Komposztálás Hogy is csináljam? A kerti komposztálás az egyik leghatékonyabb módja annak, hogy személyesen is tegyen valamit bolygónkért, világunk és gyermekeink szebb jövıjéért! Tudta Ön, hogy éves szinten 300 kg hulladékot termel otthonában és ebbıl kb. 100 kg hulladékot (ahelyett, hogy kidob) komposztálhatna is? Milyen elınyökkel jár a komposztálás? - Kevesebb lesz a szemét és olcsóbb a kezelése (így kevesebb lehet a szemétdíja is, bár ez nemcsak Önön múlik). - A talaj minıségét a komposzttal rendkívüli mértékben javíthatja. - A keletkezett komposztanyag fokozza a talaj aktivitását, a következı biológiai tényezıket pedig javítja: Javul a talaj víz-, hı- és levegıgazdálkodása. A talaj tápanyagtároló képessége növekszik. A komposztokban található hormonhatású anyagok serkentik a növényi növekedést. Nagyobb lesz a növények ellenálló képessége a kórokozókkal és a kártevıkkel szemben. A talajszerkezet stabilitása nı, csökken a porosodás és az erózió veszélye. Tápanyag visszapótlásra, trágyázásra szintén kiválóan alkalmas. Lassú a tápanyag-feltáródás, kicsi a kimosódás veszélye. - Nem kell elégetni a feleslegessé vált ágakat, nyesedékeket, ezzel a levegıt sem szennyezi. - Kevésbé szennyezi környezetét, ésszerő, felelıs, környezettudatos magatartást tanúsít! - Aktív részese lehet a szeme elıtt lezajló, természetes és önfenntartó körforgásnak. Elıször komposztál? Így készítsen komposztot: 1. Győjtsön össze annyi barna és zöld hozzávalót, amennyit csak tud. Minél nagyobb a halom, annál jobban tartja a nedvességet, és annál gyorsabban bomlik le a tartalma (a túlságosan nedves halmot rossz szagáról ismerhetjük fel - erre vigyázzon, hogy ne következzen be!). 2. A barna hozzávalók száraz, kemény, magas széntartalmú anyagok, mint például a gallyak, száraz levelek vagy más hasonló növények.
3. A zöld hulladékok friss, lágy, nedvdús, nitrogénben gazdag anyagok, mint például a frissen vágott fő, vagy ide tartoznak az ételmaradékok, konyhai hulladékok is. (TIPP: Kerülje a húsmaradékokat, zsírokat illetve zsiradékokat! Ezeket jobb nem felhasználni, mert a patkányok és a legyek is kedvelik.) 4. Az alapanyagok kisebb darabokban gyorsabban lebomlanak, ezért a nagyobb ágakat, növényi szárakat aprítsa fel! (Ezt a mőveletet végezheti elektromos aprítógépekkel, de apró kertben elég lehet egy metszıolló is.) A már említett gallynyesedék, főkaszálék, növényi részek, konyhai hulladék, falevél, stb mind-mind belekerülhet, rétegesen. Ha gyorsítani kívánja a folyamatokat, 20 centiméterenként szórhat a halomra csontlisztet, vagy kifejezetten erre a célra készített komposztadalékot. 5. Száraz idıjárás esetén idınként meg is öntözheti a halmot és a folyamat további gyorsítása érdekében a rétegeket megkeverheti, hogy a nehezebben bomló részek is könnyedén levegıhöz jussanak. A felaprított anyagok a nyári melegben 2-3 hónap alatt megérnek, a nagyobb darabokat tartalmazó kazalnak egy évre is szüksége lehet. 6. A már kész, érett, felhasználásra alkalmas komposzt összeesik, barna színő és szagtalan. A végtermék így könnyen lapátolható, porhanyós (ideális esetben nem túl száraz), földszerő anyag lesz. Minıségét még tovább finomíthatja rostálással. 7. A kész komposztanyagot terítse szét a talajon kb. 1 cm vastagon, majd óvatosan dolgozza be! Kész is! Ugye milyen egyszerő? Mi kerülhet a komposztálóba? Kerti hulladékok: falevél, lenyírt vagy lekaszált fő, széna, szalma, ágak (bizonyos méret felett aprítva), gyomok, főszernövények Nyers konyhai hulladékok, ételmaradékok (kiválóan komposztálhatóak!): zöldség és gyümölcsszármazékok, így pl.: almacsutka, hagymalevél, répaszélek, kenyér, tészta, magok, kávézacc, teafilter, hamu Mértékkel: papírtörülközık és törölgetık, papírgurigák, kartondobozok, fahamu. (TIPP: A papírt elsı körben szerencsésebb a közeli helyi papír újrafeldolgozási program keretében visszaforgatni (ha van ilyen), és csak eztán komposztálja el a maradék papírjait. Állati eredető trágya és ürülék: A tehéntıl, kecskétıl, disznótól, birkától, csirkétıl és lótól származó trágya nagyszerően használható komposztként, és sokszor helyben beszerezhetı. (TIPP: Lehetıleg ne használja húsevı állatok ürülékét (kutya, macska beleértve), mert kórokozókat tartalmazhat, amelyek nem mindig pusztulnak el a komposzthalóm hıjétıl. A háziállatokat tartsa távol a halomtól!)
Mi NEM kerülhet a komposztálóba? Összefoglalva: impregnált fahulladék, citrusfélék héja, magvas gyomok, a gyomok gyökerei, beteg növényi részek, hús, csont, fızött konyhai hulladék. Részletesebben: Óvatosan bánjon a következı dolgokkal: súlyos rovarfertızött növények, amelyek közt a peték vagy maguk a rovarok életben maradhatnak. Ha a halom hımérséklete nem elég magas (átlag: 52-57 C alatti), ezek a kártevık nem pusztulnak el és gondokat okozhatnak (így pl: üszöggomba, lisztharmat) TIPP: Az elızıt elkerülheti, ha a komposztálás kezdeti fázisában, amikor a hımérséklet még elég magas, legalább kétszer forgassa át a halmot. Eredmény, hogy a halom szélén levı anyagok így bekerülnek középre, ahol a magas hımérsékleten elpusztulnak belılük a szennyezıdések és a kórokozók. Mértékkel: Az leander, bürök, ricinus és hasonló mérgezı növények árthatnak a talajnak, ezért csak kis mennyiségben használjuk fel ıket. A repkényt és a kaktuszféléket jobb apróra vágni komposztálás elıtt, mert visszanıhetnek, amikor a komposztot használjuk. Ha gyökeret eresztenek a komposzthalómban, húzza ki és néhány nap alatt szárítsa ki ıket a napon, majd újra rakja ıket a halomra. A rostos szövető levelek, mint például a magnóliáé, csak lassan bomlanak le, azonban meggyorsítja a folyamatot, ha ezeket felaprítjuk. Bizonyos növények más növényekre és a talajra ártalmas savakat, illetve gyantát tartalmazhatnak. Ilyen pl: az eukaliptusz, a babér, a diófa, a boróka, az akác és a ciprusfa is. A kész termék minıségén nem fog rontani, ha néhány levél kerül a komposztba az itt felsoroltak közül, azonban ha jelentıs mennyiségben használja ıket, akkor meggátolhatják az egészséges növényfejlıdést. Óvatosan bánjon az olyan növényekkel, amelyek túl sok savat képezhetnek vagy összetételüknél fogva lelassíthatják a lebomlást, mint például a tőlevél, számára speciális komposzthalmot szoktak készíteni. Az ebbıl készült komposzt csökkenti a talaj ph-értékét és serkenti a savas körülményeket kedvelı növények, mint például az eper, a kamélia, az azálea és a gardéniák fejlıdését. TIPP: A közhiedelemmel ellentétben a dió és vadgesztenye levele is komposztálható, azonban hosszú idejő érlelésre van szükség, hogy a növekedésgátló anyagok elbomoljanak. Ha sok dió vagy vadgesztenye lomb képzıdik érdemes neki külön tárolót létrehozni, így a többi, gyorsan bomló anyag felhasználásával nem kell kivárnunk ezek megérését. Hogyan gyorsíthatom a komposztálást? A hozzávalókat vágja / törje össze kisebb darabokra, és nedvesítse meg! A komposztáló tartály / láda méretétıl függıen, felváltva helyezzen el 7,5-15 cm vastagságú rétegeket a zöld és barna hozzávalókból! Forgassa át és mozgassa meg a halmot, hogy az anyagok megfelelı szellızést kapjanak és jobban keveredjenek! Gondoskodjon róla, hogy a halom mindig nedves legyen! (TIPP: Ha markába szorítva nedvességet tud kipréselni a keverékbıl, akkor a halom túl nedves!)
Valami nem úgy mőködik, ahogy kellene. Mit tehetek? Kellemetlen szagok? Forgassa át a halmot, és tegyen hozzá barna alapanyagokat! Száraz a halom? Tegyen hozzá vizet, zöld alapanyagokat és forgassa át! Muslincák? Keverje össze az alapanyagokat és tegyen bele leveleket vagy füvet! Miért jobb az elıre gyártott, mőanyag komposztáló? Ezek az elıre gyártott szerkezetek általában újra feldolgozott mőanyagból készülnek és optimálisan kialakított légnyílásokkal kerülnek forgalomba, ezzel biztosítva a komposzt megfelelı levegıtartalmát. A nyugati országokban és a tengerentúlon is a zárt, mőanyag komposztálók a legkedveltebbek, hiszen ezek esztétikus, rendezett és zárt rendszerek. Mivel zárt, jobban tartja a hıt, oxigént pedig a fedele felemelésekor, illetve az alján keresztül, a földbıl kap. Mennyi idıt vesz igénybe a komposzt összerakása? Számolja csak össze, hogy mennyi ideig tart a nejlonzsákokba és a kukába rakni a kaszálék füvet, lehullott leveleket, s végül az egészet a ház elé cipelni! A nyesedék szerves részeit zsákok helyett rakja a komposzthalómra vagy a komposztládába! Nem is tart semeddig, igaz? Hova rakjam a keletkezett komposztanyagot? A komposztot, fıleg ısszel, a termı- és díszfák töve köré, facsoportok, bokrok alá, a veteményes felszínére rakhatja. Ez megfelelı vastagságban talajtakaróként is funkcionál. A veteményeskertben be is áshatja, ezzel elısegíti az összekeveredést, lebomlást. Ha átrostálja a komposztot, a le nem bomlott részeket dobja vissza a készülıben levı új komposzthalomba. A finom, földszerő rostált anyag ideális föld / tızeg lesz szobanövényei számára. Miért komposztáljunk? További elınyök: A komposztálással pénzt takaríthat meg: Kevesebb hulladék Ingyen gazdagíthatja földjét A talaj jobban tartja a vizet, tehát kevesebbet kell öntöznie A komposzt kedvezıen hat a kertjére: Táplálja a talajt Megakadályozza a talajeróziót Javítja a gyümölcs- és zöldséghozamot, illetve a virág-, és főszernövénytermést A komposztálás kedvezıen hat a környezetére: A hulladékból értékes erıforrást varázsol
Kevesebb hulladékot fog termelni, s így kevesebb helyet fog igényelni a hulladékelhelyezés A tápanyagok visszakerülnek a földbe Miért jobb a komposztanyag, mint a virágföldhöz adagolható növénytáp? Egy komposzthalom mikrooganizmusai felszabadítják a növények egészséges és ellenálló fejlıdéséhez szükséges tápanyagokat. Az általuk szabadon bocsátott tápanyagok csodálatosan megfelelnek a növények szükségleteinek, ezért sokkal jobban gazdagítják a talajt, mint az emberi tervezéső mőtrágyák. Ezért is szokták mondani, hogy "a komposzt táplálja a földet". A Föld erdıit a folyamatosan lebomló anyagok és a talaj termıképességét biztosító nitrogénmegkötı növények tartják életben. Az erdık dús és termékeny növényfejlıdést tettek lehetıvé évmilliókon keresztül, mindenféle szerves alapú mőtrágya segítsége nélkül. A talajnak pontosan arra van szüksége, amit a komposztálás biztosít: kis adagokban, fokozatosan, és hosszú idın keresztül nyújt tápanyagot ellentétben a mőtrágyával, ami hirtelen adagokban biztosítja a táplálékot a növény gyökereinek, miközben megakasztja a gyökerek fejlıdését, míg a komposzttal gazdagított föld az egészséges és gazdag gyökérfejlıdést stimulálja. A komposztált föld életre kel, és ez az, amiben különbözik a szintetikus anyagokkal trágyázott földtıl. Sikeres és örömteli komposztálást kíván a Kontak- R Kft ()!