A sátoraljaújhelyi Zemplén Kalandpark marketingterv javaslata

Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar Marketing Intézet A sátoraljaújhelyi Zemplén Kalandpark marketingterv javaslata Niczky Mercédesz 2015

Tartalomjegyzék 1. BEVEZETÉS... 4 2. MARKETINGTERV ELMÉLETI HÁTTERE... 6 2.1. A koncepció rövid összefoglalása vezetői összegzés... 6 2.2 Helyzetelemzés... 7 2.2.1 Makrokörnyezet vizsgálata... 7 2.2.2 Mikrokörnyezet vizsgálata... 7 2.2.3 Lehetőségek és veszélyek vizsgálata... 8 2.3 Célkitűzések és célok... 8 2.4 Marketingstratégia kialakítása... 9 2.5 Marketingtaktika kialakítása... 12 2.6 Előrejelzési módszerek... 13 2.7 Fontosabb pénzügyi mutatók... 15 2.8 Marketingterv bemutatása... 17 2.9 Végrehajtás és ellenőrzés... 18 3. HELYZETELEMZÉS... 20 3.1 Kalandparkok a turizmusban... 20 3.2 A kalandparkok kínálatának és keresletének hazai jellemzői... 21 3.3 Kalandparkok integratív funkciói... 22 3.2.1 A turisták és a helyi lakosság találkozási pontja... 22 3.2.2 Tömegturizmus természetközeliség... 23 3.3.3 Szórakoztatás oktatás, nevelés, közösségformálás... 23 2

3.4 Zemplén Kalandpark bemutatása... 24 3.4.1 Kalandpark belső környezetének bemutatása... 24 3.4.2 Makrokörnyezet elemzés... 27 3.4.3 Mikrokörnyezet elemzése... 31 3.4.4 Problémák, lehetőségek elemzése... 35 4. A ZEMPLÉN KALANDPARK MARKETINGTERV JAVASLATA... 39 4.1 Célpiac meghatározása... 39 4.2 Célmeghatározás... 43 4.3 Marketingtaktika, marketingstratégia... 49 4.4 Következtetések és javaslattétel... 53 5. ÖSSZEGZÉS... 57 IRODALOMJEGYZÉK... 58 SUMMARY... 64 MELLÉKLETEK... 65 3

1. Bevezetés Szakdolgozatomban a sátoraljaújhelyi Zemplén Kalandpark marketingterv javaslatát fogom bemutatni. Választásom azért esett a Zemplén Kalandparkra, mert Sátoraljaújhelyben születtem és nőttem fel, jól ismerem a várost és a régiót. A szakdolgozat készítése közben még jobban sikerült megismernem a kalandparkot, mivel többször ellátogattam oda, és konzultáltam valamint interjút is készítettem az intézmény igazgatónőjével. Mindenképpen egy helyi létesítményt szerettem volna tanulmányozni, közelebbről megismerni és egyben népszerűsíteni. A szakdolgozat megírásával az a célom, hogy segítsem a kalandparkot azáltal, hogy egy minél jobb marketingterv javaslatot készítek számukra. Egy jó marketingterv elkészítéséhez azonban megfelelő elméleti háttér is kell, valamint az adott szervezetet minél jobban fel kell térképezni, helyzetét elemezni. Ezek után tudjuk csak felállítani a marketing stratégiát és javaslatokat megfogalmazni. Tehát ennek megfelelően a második fejezetben a marketingterv elméleti hátterét mutatom be, illetve azt, hogy milyen szempontok, lépések segítségével tudjuk azt elkészíteni. Ezt követően a harmadik fejezet tartalmazza a helyzetelemzést, ahol először a Magyarországon található kalandparkok turizmusban betöltött szerepét, kínálatát és keresletét, valamint integratív funkcióit ismertetem. Ezáltal egy általános képet kap az olvasó a hazai kalandparkok helyzetéről. Következő lépésként térek rá konkrétan a Zemplén Kalandpark bemutatására. Először a belső környezetét elemzem, bemutatom az elhelyezkedését, alaptevékenységét és szolgáltatásainak körét, mely a későbbi elemzések megértését is szolgálja. A kalandpark makrokörnyezetének STEEP elemzéssel történő bemutatása képezi a helyzetelemzés következő lépését. Ez tartalmazza a társadalmi környezet, a technológiai-technikai környezet, a természeti környezet, a gazdasági tényezők, valamint a politikai és jogi tényezők elemzését. A mikrokörnyezetet a Porteri 5 erő modell segítségével vizsgálom meg. Tehát ebben a részben szerepel az iparági versenytársaknak, a szállítók alkupozíciójának, a vevők alkupozíciójának, az új belépők fenyegetésének, illetve a helyettesítő termékek és szolgáltatások fenyegetésének a vizsgálata. Végül, a helyzetelemzés utolsó lépéseként, feltérképezem a kalandpark erősségeit, gyengeségeit, lehetőségeit és veszélyeit a SWOT analízis segítségével. 4

A következő fejezet tartalmazza a marketingterv javaslatot. A célcsoport részletes bemutatását követően, kitérek a célcsoportok motivációjára is. Ezt követi a célmeghatározás, és a marketingtaktika illetve marketingstratégia bemutatása. Ebben a részben, a kalandpark termékpolitikáját, árpolitikáját, eloszlás politikáját és kommunikációját vizsgálom meg, tehát a marketing mix elemeit. Végül, a marketingterv javaslat utolsó lépéseként, levonom a következtetéseket, és részletesen megfogalmazom javaslataimat. A szakdolgozat zárásaként, összegzést végzek. 5

2. Marketingterv elméleti háttere Ahhoz, hogy egy üzleti tevékenységnél, szolgáltatásnál vagy akár termékek esetében megfelelő marketinget tudjunk alkalmazni, elengedhetetlen a marketingterv elkészítése. Ezen terv elkészítése időigényes lehet, de általa tisztán láthatjuk, hogy merre tartunk, és mit szeretnénk út közben elérni. Ezen túl abban is segítséget nyújthat, hogy átgondoljuk mennyi időre, pénzre és energiára lesz szükségünk az egyes lépések összeállítása során. Marketingterv nélkül nem lehetünk biztosak abban, hogy egyáltalán el tudjuk-e érni a célunkat. A marketingterv többféleképen lehet a segítségünkre, és többféleképpen tudjuk értelmezni is. Egyrészt értelmezhetjük útvonaltervként, mivel a terv az első lépésektől a céljaink eléréséig mutatja számunkra az utat, valamint segíti a stratégia menedzselését és megvalósítását. A marketingterv segítségünkre van továbbá abban is, hogy a résztvevőket tájékoztatni tudjuk feladataikról, a megvalósításhoz szükséges forrásokat fel tudjuk térképezni, valamint ezeket a forrásokat jobban fel tudjuk használni. Ezentúl megkönnyíti a feladatok és felelősségek megosztását és ütemezését, illetve előre jelzi a lehetőségeket, veszélyeket és problémákat. (Cohen, 2009) 2.1. A koncepció rövid összefoglalása vezetői összegzés Első lépésként meg kell terveznünk a marketingtervet. Önmagában a terv tervezése érdekesen hangzik, viszont fontos, hogy a nagy mennyiségű összegyűjtött információt rendszerezzük, végiggondoljuk a tervünk felépítését. A főbb tervezési feladatokhoz egy ütemtervet készíthetünk, amelynek segítségével jobban átláthatóvá válik a teljes folyamat. Ahhoz tehát, hogy a marketingtervünk elemei logikailag jól helyezkedjenek el, valamint, ha biztosak akarunk lenni abban, hogy semmilyen információt nem hagytunk ki, úgy még a megvalósítás előtt szükségünk van egy vázlatra. Miért is van szükségünk tartalomjegyzékre?! A tartalomjegyzék a marketingterv terjedelmétől függetlenül hasznos információforrás a bíráló szakértők számára. Ezáltal a tervünk sokkal áttekinthetőbb, minden szakértő könnyen megtalálja a számára fontos 6

információk pontos helyét, így akár versenyelőnyre is szert tehetünk a tartalomjegyzéknek köszönhetően. A vezetői összefoglaló nagyon fontos eleme a tervünknek, mivel magában foglalja a termék vagy szolgáltatás versenytársakhoz viszonyított előnyeit, valamit az egész marketingterv tömör összefoglalójaként fontos, hogy a tervdokumentáció legelejére kerüljön. Így a vezetők a nélkül tudnak dönteni a projekt további sorsáról, hogy a teljes tervet elolvasták volna, éppen ezért kiemelkedő szerepe van annak, hogy a vezetői összefoglaló tömör, átgondolt és meggyőző legyen, arra bíztatva az olvasóját, hogy a tervet továbbolvassa. (Józsa, 2014) 2.2 Helyzetelemzés A helyzetelemzés a marketingterv lényeges és terjedelmes része, hatalmas mennyiségű információt tartalmaz, kiindulópontja a bennünket körülvevő környezet alapos vizsgálata. 2.2.1 Makrokörnyezet vizsgálata A makrokörnyezet általában törvények, szabályok, etikai elvárások, illetve objektív lehetőségek formájában jelenik meg egy vállalkozás számára. A makrokörnyezet vizsgálatakor célszerű STEEP elemzést végezni, melynek során a társadalmi környezet, a technológiai-technikai környezet, a természeti környezet, a gazdasági tényezők valamint a politikai és jogi tényezők kerülnek megvizsgálásra. 2.2.2 Mikrokörnyezet vizsgálata A mikrokörnyezet vizsgálata során, a Porter modell szerint öt szempontot veszünk figyelembe. Az iparági versenytársak elemzésénél, az adott piaci szereplők között folyó küzdelmet térképezzük fel. A beszállítók alkupozícióját tekintve arra keressük a választ, hogy milyen áron és honnan szerezhetőek be a szolgáltatáshoz szükséges alapanyagok, és 7

hogy biztos háttérrel rendelkezik-e az adott vállalat. A vevők alkupozíciójánál azt kell szemügyre venni, hogy a vevők milyen árat hajlandóak adni a termékért, és hogy az ár emelkedik, átpártolnak-e máshova. Majd az új belépők fenyegetésének vizsgálata után, utolsó lépésként a helyettesítő termékek szolgáltatások vizsgálata következik. 2.2.3 Lehetőségek és veszélyek vizsgálata A lehetőségek és veszélyek vizsgálatakor, a SWOT analízist alkalmazva jól meg tudjuk határozni egy vállalkozás helyzetét. Itt megjelennek a belső gyengeségek és erősségek, valamint a külső lehetőségek és veszélyek. Legnagyobb előny, hogy használata egyszerű és praktikus. (Veres-Szilágyi, 2005) 2.3 Célkitűzések és célok A marketingterv létrehozásakor tisztában kell lennünk azzal, hogy hová tartunk, és mit akarunk elérni. Ahhoz, hogy a célkitűzéseink a cég általános küldetését szolgálják, tíz ismérvet kell figyelembe vennünk. - Alkalmasság: a vállalat alapvető céljai irányába tartson a célkitűzés. - Időbeli mérhetőség: minek mikor kell történnie. - Megvalósíthatóság: reális, gyakorlatias és megvalósítható célkitűzésre van szükség. - Elfogadhatóság: fontos, hogy a célkitűzések ne csak a szervezet dolgozói, hanem azok számára is elfogadható legyen, akik erőforrásokat biztosítanak a marketingterv létrehozásához. - Rugalmasság: esetleges környezeti változások és váratlan kiadások esetén módosíthatóak legyenek célkitűzéseink. 8

- Motiválás: célkitűzéseinknek nehezeknek, de elérhetőnek kell lenniük, így motiválva azokat, akik a teljesülésükön dolgoznak. - Érthetőség: mindenki által jól érthető nyelven, világosan és egyszerűen kell megfogalmazni a célkitűzéseket. Ellenkező esetben félreértések adódhatnak. - Elkötelezettség: szem előtt kell tartani azt is, hogy mindenki, aki részt vesz a marketingterv megvalósításában, elkötelezett legyen a célkitűzések iránt. - Részvétel: kiemelkedően fontos, hogy azok a személyek, akik a célkitűzések eléréséért felelősek, vegyenek részt annak meghatározásában is. - Összhang: a vállalat alapvető céljai mellett a cég egyéb szervezeti célkitűzéseivel is összhangban kell lenniük a célkitűzéseknek. A célok esetében a célkitűzések konkrét részleteiről beszélünk. Mindkét esetben elengedhetetlen az, hogy határidőhöz kössük a célok és célkitűzések megvalósulását. Emellett ki kell hangsúlyozni a vállalat megkülönböztető versenyelőnyét, azt az egyedi dolgot, amivel ő több mint a versenytársai. (McDonald,2005) 2.4 Marketingstratégia kialakítása 1. ábra, Stratégiapiramis, Cohen, 2009a, 81.o. 9

A stratégiapiramis legfelső szintjén a stratégiai marketingmenedzsment (SMM) található, amely a cég küldetésének megvalósítása céljából, dönt az üzletág, a termékvonalak és a termék megválasztásáról. Alatta a marketingstratégia foglal helyet. Valójában ezen a szinten arra a kérdésre keressük a választ, hogy az SMM szintjén meghozott döntést hogyan lehet megvalósítani? - Az új piacokra való behatolás esetében gondolkozhatunk a piaci rés stratégiájában. Ebben az esetben egy olyan jól körülhatárolható szegmentumnak kívánunk értékesíteni, amelyben dominánsak tudunk lenni. A vertikális marketingstratégia a másik lehetőség, amikor azt próbáljuk elérni, hogy a termék előállítása és értékesítése közötti marketingfunkciókból többet tudjunk az ellenőrzésünk alá vonni. - A meglévő piaci részesedés bővítésénél választhatjuk a termékdifferenciálást, ebben az esetben a teljes piacot megcélozzuk és felhívjuk a figyelmet a termékünk különbözőségére. A másik eset a piacszegmentálás, amikor felosztjuk a piacot kisebb piacokra, és kissé eltérő termékekkel jelenünk meg. A piramis legalsó szintjén a marketingtaktikák foglalnak helyet. Az itt lévő intézkedésekkel az előző szinten választott marketingstratégiát tudjuk támogatni például olyan taktikával, hogy módosítjuk a terméket, így növelve annak teljesítményét, vagy csökkentjük a termék árát, fokozzuk a reklámozást illetve különböző reklámozási csatornákat is választhatunk. A rendelkezésre álló erőforrások korlátozottak, így azokat olyan helyre kell koncentrálni, ahol a legnagyobb hatást tudják kifejteni. Így olyan taktikai mixet kapunk, amivel megvalósítható a cég küldetése. (Vágási, 2007) Portfóliómátrixot és termékéletciklus-görbét használhatunk abban az esetben, ha meg akarjuk határozni azokat az üzletágakat vagy termékeket, termékágakat, amelyekre cégünknek az erőforrásait kellene összpontosítania. 10

Portfóliómátrix esetében egy négy mezőre osztott négyzetet láthatunk, ahol a vízszintes tengely a piaci vonzerőt, a függőleges pedig az üzleti erősséget szemlélteti. Ebben a mátrixban kell a terméket, termékvonalat, valamint az üzletágakat elhelyezni. Magas Kérdőjelek Sztárok Üzleti erősség Alacsony Kutyák Fejőstehenek Alacsony Magas Piaci vonzerő 2. ábra, Portfóliómátrix, saját szerkesztés A termékéletciklus-görbének négy szakaszát különíthetjük el, melyek a bevezetés, növekedés, érettség és a hanyatlás. Ezen halad végig az üzletág, termék vagy termékvonal, ezt végigkövetve szemléleti a görbe, hogy mi történik a termék értékesítésével és nyereségességével. 3. ábra Termékéletciklus-görbe, Forrás: http://www.agr.unideb.hu/ebook/logisztika/termkletciklus_megkzelts.html (letöltve: 2014.12.08. 12:50) 11

2.5 Marketingtaktika kialakítása Befolyásolható változók a négy P A termék (product) esetében három lehetőség van. Bevezethetjük a piacra vagy kivonhatjuk onnan, hogy a piaci behatolás stratégiáját támogassuk, illetve módosíthatjuk azt, ha például az életciklusának alakját kívánjuk módosítani. Az ár (price) tekintetében beszélhetünk behatoló árképzésről, amikor az alacsony árat versenyelőnyként használjuk fel és így a lehető legnagyobb szeletet hasítjuk ki a piacból. A versenytársakhoz igazodó árképzést alkalmazva a riválisokhoz különböző termékkel lépünk piacra, de velük nagyjából megegyező áron. Abban az esetben, ha a termék vagy szolgáltatás először jelenik meg a piacon, viszonylag magas áron be tudjuk vezetni a piacra, ekkor lefölöző árképzésről beszélünk. Értékesítési hely (place) - Közvetlen vagy közvetett csatorna: Tehát vagy közvetlenül a fogyasztónak értékesítünk, vagy például bevonunk kiskereskedőket, nagykereskedőket, ügynököket, szállítókat. - Egy vagy több csatorna: Ha egyszerre több csatornában vagyunk jelen, az több pénzbe is kerül. Ha korlátozott erőforrásokkal rendelkezünk, érdemes kezdetben egy csatornában jelen lenni, majd pedig kiterjeszteni az értékesítést több csatornára, amikor már több pénzünk van. - A csatorna hossza a közvetítők számától függ. A csatorna kialakításánál figyelembe kell vennünk gyártói pozíció erősségét, a megrendelések számát, a termék romlandóságát, stb. - Az közvetítők jellegénél, például figyelembe kell venni, hogy mekkora földrajzi területet szeretnénk lefedni. Nagyobb földrajzi területen szélesebb körű elosztásra van szükség, így ekkor célszerű nagykereskedőket bevonni. 12

- Az egyes disztribúciós szinteken a döntenünk kell a forgalmazók számáról, amely magasabb lehet, ha a például a terméket gyakran vásárolják, vagy magas a piaci potenciálja stb. ezek hiányában pedig kevesebb kereskedőre van szükség az egyes szinteken. - A közvetítők kiválasztásánál többek között szem előtt kell tartani, hogy mennyire ismeri és érti a kiszolgált piaci szegmentumot. Promóció (promotion) - Személyes eladás: ez a módszer számos előnnyel rendelkezik, többek között nagyobb rugalmasságot biztosít, az eladást követően azonnali árbevételt realizálhatunk, illetve a vevőktől azonnali visszajelzést kapunk. - Új termék bevezetésekor vagy éles verseny esetén alkalmazhatjuk az értékesítésösztönző technikákat, melyek megnyilvánulási formái lehetnek például kuponok, jutalékok, nyereményjátékok, hűségprogramok vagy a termékhez adott ingyenes ajándékok. Az erőforrásokat arra kell összpontosítani, amelyek a legjobb megtérülést eredményezhetik. - Reklám és PR technikákra minden esetben szükség van, mivel meg kell ismertetni a fogyasztókkal az adott terméket vagy szolgáltatást, ennek hiányában a fogyasztó még csak nem is fog hallani róla, így megvásárolni sem fogja azt. (Dipak,2003) 2.6 Előrejelzési módszerek Piaci potenciál: Azt mutatja meg, hogy egy termékből, szolgáltatásból vagy egy termékcsoportból meghatározott időszakon belül összesen mennyi adható el egy bizonyos földrajzi területen. Amikor információk láncolatából kell a piaci potenciálra vonatkozó adatokat megszerezni akkor láncindex módszerről beszélünk. A teljes piaci potenciált egymással összefüggő tényeket összekapcsolva kapjuk meg. 13

Eladási potenciál: A piac az ágazaton belül mennyire képes egyetlenegy vállalat által kibocsátott terméket felszívni. Értékesítési előrejelzés: A piacon egy éven belül a cégünk milyen tényleges forgalmat tud majd elérni, a várakozásinknak megfelelően. Abban az esetben, ha a piacot szegmentumokra bontjuk, és mindegyikre készítünk külön előrejelzést, akkor az alulról felfelé haladó módszert alkalmazzuk. Míg a felülről lefelé haladó előrejelzéskor a teljes piac eladási potenciálját. Ez határozza meg a kvótákat illetve az értékesítési előrejelzést is kidolgozza. - Vezetői megítélés: ez a módszer tulajdonképpen arra alapszik, hogy kikérjük a véleményét a megfelelő szakértelemmel rendelkező vezetőknek - Az értékesítőszemélyzet véleménye: ebben az esetben az ügynökök adott területre szólóan saját előrejelzést készítenek az eladási potenciálra vonatkozóan. Ezek összesítése alapján kapjuk meg az összesített előrejelzést. - Trendek előrevetítése: a legegyszerűbb formája a trendek előrevetítésének, amikor a múltbéli adatokból elemzést készítünk, és azt kiterjesztjük a jövőre is. A másik formája a mozgóátlag, melynek során a jövőbeni eredményt a múltbéli teljesítmény átlagából határozzuk meg. Ezt a módszert értelemszerűen csak akkor alkalmazhatjuk, ha már rendelkezünk korábbi üzleti eredménnyel. - Ágazati felmérés: itt azokat az iparágakat fogjuk megvizsgálni, amelyek egy adott termék vagy szolgáltatás iparágában tevékenykednek - Regresszióelemzés: lineáris regresszió esetében ahhoz, hogy hozzá tudjunk járulni értékesítési adatokat előrejelzéséhez, az értékesítés és egy független változó közötti kapcsolatot vizsgáljuk meg. Az értékesítés és több független változó közötti kapcsolatnál pedig többváltozós regresszióról beszélünk. - Vásárlási hajlandóság: egy termék vagy szolgáltatás esetében a bevezetés előtt vagy a jövő meghatározott időszakában történő megvásárlására vonatkozóan mérhetjük fel a vásárlási hajlandóságot. 14

- Exponenciális kiegyenlítés: a megfigyelések során az újabb értékek nagyobb súlyt kapnak mint a régebbiek, mivel exponenciálisan növekvő súlysorozatokat alkalmazunk. Az előrejelzésekhez több információra van szükségünk - Projektlebonyolítási ütemterv: azokat a feladatokat sorolja fel, melyre a projekt végrehajtásához szükségünk van illetve, hogy az egyes szakaszokban milyen összegeket költöttünk el. Az egész tervet pénzügyileg és grafikusan szemlélteti, így még a végrehajtás előtt láthatjuk az esetleges ütemezési, finanszírozási vagy koordinálási hibákat. - Fedezetszámítás: Az értékesítési árbevétel, az állandó költségek és a változó költségek közötti összefüggést fedezetszámítással mérhetjük fel. A fedezeti pont az a pont, ahol a meghatározott számú eladott egység értékesítéséből befolyt összeg fedezi a termék fejlesztési, előállítási és értékesítési költségeit. (Cohen, 2009b, 151.o) - Mérleg, eredményterv és cash-flow-előrejelzés: a projektmérleg szemlélteti a projekt két vagy több időpontjára vonatkozó pénzügyi helyzetet. A mérlegkimutatások közötti állapotot, pedig a cash-flow-előrejelzés mutatja meg. (Cohen,2009c) 2.7 Fontosabb pénzügyi mutatók Likviditási mutatók: a rendelkezésre álló pénz felhasználásának képessége. a következő mutatók segítségével megtudhatjuk, hogy van-e elegendő rendelkezésre álló készpénzünk, illetve, hogy az esetleges adósságokat ki tudjuk-e fizetni. - Likviditási arány: a mindenkori adósságok kifizetésére elegendő forgótőkével rendelkezünk-e, illetve van-e biztonsági tartalékunk. Ezt az arányt a mérleg segítségével úgy számítjuk ki, hogy a forgóeszközöket elosztjuk a rövid lejáratú kötelezettségekkel. 15

- Likviditási gyorsráta: a rövid lejáratú kötelezettségeket ki tudnánk-e fizetni, ha hirtelen elmaradna az értékesítésből származó árbevétel. Kiszámítása: készpénz+állampapírok+követelések/rövid lejáratú kötelezettségek. - Átlagos beszedési idő: ha a nettó értékesítés összegét elosztjuk az elszámolási időszak napjainak számával, akkor arra a kérdésre kapunk választ, hogy az eladás után hány napig kell várnunk a kintlévőségek rendezéséig. - Készletek forgási sebessége: eladott áruk költsége/átlagos raktárkészlet = milyen gyorsan talál gazdára egy árucikk. Jövedelmezőségi mutatók: akkor lehetnek számunkra fontosak ezek a mutatók, ha szeretnénk megtudni, mekkora nyereséget termelünk, vagy egyáltalán nyereségesek vagyunk-e. - Eszközök jövedelmezősége: meghatározza az összes eszközök arányát valamint a kamat- és adófizetés előtti nyereséget. - Saját tőke hozama: a nettó nyereség és a saját tőke hányadosával megmutatja, hogy mekkora hozamot érhetünk el a vállalkozásba fektetett összegekért cserébe. - Értékesítésből származó nettó nyereség: az üzemi költségektől és az árképzési politikától függ. Segítségével megtudjuk, hogy az üzemi tevékenység során mennyi pénzt kapunk és mennyit költünk. - Beruházások forgási sebessége: megmutatja az éves nettó értékesítés és az összes eszközök arányát. - Beruházás hozama (ROI): többféleképpen is ki tudjuk számolni, a legegyszerűbb módszer ha a nettó nyereséget elosztjuk az össze eszközzel, így megismerjük egy korábbi vagy tervezett beruházás jövedelmezőségét. (Mányai,2009) 16

2.8 Marketingterv bemutatása Amikor már minden információ a rendelkezésünkre áll a marketingterv elkészítéséhez, tehát elvégeztük a kutatást, összegyűjtöttük a szükséges anyagokat, elkészítettük a helyzetelemzést, megvizsgáltuk a környezetünket valamint a céljainkat és célkitűzéseinket is megfogalmaztuk, ügyeltünk a marketingstratégia és taktika kialakítására illetve az eladások és költségek megbecsülése mellett még átfogó pénzügyi számításokat végeztünk, még nem vagyunk készen. Az egyik legfontosabb lépés még csak ezután következik, amikor be kell mutatnunk a marketingtervünket. Mivel a terv végrehajtásához forrásokra van szükségünk, ezért fontos az anyagot a lehető legprofesszionálisabb formában mutassuk be a döntési jogkörrel rendelkezőknek. A marketingterv egy olyan dokumentum, amivel többek között az értékesítési lehetőségeket tudjuk feltárni. Professzionális kinézetre, megfelelő külalakra kell törekednünk, mivel a lehető legjobb benyomást keltve sokkal esélyesebbek lehetünk a sikerre. Az olvasó számára fontos, hogy a tervünk pontos legyen, és hogy tudjuk, miről beszélünk. Ennek eléréséhez számos dologra oda kell figyelnünk a terv összeállítása során. Ahhoz, hogy a nyomtatott dokumentum stílusa és formátuma következetes maradjon, fontos, hogy egy személy írja be a számítógépbe. Arra is figyelnünk kell, hogy rendezett, félregépelésektől és szemmel látható javításoktól mentes legyen. Tehát az egységes kinézet elérése érdekében azt is szem előtt kell tartani, hogy a gépelést és a nyomtatást is egy személy végezze. Illusztrációkkal és diagramokkal is színesíthetjük marketingtervüket, de ezeknek akkor van igazán fontos szerepük, ha valóban fontos információt tartalmaznak, és nem csak azért kerülnek bele a tervbe, hogy vastagítsák és mutatósabbá tegyék azt. Terjedelemre vonatkozóan nincsenek korlátok, viszont az értékelők számos marketingterv megtekintése után, valószínűleg nagyobb kedvvel vágnak bele egy 50 oldalas vagy annál rövidebb tervnek az átolvasásba. Tervünknek azonban elég hosszúnak kell lennie ahhoz, hogy minden lényegyes információ kiderüljön belőle. Végül pedig még a kötésre is igyekezzünk odafigyelni, próbáljuk a marketingtervet igényesen, mutatósan beköttetni. 17

A marketingterv elkészítése önmagában nem elegendő. Sok esetben elő is kell adnunk például a vállalat felső vezetésének, akik a terv megvalósítását hagyhatják jóvá, vagy a tervünk finanszírozása iránt érdeklődőknek. Így nagyon fontos, hogy az előadásunk során meggyőzzük ezeket az embereket a marketingterv sikerességéről. A bevezetőben célszerű a vezetői összefoglalót bemutatni, ezen belül például a kínálkozó lehetőségeket, az elérhető nyereséget és a beruházás megtérülését. Következő lépésként arról beszéljünk, hogy mi teheti sikeressé a tervünket. A fő üzenet, hogy másokkal szemben nekünk miért sikerülhet. Helyzetelemzés, környezeti tényezők, problémák, lehetőségek, veszélyes felvázolása, valamint a célok és célkitűzések bemutatása jelenjen itt meg, végül pedig a megkülönböztető versenyelőny. Ez után a stratégiát és az azt megvalósító taktikákat mutassuk be. Ezt követően beszélhetünk az előrejelzésről és ütemtervről, illetve az eredménykimutatás és a pénzügyi mutatók is itt szerepeljenek. Konklúzióként emlékeztethetjük a hallgatóságot arra, hogy már mindet elmagyaráztunk, tehát itt ismét meg lehet említeni a lehetőségeket, a sikeresség kulcsát, a pénzügyi információkat és a befektetés várható megtérülést. (Bauer, 2007) 2.9 Végrehajtás és ellenőrzés Ha elkészült az általunk tökéletesnek vélt marketingterv és sikerült is professzionálisan előadnunk, még egy lépés mindig hátra van. Az utolsó szakaszban a lépéseket végre kell hajtanunk, meg kell valósítanunk a tervet. Megvalósítás nélkül a legjobb marketingterv sem lehet sikeres. Ebben segítségünkre van a kidolgozott terv, azonban a végrehajtás nem automatikusan történik. Ahhoz, hogy a tervezett célkitűzéseket és célokat el tudjuk érni, tehát sikeresen meg tudjuk valósítani a marketingtervet, ellenőrzésre van szükség. A végrehajtás során célszerű bizonyos lépéseket szem előtt tartanunk: - Nagyon fontos, hogy ne csak a tervben foglalt intézkedések megtétele iránt vállajunk felelősséget, hanem a célok és célkitűzések teljesítése iránt is. Tehát teljes felelősséget kell vállalnunk a megvalósítás során. 18

- A feladatok, taktikák is stratégiák nyomon követése, illetve a tervben foglaltak összevetése a tényleges számokkal a következő lépés, amit be kell tartanunk. - A környezet változásának nyomon követése is egy sarkalatos kérdés. A változások alapján megtudhatjuk, hogy melyek azok a későbbiekben tervezett lépések, amiket nem érdemes megtenni, vagy módosítani kell őket. (Kennedy, 2014) 19

3. Helyzetelemzés 3.1 Kalandparkok a turizmusban A fejlett társadalom igényli az új, korábbitól eltérő élményeket. Ilyen, hétköznapitól eltérő élmények lehetnek a kalandsportok. A kalandparkok a kalandsportokat hozzák közelebb a mindennapokhoz, mesterséges attrakciókat elhelyezve a természetes környezetben. Tehát ezek a parkok szimbiózist alkotnak a földrajzi és azon belül a természeti környezettel. A mesterséges turisztikai miliő kialakításához megfelelő domborzati viszonyok szükségesek, ahol a látogatók kipróbálhatják teljesítőképességüket és leküzdhetik az akadályokat. Ez egy fontos, és egyre inkább kedvelt szabadidős program, mivel maguknak a kalandsportoknak a lényege is, az adrenalin-kockázatkeresés, az új, különleges élmények átélésének vágya valamint az emberi kíváncsiság. Napjainkban az egészséges életmód, a szabadidő aktív pihenéssel való eltöltése egyre fontosabbá vált, így a kalandturizmus az idegenforgalom egyre inkább növekvő szektorává nőtte ki magát. A parkok lehetővé teszik a szabadidő értelmes és tartalmas eltöltését, mely a fiatalok körében is jótékony hatást fejthet ki. (Jónás-Berki, 2010) 20

3.2 A kalandparkok kínálatának és keresletének hazai jellemzői 4. ábra, Kalandparkok Magyarországon, Jónás-Berki, 2010a, 104.o. A 2000-es években jelentek meg a kalandparkok a hazai turisztikai piacon. Ezeknél a komplex, széles attrakció- és szolgáltatáskörrel rendelkező parkok kialakításánál figyelni kellett arra, hogy megfelelő természeti környezet álljon rendelkezésre, könnyen megközelíthető legyen a helység, és emellett a fizetőképes kereslet meglétét is szem előtt kellett tartani. Azok a parkok, melyek komplex kínálattal rendelkeznek, jellemzően a szuburbán zónákban figyelhetőek meg. Az idegenforgalmilag kiemelt övezetekben, pedig az egyszerűbb kínálattal rendelkező parkok vannak többségben. A kalandparkok kínálatának termékmagját a játékelemek jelentik, melyek a megcélzott keresleti szegmensre is utalnak. A következő szempontok fontosak: családbarát funkció, több generáció kiszolgálása, üzleti szegmens kiszolgálása, baráti társaságok fogadása, természetközeliség, aktív szabadidő-eltöltés, extrém sportok, élményorientáció. Ezek alapján is elmondható, hogy az új és különleges élmények átélésének vágya, az adrenalin-kockázatkeresés valamint az emberi kíváncsiság áll a központban. 21

A sokszínű kínáltnak köszönhetően, a kalandparkok keresletét az összetettség jellemzi. A korábban már említett szórakozás és aktív kikapcsolódás a családok és baráti társaságok keresletére jellemző, amíg az osztálykirándulások alkalmával a tudás- és ismeretterjesztés kerül előtérbe. Emellett még a corporate látogatókat említhetjük meg a kalandparkok klasszikus keresleti szegmenseit vizsgálva, akiknek elsődleges motivációjuk a kalandparkokat felkeresve, a közösségformálás. A kalandparkokat a szezonális nyitva tartás jellemzi, melyet nem csak az időjárás, hanem a vendégforgalom időbeni koncentrációja is indokol. Ezt a szezonalitást több féle képen lehet kezeli, például rendszeres, családoknak, baráti társaságoknak szóló programok révén megmozgathatjuk a helyi lakosságot. A hétköznap fellépő ingadozó látogatószámot például általános iskolásoknak szervezett programokkal lehet mérsékelni. (Jónás-Berki, 2010b) 3.3 Kalandparkok integratív funkciói 3.2.1 A turisták és a helyi lakosság találkozási pontja A kalandparkok, komplex kínálatuknak köszönhetően, a helyi lakosság mellett a turisták és a corporate vendégkör igényeit is kielégítik. Így ezeknek a parkoknak fel kell készülniük a csoportok találkozásából adódó lehetséges következményekre is. A helyi lakosokra az a jellemző, hogy általában évente több alkalommal látogatják meg a parkokat, tehát visszatérő vendégek. Akár egy-egy játékért is felkeresik a létesítményt, viszont rövidebb ideig is maradnak, és nem igazán igényelnek kapcsolódó, kiegészítő szolgáltatásokat. Míg a turistáknál a visszatérés nem olyan jellemző, és nekik több információra és tájékoztatásra van szükségük, mivel ők általában első látogatók és kevesebb ismerettel rendelkeznek, mint a helyi lakosok. Viszont számukra a kiegészítő, kapcsolódó szolgáltatások már érdekesebbek lehetnek, és a park felkeresése is jellemzően egész napos időtöltést jelent az esetükben, amikor több játékot is kipróbálnak. A látogatók igényeinek megfelelően kell tehát nem csak a szolgáltatás portfóliót és a kapcsolódó szolgáltatások körét, de még a jegyrendszert is kialakítani. Így megjelenik a 22

szolgáltatásonkénti árazás és a csomagár közötti választás dilemmája. A kalandparkok esetében megfigyelhető az is, amikor a belépőjegy magában foglalja a játékelemek többszöri használatának díját, illetve a másik jellemző árazás, a szolgáltatásonkénti külön díj megfizetése. De találhatunk olyan parkokat is, amelyek a kettő előnyeit ötvöző komplex árazást alkalmazzák. Az üzleti vendégkör speciális igényei, például abban az esetben, ha egy-egy nagyobb vállalati rendezvény alkalmával egy egész park kibérlésére van szükség, ellentétet gerjeszthetnek a szabadidős vendégkör igényei között, mivel ebben az időszakban, ők nem tudják látogatni a parkokat. (Jónás-Berki, 2010c) 3.2.2 Tömegturizmus természetközeliség A kalandparkokat méltán nevezhetjük a tömegturizmus képviselőinek, mivel a kínálatuk sztenderdizált, termékminőségük stabil, nagy a befogadóképességük és szinte minden igényt kielégítő kapcsolódó szolgáltatásokat is nyújtanak. Emellett a természeti környezet adottságait kihasználva épülnek meg, tehát közvetett céljuk a természetvédelem is, mivel a parkok a természeti változások kiszolgáltatottjai. Valamint a parkok olyan domborzati adottságokat is igényelnek, amik lehetővé teszik a megfelelő miliő kialakítását. 3.3.3 Szórakoztatás oktatás, nevelés, közösségformálás A kalandparkok alapfunkciója a szórakoztatás, azonban a klasszikus funkcióval párhuzamosan megjelenő, illetve egymást kiegészítő új funkciók is megmutatkoznak. A játékelemek nem csak fizikai, de szellemi kihívást is támasztanak a felhasználókkal szemben. Tehát új funkcióként megjelenhet a különböző feladatok sikeres teljesítéséből fakadó élmény érzése, az aktív tapasztalatszerzés eredményeként az oktató, nevelő funkció is megjelenik. A tapasztalatokon keresztül különböző szociális készségek is fejlődhetnek, mint például az együttműködés, tolerancia, segítőkészség. Az általános iskolai oktatásban megjelennek az erdei iskolák, ahol a természethez kapcsolódó ismeretanyag elsajátítása a fontos, ilyen erdei iskola helyszínéül is szolgálhat akár egy kalandpark. Az üzleti szférában pedig a szabadtéri tréningek hosszabb távon elősegítik a magasabb szintű csapattevékenységet és az élvezetesebb munkakörnyezet kialakítását. (Jónás-Berki, 2010d) 23

3.4 Zemplén Kalandpark bemutatása 3.4.1 Kalandpark belső környezetének bemutatása A kalandpark környezete kiváló természeti adottságokkal rendelkezik turisztikai szempontból. A nagy múltú borászatnak otthont adó csodálatos hegyvidék, és a gazdag vízi világgal rendelkező Bodrog egyszerre van jelen a területen. Sátoraljaújhely gyakorlatilag a Magas-hegy lábánál helyezkedik el, és a Zemplén Kalandpark konkrét helyszínül is ez a hegy szolgál. A területen sípályák és sífutó pályák találhatóak, melyekhez két sífelvonó is tartozik. A park területén végbemenő újításokat megelőzően, elsősorban a téli sportok szerelmesei látogatták el ide. Még az 1960-as években épült itt egy síház is, ami még ma is a látogatók rendelkezésére áll. A hegy csúcsán, 1982-ben átépített vasbeton és acélszerkezetű kilátó található. Az érintett terület fejlesztését az Önkormányzat már évekkel ezelőtt megkezdte, melynek eredményeként a hegy lábától egészen a hegy csúcsáig, ülőszékes felvonó, libegő viszi fel a vendégeket. 2001. december 21-én adták át Sátoraljaújhelyben Magyarország leghosszabb libegőjét, amely hozzájárul ahhoz, hogy a látogatók az év minden szakában élvezhessék a zempléni hegyek és a Bodrogköz panorámáját. (Sátoraljaújhely Városi Önkormányzat, 2009) A Zempléni turisztikai és idegenforgalmi centrum kialakítása a Magas-hegyen, ÉMOP-2.1.1/B-2008-0114 kódú pályázatnak köszönhetően, 2011-re Sátoraljaújhely Város Önkormányzat működtetésével, létrejött a Magas-hegyen, egy akadálymentes turisztikai centrum. A centrum a Zemplén Kalandpark névre hallgat, mely számos attrakcióval várja az ide látogatókat. A kalandpark alaptevékenységének tekinti a közösségi tér biztosítását az egészséges életmód jegyében. Ezen kívül a tömegsport tevékenység támogatását és az aktív turizmus népszerűsítését tűzték ki célul. Az alsó, középső és felső állomáson egyaránt széles a szolgáltatások köre, melyeket a következőkben szeretnék egy kicsit részletesebben is bemutatni. (Sátoraljaújhely Város Önkormányzat Képviselő-testülete, 2012) 24

Alsó állomás A libegő a kalandpark legrégebbi eleme. 1332 méteres pályahosszal, Magyarország leghosszabb ülőszékes libegőjeként tartják nyilván. A pálya tengerszint feletti magassága 250-480 méter. 99db kétüléses székének köszönhetően, a pályán egy időben közel 200 fő utazhat. A libegő középállomásánál található a Zemplén Kalandpark főbejárata. A téli-nyári bob pálya szintén azzal büszkélkedhet, hogy Magyarországon a leghosszabb, mivel 2275 méter. Négy csövön rögzített bob kocsival történik a lecsúszás, ami teljesen biztonságos, mivel az önállóan irányítható bobok, 37 km/órás sebességnél lefékeződnek. Görkorcsolya és műjégkorcsolya pálya 2012. július 9-én nyílt meg. A pálya 1000 négyzetméteres, melyet a tavaszi-nyári időszakban görkorcsolya pályaként lehet igénybe venni, a hideg idő beálltával pedig műjégkorcsolya pályává alakítható. A legújabb elem az alsó állomáson a mászófal-központ lesz, amely 2015 májusában kerül majd átadásra. 400 négyzetméter mászható felület várja majd a látogatókat, ahol az utak különböző nehézségétől függően a gyerekek és felnőttek is bátran használhatják azt. A biztonsági felszerelésekért a kalandpark vállalja a felelősséget, a mászókat pedig falmester fogja majd felügyelni. Mivel a mászófal-központ Magyarországon egyedülálló falmagassággal fog rendelkezni, így biztosan távolabbról is érkeznek majd látogatatók. Ezt figyelembe véve a, a központban a falakon belül, szálláshelyek kerültek kialakításra. Természetesen nem csak mászni vágyók használhatják majd a szálláshelyeket, hanem akár télen a síelők, nyáron a családok, baráti társaságok, osztályok is igénybe vehetik azt elérhető áron. (www.zemplenkalandpark.hu) Középső állomás A kalandpark központi épülete a középső állomáson található. Az épület több funkciót is ellát, itt található a libegő középső állomása, ide érkeznek a sípályák is. A létesítmény autóval is megközelíthető, a városból kiszélesített, felújított aszfaltút vezet ide. A kalandpark kellékei, a téli-nyári turista rendezvények kellékei is itt kapnak helynek. Továbbá jegypénztárak, orvosi szoba, mozgáskorlátozott részére elérhető vizesblokkok, 25

illetve turisztikai szakosztályok és irodák is találhatóak az épületben. Emellett egy büfé is a látogatók rendelkezésére áll, fedett terasszal. Négy különböző nehézségi szintű kalandtúra pálya várja a látogatókat. A gyerekek számára egy zöld, tanuló pálya, míg a felnőttek számára kék, piros és fekete pálya áll rendelkezésre. A pálya végén négydimenziós mászófal, illetve egy 100 méter hosszú CANOPY lecsúszó drótkötélpálya található. A sípályák tekintetében szintén egyedülálló a Zemplén Kalandpark, mivel itt található Magyarország leghosszabb és legszélesebb műanyag sípályája. Ezen kívül még kettő sípálya várja az ide látogatókat. A hideg idő beköszöntével, hóágyú segítségével biztosítják a havat a sípályákon. A sípályák különböző nehézségű szakaszokból állnak. Az extrém élmények mellett a kalandpark gondol a túrázni vágyókra és a természetkedvelőkre is. Ők a 15 állomásból álló tanösvény rendszert vehetik igénybe, ahol megismerhetik Zemplén csodálatos állat és növényvilágát, földtörténeti értékeit és történelmi érdekességeit. A tanösvény célja egyrészt az oktatás, másrészt a természetvédelem. Síház is várja az ide látogatókat, amely sítörténeti múzeum is egyben. A kiállító teremben régi sífelszerelések és az első felvonó néhány eleme tekinthető meg, valamint régi események, turisztikai rendezvények fotódokumentumai tablókon. Ezen kívül a 60-as 70-es évekből megmaradt amatőr filmek peregnek a terem másik felében, kis vetítőn, a régi turisztikai és sportéletet bemutatva. A középső állomáson található még a gyerekek számára épített játszótér is, ami megfelel az Európai Uniós követelményeknek, és többnyire természetes alapanyagokból készült. A gyerekek másik nagy kedvence, a TUBBY, azaz hófánk pálya, amely 3x60 méter hosszúságú. Használata semmilyen tudást nem igényel, ennek ellenére biztonságos, így a kanyargós pályán kedvére pöröghet-foroghat végig a gyermek. A pályára való feljutást, mozgójárda biztosítja. (www.zemplenkalandpark.hu) 26

Felső állomás A Magas-hegy csúcsát libegővel lehet megközelíteni, ahol kilátó fogadja a vendégeket. Innen télen-nyáron csodálatos panoráma nyílik a városra, a hegyekre, Bodrogköz, Hegyalja és Szlovákia felé. Innen a hegycsúcsról át lehet sétálni a Világörökség magterületéhez, az Ungvári Pincékhez. A felső állomás legújabb elemei a Dongó és a Sólyom. Mindkét attrakció tulajdonképpen a Szár-hegyet köti össze a Magas-heggyel. A Dongó, vagyis a zárt kabinos kötélpálya, szintén egyedülálló létesítmény az országban. A kötélpálya hossza 1036 méter, melyen kettő, egyenként 6 fő szállítására alkalmas kabin közlekedik 152 méter magasan. A Dongó segítségével a mozgáskorlátozott látogatók is megtekinthetik a Szárhegyen található történelmi emlékhelyet, a Magyar Kálváriát, a Szent István Kápolnát és a 100. országzászlót, mely a trianoni tragédiát idézi fel. A Sólyom vagyis az átcsúszó kötélpálya, szintén a Magas-hegyről a Szár-hegyre való átjutást teszi lehetővé. A látogatók 80km/órás sebességgel tehetik meg az utat. Az extrém kötélpálya szintén egyedülálló hazánkban. Az új elemek 2015. március 12-én kerültek átadásra. (www.zemplenkalandpark.hu) 3.4.2 Makrokörnyezet elemzés A marketingstratégia megfelelő kialakításához elengedhetetlen annak tanulmányozása. A stratégia fő elemzését a STEEP elemzés alkotja, amely egy adott piac külső környezetének vizsgálatát jelenti. - Társadalmi környezet Mivel a Zemplén Kalandpark Sátoraljaújhelyben található, fontos a helyi lakosság, a társadalom feltérképezése. Sajnos elmondható, hogy Sátoraljaújhely lakossága folyamatosan csökken, jelenleg már csak körülbelül 15.000 lakosa van. Ha a jelenlegi trendeket figyelembe vesszük, akkor valószínűleg további csökkenés várható. Ennek oka a természetes fogyás, valamint a térségből való elvándorlás. Emellett jellemző a város folyamatos elöregedése is, csaknem minden ötödik állampolgár hatvan év feletti. A 27

magasan kvalifikált munkaerőt igénylő munkahelyek száma is alacsony, ami a jól képzett, fiatal munkaerő elvándorlását generálja. A kedvezőtlen munkaerő-piaci viszonyok az Észak-magyarországi régió egyik legsúlyosabb problémáját jelentik. Sajnálatos módon a munkaképes lakosság helyzete Sátoraljaújhelyben sem jobb, mint a régióban. Különösen a magas munkanélküliségi mutató aggasztó. Ennek legfőbb oka az iskolai végzettségek szerinti eloszlás. Az alacsonyan kvalifikáltak száma magas, az összes álláskereső közel felét a legfeljebb 8 általánost végzettek teszik ki. A pályakezdők, az összes álláskereső tizedét jelentik, tehát hatványozottan jelentkezik a pályakezdő álláskeresők problémája is. Ők munkatapasztalat nélkül próbálnak meg sikertelenül elhelyezkedni. Emellett az egy éven túli álláskeresők száma is nagyon magas. A helyi önkormányzat valamint a Borsod Abaúj Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltsége folyamatos intézkedések tesz annak érdekében, hogy a helyzetet javítsa, különböző tanfolyamokkal, pályázatokkal, közmunka programokkal kívánják segíteni a hátrányos helyzetűeket és munkanélkülieket. (Sátoraljaújhely Város Önkormányzata,2013) A település lakosai a helyi hírekről a rendszeresen megjelenő Újhelyi Körkép-ből, a Zemplén Televízióból és Sátoraljaújhely honlapjáról (www.satoraljaujhely.hu) értesülhetnek. A Zemplén Kalandparkot érintő hírekről, újdonságokról is ezeken a fórumokon keresztül kaphatnak információkat, valamint a kalandpark saját honlapján (www.zemplenkalandpark.hu). A kalandpark a helyi lakosokon kívül a környező települések lakosait szeretné megcélozni. Mivel a város a szlovák határ közelében fekszik, így a külföldi lakosok is a célközönséget képzik. A célcsoportot nemtől, kortól, jövedelemtől, beosztástól függetlenül azok képezik, akik természethez vonzódnak, szeretnék megtalálni a számukra legmegfelelőbb kikapcsolódást, programokat. - Technológiai-technikai környezet A város főutcáján már évekkel ezelőtt térfigyelő kamerákat szereltek fel a közbiztonság érdekében. A kamerák száma folyamatosan növekszik, már a városközpontban több helyen található térfigyelő kamera. Nem csak archiváló kamerákról van szó, hanem a kamerák mögött 24 órában személyzet ül, a gyors reagálás érdekében. A Zempléni Fiatalok Határtalan Együttműködéséért Egyesület sikeres pályázatának 28

köszönhetően, eszközbeszerzésre került sor, amely a városőrök, polgárőrök munkáját segíti. Éjjellátó készülékek, láthatósági mellények és rádiós adó-vevő készülékek segítik a Sátoraljaújhely őrzését végző szervezet munkatársait. (Sátoraljaújhely Város Önkormányzata, 2013a) A kalandpark területén, a középső állomáson kettő darab webkamera található, melyeket a kalandpark honlapjáról is lehet figyelni. Térfigyelő kamerák nem találhatóak a park területén, azonban biztonsági szolgálat igen. Az alsó állomáson 12 órás biztonsági ügyelet van, a középső állomáson pedig 24 órában dolgoznak a biztonsági őrök. (2.sz.melléklet alapján) A város technikai elemzésébe sorolható még a Zemplén Televízió működtetése is, amely már 1986 óta sugároz. Ma már Sátoraljaújhelyen kívül, Hegyköz, Bodrogköz, Hegyalja és Kelet-Szlovákia valamint Kárpátalja magyarlakta településeire is eljut az adás. Tehát a helyi és környékbeli lakosság többek között innen értesülhet az eseményekről, hírekről. (www.zemplentv.hu) A város sajnálatos módon keveset fordít kutatásokra és fejlesztésekre. Azonban a városvezetés felismerte, hogy Sátoraljaújhely illetve a térség kitörési pontja a turizmus lehet. Ezen a területen számos fejlesztés ment végbe, melynek része a Zemplén Kalandpark is. Sátoraljaújhely Város Önkormányzata 2008 júniusában megkezdte a Zemplén Turisztikai Centrum létrehozását a Magashegyen. Ennek megvalósítása a Regionális Operatív Programok keretein belül történt. A fejlesztés célja az volt, hogy egy versenyképes turisztikai termék-együttest hozzanak létre, melynek komplex kínálata növeli a térségbe érkező turisták számát, meghosszabbítja tartózkodási idejüket, és költési hajlandóságukat is fokozza. (Sátoraljaújhely Város Önkormányzata, 2013b) Kialakításra került egy téli-nyári bob pálya, libegő, korszerűsítették a kilátót, tanösvényeket hoztak létre, fedett pihenőket, műanyag lesiklópályát építettek és korszerűsítették a Magashegyre vezető utat, valamint bővítették a parkolót. Emellett a sípályákhoz kapcsolódóan hóágyúk kerültek beszerelésre. További fejlesztésnek tekinthető, az újonnan átadott zárt kabinos kötélpálya és az átcsúszó kötélpálya. A fejlesztések a mai napig sem értek még véget, mivel hamarosan átadásra kerül a Zemplén Kalandpark legújabb, hazánkban egyedülálló létesítménye a mászófal-központ. Tehát folyamatos újításokkal és fejlesztésekkel jellemezhető a kalandpark. 29

- Természeti környezet A sátoraljaújhelyi Zemplén Kalandpark, Magyarország északi részén, Borsod- Abaúj-Zemplén megyében, a szlovák határ mentén fekszik. A város három tájegységet köt össze, ezért nevezik a Bodrogköz, a Hegyköz és Hegyalja kapujának. Az évi átlagos középhőmérséklet 8,5 C-nál alacsonyabb. Az átlagos évi csapadék 600-650 mm. Május - augusztus között 230-250, november-december hónapokban pedig 40-50 között változik a napsütéses órák száma. A térség rendkívül jó tájesztétikai és környezeti értékekkel rendelkezik, így nagy hangsúlyt képvisel a környezet- és természetvédelem, mivel a természet egyensúlyának elmozdulása visszafordíthatatlan környezeti károkat eredményezhet. Ahogy már korábban is említettem a kalandparkok a természeti környezet adottságait kihasználva épülnek, ami a Zemplén Kalandpark esetében sincs másképp, tehát az ő közvetett céljuk is a természetvédelem, mivel a természeti változások kiszolgáltatottjai. (Sátoraljaújhely Város Önkormányzata, 2013c) - Gazdasági tényezők Sátoraljaújhely gazdasága kielégíthetőnek mondható, bár a munkahelyek tekintetében a hangsúly inkább a munkahelyek megőrzésén van. Ahogy az már a társadalmi környezet elemzéséből is kiderült, a munkanélküliek száma sajnos magasnak mondható a városban. De a turizmusban zajló folyamatos fejlesztéseknek köszönhetően létrejött Zemplén Kalandpark, javít a város gazdasági helyzetén, mivel munkahelyet termet a város lakosai számára. A foglalkoztatottak száma körülbelül 30 főre tehető. Két fő kivételével a dolgozók helyi lakosok és a másik két fő is Sátoraljaújhely közvetlen közeléből származik. Ez az önkormányzat számára is fontos, mivel elsődleges cél a helyiek foglalkoztatása. (2.sz. melléklet alapján) - Politikai és jogi tényezők A turizmus fellendülését manapság egyre több törvény és szabályozás próbálja elősegíteni. A turisztikai attrakciók támogatását szorgalmazzák az állam és az önkormányzatok által. A többletforrások a turizmusban segítik az új munkahelyek teremtését és az elmaradott térségek felzárkóztatását. A turisztikai vállalkozások létrejöttét, a települések gazdasági és infrastrukturális fejlődését nagyban segítik az egyre népszerűbb 30

terült- és településfejlesztések. A Zemplén Kalandpark is támogatásoknak köszönheti létrejöttét. A beruházás szinte teljes egészében Európai Uniós pályázatból valósult meg. 3.4.3 Mikrokörnyezet elemzése Lehetséges belépők Új belépők fenyegetése Szállítók Szállítók alkupozíciója Iparági versenytársak Vevők alkupozíciója Vevők Verseny a már meglévő vállalatok között Helyettesítő termékek vagy szolgáltatások fenyegetése Helyettesítő termékek 5. ábra, Porteri 5 erő modell, saját szerkesztés Iparági versenytársak Ahogy már korábban is említettem, a helyi lakosokon kívül a turisták jellemzően egyszer látogatnak meg egy kalandparkot. Ebből is látható, hogy a verseny eléggé kiélezett, mivel folyamatos újításokra, új szolgáltatásokra van szükség ahhoz, hogy meggyőzzük a látogatókat arról, hogy érdemes újra ellátogatni az adott kalandparkba. Természetesen ezt megfelelően is kell kommunikálni az irányukba. Emellett nyilván a távolság és a parkok nyújtotta lehetőségek is befolyásoló tényezők. Ha a Magyarországon fellelhető kalandparkokat vesszük alapul, akkor az 4. ábárból látható, hogy az általam vizsgált sátoraljaújhelyi Zemplén Kalandparkon kívül, az országban mindössze kettő komplex kínálatú kalandpark található. 31

Az Oxygen Adrenalin Park körülbelül 200 km-re helyezkedik el Sátoraljaújhelytől, Gyöngyös, Sás-tó térségében, amely Magyarország legmagasabban fekvő tava a Mátra hegységben. Természeti adottságainak is köszönhetően, valóban komplex kínálatot nyújt az oda látogatóknak. A Zemplén Kalandparkhoz hasonlóan téli-nyári nyitva tartással üzemel, folyamatosan bővül szolgáltatásinak köre, saját honlappal rendelkezik, és a facebook-on is jelen van. Emellett mindkét kalandparkra jellemző, hogy az oda látogatók számára szállást is biztosítanak a parkok területén, illetve nem messze attól. Az Oxygen Adrenalin Park esetében a Panoráma Panzióban szállhatnak meg a vendégek, míg a Zemplén Kalandpark mellett a Hotel Hunor várja az oda látogatókat. Viszont ha például a két kalandpark bob pályáját hasonlítjuk össze, akkor megfigyelhetjük, hogy a Mátra bob mindössze 930 méter hosszú, míg a Zemplén Kalandparkban fellelhető bob pálya, az országban a leghosszabb, 2275 méteres. Ezen túlmenően, a sátoraljaújhelyi kalandpark büszkélkedhet még Magyarországon a leghosszabb ülőszékes libegővel, ami 1332 méter hosszú. A térségben szintén egyedülállónak számít, a nemrég átadott dongó, vagyis a zárt kabinos kötélpálya. (www.adrenalin-park.hu és www.zemlenkalandpark.hu) Az országban a másik komplex kínálatú kalandpark már jóval messzebb, 370 km-re található Sátoraljaújhelytől, ugyanis a Serpa Kalandpark Balatonfűzfőn helyezkedik el. A Serpa kínálata ugyan komplex, de az előző kettőhöz hasonlítva, meglehetősen szegényes. Áprilistól októberig várják az oda látogatókat, tehát télen egyáltalán nincsenek nyitva. Az Oxygen Adrenalin Park sokkal inkább versenytársnak tekinthető, viszonylagos közelsége, és széles körű szolgáltatásainak köszönhetően. (www.serpakalandpark.hu) A versenytársakat szezonális megközelítésből is szemügyre lehet venni. A Zemplén Kalandpark által nyújtott szolgáltatások közül, a sícentrum és a libegő működtetése, elsődleges turisztikai szempontként szolgál. A további szolgáltatások köre (kalandtúra park, bob-pálya, tanösvény, stb.) már a térségben tartózkodó vendégek részére nyújt kiegészítő szabadidős lehetőséget. Az észak-magyarországi régióban, a libegő kuriózumként működik. Használatát, a terület látogatottságát azonban szezonalitás jellemzi. A vendégek jellemzően áprilistól augusztusig veszik igénybe ezt a szolgáltatást. Nemzetközi viszonylatban, a kalandpark területén lévő sípályák természeti adottságai alapján, a környező szlovákiai síközpontok tekinthetőek versenytársnak. A téli sportot kiszolgáló szlovákiai sípályák domborzati adottságai, a sípályák hosszát és a 32