A termıföld mint erıforrás Birtokviszonyok Birtokpolitika A termıföld fogalma termıföld: az a földrészlet, amelyet a település külterületén az ingatlan-nyilvántartásban szántó, szılı, gyümölcsös, kert, rét, legelı (gyep), nádas, erdı, fásított terület mővelési ágban vagy halastóként tartanak nyilván; 1
Egyéb fogalmak Földbirtok: a föld használatának lehetısége, illetve az arra vonatkozó kötelezettség, amit a jog védelemben részesít. A földbirtoklás megvalósulhat tulajdoni és bérleti formában egyaránt. Gazdaság: elszámolási, termelési egység. Szervezeti-jogi keret, független a tulajdonviszonyoktól. Egyéb fogalmak Üzem: olyan önálló technikai-gazdasági egység, amely egységes üzemvezetés alatt áll és mezıgazdasági terméket állít elı. agrárstatisztikai üzemi kritériumok; tesztüzemi rendszer üzemi kritériumai; agrártámogatással kapcsolatos üzemfogalom 2
A termıföld mint erıforrás Mezıgazdasági termelés alapja és eszköze. Természetes termıképesség (éghajlati, domborzati viszonyok, talaj) és az emberi tevékenység szerepe. Közvetlen termelıeszköz jelleg, közvetett termelıeszköz jelleg. Hozamok - jövedelem - földár összefüggés. A termıföld mint erıforrás Megújítható erıforrás; Elpusztíthatatlan; Helyhez kötött; Vagyonmegırzı képesség - nem amortizálódik el. 3
A földár meghatározása Összkínálata állandó, általában nem növekszik magasabb ár megajánlásával, és nem csökkenthetı alacsony bérleti díj következtében. árat meghatározza: adott földterületen milyen termékek termelhetık milyen mennyiségi összefüggés szerint alakul az egyes termékek marginális hozadéka, illetve átlagés határhatékonysága. A földhasználat jogi keretei Tulajdonosi földhasználat; Haszonbérlet; Egyéb formák (szívességi használat, részesmővelés, felesbérlet) 4
A földbérlet néhány elınye Hatékony méreten történı gazdálkodás valósítható meg, jelentısebb tıkének a földbe történı befektetése nélkül, Könnyebben megvalósítható egy hatékony mérető és elhelyezkedéső üzem kialakítása, mint tulajdonon keresztül (ti. az alacsony mobilitás miatt), Elısegíti a termelési tényezık optimális felhasználási arányainak kialakulását, A földtulajdon elınyei A földdel való rendelkezés csak ebben a formában lehet teljes. Hosszú távú döntéseknek inkább kedvez, mint a földbérleti pozíció. Kiszámíthatóbb jövedelem - kevésbé ingadozó, mint haszonbérlet esetén. Biztonságos vagyonmegırzési forma. 5
Az EU birtokpolitikai szabályozása Letelepedés szabadsága Tıke szabad áramlása Diszkrimináció tilalma NINCS EGYSÉGES SZABÁLYOZÁS A földtulajdon és földhaszonbérlet szabályozása az EU tagállamaiban Szigorú törvényi szabályozást alkalmazó országok (pl. Dánia, Olaszország, Franciaország) Liberális szabályozást követı országok (pl. Nagy-Britannia, Görögország, Németország, Luxemburg) 6
http://www.unimiskolc.hu/~agrarjog/kapitalista.doc A földtulajdon szabályozása Megszerezhetı birtokméret korlátozása - minimális, maximális méret, üzemtípustól függı mérethatárok; Egy gazdálkodó által mőködtetett üzemek számának korlátozása; Nem mezıgazdasági foglalkozásúak, nem helyi lakosok, tıkés társaságok birtokszerzésének akadályozása; Örökösödési törvények; Kötelezı és támogatott birtokrendezés 7
A földbérlet szabályozása az EU tagállamokban A földbérlet idıtartama - általában minimum, de lehet maximum is; Bérleti díj - felek megállapodása, vagy hatósági ellenırzés-jóváhagyás, módosítás; Bérbeadó felmondási jogának a korlátozása; Bérlı beruházásainak a megtérítése; Alhaszonbérletbe adás; Elıvásárlási jog biztosítása; Bérleti jogviszony öröklése A földterület megoszlása az EU régi tagállamaiban Ország Össz- Mg-i Belföldi Egyéb Terület Erdıterület Terület Vizek Terület km 2 km 2 % Km 2 % km 2 % km 2 % Belgium 30.518 6.200 20 13.661 45 269 1 10.387 34 Dánia 43.094 4.174 10 27.209 63 700 6 11.015 26 Németország 356.970 107.410 1 30 173.443 49 7.798 2 68.320 19 Görögország 131.957 65.130 1 49 54.629 39 3.119 2 12.079 9 Spanyolország 2 504.877 163.913 33 301.264 60 5.805 1 33.895 7 Franciaország 549.087 168.740 31 300.599 55 6.676 1 73.072 13 Írország 70.285 6.061 9 44.071 63 1.391 2 18.762 27 Olaszország 301.323 98.570 1 33 167.432 56 7.200 2 28.121 9 Luxemburg 2.568 890 35 1.270 49 11 0 398 16 Hollandia 41.526 3.840 9 19.808 48 3.420 8 14.458 35 Ausztria 83.858 38.770 46 34.489 41 1.110 1 9.489 11 Portugália 91.905 32.380 35 39.729 43 441 1 19.335 21 Finnország 338.150 230.030 1 68 21.606 6 33.350 10 52.964 16 Svédország 449.964 280.070 62 30.640 7 39.035 9 100.219 22 EK 244.101 24.700 1 10 158.524 65 3.277 1 57.600 24 EU-15 3240183 1230875 38 1385375 43 113802 4 510133 16 Forrás: Eurostat-Working Document on Forestry Statistics (July 1997) for EU Cestat Database for Central Europe 8
https://www.cia.gov/library/publications/theworld-factbook/fields/2097.html 9
Az egy farm által mővelt földterület változása az EU-ban 1970-1997 között /ha/ Ország 1970-71 1975 1979-80 1985 1989-90 1995 1997 Belgium 8,4 10,6 12,3 14,1 15,8 18,8 20,6 Dánia 20,3 22,4 23,8 30,7 34,2 39,6 42,6 Volt NSZK 11,8 18,8 14,4 16,0 18,6 21,7 - Németország // 39,6 // // 26,1 30,3 32,1 Görögország 3,4.. 3,6 4,3 4,3 4,5 4,3 Spanyolország...... 13,8 1 15,4 19,7 21,2 Franciaország 18,9 22,4 23,3 27,0 26,0 28,2 41,7 Írország.. 22,3 22,6 22,7 26,0 28,2 29,4 O laszország 6,0 6,2 5,6 5,6 5,6 5,9 6,4 Luxemburg 17,8 21,9 25,2 28,6 32,1 39,7 42,5 Hollandia 11,6 12,8 13,7 14,9 16,1 17,7 18,6 Ausztria.......... 15,4 16,3 Portugália.... 4,3 5,2 1 6,7 8,7 9,2 Finnország.......... 21,7 23,7 Svédország.......... 34,4 34,7 Egyesült 54,2 58,7 63,7 65,1 67,9 70,1 69,3 Királyság EU-12 13,3 1 15,0 - EU-15 17,2 18,4 Forrás: Eurostat-Working Document on Forestry Statistics (1997, 2000) for EU Cestat Database for Central Europe 10
Az egy farm által mővelt földterület változása az EU-ban 1970-1997 között /ha/ Az EU átlag mögött igen eltérı átlagos birtokméretek állnak! Az átlagos birtokméretek folyamatosan emelkedı tendenciát mutatnak az országok többségében. Nem tapasztalható a birtokméret területén az országok között kiegyenlítıdés. A farmok átlagos méretének növekedése arra utal, hogy a gazdaságok száma csökkendı tendenciát mutat. A farmok számának változása 1970-97 között (elızı idıszak 100%) O rszág 1970-71 ezer db 1975 % 1979-80 % 1985 % 1989-90 % 1995 % 1997 % 1997 ezer db B elgium 184,0-24,95-16,66-15,04-13,09-16,48-2,7 67,2 D ánia 146,0-9,39-7,26-24,7-12,02-15,38-4,2 63,2 N ém etország 1074,6-15,52-6,39-12,84-11,74-13,27-2,9 534,4 G örögo rszág 1046,3.. -4,54 1-4,74-10,67-8,98 + 1,2 821,4 S panyolország.......... -19,83 2-2,8 1208,3 F ranciaország 1587,6-17,17-4,55-15,81-12,62-20,45-3,8 679,8 Íro rszág.... -1,98 3-1,48-22,53-10,09-1,8 147,8 O laszország 2849,9-6,52 +6,31-1,11-4,88-6,85-3,4 2315,2 L u xem bu rg 7,6-18,43-16,13 * -15,39-9,10-20,00-3,2 3,0 H ollandia 184,6-11,92-8,55-8,61-8,17-9,30-2,4 107,9 A u sztria............ -2,7 210,1 Po rtugália........ -22,19 4-24,44-3,8 416,7 Fin nország............ -4,8 91,4 S véd ország............ + 0,4 89,6 E gyesü lt 326,7-11,12-4,28 + 6,29-14,86-3,5-0,3 233,2 K irályság E U 15-2,6 E zer gazdaság E U -12........ 7993 6930-6490 E U -15.......... 7370-6989 Forrás: Eurostat-Working Document on Forestry Statistics (1997 és 2000) for EU Cestat Database for Central Europe 11
A farmok számának változása 1970-97 között (elızı idıszak 100%) A gazdaságok száma csökkenést mutat. pl. Belgiumban 25 év alatt 116 ezer farm szüntette be a tevékenységét. Az 1-5 hektár közötti farmok száma 80 %-kal csökkent ez idı alatt. A farmok számának csökkenése= mezıgazdaságból élık számának folyamatos csökkenése, erıteljes birtokkoncentráció. Az európai farmok megoszlása területhasználat szerint 5 ha alatt 5-10 ha 10-50 ha 50 ha felett Olaszország 78,1 10,4 9,8 1,6 Portugália 76,8 11,6 9,6 2,2 Görögország 75,0 15,0 9,5 0,5 Spanyolország 55,3 16,6 20,5 7,6 Ausztria 39,4 18,8 38,2 3,6 Belgium 33,5 14,4 43,9 8,3 Hollandia 33,0 15,9 44,8 6,3 Németország 31,7 14,9 40,8 12,6 Franciaország 27,3 9,5 36,2 27,0 Luxemburg 24,2 9,1 30,4 36,3 Egyesült Királyság 13,7 12,6 39,5 34,2 Svédország 12,4 17,5 49,2 20,9 Finnország 10,5 17,7 64,9 6,7 Írország 9,6 13,4 63,9 13,1 Dánia 3,0 16,6 55,6 24,8 EU-15 1995 56,8 13,2 22,2 7,8 Magyarország 2000 65,8 15,7 15,9 2,6 12
Az EU-ban alkalmazott gazdasági méretkategóriák Gazdasági méretkategória Mérethatárok EME Millió forint fedezeti összegben A méretkategória elnevezése I. < 2 0,6 alatt II. 2 -<4 0,6 és 1,2 között Nagyon kis mérető III. 4- -<6 1,2 és 1,8 között IV. 6 - <8 1,8 és 2,4 között Kis mérető V 8 -< 12 2,4 és 3,6 között VI. 12 -< 16 3,6 és 4,8 között alsó közepes mérető VII. 16 - <40 4,8 és 12 között felsı közepes mérető VIII. 40 - <100 12 és 30 között nagy mérető IX. > 100 30 felett nagyon nagy mérető Forrás: Mezıgazdaságunk üzemi rendszere és az EU Agrárgazdasági Tanulmányok, 1999 A farmok megoszlása EME kategóriák szerint az Európai Unióban, 1995 /%/ 100% 80% 60% 40% 20% 0% Belgium Dánia Németország Görögország Spanyolország Franciaország Írország Olaszország Luxemburg Hollandia Ausztria Portugália Finnország Svédország Egyesült Királyság EU-15 < 2 EME 2-4 EME 4-8 EME 8-16 EME 16-40 EME 40-100 EME > 100 EME Forrás: Eurostat Working Document on Forestry Statistics (July 1997) for EU Cestat Database for Central Europe adatai alapján 13
A fıfoglalkozás keretében mőködtetett gazdaságok aránya az EU tagállamaiban (1995) EU-15 Egyesült Királyság Svédország Finnország Portugália Ausztria Hollandia Luxemburg Olaszország Írország Franciaország Spanyolország Görögország Németország Dánia Belgium 0 10 20 30 40 50 60 70 80 % Forrás: Eurostat Working Document on Forestry Statistics (July 1997) for EU Cestat Database for Central Europe adatai alapján A fıfoglalkozás keretében mőködtetett gazdaságok aránya az EU tagállamaiban A kisebb üzemméret nem kedvez a fıfoglakozásként folytatható mezıgazdasági termelésnek. Ilyen körülmények között az agrártevékenység csak más bevételi forrás mellett végezhetı. 14
A gazdálkodók életkor szerinti megoszlása az Európai Unióban /1995/ 100% 80% 60% 40% 20% 0% Belgium Dánia Németország Görögország Spanyolország Franciaország Írország Olaszország Luxemburg Hollandia Ausztria Portugália Finnország Svédország Egyesült Királyság EU-15 35 év alatt 35-44 44-54 54-64 65 év felett Forrás: Eurostat Working Document on Forestry Statistics (July 1997) for EU Cestat Database for Central Europe adatai alapján A gazdálkodók életkor szerinti megoszlása az Európai Unióban Az európai gazdáknak csupán 8%-a fiatalabb 35 évesnél, 28%-uk idısebb 65 évesnél. Különösen jellemzı az idıs korosztály a déli területeken: Olaszország, Görögország, Portugália, Spanyolország esetében a gazdálkodók 1/3-a 65 év feletti. 15
Magyarország birtokviszonyai A mővelési ágak területének változása Magyarországon Mővelési ág 1970 1980 1989 1991 1994 1999 1999 ezer ha ezer ha ezer ha ezer ha ezer ha ezer ha % Szántó 5046 4734 4712 4714 4716 4708 50,6 Kert 146 291 339 341 107 108 1,2 Gyümölcsös 172 138 94 94 92 96 1,0 Szılı 229 167 140 136 131 127 1,4 Gyep 1281 1294 1197 1173 1148 1147 12,3 Mezıgazdasági terület 6875 6179 6483 6459 6179 6186 66,5 Erdı 1470 1610 1688 1701 1766 1775 19,1 Nádas és halastó 56 63 67 66 68 74 0,8 Termıterület 8400 8327 8237 8225 8028 8035 86,4 Mővelés alól kivont terület 903 976 1066 1078 1275 1268 13,6 Összesen 9303 9303 9303 9303 9303 9303 100 Forrás: Laczka 1996, KSH 1999. 16
Az ország 9303 ezer hektár területébıl 7768 ezer hektár (83,5%) termıterület volt 2008-ban. A termıterület aránya hosszabb idıszakot tekintve kismértékben, de folyamatosan csökken, elsısorban a települések és az infrastruktúra terjeszkedése következtében. A termıterületen belül 5790 ezer hektár mezıgazdasági, 1884 ezer ektár erdıterület volt. Az ország területébıl a mezıgazdasági terület 62,2, az erdı 20,2%-ot foglalt el. Elıbbi arány európai összehasonlításban magas, utóbbi alacsony. A 4503 ezer hektár szántóterület 48,4%-os aránya még kiemelkedıbb az európai országok közül. A szántóterület 2008-ban 4503 ezer hektárt, az ország területébıl 48%-ot (a mezıgazdasági területbıl pedig 78%-ot) foglalt el. Ebbıl 4418 ezer hektárt (98%-ot) hasznosított a mezıgazdaság. 17
Földbirtokmegoszlás az 1945-47-es földosztás után Birtoknagyság /ha/ A gazdaságok Száma Összes területe Megoszlása Ezer hektár 1947. XII. 31- én Megoszlása (%) Egy gazdaság átlagos területe (ha) - 2,9 3,0-5,8 5,9-11,5 11,6-28,8 28,9-57,6 58-115 116-575 576-1725 1726- Összesen 991 803* 388 093 175 364 71 054 14 855 5 522 4 028 503 91 1 651 313 60,1 23,5 10,6 4,3 0,9 0,3 0,3 0,0 0,0 100,0 1 661,4 1 960,6 1 613,5 1 363,2 749,3 413,3 780,9 459,8 297,5 9 299,5 17,9 21,1 17,3 14,7 8,1 4,4 8,4 4,9 3,2 100,0 1,7 5,1 9,2 19,2 50,5 74,8 193,9 913,8 3 268,1 5,6 Forrás: Laczka S.; A földterület és a földhasználat alakulása 1945 és 1994 között, 1996 A termıföldhasználat megoszlása 1989-ben magángazdaságok 14% állami gazdaságok 15% tsz-ek 71% Forrás: KSH, 1990 18
Mi a helyzet ma? Az ország összes földterületének 41%-át gazdasági szervezetek, 30%-át egyéni gazdálkodók használták 2008-ban. A fennmaradó 29% gazdaságra nem azonosítható terület, melynek közel fele nem mezıgazdasági hasznosítású volt. A földhasználat gazdálkodási formák szerinti összetétele az utóbbi években lényegében nem változott. Magyarország birtokszerkezete Az egyéni gazdaságok földhasználatának változása 1994-2000. között (KSH 1994,ÁMÖ 2000) Birtokméret Egyéni gazdaságok Földterület Egy gazdaság átlagos területe 1994 2000 1994 2000 1994 2000 Száma % Száma % ha % ha % ha ha -1,0 978 101 81,4 689 185 71,9 231 665 16,8 177 752 6,8 0,2 0,2 1,1-5,0 173 182 14,5 177 328 18,5 378 912 27,4 410 398 15,7 2,2 2,3 5,1-10,0 28 723 2,4 42 079 4,4 198 303 14,3 303 224 11,6 6,9 7,2 10,1-50,0 18 922 1,6 42 846 4,4 359 588 26,0 917 514 35,1 19,0 21,4 50,1-2087 0,1 7093 0,7 214 737 15,5 805 112 30,8 102,9 113,5 Összesen 1 201 015 100,0 958 534 100,0 1 382 205 100,0 2 614 000 100,0 1,1 2,72 Forrás KSH 1994 és 2000 ÁMÖ 19
2007-ben mintegy 7400 gazdasági szervezet folytatott mezıgazdasági tevékenységet. Rajtuk kívül számos olyan szervezet, intézmény (nemzeti parkok, vízügyi szervek, MÁV, repülıterek, honvédség, egyházak stb.) mőködött, amelyek a földterület passzív használói voltak, tényleges mezıgazdasági tevékenységük elenyészı. A mezıgazdasági tevékenységet folytató egyéni gazdaságok száma 2007-ben megközelítette a 619 ezret rajtuk kívül említésre méltó még a ház körüli és az üdülıkhöz tartozó kertekben folytatott mezıgazdasági tevékenység is. 2005 óta mind a gazdasági szervezetek, mind az egyéni gazdaságok száma csökkent, elıbbieké 6, utóbbiaké 12,5 százalékkal. Az összeírás évében a gazdasági szervezetek 76,5 százaléka használt mezıgazdasági földterületet, átlagos mezıgazdasági területük 386 hektár volt. A mezıgazdasági területet használó egyéni gazdaságok (91,5 százalék) átlagosan 3,6 hektár mezıgazdasági területet mőveltek. 2005 óta a gazdasági szervezetek átlagos mezıgazdasági területe 3, az egyéni gazdaságoké 13 százalékkal növekedett. 20
A gazdasági szervezetek 27 százaléka, az egyéni gazdaságok háromnegyede használt 1 hektárnál kisebb mezıgazdasági területet összes mezıgazdasági területük 1, illetve 4 százalékán. Míg a gazdasági szervezetek esetében a 300 hektárt meghaladó gazdaságméret volt a meghatározó (a gazdasági szervezetek több mint egyötöde a mezıgazdasági területük 87 százalékán gazdálkodott), addig az egyéni gazdaságok összes mezıgazdasági területének 73 százalékát a 10 300 hektár mérető egyéni gazdaságok (a gazdaságok 6 százaléka) tették ki. A két gazdálkodási forma birtokszerkezetében alapvetı változások 2005 óta nem következtek be Figyelem! A magyar statisztika megközelítése miatt az is gazdaságnak számít, ami évente egy sertést hízlal csupán! Csak saját fogyasztásra termel a gazdaságok 51,3% (363 ezer gazdaság) Saját fogyasztás és felesleg értékesítés 234 ezer gazdaság, 33,1% Elsısorban értékesítésre termel a gazdaságok 15,5%-a (109 ezer gazdaság) Szolgáltatást végez 707 gazdaság 0,1%. 21
Jogi szabályozás, árak és bérleti díjak családi gazdaság legfeljebb 300 hektár nagyságú termıföld (ideértve a mezı-, erdıgazdasági mővelés alatt álló belterületi földet is) tulajdonával, illetıleg haszonbérletével, használatával rendelkezı gazdálkodó család valamennyi termıföldje, az ahhoz tartozó leltárban megjelölt ingatlan és ingó vagyontárgyak (épület, építmény, mezıgazdasági berendezés, felszerelés, gép, állatállomány, készlet stb.) hasznosításával, legalább egy családtag teljes foglalkoztatásán és a többi családtag közremőködésén alapuló gazdálkodási forma; 22
a családi gazdálkodó: a családi gazdaságot a mezıgazdasági igazgatási szerv nyilvántartásába bejegyeztetı személy, aki 1. a családi gazdaság vezetıjeként annak tevékenységi körében jogokat szerezhet és kötelezettségeket vállalhat, 2. élethivatásszerően mezıgazdasági, illetve mezıgazdasági és kiegészítı tevékenységet folytat, 3. mezıgazdasági vagy erdészeti szakirányú képzettséggel rendelkezik vagy ennek hiányában igazolja, hogy legalább 3 éve folytatja a mezıgazdasági, illetve mezıgazdasági és kiegészítı tevékenységét és ebbıl árbevétele származott, 4. legalább 3 év óta a bejelentett állandó lakhelye a családi gazdaság központjaként megjelölt településen van; helyben lakó: 1. az a magánszemély, akinek bejelentett lakóhelye legalább három éve azon a településen van, amelynek közigazgatási területén a termıföld vagy tanya fekszik; 2. az a magánszemély, akinek legalább három éve a bejelentett lakóhelye olyan településen van, amelynek közigazgatási határa a termıföld vagy tanya fekvése szerinti település közigazgatási határától közúton vagy közforgalom elıl el nem zárt magánúton legfeljebb 15 km távolságra van; 3. szakirányú képzettséggel rendelkezı, helyben lakást és mezıgazdasági tevékenység élethivatásszerő folytatását vállaló magánszemély; 4. az olyan jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkezı más szervezet, amelynek bevétele több mint 50%-ban mezıgazdasági és kiegészítı tevékenységbıl származik, és székhelye az 1-2. alpontban meghatározott településen van; és 5. természetes személy esetében családi gazdálkodó vagy nyilvántartási (regisztrációs) számmal rendelkezııstermelı, illetıleg egyéni mezıgazdasági vállalkozó, vagy a 4. alpont alatti szervezet természetes személy tagja vagy részvényese; 23
helyben lakó szomszéd az a helyben lakó, akinek a tulajdonában vagy használatában lévı termıföld vagy tanya közvetlenül szomszédos az adásvétel, illetve a haszonbérlet tárgyát képezı termıfölddel vagy tanyával; önálló vállalkozó, önfoglalkoztató: Önálló vállalkozó az egyéni vállalkozó, az egyéni cég vagy az önfoglalkoztató; önfoglalkoztató az a magánszemély, aki bármely jogszabály szerint önállóan végezhetı és az egyéni vállalkozásról szóló törvény hatálya alá nem tartozó gazdasági tevékenységet végez, ha az egészségbiztosítási, illetıleg a nyugdíjbiztosítási szolgáltatások fedezetérıl a jogszabályok rendelkezései szerint maga gondoskodik; 24
A termıföld tulajdonának megszerzése Belföldi magánszemély termıföld tulajdonjogát csak olyan mértékben szerezheti meg, hogy a tulajdonában legfeljebb 300 hektár nagyságú vagy 6000 aranykorona (a továbbiakban: AK) értékő termıföld legyen. A belföldi magánszemély nem szerezheti meg a termıföld tulajdonjogát, ha az annak fekvése szerinti településen az ı és közeli hozzátartozója [Ptk. 685. b) pont] tulajdonában lévı termıföld mennyisége a megszerezni kívánttal együtt meghaladná a település összes termıföld területének egynegyedét vagy az ezer hektárt. Belföldi jogi személy és jogi személyiség nélküli más szervezet termıföld tulajdonjogát - a Magyar Állam, az önkormányzat és a közalapítvány kivételével - nem szerezheti meg. (2) Egyházi jogi személy végintézkedés, illetıleg ajándékozási, tartási vagy gondozási szerzıdés alapján termıföldre tulajdonjogot szerezhet. (3) Jelzálog-hitelintézet a jelzálog-hitelintézetrıl és a jelzáloglevélrıl szóló 1997. évi XXX. törvényben foglalt korlátozásokkal és idıtartamra termıföldet szerezhet. (4) A szervezeti változással, illetve társasági formaváltással, egyesüléssel vagy szétválással létrejött belföldi jogi személy és jogi személyiség nélküli más szervezet a jogelıdje - 1994. július 27-ét megelızıen megszerzett - tulajdonát képezı termıföld tulajdonjogát megszerezheti. 25
Külföldiek tulajdonszerzése A külföldi magánszemély és jogi személy termıföld tulajdonjogát nem szerezheti meg. Kivétel: A belföldi magánszemélyre vonatkozó szabályok irányadók azon tagállami állampolgárra, aki önálló vállalkozó mezıgazdasági termelıként kíván letelepedni Magyarországon, és legalább három éve folyamatosan, jogszerően Magyarországon lakik és folytat mezıgazdasági tevékenységet. A tagállami állampolgárnak a tulajdonszerzési feltételeket egyrészt hatósági igazolásokkal kell bizonyítania, másrészt - a jövıre nézve vállalt kötelezettségeket - teljes bizonyító erejő magánokiratba vagy közokiratba foglalt nyilatkozattal kell vállalnia. 26
hatósági igazolások a tagállami állampolgár esetében: A) idegenrendészeti hatóság által kiállított hatósági bizonyítványt arról, hogy legalább három éve folyamatosan és jogszerően lakik Magyarországon; b) a letelepedési engedéllyel nem rendelkezı tagállami állampolgárnak érvényes tartózkodási engedélyt, illetıleg az eziránti kérelem benyújtását tanúsító igazolást; c) a mezıgazdasági igazgatási szerv igazolását arról, hogy a tulajdonszerzést megelızı három évben saját nevében, saját kockázatára folyamatosan mezıgazdasági tevékenységet folytatott Magyarországon. A mezıgazdasági igazgatási szervnek az igazolását környezettanulmány alapján kell kiállítania. A környezettanulmány során a mezıgazdasági igazgatási szerv a mezıgazdasági tevékenység folytatását vizsgálja. Nem tagadható meg az igazolás kiadása, ha a tagállami állampolgárnak a tulajdonszerzést megelızı mindhárom évben mezıgazdasági tevékenységbıl volt bevétele, és ezt az adóhatóság igazolásával bizonyítja, ha a tagállami állampolgárnak a három év alatt azért nem volt bevétele, mert mezıgazdasági célú beruházása (pl. ültetvénytelepítés) még nem hasznosult, és a beruházás megtörténtét bizonyítja. 27
Elıvásárlási jogok elıvásárlási jog illeti meg: a) a haszonbérlıt, felesbérlıt és részesmővelıt; jogi személy vagy jogi személyiség nélküli más szervezet haszonbérlı esetén annak helyben lakó természetes személy tagját, illetve helyben lakó részvényesét; b) a helyben lakó szomszédot; c) a helyben lakót; d) a magyar államot a Nemzeti Földalapról szóló törvényben foglaltak szerint. Helyben lakó és helyben lakó szomszéd esetén az elıvásárlási jog sorrendje a) a családi gazdálkodó; b) nyilvántartási (regisztrációs) számmal rendelkezııstermelı, illetıleg egyéni mezıgazdasági vállalkozó; c) jogi személy, illetve jogi személyiség nélküli más szervezet esetén annak helyben lakó természetes személy tagja vagy helyben lakó részvényese. 28
A haszonbérlı az elıvásárlási jogot akkor gyakorolhatja, ha a haszonbérleti jogviszony (felesbérlet, részesmővelés) legalább három éve fennáll. Ha a haszonbérlı (felesbérlı, részesmővelı) jogi személy vagy jogi személyiség nélküli más szervezet, ennek tagja, illetve részvényese esetén további feltétel a legalább hároméves tagi, illetve részvényesi jogviszony. A haszonbérlet Belföldi magán- és jogi személy, illetıleg jogi személyiséggel nem rendelkezı más szervezet a termıföldre vonatkozó haszonbérleti szerzıdést legfeljebb a (2)-(4) bekezdések szerinti határozott idıre kötheti meg. (2) A haszonbérleti szerzıdés leghosszabb idıtartama a (3)-(4) bekezdésben foglalt kivételekkel legfeljebb húsz év lehet. (3) Erdı mővelési ágú termıföldre, illetıleg erdı telepítésére vonatkozó haszonbérleti szerzıdést legfeljebb a termelési idıszak (vágásérettségi kor) lejártát követı ötödik év végéig lehet megkötni. (4) Szılı és gyümölcsös mővelési ágú és más ültetvénnyel betelepített termıföldre, illetıleg szılı, gyümölcsös vagy más ültetvény telepítése céljából a haszonbérleti szerzıdést legfeljebb annak az évnek a végéig lehet megkötni, amíg a szılı, gyümölcsös, illetıleg ültetvény értékkel bír (értékcsökkenési leírási idıszak). (5) 29
Külföldi magán- és jogi személy legfeljebb a belföldiekre meghatározott idıtartamra köthet haszonbérleti szerzıdést. Az elıhaszonbérleti jog illeti meg a) a volt haszonbérlıt, illetve ha a volt haszonbérlı a tulajdonos hozzájárulásával ültetvényt telepített vagy halastavat létesített, az általa kijelölt személyt feltéve, hogy a haszonbérlet nem a tulajdonos azonnali hatályú felmondása következtében szőnt meg; b) a helyben lakó szomszédot; c) a helyben lakót. 30
A haszonbérelhetı terület nagysága Belföldi magán- és jogi személy, illetıleg jogi személyiséggel nem rendelkezı szervezet - a Magyar Állam, az önkormányzat és a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - legfeljebb 300 hektár nagyságú vagy 6000 AK értékő termıföldet vehet haszonbérbe. (2) Gazdasági társaság és szövetkezet legfeljebb 2500 hektár nagyságú vagy 50 000 AK értékő termıföldet haszonbérelhet. E korlátozás szempontjából figyelmen kívül kell hagyni azt a termıföldet, amelyet a szövetkezet a tagjától, illetve a gazdasági társaság a tagjától vagy névre szóló részvénye tulajdonosától, illetve a földalapkezelı szervtıl haszonbérel. Külföldi magán- és jogi személy legfeljebb 300 hektár területnagyságú vagy 6000 AK értékő termıföldet vehet haszonbérbe. Földhasználatot az alapul szolgáló jogcímmel együtt 1 ha-t meghaladó területméret esetén kötelezı 30 napon belül bejelenteni a földhasználati nyilvántartásba. 31
A termıföld ára és bére Bár a magyar termıföld ára a csatlakozással lassú emelkedésnek indult, még jóval az uniós átlag alatt van. Az EU-országokban a hektáronkénti átlagár 2-5 millió, nálunk viszont csak 350-450 ezer forint között mozog. A szakemberek változást jósolnak: a jó minıségő hazai földek ára 4-5 éven belül megközelíti az uniós átlagot. (2006) Jelentısen 30-40 százalékkal növekedett 2008-ban a termıföld ára a közvetítık tapasztalatai szerint Magyarországon, de az emelkedés még így is 10-20 százalékkal alacsonyabb a Nyugat-Európában tapasztalttól. Mára a hektáronkénti átlagár elérte a 700 ezer forintot (2009) http://public.sheet.zoho.com/public/amtthews/ %2FrJRKq076sCktRb5%2F5e62JjJBwXIZTw SvrJ5jvldIozedyBqFSHfXCcgg50iKNTP?mod e=print http://menedzser2.ymmf.hu/userfiles/potencia lis_foldberleti_dijak_megyenkent_b.pdf 32
Az illetékhivatalok nyilvántartásai szerint évente 200-220 ezer hektár cserél gazdát. Általában jelentıs eltérés tapasztalható az ország egyes régióiban kialakult árak között, Észak- Magyarországon és a Dél-Alföldön például 10-15 százalékkal az országos átlag alatt mozog az ár, míg a Dél-Dunántúlon 30%-kal magasabb. Az átlagos minıségő szántó hektáronkénti ára is jelentıs eltéréseket mutat, a legtöbbet az Észak-Alföldön és a Dél-Dunántúlon kell fizetni (350-900 ezer forintot), a legkevesebbet Észak-Magyarországon és a Dél- Alföldön (250-400 ezer forintot hektáronként). Magyarország tavaly ısszel jelezte Brüsszelben, hogy mivel még mindig nagy a különbség a termıföld hazai és régebbi tagállamokbeli árai között, a hétéves türelmi idı 2011-es lejárta után érvényesíteni szeretné a korlátozást további három évre. A hosszabbítást a lejárat évében, tehát 2011-ben kell majd kezdeményezni, a lejárat elıtt fél évvel. Ha elfogadják a javaslatot az EU-ban, akkor a külföldiek általánosságban 2014-ig nem juthatnának a magyar termıföldhöz. (Úgy tőnik a Bizottság nem látja indokoltnak a meghosszabbítást!) 33
A mezıgazdasági területek közel 60 százalékát haszonbérbe adják, jellemzıen öt-tíz évre kötött szerzıdéssel. A hosszabb távú megállapodást adókedvezmény ösztönzi; ha öt évnél hosszabb idıre szól a bérleti szerzıdés, nem kell a tulajdonosnak forrásadót fizetnie. A bérleti díjak egyébként a csatlakozást követıen szintén csak kismértékben nıttek, aminek következményeként - az AKI adatai szerint - az átlagos földbérleti díj hektáronként 18,8 ezer forint körül alakul, ez 3-6-szor alacsonyabb, mint az unió régi tagállamaiban. 34