12528/19 af/anp/eo 1 TREE.1.A

Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2019. szeptember 27. (OR. en) 12528/19 FELJEGYZÉS Küldi: Címzett: a Tanács Főtitkársága a Tanács Előző dok. sz.: 12308/19 Tárgy: CLIMA 258 ENV 805 ONU 99 DEVGEN 182 ECOFIN 835 ENER 444 FORETS 38 MAR 143 AVIATION 187 Tervezet A Tanács következtetései az Egyesült Nemzetek Éghajlatváltozási Keretegyezménye (UNFCCC) összefüggésében sorra kerülő találkozók (Santiago de Chile, 2019. december 2 13.) előkészítéséről Elfogadás 1. Az ENSZ éghajlatváltozási konferenciája (COP21) 2015. december 12-én elfogadta a Párizsi Megállapodást. A megállapodás 2016. november 4-én lépett hatályba. Azt a célt tűzte ki, hogy a globális átlaghőmérséklet emelkedését az iparosodást megelőző szinthez képest jóval 2 C alatt kell tartani, és erőfeszítéseket kell tenni annak 1,5 C-ra való korlátozása érdekében, ugyanakkor törekedni kell arra, hogy a felek jobban tudjanak alkalmazkodni az éghajlatváltozás kedvezőtlen hatásaihoz, és a finanszírozás összhangban legyen az alacsony üvegházhatásúgáz-kibocsátás és az éghajlatváltozás hatásaival szemben reziliens fejlődés célkitűzésével. 12528/19 af/anp/eo 1 TREE.1.A HU

2. Ezenfelül a COP21 kezdeményezte a Párizsi Megállapodás munkaprogramjának elkészítését is, amely a megállapodásban foglalt célitűzések megvalósításához szükséges döntéseket tartalmazza. A munkaprogramot a 2018. decemberi katowicei éghajlatváltozási konferencián (COP24) lényegében véglegesítették a katowicei szabálykönyv elfogadásával, amely a megállapodás gyakorlati működését részletező eljárásokat és szabályokat állapít meg. Ugyanekkor az a döntés született, hogy folytatódnak a megbeszélések a megállapodás 6. cikke szerinti önkéntes együttműködés szabályai tekintetében; ez a rendelkezés lehetővé teszi a felek számára, hogy együttműködjenek a kibocsátáscsökkentés terén tett nemzetileg meghatározott hozzájárulások végrehajtása terén. A 6. cikket illetően a bonni éghajlatváltozási konferencián (2019. június) a tudományos és technológiai tanácsadó kisegítő testület keretében sikerült előrelépni. 3. A Santiago de Chilében tartandó, 2019. december 2 13-i éghajlatváltozási konferenciára (COP25) készülve az elnökség elkészítette a Tanács következtetéseinek tervezetét 1, amely részletesebben tárgyalja az uniós álláspont fő elemeit, kiemelt hangsúlyt helyezve az éghajlatpolitikai fellépés sürgősségére és előmozdítására, valamint a COP25 konferencia prioritásaira. 4. Az Állandó Képviselők Bizottságának 2019. szeptember 25-i ülését követően az elnökség elkészítette a fent említett következtetések módosított tervezetét, amely e feljegyzés mellékletében található. 5. A lezáratlan kérdés a 11. ponttal és a 2020-ban benyújtandó uniós nemzetileg meghatározott hozzájárulásra való hivatkozás módjával kapcsolatos, mégpedig azt illetően, hogy annak összhangban kell-e állnia az IPCC 1,5 C-os jelentésével, tehát a jelenleginél ambiciózusabbnak kell-e lennie. Számos delegáció úgy véli, hogy az Uniónak jeleznie kell: készen áll növelni a nemzetileg meghatározott hozzájárulását, míg más delegációk szerint az EU-nak nem kellene határozottan állást foglalnia arról, hogy 2020-ban a nemzetileg meghatározott hozzájárulás értékét csupán közölni vagy módosítani fogja. 6. Felkérjük a (Környezetvédelmi) Tanácsot, hogy a 2019. október 4-i ülésén rendezze e lezáratlan kérdést, és fogadja el a tanácsi következtetéseket. 1 A Tanács (ECOFIN) 2019. november 8-án várhatóan külön következtetéseket fogad el az éghajlatváltozás elleni küzdelem finanszírozásáról. 12528/19 af/anp/eo 2 TREE.1.A HU

MELLÉKLET Az Egyesült Nemzetek Éghajlatváltozási Keretegyezménye (UNFCCC) összefüggésében sorra kerülő találkozók (Santiago de Chile, Chile, 2019. december 2 13.) előkészítése AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA - Tervezet A Tanács következtetései - A HATÁROZOTTABB GLOBÁLIS FELLÉPÉS SÜRGETŐ SZÜKSÉGESSÉGE 1. HANGSÚLYOZZA, hogy az éghajlatváltozás kivétel nélkül minden országra nézve közvetlen egzisztenciális veszélyt jelent; Annak ellenére, hogy a világ számos alkalommal megtapasztalhatta már az éghajlatváltozás pusztító hatásait, globális szinten még mindig nem elégséges az éghajlat-politikai fellépés; NYOMATÉKOSÍTJA, hogy minden eddiginél sürgetőbbé vált az, hogy fokozzuk a globális erőfeszítéseket, és KIEMELI egyrészt azt, hogy a biztonságos, klímasemleges, az éghajlatváltozás hatásaival szemben reziliens és fenntartható gazdaságokra és társadalmakra való globális átállás számos lehetőséget és előnyt rejt magában, másrészt pedig azt, hogy a 2030-ig tartó időszakra szóló menetrend és a Párizsi Megállapodás végrehajtása szorosan összefügg; 2. ÜDVÖZLI az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC, a továbbiakban: a testület) idén közreadott három jelentését (Éghajlatváltozás és szárazföldek: az IPCC különjelentése az éghajlatváltozásról, az elsivatagosodásról, a talajromlásról, a fenntartható földgazdálkodásról, az élelmezésbiztonságról és a szárazföldi ökoszisztémák üvegházhatásúgáz-forgalmáról; Különjelentés az óceánokról és a krioszféráról az éghajlatváltozás összefüggésében, és Jelentés az üvegházhatást okozó gázok nemzeti jegyzékére vonatkozó 2006. évi IPCCiránymutatások 2019. évi átdolgozásáról); ELISMERÉSSEL ADÓZIK azért a munkáért, amelyet a testület végzett az éghajlatváltozással, valamint annak a környezetre és a társadalomra gyakorolt hatásaival kapcsolatban rendelkezésre álló legjobb tudományos ismeretek összegyűjtése és elemzése terén; ARRA ÖSZTÖNZI a testületet, hogy folytassa munkáját, amely átfogó, objektív és átlátható megközelítésen alapul, és amelynek köszönhetően a testület az éghajlatváltozást kutató tudományok terén a leginkább mérvadó szervezet; 12528/19 af/anp/eo 3

3. MÉLY AGGODALOMMAL VESZI TUDOMÁSUL a testület tudományos megállapításait, amelyek alátámasztják, hogy a fenntartható fejlődés és a szegénység felszámolását célzó erőfeszítések összefüggésében rendkívüli sürgősséggel meg kell erősíteni az éghajlatváltozásra adott globális válaszintézkedéseket; MEGÁLLAPÍTJA, hogy az éghajlatváltozás, a biológiai sokféleség csökkenése, a talaj és az óceánok állapotának romlása és az elsivatagosodás szorosan összefügg, és az egyezmények közötti szorosabb együttműködést és szinergiákat SÜRGET; HANGSÚLYOZZA, hogy a globális fellépés fokozása érdekében minden ágazatban csökkenteni kell a kibocsátást ahhoz, hogy korlátozzuk a globális felmelegedést, továbbá csökkentsük az éghajlatváltozással járó veszélyeket és negatív következményeket; 4. MÉLY AGGODALMÁNAK AD HANGOT amiatt az egyre növekvő, pusztító hatás miatt, amelyet az éghajlatváltozás gyakorol bolygónk biológiai sokféleségére, vízforrásaira és ökoszisztémáira, a futótüzek hatásait is ideértve; e tekintetben ÜDVÖZLI a biológiai sokféleséggel és az ökoszisztéma-szolgáltatásokkal foglalkozó kormányközi tudománypolitikai platformnak a biológiai sokféleséggel és az ökoszisztéma-szolgáltatásokkal kapcsolatos globális értékelő jelentését; AGGODALOMMAL ÁLLAPÍTJA MEG, hogy az Északi-sarkvidék hőmérséklete a globális átlagos ráta több mint kétszeresével emelkedik, ami máris komoly globális, regionális és helyi következményekhez vezet; 5. TOVÁBBRA IS MÉLY AGGODALOMMAL TÖLTI EL, hogy az ENSZ jelentéseiben megerősítést nyert: a részes felek által benyújtott nemzetileg meghatározott hozzájárulások és az üvegházhatást okozó gázok jelenlegi kibocsátás-csökkentési pályái kollektíven messze elmaradnak attól, ami a Párizsi Megállapodás hosszú távú céljainak eléréséhez szükséges; TISZTÁBAN VAN AZZAL, hogy a civil társadalom és a polgárok, különösképpen a fiatalok határozottabb, nagyratörőbb, a jövő nemzedékeinek szempontjait előtérbe helyező fellépést sürgetnek; HANGSÚLYOZZA, hogy valamennyi félnek és különösen a legnagyobb kibocsátóknak fokozniuk kell az erőfeszítéseket és az éghajlat-politikai fellépést, miközben meg kell erősíteniük az élelmezésbiztonságot, a fenntartható fejlődést és a szegénység felszámolását, a biológiai sokféleség védelmét, valamennyi ökoszisztéma integritását, a nemek közötti egyenlőséget és a nők szerepvállalását, az emberi jogok tiszteletben tartását, az őslakos népek és a helyi közösségek jogainak tiszteletben tartását; HANGSÚLYOZZA, hogy az eredményes és hatékony éghajlat-politikai fellépés egyik záloga a nemek közötti egyenlőséget szem előtt tartó tervezés és végrehajtás; 12528/19 af/anp/eo 4

6. EMLÉKEZTET az Európai Tanács éghajlatváltozásról szóló 2019. június 20-i következtetéseire, és ISMÉTELTEN FELHÍVJA A FIGYELMET a globális éghajlat-politikai fellépés megerősítésének fontosságára; EMLÉKEZTET továbbá a Tanácsnak a klímadiplomáciáról szóló 2019. február 18-i következtetéseire, és ÚJÓLAG RÁMUTAT ARRA, hogy az éghajlatváltozás megsokszorozza a fennálló veszélyeket, és önmagában is egyre nagyobb, világszerte súlyos következményekkel járó fenyegetést jelent a békére és a biztonságra nézve; HATÁROZOTABB FELLÉPÉS, NAGYOBB AMBÍCIÓ 7. ÜDVÖZLI az ENSZ 2019. évi éghajlat-politikai csúcstalálkozóján az ambíciók, a fellépés és a szolidaritás tekintetében született eredményeket, amelyek bizonyították: megvan a politikai akarat arra, hogy a Párizsi Megállapodással összhangban fokozzuk a kollektív fellépést, többek között továbbra is törekedve arra, hogy a hőmérséklet-emelkedés ne haladja meg az iparosodás előtti szinthez viszonyítva az 1,5 C-ot. A csúcstalálkozón világossá vált továbbá, hogy a kormányoknak, csakúgy mint a nem állami szereplőknek, más releváns multilaterális folyamatok keretében is átalakító erejű intézkedéseket kell hozniuk; 8. ARRA BUZDÍT minden olyan részes felet, amely még nem erősítette meg a dohai módosítást, hogy ezt a lehető leghamarabb tegye meg annak érdekében, hogy a dokumentum haladéktalanul hatályba léphessen; NYOMATÉKOSÍTJA, hogy az EU és tagállamai már 2013. január 1-jén megkezdték a Kiotói Jegyzőkönyv második kötelezettségvállalási időszaka szerinti, 2020-ig szóló kötelezettségvállalásaik végrehajtását; KIEMELI, hogy az EU továbbra is sikeresen függetleníti gazdasági növekedését a kibocsátásaitól 1990 és 2017 között az EU gazdasága 58 %-kal nőtt, míg a teljes üvegházhatásúgáz-kibocsátás 22 %-kal csökkent; RÁMUTAT arra is, hogy az EU és tagállamai ennélfogva túl fogják teljesíteni a 20 %-os ÜHG-kibocsátáscsökkentésre vonatkozóan 2020-ra belsőleg kitűzött célt, mégpedig a 2020-ig tartó időszakra szóló uniós energiaügyi és éghajlatváltozási csomag keretében meglévő szakpolitikák alkalmazásával; 9. KIEMELI, hogy az EU 2014-ben kötelezettséget vállalt arra, hogy a Párizsi Megállapodáshoz való hozzájárulásaként 2030-ig az 1990-es szintekhez képest legalább 40 %-kal csökkenti az üvegházhatású gázok kibocsátását; Az EU ezzel világviszonylatban az első olyan meghatározó gazdaság, amely vezető szerepet vállal a zöld gazdaságra való áttérésben, és amely elöljár a Párizsi Megállapodás végrehajtásában azzal, hogy már most nagyratörő, kötelező erejű jogszabályi kerettel rendelkezik kötelezettségvállalásainak teljesítése céljából; 12528/19 af/anp/eo 5

10. HANGSÚLYOZZA, hogy az EU azt tűzte ki célul, hogy egy megbízható irányítási rendszer segítségével 2030-ra energiafelhasználásának legalább 32 %-a megújuló energiaforrásokból származzon, energiahatékonysága pedig legalább 32,5 %-kal növekedjen; RÁMUTAT ARRA, hogy amennyiben e célok teljesülnek, az a korábban becsültnél nagyobb csökkenést eredményez az üvegházhatású gázok kibocsátásában; valamint EMLÉKEZTET ARRA, hogy az EU és tagállamai számba fogják venni ezeket a további erőfeszítéseket és a többi releváns ágazatspecifikus intézkedést is; 11. [HANGSÚLYOZZA, hogy az EU a Párizsban elfogadott megállapodás értelmében 2020-ban [naprakésszé teszi] [vagy közli] [felülvizsgálja] [és növeli] a nemzetileg meghatározott hozzájárulását oly módon, hogy az a jelenleginél ambiciózusabb legyen és tükrözze az EU lehető legnagyratörőbb céljait, a további szükséges kollektív erőfeszítésekre és a részes felek által tett intézkedésekre figyelemmel, a Párizsi Megállapodás hosszú távú céljaival [és a testület 1,5 C-ra vonatkozó különjelentésével] összhangban, továbbá azzal a céllal, hogy fokozza nemzetileg meghatározott hozzájárulása egyértelműségét, átláthatóságát és érthetőségét;] 12. ÖSZTÖNÖZ minden olyan országot, amely még nem erősítette meg a Párizsi Megállapodást, hogy ezt a lehető leghamarabb tegye meg; FELHÍV minden felet arra, hogy a Párizsi Megállapodásnak megfelelően frissítse nemzetileg meghatározott hozzájárulásait, és fokozza azok egyértelműségét, átláthatóságát és érthetőségét; 13. HANGSÚLYOZZA, hogy az Európai Bizottság Tiszta bolygót mindenkinek: Európai hosszú távú stratégiai jövőkép egy virágzó, modern, versenyképes és klímasemleges gazdaságról című közleménye és a klímasemleges európai gazdaság 2050-re történő elérését célzó javaslat alapján az EU-ban jelenleg folynak a megbeszélések arról, hogy miként valósítható meg a klímasemlegesség; HANGSÚLYOZZA, hogy uniós szinten és a tagállamokban is fontos széles körű, inkluzív és mindenre kiterjedő társadalmi vitát folytatni, ideértve az olyan kérdések mélyreható vizsgálatát is, mint a méltányos átmenet; 12528/19 af/anp/eo 6

14. EMLÉKEZTET ARRA, hogy korábban az Európai Tanács felkérte 2 a Tanácsot és a Bizottságot: folytassák a bevezetendő feltételekkel, az ösztönzőkkel és a megvalósítandó támogató keretrendszerrel kapcsolatos munkát annak érdekében, hogy a Párizsi Megállapodással összhangban biztosítható legyen a klímasemleges EU felé való átmenet, valamint megállapítja, hogy a tagállamok túlnyomó többsége szerint a klímasemlegességet 2050-re meg kell valósítani; továbbá MEGÁLLAPÍTJA, hogy több tagállam már meg is határozott az e cél eléréséhez szükséges nemzeti célértékeket; VÁRAKOZÁSSAL TEKINT az elé, hogy az Európai Tanács 2019 végéig véglegesítse iránymutatásait az EU klímasemlegességre vonatkozó jövőképéről azzal a céllal, hogy az EU 2020 elején elfogadhassa, majd benyújthassa hosszú távú stratégiáját az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye Feleinek Konferenciája számára; FELSZÓLÍTJA a Párizsi Megállapodás többi részes felét is, hogy 2020-ig nyújtsák be a Párizsi Megállapodás hosszú távú céljaival összhangban lévő hosszú távú stratégiáikat; 15. HANGSÚLYOZZA, hogy az EU azzal, hogy 2018-ban 74,4 milliárd EUR-t fordított fejlesztési támogatásra, világszinten a legtöbb fejlesztési segélyt nyújtja, és a világon a legnagyobb mértékben támogatja a klímafinanszírozást is: az EU és tagállamai általi hozzájárulás amely meghaladja a klímafinanszírozáshoz világszinten nyújtott köztámogatás 40 %-át több mint a kétszeresére nőtt 2013 óta, és összege évente 20 milliárd EUR felett van; NYOMATÉKOSÍTJA, hogy az EU és tagállamai továbbra is eltökéltek amellett, hogy fokozzák a klímavédelemre rendelkezésre álló nemzetközi források mozgósítását, mégpedig a fejlett országok által kitűzött, 2025-ig kiterjesztett azon közös cél megvalósításának részeként, hogy 2020-ig a források, eszközök és csatornák széles körének bevonásával évente együttesen 100 milliárd USD összeget mozgósítsanak a fejlődő országok számára mérséklési és alkalmazkodási célokra, feltéve hogy észszerű mérséklési intézkedésekről van szó és biztosított a végrehajtás átláthatósága; KIEMELI, hogy a hozzájárulók szélesebb körének kell részt vennie ezekben az intézkedésekben; HANGSÚLYOZZA a Zöld Klíma Alap sikeres feltöltésének a fontosságát; VÁRAKOZÁSSAL TEKINT az elé, hogy a multilaterális fejlesztési bankok további előrelépést tegyenek tevékenységeiknek a Párizsi Megállapodással való összehangolása terén; ISMÉTELTEN HANGSÚLYOZZA, hogy a klímasemleges és az éghajlatváltozás hatásaival szemben reziliens globális gazdaság felé történő elmozduláshoz nélkülözhetetlen a magánforrásokból származó klímafinanszírozás; KIJELENTI, hogy a COP25 előtt következtetéseket szándékozik elfogadni a klímafinanszírozásról; 2 https://data.consilium.europa.eu/doc/document/st-9-2019-init/hu/pdf 12528/19 af/anp/eo 7

16. HANGSÚLYOZZA annak fontosságát, hogy az összes részes fél a Párizsi Megállapodásnak megfelelően összhangba hozza a globális tőkemozgásokat az alacsony ÜHG-kibocsátások jellemezte és az éghajlatváltozás hatásaival szemben reziliens fejlődést célzó pályával, és ezzel összefüggésben kiemeli, hogy ösztönözni kell a fenntartható finanszírozást; ÜDVÖZLI, hogy az Európai Bizottság A fenntartható növekedés finanszírozása című cselekvési tervről szóló közlemény révén hozzájárult e cél eléréséhez; 17. ÚJÓLAG MEGERŐSÍTI, hogy az EU elkötelezett az iránt, hogy továbbra is támogassa a fejlődő országokat, különösen a legkevésbé fejlett országokat és a fejlődő kis szigetállamokat a Párizsi Megállapodás végrehajtását célzó törekvéseikben; ezzel összefüggésben ELISMERI azon országok sajátos szükségleteit és körülményeit, amelyek különösen kiszolgáltatottak az éghajlatváltozás kedvezőtlen hatásainak, továbbá azt, hogy megfelelően időzített, célzott támogatást kell nyújtani e hatások elhárítása, minimalizálása, illetve kezelése érdekében; FELHÍVJA A FIGYELMET különféle kezdeményezésekre, például a nemzetileg meghatározott hozzájárulásokkal kapcsolatos partnerségre, valamint az olyan kezdeményezésekre, amelyek célja, hogy átfogó kockázatkezelési stratégiák részét képező katasztrófakockázat-finanszírozási és biztosítási megoldásokon keresztül erősítsék a közösségek, a megélhetési formák és az ökoszisztémák rezilienciáját; 18. KIEMELI annak fontosságát, hogy a Párizsi Megállapodás és a benne foglalt hosszú távú célok végrehajtásához való hozzájárulás során előmozdítsuk az oktatást, a képzést, az ismeretterjesztést, a nyilvánosság általi részvételt és az információkhoz való nyilvános hozzáférést; ÜDVÖZLI és ösztönzi az éghajlat-politikai fellépésnek a nyilvánosság részvétele és a helyi hatóságokkal, a magánszektorral és a civil társadalommal folytatott együttműködés révén történő előmozdítását; AZ ÚT SANTIAGÓIG 19. GRATULÁL az Egyesült Nemzetek Éghajlatváltozási Keretegyezménye Részes Feleinek 24. Konferenciája (COP24) lengyel elnökségének ahhoz a szerephez, amelyet a COP munkájának strukturálásában betöltött; ÜDVÖZLI a katowicei szabálykönyvet, amely jelentős előrelépésnek tekinthető a Párizsi Megállapodásban foglaltak gyakorlati megvalósítása szempontjából, és amely tanúsítja, hogy a multilateralizmus és a nemzetközi együttműködés továbbra is működőképes fórumai a globális kihívások kezelésének; 12528/19 af/anp/eo 8

20. ÜDVÖZLI a soron következő chilei elnökség által betöltendő vezető szerepet, és VÁRAKOZÁSSAL TEKINT az elé, hogy szorosan együttműködjön Chilével a globális éghajlat-politikai fellépés fokozása és a COP25 sikere érdekében; TÁMOGATJA a COP25 prioritásait, többek között az óceánok és az éghajlat közötti kölcsönhatás előtérbe helyezését, abban a formában, ahogyan azokat a COP soron következő elnöksége felvázolta; ÜDVÖZLI a Costa Rica által játszott aktív szerepet, és érdeklődéssel várja az éghajlatváltozási előkonferenciát; 21. ELKÖTELEZETT az iránt, hogy: minden részes fél közreműködésével olyan hatékony és átfogó szabályokat dolgozzon ki a Párizsi Megállapodás 6. cikke szerinti önkéntes együttműködésre vonatkozóan, amelyekkel támogathatók a globális törekvések, biztosítható a környezeti integritás, és a nemzetközi szinten átadott összes kibocsátáscsökkentési eredmény megfelelő kiigazítása révén elkerülhető a kettős beszámítás, többek között a 6. cikk 4. bekezdése szerinti mechanizmus és a nemzetközi légi közlekedés kibocsátáskompenzációs és - csökkentési rendszere (CORSIA) tekintetében; szigorú szabályokat fogalmazzon meg a 6. cikk 2. bekezdése szerinti átadásokra vonatkozóan; a 6. cikk 4. bekezdése alapján egy olyan új, ambiciózus mechanizmust hozzon létre, amely lehetővé teszi a közreműködő részes felek számára, hogy az elért kibocsátáscsökkentési eredményeket messzemenően figyelembe véve, és egyúttal vállalva a Kiotói Jegyzőkönyv mechanizmusainak lezárását fokozzák mérséklési erőfeszítéseiket; 22. VÁRAKOZÁSSAL TEKINT a következők elé: az éghajlatváltozással kapcsolatos veszteségek és károk orvoslására szolgáló Varsói Nemzetközi Mechanizmus második felülvizsgálatának sikeres lezárása a Bonnban júniusban elfogadott feladatmeghatározás alapján azzal a céllal, hogy további iránymutatást nyújtson a Varsói Nemzetközi Mechanizmus által különösen a Párizsi Megállapodás 8. cikkének végrehajtása terén végzett munkához, előrelépés a nagyfokú átláthatóságot biztosító a Párizsi Megállapodás megfelelő működésének a gerincét képező keretrendszerbe illeszkedő intézkedések terén, mégpedig az arra vonatkozóan Katowicében elfogadott szabályok, eljárások és iránymutatások alapján, 12528/19 af/anp/eo 9

a kapacitásépítéssel, többek között annak intézményi vonatkozásaival kapcsolatos munka előmozdítása, a nemek közötti egyenlőségről szóló limai munkaprogramnak és a nemekkel kapcsolatos cselekvési tervének a sikeres felülvizsgálata; 23. KIEMELI, hogy a nem részes érdekelt felek és a többek közt a globális éghajlatvédelmi menetrenden keresztül nyújtott hozzájárulásaik fontosak ahhoz, hogy teljesíteni lehessen a Párizsi Megállapodás hosszú távú céljait, és elismeri a globális éghajlatvédelmi menetrend szerepét a Párizsi Megállapodásnak és hosszú távú céljainak végrehajtásában; üdvözli és ÖSZTÖNZI a két élenjáró szereplő intenzív közreműködését az éghajlat-politikai fellépések támogatásában; ÜDVÖZLI, hogy lehetőség nyílik a 2020 előtti végrehajtás és törekvések áttekintésére, hogy ezzel képet lehessen alkotni az eredményekről és azonosítani lehessen a globális fellépés újabb lehetőségeit; EGYÉB FOLYAMATOK 24. TOVÁBBRA IS ELKÖTELEZETT a szinergiára törekvés és azon hozzájárulások maximalizálása iránt, amelyeket a többi riói egyezmény (a Biológiai Sokféleség Egyezmény és az elsivatagosodás elleni küzdelemről szóló ENSZ-egyezmény), így a 2020 utáni időszakra vonatkozó globális biológiai sokféleségi keret is, az ENSZ Erdészeti Fóruma, a sendai katasztrófakockázat-csökkentési keret és az ENSZ fenntartható fejlődési céljainak a megvalósítása nyújt az éghajlatváltozás elleni küzdelemhez; HANGSÚLYOZZA, hogy nemzeti szinten is gondoskodni kell a koordinációról; 25. EMLÉKEZTET ARRA, hogy a nemzetközi légi közlekedésnek megfelelően hozzá kell járulnia az éghajlatváltozás mérsékléséhez, és FELSZÓLÍTJA mindenekelőtt a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezetet (ICAO) és annak tagállamait, hogy mielőbb vezessék be a CORSIA-t, biztosítva annak környezeti integritását, többek között a kibocsátáscsökkentések kettős beszámításának az elkerülésével; ÖSZTÖNÖZ minden olyan részes felet, amely még nem jelentette be a részvételét, hogy csatlakozzon a CORSIA kísérleti szakaszához; MEGISMÉTLI az ICAO-hoz intézett azon korábbi felhívásait, hogy legkésőbb a 41. közgyűlésén állapodjon meg egy, a Párizsi Megállapodás hőmérsékleti céljaival összhangban álló, hosszú távú célról; 12528/19 af/anp/eo 10

26. FELSZÓLÍTJA a Nemzetközi Tengerészeti Szervezetet (IMO), hogy a Párizsi Megállapodásban foglalt hőmérsékleti célokkal összhangban mielőbb hajtsa végre a hajók üvegházhatásúgáz-kibocsátásának csökkentését célzó, 2018-ban elfogadott első stratégiáját; 27. ÜDVÖZLI, hogy 2019. január 1-jén hatályba lépett a Montreali Jegyzőkönyv kigali módosítása, ami hozzájárul a Párizsi Megállapodás céljainak megvalósításához, és FELSZÓLÍTJA a Montreali Jegyzőkönyv összes részes felét, hogy a lehető leghamarabb ratifikálják ezt a módosítást. 12528/19 af/anp/eo 11