" A gyermek világra nyitott lény: A simogatásra simogatással, a jókedvre jókedvvel, a tevékenységre tevékenységgel felel." ( Mérei Ferenc ) Elfogadta: a Bárdudvarnoki Óvoda-Bölcsőde nevelőtestülete ---------------- számú határozatával Jóváhagyta: a Bárdudvarnok Község Képviselő-testülete -------------- számú határozatával Jóváhagyta: a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság-------------- számú határozatával Jóváhagyta: a Bárdudvarnoki Egységes Óvoda-Bölcsőde intézményvezetője-----------számú határozatával Hatályos: 2015. szeptember 01., a Bárdudvarnok Község Képviselő-testületének Jóváhagyó határozata alapján a kihirdetés napjától Érvényes: a kihirdetés napjától visszavonásig Verziószám: -------------/2015. módosított változat Készítette: Bárdudvarnoki Egységes Óvoda-Bölcsőde nevelőtestülete 1
Tartalomjegyzék oldalszám 1. Jogszabályi háttér...4. 2. Az intézmény adatai...5. 3. Helyzetelemzés...7. 3.1. Intézményünk bemutatása...8. 3.2. Az intézmény személyi feltételei...10. 3.2.1. Az intézmény dolgozóinak szerepe az óvodai életben...11. 3.2.2. Programunk alapelvei...13. 3.3. Tárgyi feltételek...15. 4. Gyermekkép...16. 5. Óvodakép...16. 5.1. Az óvodai nevelés célja...17. 5.1.1. Az óvodai nevelés alapelvei...17. 5.2. A bölcsődés korú gyermekek nevelésének, gondozásának célja...17. 5.2.1. A bölcsődés korú gyermekek nevelésének, gondozásának alapelvei...17. 5.3. Az óvodai nevelés és a bölcsődés korú kisgyermeknevelés az alapelvek megvalósítása érdekében gondoskodik:...19. 6. Az óvodai nevelés és a 3 évesnél fiatalabb gyermekek nevelésének feladatai...20. 6.1. Egészségnevelési és környezeti nevelési elvek...21. 6.1.1.. Az egészséges életmódra nevelés területei az óvodában...22. 6.1.2. Sikerkritériumok...25. 6.2. Érzelmi, erkölcsi és közösségi nevelés...25. 6.2.1. Sikerkritériumok...27. 6.3. Anyanyelvi, értelmi fejlesztés...28. 6.3.1. Sikerkritériumok...29. 7. A néphagyományok és a tevékenységközpontú óvodai nevelés összefonódása programunkban...29. 7.1. A néphagyományok tartalma az egyes tevékenységformákban...30. 7.2. Jeles napok és a néphagyomány ápolás tevékenységei...31. 7.3. Az óvoda hagyományrendszere...34. 8. Az óvodai élet tevékenységformái, az óvodapedagógus feladatai, sikerkritériumok...35. 8.1. Játék, játékba integrált tanulás...35. 8.2. Verselés, mesélés...38. 2
8.3. Ének-zene, énekes játék, gyermektánc...39. 8.4. Rajzolás, festés, mintázás, kézi munka...40. 8.5. Mozgás...41. 8.6. A külső világ megismerése...43. 8.7. Munka jellegű tevékenységek...44. 9. A 3 évesnél fiatalabb gyermekek nevelésének, gondozásának főbb helyzetei...46. 9.1. Gondozás...46. 9.2. Játék...47. 9.3. Mondóka, ének...47. 9.4. Vers, mese...47. 9.5. Alkotó tevékenységek...47. 9.6. Egyéb tevékenységek...48. 9.7. Mozgás...48. 9.8. Tanulás...48. 10. A nevelés tervezése, időkeretei...49. 10.1. Az egységes óvoda-bölcsődei élet szervezése...53. 11. A fejlődés jellemzői óvodáskor végére...54. 12. Különleges bánásmódot igénylő gyermekek nevelése...55. 12.1. Tehetségnevelés, tehetségfejlesztés- a "tehetség ígéretes" gyermekek fejlesztése...56. 12.2. Sajátos nevelési igényű gyermek az óvodában...56. 13. Gyermekvédelemmel összefüggő pedagógiai tevékenységek...58. 13.1. Esélyegyenlőség...58. 13.2. Gyermekvédelem...58. 13.2.1. Gyermekvédelmi tevékenységek...59. 13.2.2. Feladataink és kompetenciaköreink...59. 13.3. A szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek felzárkóztatása érdekében végzett gyermekvédelmi és pedagógiai feladataink...60. 14. Az óvoda kapcsolatrendszere...60. 14.1. Az óvoda és a család...61. 14.2. Kapcsolat az iskolával...63. 14.3. Egyéb kapcsolatok...63. 15. A program tervezése, elemzése, értékelése...64. 15.1. A program működését tervező, elemző, értékelő dokumentumok...64. 15.2. A nevelőmunka ellenőrzése...65. 3
16. Érvényességi rendelkezések...65. 1. Jogszabályi háttér - 2011. évi CXC. Törvény a nemzeti köznevelésről -2012.évi CXXIV.tv. a nemzeti köznevelésről szóló 2011.évi CXC. tv. módosításáról - 229/2012. (VIII.28.) Korm. Rendelete a nemzeti köznevelésről szóló tv. végrehajtásáról - 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési- oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról - 363/2012. (XII.17.) Kormány rendelet az Óvodai nevelés országos alapprogramjáról - 32/2012.(X.8.) EMMI rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról - 48/2012.(XII.12.) EMMI rendelet a pedagógiai- szakmai szolgáltatásokról, a pedagógiaiszakmai szolgáltatásokat ellátó intézményekről és a pedagógiai- szakmai szolgáltatásokban való közreműködés feltételeiről - 1993. évi LXXIX Ktv. - A bölcsődei nevelés országos alapprogramja - A bölcsődei nevelés - gondozás szakmai szabályai - Módszertani levél ( 2012. )/ Összeállította Nemzeti Család-és Szociálpolitikai Intézet 4
2. Az intézmény adatai A Bárdudvarnoki Egységes Óvoda - Bölcsőde a Kaposszerdahelyi-Bárdudvarnoki Óvoda jogutódjaként létrejött intézmény. Az intézmény neve: Bárdudvarnoki Egységes Óvoda- Bölcsőde Az intézmény jogellődjének neve: Kaposszerdahelyi-Bárdudvarnoki Óvoda Az intézmény székhelye: 7478 Bárdudvarnok, Bárd ltp. 82. Az intézmény feladat ellátási helye: 7478 Bárdudvarnok, Bárd ltp. 82. Az intézmény típusa: egységes óvoda-bölcsőde Az intézmény OM azonosítója: 203022 Az intézmény férőhelyeinek száma: óvodai csoport: 25 fő gyermek egységes óvoda-bölcsődei csoport: 5 fő bölcsődés korú és 15 fő óvodás korú gyermek A költségvetési szerv fő tevékenységének államháztartási szakágazati besorolása: - 851020 Óvodai nevelés Az intézmény tevékenységei: - 096015 Gyermekétkeztetés köznevelési intézményben - 091110 Óvodai nevelés, ellátás szakmai feladatai a gyermekek három éves korától tankötelezettség kezdetéig tartó, a teljes óvodai életet átívelő foglalkozásokat és a gyermek napközbeni ellátásával összefüggő feladatokat is magában foglaló óvodai nevelési tevékenységgel összefüggő feladatok ellátása - 091120 Sajátos nevelési igényű gyermekek ( beszédfogyatékos, enyhe értelmi fogyatékos, enyhén látási fogyatékos, óvodai nevelésének, ellátásának szakmai feladatai, a sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai ellátásával összefüggő speciális 5
eszközökkel, foglalkozásokkal, ellátással kapcsolatos feladatok, halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek integrációs és képesség kibontakoztató felkészítése ) - 091140 Óvodai nevelés, ellátás működtetési feladatai - 104030 Gyermekek napközbeni ellátása A költségvetési szerv alaptevékenysége: - óvodai nevelés, - egységes óvoda-bölcsődei csoportban a legalább második életévüket betöltött, továbbá az óvodai nevelésben ellátható gyermekek közös nevelése. Az illetmény illetékessége, működési köre: Bárdudvarnok közigazgatási területe Az intézmény fenntartójának neve, székhelye: Bárdudvarnok Községi Önkormányzat 7478 Bárdudvarnok, Bárd ltp. 36. 6
3. Helyzetelemzés A 2008. évi XXXI. törvény részeként módosított közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: közoktatási törvény) 33. (14) bekezdés hatályba lépésével, bizonyos feltételekhez kötötten vált lehetővé egy új típusú az egységes óvodai és bölcsődei nevelési feladatokat ellátó intézmény létesítése. Egységes óvoda - bölcsőde a legalább második életévüket betöltött, továbbá az óvodai nevelésben ellátható gyermekek közös neveléséhez hozható létre. Az egységes óvoda bölcsőde intézmény kialakítására az alábbiak szerint került sor: Bárdudvarnok Községi Önkormányzat 2013. február 23-án projekt javaslatot/pályázatot nyújtott be a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség részére DDOP-3.1.2-12-2013-0019 azonosító számon, melyet a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2013. május 23-án kelt támogató levél szerint támogatásban részesített. Bárdudvarnokon egycsoportos óvoda került átalakításra oly módon, hogy egységes óvodabölcsődei csoport működtetésére is alkalmas legyen. Az óvodai csoport létszáma eléri a húsz főt, e csoport mellett került kialakításra egy szervezeti és szakmai tekintetben önálló egységes óvoda-bölcsődei csoporttal működő intézményegység. Az egységes óvoda bölcsőde intézmény csoportszervezésekor tehát függetlenül attól, hogy önálló intézményként vagy intézményegységként működik - egy gyermekcsoport alakítható ki, amelyben a gyermeklétszám nem haladhatja meg a húsz főt és a három év alatti gyermekek száma nem lehet több öt főnél. Ez a megoldás tehát nem a teljes bölcsődés korosztály számára nyújt ellátási lehetőséget, csupán a 2 év feletti gyermekek elhelyezésére ad módot, a megnevezett kritériumok mentén a gyermekek napközbeni ellátását biztosítja. Az ilyen típusú intézmény előnyei: lehetőséget biztosít a 3 éven aluli - köztük a hátrányos helyzetű - gyermekeknek a szolgáltatás eléréséhez, segíti a kisgyermekes, dolgozni kívánó szülők munkavállalását, az adott településen további munkahelyet generál az intézményen belül, alkalmas a koragyermekkori intézményváltás problémáinak a kiküszöbölésére, hiszen 2-éves kortól az iskola kezdetéig egy intézménybe, mi több egy csoportba járhat a gyermek. 7
Az egységes óvoda-bölcsődére - a közoktatási törvényben - meghatározott rendelkezések végrehajtására, a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 39/M. - át kell alkalmazni. Ugyanakkor szükséges figyelembe venni azt is, hogy bölcsődés korú gyermekeket is ellátó óvodáról van szó, tehát az egységes óvoda-bölcsőde kialakításánál a 137/1996. (VIII. 28.) Korm. rendeletbe foglalt Óvodai nevelés országos alapprogramján túl ismerni kell A Bölcsődei nevelés-gondozás országos alapprogramját is. Pedagógiai programunk megírásakor figyelembe vettük mind az óvodás korú, mind a bölcsődés korú gyermekek szakszerű ellátásához nélkülözhetetlen alapelvek és célok meghatározását. Prioritásként kell kezelni a két ellátandó korosztály sajátos igényeinek figyelembevételét, az eltérő és/vagy hasonló helyzetek alakítását, irányítását az egyes szituációk egyedi mérlegelésével. (Pontosabban és konkrétabban: a 2-6-7 éves gyerekek fejlődésének ismerete a feladatellátásra jogosult szakemberek körében elvárás.) Csoportjaink: osztatlan óvodai csoport- Gomba egységes óvoda-bölcsődei csoport (osztatlan) - Katica Az óvoda maga is kisgyermekeket ellátó intézmény, ugyanakkor a legkisebbek ellátásának megoldásmódjaira is fel kell készülnie. 3.1. Intézményünk bemutatása Bárdudvarnok Somogy megyében, Kaposvártól alig tíz kilométerre található. A Bárdudvarnoki Egységes Óvoda - Bölcsőde a zselici tájvédelmi körzet északi határától nem messze, a belterület déli szélén, csendes, nagyon szép táji környezetben helyezkedik el. Az erdőségek, tavak, patakok ideális környezeti adottsággal bírnak az óvodás gyermekek egészség- és környezettudatos nevelésének megvalósításához, természetjárások, kirándulások ideális helyszíne. Épületünk esztétikus, gyermekbarát, jól felszerelt. A gyermekek családi hátterének összetétele sokrétű. A hátrányos, - és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek száma egyre nő intézményünkben- a nevelőmunkát befolyásoló szociokulturális háttér problémák,a munkanélküliség, hátrányos helyzet a településen élőket is érintik- számukra fokozottan meghatározó az őket körülvevő személyi és tárgyi környezet. Óvodánk minden dolgozója segíti személyiségük szabad kibontakozását és megfelelő számú és minőségű impulzust nyújt a felzárkóztatásukhoz. 8
Óvodánk egy csoporttal működött, épülete túlzsúfolt volt, infrastrukturális feltételei megromlottak. Az alaprajzot a tervező úgy alakította ki, hogy az egymáshoz kapcsolódó helyiségek tágas, jól átlátható teret alkossanak, nyugalmat és harmóniát sugározzanak, többek között egy óvoda - bölcsődei csoporttal is kiegészült. Csak olyan helyiségek kerültek az épületbe, amelyekre a helyi adottságoknak megfelelően valóban szükség van. Az alaprajzi kialakításnál arra törekedett a tervező, hogy a gyerekek által használt helyiségek a lehető legideálisabban kialakítottak legyenek. Ez elsősorban megfelelően tágas alapterületet, lehetőség szerint benapozottságot, barátságos, otthonos - gyermekközpontú- környezetet jelent. A többi helyiségnél - a funkcionális megfelelésen túl- a gazdaságos kihasználás volt a legfontosabb szempont. Komplex (teljes körű) akadálymentesítés valósult meg óvodánkban. Ennek elemei: az információs táblák és térkép, a vizuális és taktilis jelzések, az akadálymentes WC-mosdó -, amelyben lehajtható pelenkázó is található - az akadálymentes ajtók és a hallássérültek számára beépített erősítő rendszer és a hordozható eszköz. Akadálymentesen megközelíthető helyiségek: előtér, akadálymentes WC, öltöző, gyermek mosdó-wc, csoportszobák, többfunkciós terem (étkező), tornaszoba, nevelői szoba, logopédusi szoba és elkülönítő ( amelyben szintén található gyermek wc ). A fedett nyitott bejárati előtéren keresztül a szélfogó előtérbe jutunk. Ez a helyiség szolgál az érkező gyerekek számára a babakocsik, a kismotorok és a kisbiciklik zárt térben történő tárolására. Az akadálymentes WC-t, innen - a szélfogó előtérből- lehet megközelíteni. A szélfogóból az öltözőbe jutunk. A falak mentén körben helyeztük el a tároló részeket. Ehhez a térhez kapcsolódik az óvodai csoportszoba öltözős előtere. Innen nyílik a Katica csoport, amelyben külön fektető-tároló helyiség található. Ez az egységes óvoda-bölcsődei csoport ( legfeljebb 5 fő 2-3 éves gyermek és 15 fő óvodás korú gyermek). Szintén az előtéren keresztül lehet megközelíteni a mosdó-wc helyiséget. Itt található a bölcsődés korúak számára 2 dobogóval ellátott mosdó, 2 alacsonyabb WC, zuhany, pelenkázó. Megengedett az állva tisztázás is. Ebben a térben található még 6 db óvodás mosdó, 6 db WC, hideg meleg vizes kézmosó-kiöntő és egy takarítószer tároló szekrény. A WC-k között fix, átlátást gátló, 150-180 magas elválasztó paraván-falak vannak, a WCajtók belátást gátlóan záródóak és 120 cm magasak. Így a nevelői felügyelet és az intimitás egyszerre tud megvalósulni. A csoportszoba és a mosdó között, -130 cm parapet magasságú- átlátást biztosító ablak található. 9
A Gomba csoport az öltözőből nyílik. Ez a "tiszta" óvodás korú csoport. A csoportszobában fektető-tároló helyiség is található. Az öltözővel szemben a többfunkciós terem nyílik, amely hétköznapi esetben ebédlőként működik. Az ebédlőből nyíló folyosón található az általános tároló helyiség, a logopédiai és fejlesztő szoba, a nevelők tartózkodója és az elkülönítő. A logopédiai szoba - méreténél fogva - tárolóként is funkcionál. A nevelői szobában van lehetőség a szülőkkel való beszélgetésre is. A nevelői szoba és az elkülönítő üveges és ajtós fallal kapcsolódik egymáshoz. Az elkülönítőben hideg- meleg vizes gyermek mosdó és paravánnal elválasztott gyermek WC található. Ezt a WC-t kizárólag az elkülönített gyermek használhatja. Az elkülönítő egyben az elsősegélynyújtó hely is. Itt kell elhelyezni - zárható szekrényben- a szükséges orvosi felszereléseket is. Az óvoda konyhája tálalókonyha. Átadó ablakos mosogató résszel és átadóablakos tálaló résszel kapcsolódik az ebédlőhöz. A konyhai takarító eszközök tárolására külön szerkény szolgál. Egy kézmosó előtéren keresztül lehet megközelíteni a szociális blokkot és a felnőtt étkezőt. Az öltöző helyiségből nyílik a szárító helyiség, amelyhez közvetlenül kapcsolódik a mosó helyiség. A tornaszoba az étkezőből nyílik. A két tér szélesen összenyitható egymással. Tapasztalat szerint az ünnepségeken - a szülői létszámot is figyelembe véve- nagy egybefüggő térre van szükség. A tornaszobából nyílik a torna-szertár. Új udvarrészünk érdekessége, hogy nyugati oldalán 20 -os lejtésű rézsű található, amely játék szempontjából izgalmassá teszi majd. Nagy része azonban sík, így kialakítható lesz egy kicsi közlekedési park is. A gyermekek szabadtéri játékának felülete 1320 m2. Új udvarrészünk lehetővé teszi, hogy a szabadban való mozgás során az egy csoportba járó gyermekeknek pedagógusaik egymástól külön, csoportjuk életkori és egyéni sajátosságaihoz mért mozgásfejlesztést végezzenek. Ugyanakkor fontosnak tartjuk, hogy csoportjaink és udvarrészeink is átjárhatóak legyenek, így biztosítva a gyermekek testvéri- és baráti kapcsolatainak megőrzését, erősítését. 3.2. Az intézmény személyi feltételei Intézményünk személyi ellátottsága: Az óvodai csoportban : - 1 fő felsőfokú óvodapedagógus, közoktatás vezetői szakvizsgával rendelkezik, - 1 fő óvodapedagógus középfokú végzettséggel, - 1 fő szakképzett dajka. 10
Az egységes óvoda-bölcsődei csoportban: - 1 fő felsőfokú óvodapedagógus, gyógytestnevelői szakvizsgával rendelkezik, - ő az intézményvezető, elvégezte a 60 órás akkreditált továbbképzéssel, mely egységes óvodabölcsődei csoportban nélkülözhetetlen, - 1 fő felsőfokú óvodapedagógus,rendelkezik OKJ kisgyermekgondozó,-nevelő végzettséggel, - 1 fő kisgyermeknevelő, felsőfokú szakképzettséggel rendelkezik, - 1 fő szakképzett dajka. Az intézményvezető jelenleg végzi a közoktatás vezetői továbbképzést, a középfokú végzettségű óvodapedagógus a következő tanévben tervezi a felsőfokú tanulmányainak megkezdését. 3.2.1. Az óvoda dolgozóinak szerepe az óvodai életben Az óvodában a nevelőmunka kulcsszereplője az óvodapedagógus, akinek személyisége meghatározó a gyermek számára. Jelenléte a nevelés egész időtartamában fontos feltétele az óvodai nevelésnek, elfogadó, segítő, támogató attitűdje modellt, mintát jelent a gyermek számára. A gyermekben rejlő lehetőségek kibontakoztatására törekszik, figyel a szülők igényeire és kíváncsi a véleményükre. A gyermek mindenekfelett álló érdekeit szem előtt tartja. Tiszteletben tartjuk a családi nevelés elsődlegességét a gyermekek nevelésében. Szeretetteljes, derűs óvodai légkört teremtünk számukra, hogy személyiségük szabadon kibontakozhasson és megteremtődjenek a következő életszakaszba, a kisiskolás korba való átlépés belső pszichikus feltételei. Az óvodapedagógusi tevékenységnek és az óvoda működését segítő nem pedagógus alkalmazottak összehangolt munkájának hozzá kell járulnia az óvodai nevelés eredményességéhez, az óvodai és az óvoda-bölcsődei csoportban egyaránt. Az egységes óvoda-bölcsőde intézményben, ahol a három év alatti kisgyermekek napközbeni ellátása is biztosított, figyelembe kell venni a kisgyermekkor sajátosságait, alkalmazni e korosztály igényeihez igazodó módszereket, eljárásokat. A jogszabályi, törvényi rendelkezéseken túl számos pedagógiai tényező átgondolása, összehangolása szükséges ahhoz, hogy az egy csoportban működő, vegyes életkorú gyermekek egyéni és csoportos fejlődése, képességeik kibontakoztatása optimális legyen. Fontos megjegyezni, hogy az egységes óvoda-bölcsőde tekintetében nincsen hierarchia a gondozónő és az óvodapedagógus között, hanem mellérendelt viszony van, amely kölcsönös együttműködést vár el. 11
A kisgyermekgondozó, -nevelő feladata: A bölcsődés korú gyermekek beszoktatása, az anyával, fokozatosan- segíti a gyermek új környezetbe való beilleszkedését. Törekszik arra, hogy a szülő és a gyermek megismerje a napi gondozás-nevelés környezetét, az abban dolgozó munkatársakat. Nevelési tevékenysége során betartja a kisgyermeknevelés elveit, a gyermek korának, személyiségének, aktuális állapotának megfelelő nevelési módszereket, eszközöket alkalmaz. Vezeti a 2-3 éves gyermekekkel kapcsolatos dokumentációt. Egészségügyi feladatok ellátása: Ha a gyermek megbetegszik, megbetegedését jelzi a szülőnek. Megteszi a szükséges intézkedéseket az esetleges fertőzések megakadályozására. ügyel arra, hogy a gyermek a korának, fejlettségének megfelelő, egészséges fejlődését biztosító napi étkezésben részesüljön. Gyermekvédelmi feladatok ellátása: Érvényt szerez a gyermek mindenekfelett álló érdekeinek. A szülő és gyermeke különböző tevékenységekben vehetnek részt az óvodásokkal együtt. A beszoktatási idő a gyermek igényéhez igazítva történik. Az egységes szemlélet a módszertani sokszínűség alapja. A sokszínűség ugyanis csak egy bizonyos koherens rendszerben értelmezhető, ennek a rendszernek a hiányában csak sokféle, egymással nem, vagy csak esetlegesen kapcsolódó megoldások egymás mellett létezéséről beszélhetünk. A rendszert a gyermekkép és a felnőtt szerepéről alkotott nézetek alapozzák meg. Vagyis: a gyermekekről, a gyermek fejlődéséről és a felnőttnek ebben a folyamatban való szerepéről, lehetőségeiről az intézmény munkatársainak hasonló és/vagy azonos módon kell gondolkodnia, ezen belül hasonló preferenciákat kell követnie. A nevelés, a pedagógiai alapfunkciójaként a személyiségfejlődés segítését jelölte meg. A fenti meghatározásból következik egyrészt a fejlődés bizonyos értelemben vett önszabályozottsága, másrészt a beavatkozás ehhez való igazodásának jelentősége. A nevelés ilyen irányú megközelítése fontossá teszi a gyermek megismerését,a gyermek személyiségéből való kiindulást, az ahhoz igazodást, vagyis a szó igazi értelmében vett gyermek centrikusságot, az egyéni bánásmódot, a differenciálást. A segítő pedagógia nem az indirekt nevelés szinonimája, a segítő pedagógiai megközelítés nem zárja ki a direkt beavatkozásokat sem, bár kétségtelen, hogy az indirekt megoldásokat jobban kedveli. Természetesen a normák kulcsszerepet kapnak a nevelésben, de a gyermek személyiségének tükrében. A fejlődéssegítésnek számtalan konkrét megnyilvánulása van, de vannak olyan szélsőségei is, amelyek nem kedveznek az egészséges fejlődésnek. Ilyen pl. a gyermek öntevékenységét, önállósági igényét, kompetenciáját figyelmen kívül hagyó kiszolgálás vagy a fejlődés alakulását követő, azt befolyásolni sem igazán próbáló felnőtti viselkedés. A fentiek alapján a nevelést úgy határozhatjuk meg, mint a gyermek kompetenciájának és kompetenciaigényének pozitív értékek mentén történő gazdagítását. 12
A vezető feladatai: - Éljen együtt szorosan az óvoda hétköznapjaival. - Keresse meg azokat a lehetőségeket, erőforrásokat, mely az intézmény szakmai munkáját segítik. - Következetesen, pozitív szemlélettel olyan módon irányítsa a kollektív tevékenységet, hogy jelentősen előmozdítsa a munkatársak, így az intézmény fejlődését. 3.2.2. Programunk alapelvei A néphagyományok összefonódása tevékenységközpontú pedagógiai programunkkal olyan értékeket közvetít, mellyel nevelőtestületünk azonosulni tud. A magyar népi kultúra szokásaira, értékeinek megismertetésére épül - a gyermekek életkori sajátosságaihoz igazodva, kiegészülve a tevékenységközpontú óvodai nevelés alapelveivel: a komplexitás, a kooperáció és a kommunikáció hangsúlyozásával. Mindennapi életünket az évszakok körforgása foglalja keretbe. A gyermekek játékára, tevékenykedtetésére építünk. A helyi sajátosságokat kihasználva és beépítve végezzük munkánkat, tág teret adva a gyermekek tevékenységének, ezen keresztül a sokoldalú tapasztalatszerzésnek, fejlesztésnek. Programunk átdolgozásakor törekedtünk arra, hogy a néphagyományok megismertetése a gyermekek életkori sajátosságaihoz igazodva nyújtson új élményeket, a tevékenységközpontú óvodai nevelés eszközrendszerének segítségével. Törekszünk arra, hogy az óvodai élet aktív, élményekben gazdag, vidám gyermekkort biztosítson gyermekeink számára. A gyermekek egyéni és életkori sajátosságait figyelembe véve fejlesztjük személyiségüket, kiegészítve és folytatva a családi nevelést. Ezen fejlesztés megvalósulása folytán képessé válik a gyermek az egyre tágabb környezetbe való zökkenőmentes beilleszkedésre. Meggyőződésünk, hogy programunkban olyan tartalom jelenik meg, amellyel biztos óvodai életet, nyugodt, kiegyensúlyozott légkört biztosítunk óvodásaink számára. A program alkalmazása eredményeként óvodásaink 6-7 éves korukra alkalmassá válnak az iskolakezdésre. A néphagyomány-őrzéshez szorosan kapcsolódik a magatartási, viselkedési szokások alakítása, az értékek közvetítése. A népszokások ápolását az óvodai élet tevékenységformáihoz kapcsoljuk. Környezeti értékeinket úgy közvetítjük, hogy a gyermekek érzelmileg, értelmileg és szociálisan gazdagodjanak, megragadva a valós élet nyújtotta 13
lehetőségeket. Törekszünk arra, hogy a családi élet hiányosságait az óvodai életszervezés során kiegészítsük, illetve pótoljuk. Az egészséges életmód és környezettudatos magatartás megalapozása programunk egyik alapja, az értékközvetítés folyamatában kiemelten kezeljük, a mindennapok nevelési folyamatának elengedhetetlen kísérője. Gyermekközpontú óvodai nevelésünk legfontosabb pedagógiai alapelve, hogy a gyermeket tisztelet, szeretet és megbecsülés illeti meg, valamint lehetővé teszi számára és segíti harmonikus személyiségfejlődését. Minden gyermek a saját képességrendszerének figyelembe vételével nevelhető, fejleszthető. Minden gyermek számára biztosítjuk, hogy szeretetteljes nevelésben részesüljön, s meglévő hátrányai csökkenjenek. Óvodai nevelésünk nem ad helyet semmiféle előítélet kibontakozásának. A széles korcsoportú nevelés alapvetően fontos személyi feltétele a valamennyi korosztályhoz értő nevelői közösség. A csoporton belüli jó közérzet, a harmonikus együttműködni tudás hosszú távon igényli az azonos szakmai tudást. Az óvodapedagógusok és az őket segítő alkalmazottak összehangolt munkája az érzelmi biztonságot nyújtó gondozó - nevelő környezet alapja. Szeretnénk innovációkkal, képességfejlesztő foglalkozásokkal bővíteni az eddig megszokott óvodai életet, hogy megismertessük a szülőkkel, a fenntartóval, a bárdudvarnoki lakosokkal és a környező településekkel, milyen jó nálunk gyereknek lenni! Bízunk benne, hogy a szülők szerves részei lesznek óvodánk életének és aktív részvételükkel támogatják ünnepélyeinket, rendezvényeinket. Programunk alapelvei: gyermekközpontúság elviekben és gyakorlatban, a nevelés elsődlegességének kihangsúlyozása, a nevelés során kiemelt helyet kell kapnia a cselekvésnek, a tevékenységnek, nyugodt, meleg, szeretetteljes légkör biztosítása, esztétikus környezet megteremtése, a gyermekek alapvető szükségleteinek kielégítése, elegendő idő, hely és eszköz biztosítása a játékra, a gyermekek differenciált egyéni fejlesztése a csoport, a közösség keretein belül, a gyermekek számára a lehető legnagyobb szabadságfokú mozgástér biztosítása, a gyermeki önállóság határainak fokozatos szélesítése, 14
a gyermek mozgásigényének feltételek nélküli biztosítása, a külső környezet felé nyitott nevelési légkör megteremtése, az óvodapedagógusok szakmai önállóságának maximális tiszteletben tartása. 3.3. Az intézmény tárgyi feltételei Az óvoda és a csoportszobák dekorációja igazodik az évszakok változásához, illetve néphagyományok ápolásához kötődő pedagógiai programunkhoz. Óvodánk épülete, udvara a gyermekek biztonságát, kényelmét szolgálja, megfelel testméretüknek, valamint megfelelő módon biztosítja a ránk bízott gyermekek egészségének megőrzését, fejlődését, lehetővé téve ezzel mozgás- és játékigényük kielégítését. Intézményünk megfelelő munkakörnyezetet biztosít az óvoda dolgozóinak, valamint lehetőséget teremt a szülők fogadására. A gyermekek öltözője tágas, mindkét csoport gyermekeinek van elegendő hely és öltözőszekrény. A gyermek WC-k mérete és száma megfelelő. A bejárat mellett a szülők tájékoztatására szolgáló hirdetményeket helyezünk el. Csoportszobáink több funkciót is ellátnak: a játék, a tevékenységek és az alvás helyéül is szolgálnak. Az óvodás korú gyermekek csoportja az ebédlőben, az egységes óvoda-bölcsődei csoport a csoportszobában étkezik, figyelembe véve a kisgyermekek eltérő szükségleteit. A gyermekcsoportok bútorzata megfelel minden korosztály igényeinek ( az egységes óvodabölcsődei csoportban kisebb asztal, székek, polcok magassága ). A játékeszközök kiválasztásnál fontos kritérium az egészségügyi és a pedagógiai szempontoknak való megfelelés. Igényes, esztétikus játékeszközök biztosítása szükséges, amelyek fokozott igénybevételnek vannak kitéve, hiszen a három éven aluli gyermekek is használják azokat.. A gyermekek által használt eszközöket a gyermekek számára hozzáférhető módon és biztonságukat szem előtt tartva helyezzük el. Rendelkezünk a csoportszobában olyan puha sarokkal, ahová szükség esetén a kisgyermek elvonulhat, tud kicsit pihenni. A csoportszobákban a játékeszközök folyamatos bővítése, pótlása szükséges. 15
A tornaszobához tartozó eszközök: 5 db bordásfal, 3 db tornapad, tornaszőnyeg, több funkciós mászókészlet, 2 db foci kapu hálóval, mobil álló kosárlabda palánk, zsámolyok. Labdák, tornakarikák beszerzése szükséges a továbbiakban. Az óvoda udvarának felszereltsége a gyermekek sokféle tevékenységét szolgálja minden évszakban és a különböző napszakokban. Udvarunk tágas, nagy része füves, kis része térkővel van borítva. Új udvarrészünkön a megfelelő árnyékot adó növényzet ültetésére van szükség. Mozgást fejlesztő eszközök és egyéb udvari játékszerek teremtik meg a lehetőségét a sokoldalú, szabadon választott tevékenységeknek. Az udvar nagymértékben szolgálja a gyermekek nyugodt, derűs óvodás napjait. Az udvari játékeszközök, homokozó játékok, labdák, nagymozgást fejlesztő kis járművek pótlása folyamatosan történik. IKT eszközök: projektor és hozzá tartozó kivetítő vászon, 1 db asztali számítógép, 2 db digitális fényképezőgép, 1 db CD lejátszó, 1 db DVD, 1 db TV. Ezen eszközök bővítése folyamatos. 4. Gyermekkép A gyermeket - mint fejlődő személyiséget - szeretetteljes gondoskodás és különleges védelem illeti meg. Fejlődését genetikai adottságok, az érés sajátos törvényszerűségei, a spontán és tervszerűen alkalmazott környezeti hatások együttesen határozzák meg. E tényezők együttes hatásának következtében a gyermeknek sajátos, életkoronként és egyénenként változó testi és lelki szükségletei vannak. A személyiség szabad kibontakozásában a gyermeket körülvevő személyi és tárgyi környezet szerepe meghatározó. A hazájukat elhagyni kényszerülő családok ( migráns ) gyermekeinek óvodai nevelésében biztosítani kell az önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését, társadalmi integrálását. Az óvodai nevelés gyermekközpontú, befogadó, ennek megfelelően a gyermeki személyiség kibontakoztatásának elősegítésére törekszik, biztosítva minden gyermek számára, hogy egyformán magas színvonalú és szeretetteljes nevelésben részesüljön és meglévő hátrányai csökkenjenek. Nem ad helyet semmiféle előítélet kibontakoztatásának. 5. Óvodakép A gyermek nevelésének elsődleges színtere a család. Az óvoda a családi nevelés kiegészítője, a gyermek harmadik életévétől az iskolába lépésig. Az óvoda pedagógiai tevékenységrendszere és tárgyi környezete biztosítja az óvodáskorú gyermek fejlődésének és nevelésének legmegfelelőbb feltételeit. Az óvodában, miközben az teljesíti funkcióit - óvó-védő, szociális, nevelő-személyiségfejlesztő - a gyermekekben 16
megteremtődnek a következő életszakaszba, a kisiskolás korba való lépés belső pszichikus feltételei. Célunk biztosítani minden esetben - a bölcsődés korú gyermekek ellátása során is a kisgyermekeknek - az egyenlő esélyhez jutást, a sikeres társadalmi beilleszkedést. 5.1. Az óvodai nevelés célja, hogy elősegítse az óvodások sokoldalú, harmonikus fejlődését, a gyermeki személyiség kibontakoztatását, a hátrányok csökkenését, az életkori és egyéni sajátosságok, valamint az eltérő fejlődési ütem figyelembe vételével, ideértve a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek ellátását is. 5.1.1. Az óvodai nevelés alapelvei: A gyermeki személyiséget elfogadás, tisztelet, szeretet, megbecsülés és bizalom övezi. A nevelés lehetővé teszi és segíti a gyermek személyiségfejlődését, a gyermek egyéni készségeinek és képességeinek kibontakoztatását. Az óvodai nevelésben alkalmazott pedagógiai hatásoknak a gyermek személyiségéhez kell igazodniuk. 5.2. A bölcsődés korú gyermekek nevelésének, gondozásának célja, hogy a kisgyermekek érdekében, a családi nevelést segítve, azt kiegészítve, velük együttműködve igyekezzünk megfelelő feltételeket teremteni a gyermekek fejlődéséhez. 5.2.1. A bölcsődés korú gyermekek nevelésének, gondozásának alapelvei A családi nevelés elsődlegességének tisztelete - A bölcsőde a családi nevelés értékeit, hagyományait és szokásait tiszteletben tartva és lehetőség szerint erősítve vesz részt a gyermekek gondozásában, nevelésében, illetve szükség esetén lehetőségeihez mérten törekedve a családi nevelés hiányosságainak kompenzálására, korrigálására. A gyermeki személyiség tiszteletének elve - A gyermeket - mint fejlődő személyiséget - a kisebb körű kompetenciából fakadó nagyobb segítségigénye/ráutaltsága miatt különleges védelem illeti meg. 17
- A kisgyermekkori nevelés-gondozás értékközvetítő és értékteremtő folyamat, amely a gyermeki személyiség teljes kibontakoztatására, a személyes, a szociális és a kognitív kompetenciák fejlődésének elősegítésére irányul, az emberi jogok és az alapvető szabadságjogok tiszteletben tartásával. A nevelés és gondozás egységének elve - A nevelés és gondozás elválaszthatatlan egységet alkotnak. A nevelés tágabb, a gondozás szűkebb fogalom: a gondozás minden helyzetében nevelés is folyik, a nevelés helyzetei, lehetőségei azonban nem korlátozódnak a gondozási helyzetekhez. Az egyéni bánásmód elve - A gyermek fejlődéséhez alapvető feltétel a felnőtt őszinte érdeklődése, figyelme, megbecsülése, a pozitív megnyilvánulások támogatása, megerősítése, elismerése. A biztonság és a stabilitás elve - A gyermek személyi- és tárgyi környezetének állandósága ( "saját" kisgyermeknevelő-rendszer, csoport- és helyállandóság ) növeli az érzelmi biztonságot, alapul szolgál a tájékozódáshoz, a jó szokások kialakulásához. Az aktivitás, az önállóság segítésének elve - A gyermek ösztönzése, megnyilvánulásainak elismerő, támogató, az igényekhez igazodó segítése, a gyermek felé irányuló szeretet, elfogadás és empátia fokozzák az aktivitást és az önállóság iránti vágyat. Az egységes nevelő hatások elve - A nevelés eredményessége érdekében fontos, hogy a gyermekekkel foglalkozó felnőttek a gyermek elfogadásában, a kompetenciájának és pillanatnyi szükségleteinek megfelelő fizikai és érzelmi biztonság és szeretetteljes gondoskodás nyújtásában, öntevékenységek biztosításában egyetértsenek, az alapvető értékek, erkölcsi normák és célok tekintetében nézeteiket egyeztessék, nevelői gyakorlatukat egymáshoz közelítsék. 18
Ez az a kor, ami az ÉN fejlődése szempontjából kiemelt jelentőséggel bír. Az úgynevezett dac korszak elindulásából a gyermek eljut a kezdeményező, kooperatív, a szociális magatartás, viselkedés szintjére. Az érzelmekre, bizalomra épülő, szeretetteljes kapcsolat döntő fontosságú, mert ez a viszony alapja lehet a gyermek számára a megértésnek, élményfeldolgozásnak,szociális viselkedésminták átvételének, a normák, szabályok elfogadásának és a konfliktushelyzetek megoldásának. 5.3. Az óvodai nevelés és a bölcsődés korú kisgyermeknevelés az alapelvek megvalósítása érdekében gondoskodik: - a gyermeki szükségletek kielégítéséről, - az érzelmi biztonságot nyújtó derűs, szeretetteljes óvodai légkör megteremtéséről, - a testi, a szociális és az értelmi képességek egyéni és életkor-specifikus alakításáról, - a gyermeki közösségben végezhető sokszínű, az életkornak és fejlettségnek megfelelő tevékenységekről, különös tekintettel a mással nem helyettesíthető játékról, - e tevékenységeken keresztül az életkorhoz és a gyermek egyéni képességeihez igazodó műveltségtartalmakról, emberi értékek közvetítéséről, - a gyermek egészséges fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges személyi, tárgyi környezetről, - az egységes óvoda - bölcsődei csoportban is vállaljuk 2. életévüket betöltött SNI gyermekek ellátását, fejlesztését, a szakszolgálat gyógypedagógusának segítségével. Kiemelten kell kezelni a két ellátandó korosztály sajátos igényeinek figyelembevételét az eltérő és/vagy hasonló helyzetek alakítását, irányítását az egyes szituációk egyedi mérlegelésével. A 2-6-7 éves gyerekek fejlődésének ismerete a feladatellátásra jogosult szakemberek körében elvárás. Az óvoda maga is kisgyermekeket ellátó intézmény, ugyanakkor, a legkisebbek ellátásának megoldásmódjaira is fel kell készülnie. Az egységes óvoda bölcsőde intézményben, ahol a három év alatti kisgyermekek napközbeni ellátása is biztosított, figyelembe kell venni a kisgyermekkor sajátosságait, alkalmazni szükséges e korosztály igényeihez igazodó módszereket, eljárásokat. 19
6. Az óvodai nevelés és a 3 évesnél fiatalabb gyermekek nevelésének feladatai Az óvodai nevelés feladata az óvodáskorú gyermek testi és lelki szükségleteinek kielégítése. Ezen belül: o az egészséges életmód és környezettudatos magatartás megalapozása, alakítása, o az érzelmi, az erkölcsi és a közösségi nevelés, o az anyanyelvi-, értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása. A bölcsődés korúak nevelésének, gondozásának alapvető feladata a napközbeni ellátást igénybe vevő egészséges gyermek testi- és pszichés szükségleteinek kielégítése, valamint a legoptimálisabb fejlődés elősegítése. Emellett a hátrányos helyzetű gyermekek hátrányainak és azok következményeinek csökkentése, a sajátos nevelési igényű gyermekek rehabilitációjának segítése a gondozás és nevelés folyamán. A kisgyermeknevelésnek minden esetben a családi neveléssel összhangban szükséges megvalósulnia. A nevelést további három elv figyelembe vételével kell megvalósítani: o egészségvédelem, az egészséges életmód kialakítása, o az érzelmi fejlődés és szocializáció segítése, o a megismerési folyamatok fejlődésének segítése. A széles korcsoportú nevelés alapvetően fontos személyi feltétele a valamennyi korosztályhoz értő nevelői közösség. A csoporton belüli jó közérzet, a harmonikus együttműködni tudás hosszú távon igényli az azonos szakmai tudást. Az óvodapedagógusok és az őket segítő alkalmazottak összehangolt munkája az érzelmi biztonságot nyújtó gondozó - nevelő környezet alapja. 20
6.1. Egészségnevelési és környezeti nevelési elvek Az egészséges életmódra nevelés, az egészséges életvitel igényének alakítása, a gyermek testi fejlődésének elősegítése kiemelt jelentőségű. Óvodánkban az életritmus, a táplálkozás, a testápolás, öltözködés, mozgás, pihenés és az alvás megszervezésével, az ehhez kapcsolódó gyermeki tevékenységekkel, és az ezen alapuló szokások belsővé válásával igyekszünk kialakítani az egészséges életmód alapjait. A gondozás az óvodai nevelés egyik alapvető tevékenysége. A kisgyermekek olyan szükségleteit elégíti ki, amelyek elősegítik a testi- lelki fejlődését, hozzájárulnak egészségének megőrzéséhez, jó közérzetéhez, egészséges életmódjának kialakulásához és megteremtik a nevelési hatások kedvező érvényesülési feltételeit. Ezzel hozzájárulnak az egyén személyiségének alakulásához. Közvetlen környezeti értékeink megismerése lehetőséget biztosít a természet szeretetére, a természeti értékek óvásának igényére való neveléshez, a környezettudatos magatartás megalapozásához. Nevelésünk célja: - A gyermekek egészséges életvezetés igényének, szokásainak,készségeinek alakítása, testi- lelki fejlődésük elősegítése. - Az óvodában minden gyermek részesüljön a teljes testi- lelki jóllétét, egészségi állapotát hatékonyan fejlesztő rendszerszerűen működő egészségfejlesztő tevékenységben. - Környezettudatos magatartás kialakítása. Feladatunk: A gyermek egészségének védelme, óvása, edzése, megőrzése. Az egészséges életmód, a testápolás, az étkezés, az öltözködés, a pihenés, a betegségmegelőzés és az egészségmegőrzés szokásainak alakítása. A gyermekek már bizonyos ismeretekkel, tapasztalatokkal érkeznek óvodába. Ezekre alapozva, illetve tovább erősítve alakítjuk a testápolás, öltözködés, mozgás, pihenés, levegőzés és testedzés szokásrendszerét. 21
Ösztönözzük, segítjük a gyermekeket abban, hogy teendőiket az óvodapedagógussal és a dajkával, illetve a kisgyermeknevelővel együttműködve, de egyre önállóbban végezzék. Az óvodáskorú gyermekek számára biztosítjuk az önkiszolgálás elsajátításához szükséges személyi és tárgyi feltételeket. Fontos a napirend állandósága, mely biztonságot nyújt a gyermekek életében és megfelelő időt biztosít az egyes tevékenységekhez. Biztosítjuk a gyermekek fejlődéséhez, fejlesztéséhez szükséges egészséges és biztonságos környezeti feltételeket. A környezet védelméhez és megóvásához kapcsolódó szokások alakítása példamutatással, sétákkal, kirándulásokkal, megfigyelésekkel, a környezettudatos magatartás megalapozása, alakítása. Fontosnak tartjuk, hogy a gyermekek minél több időt tartózkodjanak a friss levegőn. Folyamatos megfigyeléssel nyomon követjük a gyermekek növekedését, fejlődését, együttműködve orvossal, védőnővel Kiemelt figyelmet fordítunk a gyermek egészségéhez, biztonságához való jogai alapján a teljes körű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatokra: pl.: egészséges táplálkozás, mindennapos testnevelés, szükség esetén megfelelő szakemberek bevonásával speciális gondozó, prevenciós és korrekciós testi és lelki egészségfejlesztés. 6.1.1. Az egészséges életmódra nevelés területei az óvodában Étkezés Az étkezés megszervezése és kulturált lebonyolítása fontos gondozási feladat. Az önálló étkezést, az önkiszolgálás és a naposi munka kialakítását fokozatosan fejlesztjük, időt hagyva a gyermekeknek a tevékenységre. Az egészséges táplálkozás szokásainak kialakítása érdekében a szülők bevonásával és segítségével, valamint a fenntartó és az élelmezésvezető közreműködésével egyre több gyümölcs és zöldségféle kerül a gyermekek étrendjébe. Óvodánkban az étkezés az önkiszolgálás és a naposi munka tevékenységén keresztül valósul meg, kivéve a kiscsoportos és bölcsődés korú gyermekeknél. 22
Fontosnak tartjuk az esztétikus terítést, a kulturált étkezés szabályainak a megismerését, betartását. A gyermekek eltérő táplálkozási szokásait a szülők segítségével igyekszünk megismerni, ezeket kellő toleranciával kezeljük. Megismertetjük a gyermekekkel a számukra eddig ismeretlen ételféleségeket, elutasítás esetén tapintatosan ösztönözzük őket azok megízlelésére. Az életkori és egyéni sajátosságokat figyelembe véve segítünk az étkezésben. Egyéni képességeik ismeretében megmutatjuk és gyakoroltatjuk az eszközök fogását, hordását, azok biztonságos használatát a tevékenység elsajátítása és a célirányos mozgásfejlesztés érdekében. Napirendünket úgy alakítottuk ki, hogy a tízórait, ebédet együtt, nyugodt körülmények között fogyasztják el a gyerekek, az uzsonna pedig folyamatos. Testápolás A testápolás a gyermekek egészségének védelmét, testük, ruházatuk gondozását, rendszeres, szükség szerinti tisztálkodásukat és tisztaságigényük kialakulását szolgálja. Az óvodába kerülő gyermekek eltérő otthoni szokásokat hoznak magukkal, az együttműködés, a szokások összehangolása sokat segít a belsővé válásban. E területen is a gyermek- felnőtt közötti szeretetteljes kapcsolatra építünk. Az egyéni fejlettségi szintnek, tempónak megfelelően szervezzük a gyermekek tevékenységét. A mosdót a szükségleteiknek megfelelően önállóan vagy segítséggel használják bármikor a nap folyamán. Figyelünk arra, hogy a tevékenységeket helyes sorrendben végezzék, a szokások stabilan belsővé váljanak. Mossanak kezet étkezés előtt, WC használat után és a kéztörlésre külön jellel ellátott törülközőket használják. Biztosítjuk az intimitást a WC használatánál. Segítünk a szobatisztaságra nevelésben. Orruk tisztításához elérhető helyen papír zsebkendőt helyezünk el, így, kezdetben segítséggel, a későbbiekben önállóan is képesek használni azt. A fésülködésre kijelölt helyen minden gyermeknek külön fésűje van. A gondozási műveletek közben az óvónő, a dajka, a kisgyermeknevelő és a gyermek beszélgetnek egymással. Az óvónő törekvése, hogy a gyermekeket szükségleteik és kívánságaik jelzésére, szóbeli kifejezésére késztesse. Minél kisebbek a gyermekek, annál nagyobb szükség van a testápolásban a felnőtt közreműködésére-bármikor, amikor szükséges. A szeretett felnőttel együttműködve alakul ki a gyermekek igénye az önálló testápolásra. A gyermekek fokozatosan jutnak el odáig, hogy önmagukkal, ruházatukkal, használati tárgyaikkal kapcsolatban is igényeljék a rendet, tisztaságot. Öltözködés Fontosnak tartjuk, hogy az öltözködés esztétikája, illetve az öltöző, a csoport rendjének, tisztaságának megőrzése, helyreállítása fokozatosan, biztosan váljon minden gyermek 23
igényévé. A tevékenységeket kísérő folyamatos kommunikációval e szokásokat minden korcsoportban alakítjuk. Az öltözőben igyekszünk megteremteni az egyre önállóbb cselekvés lehetőségét. Kiscsoporttól törekszünk arra, hogy az öltözködés sorrendjét megtanulják, alkalmazzák, a hőmérsékletnek megfelelően önálló döntéseket tudjanak hozni ruházatukról. Pihenés, alvás A gyermekek saját tempójukban, szükségleteiknek megfelelően készülnek a lefekvéshez, alszanak vagy pihennek. Alaposan szellőztetünk, alvás alatt is folyamatos a légcsere. A gyermekek a kényelmes alvás érdekében átöltöznek. A pihenést mindig mese, altatóvers,- dal előzi meg. Biztosítjuk a csendet, nyugalmat. Az eltérő alvásigényeket figyelembe vesszük. Figyelembe vesszük és tiszteletben tartjuk a gyermekek alvási szokásait (cumi, otthonról hozott alvókák ). A 6-7 évesek körében lehetőséget adunk az egyéni igényeknek megfelelő pihenésre: ha nem tudnak elaludni csendes elfoglaltságot biztosítunk számukra abban az esetben, ha társaikat nem zavarják a pihenésben. Ébredés során a folyamatosságot fontosnak tartjuk, a korábban ébredők ne zavarják még alvó társaikat. Mozgás, edzés Az óvodáskor a természetes hely-, és helyzetváltoztató- és finommotoros mozgáskészségek tanulásának, valamint a mozgáskoordináció intenzív fejlődésének szakasza, amelyet sokszínű, változatos és örömteli, érzelmi biztonságban zajló gyakorlási formákkal, játékokkal szükséges elősegíteni. Ezzel biztosítható a mozgás és az értelmi fejlődés kedvező egymásra hatása. A rendszeres egészségfejlesztő testmozgás a gyermekek egyéni fejlettségi szintjéhez igazodó mozgásos játékok és feladatok, a pszichomotoros készségek és képességek kialakításának, formálásának és fejlesztésének eszközei. A spontán a játékban, azon belül a szabad játékban megjelenő mozgásos tevékenységeknek, az egészség fejlesztő testmozgásnak az óvodai nevelés minden napján, az egyéni szükségleteket és képességeket figyelembe véve, minden gyermek számára lehetőséget kell biztosítani. Törekedni kell a gyermekeket legjobban fejlesztő, kooperatív mozgásos játékok széleskörű alkalmazására, a szabad levegő kihasználására. Ez télen sem maradhat el. Figyelembe vesszük a gyermekek egyéni edzettségét és érzékenységét, önkéntes részvételüket, az időjárás szélsőségeit. ( Adott esetben a napirend felcserélésével). A lég- és napfürdőzést a minden napi szabadban való tartózkodással tudjuk biztosítani, melynek során minden évszakban kihasználjuk a délelőtti, illetve a délutáni órákat. A gyermekek mozgásigényét az épületen belül a tornaszobában elégítjük ki. 24
A prevenciós fejlesztő tornákat a napirendbe beépítjük. 6.1.2. Sikerkritériumok A gyermek: szükségleteit képes késleltetni, a testápolási szokásoknak megfelelően a gyermekek önállóan, felszólítás nélkül tisztálkodnak, fogat mosnak, fésülködnek, a tisztálkodási eszközökre vigyáznak, helyükre teszik azokat, papírzsebkendőt rendeltetésszerűen, önállóan használják, készségszinten használja a kanalat, villát, kulturáltan étkezik, esztétikusan terítenek, higiénikusan étkeznek, étkezés közben halkan beszélgetnek, önállóan öltözik, vetkőzik, cipőjüket bekötik, ha szükséges, segítséget kér, ruhájukat esztétikusan összehajtva helyezik el, a cipőjüket a helyére teszik, környezetükben igyekeznek mindenütt rendet tartani, vigyáznak a tisztaságra, szívesen mozognak a szabadban, évszaktól függetlenül, életkorának megfelelően edzett, ismeri és betartja a balesetvédelmi magatartásformákat. 6.2. Érzelmi, erkölcsi, közösségi nevelés Az óvodáskorú gyermek egyik jellemző sajátossága a magatartásának érzelmi vezéreltsége. Nagyon fontos, hogy a gyermeket az óvodában érzelmi biztonság, állandó értékrend, derűs, kiegyensúlyozott, szeretetteljes légkör vegye körül. Óvodánk tudatosan alakítja, építi, kombinálja azokat a nevelő hatásokat, amelyekben az együttműködés és a társas érintkezés elemi formái integráns egységet, szerves, kölcsönös kapcsolatot alkotnak. Óvodánk tehát nem a spontán szocializációnak, hanem a pedagógiailag determinált szocializációnak a színtere, ahol az elemi kooperációs és kommunikációs formák tudatos kibontakoztatása folyik. A gyermekek egyéni igényeit megértéssel fogadni és empátiakészséget mutatni ugyanúgy hozzátartozik az érzelmi neveléshez, mint a biztonságérzetet nyújtó alaphangulat kialakítása. Az olyan óvodai légkör, amely sokoldalú érzelmi kifejezéseket és pozitív élményeket tesz lehetővé, hozzájárulhat a gyermek boldog alaphangulatának kifejlődéséhez és ezzel együtt a másik megértéséhez. 25
Nevelésünk célja: - Érzelmi biztonság megteremtése a gyermekek számára - nyugodt, derűs, elfogadó óvodai légkörben, az egyéni és életkori sajátosságokat figyelembe véve. - A gyermekek egyéniségének, tulajdonságainak, képességeinek kibontakoztatása a közösségen belül, a csoport normái alapján. Feladatunk: A gyermeket már az óvodába lépéskor kedvező érzelmi hatások érjék. A szocializáció szempontjából meghatározó a közös élményeken alapuló tevékenységek gyakorlása, a gyermek erkölcsi tulajdonságainak - együttérzés, segítőkészség, önzetlenség, figyelmesség - és akaratának - önállóságának, önfegyelmének, kitartásának, feladattudatának, szabálytudatának - szokás- és normarendszerének megalapozása. Keret jellegű napirend biztosítása. A családi életrenden alapuló, a természeti és a tárgyi környezethez kapcsolódó elemi szokások megerősítése. Az óvoda alkalmazottai és a gyermek, a gyermekek, valamint az óvodai alkalmazottak közötti kapcsolatot pozitív attitűd, érzelmi töltés jellemezze. Az óvoda egyszerre segítse a gyermek erkölcsi, szociális érzékenységének fejlődését, én tudatának alakulását és engedjen teret önkifejező törekvéseinek. Gyermekeinket annak elfogadására és megértésére neveljük, hogy az emberek különböznek egymástól. A mások iránti tisztelet, megbecsülés érzésének fejlesztése. A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek esetében szükség szerint különösen jelentős az óvoda együttműködő szerepe az ágazati jogszabályokban meghatározott speciális felkészültséggel rendelkező szakemberekkel. A tevékenységközpontú program segítségével, a néphagyományok nyújtotta élményeken keresztül lehetőséget adunk a gyermekeknek arra, hogy tapasztalatok útján bővítsék ismereteiket. 26
Arra törekszünk, hogy a gyermekeket és szülőket már az óvodába kerülés pillanatában-és a családlátogatások alkalmával- pozitív benyomások érjék. A csoportszobákat és az óvoda más helyiségeit harmonikus, nyugodt összhatást keltő színekkel, anyagokkal dekoráljuk. Új óvodásaink beszoktatásánál - életkortól függetlenül - a lehető legtapintatosabban járunk el, az anyás-beszoktatást szorgalmazzuk. A csoportok életritmusát rugalmas napirendünk foglalja keretbe, melyet úgy alakítottunk ki, hogy minden tevékenységhez elegendő idő álljon a gyermekek rendelkezésére. Minden csoportnál figyelembe vesszük az életkori sajátosságokat, illetve az olyan egyéni adottságokat, amelyek különösen egyéni bánásmódot igényelnek. Fontosnak tartjuk, hogy minden csoportunkban stabil szokásrendszer legyen. A szokásrendszer elsajátításához minden gyermeknél ragaszkodunk. Már a beszoktatástól kezdve a tervezett szokásoknak megfelelően végezzük a tevékenységeket. Állandó ismétléssel, sok pozitív megerősítéssel és személyes példaadással gyakoroltatjuk a szokásokat, szabályokat. 6.2.1. Sikerkritériumok A gyermekek: érzelmekben, szavakban, tettekben ki tudják fejezni érzelmeiket, ragaszkodnak társaikhoz és a csoportban dolgozó felnőttekhez, rögzülnek a különböző tevékenységhez kapcsolódó helyes magatartásformák, szokások, szabályok, alkalmazzák a sokszor gyakorolt szabályokat, szokásokat a társaikkal való nézeteltérésekben, képesek egyezkedni, a felnőttek kérése nélkül is segítenek egymásnak, együtt éreznek a közösség tagjaival, érdeklődnek társaik, barátaik iránt, a csoportba érkező vendégeket szeretettel fogadják, feladattudata kialakulóban van, ez a feladat megértésében, feladattartásban, a feladatok egyre eredményesebb elvégzésében nyilvánul meg, a tevékenységeket türelmesen, a megbeszéltek alapján befejezik, képesek nyugodtan ülni, figyelni, türelmesen meghallgatják a felnőttek és társaik közlését, értik környezetük jelzését szavak nélkül is, szívesen dolgoznak a közösségért, bíznak saját képességükben, értékelik saját tetteiket, bátran véleményt mondanak a felmerülő problémákkal kapcsolatban, javaslatot tesznek a megoldásra, képesek érvényesíteni kezdeményező készségüket, igyekeznek elhárítani a felmerülő akadályokat, 27