Nyugdíjbiztosítási jogszabályok 2015
1. Korhatár előtti ellátások Nem változott. A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. tv. (Tny.) 6. -a szerint 2015.01.01-jétől csak az öregségi nyugdíj (ideértve a nők 40-es nyugdíját) minősül saját jogú nyugellátásnak. Ebből következik, hogy nyugellátásként csak a nők 40-es nyugdíja állapítható meg az előírt korhatár betöltése előtt. Minden más korhatár előtt megállapítható ellátás már nem nyugellátásnak minősül. Korhatár előtti öregségi nyugdíj 2011. december 31-ét követő kezdő naptól nem állapítható meg. A korhatárt be nem töltöttek ellátását 2012-től korhatár előtti ellátásként kellett továbbfolyósítani. (2011. évi CLXVII. tv.) Korhatár előtti ellátásra jogosult: c) az, aki a korhatár előtti ellátás kezdő napjáig, de legkésőbb 2014. december 31-éig a Tny. vagy az egyes bányászati dolgozók társadalombiztosítási kedvezményeiről szóló kormányrendelet 2012. január 1-jét megelőzően hatályos szabályai szerint korkedvezményre jogosultságot szerzett, azzal az eltéréssel, hogy az egyes bányászati dolgozók társadalombiztosítási kedvezményeiről szóló kormányrendelet 2012. január 1-jét megelőzően hatályos szabályai szerinti egy év korkedvezményre - az egyéb feltételek teljesítése esetén - a bányász akkor is jogosult, ha a korkedvezményre jogosító munkakörben csak három évet töltött el, /azaz bármennyit, pl. 10 év kk idővel 2 év kk-t szerzett, nincs további, pl. minimum szolgálati idő feltétel! /23/1991. (II.9.) Korm. rendelet 2. A bányászt egy évi korkedvezmény akkor is megilleti, ha korkedvezményre jogosító munkakörben csak 5 évet töltött el./ feltéve, hogy a korhatár előtti ellátás kezdő napjáig az öregségi nyugdíjkorhatárt nem töltötte be, a korhatár előtti ellátás kezdő napján biztosítással járó jogviszonyban nem áll, átmeneti bányászjáradékra vagy balettművészeti életjáradékra nem jogosult, és a korhatár előtti ellátás kezdő napján rendszeres pénzellátásban nem részesül.
Ha a korhatár előtti ellátásban részesülő személy az öregségi nyugdíjkorhatárt betölti, az öregségi nyugdíjkorhatár betöltésének napjától a korhatár előtti ellátásnak a 4. (2) bekezdése szerinti csökkentés nélküli összegét öregségi nyugdíjként kell továbbfolyósítani. Továbbfolyósítás esetén a nyugdíjas - a nyugdíjkorhatár betöltését követő hat hónapon belül - kérheti az öregségi nyugdíj összegének ismételt megállapítását, ha a korhatár előtti ellátásban, illetve szolgálati járandóságban részesülés időtartama alatt legalább 365 nap szolgálati időt szerzett (Khtv. 18. (3) bekezdés). Az öregségi nyugdíj összegét - az öregségi nyugdíjkorhatár betöltésének napjától kezdődően - abban az esetben lehet ismételten megállapítani, ha az így megállapított öregségi nyugdíj magasabb a folyósított összegnél. Másik lehetőség: Ha a korhatár előtti ellátás/szolgálati járandóság megszűnik és (új) öregségi nyugdíj kerül megállapításra, nem továbbfolyósítás történik lemondással meg kell szüntetni a korhatár előtti ellátást, a lemondásnak legkésőbb a korhatár betöltését megelőző napon meg kell történnie. Ekkor új igénybejelentés öregségi nyugdíjra, és próbaszámítás történik, hogy melyik ellátás lenne kedvezőbb. (Nem kell 365 nap szolgálati idő hozzá.) A korhatár betöltése előtt célszerű felkeresni a nyugdíjbiztosítási igazgatóságot tájékoztatás-kérés céljából.
2. Öregségi nyugdíj korhatárok idén már az 1952.06.30. után születettek 62,5 éves korhatáruk betöltésével mennek nyugdíjba Öregségi nyugdíjjogosultság születési év: jogosító korhatár (év): 1951, vagy előtte 62 1952 62,5 1953 63 1954 63,5 1955 64 1956 64,5 1957, vagy utána 65 Továbbra is él: a nők 40 éves jogosultsági ideje alapján járó ellátás, öregségi nyugdíjnak minősül, az öregségi teljes nyugdíjhoz 20 év, az öregségi résznyugdíjhoz 15 év szolgálati idő megléte szükséges. Új: szolgálati időként kell figyelembe venni a csecsemőgondozási díj folyósításának tartamát. Ezen túlmenően továbbra is meg kell szüntetni a biztosítással járó jogviszonyt a nyugdíj megállapításához, azaz azon a napon, amelyen a nyugdíjat megállapítják, a kérelmező nem állhat biztosítással járó jogviszonyban (...azon a napon, amelytől kezdődően az öregségi teljes nyugdíjat megállapítják, a Tbj. 5. (1) bekezdés a)-b) és e)- g) pontja szerinti biztosítással járó jogviszonyban nem áll ).
Kivételek: - egyéni és társas vállalkozó esetükben jogviszonyuk automatikusan kiegészítő tevékenységet folytatónak minősül a nyugdíj megállapításának napjától - nevelőszülői jogviszony csak szüneteltetni kell - aki 2009.12.31-ig elérte a nyugdíjkorhatárt /1948 előttiek/ és megszerezte a szükséges szolgálati időt - a tanulószerződés alapján szakképző iskolai tanulmányokat folytató tanulónak - az álláskeresési támogatásban részesülő személynek - az egyházi szolgálati viszonyban álló egyházi személynek - a mezőgazdasági őstermelőnek - a Tbj. 5. (2) bek. alá tartozók /gazdasági társaság társas vállalkozónak nem minősülő vezető tisztségviselője, alapítvány, egyesület, társasház közösség, köztestület, kamara, vízgazdálkodási társulat, erdőbirtokossági társulat, közös vállalat, egyéni cég, szövetkezet, lakásszövetkezet, önkéntes kölcsönös biztosító pénztárak, magánnyugdíjpénztárak tisztségviselője, vezető tisztségviselője, vagy e szervezetek felügyelőbizottságának tagja; helyi (települési) önkormányzat választott képviselője (tisztségviselője), társadalmi megbízatású polgármester (csak ha a járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér 30%-át (31.500,- Ft), mivel ez alatt nem is biztosított) - rendelkezési állományba helyezett bíró, ügyész (2022.12.31-ig).
3. Arányos szolgálati idő Tny. 56. (1) Az arányos szolgálati időt (Tny. 39. ) a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv számítja ki. (Eddig: a Tbj. 44. -a szerint nyilvántartásra kötelezett, ennek hiányában a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv ) Tny. 39. (1) Ha a biztosítottnak a Tbj. 5. -a (1) bekezdésének a) b), g) pontja és a (2) bekezdése szerinti biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonya keretében ide nem értve a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) értelmében teljes munkaidőben, illetőleg az adott munkakörre irányadó, jogszabályban meghatározott munkaidőben foglalkoztatottakat elért nyugdíjjárulék-alapot képező keresete, jövedelme a külön jogszabályban meghatározott minimálbérnél kevesebb, akkor a 20. -ának alkalmazása során az 1996. december 31-ét követő időszak tekintetében a biztosítási időnek csak az arányos időtartama vehető szolgálati időként figyelembe. Ebben az esetben a szolgálati idő és a biztosítási idő aránya azonos a nyugdíjjárulék alapját képező kereset, jövedelem és a mindenkori érvényes minimálbér arányával. (2) Az (1) bekezdés rendelkezéseit a Tbj. 30/A. -ának (2) bekezdése szerinti mezőgazdasági őstermelő 2007. december 31-ét követően szerzett biztosítási idejének, valamint a főállású kisadózó biztosítási idejének szolgálati időként történő figyelembevétele során is alkalmazni kell.
4. Nők kedvezményes öregségi nyugdíja Öregségi teljes nyugdíjra életkorától függetlenül jogosult az a nő is, aki a) legalább negyven év jogosultsági idővel rendelkezik, és b) azon a napon, amelytől kezdődően az öregségi teljes nyugdíjat megállapítják, a Tbj. 5. (1) bekezdés a)-b) és e)-g) pontja szerinti biztosítással járó jogviszonyban nem áll. Jogosultsági időnek minősül a kereső tevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonnyal, valamint a terhességi-gyermekágyi segélyben, csecsemőgondozási díjban, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban és a súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére tekintettel megállapított ápolási díjban eltöltött idővel szerzett szolgálati idő. Nem állapítható meg, ha a kereső tevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonnyal szerzett szolgálati idő nem éri el a harminckét évet, olyan nő esetén pedig, akinek a súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére tekintettel ápolási díjat állapítottak meg, a harminc évet - ha a jogosult a saját háztartásában öt gyermeket nevelt - egy évvel, minden további gyermek esetén további egy-egy évvel, de összesen legfeljebb hét évvel csökken. Gyermekgondozási segélyben eltöltött idővel szerzett jogosultsági időnek minősül a háromévesnél fiatalabb gyermek gondozásával a 29. (5) bekezdés a) pontja alapján szerzett szolgálati idő is.
A Tny. 18. (2b) és (2c) bekezdésének alkalmazása során súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekre tekintettel megállapított ápolási díjban eltöltött idővel szerzett jogosultsági időnek minősül a tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos, tizenkét évesnél fiatalabb, vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermek gondozásával a 29. (5) bekezdés a) pontja alapján szerzett szolgálati idő is. /29. (5) A fizetés nélküli szabadság harminc napot meghaladó tartama szolgálati időnek számít, ha a biztosítottat háromévesnél tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermek esetén tízenkettő évesnél fiatalabb gyermek gondozása vagy tízévesnél fiatalabb gyermek ápolása címén illette meg./
5. Adategyeztetési eljárás A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. tv. (Tny.) 2013.01.01-jétől hatályos 96/B - 96/E. -ai: A nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv a biztosított (volt biztosított) biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyaira és kereseteire, jövedelmeire vonatkozó, nyilvántartásba bejelentett adatokat a biztosítottal, volt biztosítottal hatósági eljárás keretében egyezteti. Az adategyeztetési eljárás célja olyan egyéni váromány kialakítása, amelynek a biztosítottal egyeztetett adatai szolgálnak egy későbbi, új típusú nyugdíjrendszer alapjául. Új: Tny. 96/B. (3) A kérelem benyújtását, illetve az egyeztetési eljárás hivatalbóli megindítását követő tíz napon belül a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv a biztosítottat, volt biztosítottat a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvényben meghatározottakon túl értesíti az eljárás menetéről, továbbá részletes kimutatást küld az általa nyilvántartott következő adatokról: a) a biztosításban töltött időszakok, egyéb szolgálati idők, nő esetén a 18. (2b) (2d) bekezdése szerinti jogosultsági idők, valamint a korhatár előtti ellátás, az átmeneti bányászjáradék és a balettművészeti életjáradék igénybevételéhez szükséges, foglalkozáshoz kötött kedvezményre jogosító idők,
(4) A biztosított, volt biztosított az értesítés vele való közlését követő hatvan napon belül jelzi a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv részére azokat az általa ismert, (3) bekezdés szerinti adatokat, amelyeket a nyilvántartás nem tartalmaz, vagy amelyek nem egyeznek meg a nyilvántartott adatokkal. A biztosított, volt biztosított az általa közölt adatokat igazoló, rendelkezésére álló okiratokat megküldi a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnek. Az eljárás indulhat - kérelemre: csak elektronikus ügyintézés keretében, az Ügyfélkapu alkalmazásával - hivatalból (a lakosság teljes lefedettsége érdekében): az 1955-1959-ben születettek esetében 2016.12.31-ig meg kell indítani az eljárást, azt követően 5 éves korcsoportonként 2 év áll rendelkezésre, továbbá az időközben szerzett jogviszonyokat is egyeztetni kell.
Az eljárás egy Kimutatás ügyfél részére történő megküldésével indul, amely a nyilvántartásban szereplő alábbi adatokat tartalmazza: a) a biztosított természetes személyazonosító adatait és társadalombiztosítási azonosító jelét, b) a biztosított után a 2012. december 31-ét követő időszakra bevallott nyugdíjjárulék összegére vonatkozó, az állami adóhatóságtól átvett adatokat, c) a Tbj. 34. -a alapján kötött megállapodás alapján fizetett nyugdíjjárulék összegét, és a megállapodással érintett időtartamot, valamint d) a rehabilitációs járadék, rehabilitációs ellátás összegéből levont nyugdíjjárulék összegét, és az ellátás folyósításának időtartamát. Az eljárás lezárását követően a korábban lezárt időszakra nyilvántartott adatok új eljárás keretében csak olyan tények, adatok alapján egészíthetők ki, amelyeket a korábbi egyeztetési eljárásban nem vizsgáltak. Elektronikus út helyett: a) ha csak meghatározott időtartamú (pl. 15/20 év álláskeresési járadékhoz, v. biztosítási jogviszony létesítéséhez) szolgálati idő igazolása szükséges másolat (kivonat) kérhető a nyilvántartásba bejegyzett adatokról (a nők 40 nem lesz rajta) b) az elektronikus kérelem benyújtását követően azonnal kérhető a papír alapú ügyintézésre áttérés c) öregségi nyugdíj igény ennek keretében is elismerésre kerül a szolgálati idő és a nők 40 éves jogosultsági ideje is, akkor is, ha a kérelem elutasításra kerül.
Az elektronikus ügyintézésről papír alapúra áttérés a Ket. szabályai szerint bármikor, bármely irányba az ügyfél kérelmére történik, de kérelemre az eljárás csak elektronikusan indítható. Hatósági bizonyítvány kiállítását is kérheti az ügyfél a fenti adatokról de amennyiben 1954 után született, és/vagy a nyilvántartásban nem szereplő időszak igazolását is kéri, egyeztetési eljárás indul hivatalból. 6. Szüneteltetés Ha az öregségi nyugdíjkorhatárt be nem töltött ellátásban részesülő személy a Tbj. 5. -a szerinti biztosítással járó jogviszonyban áll, és az általa fizetendő nyugdíjjárulék alapja meghaladja a minimálbér 18-szorosát (éves keretösszeg, 105.000 * 18 = 1.890.000,- Ft), a keretösszeg elérését követő hónap első napjától a tárgyév 12.31-éig az ellátás folyósítását szüneteltetni kell. 15 napon belüli bejelentési kötelezettség a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság felé. Az öregségi nyugdíj szüneteltetésének időtartama alatt az érintett nyugdíjasnak minősül. A korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, átmeneti bányászjáradékban vagy balettművészeti életjáradékban részesülő személy keresőtevékenységére a saját jogú nyugdíjasokra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. Az álláskeresési járadékban részesülés időtartama alatt is szünetel az ellátás folyósítása. A közszolgálatban dolgozók esetében illetmény és ellátás egyidejűleg nem jár, de a korhatár betöltésével általában a közszolgálat nem is folytatható.
7. Kivételes emelés, segély 72/B. (9) A Tny. 66. -a alapján a nyugellátásban részesülő számára kivételes nyugellátás-emelés akkor állapítható meg, ha a folyósított nyugellátás és az Szt. 4. (1) bekezdésének i) pontjában megjelölt, számára esetlegesen folyósított rendszeres pénzellátás ide nem értve az időskorúak járadékát együttes havi összege nem haladja meg a 75 000 forintot. (17) Az egyszeri segély akkor engedélyezhető, ha a kérelmező Szt. 4. (1) bekezdés a) pontja szerinti havi jövedelme nem haladja meg a) a 75 000 forintot, ha a kérelmező közeli hozzátartozójával közös háztartásban él, b) a 85 000 forintot, ha a kérelmező egyedül él. (20) Az ONYF főigazgatója rendkívül indokolt esetben a) a (7), (9) és (13) bekezdésekben meghatározott feltételek hiányában is engedélyezheti a nyugellátás méltányosságból történő megállapítását vagy emelését azzal, hogy nem engedélyezhető emelés, ha a nyugellátás és a (9) bekezdés szerinti rendszeres pénzellátás havi összege meghaladja a 85 000 forintot. A korkedvezmény-biztosítási járulék megszűnt, összhangban a Khtv. 7. (1) bekezdéssel.
Tbj. 21. Nem képezi a társadalombiztosítási járulék, a nyugdíjjárulék és az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék alapját: b) /Eddig: az Szja tv. 71. -a szerinti béren kívüli juttatás, pl. Széchenyi Kártya, Erzsébet utalvány havi 8e Ft-ig, iskolakezdési támogatás, helyi bérlet, önkéntes nyugdíjpénztári hozzájárulás / 8. 0,5%-os növelés Tny. 22/A. : A saját jogú nyugellátásban részesülő személy ideértve azt a személyt is, akinek nyugellátása szünetel nyugellátását kérelemre saját jogú nyugdíjasként történt foglalkoztatása, illetve egyéni vagy társas vállalkozóként végzett kiegészítő tevékenysége alapján a naptári évben elért, nyugdíjjárulék-alapot képező kereset, jövedelem összege egytizenketted részének 0,5 százalékával növelni kell. A saját jogú nyugellátás mellett folytatott kereső tevékenység időtartama szolgálati időként nem vehető figyelembe. A sajátjogú nyugellátás mellett folytatott keresőtevékenységgel szerzett, nyugdíjjárulék alapot képező kereset, jövedelem összege az öregségi nyugdíj alapját képező havi átlagkereset kiszámítása során nem vehető figyelembe.
- Tny. 6. (1) bekezdés: saját jogú nyugdíj az öregségi nyugdíj, ide értve a nők 40 év jogosultsági ideje alapján járó ellátást is. A korhatár előtti ellátások/szolgálati járandóság, valamint a megváltozott munkaképességűek ellátása melletti kereső tevékenység nem jogosít növelésre, viszont szolgálati időnek minősül. 9. Rögzített nyugdíj Tny. 82. (1) Az, aki a reá irányadó öregségi nyugdíjra jogosító korhatárt elérte és eddig az időpontig legalább húsz év szolgálati időt szerzett, kérheti a nyugdíja összegének folyósítás nélküli megállapítását (a továbbiakban: rögzített nyugdíj). Amennyiben a nyugdíjra jogosító korhatáron túl tovább dolgozik úgy, hogy legalább 365 naptári napra szolgálati időt szerez, és ez idő alatt nem kéri a nyugdíja folyósítását, a tényleges nyugdíjba menetel idején - amennyiben számára kedvezőbb - választhatja a nyugdíjkorhatár betöltésére rögzített nyugdíjként kiszámított és az évenkénti emelésekkel növelt nyugdíját a tényleges nyugdíjba vonuláskor kiszámított összeg helyett. Aki nyugdíjának folyósítás nélküli megállapítását kéri, nem minősül öregségi nyugdíjasnak.
10. Emelés A költségvetési törvényben elfogadott infláció mértékével, azaz 1,8 százalékkal kell emelni a 2015. január 1-jét megelőző időponttól megállapított vagy folyósított a) öregségi nyugdíjat, b) özvegyi nyugdíjat, c) szülői nyugdíjat, d) árvaellátást, e) baleseti hozzátartozói nyugellátást, f ) mezőgazdasági szövetkezeti öregségi, munkaképtelenségi, özvegyi járadékot, g) mezőgazdasági szakszövetkezeti tagok növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi, özvegyi járadékát, h) korhatár előtti ellátást, i) szolgálati járandóságot, j) átmeneti bányászjáradékot, k) balettművészeti életjáradékot, l) rokkantsági ellátást, m) rehabilitációs ellátást, n) baleseti járadékot, o) bányászok egészségkárosodási járadékát, p) fogyatékossági támogatást,
q) vakok személyi járadékát, r) a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított ellátásokról szóló kormányrendelet alapján folyósított ellátást, s) polgármesterek közszolgálati járadékát, t) a honvédek jogállásáról szóló törvény szerinti kiegészítő rokkantsági támogatást, u) a honvédek jogállásáról szóló törvény szerinti, valamint a fegyveres szervek Hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló törvény szerinti kiegészítő hozzátartozói támogatást.
11. TB Egyéni Számla 96/A. (1) A társadalombiztosítási egyéni számla természetes személyenként tartalmazza a) a biztosított természetes személyazonosító adatait és társadalombiztosítási azonosító jelét, b) a biztosított után a 2012. december 31-ét követő időszakra bevallott nyugdíjjárulék összegére vonatkozó, az állami adóhatóságtól átvett adatokat, c) a Tbj. 34. -a alapján kötött megállapodás alapján fizetett nyugdíjjárulék összegét, és a megállapodással érintett időtartamot, valamint d) a rehabilitációs járadék, rehabilitációs ellátás összegéből levont nyugdíjjárulék összegét, és az ellátás folyósításának időtartamát. (2) Az (1) bekezdés c) és d) pontja szerinti adatok a tárgyévet követően kerülnek feltüntetésre a társadalombiztosítási egyéni számlán. A Kormány 2013.06.01-jétől a társadalombiztosítási egyéni számlát vezető szervnek az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóságot jelölte ki. www.onyf.hu TB Egyéni Számla fül jobb oldalon, vagy a www.magyarorszag.hu / Nyugdíj/ Egyéni Nyugdíjszámla menübe lépve. A NAV adatátadás rendje miatt kb. 3 havi csúszással, ügyfélkapus hozzáféréssel rendelkezők számára, az adatokról kivonat nyomtatható. Akik nem rendelkeznek Ügyfélkapus hozzáféréssel, KAB, vagy a nyugdíjbiztosítási igazgatóságok ügyfélszolgálatán kitölthető az e célra rendszeresített formanyomtatvány. Ha megy a rendszer, de nincs adat, akkor nincs végleges, NAV által átadott adat, lehet, hogy pl. NAV ellenőrzés van folyamatban.
Egyéb A rokkantsági járadék havi összege 2015. január 1-jétől 33 930 forint. A saját jogú nyugellátás és az özvegyi nyugdíj, baleseti özvegyi nyugdíj 2015. január 1- jétől havi 84 975 forint összeghatárig folyósítható együtt. Szervezeti változások Elérhetőség: drbecklaszlo@onyf.hu KÖSZÖNÖM A FIGYELMET! 2015. Január Készítette: dr. Beck László