Talajminőségi tényezők II. Alkalmazkodó talajművelés 2. gyakorlat AM MSc I. PósaBarnabás Posa.Barnabas@mkk.szie.hu
Talajminőség II. szervesanyag Szervesanyag humusz: biológiai folyamatok anyag- és energiatartaléka, salakanyaga és mellékterméke. A humuszanyagok döntően befolyásolják: a talajok szerkezetének kialakulását, a talaj tápanyag-gazdálkodását, a talaj hő- és nedvességforgalmát. A szervesanyagok szerepe: Energia- és táplálékforrás a mikrobiológiai folyamatokhoz, Elősegítik a morzsák felületét összetartó baktériumhártyák és gombafonalak képződését. Szerkezetképződés szempontjából fontos szervesanyagok sorrendje: 1. tarló- és gyökérmaradványok; 2. zöldtrágya; 3. istállótrágya; 4. komposzt.
Talajminőség II. szervesanyag Szervesanyagok átalakulása: mineralizáció és humifikáció mikrobiális és biokémiai folyamatok. Érett istállótrágya és komposzt lassabban, míg éretlen istállótrágya és növényi maradványok gyorsabban. Tarlómaradványok lebomlása: Cukrok: 4-6 hét Lignin és egyéb nehezebben bomlók: 8-10 hét. Ügyelni kell: Tömörödött, levegőtlen, nedves talajon korhadás helyett rothadás. Nagy mennyiség esetén pentozán hatás.
Talajminőség II. szervesanyag A szervesanyag tartalom arányos a széntartalommal, ami pedig a humuszanyagok mennyiségével. Szerves szénkészlet fele elveszett a művelésbe vonással. Szénveszteség folyamata: Szervesanyagok lebomlása során keletkezik: Kedvező állapotú talajban: CO 2, H 2 O, NO 3-, NH 4+, CaH 2 PO 4 2-, SO 4 2-, Ca 2+, Mg 2+. Levegőtlen tömörödött, nedves talajban: CH 4, NH 4+, NO x, toxikus gázok. Mikroba tevékenység optimuma: 20-30 o C, nyirkos talaj, semleges közeli ph. Szénveszteség dinamikája művelés után: Első 2-4 nap igen magas, majd jelentősen csökkenő, 40-50. nap körül ismét emelkedés kb. 7-12 napra, majd minimális.
Talajminőség II. szervesanyag Szervesanyagfogyás szénvesztés Mérés: a talaj CO 2 emissziójának mérésével. Eszköz: CO 2 gázanalizátor, koncentráció ppm-ben kifejezve, majd ebből a szerves szénvesztség kiszámítása kg/ha/nap-ra. Ok: sokmenetes művelés, túlzott levegősség, rögösség, erős bolygatás, nyitva hagyott felszín. A szénvesztés és a szervesanyag bontás, ill. építés, így a humusztartalom tudatosan befolyásolható okszerű műveléssel, melynek elvei hasonlatosak a szerkezetkímélésnél leírtakkal.
C kg/ha/day C kg/ha/day Talajminőség II. szervesanyag Szervesanyagfogyás szénvesztés Szénveszteségek különböző nyári tarlóművelések esetén, Hatvan, 2007. C flux of tillage treatments C flux of tillage treatments 20 67.15 78.7 20 15 15 10 10 5 12.07.2007 5 14.08.2007 0 CD MC D P+SP P NT 31.07.2007 0 CD MC D P+SP P NT 19.09.2007 29.10.2007 Tillage treatments Tillage treatments Bottlik L. 2009
Talajminőség II. földigiliszta tevékenység Tevékenységük: Szervesanyag aprítása, átalakítása az életfolyamataik során. Humuszképzés Talajszemcséket összeragasztó váladék termelés Biológiai lazítás (járatok) Számuk és tevékenységük jellemzi a biológiai állapotot. A gilisztatevékenységet befolyásolja: talajhőmérséklet és nedvesség, szervesanyag tartalom, tömörödöttség bolygatás mértéke.
Talajminőség II. földigiliszta tevékenység Biológiai állapotot, tevékenységet jellemzi. Mérés módja: Egységnyi területről (0,25m 2 ; 1m 2 ), Jellemző mélységből (10, 20 vagy 30 cm) A talaj kíméletes kiemelése ásóval, kislapáttal Közben giliszták számolása Eredmény: db/m 2 vagy db/ha, adott mélységből.
Talajminőség II. földigiliszta tevékenység
Talajminőség II. földigiliszta tevékenység A gilisztatevékenység előmozdítása: lazult állapot fenntartásával, kímélő bolygatással (porhanyító, keverő, lazító eljárások), szerkezet-, nedvesség- és szénkímélő műveléssel, gondos tarlómaradvány-, ill. szervesanyag-gazdálkodással, felszíntakarással.
Talajminőség II. felszíntakarás Fontos célok: nedvességveszteség csökkentése, biológiai tevékenység előmozdítása, felszínvédelem. Kultúrállapot javulás Művelhetőség javulás Módja: Tarlómaradványokkal Zöldtrágya vagy catch-crop növényekkel. Leperzselt gyom- és árvakeléssel.
Talajminőség II. felszíntakarás Kedvezőnek tartott takarás mértéke: Nyári tarlóhántás után: 60% Nyári tarlóápolás után: 35-50% Őszi alapművelés után: 30-40% Magágykészítés és vetés után: 20-25% Lebomlási tendencia: Keresztesek és kalászosok szalmája gyorsabban. Napraforgó, kukorica szár lassabban. Függ a klimatikus tényezőktől. Függ a bolygatások gyakoriságától, a felszín és a szerkezet kialakításától. Függ a művelési eljárások jellegétől (kímélő vagy intenzív).
Talajminőség II. felszíntakarás Az kedvező mulcsborítás létrehozásához és fenntartásához szükséges: a növénymaradványok gondos zúzása és egyenletes terítése (kombájnra szerelt szárzúzó, törekterítő). a sekély, kímélő, keverő, porhanyító jellegű tarlóhántás, felszínlezárással. a hasonló elvű mechanikai vagy kémiai tarlóápolás. a pentozán hatást és rothadást megakadályozó okszerű alapművelés. a korszerű vetéstechnika. Borítottság meghatározása: 0,25m 2 -es mérőkeret és standard fotósorozat segítségével.
Segítség a tarlómaradvány borítottság bírálatához (Birkás nyomán) 20% 10% 17,5% 30% 100% 50% 75% 85%
Talajminőség II. felszíntakarás Napraforgó szár alapművelés után Repceszalma tarlóápolás után
Milyen legyen a takarás, és mit várhatunk (Birkás nyomán)? A takarás %-a < 10% 25-30 45-50 70-75 95-100 Nedvességkímélés Megjegyzés Kicsi Jó Jó Jó Jó Száraz nyáron kevésbé csökkenti a talaj nedvesség-vesztését Hatékonyan csökkenti a vízvesztést, elősegíti a beéredést, a gyom- és árvakelést átlagos és száraz évben is hatásos Szárazságban is hatásos vízmegőrzés, kissé késleltetett gyom- és árvakelés esős nyáron nem szükséges Száraz évben megfelelő az ápoló eljárással a maradványok felét a talajba kell bekeverni, a feltáródást kis N műtrágya adaggal célszerű elősegíteni gyenge jó jó
Köszönöm a figyelmet! Kötelező irodalom: Környezetkímélő alkalmazkodó talajművelés Ajánlott irodalom: Talajművelők zsebkönyve