Amennyiben nincs mennyiségben és értékben vezetve a nyilvántartás, akkor kötelező az év végi fizikai leltározás.

Átírás

1 KÖNYVELŐI KLUB május MISKOLC Konzultáns: Horváth Józsefné okl. könyvvizsgáló, okl. nemzetközi áfa- és adóigazgatósági adószakértő, jogi szakokleveles közgazdász; költségvetési minősítésű könyvvizsgáló MÁJUS 31-ÉIG ESEDÉKES BEVALLÁS VÁLTOZÁSOK 2012.ÉVHEZ KÉPEST; GYAKORLATI PROBLÉMÁK, KÜLÖNÖS ESETEK, ADÓKÍMÉLŐ TANÁCSOK Ahhoz, hogy az adóbevallás rendben elkészüljön, először is a zárásokat kell megfelelően elkészíteni. Zárási feladatok A fizikai leltár, amelyet a készleteknél kell elvégezni, fontos része a zárásoknak ben a számviteli törvény módosítása értelmében nem kötelező fizikai leltárt készíteni annak, aki mennyiségben és értékben vezeti a könyveket. Tehát módosítani kellett a számviteli politikát, hogy három év áll rendelkezésre a fizikai leltár elvégzésére, ha mennyiségben és értékben is rendben vezetve vannak a könyvek. Amennyiben nincs mennyiségben és értékben vezetve a nyilvántartás, akkor kötelező az év végi fizikai leltározás. A leltárt nem kötelező december 31-én elvégezni, más időpontot is ki lehet jelölni, ami azért is fontos, mivel a módosításokhoz az is hozzátartozik, hogy a könyvelőnek jelen kell lennie a leltározásnál. Így akár szeptember 30-tól el lehet kezdeni a leltározást folyamatosan, és a változást utána össze lehet egyeztetni. Ha nem kell fizikai leltárt készíteni, egyeztetni akkor is kötelező. Az analitikának és a főkönyvnek egyeznie kell, amelyet le is kell bizonylatolni. Akik mennyiségben és értékben is vezetik a könyveiket, kötelesek fizikai leltárt készíteni, ha lopás, betörés, valamilyen bűncselekmény történik, illetve elemi kár éri a raktárt. Folyószámla egyeztetés esetében a kapcsolt vállalkozásoknál is ki kell küldeni az egyeztető leveleket, hiszen azokat a másik félnek is el kell ismernie. 1

2 Ha nem érkezik vissza az egyeztető levél, először is meg kell arról győződni, hogy a cég él-e még. Amennyiben felszámolás alatt áll, még akkor is érdemes lépéseket tenni: megpróbálni bekapcsolódni az eljárásba, hiszen lehet, hogy a cégnek van annyi vagyona, hogy a szóban forgó tartozást is rendezni tudja. Ha a követelés kisebb összegű, nem érdemes komolyabban utánajárni, mert például egy végrehajtó megbízása többe kerülne, mint maga a tartozás. Ekkor egy jegyzőkönyvet lehet készíteni, amelyben rögzítésre kerül, hogy a ráfordított idő és költség bizonyítva, számítással alátámasztva igazolja, hogy tényleg nem érné meg a cégnek az eljárás folytatása. A más cégekben lévő befektetések, részesedések esetében minden évben meg kell nézni, hogy mennyit ér ténylegesen az adott befektetés, amelyet írásban kell megkérni a másik cégtől, aki majd a saját mérlegéből tudja ezt az adatot megadni. Ahol nem befolyásos, hanem csak kisebb mértékű részesedésben van jelen egy másik cégben a vállalkozás, azokat is fontos nyomon követni, hiszen azoknak is mozoghat, változhat az értéke. Adófolyószámla egyeztetésekor eltérés adódhat, de a saját könyvelés vezetésekor könnyű ezt megkeresni és helyretenni. Ha viszont egy másik könyvelőtől kerül átvételre a vállalkozás könyvelési anyaga, akkor az elévülési időig kell visszamenni, ha eltérés jelentkezik. Az előtte lévő részek, ha még mindig nem egyeznek, akkor a 8-asba vagy 9-esbe le lehet könyvelni, mivel nem lehet tudni néha, hogy hány évre kellene visszamenőleg az eltérést rendezni. Ha viszont azt az utat választja a könyvelés átvételekor, hogy rááll az adófolyószámlára, és ahhoz igazítja az adatokat, akkor lehet, hogy rossz lesz ez a választás, hiszen az adóhivatal is tévedhet, így érdemes inkább visszamenőleg megkeresni az eltérések okait. Átvezetéskor is lehet eltérés az adófolyószámlán, ha elfelejtődik annak lekönyvelése, viszont ez egy éven belül, még év végén is korrigálható. Ha az adóhivatal tartozás címén leemeli a pénzt az adófolyószámláról, akkor is lehet eltérés, mivel általában egy összegben veszi le a tartozást, s utána szétszórja az egyes adónemekre. Amikor leemeli az adóhivatal, akkor érdemes egy technikai számlára tenni az összeget, és miután áttette az egyes adónemekre, annak megfelelően lekönyvelni. Ha december 31-ig volt egy leemelt összeg, amelyet nem lehet tudni, hogy hova fogják jóváírni, és a mérlegkészítés napjáig sem történik ez meg, akkor követelésként marad a könyvekben, és a következő évben lehet a helyére tenni az összeget. 2

3 Az ügyfélkapun keresztül évekre visszamenőleg le lehet kérni az adófolyószámla adatait, így könnyen vissza lehet nézni az egyes pénzmozgásokat. A kölcsönök utáni kamatok elszámolásánál lényeges, hogy ha magánszemély ad a társaságnak kölcsönt, akkor nem kötelező kamatot felszámolni. Ha társaság ad társaságnak, akkor viszont kötelező a kamat felszámolása. Ha mégsem számol fel a társaság kamatot, akkor is el kell a kamattal számolni, tehát le kell adóznia az összeget, hiába nem számolt fel kamatot. A jegybanki alapkamat plusz 5%-os pontos növekményt kell ilyenkor elszámolni, de ettől természetesen el lehet térni. A kapcsolt vállalkozásnál szokott más kamat előfordulni, de ilyenkor meg kell indokolni, hogy miért annyi a kamat meghatározása. A kölcsönöket is le kell egyeztetni, tudni kell, hogy ténylegesen a tagi kölcsönök élnek-e még, nem lett-e kifizetve, kifuttatva vagy elengedve. Gyakori eset, hogy tagi kölcsönből tőkét emelnek, vagy ha veszteséges a vállalkozás, akkor hogy a saját tőke helyére kerüljön leszállítják a jegyzett tőkét. Amikor tagi kölcsönből kerül a tőke megemelésre, vagy eredménytartalékból, s utána leszállításra kerül a tőke, akkor adófizetési kötelezettség lép be. Amikor például egymillió forintról 3 millió forintra fel lett emelve a jegyzett tőke, akkor sokan emelték eredménytartalékból. Most, hogy 500 ezer forint a társaságnak a jegyzett tőkéje, mint kötelező minimum, leszállítják, és elfelejtkeznek arról, hogy annak idején miből emelték fel a jegyzett tőkét. Ebben az esetben, ha egy cég felemelte a tőkéjét, az azt jelentette volna, hogy osztalékként le kellett volna adózni, és úgy betenni jegyzett tőkébe, amelyet igaz, hogy elengedték, de ha leszállítja, akkor abban a pillanatban meg kell fizetnie utána az adót, mintha osztalékként vette volna ki. A tagi kölcsön elengedése egyik forrása annak, hogy a jegyzett tőke, saját tőke a helyére kerüljön. Ilyenkor rendkívüli bevételként kell kezelni, amely után a társaságnak ajándékozási illetéket kell fizetnie. A társasági szerződésben szerepelnie kell a pótbefizetés teljesítési lehetőségének. A pótbefizetés a pénz befizetésével egyidejűleg jön létre. Akinek tagi kölcsöne van, vagyonosodási vizsgálatra számíthat, amely esetében, ha a forrást egyértelműen tudja igazolni, akkor könnyű helyzetben van. Amíg a pénzeszközök napi átlagos állományi eszközét kellett meghatározni, addig a hónap végén ki lehetett adni elszámolási előlegre vagy csak kölcsönbe, de ezt december elsejétől felszabadították, tehát nem kell külön figyelni, hogyan áll a pénztár ebből a szempontból. 3

4 Érdemes azonban csak januártól elkezdeni szabadon gazdálkodni, mivel ezzel egy esetleges ellenőrzésre adhat okot a vállalkozás. Elhatárolásokról akkor beszélünk, ha nem ugyanazt az évet érinti a költség vagy a bevétel, tehát nem a tárgyévet, hanem az előző időszakot. Támogatások esetében, ha működésre kapja a társaság, akkor több időszakot ölel fel, ezért a könyvekbe bekerül a 9-esre, és egyből el is kell határolni. A feloldásnál több eset is lehetséges. A szerződésektől is függ, de van, amikor úgy lehet feloldani, hogy a ténylegesen elköltött költség alapján, vagy a megvásárolt eszköz értékcsökkenése alapján. Ha az elköltött költséget kell fedezni a bevétellel, akkor egyszerű a helyzet, mert a költségek hozzárendelésével kerül feloldásra a bevétel. Ha értékcsökkenéshez kötött a feloldás, akkor meg kell nézni, hogy a támogatáshoz mekkora önerővel kellett rendelkezni. Ebben az esetben a megvásárolt bruttó érték után kell elszámolni az értékcsökkenést, amiben az önerő és a támogatás is benne van. A feloldásnál meg kell nézni, hogy milyen arányban van az önerő a támogatással, és az értékcsökkenésnek csak akkora részét lehet feloldani, amennyi a támogatáshoz kapcsolódik, hiszen az önerő részét nem kellett elhatárolni. A normál elhatárolások bérleti díj, rezsiköltség stb. folyamataival függnek össze, ezek a fizikailag ténylegesen felmerült évet érintik. Például, ha a novemberi áramszámlát januárban számlázzák ki, akkor biztos, hogy a 2012-es évhez kapcsolódik mérlegkészítésen belül, viszont áfa szempontjából a 2013-as évhez. Ha az elhatárolások bent ragadnak, mert például később érkezik meg egy számla, akkor csak önrevízióval lehet helyre tenni a könyvekben. Ha évközben vásárol például egy folyóiratot a társaság, júniustól júniusig, akkor nem kell megvárni a decembert, le lehet könyvelni a számlát előtte, és az elhatárolást még decemberben is át lehet könyvelni. A lényeg, hogy ne maradjon benne az egész év, ha nem érinti az egész évet. A zárási feladatoknál azt is meg kell vizsgálni, hogy van-e valamilyen helyesbítés az előző időszakokra vonatkozóan. A lényeges összegű hibák megszűntek, a jelentős hibát pedig nem akkor kell könyvelni és bemutatni, amikor feltárásra kerül, hanem év végén a beszámoló elkészítésekor. 4

5 Ha jelentős a hiba, akkor három oszlopos, ha nem jelentős, akkor le lehet könyvelni a tárgyévben, és itt be lehet mutatni az egészet. Zárási dokumentumok A nyilatkozatokat minden esetben nagyon lényeges az ügyvezetővel, tulajdonossal, a felelős személlyel áttekinteni és aláíratni, mindenre kiterjedően. Azért is nagyon fontos ez a lépés, mert az ügyfél el is felejthet egy bizonylatot, vásárlást vagy bevételt jelezni a könyvelőnek, így nem lehet helyes a zárás, eltérés lesz benne. Amikor a könyvelő a nyers beszámolót elkészítette, és átbeszélte az ügyféllel, akkor érdemes egy teljességi nyilatkozatot aláírattatni vele. Például kiderülhet, hogy van egy váltója, amelyről nem számolt be, vagy egy peres ügye, ami érintené a bevallást. A tagi kölcsönöknél általában el szokott felejtődni az, hogy a tagi kölcsön adásáról taggyűlési határozattal kell rendelkeznie a társaságnak. Ha a tagi kölcsönt nem csak egyszer, hanem folyamatosan folyósítják, akkor keretszerződést kell készíteni, és a teljesítéshez kapcsolni. A keretszerződéshez taggyűlési határozat szükséges, enélkül nem is fogadja el az adóhivatal azt, hogy a tagi kölcsön át lett adva. Más vállalattal történt szerződéseknél, például kompenzáció esetében, ugyanígy írásba kell foglalni, és tanúkkal aláíratni. A kompenzációs dokumentumokon három aláírásnak kell szerepelnie, az egyik fél, a másik fél és a könyvelő aláírásának. Kompenzáció esetében nem lehet azt megtenni, hogy ha például tartozik egy cég három számlával, amely értéke forint, a másik vállalkozás ennek a cégnek tartozik egy számlával, amely szintén forint, akkor nem lehet összevezetni. Ha van forint tartozás és forint követelés, akkor össze lehet vezetni. Ha van forint tartozás, és forint követelés, akkor hiába van másik számlája, a kettőt csak úgy lehet összevezetni, hogy a Ft-ot össze lehet vezetni, a fennmaradó forintot pedig ki kell fizetni. Nem lehet három számlát egy számlával kompenzálni. Önellenőrzéseknél fő szabály, hogy befejezésével kell a helyesbítő elszámolásokat elvégezni, és ebben az esetben azt kell meghatározni, hogy mikor kerül nyilvántartásba az önellenőrzés kezdete. A 15 napos határt már nem kell figyelni, viszont amikor a hiba feltárásra kerül, 5

6 akkor a lehető legrövidebb időn belül be kell fejezni az önellenőrzést. A helyesbítő elszámolásokat is azzal az időponttal kell elvégezni, amikor az önellenőrzés megtörténik. Ha egy hosszabb időszakot fed az önellenőrzés, például két-három évet, akkor előfordulhat, hogy ez idő alatt érkezik egy adóellenőrzés. Ilyenkor, ha látható, hogy a folyamatos munka elkezdődött az önellenőrzésnél, általában nem szoktak bírságot kiszabni rá. Ha az ellenőrzés a mérleg fordulónapját követően, de a mérlegkészítés időpontját megelőzően fejeződött be, akkor a megállapításokat az év végéhez kell kapcsolni. Annak megfelelően, hogy milyen egyenleget mutat az önellenőrzés, úgy kötelezettségként vagy követelésként kell elszámolni. Az elszámolás időpontja az adóhatósági határozat jogerőre emelkedésének az időpontja, de figyelembe kell venni, hogy a tárgyévhez kapcsolódóan, vagy nem ahhoz kapcsolódóan történik az adóellenőrzés. Ha tárgyévhez kapcsolódik, a határozat a fordulónap után, de a mérlegkészítés időpontjáig emelkedik jogerőre, akkor hozzákapcsolódik az év végéhez, tehát hozzá kell könyvelni a záráshoz. Ha a tárgyévhez kapcsolódóan a határozat a mérlegkészítés napjáig nem emelkedik jogerőre, akkor az előző időszakhoz, tehát az év végi záráshoz nem kell semmiféle könyvelést tenni, de meg kell nézni, hogyan alakulna abban az esetben, hogy ha jogerőre emelkedne, és ha veszteséget okoznak, akkor céltartalékot kell képezni. Ha az ellenőrzés a mérlegkészítés napjáig nem fejeződik be, akkor könyvelési tétel nincs, és nem kell céltartalékot képezni. Azokat a szerződéseket, amelyek befolyásolják a vagyon alakulását vagy az eredményt, mindenféleképpen át kell nézni. Például támogatási szerződések, alvállalkozási vagy beruházási szerződések, hitelek, lízingek stb. Pénzmosás elleni beazonosító nyilatkozat is lényeges. Az ügyfelekről nyilvántartást kell vezetni, a legegyszerűbb, ha egy formanyomtatványt készít a könyvelő a beazonosító adatokkal, például cégnév, tulajdonosok, részesedési arányuk stb. Az ellenőrzések miatt is nagyon fontos, hogy ezek a dokumentumok rendben legyenek. A nyilvántartásban azoknak a cégeknek is szerepelniük kell, akik az elévülési időn belül elkerültek a könyvelőtől. Ha valamilyen változás történik, azt a nyilvántartásban rögzíteni kell. Például ha változott a székhely, a tulajdonos neve stb. 6

7 Az ellenőrzés menete: - a revizorok elkérik ezt a nyilvántartást, - kikeresik belőle az érintetett, majd elkérik az anyagait. Ilyenkor érdemes egy átadás-átvételi bizonylatot aláíratni. Ha az anyagokat nem akarja odaadni a könyvelő, akkor elviszik a számítógépet. A pénzmosás elleni szabályzatra minden évben rá kell fűzni egy lapot a változásokról, illetve, ha nem változik semmi, azt kell rögzíteni. Eredménydöntés és osztalékdöntés előkészítésekor az ügyvezetővel érdemes leülni, a nyers mérleget átnézni együtt, s ennek alapján meghozni a döntést. Osztalékot mérleg szerinti eredményből és eredmény szerinti tartalékból is fel lehet venni. Ha mindkettőt igénybe kívánja venni, akkor a mérleg szerinti eredmény nulla lesz, mert teljes egészében ki kell venni, csak akkor lehet hozzájutni az eredménytartalékhoz. Ha mínusz az adózás előtti eredmény, akkor megmarad a mérlegszerinti eredmény is mínusznak, hiszen azt nem lehet kiütni, tehát nem lesz nulla a mérleg szerinti eredmény attól függetlenül, hogy felhasználja az eredmény szerinti tartalékot osztalékra. Az év végi értékeléseknél a saját tőkével kapcsolatban arra kell figyelni, hogy ha van értékelési tartalék, akkor ennek a párja az értékhelyesbítés. Ha egyszer volt értékhelyesbítés, azt minden évben értékeltetni kell. Ha a cég nem kötelezett könyvvizsgálatra, de van értékhelyesbítése, akkor minden évben az értékhelyesbítést könyvvizsgáltatni kell. Amikor fejlesztési tartalékot képez a könyvelő, sokszor előfordul, hogy elfelejtkezik annak a lekönyveléséről, mert már tudja az eredményt. Ezt lekötött tartalékba kell tenni, akkor is, ha az eredménytartalék mínuszba megy. A lekötött tartaléknak többféle jogcíme létezik, lehet kutatás-fejlesztés, alapítás, átszervezés, visszavásárolt saját részvény alapján, kisvállalkozói beruházási kedvezmény is, tehát a nyilvántartásban jogcímek szerint elkülönítve kell szerepelnie a lekötött tartalékoknak. 7

8 SZJA bevallás Léteznek olyan jövedelmek, amelyek után nem kell adózni, tehát nem kell bevallást készíteni, például nyugdíj, ösztöndíj után től új szabály, hogy, ha az internetes adás-vételből a bevétel nem haladja meg a forintot, akkor nem kell bevallást készíteni, viszont ha meghaladja, akkor összevonandó jövedelemként be kell vallani forint ingóságig nem kell adót fizetni, tehát az adó forintjáig nem kell adózni. Ez nem vonatkozik az internetes értékesítésre. Ingatlan értékesítésnél, ha nincs belőle jövedelem, akkor nem kell bevallani. Ettől függetlenül behívhatják az adózót ellenőrzésre, mivel a földhivatalnál ezt bejegyzik, majd lejelenti az adóhivatalnak, és ennek alapján megindulhat az ellenőrzés. Ha olyan kifizetés van, amely például kamatjövedelemnek minősül, és levonják belőle az adót, akkor nem kell bevallást tenni, ha nincs más jövedelme ezen kívül. Ha nemzetközi szerződés alapján viszonossági megállapodás áll fenn, akkor sem kell bevallást tenni. A viszonossági megállapodás azt jelenti, hogy a két ország között van egy megállapodás, amely szerint ha az egyik ország nem kéri az adót, akkor a másik állam sem kérheti be. Belföldi illetékességű magánszemély az egyszerűsített foglalkoztatás keretében szerzett jövedelemnél, ha a forintot nem lépi túl, akkor sem kell bevallást készíteni, és ugyanez vonatkozik az őstermelőkre, ha a forintot nem haladta meg a tevékenységéből származó bevétel. Pótlékmentes részletfizetésnél az első oldalon kell beikszelni azt, ha részletfizetést kér az adózó, amely forintig terjedhet. Ha egy alkalommal nem fizeti be a részletet, akkor a hátralévő összeget egyben kell megfizetnie. Nem önálló tevékenységből származó bérjövedelemhez tartozik például a hallgatói, külszolgálati, közfoglalkoztatási jogviszony, üzemanyag-megtakarítás és mindaz, ami nemzetközi egyezmény alapján Magyarországon keletkezett. Munkaviszonnyal kapcsolatos költségtérítésnél külföldi kiküldetés esetében a 15 és 45 eurós határ nem azt jelenti, hogy ennyit el kell számolni neki adómentesen, hanem azt, hogy 8

9 a napidíjának a 30%-a, de maximum 15 euró lesz a határ, tehát nem automatikusan ezt az összeget kell elszámolni. Önkéntes kölcsönös biztosító pénztár egyéb jövedelemnek minősül a kötelező várakozási időszak leteltét követően, ha nem nyugdíjszolgáltatásként kerül kifizetésre. A kötelező várakozási idő letelte évének, vagy az azt követő évben vesz fel az adózó olyan összeget, amely adókötelezettséggel terhelt, akkor 10-10%-kal csökken a jövedelmi szintje. Ha letelt a várakozási idő, amely például 10 év, akkor a 11. évben már nem kell alkalmazni a 10%-os szabályt. Az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárból szerzett egyéb jövedelem után 27%-os eho is terheli a jövedelmet. A családi kedvezmény az adóalapot nem csökkenti, amely mértéke nem változott, tehát egy gyermek után forintot, két gyermek után 2x forintot, három gyermek után forintot lehet érvényesíteni. Változás viszont 2012-ben, ha rokkant ellátásban részesül valaki, és a családhoz tartozik, akkor a családi köteléket érvényesíteni kell, tehát nem lehet idegennél érvényesíteni. Külföldön megkapott családi pótlék alapján is jogosult Magyarországon családi kedvezmény érvényesítésére az adózó, ha itt szerzett jövedelme van, és igazolja azt, hogy nem vette igénybe máshol ezt a kedvezményt. A magánszemély az Összefogás az Államadósság Ellen Alapba befizetett összege után is kaphat adóalap-csökkentő tételt, amelynek feltétele, hogy a bizonylat, amellyel ezt igazolni tudja, a rendelkezésére álljon. Abban az esetben, ha a magánszemély családi kedvezménnyel csökkentett jövedelemadó alapját, különadózó adó alapját, illetve az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás adóalapját vesszük, azt gyakorlatilag együttesen kell figyelembe venni, hogy a családi adóalapot kedvezménnyel csökkenteni kell, viszont amikor megállapításra kerül a jövedelem, akkor nem kell figyelembe venni, mert az csak az adó kiszámításához szükséges, az összjövedelem megállapításánál ezért nem kell figyelembe venni. A kedvezmény elszámolásához az 1-es lapnak a es sorait kell kitölteni. A kifutó kedvezmények közé tartozik például a lakáscélú hiteltörlesztés áthúzódó kedvezménye, amely december 31-ig érvényesíthető. A személyi kedvezmény, amely a minimálbér 5%-a lehet, kifutó kedvezményként jelenik meg, továbbá az őstermelői kedvezmény, amely forintig terjedhet, illetve a 9

10 halasztott tandíjkedvezmény és a halasztott felnőttképzés címén igénybe vehető kedvezmény is idetartozik. Ha az adóelőleg megállapítása és a végleges adó megállapítása között forint különbözet van, akkor 12%-os bírság terheli azt a személyt vagy szervezetet, aki a hibát elkövette. Tehát, ha rosszul nyilatkozott a dolgozó, és a munkáltató ennek megfelelően jól vonta le az adóelőlegét, akkor a dolgozónak kell a 12-%-ot megfizetni, és ezt jelölni kell a C lapon. Ha a munkáltató tévesztette el a levonást, a dolgozó jól nyilatkozott, akkor a munkáltatót terheli a 12%-os különbözeti adó megfizetése, amelyet költségként vagy ráfordításként fog elszámolni. Akkor nem kell a 12%-ot megfizetni, ha a dolgozó nem nyilatkozik arról év elején, hogy a családi kedvezményt igénybe akarja venni, és év végén mégis úgy dönt, hogy igénybe veszi. A főlapon jelölni kell a részletfizetési igényt, az Összefogás az Államadósság Ellen Alapba teljesített befizetést, termőföldből átminősített ingatlanértékesítés történt-e az adott évben. A magánnyugdíj-pénztári tagság megszűnése esetén az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárba átutalt összeg alapján lehet rendelkezni. Az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárba átutalt tagi kifizetés 20%-a, de legfeljebb forint, amit érvényesíteni lehet. Nem kell figyelembe venni a pénztártag társadalombiztosítási nyugdíjrendszerébe való visszalépése esetén a visszalépő tagi kifizetéseket. Elkülönülten adózó jövedelmek a 4-es lapon találhatóak. Az egyéni vállalkozások bevallását igaz, hogy már februárban be kellett vallani, de hozzá kapcsolódó veszteségeket ezen a lapon kell elszámolni, és ha kapcsolódik hozzá jövedelemadó-elszámolás, akkor figyelembe kell venni. A vagyonátruházásból származó jövedelemnél a visszavásárolt termőföld és a kárpótlással szerzett termőföld esetében szintén, az örökölt vagy ajándékozás keretében kapott termőföldnél azt az összeget kell figyelembe venni, amely az illetékfizetési kötelezettségnél meg lett állapítva. Nem számít ingatlanértékesítésnek a termőföldről szóló törvény értelmében meghatározott birtokösszevonás, és ez alapján történő földcsere sem. A0 termőföld esetén is bevétel és 10

11 kiadás különbözeteként számított összegét kell figyelembe venni, és ezt kell öt éven keresztül csökkenteni. Egyéb ingatlan esetén ez 15 évet jelent. Termőföldből átminősített ingatlan átruházásánál új szabály, hogy az extraprofit része az ügyletnek, 3x16%-kal adózik. Tehát először is meg kell nézni az átminősített földterületre fordított összeget, és mennyi a tényleges jövedelme rajta, majd a különbségnél azt is figyelembe kell venni, hogy hány napig volt a tulajdonában. A költségeket ezután be kell szorozni 0,03-mal és a napok számával, ez lesz a normál hozadék, amely 16%-kal adózik. A felette lévő rész 3x16%-kal adózik. Például, ha egy ingatlan 5 millió forintért lett értékesítve, amelyet előzőleg forintért vásárolt meg az adózó, és ráköltött forintot, akkor az összes költség egymillió forint, tehát a haszon négymillió forint. 450 napig állt a tulajdonában, tehát így jön ki a szokásos hozam forintra, amely 16%-ra adózik. A és az forint különbsége lesz az extra haszon, amely 48%-kal, tehát háromszor 16%-kal adózik. Fémhulladék kereskedeleméből származó jövedelem 25%-a jövedelem, ebből kell a kereskedőnek levonni az adót, bevallani és befizetni, és ennek alapján úgy fogja az adóbevallásába betenni, hogy gyakorlatilag csak a 25% lesz a jövedelme és adója. Külföldről származó különadózó jövedelmekkel kapcsolatban a 05-ös lapon kell számot adni, amely új sorként jelent meg, mert a külföldről származó forrásadós országokkal kapcsolatos jövedelmet kell figyelembe venni. Meg kell nevezni a jövedelmet, meg kell határozni, hogy mennyi volt a bruttó összeg, költséget számolt-e el, és mennyi a ténylegesen adóköteles jövedelem. Az EKHO szerinti adózást 8-as lapon kell levezetni. Munkaviszony mellett és egyéb megbízásos jogviszony mellett lehet ezt választani, elsődlegesen a művészek és sportolók kerültek be ebbe a körbe, és FEOR szám szerint kell meghatározni, hogy ezt tényleg igénybe tudják venni. A tőkejövedelmek közé tartozik a kamat, az értékpapír-kölcsönzés, csereügylet, osztalék, árfolyamnyereség, ellenőrzött tőkepiaci ügylet, tartós befektetés, vállalkozásból kivont jövedelem. Ezeket nem kell felbruttósítani. 16%-os adó és 14%-os kedvezményes eho tartozik hozzá. Ha nem vonják le az adót kamatjövedelemnél, akkor a magánszemélynek a kötelezettsége annak a bevallása, például értékpapírok vissza- vagy beváltása esetében. Ezeket a 05-ös lapon kell figyelembe venni. 11

12 Elsődlegesen a külföldről származó jövedelemnél kell foglalkozni vele, amikor a külföldi cég nem vette figyelembe az illetékesség szerinti megállapításokat a kamatjövedelemnél, tehát a magánszemélynek kell a bevallást megtennie, és az adót befizetnie. Magánszemélyektől vagy általában társaságoktól szerzett kamat személyi jövedelemadó rendszerében meghatározott kamatot nem kamatjövedelemnek, hanem egyéb jövedelemként kell figyelembe venni, és ezt nem az elkülönülten adózó jövedelmek között kell feltüntetni, hanem ez a kamat szerepel a pénzügyi műveletek kamatai között. Alacsony adókulcsú államból és ellenőrzött külföldi társaságtól szerzett jövedelmet sem kamatjövedelemként, hanem egyéb jövedelemként kell figyelembe venni. Osztalékból származó jövedelemnél a bevallás szempontjából meg kell nézni, hogy volt-e osztalékelőleg, vagy csak osztalék. Osztalékelőleget és annak adóját a kifizetés évéről szóló adóbevallásában tájékoztató adatként kell szerepeltetni, és amikor ténylegesen osztalékká válik, akkor kell a bevallásban ténylegesen osztalékként szerepeltetni. Ebből le kell vonni az osztalékelőleg alapján megfizetett adót, és csak a különbözetet kell megfizetni. Ha részben vagy egészben nem alakul át osztalékká, mert például kiderül, hogy mégsem volt meg az eredmény, hogy felvegyék az osztalékot vagy olyan osztalékfizetési korlát lép be, amely miatt nem lehet kifizetni, akkor annak az összegét a magánszemélynek vissza kell fizetni a társaság részére. Ebben az esetben az 53C lapjának 56. sorában bevallott, már megfizetett adó összege magasabb, amit most ténylegesen meg lehet állapítani, ezáltal visszajár a magánszemélynek az eddig levont adója. Amennyiben az osztalékelőleg részben vagy egészben nem alakul át osztalékká, akkor a különbözet után osztalékelőleget juttató társaságnak kamatkedvezményből származó jövedelmet kell megállapítani, és azután az adót saját kötelezettségként kell megfizetni. Ellenőrzött tőkepiaci ügyleteknél az ügylet befektetési szolgáltatóval vagy befektetési szolgáltató közreműködésével lezáródó ügyletek esetében mindegy, hogy az valutában, devizában vagy forintban történt, a fontos az, hogy a PSZÁF felügyeleti tevékenységét figyelembe kell venni. Lezárult ellenőrzött tőkepiaci ügyletnek csak azt lehet tekinteni, ahol már a pénzügyi elszámolás is megtörténik. Meghatározott külföldi államokban kötött ügyletek esetében szintén megfelelnek ezek a folyamatok az ellenőrzött tőkepiaci ügyletek fogalmának, és megadják a hatáskört annak az 12

13 államnak, ahol felmerült, de a feltételeket úgy kell meghozni, hogy az a magyar felügyeleti hatóság tudomására jusson, tehát nagyon fontos az információcsere. Az ellenőrzött tőkepiaci ügylet kedvező szabályait teljes mértékben alkalmazni lehet, és ebben az esetben is az igazolás az egyik legfontosabb dolog, tehát dokumentálva a bevalláshoz kell csatolni. Az ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó jövedelemnél nem külön-külön, hanem minden ügyletet összességében kell megvizsgálni, hogy nyereség vagy veszteség keletkezett-e. Amikor megállapításra kerül a nyereség vagy a veszteség, akkor lehet azt érvényesíteni. Három évet kell vizsgálni, és így lehet az adókiegyenlítést figyelembe venni. A saját nyilvántartások alapján kell megállapítani ezt az adókiegyenlítést. A 4-es lap 172-es sora ad lehetőséget az évek közötti adókiegyenlítés figyelembevételére. Adókiegyenlítés az adóbevallásban megfizetett adónként érvényesíthető, amely visszaigénylésre is jogosíthat. Az adókiegyenlítés számítása során a megelőző két év valamelyikében már érvényesített adókiegyenlítés csökkenti, és ezáltal alakítja annak összegét. Az adókiegyenlítést a 6-os lap 1-es lapján kell feltüntetni. Ha jogosult a személy adókiegyenlítésre, akkor azt a C lapon is meg kell jelölni. Külföldről származó jövedelmeknél meg kell nézni, hogy a két állam között van-e kettős adóztatás elkerüléséről szóló szerződés. Ha van, akkor tolerálják egymást az államok, tehát beszámítási vagy mentesítési lehetőséget biztosítanak. Ha nincs, akkor minden jövedelem hazánkban adózik. Az osztalékot 10-15% mértékig minden állam megadóztathatja. Magyarországon mentes az osztalék, ha külföldre kerül kifizetésre. A vállalkozásból kivont jövedelem és a kamatjövedelem esetében mindkét államnak lehetősége van megadóztatni, illetve beszámítani vagy mentesíteni ezt a jövedelmet. Árfolyamnyereséget, és az ezzel rokon más jövedelmeket is adóztatják a jövedelemforrás országában, ahol az ingatlanra kell különösen odafigyelni. Ahol az ingatlan megtalálható, ott kell az adót megfizetni, illetve a hozzá kapcsolódó értékpapírok árfolyamnyeresége után is. Magyarország szempontjából nagyon fontos, hogy van-e egyezmény vagy sem, mert az illetősség szempontjából lehet megállapítani az adófizetési kötelezettséget. A külföldi adó beszámítása következtében a magyarországi adó nem csökkenhet 5% alá. Nem tekinthető külföldön megfizetett adónak az az összeg, amely a magánszemély javára visszajár. Ha például valaki Németországban dolgozik és nem jelenti be, hogy magyar 13

14 illetékességű, és a magasabb adót vonják le, majd hazaérkezik és a levont adót beszámítja a magyar jövedelmébe, mivel ott többletfizetés volt, amely visszajár, az nem állítható be itthon a levont adók közé. Külföldről származó jövedelmek esetében az 5-ös lapot kell használni, és ezen a ténylegesen megszerzett jövedelmet kell feltüntetni, ami után Magyarországon a jövedelemadót meg kell fizetni. Külföldi pénznemben megszerzett jövedelmek esetében az MNB árfolyamát kell használni. Ha olyan külföldi pénznem van, amelyet az MNB nem jegyez, akkor ezt először euróra, majd euróról forintra kell átváltani. Fő szabály szerint a bevételnél a bevételszerzés időpontjában, a kiadásnál a teljesítés időpontjában irányadó árfolyamot kell használni a jövedelem kiszámítására. Értékpapíroknál az átruházáshoz kapcsolódó szerzési értéknél kell figyelembe venni. Az értékpapír tulajdonjogának a megszerzésénél a tényleges jóváírás napját, a pénzügyi eszközökhöz kapcsolódó ügyleteknél az ügylet teljesítésének időpontjában fennálló árfolyamot kell alkalmazni. Magánszemélynek nyilatkozni kell arról, hogy az adóév utolsó napján irányadó árfolyammal számolják át a jövedelmüket, vagy amikor a külföldi pénzt megvásárolták, illetve eladták, és a nevére szóló bizonylatot megkapta, az aznapi vagy attól legfeljebb 15 napi eltérés engedélyezett, illetve a bevételszerzés napját megelőző hónap, vagy a kiadás teljesítését megelőző hónap 15. napján érvényes árfolyamot lehet figyelembe venni. Külföldi pénznemben megszerzett kamatjövedelemből, osztalékból vagy osztalékelőlegből ugyanabban a devizában vagy valutában kell az adót megállapítani és levonni. A jövedelem megszerzésének időpontjához kapcsolódó árfolyammal kell forintra átszámolni. Például, ha kapott valaki ötezer euró osztalékot május 14-én, akkor a 14-ei árfolyamon kell ezt érvényesíteni. Ha belföldi személy egész évben külföldön dolgozik, és belföldről semmilyen jövedelme nem származik, és az adott külföldi állammal van kettős adóztatást elkerülő egyezmény, akkor bevallási kötelezettség nem áll fenn. Érdemes azonban magánszemélynek mégis beadni az adóbevallást, mert ha például hazajön, és szeretne egy hitelt felvenni, akkor a bevallásában szereplő tájékoztató jellegű adatok alapján nézik meg ennek a lehetőségét. Ha nem ad be semmiféle bevallást, akkor jövedelemigazolást nem tudnak a részére kiállítani. 14

15 Ha belföldi személy egész évben külföldön dolgozik, és belföldről semmilyen jövedelme nem származik, és az adott külföldi állammal nincs kettős adóztatást elkerülő egyezmény, akkor a külföldön szerzett jövedelmét itthon be kell vallani, és le kell adózni. Arra van lehetőség, hogy a külföldön megfizetett adót be lehessen számítani. Először is itt meg kell nézni, hogy mennyi a megfizetett adó 90%-a, vagy a belföldön, külföldön meglévő jövedelem aránya mekkora, és amelyik a több, azt kell megfizetni adóként. Társasági adó A társasági adóbevallásnak van egy előlapja, amelyen fel van sorolva több forma, hogy hová tartozik a társaság. Azért fontos, hogy ez megfelelően legyen kiválasztva, mert nem hoz fel minden lapot rossz választás esetén a bevallás. Adóalanyiságba lett besorolva az a felsőoktatási intézmény, amely az egyházhoz került, és amelyik az államhoz, nem adóalanya a társasági adónak. Az egyéni cég kettős könyvvitellel társasági adóalanyiságot eredményezett, tehát be kell adnia a bevallást. Az előlapon ki kell választani, hogy milyen kategóriába tartozik a társaság a 2005-ös besorolás alapján. Mikrogazdálkodónak minősül a 10 fő alatti létszámmal rendelkező vállalkozás, amelynek 2 millió euró alatti értékesítés nettó bevétele van, illetve a mérlegfőösszeget is figyelembe kell venni, továbbá azt, hogy az állam, az önkormányzat hány százalékban tulajdonos a cégben, mert a 25%-ot nem haladhatja meg ez a részesedés. Kisvállalkozásoknál 50 fő alatti létszámmal kell számolni, és az éves nettó árbevétel és a mérlegfőösszeg a 10 millió eurót nem haladhatja meg, illetve az állami részesedés a 25%-ot. A középvállalkozás 250 fő alatti létszám rendelkezik, az értékesítés nettó árbevételének és a mérlegfőösszegnek 43 millió euró alatt kell lennie, illetve figyelembe kell venni az állami részesedést. Az euró váltási árfolyamánál a december 31-ei árfolyamot kell használni, amely 291,29 az MNB december 28-ai árfolyama szerint, tehát ezt kell érvényesíteni. A vállalkozás besorolásánál azt is figyelembe kell venni, hogy két egymást követő évben milyen változások történtek. Például ha 2011-ben kisvállalkozó volt egy társaság, de közben nagyon lecsökkent az árbevétel, akkor most mikrovállalkozó lehetne, de nem lehet, mert 15

16 még nem járt le a két év. Akkor kell csak változtatni, ha két éven keresztül alatta vagy felette van a társaság az értékhatároknak. A társasági adó mértéke nem változott, maradt 500 millió forintig 10%, felette 19%. A jövedelemnyereség-minimum számítása mindenkinek kötelező akkor is, ha fizeti a társasági adót, és akkor is, ha veszteséges, és nem fizet társasági adót. A nyereségminimum kiszámítása alól kivételek a közhasznú szervezetek, de idetartoznak a szociális szövetkezetek, alapítványok, és az előtársasági időszak, amikor az okirat elkészítésétől a bejegyzésig még nincs működés. Ha van működés, akkor bevallási és számítási kötelezettség vonatkozik rájuk. A nyereségminimum vizsgálata úgy történik, hogy a társaság adózás előtti eredményét és az adóalapját vesszük, és amelyik a nagyobb, azt kell a törvényben meghatározott határ szerint venni, és ezt kell összehasonlítani a kiszámított társasági adóval. Nem kötelező megfizetni a nyereségminimumot, lehet erről egy nyilatkozatot tenni, amely szerint például azért veszteséges a társaság, mert egy beruházást hajtott végre, és majd a következő években fog helyrebillenni az egyensúly. A nyereségminimum számítása úgy történik, hogy az összes 9-es bevételekből le kell vonni az elábét és a közvetített szolgáltatást, majd az így megkapott korrigált egyenleg 2%-a után kell a 10 vagy 19%-ot kiszámolni. Csökkenti az összbevételt a jogelőtagnál vagy részvényesnél, ha kedvezményezett átalakulás jött létre, és ezáltal az adóévben elszámolt bevételt számolt el. A kedvezményezett részesedéscserénél és a kedvezményezett eszközátruházásnál is ugyanez a helyzet, ha árfolyamnyereség keletkezett. Növeli az összbevételt, ha nem jött létre a kedvezményezett átalakulással, eszközátruházással vagy részesedéscserével kapcsolatos ügylet. A közvetített szolgáltatás a nyereségminimumnál máshogyan van meghatározva, mint a Tao vagy Áfatörvényben. Azt kell megnézni, hogy a két partner közötti teljesítés hogyan történik. Csak abban az esetben lehet közvetített szolgáltatásként elszámolva, ha két partner között lett létrehozva a teljesítés. Például, ha az adott társaság köt egy szerződés egy partnerrel, de nem ő látja el a szolgáltatás, hanem megbíz egy alvállalkozót, és a partner nem tudja azt a személyt biztosítani, aki elvégzi a tevékenységet, ilyenkor nem minősül közvetített szolgáltatásnak, hanem egyéb szolgáltatás lesz, így a nyereségminimumnál nem csökkentheti az összbevételt. 16

17 Iparűzési szempontból azt kell megnézni, hogy a közvetített szolgáltatás szerződésen belül hogyan van meghatározva, és a szerződésen belüli meghatározott ténylegesen teljesítőt kell figyelembe venni ahhoz, hogy az iparűzési adónál érvényesíteni lehessen az alvállalkozói teljesítményt. Veszteségelhatárolásnál 2012-től új szabály, hogy az adóalap 50%-áig lehet csökkenteni a veszteség levonása nélkül meglévő adózás előtti eredményt. Amit nem lehet érvényesíteni, azt a következő években lehet elszámolni. A veszteségelhatárolásnál be kell írni az egyik rubrikába a teljes összeget, a másikba azt, amivel csökkenthető az adóalap, és a különbözet fog jövőre megjelenni adóalapot csökkentő lehetőségként. Mezőgazdasági ágazatokban két évre visszamenőleg meg lehet önrevíziózni annak, aki nem számolta el a veszteségét. Az adózás előtt eredmény 30%-át lehet visszamenőleg két évben érvényesíteni. Ha nem teszi meg a társaság, akkor elévül, és többet nem lehet megtenni. A korlát itt is az 50%, csak a visszamenőleges két évre lett a harminc százalék megállapítva. Az adózás előtti eredményt módosító tételeknél meghatározott korlátok vannak. Ha átalakulásról van szó, akkor a jogutód tovább tudja vinni a veszteséget, ha változatlan tevékenységgel, de minimum egy tevékenységgel továbbműködik, és legalább egy tagja a jogelődnek átkerül a jogutódhoz, illetve ebből bevétele is származik. A támogatásoknál azt kell nevesíteni és tisztázni, hogy visszafizetés kötelezettség nélküli, visszafizetési kötelezettséggel terhelt, véglegesen átadott pénzeszköz vagy térítés nélküli eszköz. Az ellenérték nélkül átvállalt kötelezettségnél az adózás előtti eredmény terhére elszámolt összeget kell figyelembe venni, tehát meg kell határozni, hogy el lehet-e számolni költségként, ráfordításként, vagy nem a vállalkozás érdekében felmerült költség és ráfordítás. Az adott és ráfordításként elszámolt támogatás akkor elismert költség, és nem kell megnövelni vele az adóalapot, ha rendelkezik a társaság egy olyan igazolással, amivel ténylegesen a ráfordítást is el lehet számolni, és az adót is lehet vele csökkenteni. Három ilyen támogatás létezik, a film-, előadó-művészeti- és látványcsapat-sportok támogatása. Kétszer lehet igénybe venni a kedvező támogatást, egyszer elismert költségként, másodszor pedig az adót lehet annak 70%-áig csökkenteni. Csak akkor számolható el, ha igazolással rendelkezik. Két oldalról érvényes az igazolási kötelezettség, először is aki kapja a támogatást, másodszor, aki adja a támogatást. 17

18 Aki filmgyártáshoz kapja, annak kötelezettsége, hogy a kulturális alaphoz beterjeszti a költségvetését és kéri pályázat útján, hogy szeretné a szponzorokat megnyerni, és ehhez kér meghatározott összegre igazolást. Az előadó-művészeti intézmények támogatásánál ugyanúgy be kell adnia az éves költségvetését a művészeti intézménynek, amely az elbírálás alapján meghatározott igazolást ad ki, amelyben meghatározza az intenzitási fokokat, hogy mire költheti az összeget. A látványcsapat-sportok támogatásánál akár a sportiskola, vagy más intézmény adhatja be a Nemzeti Sport Intézményhez, majd elkezd szponzorokat gyűjteni. A szponzorok feladata, hogy a vállalt összeget december 31-ig befizessék, és jelezzék nyolc napon belül az adóhatóságnak, hogy kinek, mennyit és milyen célra adtak támogatást. Mindkét félnek igazolnia kell, hogy nincs köztartozása. Ha a támogatási összeg, amelyet a szponzor kifizetett, a 70%-ba nem fér bele, akkor még három évig van lehetősége azt érvényesíteni. Ha magánszemély nyújt támogatást, akkor neki nincs nyilatkozattételi kötelezettsége, hiszen nem tudja elszámolni. Annak adható a támogatás, akinek nincs vesztesége, ezt már nem kell igazolni. De minimis támogatásnak minősül. A támogatás növeli az adóalapot, ha az adózó az adóévben nem adomány céljából, külföldi személynek vagy az üzletvezetés helye alapján külföldi illetékességűnek nyújtotta ezt az adományt vagy támogatást. Jogdíj bevételére jogosító immateriális javak elidegenítésével, illetve apportálásával kapcsolatban látható, hogy adóalap csökkentésénél a szellemi termékek, illetve vagyonértékű jogok közül minősülnek azok jogdíj bevételre jogosító immateriális javaknak, amelyeknél el lehet számolni, illetve szert lehet tenni jogdíjbevételre. Ha 2012-re immateriális jószágból származott bevétel, amely be lett jelentve az adóhatóságnak, majd utána ez eladásra vagy apportálásra került, és kikerült az eszközök közül, akkor nem kell az adóalapot növelni, ha ez az elszámolt ráfordítás, illetve az adóalapot növelő tétel különbözetet nem mutat. Csak a bevételt meghaladó résszel kell az adóalapot megnövelni. 18

19 Ha már korábban rendelkezett a társaság ilyen immateriális jószággal, és eladta vagy apportálásra került, akkor a nyereséget levonhatja az adóalapból, de ezzel kapcsolatban máris lekötött tartalékot kell képezni, és három éven belül jogdíjjal kapcsolatos immateriális jószágot kell beszerezni, és akkor nem kell az adóalapot növelni. A saját tevékenységi körben végzett kutatás-fejlesztés esetében csökkenteni kell a társasági adó alapot, ha saját dolgozóval, saját eszközzel lett a tevékenység elvégezve. Ha más dolgozóját vagy eszközét igénybe veszi a társaság, akkor adóalapot növelő tétel lesz. Alultőkésítésnél a kötelezettségek általánosságban meghaladják a saját tőke háromszorosát, és meg kell nézni, hogy a kötelezettségre jutó kamatnak az arányos része mennyi, ezzel kell megnövelni az adóalapot től változás, hogy a kamattal azonosan kell kezelni a mérlegben kimutatott kölcsönnek, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírnak vagy váltótartozásnak nem minősülő kötelezettségekhez kapcsolódó, és szokásos piaci ártól eltérő ár alkalmazása miatt csökkentett összeget. A kötelezettség adóévi napi átlagos állománya csökkenthető a mérlegben a befektetett pénzügyi eszközök és értékpapírok között kimutatott pénzügyi követeléseknek az adóévi napi átlagos állományának összegével, attól függetlenül, hogy ki lett-e fizetve vagy sem. Például, ha egy december 5-én teljesített áruszállítás miatt a mérlegben van egymillió forint követelés, akkor annak a napi átlagos állományát úgy kell kiszámolni, hogy az egymillió forintot el kell osztani az év napjainak a számával, és be kell szorozni az év hátralévő napjainak számával, tehát ebben az esetben forint, amellyel a kötelezettség napi átlagos állománya csökkenthető. Kifutó kedvezmény a bérköltségeknél a szoftverfejlesztők bére arányában történő adócsökkentés. Az adó 70%-áig érvényesíthető. Kedvezményezett átalakulásnál, amely szintén adóalapot módosító eljárás, úgy kell az eszközöket és forrásokat továbbvinni, mintha nem történt volna meg az átalakulás. Ha jogelődnél az átértékelési különbözet pozitív eredmény mutat, a különbözettel növelni kell az adóalapot. Adózás előtti eredményt csökkenteni kell a kapott jogdíj alapján az adóév adózás előtti eredmény javára elszámolt bevétel 50%-ával. Az adózónál a kapott osztalék és részesedés csökkenti az adózás előtti eredményt, tehát, ha a 9-esbe le lett könyvelve, akkor adóalapot csökkentő tételként kell figyelembe venni. 19

20 Az adóévben elszámolt bevételt is adóalapot csökkentőként kell figyelembe venni, feltéve, hogy az előző időszakban adóalapot növelő tételként szerepelt. A fejlesztési tartalék az egyik legkedveltebb adóspórolás a társasági adónál az adózás előtti eredmény 50%-ig, maximum 500 millió forintig lehet csökkenteni. Négy év alatt el kell költeni, és aki nem költötte el, annak a fő lapon be kell jelölni, hogy duplázza az adóját, ami azt jelenti, hogy azt az adót kell egyszer megfizetni, amikor megképezte a fejlesztési adót, és az azóta eltelt időszakra a késedelmi pótlékot. A december 31-én lekötött tartalékban lévő fejlesztési tartaléknak az évét kitolták hat évre, tehát ha ott volt a ban képzett fejlesztési tartalék, akkor az hat éves, től pedig visszaállt a négy éves időtartam. A műemlék, illetve egyedi védelem alatt álló épületre fordított felújítás költsége csökkenti az adózás előtti eredményt, abban az évben, amikor ténylegesen aktiválják az ingatlanra az értéknövelő beruházást. Értékcsökkenés elszámolása számviteli törvény szerint történik, és eszerint növeli az adózás előtti eredményt. Az adótörvény szerinti értékcsökkenést nem kell könyvelni, de adóalapot csökkentőként el lehet számolni. Adózás előtti eredményt növeli a behajthatatlan követelésnek nem minősülő, és adóévben elengedett követelés, kivéve, ha a követelést magánszemély engedi el, vagy olyan külföldi személy, illetve magánszemélynek nem minősülő belföldi magánszeméllyel szemben fennálló követelést engednek el, amely nem áll kapcsolt vállalkozásban. Adózás előtti eredményt csökkenti a forintról devizára, devizáról forintra vagy devizáról más devizára történő áttérés, ha az eredménytartalék csökkenéseként számítódik el átszámítási különbözetként. A fordítottja az adózás előtti eredményt növeli. Beruházási kedvezményt csak kis- és középvállalkozásoknak minősülő társaságok számolhatnak el, akik az év utolsó napján ennek minősülnek, csak új eszközökre, illetve a korábban még nem használatba vett eszközökre lehet érvényesíteni, ha ebben az évben aktiválásra kerül. A beruházás fogalma nem egyezik meg a számviteli törvény beruházás fogalmával, mert ide bekerült az immateriális jószág is. Általánosságban, amire nem lehet értékcsökkenést elszámolni, arra a beruházási kedvezmény nem vehető igénybe. Gyakorlatilag maximum 30 millió forint értékig vehető figyelembe az adózás előtti eredménynél adóalapot csökkentő tételként. 20

21 Néhány évvel ezelőtt megfelelő feltételek betartása mellett 10%-os társasági adót elszámolni, most már a 10%-hoz nem kell semmiféle feltételt teljesíteni, de amikor ez érvénybe lépett, akkor négy éves kötelezettség járult hozzá, és az, aki megspórolta a 9% társasági adót, annál még ezt kifutóként kell figyelembe venni, tehát adóalapot növelő tételként. De minimis támogatásnak minősül, így a három évet együtt kell vizsgálni. Adóalapot csökkentő tételként kell szerepeltetni az adóellenőrzés vagy önellenőrzés során megállapított, de nem jelentős összeget, amelyet adóévi bevételként vagy aktivált saját teljesítményként, illetve a ráfordítás csökkentéseként elszámolásra került. Az ellenőrzés során megállapított társasági adótöbblet összegét az adózás előtti eredmény terhére nem lehet bevételként elszámolni. Kis- és középvállalkozásoknál hitel és kölcsön fizetett kamatjára lehet adókedvezményt elszámolni 40%-ig, de maximum 6 millió forint értékben lehet érvényesíteni. Május 31-ére nemcsak beszámolót kell készíteni, hanem társasági adót is. Korábban 20.-ra esett az SZJA bevallás, és ezenkívül még a kettős könyvvitelt készítő evasoknak is bevallást kell készíteni. Az evas is számol költséget a kettős könyvvitelben, ugyanúgy kell könyvelni mindent, mint a normál kettős könyvvitelben. Adózás előtti eredménynél változik az adó megállapítása, mert össze kell adni a bevételeket, és ennek kell kiszámolni a 37%-át. Innentől kezdve minden ugyanaz, tehát ki kell írni az osztalékot, figyelemmel kell lenni az osztalékelőlegre, és erről bevallást kell tenni. A társasági adó bevallás helyett a 43-as bevallást egyszerűbb használni ebben az esetben. Negyedévente be kell írni, hogy mennyi eva adó fizetési kötelezettség van, és nem azt kell beírni, ami befizetésre került, hanem azt, amennyi ténylegesen az adófizetési kötelezettség. A társasági adót is a 461-re és a 891-re kell könyvelni, tartozik a 891, követel a 461. Az eva adót alá kell bontani, 8911-re és 4611-re. Akik eva-ból átléptek társasági adóba, vagy kataba, kivaba, mivel eddig is kettős könyvvitelt vezettek, így nincs különösebb áttérési szabályuk. A katasok esetében bevételi nyilvántartást kell vezetni, tehát lezárják a kettős könyvvitelt, és bevételi nyilvántartással folytatják. Ha például a kata megszűnik május 31-ével, akkor a bevételi nyilvántartással elszámol, majd hozzákombinálják a decemberi mérleg, és máris kettős könyvvitelben folytatják tovább. 21

22 Iparűzési adónál is május 31. a határidő től lesz nagyobb változás. Be kell jelölni viszont, hogy a következő évben hogyan kívánja az iparűzési adót bevallani es szabály, hogy ha a székhelyen nem végez tevékenységet a társaság, akkor is kell a székhely szerint is iparűzési adót fizetni. Ha külföldön is van telephelye, akkor a megosztásnál figyelembe kell venni a külföldi telephely bevételét is, meg kell osztani bevételarányosan, ráfordításarányosan, eszközarányosan az adót, de a külföldi telephelyre jutó adót nem kell megfizetni. Ha például van öt település, és kettőnél nincs iparűzési adó, akkor is ki kell számolni, meg kell osztani oda is, csak azt az adót nem kell megfizetni. Meg kell határozni, hogy a befizetett iparűzési adó egy részét mire fordíthatják, amely önkormányzatonként, településenként eltérő lehet. A következő évi előleg meghatározása is feladat, tehát március 15-én ki lett fizetve az előleg, és nyilatkozni kell, hogy mennyi a szeptember 15-én fizetendő adóelőleg, tehát az éves szintre kiszámított adóból le kell vonni a márciusban megfizetett adót, és a különbözetet kell beírni. A következő évi előleg viszont az éves szintre kiszámított adó, amit most kell a bevallásban beadni, azt a könyvelő megfelezi és annak az ötven százaléka kerül oda. Az élelmiszerlánc-felügyeleti díj bevallása is május 31. Július 31-ig kell a felügyeleti díj egyik felét befizetni, a másik felét pedig január 31-ig. A bevallási időszakra vonatkozóan ki kell választani a bevallást. Meghatalmazás esetében nem kötelező újra a meghatalmazást elkészíteni, csak akkor, ha ebben változás történik. Ilyenkor először a régit ki kell törölni, és ezután lehet az újat felvinni. A civil szervezeteknek évről beszámolót, bevallást kötelező beadni. A civil.info.hu weboldalról le lehet tölteni a nyomtatványokat java használatával. Kitöltve ki kell nyomtatni, és postán feladni, elektronikusan még idén nem lehet beadni. 22