9.A A villamos áram hatásai Élettani hatás Sorolja fel a villamos áram hatásait! Fejtse ki részletesen az áram emberi ideg- és izomrendszerre vonatkozó élettani hatásait! Mutassa be az áramütés mértékét befolyásoló tényezıket és az áramütés elleni védekezés lehetıségeit! Az élettani hatás Ha egy élı szervezeten áram folyik keresztül, akkor is fellépnek a hı, a vegyi és a mágneses hatások, de ezek mellett biológiai szempontból sokkal fontosabb, ahogyan az izom- és az idegrendszer mőködését befolyásolja. Élettani hatásnak nevezzük azokat az életet veszélyeztetı biológia elváltozásokat, amelyeket az elektromos áram okozhat, ha az emberi szervezettel kapcsolatba kerül. A villamos áram élettani hatása A szervezetünket az idegrendszer irányítja, amelynek az agy a központja. Ide futnak be, és innen indulnak az idegpályákon az információk a testünk minden pontjába, néhány mv-os feszültség formájában. Az élı szervezeten átfolyó áram ezeket a gyenge villamos folyamatokat megzavarja, hamis ingerek, izommozgató utasítások formájában. Ha a zavaró hatás túl nagy, akkor a szervezet ideg- és izomrendszerét az agy már nem tudja irányítani, leállhat a légzés, megállhat a szív, vagyis bekövetkezhet a halál. A gyakorlatban a villamos áramnak ezt az izom- és idegrendszert bénító, az izmokat akaratlanul összehúzó hatását nevezzük élettani hatásnak. A villamos áram tehát veszélyes az emberi szervezetre, ezért ne érintsük meg a villamos készülékek feszültség alatt álló részeit! Az áramütést érintésvédelmi eszközökkel és a megfelelı szabályok betartásával kerülhetjük el. A villamos áram élettani hatását ma már a gyógyászatban fel is tudják használni. A legismertebb ilyen jellegő berendezések a pacemakerek (szívritmusszabályzók), a defibrillátorok (megszüntetik a szív szabálytalan ritmusát) és a szívstimulátorok (megindítják a szívmőködést). Elektromos folyamatok a szervezetben: a kálium és a nátrium pumpa A népmesébıl is jól tudhatjuk, hogy a konyhasó (NaCl) több másik anyag mellett fontos része táplálkozásunknak. A nátriumnak, a káliumnak és a klórnak meghatározó szerepe van az élı szervezet sejtjeinek mőködésében. Ezek az elemek a sejtben és a sejtek közötti állományban ionos állapotban találhatók meg. A sejtek belsejében a pozitív kálium ionra és több atomból álló negatív ionra disszociált káliumot tartalmazó fehérje jellegő óriásmolekulák, a sejtfalon kívül pedig víz található, amelyben a disszociált konyhasó is található. A sejtfal félig áteresztı membránként mőködik: csak a kisebb mérető ionokat és molekulákat engedi át. A sejt negatív töltéső ionjai vonzzák a sejten kívül található pozitív nátrium ionokat, amelyek a sejtfalon áthaladnak, így semlegesíteni tudnák a távozott kálium ionok hatását. A sejtek vizsgálatánál azonban kimutatták, hogy a nátrium ionok átmennek ugyan a sejtfalon, de a sejt vissza is szállítja ezeket az ionokat. Ezt a csak élı anyagra jellemzı folyamatot nátrium pumpának nevezzük. Ingerlés hatására megváltoznak a sejtfal ion-áteresztı tulajdonságai: a nátrium ionokat átengedi, emellett a kálium ionok is vissza tudnak áramlani a sejtbe. Ezt a folyamatot nevezzük kálium pumpának. Így azonban a feszültségpolaritása is megváltozik, a sejt lesz a környezetéhez képest pozitív. Ez a feszültség csak rövid ideig jelentkezik, 1-5 ms után visszaáll az eredeti állapot. A nátrium pumpa mőködése A kálium pumpa mőködése 1
A nyugalmi és az akciós feszültség Az oldatoknak az a jellemzıje, hogy az oldott anyag az oldatban egyenletesen oszlik el, a sejtben és a környezetében is ez történik, de a sejtfalon csak a kisebb mérető, pozitív töltéső kálium ionok jutnak át. Ennek következtében a sejt és a környezete között 40-80 mv nagyságú membrán feszültség jön létre. A sejt a környezetéhez képest negatív. A sejt és a környezete között fellépı feszültséget nyugalmi feszültségnek nevezzük, mert a sejt ingermentes állapotára jellemzı. Az ingerlés hatására keletkezett feszültséget akciós feszültségnek nevezzük, amely a nyugalmi feszültséggel ellentétes polaritású. A gyakorlatban a környezetnek a sejthez viszonyított feszültségét ábrázolják, ami ezzel ellentétes polaritást jelent. Az akciós feszültség idıbeni változása EKG görbe Az ingerület továbbterjedése a szervezetben Az ingerületi állapot az idegsejtnek csak kis részére terjed ki, majd ingerületi hullám formájában terjed tovább rajta. A terjedés sebessége határozza meg a reflexidıt. Az idegsejtet idegszálnak vagy idegfonatnak is nevezzük, mert a hossza 1 m-nél is több lehet. Az izmokban sok sejt található egymás mellett, ezek egymásnak is átadják az ingerületet (és vele járó akciós feszültséget), így az ingerület az idegszálak mellett az izomrostokban is továbbterjed, csak lényegesen kisebb sebességgel. Az ingerület terjedési sebessége: idegsejtekben: 100ms, izmokban: 10ms, a szív izomzatában: 0,01ms. A szív bal pitvarából kiinduló periodikus ingerületek a szív izomzatában lassan terjednek, így a kamrákat csak bizonyos késleltetés után húzzák össze. Ez biztosítja a szív ütemes mozgását. A szívizom akciós feszültségének eredıje leosztva a test felszínén is megjelenik. Legnagyobb értéke 1 mv körüli érték, és pillanatnyi értéke a szív mőködése szerint változik. Ezt elektrokardiogramnak vagy EKG görbének nevezzük, és kiolvashatók belıle a pitvari és a kamrai összehúzódás, valamint a kamrai elernyedés fıbb jellemzıi. Az elektromos ingerlés A sejtek és a szövetek többféle módon ingerelhetık, de mi csak az elektromos ingerléssel foglalkozunk. Az elektromos ingerlés a sejthez képest pozitív feszültségő beavatkozást jelent. Ennek oka, hogy egy sejtben a külsı behatás vagy a mellette található másik sejt csak akkor vált ki ingerületet, ha a sejt környezetéhez képest negatív nyugalmi feszültségének nagysága 15-40 mv-tal csökken. A nyugalmi feszültség polaritásával megegyezı, vagyis negatív polaritású feszültség nem vált ki ingerületet, hanem gátlást okoz, amely bizonyos ideig megakadályozza az ingerület kiváltását. Az ingerlı feszültség csak akkor változtatja meg 15-40 mv-tal a nyugalmi feszültséget, ha értéke ettıl kicsit nagyobb, és legyızi a nátrium pumpa hatását. Ehhez a minimálisnál nagyobb áramerısség is szükséges. Az ábrán látható I0 az a legkisebb áramerısség, amely csak végtelen idı múlva okoz ingerületet, ezt ingerküszöbnek is nevezzük. Ha nagyobb az áramerısség, akkor rövidebb idı is elegendı az ingerület kiváltásához. Azonos intenzitású ingerület kiváltásához szükséges áramerısség 2
Az áramerısség nagysága, mint veszélyforrás Az élettani hatás szempontjából a legmeghatározóbb tényezı a szervezeten átfolyó áram nagysága. A következı tapasztalati adatok 50 Hz-es frekvenciájú váltakozó áramra vonatkoznak, amely az emberben a bal kéz jobb kéz vagy a kéz láb útvonalon halad keresztül. A 0,5-2 ma-nél kisebb áramerısséget nem érezzük, ennek hatására azonban enyhe bizsergést érezhetünk, ezért érzetküszöbnek nevezzük. Nagyobb áramoknál a táblázat szerint enyhe majd fájdalmas izomgörcs alakul ki, 10-15 ma-nél pedig már az áramkörbıl sem tudunk saját magunk kiszabadulni. Ez az elengedési áramerısség. Ha az áramerısség ettıl is nagyobb, akkor a mellkasi görcs miatt a légzés is leállhat, ami már halált okoz. A szíven átfolyó 25 ma feletti áram a szívet kitérítheti a normális ritmusából (fibrilláció), vagy meg is állíthatja. A táblázatban közölt áramerısség adatok közül a kisebb értékek a nıkre és a gyerekekre, a nagyobb értékek pedig a férfiakra vonatkoznak, de az egyénektıl függıen ettıl eltérıek is lehetnek. Az 50 ma-nél nagyobb áramerısséget már életveszélyesnek tekintjük! A szabványok is olyan technikai megoldásokat írnak elé, amelyeknél csak ettıl kisebb áram folyhat, vagy ha nagyobb, akkor az csak rövid ideig. Vegyük figyelembe az áramütés esetén azt is, hogy szívkamraremegés a balesetet követı fizikai megterhelés hatására is létrejöhet. Ezért az áramütött személyt pihentessük, és vigyük minél hamarabb orvoshoz, ahol EKG vizsgálattal ellenırzik a szívmőködését. Áramerısség: Hatása: 0,5-2 ma Érzetküszöb 2-6 ma Enyhe izomgörcs 6-10 ma Fájdalmas izomgörcs 10-15 ma Elengedési érték 15-25 ma Mellkasi görcs, légzésbénulás 25-30 ma felett Szívkamra lebegés, szívbénulás Az áramerısség mellett azonban más tényezıket is figyelembe kell venni az áramütés mértékének megállapításakor. Az áramütés idıtartama, mint veszélyforrás A szervezeten minél hosszabb ideig folyik át áram, az annál veszélyesebb. Ezért kell az áramütött személyt a lehetı leghamarabb kiszabadítani az áramkörbıl. Az áramerısség és az idı kapcsolata 3
Az áram útja az emberi testben Az energia szolgáltató rendszer egyik pontja össze van kötve a földdel, amin állunk, és ezzel kapcsolatban van sok általunk kézzel érinthetı tárgy is, például a falak, a víz-, gáz- és főtéscsövek. Ha véletlenül megérintjük a fázisvezetéket, vagy az azzal villamos kapcsolatban levı vezetı anyagú testet, akkor az áram a testünkön keresztül a föld felé folyik. Az áramütés mértékét befolyásolja, hogy milyen szerveinken halad keresztül az áram, amely az agyra és a szívre a legveszélyesebb. Ezért, ha valaki a fejével kerül kapcsolatba a fázisponttal, az általában halálos, mert mindkét szervén átfolyik az áram. Kézzel érintik meg leggyakrabban a fázispontot, az áram pedig a másik kézen vagy a lábon keresztül távozik a szervezetbıl. Veszélyesebb az érintés bal kézzel, mert a szív a test bal oldalán található. Az emberi test ellenállása Azt, hogy mekkora áramerısség alakul ki a szervezetben, Ohm törvénye alapján a feszültség és az emberi test ellenállása határozza meg. Mivel a leggyakoribb áram-útvonal a kéz-test-láb, ezért az emberi test ellenállását az ábra szerint három részre oszthatjuk. 1. A kéz érintkezési ellenállása (R kéz ) függ az érintkezı felületek nagyságától, a hámréteg ellenállásától, a szorító erıtıl, a kéz kérgességétıl és nedvességétıl. Ne viseljünk tehát villamos munkavégzéskor az ellenállásunkat csökkentı vezetı anyagú győrőt, karórát, nyakláncot! Alacsony feszültségnél a hámréteg ellenállása igen nagy, de 50 V-nál nagyobb feszültségnél néhány másodperc után a hámréteg átüt, és ellenállása csaknem nullára csökken. 2. Az emberi test ellenállása (R test ) a hámréteg nélkül a magas folyadék és iontartalom miatt csak 1000Ω körüli. Ez az érték a kéz-test-kéz áramút esetén is igaz. 3. A talpponti ellenállást (R talpponti ) a hámréteg, a lábbeli és a talaj ellenállása alkotja, ami így együtt nagy érték is lehet, megakadályozva az áramütést. Viseljünk ezért villamos munkavégzés közben mindig jól szigetelı talpú cipıt! A szabvány a legrosszabb esetet veszi figyelembe, és csak az emberi test ellenállásával számol, ami 1000Ω! Az emberi test ellenállása egy áramkörben A feszültség hatása a test ellenállására A feszültség nagysága, mint veszélyforrás Már tudjuk, hogy mekkora a megengedhetı maximális áram, és legalább milyen ellenállású az emberi test. Ebbıl kiszámítható az a legnagyobb feszültség, amelyet megérintve még nem történik halálos áramütés. Ezt érintési feszültségnek nevezzük. U érintési = I max R emberi test = 50 10 3 10 3 = 50V vagyis az érintési feszültség 50 Hz-es frekvenciánál 50 V, egyenfeszültség esetén 120 V. Gyermekek és állatok védelménél csak 25 illetve 60 V-os feszültség engedélyezett. Beláttuk, hogy az emberi test ellenállása 1 kω-nál szinte mindig nagyobb, így nagy valószínőséggel az érintési feszültség nem okoz életveszélyt. Az érintési feszültség tehát a legnagyobb megérinthetı feszültség, amely egy berendezésen tartósan fennmaradhat. A feszültség frekvenciája A szervezetben kiváltott hamis ingerületek száma az okozó feszültség periódusainak számával egyezik meg. Ebbıl is látható, hogy a váltakozó feszültség sokkal veszélyesebb az egyenfeszültségnél. A frekvencia növelésekor kezdetben az áramütés veszélyessége növekszik, de egy adott érték felett már csökken. Az ábrán az is látható, hogy 100 khz feletti frekvenciákon az élettani hatás minimális, mert a nagymérető és tömegő ionok nem képesek már ilyen gyorsan mozogni, ekkor a hıhatás a meghatározóbb. Figyeljük meg az ábrán, hogy az 50 Hz-es hálózati feszültség mennyire veszélyes! 4
A frekvencia hatása a veszélyességre Egyéb élettani hatást befolyásoló tényezık Közvetett módon meghatározó lehet, mert az áramütés idıtartamát növeli: a fáradtság, a rossz hangulat, az alkoholos állapot, a nyugtatók szedése, számít-e az áramütésre az illetı. A villamos szakemberek óvatosabbak, mint a hozzá nem értık, akiket a meghibásodástól bekövetkezı áramütés váratlanul ér. A legtöbb esetben még azt sem tudják hirtelen, hogy mi történik velük. Legyünk mindig óvatosak, és használjuk az elıírásoknak megfelelıen a villamos berendezéseket, így a legtöbb baleset megelızhetı! Az áramütés elleni védekezés, érintésvédelem Baleseti veszélyforrások Áramütés akkor következik be, ha egy áramkör az emberi testen keresztül záródik. Tehát ha két különbözı potenciálú testet egyszerre érint meg valaki, vagy a kezén keresztül érkezı áram a talajba jut. Az áramütés egyik különleges okozója lehet a lépésfeszültség kialakulása: szigetelési hiba következtében jöhet létre nagyfeszültségő villanyoszlopok közelében, a feltöltött kondenzátorok kapcsainak a megérintése is (ezeknél a felszabaduló energia határozza meg a veszélyességet, amely maximum 350 mj lehet). Hibás emberi magatartás, mint veszélyforrás A villamos balesetek oka gyakran valamilyen hibás emberi magatartás. A villamos berendezések használóinak ismerniük kell a kezelésre és a karbantartásra vonatkozó szabályokat, amelyeket minden berendezéshez a gyártónak kötelessége szolgáltatni. A villamos szakembereknek Magyarországon az MSZ 1585 jelő (Üzemi szabályzat erısáramú villamos berendezések számára) szabvány szerint kell viselkedni, és munkát végezni. A szabvány többek között elıírja a következıket: A munka végzéséhez milyen különleges szerszámok, védıeszközök szükségesek, és ezeket hogyan kell használni? Hogyan kell elhárítani az üzemi hibákat? A dolgozók hogyan viselkedjenek a munkahelyükön? Viseljenek zárt munkaruhát, ne játsszanak, ne fogyasszanak alkoholt, ne viseljenek győrőt, karórát, nyakláncot Mi a módja az utasítások kiadásának és a továbbításának? Hogyan kell kikapcsolni (feszültségmentesíteni) egy berendezést? A kikapcsolás után a visszakapcsolást meg kell akadályozni, valamint a feszültségmentes állapotot mőszerrel kell ellenırizni. Tiltja a nagyfeszültségen (1000 V felett) végzett munkát. A villamos berendezéseket rendszeresen kell karbantartani. A szabványban elıírtakat tudni kell egy szakembernek, errıl a kötelezı oktatása után vizsgát kell tennie. 5
Nem megfelelı mőszaki megoldás, mint veszélyforrás Az emberi magatartás mellett balesetet okozhat a nem megfelelı mőszaki megoldás is. Az MSZ 1600 jelő (Létesítési biztonsági szabályzat) szabvány elıírásai azt segítik, hogy a villamos berendezések a környezetük hatására se váljanak balesetveszélyessé. Ezen belül az üzemszerően feszültség alatt álló részek (például a kapcsolók érintkezıi, a vezetékek kötési pontjai, az áramvezetı sínek) megérintésébıl származó balesetek megelızési módjait is tartalmazza. Érintésvédelem A villamos berendezések burkolatai, kezelıszervei, tartói üzemszerően nem állnak feszültség alatt, csak valamilyen hiba következtében jelenhet meg rajtuk feszültség. Az érintésvédelem célja azoknak a villamos baleseteknek a megelızése, amelyek egy villamos berendezés üzemszerően feszültség alatt nem álló, de meghibásodás miatt esetleg feszültség alá kerülı fém vagy egyéb vezetı anyagból készült részeinek a megérintése miatt következnek be. Az MSZ 2364 Épületek villamos berendezéseinek létesítése címő szabvány érintésvédelmi szabályzata elıírja, hogy az ilyen okból bekövetkezı áramütéseket milyen módszerekkel és ellenırzésekkel kell megelızni. Amelyik dolgozó elmulasztja az érintésvédelmi szabályok betartását, az akkor is megbüntethetı, ha nem is történt baleset. Érintésvédelmi módszerek Attól függıen, hogy az áramütést valamilyen üzemszerően feszültség alatt álló (aktív), vagy csak meghibásodás következtében feszültség alá kerülı rész megérintése okozza, beszélhetünk közvetlen vagy közvetett érintés elleni védelemrıl. Mindkét védelemre jól használható módszer az érintési feszültségnél kisebb mőködtetı feszültség (törpefeszültség) alkalmazása, valamint kondenzátoroknál a kisülési energia korlátozása. Ezek szerint a legnagyobb biztonságosnak tekinthetı váltakozó feszültség 50 V, az egyenfeszültség 120 V, a kisülési energia pedig 350 mj. Emellett a közvetlen érintés ellen a feszültség alatt álló részek elkerítésével (kerítéssel esetleg korláttal), burkolásával vagy elszigetelésével védekezhetünk. Közvetett érintés csak a berendezés meghibásodásakor következik be, ezért ilyenkor a feszültség gyors automatikus lekapcsolása, a kettıs szigetelés vagy a védıelválasztás lehet a biztonságos megoldás. A villamos berendezések gyártói kötelesek a termékükön jelezni, hogy a felhasználó milyen módszerrel elızheti meg az áramütést. A kialakított szerkezeti megoldások szerint sorolják I., II. és III. érintésvédelmi osztályba a villamos készülékeket. Minél nagyobb az érintésvédelmi osztály száma, a készülék annál biztonságosabb. Az érintésvédelmi osztály megmutatja, hogy az adott villamos készülék milyen érintésvédelmi móddal vagy lehetıséggel készült. Ha nem használjuk ki a gyártó adta lehetıséget, azzal a saját vagy a mások életét veszélyeztetjük! Az érintésvédelmi osztályok jelét a gyártónak a készüléken is fel kell tüntetni. Áramütés meghibásodás következtében Az érintésvédelmi osztályok jelölései Az elsı érintésvédelmi osztály Az I. érintésvédelmi osztályba tartozó berendezésnek nemcsak üzemi szigetelése van, hanem rajta a gyártó kialakított olyan szerkezetet, amelyre védıvezetı köthetı. Az üzemi szigetelés meghibásodása esetén, ha a felhasználó csatlakoztatta a védıvezetıt a készülékhez (általában védıérintkezıs kábellel), akkor a villamosan vezetı részekre a gyors automatikus lekapcsolás miatt csak rövid idıre jut feszültség. A feszültséget védıföldelés és nullázás alkalmazásánál biztosító, áramvédı kapcsolásnál egy speciális relé kapcsolja le. Az I. érintésvédelmi osztályba sorolják például: a villamos motorokat, a hőtıszekrényt, a villanyvasalót. 6
A második érintésvédelmi osztály A II. érintésvédelmi osztályba tartozó berendezés védelme a villamos hálózattól független, általában nem kell hozzá védıvezetıt csatlakoztatni. Ugyanis az üzemi szigetelésen kívül még egy, vagyis kettıs (megerısített) szigetelése van. Kettıs szigeteléssel gyártják például: a villamos kéziszerszámokat (villanyfúrógépet, stb.), a televíziót, a hajszárítót, a porszívót A harmadik érintésvédelmi osztály A III. érintésvédelmi osztályba tartozó berendezést csak törpefeszültséggel lehet üzemeltetni, és benne nem alakul ki ettıl nagyobb feszültség. A szabványos törpefeszültség értékek: 6 V, 12 V, 24 V, 48 V. Törpefeszültséggel mőködnek a fokozottan veszélyes helyen, pl. nedves pincében üzemeltetett villamos berendezések (pl. világítótestek, speciális kéziszerszámok), illetve a gyermekjátékok, amelyeknél már a 48 V-os feszültség sem megengedett. Teendık villamos baleset esetén Az elsısegélynyújtás elvei Az érintésvédelmi elıírások betartása ellenére is elıfordulnak áramütéses balesetek, ezért kell tudnunk, hogy mi a teendı ilyen esetben. A villamos baleseteknél az elsısegélynyújtás fontos kötelességünk, mert a gyors és szakszerő beavatkozással életet menthetünk! Villamos baleset esetén a teendık sorrendje általában a következı: 1. Az áramütött személy kiszabadítása az áramkörbıl. 2. Elsısegélynyújtás. 3. Az orvos vagy a mentık értesítése. 4. Ha szükséges a tőzoltóság vagy a rendırség értesítése. 5. A munkahelyi vezetık tájékoztatása a villamos balesetrıl. Az áramütött szempontjából a legfontosabb a gyors kiszabadítás és elsısegélynyújtás, ezért részletesebben csak ezekkel foglalkozunk. Kiszabadítás az áramkörbıl Ha a nagy áramerısség miatt kialakuló izomgörcs megakadályozza, hogy az áramütött személy magától kiszabaduljon az áramkörbıl, akkor minél gyorsabban a segítségére kell sietnünk. Ha van rá lehetıségünk, akkor feszültségmentesítsünk. A feszültségmentesítés során az áramütést okozó feszültséget kapcsoljuk le az áramütött személyrıl: a berendezés fıkapcsolójának vagy a biztosító automatájának a lekapcsolásával, esetleg a csatlakozó dugójának a kihúzásával. Ha ezekre nincs mód, akkor álljunk szigetelı lapra ami lehet mőanyag, száraz deszka, több réteg ruha vagy papír és az áramütöttet próbáljuk elhúzni vagy eltolni. Ehhez használjunk szigetelı anyagból készült tárgyat, például: mőanyag rudat, száraz ruhákat, reklám szatyrot, stb. Minden esetben figyeljünk arra, hogy önmagunkat ne veszélyeztessük! Minél hamarabb próbáljunk meg segítséget hívni, akár kiabálással is, de sose hagyjuk magára az áramütött személyt, és 7
azonnal kezdjük meg az elsısegélynyújtást. A mentést csak kisfeszültségő, tehát csak 1000 V alatti áramkörbıl kezdjük meg, mert nagyfeszültség esetén még a szakképzett emberek is életveszélybe kerülhetnek. Elsısegélynyújtás Az elsısegélynyújtást az áramütött személy kiszabadítása után azonnal meg kell kezdeni. Ha még nem érkezik meg az orvos, akkor a helyszínen tartózkodók közül a leghozzáértıbbnek kell ezt megtennie. Figyeljünk arra, hogy az áramkörbıl kiszabadított ember izomgörcse megszőnik, és ezért általában elesik. Attól függıen, hogy milyen hatással járt az áramütés a következık a teendık: Ha az áramütést szenvedett embernek látszólag nincs semmilyen panasza, akkor se engedjük mozogni, nehogy a fizikai megterheléstıl szívkamraremegés lépjen fel. Az orvos megérkezéséig ültessük vagy fektessük le, de ne adjunk neki se ételt, se italt, se gyógyszert. Ha az áramütött elvesztette az eszméletét, de lélegzik, akkor lazítsuk meg a ruháját, tegyük szabaddá a száját és fektessük le. Próbáljuk meg eszméletre téríteni: szagoltassunk vele szúrós szagú anyagot, esetleg dörzsöljük, vagy gyengén ütögessük az arcát. Eszméletvesztésnél mindig ellenırizzük a légzést a mellkas vagy a hasfal ütemes mozgásának megfigyelésével. Ha a légzés leállt, de pulzus még van, akkor a száj szabaddá tétele után (mőfogsor vagy ételmaradék eltávolítása, ha van) rögtön kezdjük meg a mesterséges lélegeztetést. Fektessük a hátára az eszméletlen áramütöttet, hajtsuk hátra a fejét, és ha a száját becsukjuk, akkor a légutak átjárhatóak lesznek. Ekkor orvosi gézen vagy zsebkendın keresztül percenként 16-18-szor fújjunk erısen levegıt az orrán át a tüdejébe. A száját közben tartsuk becsukva. A lélegeztetést csak a légzés megindulásáig folytassuk! Ha minden életfunkció leállt, vagyis nincs se légzés, se vérkeringés, az a klinikai halál állapota. De az azonnal megkezdett újraélesztés esetén van esély az áramütött életben maradására. Újraélesztésnél 2 lélegeztetés után 8 szívmasszázst kell végezni, ez percenként 18 légzést és 72 szívverést jelentene. A lélegeztetést a már megismert módon végezzük. A szívmasszázsnál a hátán fekvı áramütött mellé térdeljünk, egyik kezünket tegyük a mellkas bal oldalára, a szegycsont alsó harmadára. A kezünk ujjai a fej felé mutassanak, majd a másik kezünket is tegyük erre keresztbe. Erısen és egyenletesen nyomjuk a mellkast a szív ritmusának megfelelıen, de ne törjük el a csontját az újraélesztendı embernek. Az újraélesztést addig folytassuk, amíg a légzés és a szívverés meg nem indul, nálunk képzettebb elsısegélynyújtó folytatja az életmentést, vagy egyértelmően be nem áll a halál. Lélegzı embernek mesterséges lélegeztetést ne adjunk, szívmasszázst alkalmazni bármilyen gyenge szívverés esetén is tilos, a szív leállásához vezethet! Minden áramütéses baleset esetén hívjunk orvost, aki elvégzi a szükséges vizsgálatokat. Megnevezés Telefonszám Segélyhívó 112 Mentık 104 Tőzoltók 105 Rendırség 107 8