Könyvelői Klub 2013..február 06. Miskolc Konzultáns: Horváth Józsefné okl. könyvvizsgáló, okl. nemzetközi áfa- és adóigazgatósági adószakértő, jogi szakokleveles közgazdász; költségvetési minősítésű könyvvizsgáló ÚJDONSÁGOK ÉS KIEMELTEN FONTOS VÁLTOZÁSOK AZ ADÓ ÉS JÁRULÉKBEFIZETÉST ÉRINTŐ TÖRVÉNYEN BELÜL KISADÓZÓK TÉTELES ADÓJA (KATA), MIKROGAZDÁLKODÓI BESZÁMOLÓ KISADÓZÓK TÉTELES ADÓJA Kedvező adózási forma lehet a vállalkozás számára a KATA, de ehhez sok buktató is kapcsolódik, ezért érdemes alaposan átgondolni az adózási forma választását. Választhatja egyéni vállalkozó, egyéni cég, Bt. és Kkt., ha természetes személyek vannak a vállalkozásban. Az adó alanyiság így egy széles kört ölel fel a jogi személyiséggel nem rendelkező vállalkozások körében. Az adóalany bejelentkezése bármikor megtörténhet, a hónap bármely napján be lehet jelentkezni, az alanyiság pedig a következő hónap első napjától él. Az újonnan alakult vállalkozások alakuláskor is bejelentkezhetnek az első naptól a KATA hatálya alá. Csak azok választhatják, akik a tevékenységüket nem munkaviszonyban végzik. A Gazdasági törvény szerint, akkor lehet a Bt. beltagja munkaviszonyos, ha erről a társasági szerződés külön rendelkezik, tehát egyébként nem lehetne munkaszerződése. Ha munkaviszonyos, akkor nem tudja választani a katát. A cég választhatja a katát, de a munkaviszonyos nem lehet benne kisadózó. A kültag, ha nem volt munkaviszonyos, akkor lehet ő a kisadózó. Nyilatkozattételi kötelezettség van főállású és kiegészítő tevékenységet végző kisadózóknál. A főállású kisadózó 50.000 forint adóterhet fizet havonta. Minden más teher az egyéni vállalkozásban, illetve a Bt.-ben ezzel ki lett váltva, kivéve az iparűzési 1
adót és a cégautóadót. Ha főállású katásról van szó, akkor ugyanolyan biztosított, mintha bármely más jogviszonyban állna, csupán a szolgálati ideje nem lesz annyi, mint a többi szolgálati jogviszonnyal lenne. 81.300 forintra van meghatározva az az összeg, ami beszámít majd neki a szolgálati időbe, továbbá ez vonatkozik a táppénzre is, ez lesz a jogalap. Aki kiegészítő tevékenységű kisadózó, az 25.000 forintot fizet havonta, de ebben az esetben nem biztosított. Kiegészítő tevékenységű kisadózó lehet az, akinek van a tevékenység mellett főállása, nyugdíjas vagy rokkantsági ellátásban részesül. Három olyan terület van, amely kizárja a KATA választását: biztosítási vagy brókertevékenység, saját tulajdonú bérelt ingatlan üzemeltetése (tehát ha az ingatlan saját tulajdonban áll és így adja bérbe a vállalkozó), vagy bérelt az ingatlan és azt adja bérbe. Azt viszont meg lehet tenni, hogy az ingatlant magánszemélyként adja bérbe, ekkor egyéni vállalkozóként vagy társas vállalkozóként lehet katás, de abban a tevékenységében, ahol a katát választotta, nem lehet bérbeadásból származó bevétele. A bejelentkezés után az adóhivatal nem köteles semmilyen visszajelzést adni, rögzítik a saját nyilvántartásukban, hogy megfelelt-e az adott vállalkozás vagy sem. A törzsadatból lehet látni, hogy az adószám megváltozott. Ha egy Bt. eddig áfa-alany volt, és azt választotta, hogy a katán belül alanyi adómentes is lesz, akkor 1-re változik az adószáma. A katás vállalkozás általánosságban 6 millió forintig él, tehát havi bevételként 500.000 forintot lehet figyelembe venni, viszont teljes mértékben eltér az eddig megszokott adózási rendtől, amely szerint, ha ezt a bevételt átlépi, azzal kikerül a választott adózási formából. A katánál ettől még nem esik ki az adózási rendszerből. Az alanyi mentességet választani kell, nem automatikusan jár együtt a katával. Bevételi nyilvántartó lesz a vállalkozás a katában, és közben olyan nyilvántartást kell áfa-analitikaként vezetni, amellyel az általános szabályok szerint lehet majd bizonyítani, hogy mennyi bevétel keletkezett, és ahhoz mennyi költség, amelyhez az áfát lehet érvényesíteni. Függetlenül attól, hogy bevételi nyilvántartást fog vezetni a katán belül, az áfa-nyilvántartás az általános szabályok szerint működik. A 6 millió forintos bevétel meghaladásakor a katában marad a vállalkozás, akkor a 6 millió forint feletti összegre 40%-os adót kell fizetni, így kilép az alanyi adómentességből a vállalkozás, áfakörös lesz. Ha egy olyan evás, akinek volt eddig 25 millió forint az árbevétele, és mégis választja a katát, könnyen ki lehet számolni, hogy 6 millió forintig éri meg neki katásnak lenni, mert az e feletti részre 40% adót és áfát is köteles fizetni, illetve költség elszámolását engedélyezik, tehát levonható adója is lehet. Ha a vállalkozás túllépi a 6 millió forintot, akkor is be kell fizetni a KATA által meghatározott összeget (50 vagy 25 ezer forint), majd év végén megnézi, hogy mennyi 2
volt a ténylegesen meglévő bevétel. Ilyenkor az éves elszámolásnál fizeti meg a 6 millió forint feletti összeg után a 40%-ot. Annak az egyéni vállalkozónak, akinek van az egyéni vállalkozása mellett 36 órát meghaladó munkaviszonya, ideális ez az adózási forma. Ha nincs 36 órát meghaladó munkaviszonya, de egyéni vállalkozó, számolni kell azzal, hogy ez az egyéni vállalkozás ténylegesen mennyi bevételt hoz a számára, s ebből mennyi költséget tud érvényesíteni. Amennyiben csak a munkabére hozza a költségeket, és minimális költségelszámolása van mellette, akkor meggondolandó, hogy a katát válassza, vagy maradjon egyéni vállalkozó. Ha sok a költsége, mérlegelni kell: a járulékok terhei, illetve a kockázattal járó adóteher mit jelent neki. Azzal, hogy kevesebb adót fizet a katás vállalkozó, a helyzete is hátrányosabb lesz, ha megbetegszik vagy nyugdíjba megy. Megszűnhet a KATA-alanyiság, ha a vállalkozó kilép a rendszerből saját döntése alapján. Ha olyan új tevékenységet von be a vállalkozás, amely tiltott ebben az adórendszerben, akkor is megszűnik az alanyisága. Ha az 50.000 forintot sem tudja a vállalkozó fizetni, és két hónap alatt hamar összejön neki a 100.000 forintos adótartozás, akkor is kiesik a rendszerből. Megszűnik az alanyiság abban az esetben is, ha a vállalkozás átalakul, csődeljárás, felszámolás, végelszámolás alá kerül. Aki a katába belép, és a fent felsoroltakból az egyik eset fennállása kapcsán esik ki a rendszerből, akkor két éven keresztül nem léphet vissza. Ha a Bt. beltagjának 36 órát meghaladó munkaviszonya van, kiegészítő tevékenységű kisadózó lesz, így havonta 25.000 forintot fizet maga után, tehát éves szinten 300.000 forintot köteles megfizetni. Ilyenkor kell kiszámolni azt, hogy melyik adózási forma éri meg a vállalkozásnak, hiszen eddig nem kellett saját maga után fizetni, a KATA szerint évente 300.000 forintot köteles fizetni. Először is meg kell nézni, hogy milyen adókat fizetett eddig, volt-e társasági adó, osztalékadó-fizetési kötelezettsége, tehát mindent meg kell vizsgálni, hogy az eddig kifizetett adók összege lefedi-e a KATA rendszere által megkövetelt összeget. Ha a beltagnak a főállása a vállalkozás, és például közreműködői díjat vett ki, illetve nem volt munkaviszonyos, akkor neki érdemes a katát választani, mert csak 50.000 forintot kell saját maga után fizetni. A munkaviszonyos kültagokat nem lehet kisadózóként bejelenteni a munkaviszonyuk miatt. 3
Ha azonos személyhez vagy azonos szervezethez folyamatos kiszámlázás történik, akkor mindkét oldalról bejelentési kötelezettség jelentkezik az adóhatóság felé. A hatóság azt vizsgálja ebben az esetben, hogy színlelt szerződésről van-e szó, vagy sem, tehát a vállalkozás színlelten katás, vagy munkaviszonyban áll az adott személy, és csak kiváltotta a munkaviszony járulékait. Olyan szerződésre van szükség, amelyből kitűnik az, hogy nem tartalmazza a munkavállalás munkaviszonyaira jellemző feltételeket, tehát például nem azonos időben történik a munkavégzés. Ha a munkaviszony összekeveredik a kisadózással, nem lehet kikerülni, hogy a munkaviszony járulékait ki kelljen fizetni. Visszamenőlegesen is megállapíthatják, hogy adott időtől munkaviszonynak minősül egy jogviszony, és így a munkabér járulékait kell megfizetni, ezért nagyon fontosak a szerződések. A tételes adó összege 50.000, illetve 25.000 forint, de ha táppénzre megy a vállalkozó vagy baleset éri, akkor erre az időszakra nem kell megfizetni a katát, de ez nem is számít bele a 6 millió forintba. A kisvállalkozással kapcsolatos elszámolásoknál fontos, hogy év közben nincs bevallás, sem tényleges kötelezettség az elszámolásra, a fontos az, hogy az adott összeget (50 vagy 25 ezer forint) minden hónapban be kell fizetni. Az áfánál lényeges, hogy amikor átlépte a 6 millió forintos határt a vállalkozás a katában, akkor azzal a számlával lesz az áfa keletkeztetése első alkalommal, amelyikkel átlépi a 6 millió forintot. Az iparűzési adó megállapításánál a KATA törvény azt mondja, hogy az egyszerűsített iparűzési adó szabályait lehet alkalmazni, így 2,5 millió forint után kell megfizetni az iparűzési adót. Tehát ha van egy cégnek egy székhelye és több telephelye, akkor mindenhol, a székhelyen és a telephelyeken is 2,5 millió forint után kell megfizetni az iparűzési adót. Az elszámolásban arányosítás nincs. Választható a tételes elszámolás is az egyszerűsítés szabályai alapján az iparűzési adó megfizetésére, ha 8 millió forintot nem éri el a kisadózónak a bevétele. Ilyenkor a bevétel 80%-a után fizeti meg az iparűzési adót. 4
Ha a tételest választja, mert a 8 millió forintot is meghaladja a bevétele, vagy pedig alacsonyabb a bevétele, mint a 2,5 millió forintos iparűzési adó alapjához mért bevétel, akkor ugyanúgy, mint az áfánál, tételes analitikát kell vezetnie, és a normál szabályok alapján kell az adóalapot meghatározni és az adót megfizetni. A választást a májusi iparűzési adó bevallásában kell közölni. Ha valaki belépett a katába mint egyéni vállalkozó, akkor egyszerűen lezárja az üzleti évét, beadja a bevallását, és az eszközei megmaradnak a nyilvántartásában. A KATA ideje alatt költséget nem számol el, így a nyilvántartásában szereplő eszközökre évente 20% értékcsökkenést számol ki, így fog az amortizáció minden évben az eszközeinél érvényesülni. Ha kilép a katából, akkor az eszközök nyilvántartásánál érvényesítheti a korábbi időszakokra az értékcsökkenést, amit nem számolhatott el. Egyéni vállalkozók és egyéni cégek szüneteltethetik a KATA alatt is a tevékenységüket. A szüneteltetési időszakra nem kell az 50 vagy 25 ezer forintokat megfizetni, de nem is számít bele a 6 millió forintba, tehát nem számít bele az összbevételébe. Az iparűzési adónál, ha szünetelteti a vállalkozás a tevékenységét, akkor erre az időszakra az éves szintre megállapított 2,5 millió forintot csökkentenie kell annak arányában, ahogyan a 6 millió forintot csökkentette, és arra vonatkozóan köteles a 2%- ot megfizetnie. Ha bevételi nyilvántartó kötelezettségű a katás vállalkozó, zárt nyilvántartást kell vezetnie. Ha bevételi nyilvántartó valaki, akkor a bevételnek a teljesítési ideje ténylegesen a megszerzés időpontja lesz. Tehát, ha kiad egy számlát, aminek az ellenértékét nem fogja megkapni, akkor a megszerzés időpontja nem érvényesül, de ha eltelik a bevallási időszak (1 év), és addig sincs kifizetve, akkor is kifizetettnek kell tekinteni. A 6 millió forintos határ kiszámításakor lesz ennek a szabálynak komoly jelentősége. 5
Ha összehasonlítjuk egy példában egy egyéni vállalkozó (szja hatálya alatt), egy társas vállalkozó (társasági adó hatálya alatt), egy evás és egy katás adózási helyzetét, akkor a következők szerint alakul: Ha a bevétel 5 millió forint, de az evás miatt áfával együtt kell ezt figyelembe venni, akkor 6.350.000 forinttal kell számolni. A felmerülő költségeket eva, KATA esetében nem számoljuk el, de nyilván kell tartani. Az szja vagy társasági adó alá tartozó főállás esetében bérköltségek is felmerülnek, amelynek vannak járulékai, szochoja, és osztalékot is lehet fizetni, így a tényleges nettó jövedelem majdnem eléri a kétmillió forintot. Az eva esetében a munkaviszonyosnál is meg kell fizetni a szochot, illetve 37% adót az eva után, így a nettó jövedelme kicsit kevesebb lesz, de majdnem eléri a kétmillió forintot. Katás esetében nincsenek a bérhez kapcsolódó járulékok, szocho sem, csak a 600.000 forint (50.000/hó), és az 5 millió forintból levonásra kerülnek a működéséből fennálló költségek, akkor majdnem 3 millió forint bevétellel lehet számolni. Ha a betéti társaságnak a beltagja kisadózó, a kültag munkaviszonyos, akkor a beltagnál megfizetik az 50 ezer forintot havonta, de a kültagnál a teljes munkabérhez kapcsolódó járulékos terheket meg kell fizetni. Az osztalék felvételénél a beltag esetében a kiadózó státusz kiváltja az osztalékadót, de a kültagét nem. Ha a kültag egyáltalán nem működik közre a betéti társaságban, akkor a beltag a főállású munkavégző, tehát ő a kisadózó, így megfizeti az éves 600 ezer forintot maga után. Amikor az év végén osztalékról rendelkeznek, a kisadózónak nem kell az osztalék után adót fizetnie, a kültagnak viszont meg kell fizetnie az osztalék utáni terheket. Ha a katás beteg lesz, akkor amelyik hónapban a táppénz elindul, abban a hónapban meg kell fizetni a katát. Ha például február 5-én megbetegszik és március 5-ére gyógyul meg, akkor február és március hónapokra is köteles a KATA-t megfizetni. Ha február 5-én beteg lesz, és április 5-re gyógyul meg, akkor február hónapban megfizeti a katát, márciusra nem. Meg kell nézni, hogy a betegség kezdete és a vége 6
között van-e harminc nap, tehát a februárból 23 nap, áprilisból 5 nap jön át, így nincs harminc nap, így áprilisra is meg kell fizetnie a katát. Ha február 5-én beteg lesz és április 10-én fog meggyógyulni, akkor februárra megfizeti a katát, márciusra nem. A betegség kezdete és vége között a kieső hónapot nem számolva megvan a harminc nap, így az utolsó hónapra nem kell a katát megfizetni. MIKROGAZDÁLKODÓI BESZÁMOLÓ A 398/2012. kormányrendelet egy mutatószámhoz köti a mikrogazdálkodói beszámoló formáját. Elsősorban adminisztratív tehercsökkentésről van szó. A rendelet meghatározza, hogy milyen formában kell a beszámolási kötelezettséget megtenni, kötött számlatükröt ad, amelyet lehet bővíteni, alábontva. Az Európai Unióban a 2012/6. irányelv mondta ki azt, hogy kedvező elbírálás alá kell tenni az unióban létrejövő, illetve működő vállalkozásokat abban a tekintetben, hogy minél kevesebb adminisztratív terhet viseljenek. Nem lehet eltérő üzleti év a beszámolóban, nem lehet devizában elkészíteni, nem lehet a mérleg fordulónapját a gazdasági évtől elválasztani, nincs szükség kiegészítő mellékletre. A beszámoló formát utólag lehet választani, nem kötelező, viszont azért kell előre tudni, hogy a vállalkozás választja-e, mert kötött a számlakeret, a mérleg és az eredménykimutatás. A mérlegfőösszegnél a 100 millió forintot, a nettó árbevételnél 200 millió forintot, a létszámnál a 10 főt nem haladja meg a mutatószám. Azok a cégek választhatják, amelyek könyvvizsgálatra nem kötelezettek, illetve ha két egymást követő évben a mérleg fordulónapján a mutatóértékeket nem lépték túl. 7
Alapítás, átszervezés, kísérleti fejlesztés aktivált értéke nem alkalmazható, tehát el kell költségként számolni az alapítás, átszervezés, kutatás-fejlesztés értékét. A negatív üzleti vagy cégérték nem mutatható ki. Az értékcsökkenésnél iránymutatást ad a rendelet, miszerint a bruttó érték alapján kell számolni az értékcsökkenést lineáris kulccsal. Nem lehet változtatni a társasági adótörvény szerinti kulcsokon, tehát a vállalkozások eddig a számviteli törvény szerint úgy határozták meg az értéket, ahogy szerették volna, és ez bekorlátozta az adóalapot csökkentő tételnél az adótörvény szerinti kulcs meghatározását, és így volt növelő-csökkentő tételként meghatározva az értékcsökkenés. Ha a társasági adótörvény szerinti adókulcsot alkalmazzuk, akkor nem lesz eltérés az adóalapot módosító tételek között. Az immateriális javak és tárgyi eszközök tervszerinti értékcsökkenésénél maradványértéket nem lehet képezni. Céltartalékot egy esetben, a jövőbeli költségekkel kapcsolatban lehet képezni, tehát nem lehet céltartalékot képezni, csak ha indokolt. Például, ha olyan terméket állítanak elő, amely garanciális. Továbbá megengedett a céltartalékképzés a különböző támogatásokhoz kapcsolódóan, de csak akkor, ha indokoltsága van, amit külön jelölni kell. Nem engedi meg a kormányrendelet, hogy értékhelyesbítést vagy értékelési tartalékkal szembeni felértékelést hajtson végre a beszámolási formát választó vállalkozás. Valós értéken történő értékelés nem alkalmazható, a vállalkozásoknál ez egyébként is csak minimális mértékben fordul elő. A kapcsolt vállalkozásoknál oda kell figyelni arra, hogy a beszámolóban van egy kiegészítő adat, ami arról szól, hogy a kapcsolt vállalkozások között milyen forgalom van, illetve ténylegesen van-e a piaci ártól eltérő forgalom vagy ügylet. Csak azokat az ügyleteket kell kiemelni, amelyekben eltérnek a szokásos piaci ártól. Beruházáshoz, vagyonértékű jogokhoz közvetlenül kapcsolódó devizakötelezettségeknek az eszköz üzembe helyezéséig terjedő időszakra elszámolt kapcsolódó tételeit az árfolyam-különbözeteket nem engedi a bekerülési érték részévé tenni. 8
A magyar határállomás és a külföldi rendeltetési hely közötti útszakaszra jutó szállítási és raktározási, valamint rakodási költségekkel nem lehet csökkenteni az export értékesítés árbevételét, azt el kell számolni igénybe vett szolgáltatásként, tehát csak a tényleges költséget lehet figyelembe venni. A beszámoló forinttól eltérő devizanemben nem készíthető, tehát a beszámoló csak magyar forintban készíthető el. Mikrogazdálkodónak számviteli politikát, és ennek részeként a szabályzatokat nem kell elkészíteni. Ez azért is lehetséges, mert a kormányrendelet nagyon részletesen szabályoz minden előírást és lehetőséget. A működésnél kettős könyvvitel vezetése kötelező, ugyanúgy, mint más vállalkozásoknál, csak sokkal egyszerűbben lehet ezt vezetni. Időbeli elhatárolás esetében, ha két üzleti évet érint a gazdasági esemény hatása, akkor abban az időszakban kell elszámolni és beállítani, amikor az ehhez kapcsolódó bizonylatokat kibocsátották. Ha több évet érint, akkor abban az időszakban kell elszámolni, amelyikhez kapcsolódik, tehát nem kell több évhez kapcsolni. A mikrogazdálkodó a rendeletben meghatározott esetekben számolhatja el az időbeli elhatárolást. Nem csak az árfolyam-különbözetek, hanem más költségek is kikerültek belőle, ilyen például a betanítási költség, amikor például egy új gépet vásárol a cég, és eddig a bekerülési érték részét képezte a dolgozó betanítása, és ennek a költsége is az aktiválásig rárakódott a gépre. Most már költségként vagy ráfordításként kell ezt figyelembe venni. Ide tartoznak a hitelhez kapcsolódó kamatok is. Eddig a bekerülési érték részét képezték a hitelhez kapcsolódó kamatok az aktiválásig. Egyik oldalon sem kerülhet bele már a fizetendő kamat, sem a beszámítható kamat. A bekerülési érték a ténylegesen vásárolt érték és a kapcsolódó költségek, amelyek ténylegesen magának a gépnek vagy a tárgyi eszköznek az értékét adják. A saját termelésű készleteket a még várhatóan felmerülő költségekkel és a kalkulált haszonnal csökkentett várható eladási áron kell állományba venni. 9
A behajthatatlan követelésnél meg kell győződni arról, hogy miért nem lehet behajtani, ha még nincs elévülési időn kívül, a számviteli törvény szerint. Például megszűnt a cég, csődeljárás van folyamatban ellene stb. A követelésnél arról is meg kell győződni, hogy jogos a követelés. Ha a követelés a 100 ezer forintot nem haladja meg, és a kintlévőség a 180 napot meghaladja, akkor mindenféle bizonyítás nélkül (bírói végzés stb.) le lehet írni behajthatatlan követelésként. Ha mégis befolyik, akkor egyéb bevételként kell figyelembe venni. Ha a vállalkozást jogelőd nélkül alapítják, akkor semmi eltérést nem mutat a számviteli törvény szabályaival, tehát ha bejegyzésig nem történik működés, akkor nem kell az előtársasági időszakról készíteni beszámolót. Amennyiben bármilyen működés tapasztalható a bejegyzés idejéig, akkor az előtársasági időszakról kell beszámolót készíteni. Ha befizetik a törzstőkét, vagy kifizetik az ügyvédet, esetleg egy tanácsadót fizetnek a cég megalapításához, ez még nem számít működésnek, de ha például felvesznek egy dolgozót a működéshez, akkor már szükség van a beszámoló elkészítésére. Ha a mikrogazdálkodónál osztalék-kifizetés történik, akkor köztes mérleget kell készíteni. Ugyanazok a szabályok vonatkoznak rá, mint a normál számvitelben leírtakra, tehát 6 havonta kell közbeeső mérleget készíteni, ha osztalékelőleget akarnak felvenni a társaság tagjai, vagy ha például hitelhez van rá szükség, akkor is hat havonta kell elkészíteni. A beszámolónak a mikrogazdálkodónak a vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetét kell tükröznie, a rendeletben meghatározott feltételek betartásával. A beszámoló egyes számú mellékletét a mérleg alkotja, amelyhez tartozik egy kiegészítő adatszolgáltatás, a kettes számú mellékletben az eredménykimutatás 10
szerepel, és végül a hármas számú melléklet megadja azt a számlatükröt, amelyre könyvelni kell. A számlatükör letölthető a Nemzetgazdasági Minisztérium honlapjáról a rendelettel együtt, alá lehet bontani, részletezni lehet, de eltérni nem lehet tőle. Aki mikrogazdálkodó akar lenni, annak nem kell sehová bejelentkeznie, csak majd utólag, hogy ezt választotta, de sok szabálynak kell megfelelnie az áttérés alapján. Azokat a meglévő tételeket, amelyek a mikrogazdálkodási beszámolóba nem kerülhetnek be, azokat kell a nyitás utáni rendezőtételeknél figyelembe venni. Alapítás, átszervezés aktivált értékét a könyv szerinti értékét egyéb ráfordításként el kell számolni, és az ehhez kapcsolódó lekötött tartalékot is fel kell oldani. A halasztott bevételek kivételével az időbeli elhatárolásokat is fel kell oldani, csak akkor maradhat időbeli elhatároláson, ha konkrétan a rendeletben megjelölt ok folyamán van elhatárolás. Ha van terven felüli értékcsökkenés vagy értékvesztés elszámolása, akkor azt vissza kell írni, tehát kikerül a könyvekből. Az értékhelyesbítést és az értékelési tartalékot összevezetve mindkét oldalt meg kell szüntetni. Valós értéken történő értékeléssel kapcsolatban, ha van összeg, akkor a különbözet megszüntetésére kerül a sor, az összevezetés alapján a könyvekből kikerül. A meglévő részesedéshez kapcsolódó üzleti vagy cégérték könyvszerinti értékét is ki kell vezetni azzal, hogy magát a részesedés könyv szerinti értékét kell módosítani, tehát a valós részesedést kell ténylegesen kimutatni. Az áttérés napjától már csak a rendeletben meghatározottak szerint lehet elszámolni a terv szerinti értékcsökkenést. Ha úgy dönt a vállalkozás, hogy mégsem szeretné a továbbiakban a mikrogazdálkodási beszámolást folytatni, mert például átlépett egy mutatószámot, akkor éves vagy egyszerűsített beszámoló elkészítésére lesz kötelezett, és nem kell megváltoztatni az elszámolásokat, tehát ilyen esetben a nyitás a zárás alapján történik, és csak utána lehet rendezni a tényleges elszámolásokat. 11
Ha nem az értékhatár miatt kerül ki a vállalkozás a mikrogazdálkodási beszámoló alól, akkor három évre szól a beszámoló elkészítési kötelezettsége. A mérleg kiegészítő adattartalommal kezdődik, tehát van egy beszámolási időszak megnevezése, a mérlegkészítés időpontja, illetve külön meg kell jelölni, hogy a kis értékű eszközök egyösszegű leírásánál alkalmazásra került-e az értékhatár (100 ezer forint alatt), a készletekről év közben vezetett-e nyilvántartást vagy sem, majd következnek a kapcsolt felekkel folytatott tárgyévi ügyletek, hogy melyek azok, amelyek jelentősen eltérnek a piaci viszonyoktól. A következő, hogy a mikrogazdálkodó a terven felüli értékcsökkenési szabályokat alkalmazza-e, a mikrogazdálkodási értékvesztési szabályokat a korábbiakban nem használt, és most, ha olyan esemény van, ami a rendeletben kivételként megjelenik, akkor ezt érvényesíteni kell-e vagy sem. A céltartaléknál is jelezni kell, hogy ha van olyan ügylet, amelyhez garancia kapcsolódik, akkor azt külön jelezni kell. A mérleg nem tér el jelentős mértékben, tehát befektetett eszközök, forgóeszközök középen vannak jelölve, az időbeli elhatárolások mindkét oldalon azért szerepelnek, mert ha a rendelet alapján mégis kellett időbeli elhatárolást tenni, akkor azt itt jelölni kell. Itt kerül ki az értékelési tartalék, de minden más egyébként a megszokott egyszerűsített beszámoló szerint megmaradt. Az eredménykimutatás tartalmánál sincs jelentős eltérés. 12