z-3 övezetben a testedzést szolgáló létesítmények (sportpálya, játszótér) kivételével a Z-2 övezetben megengedett építmények helyezhetők el. 11. Új zöldterületek kialakítása, ill. meglévő zöldterületek átépítése kizárólag kertépítészeti terv alapján történhet. A kertépítészeti tervnek legalább kertrendezési tervet (léptéke M 1: 500 vagy M 1:200), favédelmi tervet, növénykiültetési tervet, tereprendezési tervet, a tervezett kerti létesítmények részletrajzait és műleírást kell tartalmaznia. 12. A település közterületi zöldfelületeinek védelme érdekében: a) A kivágott, elhalt, továbbá engedély nélkül eltávolított növényzet pótlásáról jellegének és értékének megfelelően, legalább az 1 m magasságban mért törzsátmérő mértékéig kell a növényzet kivágójának gondoskodnia. Ha a fa kivágására építéssel összefüggésben került sor, akkor a visszapótlás helyét, módját, a kiültetendő növény fajtáját az építési engedélyezési terv részeként meg kell határozni. b) A visszapótlásra kerülő növényállomány fajtáját (pl.: a térségben honos fajok alkalmazásának előnyben részesítése), a telepítés helyét és idejét az építési hatóság meghatározhatja. Erdőterület (E) 20.. 1. A közigazgatási területen található erdőterületek funkciójuk és az elhelyezhető építmények szerint az alábbi övezetekbe sorolhatók: a) Ev-1: védett erdő, b) Ev-2: védő erdő, c) Eg: gazdasági erdő. 2. Az erdőterületek részletes előírásai az alábbiak: övezeti jel beépíthető telek min. nagysága (m 2 ) beépíthető telek legkisebb telekszélessége (m) beépítés módja beépítettség max. mértéke (%) max. építménymagasság (m) Ev-1 - - - - - Ev-2 - - - - - Eg 100 000 (10 ha) 50 SZ 0,3 4,5 SZ: szabadonálló 3. Védett erdőterületbe a Balaton-felvidéki Nemzeti Park területén, valamint bővítési területén található erőterületek, továbbá a természeti területként nyilvántartott erdőterületek tartoznak. 4. A védett erdő övezetben (Ev-1) a táji, természeti értékek megőrzése, a természetes, ill. természetközeli ökoszisztémák megóvása biztosítandó. Védett erdő övezetben a természetvédelmi hatóság által meghatározott feltételekkel kizárólag természetközeli erdőművelés (szálaló vágás, őshonos fafajokkal történő erdőfelújítás), ill. a természetvédelmet szolgáló vadállomány-kezelés folytatható. Védett rendeltetésű erdőterületen épületek nem helyezhetők el. 17
18 5. A védő erdőterületen (Ev-2) kizárólag olyan nem épület jellegű építmények, létesítmények (pl. nyomvonal jellegű közmű és távközlési létesítmények, feltáró utak) helyezhetők el, amelyek az erdőt védelmi rendeltetésének betöltésében nem akadályozzák. Védő rendeltetésű erdőterületen épületek nem helyezhetők el. 6. Gazdasági rendeltetésű erdőterületen (Eg) kizárólag az erdő rendeltetésének megfelelő épületek, építmények (pl: erdészház, közösségi vadászház) helyezhetők el, ha azt az erdőhasználat, az erdőművelés indokolja és az elhelyezéshez az ÁESZ hozzájárul. 7. A gazdasági erdő övezetben az építési hely határvonalai: a) építési határvonal az előkertben: a telek szélétől 10 m-re, b) építési határvonal az oldalkertben: a telek szélétől 10 m-re, c) építési határvonal a hátsókertben: a telek szélétől 10 m-re húzódik. 8. Az épületek, építmények kizárólag tájba illő, hagyományos szerkezetűek, magastetős, 35-45 tető hajlásszögűek lehetnek. 9. Erdőtelepítés, erdőfelújítás során valamennyi erdőterületen a termőhelyi adottságoknak megfelelő honos fafajok telepítendők, ill. természet- és környezetkímélő gazdálkodási módszerek alkalmazandók. 10. Amennyiben a jelenlegi elsődleges rendeltetésű erdőterületen más ajánlott elsődleges rendeltetés szerepel, akkor az erdészeti tevékenységet lehetőség szerint az ajánlásban foglaltakra figyelemmel kell folytatni. 11. Erdőterületen erdőgazdálkodás kizárólag az erdőtörvény, az erdőterv, ill. a különböző tulajdonú erdők kezelésére létrehozott szervezetek (pl.: erdőbirtokossági társulás) belső előírásai, ill. védett területen a Balaton-felvidéki Nemzeti Park kezelési terve szerint történhet. 12. Az erdőterületek létesítéséhez (fásításhoz és erdőtelepítéshez), fakitermelési munkák végzéséhez, az erdőterületek igénybevételének minősülő tevékenységekhez (kivonás, időleges kivonás, rendeltetésszerű használatot akadályozó létesítmény elhelyezése), erdőterületek megosztásához a természetvédelmi és az erdészeti hatóság engedélye, illetve szakhatósági hozzájárulása szükséges. Mezőgazdasági rendeltetésű terület 21.. 1. A mezőgazdasági területek sajátos használatuk szerint: a. Mk: kertes mezőgazdasági területek és b. Má: általános mezőgazdasági területek. 2. A mezőgazdasági területekre az alábbi általános előírások vonatkoznak: a. lakókocsi, lakókonténer, egyéb mobil jellegű építmény a mezőgazdasági területeken még átmenetileg sem helyezhető el (kivéve méhészethez szükséges mobil egység és mobil WC) b. az egyes övezetekben elhelyezhető épületek kizárólag a helyi építési hagyományoknak megfelelő, tájbaillő építészeti kialakítással és magastetővel létesíthetők. c. a 100m 2 -nél nagyobb homlokzati felületek tagoltan alakíthatók ki. d. az épületek maximális szélessége 12 m lehet. 18
19 e. állatok tartása az önkormányzat állattartási rendeletében előírt környezetvédelmi, közegészségügyi előírások betartásával történhet. 4. Az SZA-K és SZA-Mk jelű szabályozási tervlapokon lehatárolt tájképvédelmi területre az alábbi előírások vonatkoznak: a) a kialakult geomorfológiai formák megőrzendők, b) a tájhasználat megváltoztatása kizárólag a tájkarakter erősítése érdekében engedélyezhető, c) a terület tájképi, településképi érzékenysége miatt növénytermesztés célját szolgáló fóliasátor nem helyezhető el, d) önálló reklámhordozók, hirdető berendezések nem helyezhetők el, e) táv és hírközlő vezetékek kizárólag terepszint alatt létesíthetők, kivéve ha védendő érték veszélyeztetése miatt a természetvédelmi hatóság másként rendelkezik, f) 10 m-nél magasabb építmények elhelyezése tilos. Kertes mezőgazdasági terület (Mk) 22.. 1. A kertes mezőgazdasági területbe az SZA-Mk jelű szabályozási tervlapon Mk jellel lehatárolt mezőgazdasági területek tartoznak. 2. A kertes mezőgazdasági területen kialakítható legkisebb telek nagysága 3000 m2, szélessége min. 14m. 3. A kertes mezőgazdasági területek I. osztályú szőlőkataszteri területek. A hagyományos tájhasználat, valamint a szőlőterületek védelme érdekében: a) A kertes mezőgazdasági övezetekben kizárólag a szőlőműveléshez, szőlőfeldolgozáshoz, borturizmushoz kapcsolódó gazdasági épületek (présház, pince) helyezhetők el. Az övezetben gazdasági épület létesítése kizárólag abban az esetben engedélyezhető, ha a telek legalább 80 %-a szőlőműveléssel hasznosított. b) A kertes mezőgazdasági területek szőlőműveléssel hasznosítandók. A szőlő művelési ágú terület más művelési ágba nem sorolható át, a más hasznosítású területek művelési ága kizárólag szőlő művelési ágra változtatható. 4. A kertes mezőgazdasági területek a beépítés feltételei alapján az alábbi övezetekbe sorolhatók: a) védett tájhasználatú kertes mezőgazdasági övezet (Mk-1) és b) védelem alatt nem álló kertes mezőgazdasági övezet (Mk-2). 5. A kertes mezőgazdasági övezetek részletes előírásai az alábbiak: 19
20 Övezeti jel Épület típus Beépíthető min. teleknagyság (m2) Beépíthető min. telekszélesség (m) Beépítés módja Max. beépítési % Max. építmény magasság (m) Mk-1 G K:2700* 14 SZ 3%** 22 4,0 m Ú:3000 Mk-2 G K:2000* 14 SZ 3%** 4,0 m Ú:3000 G: gazdasági épület K: e Rendelet hatályba lépése előtt kialakult telek esetén Ú: e Rendelet hatályba lépése után kialakításra kerülő telek esetén SZ: szabadon álló *Lásd még: (6) bekezdés ** Lásd még: (8) bekezdés 6. Az Mk-1 övezetben a jelen Rendelet hatályba lépése előtt kialakult 1500-2700 m 2 közötti nagyságú telkeken, az Mk-2 övezetben a jelen Rendelet hatályba lépése előtt kialakult 1500-2000 m 2 közötti nagyságú telkeken jogszerűen létesült épületek, építmények átépítése, bővítése az adott övezetben megengedett maximális beépítési % mértékéig engedélyezhető. 7. Az 1500 m2 nél kisebb telkek nem építhetők be, a területükön álló épületek nem bővíthetők, de alapterület növekedés nélkül átalakíthatók, felújíthatók úgy, hogy jelen építési szabályzatnak megfeleljen. 8. A kertes mezőgazdasági területen egy telken egy gazdasági épület helyezhető el. A gazdasági épületek alapterülete legfeljebb 100m2 lehet. 9. 23 Az övezet egyes telkein az építési helyek a következő módon jelölhetők ki: az építési hely határvonala az előkertben a telek szélétől ill. a szabályozási vonaltól min. 3,0 m-re, az oldalkertben a telek szélétől min. 3,0 m-re húzódik. Az építési hely hátsókerti határvonala legalább a telek szélétől 10,0 m-re húzódik. Az előző szabályok betartása mellett az épületeket a fizikai illetve jogi akadályokat kivéve a kialakult építési vonalhoz illeszkedően kell elhelyezni. Ebből csak a földdel fedett pince lóghat ki. 10. A tájkarakter erősítése és a tájkép védelme miatt az egyes övezetekben bármilyen rendeltetésű épület kizárólag a helyi építési hagyományoknak megfelelő, tájbaillő építészeti kialakítással létesíthető. a) Az épületek, építmények az alábbi építési anyagok és felületképzések alkalmazásával alakíthatók ki: - az épület falazóanyaga: kő, vagy tégla, - a homlokzat: kőporos vakolatú, fehérre meszelt vakolt felületű, vagy nyers kőhomlokzat, (lila, kék, zöld és bármilyen élénk ill. telített színű nem lehet), - a nyílászárók: sötétszínűre mázolt, vagy pácolt fa nyílászárók, - a burkolat: tégla, fa, vagy kő, - a tető: cserép-(natur, piros vagy antikolt), vagy nádfedésű ill. zsindely, 45 tetőhajlásszögű lehet, jellemzően lejtő irányú gerinccel. b) Tilos a műanyag, fém és szürke eternit lemezek és hullámlemezek alkalmazása. c) Oromfalon, tetőtérben terasz, loggia, vagy erkély nem alakítható ki. 22 Módosította a 14/2013.(XII.31.) sz. önkormányzati rendelet 11. -a. Hatályos: 2014. január 31-től. 23 Módosította a 10/2010.(VIII.27.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2010. október 17-től. 20
21 d) A gazdasági épülettől különállóan épített, vagy a gazdasági épülethez csatlakozó pince kizárólag földborítással, és füvesítéssel alakítható ki. e) A kertes mezőgazdasági területeken különálló árnyékszék nem létesíthető. 11. A kertes mezőgazdasági területen állattartó épület, valamint üzemi méretű (saját szükségletet meghaladó mennyiséget előállító) mezőgazdasági épületek pl.: terményfeldolgozó, mezőgazdasági gépjavító, állattartó telep stb. nem helyezhetők el. 12. Kerítés a kertes mezőgazdasági területen kizárólag élősövényből létesíthető. Általános mezőgazdasági területek (Má) 23.. 1. A kialakult jellegzetes településszerkezet megtartása, a hagyományos tájhasználat és a táji, természeti értékek megőrzése érdekében az általános mezőgazdasági terület az épületek, építmények elhelyezése szempontjából a következő övezetekre tagolódik: a) Má-1: védendő tájhasználatú mezőgazdasági övezet, b) Má-2: szőlőtermelő mezőgazdasági övezet, c) Má-3: árutermelési mezőgazdasági övezet. 2. Az általános mezőgazdasági terület övezeteiben kialakítható legkisebb telek nagysága 3000m 2, szélessége min. 30m. 3. Az általános mezőgazdasági terület övezeteinek részletes előírásai az alábbiak: övezeti jel épület típus művelési ág beépítés módja beépíthető min. teleknagyság (m2) Má-1 G gyep 200.000 (20 ha) beépíthető min. telekszélesség (m) max. beépítési % 50 SZ 0,1 (max:400m 2 ) Má-2 G szőlő 20 000 (2 ha) 50 SZ 1 (max:500m 2 ) Má-3 G, T * 200 000 50 SZ 0,1 (20 ha) (max:500m 2 ) SZ: szabadon álló G: gazdasági épület T: tanyagazdaság lakóépülettel: lakóépületet is magába foglaló egyéni gazdaság területe L: tanyagazdaság lakóépülete *: a művelési ág nem a beépítés feltétele 4. Az övezetekben az építési hely határvonalai: a) építési határvonal az előkertben: a telek szélétől 10 m-re, b) építési határvonal az oldalkertben: a telek szélétől 10 m-re, c) építési határvonal a hátsókertben: a telek szélétől 10 m-re húzódik. max. építmény magasság (m) G: 4,5 G: 4,0 G, L: 4,5 Védendő tájhasználatú mezőgazdasági övezet (Má-1) 24.. 1. Az övezetbe az SZA-K jelű szabályozási terven lehatárolt, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park területén és tervezett bővítési területén található, valamint természeti területként 21
22 nyilvántartott, tájképi, természetvédelmi szempontból értékes mezőgazdasági területek tartoznak. 2. Az övezetben nem folytatható olyan tevékenység, ill. nem helyezhető el olyan létesítmény, amely a jelenlegi állapotot rontja, a meglévő növényállományt, ökoszisztémákat és egyéb természeti képződményeket veszélyezteti, a tájkép jellegét megváltoztatja. A kialakult tájhasználatot megváltoztatni kizárólag a természeti állapothoz közelítés érdekében szabad. 3. Az övezetben gazdasági épületek, építmények kizárólag a gyep művelési ág fenntartása érdekében helyezhetők el (pl. istálló és takarmánytároló létesítmények), amennyiben az épületek, építmények kialakításához az elsőfokú természetvédelmi igazgatóság is hozzájárul. Az övezetben lakófunkciójú épület nem engedélyezhető. 4. Az övezetben a gyep művelési ág megváltoztatása, ill. közmű és közút építése környezeti hatásvizsgálat alapján, a természetvédelmi hatóság által meghatározott feltételekkel engedélyezhető. 5. Az övezetben az OTÉK 32. -ában felsorolt építmények közül nyilvános illemhely, önálló reklámhordozó nem helyezhető el. 6. Az övezet területén ösztönözni kell az extenzív jellegű, természet-, ill. környezetkímélő gazdálkodást. 7. Az övezetben kerítések nem létesíthetők, kivéve az erdővel határos mezőgazdasági területeket, ahol legfeljebb 1,8 m magas, áttört kialakítású, lábazat nélküli, vadvédelmi célú kerítés építhető, kivéve karám. 8. Az övezetben az épület külső burkolata, felületképzése és tetőfedése fémlemez (Lindab, v. ahhoz hasonló) nem lehet. Formai megjelenése tájbaillő legyen. Szőlőtermelő mezőgazdasági övezet (Má-2) 25.. 1. Az SZA-K jelű szabályozási terven Má-2 jellel jelölt övezetbe a kertes mezőgazdasági területen kívüli szőlőkataszter szerinti I. osztályú területek tartoznak. 2. A tájkarakter erősítése érdekében az övezet területe szőlőműveléssel hasznosítandó. Az övezetben a szőlő művelési ágú terület más művelési ágba nem sorolható át. A nem szőlő művelési ágú terület kizárólag szőlő művelési ágra változtatható. 3. Az övezetben gazdasági épület létesítése kizárólag abban az esetben engedélyezhető, ha a telek legalább 80 %-a szőlőműveléssel hasznosított. 4. Az övezetben kizárólag a szőlőművelést, szőlőfeldolgozást szolgáló, valamint a borturizmushoz kapcsolódó épület, építmény helyezhető el. 5. Az övezetben kerítés nem létesíthető. 6. Az övezetben az épület külső burkolata, felületképzése és tetőfedése fémlemez (Lindab, v. ahhoz hasonló) nem lehet. Formai megjelenése tájbaillő legyen. 7. A tájkarakter erősítése és a tájkép védelme miatt az övezetekben bármilyen rendeltetésű épület kizárólag a helyi építési hagyományoknak megfelelő, tájbaillő építészeti kialakítással létesíthető. a) Az épületek, építmények az alábbi építési anyagok és felületképzések alkalmazásával alakíthatók ki: - az épület falazóanyaga: kő, vagy tégla, 22