Turizmus Magyarországon www.hungarytourism.hu Készítette a Magyar Turizmus Rt. H-1012 Budapest, Vérmező út 4. Telefon: +36 1 488-8700, fax: +36 1 488-8711 Tervező és kivitelező: VIVA Média Holding Fotó: Magyar Turizmus Rt. fotóarchívuma Nyomás: Egri Nyomda Kft.
Magyarország várja Önt! Köszöntöm Önt a magyar turizmusirányítás és az egész turisztikai szakma nevében. A legfrissebb statisztikai adatokat tartalmazó kiadványunk hagyományosan, hosszú évek óta jelenik meg annak érdekében, hogy az érdeklődők a számok tükrében is képet alkothassanak a magyar idegenforgalom fő tendenciáiról, ezen belül is az ágazat legfontosabb szereplőiről, a szolgáltatókról. Mint az Ön előtt is bizonyára ismeretes 2004. május 1-jén Magyarország is csatlakozik az Európai Unióhoz, amely számos vonatkozásban új kihívást jelent az egész országnak. A turisztikai ipar, mint a magyar gazdaság egyik húzóágazata mindig is élvezte a mindenkori kormányzat támogatását, mindenkor fontos volt az állami szerepvállalás. Ez csatlakozásunkat követően sem változik, sőt az uniós források további átfogó koncepciók megvalósítását teszik majd lehetővé. Bár földrajzi méreteit tekintve hazánk a szerényebb területű országok közé tartozik, turisztikai kínálatunk palettáját páratlan természeti és kulturális értékek gazdagítják. Csupán két területet kiemelve a sokszínűségből: Ön előtt sem ismeretlen a magyar termálvíz-készlet gazdagsága, vagy a magyar gasztronómia és kiváló boraink. Mindezeken túlmenően számos lehetőséget rejt még a magyar idegenforgalmi kínálat, amelyeknek meghatározott területeit szakmai prioritásként kezeljük, és készek vagyunk a kölcsönös előnyöket biztosító együttműködésre is. Reményeink szerint legújabb kiadványunk megfelelő képet nyújt Önnek az eddig elért eredményekről és a jövőben rejlő lehetőségekről egyaránt. Kívánjuk, hogy forgassa haszonnal e kiadvány lapjait, ismerjen meg bennünket közelebbről. Mindez nem helyettesítheti a személyes tapasztalatokat, ezért magyarországi látogatásra hívjuk meg Önt. A méltán híres magyar vendégszeretet mellett a színes Európa egyik gyönyörű árnyalatát ismerheti meg nálunk. Budapest, 2003. október Pál Béla idegenforgalomért felelős politikai államtitkár Gazdasági és Közlekedési Minisztérium 1
Tények és adatok A világ turizmusa 2002-ben, Magyarország helye a világ turizmusában Nemzetközi turistaérkezések számának alakulása 2002-ben a 2001-ben mutatott 0,5%-os visszaesést követően ismét növekedett (+2,7%) a nemzetközi turistaérkezések száma a világon. 2002-ben 702,6 millió turistaérkezést regisztráltak, amely meghaladja a korábbi rekordévnek számító 2000-es értéket is. Európa csökkenő részesedése ellenére továbbra is a világ legjelentősebb turisztikai desztinációja volt 2002-ben, azonban a második helyen változás történt: Ázsia és Óceánia, dinamikus növekedésének köszönhetően, 2002-re megelőzte Amerikát (1. ábra). 1. ábra A nemzetközi turistaérkezések száma és a nemzetközi turizmusból származó bevételek a világon, 2000 2002 millió fő Turistaérkezések 2000 2001 2002 2002/ 2001 (%) Európa 392,7 390,8 399,8 102,3 Amerika 128,0 120,2 114,9 95,6 Ázsia és Óceánia 115,3 121,1 131,3 108,4 Afrika 27,4 28,3 29,1 102,8 Közel-Kelet 24,0 23,6 27,6 116,7 Világ összesen 687,3 684,1 702,6 102,7 2 milliárd USD Bevételek 2000 2001 2002 2002/ 2001 (%) Európa 233,0 230,1 240,5 104,5 Amerika 132,8 122,4 114,3 93,4 Ázsia és Óceánia 86,3 86,7 94,7 109,2 Afrika 10,9 11,7 11,8 100,9 Közel-Kelet 11,5 11,2 13,0 116,1 Világ összesen 474,4 462,2 474,2 102,6 Forrás: World Tourism Organization
Magyarországon 2002-ben a World Tourism Organisation (WTO) adatai alapján 15,9 millió nemzetközi turistaérkezést regisztráltak (+3,5% 2001- hez képest), s ezen adatok alapján hazánk a világ tizenharmadik, illetve Európa nyolcadik leglátogatottabb turisztikai desztinációja (2. ábra). 2. ábra A világ legjelentősebb turisztikai desztinációi a nemzetközi turistaérkezések száma alapján, 2002 (millió fő) 0 10 20 30 40 50 60 70 80 Franciaország 76,7 Spanyolország 51,8 USA 41,9 Olaszország 39,8 Kína 36,8 Nagy-Britannia 23,9 Oroszország 21,2 Kanada 20,0 Mexikó 19,7 Ausztria 18,6 Németország 18,0 Hong Kong (Kína) 16,6 Magyarország 15,9 Lengyelország 14,0 Görögország 13,1 Forrás: World Tourism Organization A WTO adatai szerint a turizmusból származó bevételek 2002-ben elérték a 474,2 milliárd USD-t, ami 2001-hez képest 2,6%-os növekedést jelent. A nemzetközi turisztikai bevételek terén szintén Európa áll az élen, részesedése ugyanakkor alacsonyabb, mint a turistaérkezések tekintetében, azért mert Európában a legmagasabb az alacsonyabb költésű, földrészen belül utazók aránya. Az egy turistaérkezésre jutó bevétel 601,6 USD/fő volt Európában, kevesebb mint a világon mért, átlagosan 674,9 USD/fő (1. ábra). 3. ábra A világ legjelentősebb turisztikai desztinációi a nemzetközi turizmusból származó bevételek alapján, 2002 (milliárd USD) 0 10 20 30 40 50 60 70 80 USA 66,5 Spanyolország 33,6 Franciaország 32,3 Olaszország 26,9 Kína 20,4 Németország 19,2 Nagy-Britannia 17,8 Ausztria 11,2 Hong Kong (Kína) 10,1 Görögország 9,7 Kanada 9,7 Törökország 9,0 Mexikó 8,9 Ausztrália 8,1 Svájc 7,6 Magyarország 1 3,3 Forrás: World Tourism Organization A nemzetközi turizmusból származó bevételek alakulása 1 Magyarország 2002-ben a 33. helyezést érte el a nemzetközi idegenforgalmi bevételek rangsorában a világon. 3
Év 1. táblázat A turizmus devizamérlege, 2000 2002 millió euró előző év = 100,0 millió USD előző év = 100,0 Bevétel 2000 3 752 111,7 3 445 96,7 2001 4 224 112,6 3 770 109,4 2002 3 448 81,6 3 273 86,8 Kiadás 2000 1 507 103,9 1 388 90,0 2001 1 628 108,0 1 456 104,9 2002 1 819 111,7 1 722 118,3 Egyenleg 2000 2 245 117,6 2 056 101,7 2001 2 596 115,6 2 314 112,5 2002 1 629 62,8 1 550 67,0 Forrás: Magyar Nemzeti Bank Magyarországon 2002-ben 2001-hez képest 13,2%-kal csökkent a nemzetközi turisztikai bevételek volumene, amelynek értéke elérte a 3,3 milliárd USD-t. Magyarországon az egy turistaérkezésre jutó bevétel (206,2 USD/fő) mind Európa, mind pedig a világ átlagától jelentősen elmaradt (3. ábra). A turizmus gazdasági jelentősége Magyarországon A turizmus napjainkban a világ egyik legjelentősebb iparága: a World Travel & Tourism Council (WTTC) módszertana alapján készített szimulált turizmus szatellit számlarendszer adatai szerint 2002-ben a turizmus szektor 1 201,3 milliárd USD-ral járult hozzá a világ GDP-jéhez, a turizmusban foglalkoztatottak száma pedig 67,4 millió fő volt. A turizmus közvetlen gazdasági szerepe hazánkban mind a GDP-hez való hozzájárulás, mind a foglalkoztatottak aránya alapján magasabb, mint a világban vagy az Európai Unióban. 2002-ben a WTTC adatai alapján Magyarországon a turizmus szektor a GDP 4,9%-át (796 milliárd Ft) adta, és a foglalkoztatottak 6,2%-a (241,8 ezer fő) dolgozott a turizmus területén. A multiplikátor hatással 2 is számolva 2002-ben a turizmus közvetetten a magyar gazdaság teljesítményéhez 1 666,9 milliárd forinttal (a GDP 10,3%-a), a foglalkoztatottak számához pedig 390,1 ezer munkahellyel (a foglalkoztatottak 10%-a) járult hozzá (4. ábra). 4. ábra A turizmus gazdasági jelentősége Magyarországon (%), 2002 % 14 12 10 8 6 4 2 0 Világ összesen Európai Unió Közép-Kelet-Európa Magyarország GDP (közvetlen) GDP (közvetett) Foglalkoztatottság (közvetlen) Foglalkoztatottság (közvetett) Kormányzati kiadások Befektetések Forrás: World Travel & Tourism Council 2 A turizmus ágazatnak a gazdaság további szektoraira kifejtett hatásával számolva. 4 A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint a turizmus devizamérlege 1995 és 2001 között fokozatos növekedést és pozitív egyenleget mutatott Magyarországon. 2002-ben azonban a turizmus devizamérlegének egyenlege a turisztikai bevételek jelentős csökkenésének ( 18,4%) és a turisztikai kiadások számottevő növekedésének (+11,7%) hatására 37,2%-kal esett vissza (1 629 millió euró) (1. táblázat).
2. táblázat 5. ábra A magyarországi turizmus összefoglaló adatai Kereskedelmi szálláshelyek vendégeinek és vendégéjszakáinak Megnevezés 2000 2001 2002 2002/2001 (%) megoszlása (%), 2002 Határforgalom külföldi látogatók száma (ezer) 31 141 30 679 31 739 103,5 külföldre utazó magyarok száma (ezer) 11 065 11 167 12 966 116,1 Kereskedelmi vendéglátóhelyek vendégforgalma Vendégek száma Belföldi vendégek száma (ezer) 2 948 3 003 3 163 105,3 vendégéjszakák száma (ezer) 7 855 7 754 8 089 104,3 átlagos tartózkodási idő (nap) 2,7 2,6 2,6 99,2 Külföldi vendégek száma (ezer) vendégéjszakák száma (ezer) átlagos tartózkodási idő (nap) 2 992 10 514 3,5 3 070 10 894 3,5 3 013 10 361 3,4 98,1 95,1 96,9 n belföldi 51,2% n külföldi 48,8% Vendégéjszakák száma Összesen vendégek száma (ezer) vendégéjszakák száma (ezer) átlagos tartózkodási idő (nap) Ebből: szállodákban 5 941 18 369 3,1 6 073 18 648 3,1 6 176 18 450 3,0 101,7 98,9 97,4 Belföldi vendégek száma (ezer) 1 566 1 556 1 633 105,0 n belföldi 43,8% vendégéjszakák száma (ezer) 4 115 3 985 4 152 104,2 n külföldi 56,2% átlagos tartózkodási idő (nap) 2,6 2,6 2,5 99,2 Forrás: Központi Statisztikai Hivatal Külföldi vendégek száma (ezer) 2 382 2 432 2 427 99,8 vendégéjszakák száma (ezer) 7 365 7 640 7 529 98,5 átlagos tartózkodási idő (nap) 3,1 3,1 3,1 98,7 Összesen vendégek száma (ezer) 3 948 3 988 4 060 101,8 vendégéjszakák száma (ezer) 11 480 11 626 11 681 100,5 átlagos tartózkodási idő (nap) 2,9 2,9 2,9 98,6 Turizmus devizabevétele (millió euró) devizabevétel 3 752 4 224 3 448 81,6 devizakiadás 1 507 1 628 1 819 111,7 devizaegyenleg 2 245 2 596 1 629 62,8 Forrás: Központi Statisztikai Hivatal, Magyar Nemzeti Bank 5
Beutazó turizmus 2002-ben a Magyarországra érkező külföldi látogatók száma meghaladta a 31,7 millió főt (+3,5%). A látogatók háromnegyede a szomszédos országokból érkezett, míg az Európai Unió lakói tették ki a beutazók 26,7%-át. Magyarország beutazó forgalmából a tengerentúli országok részesedése mindössze 2,4% volt (3. táblázat). A magyarországi kereskedelmi szálláshelyeken 2002-ben 3 millió külföldi vendég 10,4 millió vendégéjszakát töltött el, ami 3,4 éjszakás átlagos tartózkodási időt jelent (4. táblázat). Az előző évhez képest 534 ezerrel kevesebb külföldi vendégéjszaka realizálódott a magyarországi kereskedelmi szálláshelyeken, a visszaesés jelentős része hazánk legnagyobb küldőpiaca, Németország esetében következett be. A német vendégek 2002-ben országuk gazdasági gyengélkedésének, illetve az euró magyarországi vásárlóerejének a forint felértékelődése és a németországinál magasabb infláció 18%-os csökkenése miatt 369 ezerrel kevesebb vendégéjszakát töltöttek el Magyarországon, mint 2001-ben. 2002-ben Magyarország hagyományos küldőpiacai 3 közül Németország mellett jelentős visszaesés mutatkozott az olaszországi ( 9%), a lengyelországi ( 10,8%) és a holland ( 16,4%) vendégek által eltöltött vendégéjszakák számában, ugyanakkor növekedést regisztráltak a kereskedelmi szálláshelyeken az osztrák (+3,7%) és a svájci (+2,7%) vendégéjszakákban. A szomszédos országok 4 közül mindössze a szlovák ( 14,4%) és a horvát ( 16,4%) vendégéjszakák száma csökkent 2002-ben, míg az ukrán (+40,5%), a román (+13,4%) és a szlovén (+10,6%) vendégforgalom nagy-, a szerbiai és montenegrói (+1,3%) kismértékben emelkedett. 2002-ben a dinamikusan fejlődő küldőpiacok 5 közül a Csehországból (+21,5%), Nagy-Britanniából (+12,5%), Franciaországból (+10,2%) és Dániából (+8,1%) érkező vendégek által eltöltött vendégéjszakák száma emelkedett a legnagyobb mértékben. 2001-hez képest a vendégéjszakák számában a legjelentősebb visszaesést a tengerentúli országok mellett Izrael ( 25,9%), Japán ( 10,1%) és Kanada ( 7,1%) Finnország ( 9,0%), Oroszország ( 8,3%) és Belgium ( 8,0%) mutatta. 3 Hagyományos küldőpiacok: Amerikai Egyesült Államok, Ausztria, Hollandia, Lengyelország, Németország, Olaszország, Svájc. 4 Szomszédos országok: Horvátország, Jugoszlávia, Románia, Szlovákia, Szlovénia, Ukrajna. Ebből a csoportból kiemeltük Ausztriát, amelyet hagyományos küldőpiacaink közé soroltunk. 5 Dinamikusan fejlődő új küldőpiacok: Belgium, Csehország, Franciaország, Görögország, Izrael, Japán, Kanada, Kína, Nagy-Britannia, Oroszország, Portugália, skandináv országok, Spanyolország. 6 2002-ben a külföldi vendégek 80,6%-át, a vendégéjszakák 72,7%-át szállodákban regisztrálták, azon belül is kiemelkedő a három- (a külföldi vendégéjszakák 31,6%-át regisztrálták itt) és a négycsillagos (25,9%) szállodák részesedése. Az egyéb kereskedelmi szálláshelytípusok közül a kempingek (15%) és a panziók (7,1%) részesedése volt jelentős. A külföldiek átlagos tartózkodási ideje a nem szálloda jellegű szálláshelyek, vagyis a kempingek, az üdülőházak és az ifjúsági szállók esetében volt kiemelkedő. A szállodákban regisztrált átlagos tartózkodási idő az összes kereskedelmi szálláshely átlagánál alacsonyabb (5. táblázat). A külföldi vendégéjszakák szezonális megoszlása a két legnagyobb külföldi vendégforgalommal rendelkező régióban az eltérő turisztikai kínálatból adódóan jelentős különbséget mutat. Az elsősorban a nyári utazások során felkeresett Balatonnál a külföldi vendégéjszakák több mint 70%-át május és augusztus között regisztrálták, míg a főként üzleti utazások és városlátogatások céljából felkeresett Budapest esetében a külföldi turisták kereslete kevésbé szezonális, a külföldi vendégéjszakák 43,5%-a realizálódott a 2002-es év középső harmadában (7. ábra).
3. táblázat A Magyarországra látogató külföldiek száma küldőországonként (ezer fő) Ország 2000 2001 2002 2002/2001 (%) Ausztria 5 139 4 790 4 735 98,9 Belgium 79 66 73 110,9 Bosznia-Hercegovina 421 261 131 50,3 Bulgária 395 535 772 144,4 Csehország 352 447 513 114,8 Dánia 58 54 58 107,3 Egyesült Királyság 212 200 207 103,5 Észtország 11 12 14 116,4 Finnország 88 73 67 91,4 Franciaország 188 187 233 125,1 Görögország 88 63 68 108,4 Hollandia 233 211 239 113,4 Horvátország 3 304 2 581 2 115 82,0 Írország 26 27 27 101,3 Lengyelország 643 767 906 118,1 Lettország 12 14 18 129,0 Litvánia 34 39 42 106,4 Luxemburg 3 3 3 93,7 Macedónia 119 96 30 31,1 Moldávia 88 78 66 83,6 Németország 2 949 2 726 2 739 100,5 Norvégia 37 38 37 98,1 Olaszország 401 419 418 99,7 Oroszország 125 93 88 94,3 Portugália 16 17 18 105,0 Románia 4 661 4 861 5 660 116,4 Spanyolország 78 73 81 109,9 Svájc 131 117 127 108,9 Svédország 127 117 123 105,0 Szerbia és Montenegro 2 908 3 488 3 912 112,2 Szlovákia 3 921 3 889 4 051 104,1 Szlovénia 733 618 598 96,8 Törökország 194 172 143 83,5 Ukrajna 2 483 2 691 2 642 98,2 Európa 30 324 29 855 30 994 103,8 ebből: Európai Unió országai 9 686 9 026 9 089 100,7 Egyéb európai országok 20 638 20 829 21 905 105,2 USA 356 355 335 94,5 Kanada 62 61 61 99,9 Amerika 448 451 428 94,8 Izrael 90 119 90 75,7 Japán 100 97 87 89,4 Kína 18 16 12 75,5 Ázsia 320 328 274 86,3 Ausztrália és Óceánia 26 27 29 108,3 Afrika 23 18 15 82,5 Összesen 31 141 30 679 31 739 103,5 Forrás: Központi Statisztikai Hivatal 7
Ország A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalma küldőországonként, 2002 Kereskedelmi szálláshelyek összesen vendøgek 2002/200 szæma 1 (%) (ezer) vendøg- 2002/200 ØjszakÆk 1 (%) szæma Ætlagos tart zkod Æsi idı vendøgek 2002/200 szæma 1 (%) (ezer) Ebből: szállodák vendøg- 2002/200 ØjszakÆk 1 (%) szæma 4. táblázat Ætlagos tart zkod Æsi idı Ausztria 247 106,3 743 103,7 3,0 196 108,2 544 107,6 2,8 Belgium 40 91,8 130 92,0 3,3 31 95,9 87 99,7 2,8 BulgÆria 13 76,8 27 75,2 2,1 11 75,6 22 74,0 2,0 CsehorszÆg 51 119,8 144 121,5 2,8 36 127,4 98 136,2 2,7 DÆnia 48 106,4 257 108,1 5,4 25 105,2 89 103,2 3,6 Egyes lt KirÆlysÆg 143 110,1 391 112,5 2,7 133 111,7 364 114,4 2,7 FinnorszÆg 42 93,2 132 91,0 3,1 35 93,0 112 90,6 3,2 FranciaorszÆg 113 110,5 267 110,2 2,4 99 113,6 232 114,4 2,3 G r gorszæg 27 107,2 70 104,2 2,6 26 107,8 67 104,4 2,6 Hollandia 107 92,8 441 83,6 4,1 67 101,8 204 93,6 3,0 HorvÆtorszÆg 30 87,2 61 82,7 2,0 26 87,4 53 87,0 2,0 rorszæg 9 103,0 30 128,1 3,3 8 97,1 20 93,8 2,5 LengyelorszÆg 112 99,2 371 89,2 3,3 64 110,4 166 110,7 2,6 Luxemburg 2 44,0 8 31,9 4,0 2 46,5 5 31,1 2,5 NØmetorszÆg 810 94,2 4 020 91,6 5,0 591 95,0 2 605 94,1 4,4 NorvØgia 20 95,5 64 95,5 3,2 19 97,2 58 97,8 3,1 OlaszorszÆg 174 94,6 450 91,0 2,6 156 95,8 408 91,9 2,6 OroszorszÆg 48 95,9 178 91,7 3,7 39 93,8 131 98,0 3,4 PortugÆlia 7 101,7 17 97,3 2,4 6 101,9 15 98,7 2,5 RomÆnia 90 112,3 179 113,4 2,0 68 123,0 119 129,6 1,8 SpanyolorszÆg 90 94,9 240 98,0 2,7 86 94,6 230 98,0 2,7 SvÆjc 55 105,8 199 102,7 3,6 44 105,4 160 102,4 3,6 SvØdorszÆg 50 96,8 149 94,0 3,0 44 95,7 130 92,7 3,0 Szerbia Øs Montenegro80 104,5 170 101,3 2,1 72 106,7 154 102,5 2,1 SzlovÆkia 34 99,1 90 85,6 2,6 19 106,2 43 95,9 2,3 SzlovØnia 19 103,2 39 110,6 2,1 16 100,8 31 107,8 1,9 T r korszæg 14 112,3 37 109,4 2,6 13 116,8 35 112,5 2,7 Ukrajna 52 127,9 118 140,5 2,3 41 128,6 88 140,5 2,1 EgyØb eur pai orszægok 95 102,2 254 106,2 2,7 86 102,2 233 106,8 2,7 Eur pa 2 622 99,5 9 274 95,6 3,5 2 057 101,5 6 501 99,5 3,2 ebbıl: EU orszægai1 908 97,9 7 344 94,4 3,8 1 504 99,6 5 109 97,5 3,4 `zsia 204 86,1 531 86,8 2,6 197 86,6 514 88,1 2,6 ebbıl: Izrael 67 70,2 211 74,1 3,1 65 69,7 206 74,0 3,2 JapÆn 71 86,1 153 89,9 2,2 69 86,3 146 91,4 2,1 EgyØb Æzsiai orszægok66 111,8 167 106,7 2,5 63 116,2 161 111,7 2,6 Afrika 6 80,6 19 78,5 3,2 5 83,7 17 80,7 3,4 Amerika 170 93,8 506 95,2 3,0 158 96,6 473 97,8 3,0 ebbıl: USA 134 91,8 399 93,8 3,0 126 93,7 375 95,3 3,0 Kanada 15 94,5 48 92,9 3,2 13 103,5 43 99,9 3,3 EgyØb amerikai orszægok 22 108,3 59 108,9 2,7 20 114,6 55 116,6 2,8 AusztrÆlia Øs ceænia11 114,7 30 109,5 2,7 9 124,3 25 118,1 2,8 K lf ld sszesen 3 013 98,1 10 361 95,1 3,4 2 427 99,8 7 529 98,5 3,1 Belf ld sszesen 3 163 105,3 8 089 104,3 2,6 1 633 105,0 4 152 104,2 2,5 Mind sszesen 6 176 101,7 18 450 98,9 3,0 4 060 101,8 11 681 100,5 2,9 8
5. táblázat 6. ábra A külföldi vendégforgalom alakulása szállástípusonként A külföldi vendégforgalom Szállástípus szállástípusonként Vendégek a vendégéjszakák száma alapján, száma (ezer) 2002/2001 2002 2000 2001 2002 (%) Szálloda 5 csillagos 4 csillagos 3 csillagos 2 csillagos 1 csillagos Panzió Turistaszálló Ifjúsági szálló Üdülőház Kemping 2 382 283 799 993 254 53 222 34 43 58 253 2 432 294 809 1 058 219 51 238 31 47 61 261 2 427 305 866 1 025 191 40 232 29 31 54 241 99,8 103,6 107,0 96,9 87,0 78,9 97,5 91,9 64,4 88,5 92,4 Mindösszesen 2 992 3 070 3 013 98,1 n 5 csillagos szálloda 7,8% Szállástípus Vendégéjszakák száma (ezer) 2002/2001 2000 2001 2002 (%) n 4 csillagos szálloda 25,9% n 3 csillagos szálloda 31,6% n 2 csillagos szálloda 6,2% n 1 csillagos szálloda 1,2% Szálloda 7 365 7 640 7 529 98,5 n panzió 7,1% 5 csillagos 709 753 809 107,4 n turistaszálló 0,9% 4 csillagos 2 538 2 553 2 684 105,1 n ifjúsági szálló 1,5% 3 csillagos 3 090 3 408 3 272 96,0 n üdülőház 2,9% 2 csillagos 880 776 638 82,3 n kemping 15,0% 1 csillagos 147 151 126 83,5 Panzió 697 765 731 95,6 Forrás: Központi Statisztikai Hivatal Turistaszálló 143 145 96 66,3 Ifjúsági szálló 221 221 152 69,0 Üdülőház 354 361 296 82,1 Kemping 1 734 1 763 1 556 88,3 Mindösszesen 10 514 10 894 10 361 95,1 Szállástípus Átlagos tartózkodási idő (nap) 2000 2001 2002 2002/2001 (%) Szálloda 3,1 3,1 3,1 98,8 5 csillagos 2,5 2,6 2,7 103,6 4 csillagos 3,2 3,2 3,1 98,2 3 csillagos 3,1 3,2 3,2 99,1 2 csillagos 3,5 3,5 3,3 94,3 1 csillagos 2,8 3,0 3,2 106,4 Panzió 3,1 3,2 3,2 98,0 Turistaszálló 4,2 4,7 3,3 70,8 Ifjúsági szálló 5,1 4,7 4,9 104,3 Üdülőház 6,1 5,9 5,5 92,6 Kemping 6,9 6,8 6,5 95,6 Mindösszesen 3,5 3,5 3,4 96,9 Forrás: Központi Statisztikai Hivatal 9
A külföldi vendégéjszakák számának szezonális alakulása (ezer vendégéjszaka), 2002 7. ábra 2000 1800 1600 1400 1200 1000 800 600 400 200 0 január február március április május június július augusztus szeptember október november december Ország összesen Balaton Budapest 8. ábra A belföldi vendégéjszakák aránya szállástípusonként a vendégéjszakák száma alapján, 2002 Belföldi turizmus Forrás: Központi Statisztikai Hivatal 2002-ben a kereskedelmi szálláshelyek belföldi vendégforgalma növekedett; a növekedés következtében a belföldi vendégek száma meghaladta a külföldiekét. A vendégéjszakák tekintetében azonban továbbra is a külföldi vendégéjszakák aránya magasabb, mivel a belföldi vendégek átlagos tartózkodási ideje elmarad a külföldiekétől. A szállodák részesedése a belföldi vendégforgalomból alacsonyabb a külföldiekénél. A belföldi vendégéjszakák esetében a három- (26%) és a kétcsillagos (12,4%) szállodák részesedése volt a legmagasabb 2002-ben, emellett magas arányban a panziók (17,6%) és a turistaszállók (10%) részesedtek a belföldi vendégforgalomból (6. táblázat és 8. ábra). n 5 csillagos szálloda 0,9% n 4 csillagos szálloda 8,0% n 3 csillagos szálloda 26,0% n 2 csillagos szálloda 12,4% n 1 csillagos szálloda 4,0% n panzió 17,6% n turistaszálló 10,0% n ifjúsági szálló 7,7% n üdülőház 7,8% n kemping 5,6% A belföldi vendégéjszakák a Balaton régióban erősen a nyári időszakra koncentrálódnak. 2002-ben megközelítőleg kétharmaduk realizálódott ezen hónapok során, ennél nagyobb arányt mindössze a szintén elsősorban a nyári üdülésekkor felkeresett Tisza-tónál regisztráltak. Budapestet a belföldi vendégek elsősorban üzleti utazások miatt keresik fel, ebből adódóan a belföldi vendégéjszakák száma a március április, valamint a szeptember november időszakban a legmagasabb (9. ábra). Forrás: Központi Statisztikai Hivatal 10
6. táblázat A belföldi vendégforgalom alakulása szállástípusonként Szállástípus Vendégek száma (ezer) 2002/2001 2000 2001 2002 (%) Szálloda 1 566 1 556 1 633 105,0 Panzió 569 591 640 108,2 Turistaszálló 314 314 309 98,5 Ifjúsági szálló 165 195 210 107,5 Üdülőház 195 187 214 114,2 Kemping 139 159 157 98,7 Mindösszesen 2 948 3 003 3 163 105,3 Szállástípus Vendégéjszakák száma (ezer) 2002/2001 2000 2001 2002 (%) Szálloda 4 115 3 985 4 152 104,2 Panzió 1 364 1 336 1 422 106,5 Turistaszálló 838 846 805 95,2 Ifjúsági szálló 503 550 626 113,8 Üdülőház 596 553 633 114,5 Kemping 439 484 451 93,1 Mindösszesen 7 855 7 754 8 089 104,3 Szállástípus Átlagos tartózkodási idő (nap) 2000 2001 2002 2002/2001 (%) Szálloda 2,6 2,6 2,5 99,3 Panzió 2,4 2,3 2,2 98,3 Turistaszálló 2,7 2,7 2,6 96,7 Ifjúsági szálló 3,0 2,8 3,0 105,7 Üdülőház 3,1 3,0 3,0 100,0 Kemping 3,2 3,0 2,9 94,4 Mindösszesen 2,7 2,6 2,6 99,0 Forrás: Központi Statisztikai Hivatal 9. ábra A belföldi vendégéjszakák számának szezonális alakulása (ezer vendégéjszaka), 2002 1 600 1 400 Ország összesen Balaton Budapest 1 200 1 000 800 600 400 200 0 január február március április május június július augusztus szeptember október november december 11 Forrás: Központi Statisztikai Hivatal
Kiutazó turizmus 6 A magyar lakosok 2002-ben 3655 ezer külföldi utazáson 7 vettek részt, ebből 2470 ezer szabadidős célú utazás 8 volt. 2001-hez képest a külföldi szabadidős célú utazások száma jelentősen, mintegy 71,3%-kal, míg a turisztikai kiadások mértéke 11,7%-kal emelkedett (7. táblázat). 7. táblázat A magyar lakosok külföldi utazásainak száma, 2000 2002 ezer utazás 2000 2001 2002 2002/2001 Külföldi utazások száma 3344 3291 3655 111,1% Ebből: szabadidős célú utazások 1420 1442 2470 171,3% A magyarok legnépszerűbb külföldi szabadidős célú utazási desztinációi Olaszország és Horvátország, az üzleti utazások, illetve a barát- és rokonlátogatások leggyakoribb úti célja pedig Románia, Ausztria és Németország (10. ábra). 10. ábra A magyar lakosság külföldi utazásainak legkedveltebb célországai, 2002 Olaszország Románia Ausztria Németország Horvátország Görögország Szlovákia Franciaország Lengyelország Spanyolország Utazások száma (ezer) 0 50 100 150 200 250 300 350 400 450 443 422 412 393 321 226 199 165 140 111 Szabadidős célú utazások száma (ezer) Forrás: IPK International 6 Forrás: IPK International European Travel Monitor 2000, 2001, 2002. 7 Az IPK International módszertana szerint az utazás alatt a legalább egy éjszakás tartózkodási idejű utazások értendő. 8 Az IPK International módszertana szerint a szabadidős célú utazások (holiday) a barát- és rokonlátogatásokat nem tartalmazzák. 12 0 50 100 150 200 250 300 350 400 450 Olaszország 399 Horvátország 288 Románia 282 Ausztria 244 Görögország 220 Németország 179 Szlovákia 118 Franciaország 117 Lengyelország 93 Spanyolország 77 Forrás: IPK International
A turisztikai régiók vendégforgalma Magyarország két legkedveltebb turisztikai régiója Budapest Közép-Dunavidék és a Balaton. Itt található a kereskedelmi szálláshelyek férőhelyeinek 46,3%-a, és 2002-ben az összes vendégéjszaka 57,4%-a, valamint a külföldi vendégéjszakák 73,2%-a e két régióban realizálódott. A belföldi turizmus területi koncentrációja lényegesen alacsonyabb. A magyarországi turisztikai régiók többségébe a legtöbb vendég belföldről érkezik, a második legnagyobb küldőpiac pedig Németország. Budapest esetében az Egyesült Államok, Olaszország és Nagy-Britannia, míg a Balaton esetében Németországot és hazánkat követően Ausztria, Hollandia és Dánia a legjelentősebb küldőterület. A dunántúli régiók esetében Ausztria, az alföldi régióknál pedig Lengyelország szerepel nagyobb részesedéssel a küldőországok között (8 9. táblázat). A kereskedelmi szálláshelyek kapacitása és vendégforgalma turisztikai régiók szerint, 2002 Régió Egységek Szobák Férőhelyek Belföldi vendégek Belföldi vendégéjszakák Külföldi vendégek 8. táblázat Külföldi vendégéjszakák száma száma (ezer) Balaton 652 20 072 98 435 540 1 775 541 3 219 Budapest K zøp-dunavidøk 433 20 016 56 786 546 1 234 1 680 4 370 Ebbıl: Budapest 234 16 512 41 986 344 800 1 591 4 171 DØl-Alf ld 359 6 053 26 442 292 706 113 263 DØl-DunÆntœl 324 6 250 24 418 301 679 82 300 szak-alf ld 329 7 488 31 488 350 937 132 675 szak-magyarorszæg422 7 731 31 108 497 1 155 89 256 K zøp-dunæntœl 257 4 128 21 547 180 446 79 284 Nyugat-DunÆntœl 484 8 839 33 419 387 966 277 902 Tisza-t 117 1 301 11 520 70 192 19 93 sszesen 3 611 98 390 377 149 3 507 8 890 4 603 14 533 Forrás: Központi Statisztikai Hivatal Régió 9. táblázat A turisztikai régiók legfontosabb küldőpiacai a vendégéjszakák száma alapján, 2002 1. hely 2. hely 3. hely 4. hely 5. hely 1 5. hely arænya ország % ország % ország % ország % ország % sszesen Balaton NØmetorszÆg42,0 MagyarorszÆg 35,5 Ausztria 5,8 Hollandia 4,1 DÆnia 3,5 90,9 Budapest K zøp-dunavidøkmagyarorszæg 22,0 NØmetorszÆg11,5 OlaszorszÆg 6,2 U S A 6,1 Egyes lt Kir. 5,7 51,5 ebbıl: BudapestMagyarorszÆg 16,1NØmetorszÆg 12,0 U S A 6,8 OlaszorszÆg6,7Egyes lt Kir. 6,3 47,9 DØl-Alf ld MagyarorszÆg27,1 NØmetorszÆg 9,9 RomÆnia 1,8 Ausztria 1,6OlaszorszÆg 1,5 41,9 DØl-DunÆntœl MagyarorszÆg69,4 NØmetorszÆg 18,1 Ausztria 2,4 Hollandia 1,0 CsehorszÆg 1,0 91,9 szak-alf ld MagyarorszÆg58,1 NØmetorszÆg 21,5LengyelorszÆg 6,6 Ukrajna 2,0Ausztria 1,3 89,5 13
60 50 40 30 20 10 A szállodák szobafoglaltságának alakulása az egyes turisztikai régiókban (%), 2002 0 47,2 51,4 Balaton Budapest Közép-Dunavidék 53,2 ebből: Budapest SzÆllÆst pus 32,8 30,3 Dél-Alföld Dél-Dunántúl 48,3 Észak-Alföld 34,0 29,4 Észak-Magyarország Közép-Dunántúl 11. ábra A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalma 41,7 Nyugat-Dunántúl 31,8 Tisza-tó 45,1 Ország összesen Forrás: Központi Statisztikai Hivatal 2000 és 2002 között a kereskedelmi szálláshelyek egységeinek, szobáinak és férőhelyeinek száma egyaránt növekedett, 2002-ben a 3377 kereskedelmi szálláshely több mint 335 ezer férőhellyel várta a vendégeket. A férőhelyek megközelítőleg egyharmadát a szállodák és egyharmadát a kempingek adták, azonban a két szálláshely eltérő jellegéből és a turisztikai kereslet szerkezetéből adódóan különböző mértékben részesedtek a vendégéjszakákból. A szállodák részesedése 63,3, a kempingeké pedig 10,9% volt. 2001-ről 2002-re az egyes szálláshelytípusok közül mindössze a kétcsillagos szállodák férőhelyeinek száma csökkent, a legnagyobb mértékben az üdülőházak és az ifjúsági szállók, valamint a szállodákon belül az alacsonyabb kategóriájú, egy- és háromcsillagos szállodák férőhelyeinek száma növekedett (10. táblázat). 2002-ben minden turisztikai régióban, és ebből adódóan az ország egészében is a szállodák működtek a legnagyobb férőhely-kihasználtsággal. Az országos átlagnál magasabb férőhely-, illetve szobakihasználtságot a két legnagyobb külföldi vendégforgalommal rendelkező régióban, a Balatonnál és a Budapest Közép-Dunavidéken, illetve az Észak-Alföldön regisztráltak (11. táblázat és 11. ábra). A szállodai szobák átlagára erősen függ az euró és a dollár árfolyamától, amely 2001-ben és 2002-ben fokozatosan csökkent. Ennek hatása a három-, négy- és ötcsillagos szállodák átlagos szobaárának csökkenésében mutatkozott meg, 2001 decembere és 2002 júliusa között e kategóriáknál az előző év azonos időszakához képest fokozatosan csökkent az átlagos szobaár. Az egy- és kétcsillagos szállodák esetében, ahol magasabb a belföldi vendégforgalom aránya, 2001-ben és 2002-ben folyamatosan emelkedett az átlagos szobaár, azonban esetükben mind az átlagár, mind az összes bevétel elmarad a magasabb kategóriájú szállodákétól (12. táblázat és 12. ábra). A kereskedelmi szálláshelyek kapacitása szállástípusonként 10. táblázat EgysØgek SzobÆk FØrıhelyek szæma 2002/ szæma 2002/ szæma 2002/ 2000 2001 2002 2001 2000 2001 2002 2001 2000 2001 2002 2001 SzÆlloda 718 736 806 109,5 42 362 43 738 45 512 104,1100 604104 232107 899 103,5 5 csillagos 10 11 12 109,1 2 538 2 750 2 840 103,3 5 313 5 771 5 979 103,6 4 csillagos 64 72 80 111,1 8 174 9 094 9 562 105,1 17 653 19 961 20 878 104,6 3 csillagos 341 360 411 114,2 19 402 20 358 21 696 106,6 45 272 47 750 50 999 106,8 2 csillagos 218 217 222 102,3 9 287 8 883 8 513 95,8 24 339 23 374 22 115 94,6 1 csillagos 85 76 81 106,6 2 961 2 653 2 901 109,3 8 027 7 376 7 928 107,5 Panzi 1 210 1 258 1 361 108,2 15 508 16 159 16 903 104,6 42 969 43 993 46 744 106,3 TuristaszÆll 260 261 284 108,8 6 521 6 162 6 806 110,5 29 099 27 509 29 267 106,4 IfjœsÆgi szæll 86 99 124 125,3 4 695 4 890 5 344 109,3 17 504 18 509 20 881 112,8 d lıhæz 372 374 463 123,8 5 890 6 212 7 313 117,7 19 976 20 829 23 984 115,1 Kemping 319 316 339 107,3 102 562102 557106 388 103,7 sszesen 2 965 3 044 3 377 110,9 74 976 77 161 81 878 106,1312 714317 629335 163 105,5 Forrás: Központi Statisztikai Hivatal 14
11. táblázat A kereskedelmi szálláshelyek férőhely-kihasználtsága szállástípusok és turisztikai régiók szerint, 2002 RØgi SzÆlloda Panzi Turista- Øs ifjœsægi d lıhæz Kemping sszesen 2002/ 2002/ 2002/ 2002/ 2002/ 2002/ % % % % % % 2001 2001 2001 2001 2001 2001 Balaton 36,7 104,0 21,4 105,4 31,2 97,2 27,7 93,9 17,4 83,0 28,4 97,1 Budapest K zøp-dunavidøk38,3 95,0 20,8 94,9 20,4 82,9 15,4 79,6 5,2 162,0 33,0 98,7 ebbıl: Budapest 39,8 94,6 22,7 90,5 22,2 77,4 28,1 97,1 6,1 267,0 37,0 98,5 DØl-Alf ld 21,7 103,4 15,6 90,1 9,7 79,2 20,5 104,7 9,1 93,1 16,0 97,3 DØl-DunÆntœl 22,7 90,9 17,7 100,6 18,2 87,6 21,3 91,0 7,9 80,8 17,3 91,1 szak-alf ld 37,1 100,3 18,1 89,5 13,0 88,4 21,2 95,3 12,9 79,4 23,6 93,8 szak- MagyarorszÆg 27,6 95,9 14,0 103,9 20,4 94,7 21,4 97,8 7,3 92,6 19,0 98,4 K zøp-dunæntœl 20,8 90,5 15,0 111,6 16,6 83,8 9,5 44,9 10,1 84,0 14,8 84,7 Nyugat-DunÆntœl 31,4 96,7 15,5 86,8 11,2 86,7 17,9 94,0 12,9 100,1 19,9 94,2 Tisza-t 24,4 99,2 22,2 107,2 10,5 74,1 21,4 109,6 8,1 90,2 13,7 97,4 OrszÆg sszesen 33,9 97,9 17,2 96,2 17,9 89,2 20,7 89,2 12,4 90,1 24,0 95,5 * Adatvédelmi okokból a turista- és ifjúsági szállók adatai csak összevontan publikálhatók. Forrás: Központi Statisztikai Hivatal Átlagár A kétágyas, fürdőszobás szállodai szobák átlagára és árindexe 12. táblázat 5 csillagos 4 csillagos 3 csillagos 2 csillagos 1 csillagos Szállodák összesen szállodák előző év forint forint = 100,0 Február 2000 42 499 16 892 7 900 5 517 4 495 13 312 111,3 2001 44 124 17 971 8 904 6 079 4 826 14 631 109,9 2002 37 529 16 908 8 726 6 739 5 618 14 124 96,5 Május 2000 46 563 20 393 8 762 5 671 2 686 13 953 104,8 2001 46 575 21 649 9 362 5 967 3 855 15 484 111,0 2002 43 195 18 303 9 877 6 918 5 810 15 172 98,0 Július 2000 42 903 19 220 10 374 6 323 4 511 14 116 103,7 2001 40 484 20 507 9 630 6 663 4 726 14 687 104,0 2002 37 604 19 268 10 416 7 423 5 823 15 182 103,4 December 2000 39 593 19 824 10 372 7 550 4 600 15 712 107,0 2001 37 604 17 870 9 287 6 820 4 775 14 603 92,9 2002 39 981 18 049 9 559 7 152 5 724 15 452 105,8 Árindex 2002/2001 (%) 90,5 88,5 104,5 105,8 102,0 94,7 Forrás: Központi Statisztikai Hivatal 15
12. ábra A forint árfolyamváltozása az euróhoz és a dollárhoz képest, 2000 2002 320 forint/euró forint/usd 310 300 290 280 270 260 250 240 230 220 január február március április május június július augusztus szeptember október november december január február március április május június július augusztus szeptember október november december január február március április május június július augusztus szeptember október november december 2000 2001 2002 Forrás: Központi Statisztikai Hivatal A kereskedelmi szálláshelyek egységei 2002-ben 161,5 milliárd forint bevételt realizáltak, ennek több mint fele (87,6 milliárd Ft) a szállásdíjbevételekből származott, amelyet további 41,8 milliárd forinttal a vendéglátás és 32,1 milliárd forinttal az egyéb szolgáltatások bevétele egészített ki. Ez utóbbi két bevételi forrás 10% feletti növekedésének köszönhetően öszszességében 5,9%-kal emelkedett a kereskedelmi szálláshelyek összes bevétele, amely ugyan meghaladja az az évi infláció mértékét, de elmarad az ágazat fogyasztói árindexének növekedésétől. Így a szállásdíjbevételek megközelítőleg háromnegyedét adó, külföldiektől származó szállásdíjbevételek kismértékű csökkenését összességében ellensúlyozni tudta a belföldiektől származó bevételek nagymértékű növekedése (13. táblázat). SzÆllÆst pus A kereskedelmi szálláshelyek bevételei szállástípusonként, 2002 Belf ldi szællæsd jbevøte l milli forint 2002/ 2001 K lf ldi SzÆllÆsd jbevøte szællæsd jbevøte l sszesen l milli forint 2002/ 2001 milli forint 2002/ 2001 VendØglÆtÆs bevøtele milli forint 2002/ 2001 EgyØb szolgæltatæsokb l szærmaz milli forint 2002/ 2001 milli forint 13. táblázat BevØtel sszesen 2002/ 2001 SzÆlloda 15 768 113,0 58 307 98,1 74 075 100,9 34 426 114,6 30 429 110,4138 929 106,1 5 csillagos 1 463 99,8 18 442 95,7 19 905 96,0 8 795 118,6 5 689 112,7 34 389 103,6 4 csillagos 3 929 132,6 23 694 103,0 27 623 106,4 11 790 114,4 12 440 115,9 51 853 110,3 3 csillagos 7 252 113,6 14 091 96,5 21 343 101,7 11 395 113,4 10 492 106,9 43 230 105,8 2 csillagos 2 585 100,2 1 800 79,9 4 385 90,7 2 280 110,8 1 629 92,2 8 294 95,8 1 csillagos 539 97,4 280 90,8 819 95,0 166 76,8 179 92,6 1 164 91,6 Panzi 3 773 114,7 2 895 96,5 6 667 106,0 6 480 107,4 924 103,3 14 072 106,5 TuristaszÆll 928 100,7 137 69,4 1 065 95,1 251 101,4 57 139,0 1 373 97,5 IfjœsÆgi szæll 770 124,9 304 67,7 1 073 100,8 63 122,5 65 72,7 1 202 99,6 d lıhæz 1 164 132,9 921 86,2 2 085 107,3 505 174,7 227 130,9 2 817 117,1 Kemping 477 104,3 2 137 93,4 2 614 95,2 102 116,4 384 95,2 3 100 95,8 Kereskedelmi szællæshelyek sszesen 22 879 113,8 64 701 97,4 87 580 101,2 41 827 113,8 32 086 110,0161 493 105,9 16
A magánszálláshelyek vendégforgalma A magyarországi turizmus elemzése során nem szabad figyelmen kívül hagyni a magánszálláshelyeket. 2002-ben a regisztrált magánszálláshelyek száma 45,3 ezer volt, és összesen 242,2 ezer férőhellyel rendelkeztek. A férőhelyek több mint kétharmada elsősorban a fizető-vendéglátás magas koncentrációja miatt a Balaton régióban található, a magánszálláshelyek kisebbik hányadát képviselő falusi szállásadás terén viszont kisebb területi koncentráció figyelhető meg. A magánszálláshelyek 2002-ben 635 ezer vendéget fogadtak, akik öszszesen 3,5 millió vendégéjszakát töltöttek el. Az átlagos tartózkodási idő a kereskedelmi szálláshelyeknél mért érték majdnem kétszerese, mintegy 5,5 éjszaka/fő volt 2002-ben (14. és 15. táblázat). A magánszálláshelyek kapacitása turisztikai régiók szerint, 2002. július 31. 14. táblázat Fizetővendéglátás Falusi szállásadás Magánszállásadás összesen Régió Vendéglátók Férőhelyek Vendéglátók Férőhelyek Vendéglátók Férőhelyek száma Balaton 29 443 159 375 1 828 9 936 31 271 169 311 Budapest Közép-Dunavidék 1 022 4 004 452 2 481 1 474 6 485 ebből: Budapest 792 2 730 792 2 730 Dél-Alföld 632 3 308 273 1 551 905 4 859 Dél-Dunántúl 3 064 12 435 569 2 949 3 633 15 384 Észak-Alföld 1 630 10 378 217 1 348 1 847 11 726 Észak-Magyarország 818 4 601 1 168 7 366 1 986 11 967 Közép-Dunántúl 874 4 425 391 2 163 1 265 6 588 Nyugat-Dunántúl 865 4 022 1 322 7 207 2 187 11 229 Tisza-tó 169 900 586 3 739 755 4 639 Ország összesen 38517 203448 6 806 38 740 45 323 242 188 Forrás: Központi Statisztikai Hivatal 17
15. táblázat A magánszálláshelyek vendégforgalma turisztikai régiók szerint, 2002 Régió Külföldi Belföldi Összes Külföldi Belföldi Összes vendégek vendégéjszakák száma, ezer Fizetővendéglátás Balaton 203 106 310 1303 482 1786 Budapest Közép-Dunavidék 13 24 37 68 128 196 ebből: Budapest 10 10 19 54 58 112 Dél-Alföld 2 16 17 9 72 81 Dél-Dunántúl 14 14 28 112 74 187 Észak-Alföld 24 30 54 100 133 233 Észak-Magyarország 5 14 20 25 65 90 Közép-Dunántúl 3 10 13 47 73 120 Nyugat-Dunántúl 15 16 31 85 101 186 Tisza-tó 1 3 4 3 32 34 Ország összesen 280 233 513 1752 1161 2913 Falusi szállásadás Balaton 8 6 14 51 34 85 Budapest Közép-Dunavidék 2 7 9 6 28 34 Dél-Alföld 1 3 4 5 14 19 Dél-Dunántúl 2 7 9 11 31 42 Észak-Alföld 1 4 5 2 17 19 Észak-Magyarország 2 22 24 10 85 96 Közép-Dunántúl 2 8 10 8 41 50 Nyugat-Dunántúl 20 14 34 109 57 166 Tisza-tó 1 12 13 13 52 65 Ország összesen 40 82 122 215 360 576 Magánszállásadás összesen Balaton 211 113 324 1354 516 1871 Budapest Közép-Dunavidék 14 31 45 74 156 230 ebből: Budapest 10 10 19 54 58 112 Dél-Alföld 3 18 21 14 86 100 Dél-Dunántúl 16 22 37 123 105 229 Észak-Alföld 25 34 59 102 150 252 Észak-Magyarország 8 36 44 36 150 186 Közép-Dunántúl 5 17 23 55 115 170 Nyugat-Dunántúl 35 30 65 194 159 352 Tisza-tó 2 14 17 15 84 99 Ország összesen 320 315 635 1967 1522 3489 Forrás: Központi Statisztikai Hivatal 18
A magyarországi szervezett idegenforgalom A magyarországi utazásszervező szektor szereplői 2002-ben az előző évvel ellentétben több magyar számára szerveztek külföldi utazást, mint ahány külföldi turistát beutaztattak, és a magyarok szervezett külföldi utazásainak magasabb átlagos tartózkodási ideje miatt a vendégéjszakák száma is lényegesen magasabb volt, mint a Magyarországon tartózkodó külföldieké. A magyar utazásszervezők három tevékenységi köre közül a belföldi utazók száma emelkedett, az általuk eltöltött vendégéjszakák száma viszont csökkent, míg a be- és kiutazó turizmus terén mind a turisták, mind az általuk eltöltött vendégéjszakák száma nőtt 2002-ben (16. táblázat). 16. táblázat Az utazási irodák által lebonyolított forgalom Magyarországra Külföldre Belföldi látogató látogató Megnevezés utazásszervezés külföldiek magyarok 2001 2002 2001 2002 2001 2002 ezer Résztvevők száma (turisták és kirándulók) 587 583 566 603 340 521 Ebből: turisták 533 553 534 576 144 177 Vendégéjszakák száma 1961 2043 3638 3872 597 526 Átlagos tartózkodási idő (nap) 3,7 3,7 6,8 6,7 4,1 3,0 előző év = 100,0 Résztvevők száma (turisták és kirándulók) 92,1 99,3 91,5 106,4 139,3 153,3 Ebből: turisták 94,3 103,8 89,5 107,7 90,6 122,8 Vendégéjszakák száma 94,1 104,2 89,7 106,4 84,3 88,1 Átlagos tartózkodási idő 99,7 100,3 100,3 98,8 91,1 73,2 Forrás: Központi Statisztikai Hivatal 19
A magyar turizmus szervezeti rendszere A világ számos országában a turizmus irányítását több, egymást kiegészítő szervezet végzi. Ez elmondható Magyarországról is, hiszen a turizmus irányítása valamilyen formában az Országgyűléstől a települési önkormányzatokig a különböző szinteken számos szervezet feladatai között szerepel. Ebben a fejezetben az országos, illetve regionális szinten működő szervezeteket, illetve azok feladatköreit a 2003 őszén érvényes felépítésben mutatjuk be. 20 Az Országgyűlés Idegenforgalmi Bizottságának tagjai Elnök: Lasztovicza Jenő Fidesz Alelnök: Nógrádi László Fidesz Dr. Tompa Sándor MSZP Dr. Tóth József MSZP Tagok: Bánki Erik Fidesz Dr. Gruber Attila Fidesz Hadházy Sándor Fidesz Herbály Imre MSZP Herényi Károly MDF Horváth László Fidesz Dr. Katona Béla MSZP Kocsis Róbert Fidesz Dr. Kolber István MSZP Korózs Lajos MSZP Kovács Ferenc Fidesz Kovácsné dr. Horváth Klára MSZP Kránitz László MSZP Lezsák Sándor MDF Nagy Jenő MSZP Páva Zoltán MSZP Dr. Szent-Iványi István SZDSZ Országgyűlés A turizmus fejlődése szempontjából és az ebben az ágazatban működő vállalkozások számára egyaránt meghatározó jelentőségű az Országgyűlés tevékenysége, mivel e testület alkotja meg azokat a törvényeket, amelyek meghatározzák az ágazat működésének feltételrendszerét. Magyarországon a turizmus gazdasági alapjait (például az idegenforgalmi adóra vagy a turizmus költségvetési támogatására vonatkozóan) törvény teremti meg, és a turizmus szempontjából fontos egyes jogintézmények működtetéséhez szükséges feltételeket is törvény határozza meg (ilyen például az üdülési csekkrendszer működtetése). Országgyűlés Idegenforgalmi Bizottsága 1998 nyara óta a parlamentben már nem albizottságként, hanem önállóan, állandó bizottságként működik a turizmus elvi kérdéseivel foglalkozó Idegenforgalmi Bizottság. Az albizottság önálló bizottsági rangra emelése a turizmus nemzetgazdasági jelentőségének fel- és elismerését jelenti az Országgyűlés részéről. Az Országgyűlés Idegenforgalmi Bizottsága kezdeményező, javaslattevő, véleményező és a kormányzati munka ellenőrzésében közreműködő szerv. Az Idegenforgalmi Bizottság a hatáskörébe tartozó törvények végrehajtásán kívül ezek társadalmi és gazdasági hatását is figyelemmel kíséri. Az Országgyűlés Idegenforgalmi Bizottságának elsődleges feladata, hogy a turizmuságazat érdekeit képviselje a törvényhozásban, és felügyelje a terület működésének törvényességét. Összességében a bizottság tevékenységi körébe az alábbi feladatok tartoznak: a turisztikai vonatkozású törvények előkészítése és a Parlamenten belüli gondozása; az egyéb törvények idegenforgalmi vonatkozásának figyelemmel kísérése, a turisztikai szempontok érvényesítése a jogalkotásban; a turizmust érintő törvények végrehajtásának ellenőrzése; a turizmus állami irányításának felügyelete és ellenőrzése; az idegenforgalmat érintő nem törvényi szintű szabályozások kidolgozásában való részvétel (ide tartozik például az utazási irodák működési feltételrendszerének vagy az üdülési csekk rendszerének áttekintése);
egyéb, az idegenforgalmat érintő ágazatokkal való együttműködés áttekintése; a turisztikai részterületek fejlesztésének figyelemmel kísérése, közreműködés a fejlesztési elképzelések kidolgozásában (például az egészségturizmus, a kastélyturizmus vagy a falusi turizmus területén); kinevezése előtt az idegenforgalmat felügyelő miniszter meghallgatása terveiről, majd évente az elvégzett munkáról és a további tervekről; együttműködés az idegenforgalomban dolgozó szakmai szervezetekkel; együttműködés az idegenforgalom regionális irányító szervezeteivel. Az Országgyűlés Idegenforgalmi Bizottsága Képviselői Irodaház 1054 Budapest, Széchenyi rakpart 19. telefon: 06-1-441-5054 06-1-441-5055 fax: 06-1-441-5057 e-mail: ifb@parlament.hu Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Turisztikai Államtitkársága 1998 és 2002. június 30. között a turizmus kormányszintű irányítása a Gazdasági Minisztérium fennhatósága alá tartozó Turisztikai Helyettes Államtitkárság keretein belül történt. 2002. július 1-jétől az idegenforgalmi tevékenység irányítása a Miniszterelnöki Hivatal hatáskörébe tartozott, ahol a Hivatalon belül a turizmus állami irányítása a Turisztikai Hivatalon keresztül történt. 2003. július 1-jétől a turizmus állami irányítása ismét a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium fennhatósága alá tartozik. A Gazdasági és Közlekedési Minisztériumot vezető miniszter az érintett miniszterekkel együttműködve ellátja a turizmussal összefüggő állami feladatokat, kidolgozza és jóváhagyásra a kormány elé terjeszti az idegenforgalmi politika koncepcióját, az ezzel kapcsolatos stratégiát, valamint a turizmus fejlesztésével összefüggő kormányzati döntések tervezetét. Ugyancsak a miniszter feladata, hogy koordinálja a turizmus interszektoriális jellegéből adódó tárcaközi és regionális tevékenységeket, megállapítsa az egyes idegenforgalmi tevékenységek gyakorlásának feltételeit, meghatározza a szükséges szakmai követelményeket és az engedélyhez (hatósági nyilvántartásba vételhez) kötött turisztikai tevékenységek körét. A Regionális Idegenforgalmi Bizottságok és azok munkaszervezeteinek útján a miniszternek közvetlen hatása van a turizmus területi irányítására. A turizmussal kapcsolatos nemzeti, valamint regionális marketingfeladatok eredményes és hatékony ellátása érdekében a kizárólagos állami tulajdonban lévő Magyar Turizmus Rt. felett a miniszter gyakorolja a tulajdonosi jogokat. A Gazdasági és Közlekedési Minisztériumot vezető miniszter a turizmushoz kapcsolódó feladatait az idegenforgalomért felelős politikai államtitkár útján látja el. Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Turisztikai Államtitkárság idegenforgalomért felelős poltikai államtitkár: Pál Béla 1055 Budapest, Honvéd utca 13 15. telefon: 06-1-441-2010 06-1-441-2011 06-1-441-2013 fax: 06-1-441-2012 honlap: www.gkm.hu Turisztikai Hivatal hivatalvezető: Székely György 1012 Budapest, Vérmező út 4. telefon: 06-1-441-2030 fax: 06-1-441-2032 e-mail: turizmus@meh.hu A Regionális Idegenforgalmi Bizottságok elnökei Rosta Sándor Balatoni Regionális Idegenforgalmi Bizottság Rusznák Imre Budapest Közép-dunavidéki Regionális Idegenforgalmi Bizottság Tokaji Ferenc Dél-alföldi Regionális Idegenforgalmi Bizottság Gonda Tibor Dél-dunántúli Regionális Idegenforgalmi Bizottság Tóth József Észak-alföldi Regionális Idegenforgalmi Bizottság Nagy Imre Észak-magyarországi Regionális Idegenforgalmi Bizottság Szabó Gábor Közép-dunántúli Regionális Idegenforgalmi Bizottság Patyi Elemér Nyugat-dunántúli Regionális Idegenforgalmi Bizottság Kerekes László Tisza-tavi Regionális Idegenforgalmi Bizottság 21
Országos Idegenforgalmi Bizottság Országos Idegenforgalmi Bizottság Az Országos Idegenforgalmi Bizottságot (OIB) 1996-ban tanácsadó, vé- 1012 Budapest, Vérmező út. 4. leményező, javaslattevő testületként hozta létre a gazdasági miniszter. telefon: 06-1-488-8680 A bizottságban a jelentősebb turisztikai szakmai szervezetek és a regionáfax: 06-1-488-8681 lis idegenforgalmi bizottságok képviselői vesznek részt, így 2002. szepe-mail: oib@hungarytourism.hu tember 26-tól tagjai a következők: Magyar Szállodaszövetség, Magyar Utazásszervezők és Utazásközvetítők Szövetsége, Magyar Turisztikai Egyesület, Vendéglátó és Idegenforgalmi Szakszervezet, Idegenforgalmi Munkaadók Országos Szövetsége, Magyar Vendéglátók Ipartestülete, Magyarországi Ifjúsági Szálláshelyek Országos Szövetsége, Magyarországi Rendezvényszervezők Szövetsége, Falusi és Agroturizmus Országos Szövetsége, a Magyar Turizmus Rt. igazgatóságának elnöke, illetve a Budapest Közép-Dunavidék és a Balatoni Regionális Idegenforgalmi Bizottság elnöke. Tanácskozási joggal vesznek részt továbbá a szervezet munkájában a következők: Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, Idegenforgalmi Hivatalok Szövetsége, Idegenforgalmi Koordinációs Testület, Magyar Fürdőszövetség, Turisztikai Tanácsadók Szövetsége, Magyar Nemzeti Gasztronómiai Szövetség, Magyar Természetbarát Szövetség, Magyarországi Idegenvezetők Szövetsége, valamint Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége. Állandó meghívott a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Turisztikai Hivatalának vezetője, a Magyar Turizmus Rt. vezérigazgatója, valamint a Központi Statisztikai Hivatal képviselője. Az Országos Idegenforgalmi Bizottság tagjai Elnök: Dr. Wolff Péter elnök, Magyar Szállodaszövetség Titkár: Dr. Faragó Hilda Tagok szavazati joggal: Dr. Csizmadia László elnök, Falusi és Agroturizmus Országos Szövetsége Háber Tamás elnök, Magyar Vendéglátók Ipartestülete Köves Tamás elnökségi tag, Magyarországi Rendezvényszervezők Szövetsége Dr. Lengyel Márton elnök, Magyar Turisztikai Egyesület Meszter László elnök, Magyarországi Ifjúsági Szállások Szövetsége Molnár Gabriella elnök, Magyar Utazásszervezők és Utazásközvetítők Szövetsége Dr. Niklai Ákos elnök, Idegenforgalmi Munkaadók Országos Szövetsége Rosta Sándor elnök, Balatoni Regionális Idegenforgalmi Bizottság Rusznák Imre elnök, Budapest Közép-dunavidéki Regionális Idegenforgalmi Bizottság Dr. Somogyi Zoltán elnök, Magyar Turizmus Rt. Igazgatósága Dr. Várnai Zsuzsanna ügyvezető elnök, Vendéglátó és Idegenforgalmi Szakszervezet Tagok tanácskozási joggal: Dr. Badacsonyi György Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége Bálint Zoltán elnök, Magyarországi Idegenvezetők Szövetsége Hegymegi János elnök, Turisztikai Tanácsadók Szövetsége Dr. Horváth Gábor elnök, Magyar Fürdőszövetség Kozák József elnök, Idegenforgalmi Koordinációs Testület Németh Imre elnökségi tag, Magyar Természetbarát Szövetség Pertik Tamás Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Veiland László elnök, IHSZ Megyék Idegenforgalmi Szövetsége Egyesület Állandó meghívott tagok: Dr. Galla Gábor vezérigazgató, Magyar Turizmus Rt. Dr. Probáld Ákos főosztályvezető, Központi Statisztikai Hivatal Szolgáltatásstatisztikai Főosztálya Székely György hivatalvezető, Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Turisztikai Hivatal 22
Az OIB részt vesz a turizmus fejlesztési stratégiájának elveiről szóló döntések előkészítésében; javaslatot tesz a turizmus irányítási és szervezeti rendszerének korszerűsítésére, szakmai kitüntetések adományozására, az elkülönített miniszteri pénzügyi előirányzat felhasználására; véleményezi a Turisztikai Célelőirányzat fő felhasználási irányait, elveit, a pályázati célokat és a hozzárendelt eszközöket, a turisztikai marketingstratégiát, az éves nemzeti marketingtervet; figyelemmel kíséri ezek végrehajtását, továbbá közreműködik a turizmussal kapcsolatos közgazdasági és jogi szabályozás, valamint a feltételrendszer kialakításában, kezdeményezi a szükséges módosításokat. Magyar Turizmus Rt. A Magyar Turizmus Rt. a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium egyszemélyi tulajdonában lévő, nemzeti turisztikai marketingszervezet, amelyet az Országos Idegenforgalmi Hivatal jogutódjaként 1994. március 1-jén Magyar Turisztikai Szolgálat Rt. néven hoztak létre. A Társaság 1996. január 1-je óta viseli a Magyar Turizmus Rt. nevet. A Magyar Turizmus Rt. tevékenységének célja, hogy hozzájáruljon a hazai turisztikai kínálat piacra viteléhez, és ezáltal elősegítse a Magyarországon realizálódó, belföldi és beutazó turizmusból származó turisztikai bevételek növelését. Ezzel újabb munkahelyek létrehozását és fenntartását támogatja a magyar gazdaságban, hozzájárul a magyar GDP kiegyensúlyozott növekedéséhez, és pozitívan befolyásolja az ország folyó fizetési mérlegének egyensúlyát. A fenti célok megvalósítása érdekében a Magyar Turizmus Rt. feladatai a következők: Magyarország mint turisztikai desztináció ismertségének növelése, imázsának javítása külföldön; Magyarország mint turisztikai célpont presztízsének emelése a belföldi lakosság körében; a fenntartható fejlődés elveinek szem előtt tartásával hozzájárulás a természeti környezet, az ember alkotta vonzerők és a magyar kultúra megőrzéséhez; a turisztikai szolgáltatások színvonalemelésének ösztönzése; a magyar turisztikai kínálat piacra juttatásának segítése versenysemleges módon, belföldön és külföldön, az elosztási csatornák kiépítésének támogatása; turisztikai információ biztosítása a belföldi és az itt tartózkodó külföldi turisták, a potenciális utazók, a döntéshozók, a belföldi és a külföldi turisztikai szakma számára; piaci információ szolgáltatása a turisztikai szakma számára a termékfejlesztés irányainak meghatározásához, a vendégek elégedettségének növeléséhez; szakmai partnerkapcsolatainak építése, fejlesztése és ápolása, mind belföldön, mind külföldön; kistérségi együttműködések kialakulásának és fejlődésének támogatása a turizmus marketing területén; promóciós és public relations tevékenység folytatása belföldön és külföldön; széles körű kutatásokkal a vezetői döntések megalapozása, a marketingeszközök kiválasztásának előkészítése. Magyar Turizmus Rt. vezérigazgató: Dr. Galla Gábor 1012 Budapest, Vérmező út 4. telefon: 06-1-488-8700 fax: 06-1-488-8600 e-mail: mtrt@hungarytourism.hu honlap: www.hungarytourism.hu A Magyar Turizmus Rt. Igazgatóságának tagjai Elnök: Dr. Somogyi Zoltán Elnöki tanácsadó: Dr. Walkó Miklós Alelnök: Dr. Niklai Ákos Tagok: Dr. Csizmadia László Dr. Etey Ferenc Dr. Lengyel Márton Mányai Lóránd Meszter László Molnár Gabriella Dr. Róna Iván Dr. Vass György Dr. Wolff Péter A Magyar Turizmus Rt. Felügyelő Bizottságának tagjai Elnök: Karikás György Dr. Feleki Ferenc Dr. Pallos Dénes Rusznák Imre Székely Ferenc 23