Regionális Gazdaságtan II 3. Elıadás A MAGYAR RÉGIÓK, MEGYÉK VERSENYKÉPESSÉGÉNEK ALAPMUTATÓI ÉS ALAPTÉNYEZİI A téma vázlata Régiók sikerességének tényezıi A magyar régiók, megyék versenyképességének alapmutatói és alaptényezıi, komplex versenyképességi mérések, magyar kistérségek versenyképességének mérése, 2 1
Alapkategóriák és mutatók Piramis modell: GDP/ lakos: PPS ( = vásárlóerı paritáson) Foglalkoztatottság Munkatermelékenység (globális integráció, nyitott gazdaság) Mutatók típusa: Statikus mutatók (elért értékek) Dinamikus mutatók (érték idıbeli változása) Legkisebb területi egység: NUTS 2, NUTS 3 Megyék Nagyvárosi agglomerációk, kistérségek: becslésekkel Cél: Versenyképesség mérése Versenyképesség javítása 3 Forrásadatok KSH, területi statisztikák 1996, 2001 évekre Aktualizálás: 2001-2006 (2007, 2009?) 4 2
Az EU-15 és az új tagországok versenyképességi mutatói (2000,2001) 5 EU-15 NUTS 2 régiók és Magyarország NUTS 2 régiói, 2000, 2001 6 3
Tudásalapú gazdaság, képzettségi szintek A 25-59 évesek megoszlása iskolai végzettség szerint 7 Magyar régiók versenyképességének változása, 1996-2001 8 4
Megyék versenyképessége, 2001 9 Komplex versenyképességi értékelés Statikus mutatók szerinti rangsor Dinamikus mutatók (növekedési ütem) szerinti rangsor Együtt: komplex sorrend Módszere - 35 mutató: Alapkategóriák: Jövedelmek Munkatermelékenység Foglalkoztatottság Globális integráltság, nyitottság Alaptényezık: K+F KKV-k Külföldi mőködı tıke beáramlás Infrastruktúra, humán tıke Intézmények, társadalmi tıke Index számítás: 0-10 skálára transzformálták az egyes mutatókat Az egyes alapkategóriák (4 db) és alaptényezık ( 5 db) mutatóit átlagolták Az alapkategóriák átlagértékeit 2-szeres, az alaptényezık átlagait 1-szeres súllyal számították - majd összeadták A kapott értéket ismét 0-10 skálára transzformálták. Statikus érdékekbıl statikus mutató, dinamikusakból dinamikus mutató 10 5
Mutatók I. A versenyképesség alapkategóriái és mutatóik (a) Megyei jövedelmek 1. Az egy lakosra jutó területi GDP (2000-ben) és változása 1996-2000 között (PPS). 2. Az egy lakosra jutó személyi jövedelemadó-alapot képezı jövedelem (2000- ben) és változása 1996-2000 között (e.ft). (b) Munkatermelékenység 3. Az egy foglalkoztatottra jutó területi GDP (2000-ben) és változása 1996-2000 között (PPS). 4. Az egy alkalmazottra jutó hozzáadott érték az iparban (2000-ben) és változása 1996-2000 között (eft). 5. Az egy adózóra jutó személyi jövedelemadó-alap (2000-ben) és változása 1996-2000 között (eft). (c) Foglalkoztatottság 6. A foglalkoztatottsági ráta (2000-ben) és változása 1996-2000 között. 7. A munkanélküliségi ráta (2000-ben) és változása 1996-2000 között. 8. A személyi jövedelemadót fizetık ezer lakosra jutó száma (2000-ben) és változása 1996-2000 között. (d) Globális integráltság (nyitottság) 9. Az egy lakosra jutó export (2000-ben) és változása 1998-2000 között (USD). 10. Az exportból a XV-XVIII. árucsoport részesedése (2000-ben) és változása 1998-2000 között. 11. A kereskedelmi integráltság ((export+import)/2*gdp) 2000-ben és változása 1998-2000 között. 12. A külföldi vendégéj szakák száma ezer lakosra számolva a kereskedelmi szálláshelyeken 2000-ben és változása 1996-2000 között. 11 Mutatók folyt. II. A versenyképességet befolyásoló alaptényezık és mutatóik (e) Kutatás-fejlesztés, technológia, innovációs kapacitás 13. Kutatás-fejlesztéssel foglalkozók aránya (számított létszám) az alkalmazottakból (% 2000). 14. Tudományos fokozattal rendelkezık ezer lakosra jutó száma (fı, 2000). 15. A kutató-fejlesztı helyek ráfordításai a GDP arányában (MFt, 2000). 16. Az egy lakosra jutó eszköz (gép, berendezés ésjármő) beruházás (MFt, 2000). (f) Kis- és középvállalkozások 17. Mőködı vállalkozások ezer lakosra jutó száma (db, 2000). 18. Mőködı kisvállalkozások (10-49 alkalmazott) ezer lakosra jutó száma (db,2000). 19. Jogi személyiségő vállalkozások ezer lakosra jutó száma (db, 2000). 20. Gazdasági társaságok aránya a mőködı gazdasági szervezetekbıl (% 2000). (g) Kívülrıl jövı befektetések, külföldi mőködı tıke 21. Egy lakosra jutó befektetett külföldi tıke (MFt, 1999). 22. Külföldi érdekeltségő vállalkozások ezer lakosra jutó száma (db, 1999) 23. A külföldi érdekeltségő vállalkozások jegyzett tıkéjében a külföldi részesedés nagysága (MFt, 1999). 24. Egy lakosra jutó feldolgozóipari külföldi tıke (MFt, 1999). 12 6
Mutatók folyt. 2 h) Infrastruktúra és humán tıke 25. Az öregedési index (% 2000). 26. Korhatár alatti rokkantsági nyugdíjasok aránya a 40-59 éves korosztályhoz viszonyítva (% 2000). 27. ISDN vonalak ezer lakosra jutó száma (db, 2000). 28. Egy km vízhálózatra jutó közüzemi szennyvízcsatorna-hálózat (m, 2000). 29. Szállodai szállásférıhelyek ezer lakosra jutó száma (db, 2000). 30. A személygépkocsik ezer lakosra jutó száma (db, 2000) 31. Hálózati telefonvonalak és mobiltelefonok ezer lakosra jutó száma (db, 2001). (i) Intézmények és társadalmi tıke 32. A nonprofit szervezetek ezer lakosra jutó száma (db, 2000). 33. Az ipari parkokban dolgozók aránya az összes megyei alkalmazottakhoz viszonyítva (% 2000). 34. A felsıfokú intézményekben nappali tagozatos hallgatók ezer lakosra jutó száma a szülık lakóhelye szerint (fı, 2000). 35. A domain szerverek ezer lakosra jutó száma (db, 2001). 13 Eredmények, rangsor 14 7
A statikus és dinamikus versenyképesség összehasonlítása 15 GDP/fı 16 8
Magyar régiók, NUTS2 szint 17 18 9
19 20 10
21 A magyar régiók három típusa (Lengyel, 2003) A közép-magyarországi régió, Budapest és vonzáskörzete jelenleg erıs tudásalkalmazó: a beruházás-vezérelt szakaszból vált az innováció-vezérelt szakaszba. A szolgáltatások dominánssá váltak és néhány világcég elkezdte fejlesztési bázisa egy részének idetelepítését. Tudatos fejlesztési stratégiával remény van hosszabb távon egy tudásteremtı régió kialakítására is. A nyugat-dunántúli és közép-dunántúli régiók gyenge tudásalkalmazók: a beruházásvezérelt szakaszban vannak. Megjelentek a fejlett technológiát alkalmazó nagyvállalatok telephelyei, amelyek köré pár év múlva kiépülhetnek bizonyos támogató és kapcsolódó iparágak, beszállítói hálózatok. Kulcskérdés, hogy az innováció-orientált szakaszba történı átlépéshez alapvetıen szükséges egyetemi és fejlesztı intézeti háttér mikorra tud kiépülni. A többi négy régió egyértelmően neofordista: a tényezı-vezérelt szakasz elején jár. Az elmúlt tíz évben nem történt érdemi szerkezetváltás, pontosabban a leépült versenyképtelen tevékenységek helyett még nem jöttek létre versenyképes vállalatok. Ezek a régiók fıleg hazai piacra termelnek, alig vannak nemzetközileg is versenyképes vállalataik. Az adatok vizsgálata kimutatta, hogy mindegyik alaptényezınél komoly hiányosságok vannak. A megyék versenyképességérıl és típusaikról - Budapest és Pest megye ld. fent, a 18 vidéki megye három típusba sorolható: Gyır-Moson-Sopron és Fejér megyék tudásalkalmazók: a beruházás-vezérelt szakaszban vannak. Az export jelentıs, a külföldi cégek elkezdték kiépíteni beszállítói hálózataikat, a foglalkoztatottság szintje magas stb. Veszprém, Vas, Zala és Komárom-Esztergom megyék fejlıdı neofordisták: megfigyelhetık a beruházás-vezérelt szakasz elsı jelei. Elindult a szerkezetváltás, megjelentek a külföldi cégek, fejlett az infrastruktúra (autópálya), a foglalkoztatottság magas stb. A többi 12 megye tipikusan neofordista: a tényezı-vezérelt szakasz elején tartanak. Alig van traded jellegő iparáguk, a munkaerı összetétele is kedvezıtlen, az infrastruktúra színvonala alacsony. 22 11
Foglalkoztatottak képzettsége és életkora, 2007 23 12