VESZPRÉM MEGYEI JOGÚ VÁROS H e l y i É p í t é s i S z a b á l y z a t é s S z a b á l y o z á s i T e r v é s T e l e p ü l é s s z e r k e z e t i T e r v módosítása a z a l á b b i t e r ü l e t e k r e v o n a t k o z ó a n : V e s z p r é m M á r c i u s 1 5. u t c a 3 0 5 7 / 2 6 h r s z - ú i n g a t l a n t é r i n t ő t e l e p ü l é s r e n d e z é s i t e r v m ó d o s í t á s a R o z m a r i n g u t c a 3 7 2 0, 3 7 2 1 / 1 h r s z - ú i n g a t l a n o k a t é r i n t ő t e l e p ü l é s r e n d e z é s i t e r v m ó d o s í t á s a D é l i I n t é z m é n y t e r ü l e t, 4 7 8 1 / 1 9 h r s z - ú i n g a t l a n t é r i n t ő t e l e p ü l é s r e n d e z é s i t e r v m ó d o s í t á s a é s e g y é b H É S Z m ó d o s í t á s o k a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési startégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről, szóló 314/2012. (XI.8.) Kormányrendelet 41. -a szerint egyszerűsített eljárással történik. V é l e m é n y e z é s i a n y a g 2 0 1 9. j ú l i u s 1 9. T e r v e z ő : K r e á l o m 1 0 0 0 K f t. 1 1 6 5. B u d a p e s t, Í j á s z u t c a 4 4. T e l. : + 3 6 2 0 5 3 6 9 1 0 9 E - m a i l : k r e a l o m 1 0 0 0 @ g m a i l. c o m
VESZPRÉM MEGYEI JOGÚ VÁROS H e l y i É p í t é s i S z a b á l y z a t é s S z a b á l y o z á s i T e r v é s T e l e p ü l é s s z e r k e z e t i T e r v módosítása ZÖLDFELÜLET- ÉS KÖRNYEZETVÉDELEM: VÁR-KERT KFT. Dobos Ivett okleveles tájépítészmérnök okleveles tájépítészmérnök K 01-5255, TK 01-5255, TR 01-5255 K 01-5107 Zentai Katalin T e r v e z ő : K r e á l o m 1 0 0 0 K f t. 1 1 6 5. B u d a p e s t, Í j á s z u t c a 4 4. T e l. : + 3 6 2 0 5 3 6 9 1 0 9 E - m a i l : k r e a l o m 1 0 0 0 @ g m a i l. c o m
Tartalom V e s z p r é m, M á r c i u s 1 5. u t c a, 3 0 5 7 / 2 6 h r s z - ú i n g a t l a n o k a t é r i n t ő t e l e p ü l é s r e n d e z é s i t e r v m ó d o s í t á s a... 4 A m ó d o s í t á s c é l j a... 4 Városrendezés... 6 A L Á T Á M A S Z T Ó M U N K A R É S Z... 15 Településrendezési javaslat... 15 Területrendezési terveknek való megfelelés... 16 Biológiai aktivitásérték egyensúly... 16 Zöldfelületrendezési javaslat... 16 Közlekedési, közmű- és elektronikus hírközlési javaslatok... 17 V e s z p r é m, R o z m a r i n g u t c a 3 7 2 0 é s 3 7 2 1 / 1 h r s z. - ú i n g a t l a n o k a t é r i n t ő t e l e p ü l é s r e n d e z é s i t e r v m ó d o s í t á s... 18 A m ó d o s í t á s c é l j a... 18 M E G A L A P O Z Ó V I Z S G Á L A T I M U N K A R É S Z E K H E L Y Z E T F E L T Á R Á S, E L E M Z É S, É R T É K E L É S... 20 Városrendezés... 20 A L Á T Á M A S Z T Ó M U N K A R É S Z... 28 Településrendezési javaslat... 28 Településszerkezeti Terv módosítása... 29 Területrendezési terveknek való megfelelés... 30 Biológiai aktivitásérték egyensúly... 30 Közlekedési, közmű- és elektronikus hírközlési javaslatok... 30 V e s z p r é m D é l i I n t é z m é n y t e r ü l e t, 4 7 8 1 / 1 9 h r s z - ú i n g a t l a n t é r i n t ő t e l e p ü l é s r e n d e z é s i t e r v m ó d o s í t á s... 31 A m ó d o s í t á s c é l j a... 31 M E G A L A P O Z Ó V I Z S G Á L A T I M U N K A R É S Z E K H E L Y Z E T F E L T Á R Á S, E L E M Z É S, É R T É K E L É S... 33 Városrendezés... 33 Környezetállapot... 42 Közmű- és elektronikus hírközlési vizsgálatok... 45 A L Á T Á M A S Z T Ó M U N K A R É S Z... 47 Településrendezési javaslat... 47 Biológiai aktivitásérték egyensúly... 50 Közlekedési javaslatok... 51 Zöldfelületrendezési, tájvédelmi és környezetvédelmi javaslatok... 51 Közmű és elektronikus hírközlési fejlesztési javaslat... 52 H É S Z e l ő í r á s o k e g y é b m ó d o s í t á s a... 57 J Ó V Á H A G Y A N D Ó M U N K A R É S Z E K... 68 Jelen dokumentáció a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési startégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.8.) Kormányrendelet (Trk) 41. -a szerint egyszerűsített eljárással kerül véleményezésre. A Kormányrendelet vonatkozó pontjai szerint azért történhet egyszerűsített eljárásban, mivel a módosítás nem érint településszerkezetet meghatározó műszaki infrastruktúra főúthálózatot, nem történik új beépítésre szánt terület kijelölése, nem történik zöld, vízgazdálkodási, erdő- és természetközeli terület megszüntetése.
A dokumentáció készítéséhez szüksés földhivatali alaptérképeket az Önkormányzat biztosította. Veszprém, Március 15. utca, 3057/26 hrsz-ú ingatlanokat érintő településrendezési tervmódosítása A módosítás célja A Veszprém, Március 15. utca, 3057/26 hrsz-ú ingatlan tulajdonosa kérésére módosítani szüksés a jelenlegi övezeti paramétereket, mivel a beépítés most sem felel meg a helyi építési szabályzat előírásainak. Az Ln-01 építési övezetbe tartozó terület vonatkozó paraméterei alapján egy endély nélkül épített bővítményre a fennmaradási endély jelenleg nem adható ki. A változtatási igényről előzetesen döntött Veszprém MJV Önkormányzatának Közgyűlése, melyben támogatja a változtatást.
MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATI MUNKARÉSZEK H E L Y Z E T F E L T Á R Á S, E L E M Z É S, É R T É K E L É S Városrendezés Területrendezési tervekkel való összefüggések Az Országos Területrendezési Terv Az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. Tv. 2. számú melléklete az Ország Szerkezeti Terve c. tervlap az érintet ingatlan területét a települési térség kategóriába sorolja. Szerkezeti tervlap 2. sz. melléklet: Az Ország szerkezeti terve települési térség: az országos és a megyei területrendezési tervben megállapított területfelhasználási kategória, amelybe a vízgazdálkodási térségbe és a sajátos területfelhasználású térségbe tartozó területek kivételével a település belterülete, valamint a belterületen kívüli beépítésre szánt területek tartoznak. Vonatkozó főbb előírások: - a települési térség területének legalább 90%-át települési térségbe kell sorolni; - a kiemelt térségi, illetve megyei területfelhasználási kategóriák területén belül a települési területfelhasználási egysék kijelölése során: - a települési térség területén bármely települési területfelhasználási egység kijelölhető; Övezeti tervlap 3/5. sz. melléklet: Honvédelmi és katonai célú terület övezete által érintett települések honvédelmi és katonai célú terület övezete: az OTrT-ben megállapított, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervben alkalmazott övezet, amelyben a Magyarország védelmi képesséit alapvetően meghatározó vagy a NATO-tagságból eredő, valamint a nemzetközi szerződésekben vállalt kötelessék teljesítéséhez és a Magyar Honvédség alapfeladatainak rendeltetésszerű, szakszerű és jogszerű ellátásához szüksés építmények elhelyezésére vagy katonai tevékenysék végzésére szolgáló területek találhatók; Vonatkozó főbb előírások:
- A honvédelmi és katonai célú terület övezetét a településrendezési eszközökben kell tényles kiterjedésének megfelelően lehatárolni. - Az övezet (1) bekezdés alapján lehatárolt területét a településrendezési eszközökben a) a b) pontban megfogalmazottak kivételével - minden területfelhasználási kategóriában - beépítésre szánt vagy beépítésre nem szánt különles honvédelmi, katonai és nemzetbiztonsági célra szolgáló terület területfelhasználási egységbe kell sorolni; b) a zárt bekerített objektumok kivételével honvédelmi célú erdőterület területfelhasználási egységbe kell sorolni, ha az adott terület az erdők övezete által is érintett. - Az előző bekezdésben foglalt területfelhasználási egység kijelölésének módosítása csak a honvédelemért felelős miniszter hozzájárulásával lehetsés. Veszprém Megye Területrendezési Terve A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének az 5/2011. (II. 28.) önkormányzati rendelettel módosított 5/2005. (V. 27.) önkormányzati rendelettel jóváhagyott Veszprém Megye Területrendezési Terve (VMTrT) Térségi szerkezeti tervlapja (2. számú melléklete) szerint a vizsgált ingatlanok városias települési térségbe tartoznak. Szerkezeti tervlap 2. melléklet: Térségi szerkezeti terv városias települési térség: a városok települési területe, továbbá azok a települési területek tartoznak ide, ahol a belterületi laksűrűség 15 fő/ha fölötti Vonatkozó főbb előírások: - a városias települési térség bármely települési területfelhasználási egységbe sorolható
Övezeti tervlapok 3.5. melléklet: Országos jelentőségű tájvédelmi terület övezete, térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezete országos jelentőségű tájképvédelmi terület: országos területrendezési tervben megállapított, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben alkalmazott övezet, amelybe a természeti vagy kulturális örökség adottságai alapján a kilátásrálátás szempontjából védendő tájképpel, illetve tájképi elemmel rendelkező területek, valamint a védett történeti tájjá nyilvánított területek tartoznak Vonatkozó főbb előírások: - Az országos jelentőségű tájképvédelmi terület övezetben csak olyan kiemelt térségi és megyei területfelhasználási kategória jelölhető ki, amely a kijelölés alapjául szolgáló tájképi értékek fennmaradását nem veszélyezteti. - Az övezetbe tartozó település településszerkezeti tervében csak olyan területfelhasználási egység jelölhető ki, továbbá helyi építési szabályzatában és szabályozási tervében csak olyan építési övezet és övezet hozható létre, amely a kijelölés alapjául szolgáló tájképi értékek fennmaradását nem veszélyezteti. - Az építési övezetre, vagy övezetre vonatkozóan meg kell határozni az ott elhelyezett építmények tájba illesztésére vonatkozó szabályokat, ennek ellenőrzéséhez a tájképet jelentősen megváltoztató építmények terveihez külön jogszabályban meghatározott látványtervet is kell készíteni. - Az övezetben bányászati tevékenysét a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehet folytatni. Az övezetben közművezetékeket és járulékos közműépítményeket tájbaillesztett módon, a tájképvédelmi célok megvalósulását nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával beleértve a felszín alatti vonalvezetést is kell elhelyezni. 3.6. melléklet: Történeti települési terület övezete történeti települési terület: kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben megállapított övezet, amelybe a védendő területegysék - különösen a történeti településközpontok, a történeti kertek, a jelentős régészeti lelőhelyek, az országos és helyi védelem alatt álló területek, valamint ezek környezete, védőövezetei - tartoznak
Vonatkozó főbb előírások: - Az övezetbe tartozó települések településrendezési eszközeiben ki kell jelölni a településképvédelmi terület határát, amely a védendő területegyséket - különösen a történeti településközpontot, a történeti kertet, a jelentős régészeti lelőhelyet, az országos és helyi védelem alatt álló területeket, valamint ezek környezetét, védőövezetét -foglalja magában. - Történeti település helyi építési szabályzatának és szabályozási tervének tartalmaznia kell a településkép-védelmi terület értékőrző fejlesztését elősegítő, a történeti településkép megőrzését, illetve új építmények illeszkedését biztosító szabályokat. - Történeti településkép érvényesülését befolyásoló, a kialakult településszerkezetet, településkaraktert megváltoztató, nagy kiterjedésű építmény elhelyezésére vonatkozó építésiműszaki tervhez a külön jogszabályban meghatározott látványtervet kell készíteni. 3.7. melléklet: Kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség védelmi terület övezete Vonatkozó főbb előírások: - a kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi terület övezetében bányászati tevékenysét a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehet folytatni. 3.10. melléklet: Együtt tervezhető térsék övezete együtt tervezhető térség: országos területrendezési tervben megállapított és kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben alkalmazott övezet, amelybe a Budapesti Agglomeráció kivételével az agglomerációk, a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet kivételével az agglomerálódó térsék, valamint a nagyvárosi település-együttesek tartoznak Vonatkozó főbb előírások: - Az együtt tervezhető térsék övezetébe tartozó települési önkormányzatok településfejlesztési és településrendezési feladataik összehangolt ellátásához - törvényben meghatározott - közös egyszerűsített településszerkezeti tervet készíthetnek. - A közös egyszerűsített településszerkezeti tervnek az egyes településekre vonatkozó részeit az érintett települési önkormányzatok határozattal fogadják el.
Hatályos településrendezési eszközök bemutatása Településszerkezeti Terv (TSZT) Veszprém MJV hatályos Településszerkezeti Terve - 213/2017.(IX.28.) Március 15. utca, 3057/26 hrsz-ú ingatlan Ln jelű, nagyvárosias, jellemzően szabadonálló lakóterület terület- felhasználású övezetbe sorolta. Területfelhasználás szerkezeti tervlapja
Az épített környezet értékei, korlátozások A településszerkezeti terv közlekedési szerkezeti tervlapja a Március 15. utcában helyi gyűjtőutat jelöl. A védelmi és korlátozási területek szerkezeti tervlapja szerint vizsgált területen víztermelő kút hidroológiai C védőterületén helyezkedik el, valamint a terület mellett tervezett távhővezeték nyomvonala húzódik. Közlekedés szerkezeti tervlapja Védelemmel és korlátozással érintett területek szerkezeti tervlapja Épület- és funkcióvizsgálat Az érintett ingatlanon a Veszprémben népszerű Kokó cukrászda található, telke minden irányból közhasználatú területben úszik.
A vendéglátó helyiség és cukrászüzem F+1 és F+2 szintes épülettöme a lakótelep panelházai között (egyik irányból F+4, másik irányból egy F+10 szintes épülethez kapcsolódó földszintes lepényépület, egy élelmiszerüzlet között) helyezkedik el.
A hátsó épületszárny is alacsonyabb, növényzettel fen, eltakartan épült hozzá kisebb toldaléképület. Tulajdonvizsgálat A vizsgált ingatlanok magántulajdonban van. Cím Hrsz Telekterület Művelési ág Tulajdonos kivett lakóház, udvar, gazdasági Veszprém, Március 15. utca 3057/26 878 m 2 épület magántulajdon
Szabályozási Terv (SZT) és Helyi Építési Szabályzata (HÉSZ) Veszprém Megyei Jogú Város közigazgatási területére az Önkormányzat Közgyűlésének 24/2017. (IX. 28.) Önkormányzati rendeletével elfogadott Helyi Építési Szabályzata (HÉSZ) és Szabályozási Terve (SZT) van hatályban. A változtatással érintett terület Március 15. utca, 3057/26 hrsz-ú ingatlan Ln-01 jelű, nagyvárosias lakóterület építési övezetbe tartozik. A HÉSZ és a 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelettel jóváhagyott Országos Településrendezési és Építési Követelmények (OTÉK) előírásai együttesen érvényesek a területen. Az Ln-01 jelű övezetre vonatkozó OTÉK-on kívüli egyéb előírások: - Amennyiben egyedi építési övezeti előírások eltérően nem rendelkeznek, az elsősorban lakó rendeltetésű épületek elhelyezésére szolgáló területen épület a) kereskedelemi, szolgáltató, b) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális, c) kulturális, közösségi szórakoztató, d) szállás jellegű, e) igazgatási, iroda és f) sport rendeltetést is tartalmazhat. - Melléképítmények közül amennyiben egyedi építési övezeti előírások eltérően nem rendelkeznek, nem helyezhető el a területen: a) szennyvízkezelésre, -tárolásra szolgáló közműpótló műtárgy, b) épülettől különálló építménynek minősülő kirakatszekrény, c) húsfüstölő, jégverem, zöldségverem, d) ól, állatkifutó, e) trágyatároló, komposztáló, f) siló, ömlesztett-anyag-, folyadék- és gáztároló, valamint g) építménynek minősülő antennatartó szerkezet, zászlótartó oszlop. - Lakóépületben kereskedelmi rendeltetés bruttó szintterülete nem haladhatja meg az 500 m2-t. A HÉSZ 1. melléklete táblázata szerint az érintett övezetek paraméterei az alábbiak: Építési övezet jele Beépítési mód Kialakítható legkisebb telek terület ( m 2 ) A beépítettség mendet t Az épületmagas ság mendet Zöldfelület legkisebb (%) Kialakítandó telek legkisebb t szélessé mélysé (%) Ln-01 SZ 1500 25 13 40 25 35
Szabályozási tervlap: ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZ Településrendezési javaslat Mivel jelenleg túlépített az ingatlan, és nem felel meg az építési övezetben meng maximális paramétereknek a telek tulajdonosa kérelmezte az ingatlan övezeti előírásainak megváltoztatását. Az igény a beépítési maximum 25%-ról 60 % -osra történő növelése. A zöldfelület minimális arányát is szerette volna a tulajdonos csökkenteni (40%-ról 5%-ra), de ez magasabb rendű jogszabályba ütközik: az Országos Településrendezési és Építési Keretszabályzat ebben a területfelhasználási módban minimum 10%-os zöldfelületi arányt határoz meg, ezért maximum 10%-ra javasolt csökkenteni ezt a paramétert. Mivel a telek egy nagy, több telket magába foglaló, egysés övezeti előírású tömbben helyezkedik el, a nagyvárosias övezet megtartása településrendezési szakmai szempontból indokolt. Ennek megfelelően a településrendezési változást, az előírások szerint új építési övezet létrehozásával lehet megoldani annak érdekében, hogy telken a jelenlegi beépítés megtartásával fennmaradási endélyt lehessen kérni. A településrendezéssel összefüggő jogszabályok alapján ezért - a tárgyi telekre vonatkozóan új övezet létrehozását javasoljuk. Az új övezet Ln-04 jelölést kaphat. Építési övezet jele Beépítési mód Kialakítható legkisebb telek terület ( m 2 ) A beépítettség mendet t Az épületmagas ság mendet t Zöldfelület legkisebb Kialakítandó telek legkisebb szélessé mélysé Ln-01 SZ 1500 25 13 40 25 35 Ln-04 SZ 1500 60 13 10 - -
Az építési hely bővítését is kérte a tulajdonos, igénye szerint az építési hely határa keleti irányból 3,5 méterre lesz a meglévő épülettől, déli irányban 1,5 méterre lesz a telekhatártól. Területrendezési terveknek való megfelelés A módosítási javaslat megfelel a hatályos területrendezési terveknek, azaz az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. Törvénynek és az 5/2005. (V. 27.) önkormányzati rendelettel jóváhagyott Veszprém Megye Területrendezési Tervének, nem befolyásolja a hatályos településfejlesztési koncepcióban megfogalmazott jövőképet és célokat. Biológiai aktivitásérték egyensúly Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. Tv. (Étv.) 7. (3) bek. b) pontja szerint újonnan beépítésre szánt területek kijelölésével egyidejűleg a település közigazgatási területének biológiai aktivitás értéke az átminősítés előtti aktivitás értékhez képest nem csökkenhet. A tervek készítésekor a területek biológiai aktivitásértékét (BIA) a területek biológiai aktivitásértékének számításáról szóló 9/2007. (IV.3.) ÖTM rendelet előírásai szerint kell számítani. Új beépítésre szánt terület kijelölése nem történik, nem változik a területfelhasználási mód sem, tehát a vonatkozó hatályos jogszabályi előírások alapján a biológiai aktivitásérték szinten tartás igazolása nem szüksés. Zöldfelületrendezési javaslat A cukrászda és cukrászüzem ingatlanját úszótelkes elrendezése következtében minden irányból közhasználatú területek határolják. A jelenleg is kialakított zöldfelületei minden irányból rendezett, gondozott zöldfelületek, kellemes pihenőrészek hatását keltik. Az épület előtti zöldfelület
funkcionálisan a cukrászdához, de jogilag a másik ingatlan területére esik, így a zöldfelületi arány csökkentése nem jelent vizuális változást. Közlekedési, közmű- és elektronikus hírközlési javaslatok A módosítás nem jelent változást közlekedési és közmű szakági vonatkozásban, a módosítás után is feltárható, valamint ellátható a terület. Szakági munkarészek tekintetében jelen részterületekre történő módosítás az államigazgatási szervek feladatait nem érintő módosításnak tekinthető.
Veszprém, Rozmaring utca 3720 és 3721/1 hrsz.-ú ingatlanokat érintő településrendezési tervmódosítás A módosítás célja A módosítási igény alapján a 3721/1 hrsz-ú ingatlanból 2 méter széles sávot a szomszédos, 3720 hrszú ingatlanhoz kívánnak csatolni. Mivel a két érintett telekre különböző övezeti előírások vonatkoznak, a telekalakítás megvalósításához szükség van az övezeti határ áthelyezésére és az övezetek területének módosítására. A változtatási igényről előzetesen döntött Veszprém MJV Önkormányzatának Közgyűlése, melyben támogatja a változtatást.
MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATI MUNKARÉSZEK H E L Y Z E T F E L T Á R Á S, E L E M Z É S, É R T É K E L É S Városrendezés Területrendezési tervekkel való összefüggések Az Országos Területrendezési Terv Az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. Tv. 2. számú melléklete az Ország Szerkezeti Terve c. tervlap az érintet ingatlan területét a települési térség kategóriába sorolja. Szerkezeti tervlap 2. sz. melléklet: Az Ország szerkezeti terve települési térség: az országos és a megyei területrendezési tervben megállapított területfelhasználási kategória, amelybe a vízgazdálkodási térségbe és a sajátos területfelhasználású térségbe tartozó területek kivételével a település belterülete, valamint a belterületen kívüli beépítésre szánt területek tartoznak. Vonatkozó főbb előírások: - a települési térség területének legalább 90%-át települési térségbe kell sorolni; - a kiemelt térségi, illetve megyei területfelhasználási kategóriák területén belül a települési területfelhasználási egysék kijelölése során: - a települési térség területén bármely települési területfelhasználási egység kijelölhető; Övezeti tervlap 3/5. sz. melléklet: Honvédelmi és katonai célú terület övezete által érintett települések honvédelmi és katonai célú terület övezete: az OTrT-ben megállapított, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervben alkalmazott övezet, amelyben a Magyarország védelmi képesséit alapvetően meghatározó vagy a NATO-tagságból eredő, valamint a nemzetközi szerződésekben vállalt kötelessék teljesítéséhez és a Magyar Honvédség alapfeladatainak rendeltetésszerű, szakszerű és jogszerű ellátásához szüksés építmények elhelyezésére vagy katonai tevékenysék végzésére szolgáló területek találhatók;
Vonatkozó főbb előírások: - A honvédelmi és katonai célú terület övezetét a településrendezési eszközökben kell tényles kiterjedésének megfelelően lehatárolni. - Az övezet (1) bekezdés alapján lehatárolt területét a településrendezési eszközökben a) a b) pontban megfogalmazottak kivételével - minden területfelhasználási kategóriában - beépítésre szánt vagy beépítésre nem szánt különles honvédelmi, katonai és nemzetbiztonsági célra szolgáló terület területfelhasználási egységbe kell sorolni; b) a zárt bekerített objektumok kivételével honvédelmi célú erdőterület területfelhasználási egységbe kell sorolni, ha az adott terület az erdők övezete által is érintett. - A előző bekezdésben foglalt területfelhasználási egység kijelölésének módosítása csak a honvédelemért felelős miniszter hozzájárulásával lehetsés. Veszprém Megye Területrendezési Terve A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének az 5/2011. (II. 28.) önkormányzati rendelettel módosított 5/2005. (V. 27.) önkormányzati rendelettel jóváhagyott Veszprém Megye Területrendezési Terve (VMTrT) Térségi szerkezeti tervlapja (2. számú melléklete) szerint a vizsgált ingatlanok városias települési térségbe tartoznak. Szerkezeti tervlap 2. melléklet: Térségi szerkezeti terv városias települési térség: a városok települési területe, továbbá azok a települési területek tartoznak ide, ahol a belterületi laksűrűség 15 fő/ha fölötti Vonatkozó főbb előírások: - a városias települési térség bármely települési területfelhasználási egységbe sorolható
Övezeti tervlapok 3.5. melléklet: Országos jelentőségű tájvédelmi terület övezete, térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezete országos jelentőségű tájképvédelmi terület: országos területrendezési tervben megállapított, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben alkalmazott övezet, amelybe a természeti vagy kulturális örökség adottságai alapján a kilátásrálátás szempontjából védendő tájképpel, illetve tájképi elemmel rendelkező területek, valamint a védett történeti tájjá nyilvánított területek tartoznak Vonatkozó főbb előírások: - Az országos jelentőségű tájképvédelmi terület övezetben csak olyan kiemelt térségi és megyei területfelhasználási kategória jelölhető ki, amely a kijelölés alapjául szolgáló tájképi értékek fennmaradását nem veszélyezteti. - Az övezetbe tartozó település településszerkezeti tervében csak olyan területfelhasználási egység jelölhető ki, továbbá helyi építési szabályzatában és szabályozási tervében csak olyan építési övezet és övezet hozható létre, amely a kijelölés alapjául szolgáló tájképi értékek fennmaradását nem veszélyezteti. - Az építési övezetre, vagy övezetre vonatkozóan meg kell határozni az ott elhelyezett építmények tájba illesztésére vonatkozó szabályokat, ennek ellenőrzéséhez a tájképet jelentősen megváltoztató építmények terveihez külön jogszabályban meghatározott látványtervet is kell készíteni. - Az övezetben bányászati tevékenysét a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehet folytatni. Az övezetben közművezetékeket és járulékos közműépítményeket tájbaillesztett módon, a tájképvédelmi célok megvalósulását nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával beleértve a felszín alatti vonalvezetést is kell elhelyezni. 3.6. melléklet: Történeti települési terület övezete történeti települési terület: kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben megállapított övezet, amelybe a védendő területegysék - különösen a történeti településközpontok, a történeti kertek, a jelentős régészeti lelőhelyek, az országos és helyi védelem alatt álló területek, valamint ezek környezete, védőövezetei - tartoznak
Vonatkozó főbb előírások: - Az övezetbe tartozó települések településrendezési eszközeiben ki kell jelölni a településképvédelmi terület határát, amely a védendő területegyséket - különösen a történeti településközpontot, a történeti kertet, a jelentős régészeti lelőhelyet, az országos és helyi védelem alatt álló területeket, valamint ezek környezetét, védőövezetét -foglalja magában. - Történeti település helyi építési szabályzatának és szabályozási tervének tartalmaznia kell a településkép-védelmi terület értékőrző fejlesztését elősegítő, a történeti településkép megőrzését, illetve új építmények illeszkedését biztosító szabályokat. - Történeti településkép érvényesülését befolyásoló, a kialakult településszerkezetet, településkaraktert megváltoztató, nagy kiterjedésű építmény elhelyezésére vonatkozó építésiműszaki tervhez a külön jogszabályban meghatározott látványtervet kell készíteni. 3.7. melléklet: Kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség védelmi terület övezete Vonatkozó főbb előírások: - a kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi terület övezetében bányászati tevékenysét a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehet folytatni. 3.10. melléklet: Együtt tervezhető térsék övezete együtt tervezhető térség: országos területrendezési tervben megállapított és kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben alkalmazott övezet, amelybe a Budapesti Agglomeráció kivételével az agglomerációk, a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet kivételével az agglomerálódó térsék, valamint a nagyvárosi település-együttesek tartoznak Vonatkozó főbb előírások: - Az együtt tervezhető térsék övezetébe tartozó települési önkormányzatok településfejlesztési és településrendezési feladataik összehangolt ellátásához - törvényben meghatározott - közös egyszerűsített településszerkezeti tervet készíthetnek. - A közös egyszerűsített településszerkezeti tervnek az egyes településekre vonatkozó részeit az érintett települési önkormányzatok határozattal fogadják el.
Hatályos településrendezési eszközök bemutatása Településszerkezeti Terv (TSZT) Veszprém MJV hatályos Településszerkezeti Terve - 213/2017.(IX.28.) Rozmaring utca 2., 3720 hrszú ingatlan területfelhasználása Lke jelű, kertvárosias lakóterület, a Rozmaring utca 2/B., 3721/1 hrszú ingatlan (itt még a 3721 hrsz-ú nagytelek részeként) Lk jelű, kisvárosias lakóterület területfelhasználású övezetbe sorolta. Területfelhasználás szerkezeti tervlapja Az épített környezet értékei, korlátozások A településszerkezeti terv közlekedési szerkezeti tervlapja a Hold utcában meglévő kerékpáros infrastruktúrát jelöl. A védelmi és korlátozási területek szerkezeti tervlapja szerint vizsgált terület víztermelő kút hidroológiai C védőterületén helyezkedik el.
Tulajdonvizsgálat A vizsgált ingatlanok magántulajdonban vannak. Cím Hrsz Telekterület Művelési ág Tulajdonos kivett lakóház, udvar, gazdasági Veszprém, Rozmaring utca 2. 3720 878 m 2 épület magántulajdon Veszprém, Rozmaring utca kivett beépítetlen 2/B. 3721/1 1196 m 2 terület magántulajdon Épületvizsgálat A Rozmaring utca 2. szám alatt ( 3720 hrsz.) földszintes családi ház található, az épülethez hátul földszintes műhelyépület csatlakozik. A 3721/1 hrsz-ú ingatlan jelenleg beépítetlen.
Szabályozási Terv (SZT) és Helyi Építési Szabályzata (HÉSZ) Veszprém Megyei Jogú Város közigazgatási területére az Önkormányzat Közgyűlésének 24/2017. (IX. 28.) Önkormányzati rendeletével elfogadott Helyi Építési Szabályzata (HÉSZ) és Szabályozási Terve (SZT) van hatályban. A változtatással érintett terület Rozmaring utca 2., 3720 hrsz-ú ingatlan területfelhasználása Lke-08 jelű, kertvárosias lakóterület, 3721/1 hrsz-ú ingatlan Lk-52 jelű, kisvárosias lakóterület építési övezetbe tartoznak. A HÉSZ és a 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelettel jóváhagyott Országos Településrendezési és Építési Követelmények (OTÉK) előírásai együttesen érvényesek a területen. Az Lk-52 jelű övezetre vonatkozó OTÉK-on kívüli egyéb előírások: - Amennyiben egyedi építési övezeti előírások eltérően nem rendelkeznek, az elsősorban lakó rendeltetésű épületek elhelyezésére szolgáló övezetben épület a) kereskedelemi, szolgáltató, b) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális, c) kulturális, közösségi szórakoztató, d) szállás jellegű, e) igazgatási, iroda és f) sport rendeltetést is tartalmazhat. - Amennyiben egyedi építési övezeti előírások eltérően nem rendelkeznek, nem helyezhető el a területen: a) melléképítmények közül aa) szennyvízkezelésre, -tárolásra szolgáló közműpótló műtárgy ab) épülettől különálló építménynek minősülő kirakatszekrény ac) húsfüstölő, jégverem, zöldségverem, ad) állatól, állatkifutó, ae) trágyatároló, komposztáló, af) siló, ömlesztett-anyag-, folyadék- és gáztároló, ag) építménynek minősülő antennatartó szerkezet, zászlótartó oszlop, valamint b) kiegészítő rendeltetésű építmény járműtároló kivételével, amely kizárólag meglévő beépítés esetén önálló funkciójú építményként létesíthető. - Amennyiben egyedi építési övezeti előírások eltérően nem rendelkeznek, telkenként legfeljebb két épület, telkenként legfeljebb nyolc önálló lakó egység helyezhető el. - Amennyiben egyedi építési övezeti előírások eltérően nem rendelkeznek, telkenként legfeljebb két különálló épülettömeg helyezhető el. - Lakóépületben kereskedelmi és szolgáltató rendeltetés bruttó szintterülete nem haladhatja meg a 200 m2-t. - Épület tetőterébe vezető külső lépcsőt elhelyezni nem lehet. - Lk-52 jelű építési övezetben telkenként legfeljebb 6 lakás létesíthető. Az Lke-08 jelű övezetre vonatkozó OTÉK-on kívüli egyéb előírások: - Amennyiben egyedi építési övezeti előírások eltérően nem rendelkeznek, az elsősorban lakó rendeltetésű épületek elhelyezésére szolgáló övezetben épület a helyi lakosság ellátását szolgáló a) kereskedelemi, szolgáltató, b) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális, c) kulturális, d) szállás jellegű, és
e) sport rendeltetést is tartalmazhat. - Az építési övezetben nem helyezhető el közösségi szórakoztatási funkció. - Amennyiben egyedi építési övezeti előírások eltérően nem rendelkeznek, nem helyezhető el a területen: a. melléképítmények közül aa) szennyvízkezelésre, tárolásra szolgáló közműpótló műtárgy, ab) húsfüstölő, ac) trágyatároló, komposztáló, ad) siló, ömlesztett-anyag-, folyadék- és gáztároló, ae) építménynek minősülő antennatartó szerkezet, zászlótartó oszlop, valamint b. 15kiegészítő rendeltetésű építmények közül ba) pavilon bb) önálló kazánház. - Amennyiben egyedi építési övezeti előírások eltérően nem rendelkeznek, telkenként legfeljebb 2 lakó rendeltetési egység és 1 egyéb rendeltetési egység alakítható ki. - Amennyiben egyedi építési övezeti előírások eltérően nem rendelkeznek, telkenként legfeljebb két különálló főépület alakítható ki. - Amennyiben egyedi építési övezeti előírások eltérően nem rendelkeznek, egy főépület legfeljebb két lakást tartalmazhat. - Kereskedelmi és szolgáltató rendeltetés szintterülete nem haladhatja meg a 100 m2-t. - Kereskedelmi szállásépületben az építési övezetben meng lakásszámot meg nem haladó számú vendégszoba helyezhető el. - Épület tetőterébe vezető külső lépcsőt elhelyezni nem lehet. A HÉSZ 1. melléklete táblázatai szerint az érintett övezetek paraméterei az alábbiak: Építési övezet jele Beépítési mód Kialakítható legkisebb telek terület ( m 2 ) A beépítettség mendet t Az épületmagas ság mendet t Zöldfelület legkisebb Kialakítandó telek legkisebb szélessé Lk-52 SZ 800 40 6,0 30 16 25 Lke-08 SZ 600 30 4,5 50 16 35 mélysé
Szabályozási tervlap: A tervlapon még a 3721 hrsz-ú ingatlan (a volt Szatmári malom épületével) egy, nagy telekként látszik, azóta megosztásra került, a 3720 hrsz-ú ingatlannal határos telekrészből került kialakításra a 3721/1 hrsz-ú ingatlan. 2016. júliusi állapotú földhivatali alaptérképpel ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZ Településrendezési javaslat A módosítási igény alapján a 3721/1 hrsz-ú ingatlanból 2 méter széles sávot a szomszédos, 3720 hrszú ingatlanhoz szeretnének csatolni. Mivel a két telek különböző építési övezetbe és területfelhasználásba tartozik, az övezeti határ áthelyezésére van szükség.
Településszerkezeti Terv módosítása Az övezethatár változtatása, mivel az a kertvárosias és kisvárosias határát érinti, ezért Településszerkezeti Terv változtatását is eredményezi.
Területrendezési terveknek való megfelelés A módosítási javaslat megfelel a hatályos területrendezési terveknek, azaz az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. Törvénynek és az 5/2005. (V. 27.) önkormányzati rendelettel jóváhagyott Veszprém Megye Területrendezési Tervének, nem befolyásolja a hatályos településfejlesztési koncepcióban megfogalmazott jövőképet és célokat. Biológiai aktivitásérték egyensúly Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. Tv. (Étv.) 7. (3) bek. b) pontja szerint újonnan beépítésre szánt területek kijelölésével egyidejűleg a település közigazgatási területének biológiai aktivitás értéke az átminősítés előtti aktivitás értékhez képest nem csökkenhet. A tervek készítésekor a területek biológiai aktivitásértékét (BIA) a területek biológiai aktivitásértékének számításáról szóló 9/2007. (IV.3.) ÖTM rendelet előírásai szerint kell számítani. Új beépítésre szánt terület kijelölése nem történik, nem változik a területfelhasználási mód sem, tehát a vonatkozó hatályos jogszabályi előírások alapján a biológiai aktivitásérték szinten tartás igazolása nem szüksés. Közlekedési, közmű- és elektronikus hírközlési javaslatok A módosítás nem jelent változást közlekedési és közmű és zöldfelületi, környezetvédelmi szakági vonatkozásban, a módosítás után is feltárható, valamint ellátható a terület. Szakági munkarészek tekintetében jelen részterületekre történő módosítás az államigazgatási szervek feladatait nem érintő módosításnak tekinthető.
V E S Z P R É M D É L I I N T É Z M É N Y T E R Ü L E T, 4 7 8 1 / 1 9 H R S Z - Ú I N G A T L A N T É R I N T Ő T E L E P Ü L É S R E N D E Z É S I T E R V M Ó D O S Í T Á S Amódosítás célja A 4781/19 hrsz-ú, jelenleg beépítetlen ingatlanon a tulajdonos kézilabda edzések és mérkőzések lebonyolítására is alkalmas méretű sportcsarnok építését szeretné megvalósítani. Az Európa utca melletti valamennyi ingatlanon, így a kérelemmel érintett 4781/19 hrsz-ú ingatlanon is szerepel egy 30 méter széles telek zöldfelületként fenntartandó rész jelölés. A telek ezen része nem beépíthető, ami akadályozza a kérelmező által megvalósítani kívánt kézilabda, illetve futsal sportokra alkalmas méretű csarnok építését. Kérésük, hogy a 30 méter széles zöld sáv kerüljön 20 m-re csökkentésre, hogy megvalósítható legyen úgy az új sportcsarnok, hogy a teremben a teljes kézilabda pálya, a szüksés biztonsági sávokkal együtt kialakítható legyen. Jelenleg a telken húzódó nagynyomású gázvezeték védőtávolsága és a nem beépíthető telek zöldfelületként fenntartandó rész között nincs akkora hely, amely ezt lehetővé tenné. A változtatási igényről előzetesen döntött Veszprém MJV Önkormányzatának Közgyűlése, melyben támogatja a változtatást.
MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATI MUNKARÉSZEK H E L Y Z E T F E L T Á R Á S, E L E M Z É S, É R T É K E L É S Városrendezés Területrendezési tervekkel való összefüggések Az Országos Területrendezési Terv Az Országos Területrendezési Tervről szóló 2018. évi CXXXIX. Tv. 2. számú melléklete az Ország Szerkezeti Terve c. tervlap az érintet ingatlan területét a települési térség kategóriába sorolja. Szerkezeti tervlap 2. sz. melléklet: Az Ország szerkezeti terve települési térség: az országos és a megyei területrendezési tervben megállapított területfelhasználási kategória, amelybe a vízgazdálkodási térségbe és a sajátos területfelhasználású térségbe tartozó területek kivételével a település belterülete, valamint a belterületen kívüli beépítésre szánt területek tartoznak. Vonatkozó főbb előírások: - a települési térség területének legalább 90%-át települési térségbe kell sorolni; - a kiemelt térségi, illetve megyei területfelhasználási kategóriák területén belül a települési területfelhasználási egysék kijelölése során: - a települési térség területén bármely települési területfelhasználási egység kijelölhető;
Övezeti tervlap 3/3. számú melléklet: Erdők övezete erdők övezete: az OTrT-ben megállapított, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervben alkalmazott övezet, amelybe az Országos Erdőállomány Adattárban szereplő erdők és az erdőgazdálkodási célokat közvetlenül szolgáló földterületek tartoznak; Vonatkozó főbb előírások: - Az erdők övezetébe tartozó területeket az adott településnek a településrendezési eszközében legalább 95%-ban erdőterület területfelhasználási egységbe kell sorolnia. Az e törvény hatálybalépését melőzően kijelölt beépítésre szánt területek, valamint az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény 4. (2) bekezdésében meghatározott területek, továbbá az Ország Szerkezeti Terve, a Budapesti Agglomeráció Szerkezeti Terve, valamint a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Szerkezeti Terve által kijelölt települési térség területein lévő erdők övezetének területét a számításnál figyelmen kívül kell hagyni. - Az erdők övezetében külfejtéses művelésű bányatelket megállapítani és bányászati tevékenysét endélyezni a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehet. 3/5. sz. melléklet: Honvédelmi és katonai célú terület övezete által érintett települések honvédelmi és katonai célú terület övezete: az OTrT-ben megállapított, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervben alkalmazott övezet, amelyben a Magyarország védelmi képesséit alapvetően meghatározó vagy a NATO-tagságból eredő, valamint a nemzetközi szerződésekben vállalt kötelessék teljesítéséhez és a Magyar Honvédség alapfeladatainak rendeltetésszerű, szakszerű és jogszerű ellátásához szüksés építmények elhelyezésére vagy katonai tevékenysék végzésére szolgáló területek találhatók; Vonatkozó főbb előírások: - A honvédelmi és katonai célú terület övezetét a településrendezési eszközökben kell tényles kiterjedésének megfelelően lehatárolni. - Az övezet (1) bekezdés alapján lehatárolt területét a településrendezési eszközökben a) a b) pontban megfogalmazottak kivételével - minden területfelhasználási kategóriában - beépítésre szánt vagy beépítésre nem szánt különles honvédelmi, katonai és nemzetbiztonsági célra szolgáló terület területfelhasználási egységbe kell sorolni; b) a zárt bekerített objektumok kivételével honvédelmi célú erdőterület területfelhasználási egységbe kell sorolni, ha az adott terület az erdők övezete által is érintett. - A előző bekezdésben foglalt területfelhasználási egység kijelölésének módosítása csak a honvédelemért felelős miniszter hozzájárulásával lehetsés.
Veszprém Megye Területrendezési Terve A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének az 5/2011. (II. 28.) önkormányzati rendelettel módosított 5/2005. (V. 27.) önkormányzati rendelettel jóváhagyott Veszprém Megye Területrendezési Terve (VMTrT) Térségi szerkezeti tervlapja (2. számú melléklete) szerint a vizsgált ingatlanok városias, valamint erdőgazdálkodási települési térségbe tartoznak. Szerkezeti tervlap 2. melléklet: Térségi szerkezeti terv városias települési térség: a városok települési területe, továbbá azok a települési területek tartoznak ide, ahol a belterületi laksűrűség 15 fő/ha fölötti Vonatkozó főbb előírások: - a városias települési térség bármely települési területfelhasználási egységbe sorolható Övezeti tervlapok 3.6. melléklet: Történeti települési terület övezete történeti települési terület: kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben megállapított övezet, amelybe a védendő területegysék - különösen a történeti településközpontok, a történeti kertek, a jelentős régészeti lelőhelyek, az országos és helyi védelem alatt álló területek, valamint ezek környezete, védőövezetei - tartoznak települési terület: a település belterülete, valamint a beépítésre szánt területek összessé Vonatkozó főbb előírások: - Az övezetbe tartozó települések településrendezési eszközeiben ki kell jelölni a településképvédelmi terület határát, amely a védendő területegyséket - különösen a történeti
településközpontot, a történeti kertet, a jelentős régészeti lelőhelyet, az országos és helyi védelem alatt álló területeket, valamint ezek környezetét, védőövezetét -foglalja magában. - Történeti település helyi építési szabályzatának és szabályozási tervének tartalmaznia kell a településkép-védelmi terület értékőrző fejlesztését elősegítő, a történeti településkép megőrzését, illetve új építmények illeszkedését biztosító szabályokat. - Történeti településkép érvényesülését befolyásoló, a kialakult településszerkezetet, településkaraktert megváltoztató, nagy kiterjedésű építmény elhelyezésére vonatkozó építésiműszaki tervhez a külön jogszabályban meghatározott látványtervet kell készíteni. 3.7. melléklet: Kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség védelmi terület övezete Vonatkozó főbb előírások: - a kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi terület övezetében bányászati tevékenysét a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehet folytatni. 3.10. melléklet: Együtt tervezhető térsék övezete együtt tervezhető térség: országos területrendezési tervben megállapított és kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben alkalmazott övezet, amelybe a Budapesti Agglomeráció kivételével az agglomerációk, a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet kivételével az agglomerálódó térsék, valamint a nagyvárosi település-együttesek tartoznak
Vonatkozó főbb előírások: - Az együtt tervezhető térsék övezetébe tartozó települési önkormányzatok településfejlesztési és településrendezési feladataik összehangolt ellátásához - törvényben meghatározott - közös egyszerűsített településszerkezeti tervet készíthetnek. - A közös egyszerűsített településszerkezeti tervnek az egyes településekre vonatkozó részeit az érintett települési önkormányzatok határozattal fogadják el. Hatályos településrendezési eszközök bemutatása Településszerkezeti Terv (TSZT) Veszprém MJV hatályos Településszerkezeti Terve - 213/2017.(IX.28.) a 4781/19 hrsz-ú ingatlan területfelhasználása Gksz jelű, kereskedelmi, szolgáltató, gazdasági terület. Területfelhasználás szerkezeti tervlapja
Az épített környezet értékei, korlátozások Közlekedés szerkezeti tervlapja Védelmi, korlátozási területek szerkezeti tervlapja A településszerkezeti terv közlekedési szerkezeti tervlapja a vizsgált terület déli és keleti telekhatára mentén országos- és térségi jelentőségű meglévő kerékpáros infrastruktúrát jelöl. A védelmi és korlátozási területek szerkezeti tervlapja alapján a vizsgált terület déli és keleti telekhatárai mentén nagynyomású földgáz szállító, valamint 6 bar nagyközépnyomású földgáz
rincosztó vezeték biztonsági övezete húzódik, a terület víztermelő kút hidroológiai C védőterületén helyezkedik el. Tulajdonvizsgálat A vizsgált telek magántulajdonban van. Cím Hrsz Telekterület Művelési ág Tulajdonos Veszprém, Bottrop utca 4781/19 kivett, beépítetlen 8008 m 2 terület VRK Sport Kft. Szabályozási Terv (SZT) és Helyi Építési Szabályzata (HÉSZ) Veszprém Megyei Jogú Város közigazgatási területére az Önkormányzat Közgyűlésének 24/2017. (IX. 28.) Önkormányzati rendeletével elfogadott Helyi Építési Szabályzata (HÉSZ) és Szabályozási Terve (SZT) van hatályban. A változtatással érintett terület 4781/19 hrsz-ú ingatlan Gksz-23 jelű beépítésre szánt, kereskedelmi, szolgáltató építési övezetbe tartozik. A HÉSZ és a 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelettel jóváhagyott Országos Településrendezési és Építési Követelmények (OTÉK) előírásai együttesen érvényesek a területen. Az Gksz-23 jelű építési övezetre vonatkozó OTÉK-on kívüli egyéb előírások: - Önálló lakó rendeltetésű épület nem helyezhető el, de a gazdasági rendeltetésű épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára 1 db szolgálati lakás kialakítható. A HÉSZ 1. melléklete táblázatai szerint az érintett övezetek paraméterei az alábbiak: Építési övezet jele Beépítési mód Kialakítható legkisebb telek terület ( m 2 ) A beépítettség mendet t Az épületmagas ság mendet Zöldfelület legkisebb (%) Kialakítandó telek legkisebb t szélessé mélysé (%) Gksz-23 SZ 3500 35 10,5 40 - -
Szabályozási tervlap: A szabályozási tervlap a vizsgált területen áthúzódó gázvezeték védő távolságot, a telek keleti határa mentén 30 m-es zöldfelületként fenntartandó részt, valamint szabályzási vonalat jelöl. A terület déli és keleti határa mellett meglévő kerékpárút található.
Jelenlegi beépítés Az építési telken jelenleg beépítetlen. forrás: googlemap nézet a Bottrop utca felől forrás: googlemap nyugat felé forrás: googlemap nézet a sarok pozícióból
Környezetállapot Táji és természeti adottságok vizsgálata -Természeti adottságok Veszprém városa a Veszprém Nagyvázsonyi-medence kistáj területén található, amely a Dunántúliközéphegység nagytájhoz tartozik. A dolomit és mészkő alapkőzeten változatos térformák alakultak ki. A kistáj mérsékelten hűvös és mérsékelten száraz éghajlatú. A vizsgált terület a város déli részén, a gazdasági, szolgáltató terület és a körgyűrű között helyezkedik el, ahol erősen érvényesül egyrészt a forgalmas közút, másrészt a Gksz övezet csarnokainak és nagy burkolt felületeinek mikroklíma-alakító hatása. A szomszédos kondicionáló célú, jelentős zöldfelületű területnek jelenleg még nincs olyan többszintes növényállománya mely mindezt ellensúlyozni tudná. A vizsgált területen és környezetében szinte nincs lombkoronaszint, csekély mértékű a magas cserjeszint, elsősorban a telekhatár mentén jellemző a lágyszárú vetáció. Viszont burkolt felület még nincs. A terület keleti határánál időszakos vízelvezető árok található. Ehhez kapcsolódik egy elkerített szennyvíz átemelő. - Tájhasználat, tájszerkezet A tervezési terület a Veszprémet elkerülő körgyűrű déli útszakaszának déli oldalán található. Közvetlen közelében további gazdasági területek vannak, amelyeket együttesen körbeveszi a mezőgazdasági terület. - Védett, védendő táji-, természeti értékek, területek Kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség védelmi terület övezete, illetve víztermelő kút hidroológiai C védőterülete és B védőidom. Egyéb védendő érték nem található. Zöldfelületi rendszer elemei, értékelése A 4781/19 hrsz-ú terület jelenleg beépítetlen. A szomszédos Kb-Kz övezetű területtel megyező felépítésű a zöldfelülete, csaknem 100%-ban gyepes, a többi növényszint hiányzik. Így kondicionáló szerepét kevésbé tudja betölteni. Tájhasználati és zöldfelületi konfliktusok, problémák A terület keleti határánál húzódó időszakos vízfolyás sávja, annak zöldfelülete ökológiai folyosóként összeköti a déli mezőgazdasági területet a városszéli Kb-Kz azaz különles, beépítésre nem szánt, kondicionáló célú, jelentős zöldfelületi területtel. A keleti telekhatár mentén, a teleknek jelenleg teljes szélességében végighúzódó, eddig 30 m-re szabályozott, zöldfelületként fenntartandó része, része ennek a zöldfolyosónak. Ez a zöldfelület gyepes, így ökológiai folyosó szerepét egy háromszintes növényállományú ökológiai folyosóhoz mérten csak minimálisan teljesíti.
Környezetvédelem (és településüzemeltetés) Talaj A város karsztosodott területen fekszik, melyen sekély termőrétegű rendzina talajok fejlődnek ki. A repedezett karbonátos kőzetben a szennyező anyagok gyorsan, nagy mélységbe tudnak lejutni, ezért a védelemre nagy hangsúlyt kell fektetni. Felszíni és felszín alatti vizek A tervezési terület kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi terület övezetbe tartozik (Veszprém megye területrendezési terve 3.7-es melléklet). Az érzékenysét a karsztos alapkőzet okozza. A terület hidroológiai B védőidomba tartozik. A karsztos terület miatt a talajvíz 20 méternél is mélyebben van. A felszín alatti vizek mennyisé csekély. A terület enyhén lejtős, a környező telkekről is idefolyik a víz, ezért a vízelvezetésre nagy hangsúlyt kell fektetni. A telek keleti oldalánál természetes vápa található. Levegőtisztaság és védelme Veszprém belvárosában található automata levegőminőség mérő állomások egyike, a Kádár utca és a Csermák lépcső sarkánál van, a tervezési terület közelében. Ennek adatait vizsgáltuk. A mért CO értékek az elmúlt 1 év során határérték alatt voltak. A mért SO2 értékek az elmúlt 1 évben jellemzően a határérték alatt voltak, egyszer lépte túl a határértéket. A mért NO2 értékek gyakran határérték közelében voltak az elmúlt 1 évben, néhány napon meg is haladta. Az NOX és NO értékekre nincs határérték megállapítva. O3 ózon értékek az elmúlt 1 évben gyakran a határérték közelében voltak, több napon meg is haladták azt. Benzol szennyezettségi értékek az elmúlt 1 évben többször kerültek a határérték közelébe, vagy meg is haladták azt PM10 szálló por terhelés mindig határérték feletti. Zaj- és rezgésterhelés A tervezési terület a körgyűrű és a 73-as számú nagyforgalmú közutak derékszögében található. A KTI Stratégiai zajtérképe alapján a főút nappali zajterhelés 50-55 db.
Hulladékkezelés A tervezési területen kommunális hulladékszolgáltatás működik. A szennyvizet a Bakonykarszt Zrt. szállítja el csatornákon és tisztítja. A hulladékkezelés regionális szinten megoldott. Fennálló környezetvédelmi konfliktusok, problémák A karbonátos kőzet miatt a szennyeződésekre fokozottan figyelni kell. A kőzetbe fúrt kutak adják a város ivóvizét, ezen sérülékeny vízbázisok megóvása az elsődles szempont.
Közmű- és elektronikus hírközlési vizsgálatok Veszprém déli részén, a 8-as úttól délre a Bottrop utca-európa utca észak-nyugati sarkánál levő jelenleg beépítetlen telek új beépítését tervezik. A beépítésre tervezett telek beépítésre szánt hasznosítását már a hatályos településrendezési eszközök is lehetővé teszik, a telek és a környező telkek is kereskedelmi gazdasági célú hasznosításra javasoltak. A hatályos helyi építési szabályzat alapján a javasolt területhasználathoz a teljes közműellátás megoldása szüksés, amelyeknek biztosítására a Bottrop utcában a teljes közműellátáshoz szüksés közművek már kiépítésre kerültek. Az új beépítésre javasolt 4781/19 hrsz-ú telek közművekkel és közművek okozta korlátozásokkal erősen terhelt, az új beépítés tervezésénél ezeket a korlátozó adottságokat figyelembe kell venni. A telek beépítését korlátozó közművekkel összefüggő korlátozások: a terület kiemelten érzékeny felszíni vízminőség védelmi területek övezetén fekszik területén szennyvízátemelő műtárgy üzemel, amelybe érkezik szennyvízgyűjtő csatorna és indul nyomócsatorna a szennyvízátemelő műtárgy területéhez NÁ 32-es vízbekötő vezeték is kiépítésre került a telek felszíne erősen lejt keleti és északi irányba, keleti szélén mélyvonal halad keresztül, amelyen a térségből összegyűlő csapadékvíz továbbszállítását biztosítani kell a telek nyugati oldalán gázátadó állomás üzemel, amelybe érkező DN 400-as nagynyomású szállítóvezeték és induló D 110-es nagyközép-nyomású rinc elosztóvezetékek áthalad a telken, az áthaladó vezetékek nyomvonala és biztonsági övezetének helyigénye terheli a telket a telek keleti szélén végig halad a Bottrop utca felől a szennyvízátemelő ellátását szolgáló 0,4 kv-os villamosenergia földkábel a telek déli határán kívül halad az anódvezeték nyomvonala a telek déli határán kívül halad az NÁ 160-as vízvezeték nyomvonala és rajta egy tűzcsap üzemel a telek déli és keleti oldalán a határán kívül halad a 22 kv-os földkábel nyomvonala A korlátozó adottságok (telken belül, de telken kívül is) figyelembevételével valósítható meg a tervezett új beépítés. A településrendezési eszközökben a telek keleti szélén 30 m-es zöldsáv kialakítás kötelme szerepel. A sok közmű okozta korlátozás mellett a tervezett beruházás nem valósítható meg, a zöldsáv méretének csökkentése nélkül, amely a rendezési eszközök módosításával változtathatók meg. A kért módosítás lehetőségének feltárására készül a településrendezési eszközök módosítása. Vízellátás Veszprém, benne a vizsgált terület térségének is a közüzemű vezetékes ivóvízellátását a Bakonykarszt Zrt biztosítja. A telek jelenlegi vízellátására a szennyvízátemelő műtárgy mellé NÁ 32-es bekötővezetéken érkezik víz, amely a terület keleti oldalán az Európa utca nyomvonalán haladó, a település vízelosztó rinchálózati rendszeréhez tartozó, NÁ 250-es rincvezetékről épült ki. A vizsgált telek déli oldalán, a Bottrop utcában NÁ 160-as elosztóvezeték üzemel, amelyről kiépíthető bekötéssel a vízellátás biztosítható. Vízelvezetés A vízelvezetést, a vezetékes ivóvízellátással azonosan a térségben a Bakonykarszt Zrt biztosítja. A városrészben elválasztott rendszerű vízelvezetés üzemel.
Szennyvízelvezetés A vizsgált telken üzemel a város szennyvízgyűjtő hálózatának egyik szennyvízátemelő műtárgya. A műtárgyba az Európa utca irányából érkezik a szennyvíz, amelyhez a Bottrop utcai gyűjtőcsatorna is csatlakozik. A szennyvízátemelő műtárgytól indul a nyomócsatorna, amely a térségből összegyűjtött szennyvizek továbbszállítását a városi hálózati rendszeren keresztül a szennyvíztisztító telepig biztosítja. A szennyvízátemelő műtárgy villamosenergia ellátását szolgáló kisfeszültségű ellátást, telken belül a Bottrop utca felől építették ki földkábel csatlakozással. Csapadékvíz-elvezetés A terepviszonyok alakítják a csapadékvíz elvezetés lehetőségét. A telek keleti szélénél, de telken belül mélyvonal halad végig, ahol jelenleg a természet alakította mélyedésben folyik északi irányban tovább a nyugati és déli irányból érkező csapadékvíz. A Bottrop utca déli oldalán kialakított árokkal összegyűjtött víz, az út alatti átvezetéssel érkezik a fejlesztésre tervezett területre és a telek keleti szélén, telken belül, majd a szennyvízátemelő keleti oldalán végighaladva hagyja el északi irányba a telket. A Déli útgyűrűt áteresszel keresztezve északra halad tovább és csatlakozik a város csapadékvíz elvezető rendszeréhez. Villamosenergia-ellátás A település, benne a vizsgált terület villamosenergia ellátását is az E-ON-DÉDÁSZ Energiaszolgáltató Kft biztosítja. Az ellátás bázisa a Veszprém alállomás, ahonnan induló középfeszültségű hálózatokról történik a vizsgált terület tágabb körzetének ellátása. A vizsgált terület térsé a szolgáltató 22 kv-os középfeszültségű ellátási körzetéhez tartozik, amely táplálja a környék fogyasztói transzformátor állomásait. A telket délről határoló Bottrop utca déli oldalán halad a szolgáltató 22 kv-os rinc elosztóvezetéke földkábelbe fektetve. A középfeszültségű hálózat nyomvonala a fejlesztésre tervezett telek előtt, keresztezve a Bottrop utcát érkezik a vizsgált telek oldalára, majd a telek sarkánál halad észak-keletre tovább a telek mentén, annak előbb déli, majd keleti határán kívül. A 22 kv-os hálózat táplálja a Bottrop utca déli oldalán, a Tartu utcától nyugatra a közterületen elhelyezett 46249 E.ON nyilvántartási számú fogyasztói transzformátor állomást, amelyről induló kisfeszültségű kábelhálózat párhuzamosan halad a 22 kv-os kábellel és azzal együtt érkezik a fejlesztésre javasolt telek elé, majd bekötve a telekre, telken belül halad tovább a szennyvízátemelő ellátására. A közterületi transzformátor a tápbázisa a kiépített közvilágításnak is, amelyre szintén kábelhálózat épült az út mindkét oldalán és az táplálja az önálló világítófejek tartó oszlopait. Földgázellátás Veszprém földgázellátásának egyetemes gázszolgáltatója a Nemzeti Közművek Földgázhálózati Kft. a kiépített hálózat üzemeltetője az E.ON-KÖGÁZ Energiaszolgáltató Kft. A város, benne a vizsgált terület ellátására egysés hálózati rendszer létesült, amelynek közvetlen bázisa a területen belül, a fejlesztésre javasolt telektől nyugatra elhelyezkedő MOL I. és MOL II. átadóállomás és nyomáscsökkentő állomás. A közvetlen szomszédos telken üzemelő átadóállomás betápláló DN 400-as nagynyomású szállítóvezetéke, annak a bányaüzemi kísérő kábele is áthalad a vizsgált telken. Ennek a gázvezetéknek az üzemeltető FGSZ Zrt adatszolgáltatása szerint 28-28 m biztonsági övezet igénye van.
Az átadó állomástól több irányba indul nagyközép-nyomású rinc elosztóvezeték a tágabb környezet ellátására. A vizsgált telken is, a nagynyomású szállítóvezeték biztonsági övezetén belül végighalad D 110-es nagyközép-nyomású rinc elosztóvezeték, amely áthaladva a telken, keleti irányba halad tovább. A térség már ellátott gázfogyasztóinak az ellátása közvetlenül, a nagyközép-nyomású vezetékről kiépített bekötéssel megoldott. A felhasználók közvetlen ellátását szolgáló kisnyomású gáz előállítása helyi, házi nyomáscsökkentőkkel megoldott. Elektronikus hírközlés Veszprém területén, benne a vizsgált településrészt is, a vezetékes távközlési ellátást az Invitel Távközlési Zrt biztosítja. A Székesfehérvári szekunderközponthoz tartozó 49-es körzetszámú Veszprém primer központ a város vezetékes távközlési hálózatának bázisa. A település 88-as körzetszámon csatlakozik az országos, illetve nemzetközi távhívó hálózathoz. A hálózatfektetés földalatti vezetéssel épült. Vezeték nélküli ellátásra kiépített antennák biztosítják Veszprém területén és benne a vizsgált területen is a megfelelő vételi lehetősét. A területtől nyugatra a közelben üzemelő műtárgy biztosítja a megfelelő lefsét. ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZ Településrendezési javaslat Beépítési javaslat Az ingatlanon keresztül halad a Papkeszi Devecser nagynyomású gázvezeték, valamint keresztülhalad rajta a déli ipartelep csapadékelvezető rendszere és csatorna rincvezetéke. Ezen közművek védőtávolsága és a szabályozási tervben szereplő zöldfelületként fenntartandó rész egy ék alakú helyet hagy meg a tervezett sportcsarnok épületének elhelyezésére.
tervezett helyszínrajz (Bártfai-Bóta Építész Kft Bártfai János terve) A csarnok úgy kerül lehelyezésre, hogy az északkelet felőli homlokzata transzparens lehessen. A játéktér két teljes értékű röplabda pályát és egy trapéz alakú bemelegítő, gimnasztika területet tartalmaz. A csarnok 9,00 m szabad belmagassággal rendelkezik. Az öltőzők, sportirodák és egyéb kiszolgáló helyisék egy háromszintes épülettömegbe kerülnek majd. Az öltőzők a pályával azonos alagsori szintre kerülnek. Minden öltöző egy hét fős csapat befogadására alkalmas. Ezen a szinten kaptak helyet a játékvezetői öltözők is. A két felső szintre sportirodák és azok kiszolgáló egyséi kerültek.
tervezett alagsori alaprajz (Bártfai-Bóta Építész Kft Bártfai János terve) Beépítés szabadonálló, a telek 35%-a építhető be, a meng építménymagasság 10,5 m. Az előkert mérete 5 m, az oldalkerteké 3 m. A nagynyomású gázvezeték védőtávolsága 28 m. A keleti oldalon kialakítandó fenntartandó zöldterület méretét a jelenlegi 30 m helyett 20méterre javasoljuk csökkenteni, hogy kedvezőbben lehessen kihasználni a területet. A telek 40%-át továbbra is zöldfelületként kell kialakítani.
(Bártfai-Bóta Építész Kft Bártfai János terve) Szabályozási javaslat A telek zöldterületként fentartandó része jelölés szélessé változik 30méterről 20 méterre. Településszerkezeti Terv módosítása A módosítás a hatályos településszerkezeti terv módosítását nem igényli. Területrendezési terveknek való megfelelés A módosítási javaslat megfelel a hatályos területrendezési terveknek, azaz az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. Törvénynek és az 5/2005. (V. 27.) önkormányzati rendelettel jóváhagyott Veszprém Megye Területrendezési Tervének, nem befolyásolja a hatályos településfejlesztési koncepcióban megfogalmazott jövőképet és célokat. Biológiai aktivitásérték egyensúly Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. Tv. (Étv.) 7. (3) bek. b) pontja szerint újonnan beépítésre szánt területek kijelölésével egyidejűleg a település közigazgatási területének biológiai aktivitás értéke az átminősítés előtti aktivitás értékhez képest nem csökkenhet.
A tervek készítésekor a területek biológiai aktivitásértékét (BIA) a területek biológiai aktivitásértékének számításáról szóló 9/2007. (IV.3.) ÖTM rendelet előírásai szerint kell számítani. Új beépítésre szánt terület kijelölése nem történik, nem változik a területfelhasználási mód sem, tehát a vonatkozó hatályos jogszabályi előírások alapján a biológiai aktivitásérték szinten tartás igazolása nem szüksés. Közlekedési javaslatok A módosítás nem jelent változást közlekedési szakági vonatkozásban, a módosítás után is feltárható, valamint ellátható a terület. E szakági munkarész tekintetében jelen részterületekre történő módosítás az államigazgatási szervek feladatait nem érintő módosításnak tekinthető. Zöldfelületrendezési, tájvédelmi és környezetvédelmi javaslatok Tájvédelmi és tájképvédelmi javaslatok A telek zöldfelületként fenntartandó részének 30 méterről 20 méterre csökkentésével az ökológiai folyosó szerepe továbbra is fenntartható, ha ez a sáv 3 szintes zöldfelületként kerül kialakításra. A sávszélesség csökkentésével a beépíthetőség határa továbbra is a 30 m-nél marad, a burkolat meng pedig 10% legyen. Zöldfelületi rendszer elemeinek fejlesztési javaslatai A tervezett változtatás a kötelezően kialakítandó zöldfelület mértékét nem érinti. A háromszintes növényállománnyal a terület biológiai aktivitása növekszik, a helyi mikroklímát is kedvezően befolyásolja. Zöldfelületi ellátottság alakulása Mivel a zöldfelület legkisebb nem módosul (marad a telek területének 40%-a), tehát mennyiségileg nem változik a zöldfelületi ellátottság. Minőségi változást hoz, ha az egyszintes növényállomány helyett háromszintes növényállomány lesz. Zöldfelületek ökológiai szerepének erősítésére vonatkozó javaslatok A zöldfelület növényállományának a növelésével a terület ökológiai értéke növekszik. A háromszintes növényállomány több állat számára nyújt életteret, mint a gyepszintes zöldfelület. Fontos, hogy a helyi viszonyoknak (talaj, vízellátottság, napsütés) megfelelő, önfenntartó növényeket kell alkalmazni. Környezetvédelmi javaslatok Kiemelt fontosságú a felszín alatti vizek védelme érdekében, hogy a parkolóhelyek, útburkolatok kialakítása nem történhet vízáteresztő burkolattal.
Az új beépítésű területeken a belső útburkolatról összefolyó csapadékvizet a telek mellett húzódó nyílt árokba bevezetni nem szabad. Az összegyűjtött csapadékvizet olajfogón átvezetve záportározóban lehet elszikkasztani. Fogalom meghatározás: Háromszintes növényállomány: A zöldfelület háromszintesnek minősül, ha területének minden 150 m2-ére számítva legalább 1 db nagy vagy közepes lombkoronát növesztő lombos fa + legalább 40 db lombhullató vagy örökzöld cserje + a többi nem burkolt felületeken gyep vagy talajtakaró van telepítve. Közmű és elektronikus hírközlési fejlesztési javaslat A vizsgált városrészben a Bottrop utca keleti végének északi oldalán fekvő 4781/19hrsz-ú telken sportcsarnok, Többféle Sport Edzőcsarnok elhelyezését tervezik. Az előkészítő terveket a Bártfai-Bóta Építész Kft készítette el, amely rávilágított arra, hogy a telek közmű okozta korlátozó adottságait figyelembe véve a sportcsarnok csak akkor helyezhető el, ha a telek keleti oldalát kísérő, a szabályozási tervben rögzített zöldsáv mérete csökkenthető. Ennek a vizsgálatára készül a településrendezési eszközök módosítása. A módosítás során a telek beépíthetősé és a meng homlokzatmagasság nem változik. Csak a zöldsáv mérete csökken, hogy a sportcsarnok elhelyezhető legyen. A telek javasolt beépíthetőségének feltétele a hatályos előírás szerint is és a módosítást követően is a teljes közműellátás megoldása. A teljes közműellátáshoz a közüzemű vízellátás, a közcsatornás szennyvízelvezetés, a csapadékvíz elvezetése, a villamosenergia és a földgázellátás, megújuló energiahordozó hasznosítása, valamint a vezetékes elektronikus hírközlés biztosítása szüksés. Az előkészítő tervhez készített közmű munkarész a termikus energiaellátáson kívül érdemi információt nem nyújtott, abban számszerűen csak a termikus energiaigény prognózisa szerepelt. Ezért a termikus hőigényen kívüli prognosztizált igények a meng beépítési lehetőség alapján, a tervezői gyakorlat alapján kialakított normatívák segítségével becsült: A telek meng beépítése esetén a várható közműigénye: Vízigény Keletkező szennyvíz Villamosenergia igény Termikus célú energia igény Termikus energiaigényt kielégítő gázigény m3/nap m3/nap kw kw nm3/h 15 15 250 150 20 A prognosztizált igények előzetes tájékoztatásul szolgálnak. A közműszolgáltatók nyilatkozatokat csak a tényles igény bejelentésekor adnak. Meg kell említeni, hogy a többször módosított 7/2006 TNM rendelet előírásának megfelelően, új épületek esetén 2019. január 1. napjától pedig már a 6. mellékletben szereplő közel nulla energiaigényű épületek követelményszintjét kell alkalmazni. Ezen követelményszintek fontos új eleme lesz majd, hogy a 6. melléklet IV. pontja szerint az épület energiaigényét az összesített enertikai jellemző méretezett értékéhez viszonyítva legalább 25%-os mennyiségben olyan megújuló energiaforrásból kell biztosítani, amely az épületben keletkezik, az ingatlanról származik vagy a
közelben előállított. Ennek az energiahatékonysági elvárásoknak megfelelően új épületet, energiatakarékosan kell kivitelezni és az energiaszükséglet legalább 25 %-át helyben termelt megújuló energiaforrás hasznosításával kell megoldani. Az előkészítő tervek szerint az épület hőellátását levegő-víz hőszivattyús berendezéssel tervezik megoldani, a levegős-hőszivattyús energiaellátással a megújulós energiatermelés követelménye is teljesíthető, mivel a hőszivattyú segítségével a 150 kw-nyi hőigény kb 50 kw villamosenergia felhasználásával kielégíthető. Az energiafelhasználás tovább javítható, ha a villamosenergia igény egy részét helyben napenergia hasznosításával állítják elő. Erre az épület tervezett lapos tetőszerkezete kedvező telepítési lehetősét is kínál. Erről dönteni a továbbtervezés során szüksés. A telek közműellátásához közművenként ki kell építeni a közhálózati csatlakozást és a szolgáltatókkal megállapodást kell kötni, amelyben a szolgáltatók az ellátás műszaki-gazdasági feltételeit rögzítheti. Vízellátás A prognosztizált vízigénye a Bottrop utca felől, az ott haladó NÁ 160-as vezetékről kiépítendő új bekötéssel kielégíthető. A nagy tömeg befogadását is szolgáló épület tüzivíz ellátásához szüksés tüzivíz igény pontos meghatározására csak a továbbtervezés után nyílik lehetőség. Várhatóan reálisan a közhálózatról csak korlátozott mennyiségű tüzivíz vételezési lehetőség van, ezért számolni kell, hogy a többlet tüzivíz igényt telken belüli tüzivíz tároló létesítésével kell biztosítani. A tervezett beruházás gazdaságos fenntarthatósága is nagyon fontos, így a nem ivóvíz minőségű vízellátásra célszerű házi vízbeszerzést kialakítani, amelyet ma már csak endélyezéssel lehet megvalósítani. Vízelvezetés Szennyvízelvezetés A tervezett fejlesztés során prognosztizált szennyvíz elvezetését a legcélszerűbb lenne a Bottrop utca felé kiépíteni, csatlakozással az ott haladó gravitációs csatornahálózathoz, amelyen keresztül a szennyvíz továbbszállítása biztosítható. Természetesen a kivezetés elméletileg az Európa utca irányába is megoldható, sőt telken belül a közvetlen szennyvízátemelőre történő csatlakozás lehetősé is rendelkezésre áll. A továbbtervezés során ez még felülvizsgálható, annak településrendezési tervet érintő hatása nincs, a feltétel csak az, hogy közcsatorna csatlakozást ki kell építeni. Csapadékvíz-elvezetés Az új beépítésre tervezett telken annak mélyvonalán haladt eddig át a térségből összegyűlő csapadékvíz. A továbbiakban is a víz továbbvezetése a jelenlegi nyomvonalon oldható meg. A vízszállítás nyomvonalát az előkészítő tervek alapján burkolt árokként javasolják kialakítani. A burkolt árok méretére a Déli gyűjtőút alatti kiépített áteresz méretét vették figyelembe, azzal azonos mérettel irányozták elő. Ez egyben meghatározza a vízszállítás lehetőségét. Felkészülve arra, hogy a Bottrop utca menti telkek beépítésével a burkoltsági arány lényesen változik, megnő és hatására változik az elvezetendő csapadékvíz mennyisé is. Ahhoz, hogy az út áteresz kapacitás növelő átépítési igénye ne merüljön fel, különös tekintettel a vizek továbbvezetési útjának korlátozott kapacitására, az új beépítésre kerülő telkeknél a helyi vízvisszatartást meg kell oldani. A helyi vízvisszatartásra helyi záportározó építése szüksés, amelyből késleltetve és fékezetten szabad a továbbvezetést megoldani. A helyi záportározó méretezésének alapja, hogy a telekről a csapadékvíz kivezetés
intenzitása nem haladhatja meg a beépítés előtt a telekről elfolyó vízfolyási intenzitását. A záportározó méretezésénél a megváltozott csapadékviszonyokkal is számolni kell. A fejlesztésre tervezett telek beépítésével lényesen megnő a beépítettsé, s ezzel az elvezetendő csapadékvíz mennyisé is. A többlet elvezetendő víz visszatartására helyi záportározó építésének igényével kell számolni, amelyből késleltetve és fékezetten lehet majd a csapadékvíz továbbvezetését megoldani. A továbbszállítás befogadója a telken áthaladó, kiépítendő burkolt árok lehet. Előzetes becslésként minden megkezdett 50 m2 burkolt felületre (beleértve a parkoló és közlekedési területeket is) 1 m3 befogadó kapacitású záportároló létesítési igényével lehet számolni. Fel kell hívni a figyelmet arra, hogy a parkoló felületét is vízzáró burkolattal kell ellátni, a felületéről össze kell gyűjteni a csapadékvizet és csak hordalék- és szénhidrogén fogó műtárgyon átvezetve szabad csak a befogadó árokba vezetni. Villamosenergia-ellátás A prognosztizált villamosenergia igény kielégítési lehetőségéről a továbbtervezés során a tényles igénybejelentésre határozza meg a szolgáltató az ellátás műszaki és gazdasági feltételeit, akkor nyilatkozik arról, hogy a szolgáltatást a kisfeszültségű, vagy középfeszültségű hálózati rendszeréről szeretné biztosítani. Mindkettő hálózati csatlakozása a Bottrop utca felől biztosítandó. Ezt a továbbtervezés során lehet pontosítani. Fel kell hívni a figyelmet, a területen áthaladó kisfeszültségű kábel nyomvonalára, amelynek védelmét és helyben tartását a beruházás megvalósítása során biztosítani kell. Amennyiben a beruházással ütközik a kisfeszültségű hálózat nyomvonala, akkor annak kiváltását meg kell oldani. A villamosenergia igény kielégítésénél, a közhálózat fejlesztésénél figyelembe kell venni a kötelezettségként előírt helyi megújuló energiatermelés megvalósításának hatásait. Egyrészt annak időjárás függősé miatt a csúcs igényt ki kell tudni elégíteni a közhálózatról, másrészt a hálózatot alkalmassá kell tenni a megújuló energiahordozóval történő energiatermelés megtérüléséhez szüksés ad-vesz rendszerű üzemmód fogadására. Földgázellátás Az előkészítő tervek alapján a termikus energiaellátásra levegős-hőszivattyús berendezés létesítése javasolt, de alacsony hőmérséklet esetén földgáz rásegítés is szüksés. Így a telek gázbekötését is ki kell építeni. Műszaki lehetőségként a telken áthaladó nagyközép-nyomású vezetékről történő bekötés áll rendelkezésre. Mivel a hálózati csatlakozás nagyközép-nyomású hálózatról oldható meg, telken belül házi nyomáscsökkentő telepítési igényével is kell számolni, amelyből a helyi kazán betáplálását meg lehet oldani. A gázbekötés méretezésénél is figyelembe kell venni, hogy a bekötés a maximális igény kielégítésére is alkalmas legyen. Elektronikus hírközlés Az elektronikus hírközlés alanyi szolgáltatás, így a vezetékes távközlési és műsorelosztási igény egyéni szerződés alapján, a szolgáltató egyéni kiválasztásával oldható meg. A hálózatfejlesztést a szolgáltató saját beruházással valósítja meg és új hálózatépítés, csak földalatti elhelyezéssel javasolható.
HÉSZ előírások egyéb módosítása A Helyi Építési Szabályzat folyamatos, napi használata során tekintettel a részben új szemléletű előírásokra - felmerülnek pontosítási igények. A módosítási igényről előzetesen döntött Veszprém MJV Önkormányzatának Közgyűlése, melyben támogatja a változtatást.
Az apróbb, de fontos változtatásokat, kiegészítéseket, módosításokat az alábbiak szerint javasoljuk szerepeltetni: A módosítások és pontosítások a 24/2017.(IX.28.) önkormányzati rendelettel elfogadott, Helyi Építési Szabályzat (HÉSZ) egyes részeit érinti és a módosítás alapját a 33/2019.(II.28.) és 101/2019. (IV.25.) önkormányzati közgyűlési határozatok képezik. 1 HÉSZ 2. 6. pontosítása: a konténer definícióját pontosítani szüksés Hatályos HÉSZ 2. 6. pontja: 6. Konténer: a talajra, vagy alépítményre elhelyezett, azzal legfeljebb szerelt, oldható kötéssel összeépített, könnyűszerkezetes építésű fém, vagy műanyag homlokzatburkolattal kialakított, előre gyártott, vagy helyszínen összeszerelt dobozszerű megjelenésű műszaki létesítmény. Javaslat a HÉSZ 2. 6. pontja módosítására: a 6. pont az alábbiak szerint módosul: 6. Konténer: talajra, alépítményre, vagy burkolatra elhelyezett nem rendszerszerűen összeépített tároló, vagy ideiglenes tartózkodási célokat szolgáló könnyűszerkezetű, dobozszerű előregyártott építmény. 2 HÉSZ 2. új 19 ponttal szüksés kiegészíteni: a modulrendszerű épületek fogalmának pontos meghatározása annak érdekében, hogy az építéshatósági eljárásokban egyértelműen értelmezhető legyen. Javaslat a HÉSZ 2. új 19. ponttal való kiegészítésére: a 19 pont az alábbiak szerint: 19. Modulrendszerű elemekből összeállított épület: Közúton szállítható méretű elemekből összeállítható, dobozszerűen megjelenő, gyártóüzemben előregyártott, fém-, kompozit-, vagy szálcement lemez burkolatú, modulokból összeállítható, egysés megjelenésű épület, amely legalább két modulból (térbeli elemből) áll 3 HÉSZ 6. (2) bekezdés pontosítása: telek terepszintjének a szomszédos telekhez viszonyított helyzetét pontosítani szüksés. Hatályos HÉSZ 6. (2) bekezdés: (2) A telek terepszintje a közvetlenül szomszédos telek terepszintjéhez képest a telekhatártól mért 1,5 m-en belül nem térhet el. Javaslat a HÉSZ 6. (2) bekezdés módosítására: az (2) bekezdés az alábbiak szerint módosul: (2) A telek terepszintje a közvetlenül szomszédos telek terepszintjéhez képest a telekhatárhoz viszonyított 1,5 m-en belül legfeljebb 40 cm-el térhet el a odéziai felméréssel rögzített, eredeti terepszinttől, kivéve zártsorú- és oldalhatáron álló, közvetlenül telekhatárra kerülő beépítés esetét. 4 HÉSZ 9. új (9) bekezdéssel szüksés kiegészíteni: a telekalakításra vonatkozó rendelkezések kibővítése az építéshatósági eljárások során az egyértelmű értelmezés érdekében. Javaslat a HÉSZ 9. új (9) bekezdéssel való kiegészítésére:
a (9) bekezdés az alábbiak szerint: (9) Telekegyesítés, telekhatár-rendezés abban az esetben is endélyezhető, ha az új telek, illetve telkek területnagysága, egyéb mérete nem felel meg a területre vonatkozó jogszabályok előírásainak. Ez az előírás telekhatár-rendezés, illetve telekegyesítés esetén csak akkor alkalmazható, ha a kialakuló telkek méretei a korábbiakhoz képest az építésügyi előírásoknak jan megfelelnek. 5 HÉSZ 13. (1) bekezdés pontosítása, valamint új (7) - (10) bekezdéssel való kiegészítése: Az egyértelmű kezelhetőség érdekében szüksés pontosítani a főépület elhelyezésére vonatkozó előírást, valamint a kerítések elhelyezésére és kialakítására vonatkozóan kiegészítések szüksések. Hatályos HÉSZ 13. (1) bekezdés: (1) Lakóterületen az építési hely előkert felőli építési határvonala egyben építési vonal is. Javaslat a HÉSZ 13. (1) bekezdés módosítására: a (1) bekezdés kiegészítésre kerül: (1) Lakóterületen a főépületre vonatkozóan az építési hely előkert felőli építési határvonala egyben építési vonal is. Több előkerttel rendelkező, valamint nyúlványos telek esetén a környező beépítés figyelembe vételével kell meghatározni az építési vonalat. Kivételt képeznek ez alól azok a telkek, melyek közterülettel vagy magánúttal közös határvonala a 6,0 métert nem éri el. Javaslat a HÉSZ 13. új (7)-(10) bekezdéssel való kiegészítésére: a (7) bekezdés az alábbiak szerint: (7) A közlekedési területek, közterületek felőli kerítések vonalát a telekhatáron, vagy annak közvetlen közelében kell meghatározni. a (8) bekezdés az alábbiak szerint: (8) A kerítések, kerítésszakaszok, kapuk közlekedési terület, közterület felöli átlagos magassága valamennyi beépíthető övezetben legfeljebb 180 cm lehet. a (9) bekezdés az alábbiak szerint: (9) Beépítésre szánt területen főépület építése nélkül kiegészítő épület nem helyezhető el, kivéve az erre a célra kijelölt területeket, övezeteket. a (10) bekezdés az alábbiak szerint: (10) Beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területen épület elhelyezése nélkül önálló parkolóterület nem alakítható ki, kivéve az erre a célra kijelölt területeket. 6 HÉSZ 14. (1) elhagyása: az oldalhatáron álló épület épületmagasságára vonatkozó előírás megszüntetése indokolt, mivel az épületmagasság számítása épületrészre nem értelmezhető megfelelően. Hatályos HÉSZ 14. (1) bekezdés: (1) Oldalhatáron álló beépítési mód szerint elhelyezett, 12 méternél hosszabb épületnél az utca felőli homlokzattól számítva 12 méter hosszúságig az építési övezetre előírt épületmagasság, a fennmaradó részre 7,5 méter épületmagasság a betartandó
Javaslat a HÉSZ 14. (1) bekezdés módosítására: A HÉSZ 14. (1) bekezdés törlésre kerül. 7 HÉSZ 15. (7) bekezdés pontosítása szüksés. Hatályos HÉSZ 15. (7) bekezdés: (7) A legfeljebb bruttó 30 m 2 alapterületű, legfeljebb 3 méter épületmagasságú járműtároló, illetve kerti építmény az építési helyen kívül, kizárólag a hátsókertben helyezhető el. Javaslat a HÉSZ 15. (7) bekezdés módosítására: a (7) bekezdés az alábbiak szerint módosul: (7) A hátsókertben legfeljebb bruttó 30 m 2 alapterületű, legfeljebb 3 méter épületmagasságú tároló rendeltetésű épület, épületrész elhelyezhető. F, nyitott, a beépítettségbe beszámítandó területű kerti építmény az építési helyen kívül, kizárólag a hátsókertben helyezhető el. 8 HÉSZ 15. új (10) bekezdéssel szüksés kiegészíteni: Az egyértelmű kezelhetőség érdekében szüksés pontosítani a kiegészítő épületek elhelyezésére vonatkozó előírást. Javaslat a HÉSZ 15. új (10) bekezdéssel való kiegészítésére: a (10) bekezdés az alábbiak szerint: (10) Kiegészítő rendeltetésű épületek, amennyiben az egyes övezeti előírások elérően nem rendelkeznek, minden övezetben és építési övezetben elhelyezhetők. 9 HÉSZ 21. (2) a) pont kiegészítése: nagyvárosias lakóterületen a funkciók kiegészítése szüksés. Hatályos HÉSZ 21. (2) a) pont: (2) a) kereskedelmi, szolgáltató. Javaslat a HÉSZ 21. (2) a) pont kiegészítésére: a (2) a) pont az alábbiak szerint egészül ki: (2) a) kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó 10 HÉSZ 21. (4) bekezdés pontosítása: alapterületi megkötések pontosítása szüksés. Hatályos HÉSZ 21. (4) bekezdés: (1) Lakóépületben kereskedelmi rendeltetés bruttó szintterülete nem haladhatja meg az 500 m 2 - t. Javaslat a HÉSZ 21. (4) bekezdés módosítására: az (4) bekezdés az alábbiak szerint módosul: (4) Lakóépületben kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó rendeltetési egysék hasznos alapterülete nem haladhatja meg az 500 m 2 -t. Az ennél nagy már kialakított ilyen célú területek tovább nem bővíthetőek és újak nem alakíthatóak ki. 11 HÉSZ 23. (2) a) pont kiegészítése: kisvárosias lakóterületen a funkciók kiegészítése szüksés.
Hatályos HÉSZ 23. (2) a) pont: (2) a) kereskedelmi, szolgáltató. Javaslat a HÉSZ 23. (2) a) pont kiegészítésére: a (2) a) pont az alábbiak szerint egészül ki: (2) a) kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó 12 HÉSZ 23. (3) b) pont elhagyása: Az egyértelmű kezelhetőség érdekében szüksés pontosítani a főépület elhelyezésére vonatkozó előírást. Hatályos HÉSZ 23. (3) b) pont: b) kiegészítő rendeltetésű építmény járműtároló kivételével, amely kizárólag meglévő beépítés esetén önálló funkciójú építményként létesíthető. Javaslat a HÉSZ 23. (3) b) pont módosítására: A HÉSZ 23. (3) b) pont törlésre kerül. 13 HÉSZ 23. (7) pontosítása: alapterületi megkötések pontosítása szüksés. Hatályos HÉSZ 23. (7) bekezdés: (1) Lakóépületben kereskedelmi és szolgáltató rendeltetés bruttó szintterülete nem haladhatja meg az 200 m 2 -t. Javaslat a HÉSZ 23. (7) bekezdés módosítására: az (7) bekezdés az alábbiak szerint módosul: (7) Lakóépületben kereskedelmi, szolgáltató és vendéglátó rendeltetési egysék hasznos alapterülete nem haladhatja meg az 200 m 2 -t. Az ennél nagy, már kialakított ilyen célú területek tovább nem bővíthetőek és újak nem alakíthatóak ki. 14 HÉSZ 25. (2) a) pont kiegészítése: kertvárosias lakóterületen a funkciók kiegészítése szüksés. Hatályos HÉSZ 25. (2) a) pont: (2) a) kereskedelmi, szolgáltató. Javaslat a HÉSZ 25. (2) a) pont kiegészítésére: a (2) a) pont az alábbiak szerint egészül ki: (2) a) kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó 15 HÉSZ 25. (8) pontosítása: alapterületi megkötések pontosítása szüksés. Hatályos HÉSZ 25. (8) bekezdés: (8) Kereskedelmi és szolgáltató rendeltetés szintterülete nem haladhatja meg az 100 m 2 -t. Javaslat a HÉSZ 25. (8) bekezdés módosítására: az (8) bekezdés az alábbiak szerint módosul: (8) Kereskedelmi, szolgáltató és vendéglátó rendeltetési egysék hasznos alapterülete nem haladhatja meg az 100 m 2 -t. Az ennél nagy, már kialakított ilyen célú területek tovább nem bővíthetőek és újak nem alakíthatóak ki.
16 HÉSZ 27. (2) b) pont kiegészítése: falusias lakóterületen a funkciók kiegészítése szüksés. Hatályos HÉSZ 27. (2) b) pont: (2) b) kereskedelmi, szolgáltató. Javaslat a HÉSZ 23. (2) b) pont kiegészítésére: a (2) b) pont az alábbiak szerint egészül ki: (2) b) kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó 17 HÉSZ 28. (2) b) pont kiegészítése: településközpont területen a funkciók kiegészítése szüksés. Hatályos HÉSZ 28. (2) b) pont: (2) b) kereskedelmi, szolgáltató, szállás, Javaslat a HÉSZ 28. (2) b) pont kiegészítésére: a (2) b) pont az alábbiak szerint egészül ki: (2) b) kereskedelmi, szolgáltató, szállás, vendéglátó 18 HÉSZ 30. (2) d) pont kiegészítése: intézményi területen a funkciók kiegészítése szüksés. Hatályos HÉSZ 30. (2) d) pont: (2) d) kereskedelmi, szolgáltató, szállás, Javaslat a HÉSZ 30. (2) d) pont kiegészítésére: a (2) d) pont az alábbiak szerint egészül ki: (2) d) kereskedelmi, szolgáltató, szállás, vendéglátó 19 HÉSZ 32. új (3) bekezdéssel való kiegészítése: a korábbi HÉSZ a kereskedelmi, szolgáltató területen többféle funkciójú épület elhelyezését endte meg, ezért a jogfolytonosság biztosítása miatt célszerű az alábbi kiegészítés Javaslat a HÉSZ 32. új (3) bekezdésre: a (3) bekezdés az alábbiak szerint: (3) A területen elhelyezhető: a) nem zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület, b) igazgatási, egyéb irodaépület, c) sportépítmény, d) parkolóház, üzemanyagtöltő, e) egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület f) egyéb közösségi szórakoztató épület 20 HÉSZ 34. új (3) bekezdéssel való kiegészítése: a korábbi HÉSZ az ipari területen többféle funkciójú épület elhelyezését endte meg, ezért a jogfolytonosság biztosítása miatt célszerű az alábbi kiegészítés Javaslat a HÉSZ 34. új (3) bekezdésre: a (3) bekezdés az alábbiak szerint:
(3) Az ipari terület elsősorban az ipari, energiaszolgáltatási a településgazdálkodási építmények elhelyezésére szolgáló egyéb ipari gazdasági terület az alábbi funkciókkal: a) nem zavaró hatású ipari, kereskedelmi- és gazdasági tevékenységi célú épület b) a gazdasági tevékenységi célú épületen belül legfeljebb 1 db a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások, c) oktatási, egészségügyi és szociális épületek d) üzemanyagtöltő, 21 HÉSZ 38. (2) bekezdés módosítása, kiegészítése: a korábbi HÉSZ a különles egészségügyi területen többféle funkciójú épület elhelyezését endte meg, ezért a jogfolytonosság biztosítása miatt célszerű az alábbi kiegészítés: Hatályos HÉSZ 38. (2) bekezdés: (2) A terület kizárólag egészségügyi létesítmények elhelyezésére szolgál. Javaslat a HÉSZ 38. (2) bekezdés módosítására: az (2) bekezdés az alábbiak szerint módosul: (2) A területen elhelyezhető: a) egészségügyi létesítmény, b) egyházi, oktatási, szociális épület, c) igazgatási épület, a fő rendeltetést kiegészítő épületként d) szolgáltató, vendéglátó épület, e) kulturális épület, f) sportépítmény, g) pihenést, testedzést szolgáló építmény, h) kizárólag a működéshez szüksés gazdasági tevékenységi célú épület 22 HÉSZ 39. (2) bekezdés módosítása, kiegészítése: a korábbi HÉSZ a különles sportolási célú területen többféle funkciójú épület elhelyezését endte meg. A jogbiztonság fenntartása miatt, az alábbi módosítás szüksés. Hatályos HÉSZ 39. (2) bekezdés: (2) A terület kizárólag sport célú létesítmények elhelyezésére szolgál. Javaslat a HÉSZ 39. (2) bekezdés módosítására: az (2) bekezdés az alábbiak szerint módosul: (2) A területen elhelyezhető: a) sport célú létesítmény, b) telkenként legfeljebb 1 db lakás az övezetben meng más rendeltetésű épületben, c) kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület, d) kereskedelmi szállásépület, e) pihenést, testedzést szolgáló építmény, f) kizárólag a működéshez szüksés gazdasági tevékenységi célú épület g) lovassportot szolgáló építmények 23 HÉSZ 40. (2) bekezdés pontosítása, kiegészítése: a korábbi HÉSZ a kutatás-fejlesztési területen többféle funkciójú épület elhelyezését endte meg. A jogbiztonság fenntartása miatt, az alábbi módosítás szüksés. Hatályos HÉSZ 40. (2) bekezdés:
(2) A terület kutatási és fejlesztési célú létesítmények elhelyezésére szolgál. Javaslat a HÉSZ 40. (2) bekezdés módosítására: a (2) bekezdés az alábbiak szerint módosul: (2) A területen elhelyezhető: a) kutatási- és fejlesztési célú létesítmény, b) oktatási építmény c) egészségügyi épület d) lakóépület e) kereskedelmi-, szolgáltató-, vendéglátó épület f) szállás épület, g) sportlétesítmény, pihenést, testedzést szolgáló építmény h) kizárólag a működéshez szüksés gazdasági tevékenységi célú épület. 24 HÉSZ 41. (2) bekezdés pontosítása, kiegészítése: a korábbi HÉSZ a különles, állat- és növénykert területen többféle funkciójú épület elhelyezését endte meg. A jogbiztonság fenntartása miatt, az alábbi módosítás szüksés. Hatályos HÉSZ 41. (2) bekezdés: (2) A terület az ismeretterjesztés, környezeti-nevelés, növény- és állatvilág bemutatásának célját szolgáló létesítmények elhelyezésére szolgál. Javaslat a HÉSZ 41. (2) bekezdés módosítására: a (2) bekezdés az alábbiak szerint módosul: (2) A területen elhelyezhető: a) az ismeretterjesztés, környezeti-nevelés, növény- és állatvilág bemutatásának célját szolgáló létesítmény, kiállítási építmény b) legfeljebb 1 db lakás, c) kereskedelmi, vendéglátói építmény, d) kulturális épület, e) szociális épület, f) a fő rendeltetést kiegészítő irodaépület, g) kereskedelmi szállásépület, h) kizárólag a működéshez szüksés gazdasági tevékenységi célú épület, 25 HÉSZ 47. új (6) bekezdéssel szüksés kiegészíteni: az idényjellegű pavilonok elhelyezésének szabályozása szüksés. Javaslat a HÉSZ 47. új (6) bekezdéssel való kiegészítésére: a (6) bekezdés az alábbiak szerint: (6) Önkormányzat által közlekedési területeken kijelölt helyen idényjellegű, zöldség-, gyümölcs árusítására alkalmas, f-nyitott, részben zárt, bontható kivitelű könnyűszerkezetes rendszerű pavilon elhelyezhető. 26 HÉSZ 51. (4) módosítása: növényzet telepítéséhez kapcsolódó definíciót pontosítani szüksés. Hatályos HÉSZ 51. (4) bekezdés:
(4) Tervezett új nyomvonal kialakításakor a kétoldali fasor telepítésének megvalósításához szüksés kétoldali zöldsáv helyigényét legalább 2,00-2,00 m szélességben biztosítani kell. Javaslat a HÉSZ 51. (4) bekezdés módosítására: az (4) bekezdés az alábbiak szerint módosul: (4) Tervezett új nyomvonal kialakításakor a kétoldali fasor telepítésének megvalósításához szüksés méretű kétoldali zöldsáv helyigényét biztosítani kell. 27 HÉSZ 54. (4) pontosítása: a definíció j értelmezhetősé miatt szüksés pontosítani. Hatályos HÉSZ 54. (4) bekezdés: (4) Újonnan létesítendő kettőnél több lakást tartalmazó lakóépületben a szüksés lakásszám 30%-ának megfelelő számú gépjárműtároló fen, zártan a főépületben alakítandó ki. Kivételt képez ez alól a meglévő épületben a rehabilitációs célú felújítás, valamint rendeltetés változás esetén a műemléki jelentőségű területen és helyi értékvédelemre javasolt területen, valamint műemléki és helyi védett épületek esetében. Javaslat a HÉSZ 54. (4) bekezdés módosítására: az (4) bekezdés az alábbiak szerint módosul: (4) Újonnan építendő, kettőnél több lakást tartalmazó épületben a műemléki jelentőségű területen és a helyi értékvédelemre javasolt terület kivételével a lakásszám 30%-ának megfelelő számú gépjárműtároló fen, zártan a főépületben alakítandó ki.
JÓVÁHAGYANDÓ MUNKARÉSZEK Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének./2019. ( ) határozata a Településszerkezeti Terv módosításáról Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 9/B. (2) bekezdés a) pontja alapján a következő döntést hozza: 1. A 213/2017.(IX.28.) határozatával elfogadott Veszprém Megyei Jogú Város Településszerkezeti Terv 2. mellékletétében a 2.1 Területfelhasználás tervlapot jelen határozat 1.melléklete szerint módosítja. 2. A Településszerkezeti Terv módosítása 2019. -én lép hatályba. 3. A Közgyűlés felkéri a főépítészt, hogy a módosításokat a Településszerkezeti Terven vezettesse át. Határidő: 2019.. Felelős: Horváth Gábor főépítész Veszprém, 2019. Porga Gyula s.k. polgármester Dr. Mohos Gábor s.k. jegyző
Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének /2019. ( ) határozata 1.melléklet
Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének /2019(.) önkormányzati rendelete a Helyi Építési Szabályzatról szóló 24/2017.(IX.28.) önkormányzati rendelet módosításáról Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. (6) bekezdésének 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. (1) bekezdés 1. pontjában és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 6. (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 41. és a 9. mellékletében biztosított véleményezési jogkörében eljáró - Honvédelmi Minisztérium Hatósági Főosztály - Veszprém Megyei Kormányhivatal Kormánymegbízotti Kabinet Állami Főépítész - Veszprém Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság - Fejér Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság (vízvédelmi, vízgazdálkodási szakterület) - Veszprém Megyei Kormányhivatal Földművelésügyi és Erdőgazdálkodási Főosztály Földművelésügyi Osztály - Veszprém Megyei Kormányhivatal Veszprémi Járási Hivatal Agrárügyi Főosztály Erdészeti Osztály - Veszprém Megyei Kormányhivatal Élelmiszer-biztonsági és Földhivatali Főosztály Földhivatali Főosztály - Magyar Közút NZrt. Veszprém Megyei Igazgatósága - Veszprém Megyei Rendőrkapitányság - Veszprém Megyei Kormányhivatal Hatósági Főosztály Bányászati Osztály - Információ és Technológiai Minisztérium, Közlekedési Hatóság Útügyi, Vasúti és Hajózási Hivatal - Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Légügyi Felügyeleti Hatósági Főosztály - Budapest Főváros Kormányhivatala Közlekedési Főosztály - Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság Soproni Igazgatóság - Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság Hivatala - Miniszterelnökség Kulturális Örökségvédelemért és Kiemelt Kulturális Beruházásokért Felelős Államtitkárság (világörökség védelme) - Országos Atomenergia Hivatal - Budapest Főváros Kormányhivatala, Népegészségügyi Főosztály, Közegészségügyi Osztály (természetes gyógytényezők, gyógyhelyek természeti adottságainak védelme) - Veszprém Megyei Kormányhivatal Veszprémi Járási Hivatal Műszaki Endélyezési, Fogyasztóvédelmi és Foglalkoztatási Főosztály Útügyi Osztály - Közép - Dunántúli Vízügyi Igazgatóság - Országos Vízügyi Igazgatóság - Balaton - felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság - Veszprém Megyei Kormányhivatal Veszprémi Járási Hivatal Hatósági Főosztály Építésügyi és Örökségvédelmi Osztály - Veszprém Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztály Közegészségügyi és Járványügyi Osztály
- Veszprém Megyei Önkormányzat Területrendezési Iroda - Veszprém Megyei Kormányhivatal Veszprémi Járási Hivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály Természetvédelmi Osztály - Közép - dunántúli Vízügyi Igazgatóság Veszprém Megyei Szakaszmérnökség - BAKONYKARSZT Zrt. - VERGA Veszprémi Erdőgazdaság Zrt. - Invitel Zrt. - E-ON Zrt. - E-ON Közép-dunántúli Gázszolgáltató Zrt. - UPC Magyarország Kft. - DIGI Kft. - VMJV Polgármesteri Hivatal Városépítészeti Iroda - VMJV Polgármesteri Hivatal Városüzemeltetési Iroda - VMJV Polgármesteri Hivatal Városfejlesztési Iroda - Veszprém Megyei Építész Kamara - Veszprém Megyei Mérnöki Kamara - Veszprém Megyei Kereskedelmi és Iparkamara - Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Veszprém Megyei Igazgatóság - KISOSZ - Nemesvámos Község Önkormányzata - Veszprémfajsz Község Önkormányzata - Márkó Község Önkormányzata - Nagyvázsony Község Önkormányzata - Szentkirályszabadja Község Önkormányzata - Hajmáskér Község Önkormányzat - Sóly Község Önkormányzata - Királyszentistván Község Önkormányzata - Litér Község Önkormányzata - Felsőörs Község Önkormányzata - Lókút Község Önkormányzata - Olaszfalu Község Önkormányzata - Bánd Község Önkormányzata - Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. véleményének kikérésével és a partnerségi egyeztetés szabályainak megfelelően a következőket rendeli el: 1. A HÉSZ 2. 6. pontja az alábbiak szerint módosul: 6. Konténer: talajra, alépítményre, vagy burkolatra elhelyezett, nem rendszerszerűen összeépített tároló, vagy ideiglenes tartózkodási célokat szolgáló könnyűszerkezetű, dobozszerű, előregyártott építmény. 2. A HÉSZ 2. -a az alábbi, 19. ponttal egészül ki: 19. Modulrendszerű elemekből összeállított épület: Közúton szállítható méretű elemekből összeállítható, dobozszerűen megjelenő, gyártóüzemben előregyártott, fém-, kompozit-, vagy szálcement lemez burkolatú, modulokból összeállítható, egysés megjelenésű épület, amely legalább két modulból (térbeli elemből) áll.
3. A HÉSZ 6. (2) bekezdése az alábbiak szerint módosul: (2) A telek terepszintje a közvetlenül szomszédos telek terepszintjéhez képest a telekhatárhoz viszonyított 1,5 m-en belül legfeljebb 40 cm-rel térhet el a odéziai felméréssel rögzített, eredeti terepszinttől, kivéve a zártsorú- és oldalhatáron álló, közvetlenül telekhatárra kerülő beépítés esetét. 4. A HÉSZ 9. -a az alábbi (9) bekezdéssel egészül ki: (9) Telekegyesítés, telekhatár-rendezés abban az esetben is endélyezhető, ha az új telek, illetve telkek területnagysága, egyéb mérete nem felel meg a területre vonatkozó jogszabályok előírásainak. Ez az előírás telekhatár-rendezés, illetve telekegyesítés esetén csak akkor alkalmazható, ha a kialakuló telkek méretei a korábbiakhoz képest az építésügyi előírásoknak jan megfelelnek. 5. A HÉSZ 13. (1) bekezdése az alábbiak szerint módosul: (1) Lakóterületen a főépületre vonatkozóan az építési hely előkert felőli építési határvonala egyben építési vonal is. Több előkerttel rendelkező, valamint nyúlványos telek esetén a környező beépítés figyelembevételével kell meghatározni az építési vonalat. Kivételt képeznek ez alól azok a telkek, melyek közterülettel vagy magánúttal közös határvonalai a 6,0 métert nem érik el. 6. A HÉSZ 13. -a az alábbi (7)-(10) bekezdésekkel egészül ki: (7) A közlekedési területek, közterületek felőli kerítések vonalát a telekhatáron, vagy annak közvetlen közelében kell meghatározni. (8) A kerítések, kerítésszakaszok, kapuk közlekedési terület, közterület felőli átlagos magassága valamennyi beépíthető övezetben legfeljebb 180 cm lehet. (9) Beépítésre szánt területen főépület építése nélkül kiegészítő épület nem helyezhető el, kivéve az erre a célra kijelölt területeket, övezeteket. (10) Beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területen épület elhelyezése nélkül önálló parkolóterület nem alakítható ki, kivéve az erre a célra kijelölt területeket. 7. A HÉSZ 14. (1) bekezdése törlésre kerül. 8. A HÉSZ 15. (7) bekezdése az alábbiak szerint módosul: (7) A hátsókertben legfeljebb bruttó 30 m 2 alapterületű, legfeljebb 3 méter épületmagasságú tároló rendeltetésű épület, épületrész elhelyezhető. F, nyitott, a beépítettségbe beszámítandó területű kerti építmény az építési helyen kívül, kizárólag a hátsókertben helyezhető el. 9. A HÉSZ 15. -a az alábbi (10) bekezdéssel egészül ki: (10) Kiegészítő rendeltetésű épületek, amennyiben az egyes övezeti előírások elérően nem rendelkeznek, minden övezetben és építési övezetben elhelyezhetők. 10. A HÉSZ 21. (2) a) pontja az alábbiak szerint módosul: a) kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó
11. A HÉSZ 21. (4) bekezdése az alábbiak szerint módosul: (4) Lakóépületben kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó rendeltetési egysék hasznos alapterülete nem haladhatja meg az 500 m 2 -t. Az ennél nagy, már kialakított ilyen célú területek tovább nem bővíthetők és újak nem alakíthatók ki. 12. A HÉSZ 23. (2) a) pontja az alábbiak szerint módosul: a) kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó 13. A HÉSZ 23. (3) b) pontja törlésre kerül. 14. A HÉSZ 23. (7) bekezdése az alábbiak szerint módosul: (7) Lakóépületben kereskedelmi, szolgáltató és vendéglátó rendeltetési egysék hasznos alapterülete nem haladhatja meg az 200 m 2 -t. Az ennél nagy, már kialakított ilyen célú területek tovább nem bővíthetők és újak nem alakíthatók ki. 15. A HÉSZ 25. (2) a) pontja az alábbiak szerint módosul: a) kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó 16. A HÉSZ 25. (8) pontja az alábbiak szerint módosul: (8) Kereskedelmi, szolgáltató és vendéglátó rendeltetési egysék hasznos alapterülete nem haladhatja meg az 100 m 2 -t. Az ennél nagy, már kialakított ilyen célú területek tovább nem bővíthetők és újak nem alakíthatók ki. 17. A HÉSZ 27. (2) b) pontja az alábbiak szerint módosul: b) kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó 18. A HÉSZ 28. (2) b) pontja az alábbiak szerint módosul: b) kereskedelmi, szolgáltató, szállás, vendéglátó 19. A HÉSZ 30. (2) d) pontja az alábbiak szerint módosul: d) kereskedelmi, szolgáltató, szállás, vendéglátó 20. A HÉSZ 32. -a az alábbi (3) bekezdéssel egészül ki: (3) A területen elhelyezhető: g) nem zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület, h) igazgatási, egyéb irodaépület, i) sportépítmény, j) parkolóház, üzemanyagtöltő, k) egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület l) egyéb közösségi szórakoztató épület
21. A HÉSZ 34. az alábbi (3) bekezdéssel egészül ki: (3) Az ipari terület elsősorban az ipari, energiaszolgáltatási a településgazdálkodási építmények elhelyezésére szolgáló egyéb ipari gazdasági terület az alábbi funkciókkal: e) nem zavaró hatású ipari, kereskedelmi- és gazdasági tevékenységi célú épület f) a gazdasági tevékenységi célú épületen belül legfeljebb 1 db a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások, g) oktatási, egészségügyi és szociális épületek h) üzemanyagtöltő 22. A HÉSZ 38. (2) bekezdése az alábbiak szerint módosul: (2) A területen elhelyezhető: i) egészségügyi létesítmény, j) egyházi, oktatási, szociális épület, k) igazgatási épület, a fő rendeltetést kiegészítő épületként l) szolgáltató, vendéglátó épület, m) kulturális épület, n) sportépítmény, o) pihenést, testedzést szolgáló építmény, p) kizárólag a működéshez szüksés gazdasági tevékenységi célú épület 23. A HÉSZ 39. (2) bekezdése az alábbiak szerint módosul: (2) A területen elhelyezhető: i) sport célú létesítmény, j) telkenként legfeljebb 1 db lakás az övezetben meng más rendeltetésű épületben, k) kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület, l) kereskedelmi szállásépület, m) pihenést, testedzést szolgáló építmény, n) kizárólag a működéshez szüksés gazdasági tevékenységi célú épület o) lovassportot szolgáló építmények 24. A HÉSZ 40. (2) bekezdése az alábbiak szerint módosul: (2) A területen elhelyezhető: p) kutatási- és fejlesztési célú létesítmény, q) oktatási építmény r) egészségügyi épület s) lakóépület t) kereskedelmi-, szolgáltató-, vendéglátó épület u) szállás épület, v) sportlétesítmény, pihenést, testedzést szolgáló építmény w) kizárólag a működéshez szüksés gazdasági tevékenységi célú épület. 25. A HÉSZ 41. (2) bekezdése az alábbiak szerint módosul: (2) A területen elhelyezhető: a) az ismeretterjesztés, környezeti-nevelés, növény- és állatvilág bemutatásának célját szolgáló létesítmény, kiállítási építmény
i) legfeljebb 1 db lakás, j) kereskedelmi, vendéglátói építmény, k) kulturális épület, l) szociális épület, m) a fő rendeltetést kiegészítő irodaépület, n) kereskedelmi szállásépület, o) kizárólag a működéshez szüksés gazdasági tevékenységi célú épület 26. A HÉSZ 47. -a az alábbi (6) bekezdéssel egészül ki: (6) Önkormányzat által közlekedési területeken kijelölt helyen idényjellegű, zöldség-, gyümölcs árusítására alkalmas, f-nyitott, részben zárt, bontható kivitelű könnyűszerkezetes rendszerű pavilon elhelyezhető. 27. A HÉSZ 51. (4) bekezdése az alábbiak szerint módosul: (4) Tervezett új nyomvonal kialakításakor a kétoldali fasor telepítésének megvalósításához szüksés méretű kétoldali zöldsáv helyigényét biztosítani kell. 28. A HÉSZ 54. (4) bekezdése az alábbiak szerint módosul: (4) Újonnan építendő, kettőnél több lakást tartalmazó épületben a műemléki jelentőségű területen és a helyi értékvédelemre javasolt terület kivételével a lakásszám 30%-ának megfelelő számú gépjárműtároló fen, zártan a főépületben alakítandó ki. 29. A HÉSZ. 1. melléklete helyébe a rendelet 1. melléklete lép. 30. A HÉSZ 2. melléklete Szabályozási Tervének a) az M-24 tervlapja helyébe a 3057/26 hrsz-ú ingatlanra vonatkozóan e rendelet 2. melléklete lép, b) az M-25 tervlapja helyébe a 3720, 3721/1 hrsz-ú ingatlanra vonatkozóan e rendelet 3. melléklete lép, c) az M-30 tervlapja helyébe a 4781/19 hrsz-ú ingatlanra vonatkozóan e rendelet 4. melléklete lép. 31. E rendelet 2019..-én lép hatályba. Porga Gyula s.k. polgármester dr. Mohos Gábor s.k. jegyző
1. melléklet a Helyi Építési Szabályzatról szóló 24/2017.(IX.28.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló /2019(.) önkormányzati rendelethez 1. melléklet 1, 2, 3, 4, 5 a 24/2017. (IX.28.) önkormányzati rendelethez Építési övezetek és övezetek szabályozási határértékei Építési övezetek és övezetek szabályozási határértékei 1. Nagyvárosias lakóterület (Ln) A B C D E F G H Beépítés i mód 1. Építési övezet jele Kialakít ható legkiseb b telek A beépítet tség meng 2. terület szélessé ( m 2 ) Az épületm agasság meng Zöldfelül et legkiseb b Kialakítandó telek legkisebb 3. Ln-01 SZ 1500 25 13 40 25 35 4. Ln-02 SZ 1200 30 13 40 25 35 5. Ln-03 SZ 1500 80 16,5 40 25 35 6 Ln-04 SZ 1500 60 13 10 - - mélysé 2. Kisvárosias lakóterület (Lk) A B C D E F G H Beépítés i mód 1. Építési övezet jele Kialakít ható legkiseb b telek A beépítet tség meng 2. terület szélessé ( m 2 ) Az épületm agasság meng Zöldfelül et legkiseb b Kialakítandó telek legkisebb 3. Lk-01 O 600 40 4,5 50 14 25 4. Lk-02 O 400 40 4,5 20 14 25 5. Lk-03 O 400 40 5,4 20 14 25 6. Lk-04 O 700 40 6,8 20 18 30 7. Lk-05 O 700 50 4,5 20 18 30 8. Lk-06 O 700 50 5,5 20 18 30 9. Lk-07 SZ 900 20 10,5 30 25 30 10. Lk-08 SZ 700 25 7,5 25 20 30 11. Lk-09 SZ 900 25 10,5 25 25-12. Lk-10 SZ 450 30 7,5 20 16-13. Lk-11 SZ 450 30 4,5 20 16 25 mélysé 1 Módosította a 12/2018.(II.22.)Ör. 6. -a. Hatályos 2018. március 9. napjától. 2 Módosította a 30/2018.(VI.27.)Ör. 9. -a. Hatályos 2018. július 27. napjától. 3 Módosította a 36/2018.(X.25.) Ör. 1. -a. Hatályos 2018. november 9. napjától. 4 Módosította a 2/2019.(I.31.) Ör. Hatályos 2019. február 1. napjától. 5 Módosította a 11/2019.(III.28.) Ör. Hatályos 2019. április 27. napjától.
14. Lk-12 SZ 450 30 5,4 20 16 25 15. Lk-13 SZ 700 30 6,5 20 20 25 16. Lk-14 SZ 700 30 7,5 20 20 30 17. Lk-15 SZ 900 30 10,5 20 25 30 18. Lk-16 SZ 700 35 5,5 20 16 25 19. Lk-17 SZ 700 35 7,5 20 20 30 20. Lk-18 SZ 700 35 10,5 20 20 30 21. Lk-19 SZ 450 40 4,5 20 16 25 22. Lk-20 SZ 450 40 5,4 20 16 25 23. Lk-21 SZ 450 40 6,5 20 10 30 24. Lk-22 SZ 700 40 6,5 20 20 30 25. Lk-23 SZ 700 40 7,5 20 20 30 26. Lk-24 SZ 900 40 10,5 20 25 30 27. Lk-25 SZ 900 40 12 20 25 30 28. Lk-26 SZ 900 50 7,5 20 25 30 29. Lk-27 SZ 500 60 4,5 20 16 35 30. Lk-28 Z 1200 25 7,5 25 35 25 31. Lk-29 Z 500 40 6,5 20 10 35 32. Lk-30 Z 360 40 4,5 20 10-33. Lk-31 Z 360 40 6,5 20 10 30 34. Lk-32 Z 360 40 7,5 20 10 30 35. Lk-33 Z 360 40 4,5 20 10 30 36. Lk-34 Z 360 40 6 20 10 30 37. Lk-35 Z 360 40 7,5 20 10 30 38. Lk-36 Z 500 40 4,5 20 15 30 39. Lk-37 Z 500 40 5,4 20 15 30 40. Lk-38 Z 500 40 6,5 20 15 30 41. Lk-39 Z 500 40 7,5 20 15 30 42. Lk-40 Z 500 40 8,4 20 15-43. Lk-41 Z 500 40 8,5 20 15 30 44. Lk-42 Z 500 50 4,5 20 15 30 45. Lk-43 Z 500 50 5,4 20 15 30 46. Lk-44 Z 500 50 7,5 20 15 30 47. Lk-45 Z 500 50 8,5 20 15 30 48. Lk-46 Z 500 55 6 20 15 30 49. Lk-47 Z 500 60 7,5 20 15 20 50. Lk-48 Z 300 60 10,5 20 10 25 51. Lk-49 IK 700 25 6,5 20 18 30 52. Lk-50 IK 500 40 5,5 20 15 25 53. Lk-51 O 600 30 4,5 50 16 35 54. Lk-52 SZ 800 40 6,0 30 16 25 55. Lk-53 O 500 25 5,4 50 12-56. Lk-54 SZ 1200 20 12,5 60 25 30 57. Lk-55 Z 360 30 4,5 20 10 30 3. Kertvárosias lakóterület (Lke) A B C D E F G H Beépítés i mód 1. Építési övezet jele Kialakít ható legkiseb b telek A beépítet tség meng 2. terület szélessé ( m 2 ) Az épületm agasság meng Zöldfelül et legkiseb b Kialakítandó telek legkisebb mélysé
3. Lke-01 SZ 900 15 4,5 50 18 40 4. Lke-02 SZ 700 15 5,5 50 18 30 5. Lke-03 SZ 600 20 4,5 50 16 35 6. Lke-04 SZ 700 20 5 50 16-7 Lke-05 SZ 1200 15 6,0 60 - - 8. Lke-06 SZ 800 25 6,5 50 - - 9. Lke-07 SZ 800 25 7,5 50 - - 10. Lke-08 SZ 600 30 4,5 50 16 35 11. Lke-09 SZ 600 30 5,4 50 16 12. Lke-10 SZ 800 30 6,5 50 - - 13. Lke-11 SZ 1000 30 7,5 50 18 40 14. Lke-12 O 900 30 4,5 50 18 40 15. Lke-13 O 600 30 4,5 50 18 30 16. Lke-14 O 600 30 4,5 50 16 35 17. Lke-15 O 550 30 5,4 50 14 35 18. Lke-16 O 550 30 6 50 16 35 19. Lke-17 O 800 30 5,5 50 - - 20. Lke-18 Z 600 30 4,5 50 16-21. Lke-19 Z 600 30 5,4 50 16-22. Lke-20 IK 600 15 6,5 50 - - 23. Lke-21 IK 300 30 4,5 50 - - 24. Lke-22 O 600 20 5,4 50 16-24 Lke-23 O 200 50* 4,5 30* - - * VE/51/00070-6/2019. számú OTÉK-tól való eltérési endély alapján 4. Falusias lakóterület (Lf) A B C D E F G H Beépítés i mód 1. Építési övezet jele Kialakít ható legkiseb b telek A beépítet tség meng 2. terület szélessé ( m 2 ) Az épületm agasság meng Zöldfelül et legkiseb b Kialakítandó telek legkisebb 3. Lf-01 O 800 30 4,5 40 14 50 4. Lf-02 SZ 900 30 4,5 40 16 50 5. Településközpont terület (Vt) A B C D E F G H Beépítés i mód 1. Építési övezet jele Kialakít ható legkiseb b telek A beépítet tség meng 2. terület szélessé ( m 2 ) Az épületm agasság meng Zöldfelül et legkiseb b mélysé Kialakítandó telek legkisebb 3. Vt-01 SZ 400 15 4,5 40 16-4. Vt-02 SZ 900 30 5,4 30 16-5. Vt-03 SZ 400 30 4,5 20 16-6. Vt-04 SZ 3000 30 5,4 20 16 - mélysé
7. Vt-05 SZ 700 30 6 20 16 16 8. Vt-06 SZ 7500 30 6,5 20 16 16 9. Vt-07 SZ 800 30 7,5 20 18 18 10. Vt-08 SZ 3000 40 7,5 20 - - 11. Vt-09 SZ 3000 30 10,5 20 35 35 12. Vt-10 SZ 900 30 12 20 16-13. Vt-11 SZ 7500 35 7,5 20 16-14. Vt-12 SZ 3500 35 10,5 40 16-15. Vt-13 SZ 400 40 4,5 20 16-16. Vt-14 SZ 400 40 5,4 20 16-17. Vt-15 SZ 800 40 6,5 20 16-18. Vt-16 SZ 1000 40 7,5 40 16-19. Vt-17 SZ 450 40 7,5 40 16-20. Vt-18 SZ 800 40 7,5 20 16-21. Vt-19 SZ 4000 40 7,5 40 16-22. Vt-20 SZ 2000 40 7,5 40 16-23. Vt-21 SZ 800 40 10 20 16-24. Vt-22 SZ 2000 40 10,5 20 16-25. Vt-23 SZ 3500 40 12 40 16-26. Vt-24 SZ 2000 40 12,5 20 16-27. Vt-25 SZ 1000 40 12,5 20 16-28. Vt-26 SZ 3500 40 16 20 16-29. Vt-27 SZ 3500 40 16,5 20 16-30. Vt-28 SZ 400 50 7,5 15 16-31. Vt-29 SZ 700 50 6,5 15 16-32. Vt-30 SZ 15000 50 9,5 25 16 30 33. Vt-31 SZ 3000 50 9,5 25 16 30 34. Vt-32 SZ 900 50 12,5 15 16-35. Vt-33 SZ 900 50 16 15 16-36. Vt-34 SZ 1000 50 12,5 20 16-37. Vt-35 SZ 400 60 7,5 15 16-38. Vt-36 SZ 400 60 4,5 15 16-39. Vt-37 SZ 900 60 12,5 15 16-40. Vt-38 O 900 80 8,4 10 16-41. Vt-39 O 900 80 10,5 10 16-42. Vt-40 Z 300 35 7,5 20 16-43. Vt-41 Z 300 35 8,4 20 16-44. Vt-42 Z 5000 35 10,5 20 16-45. Vt-43 Z 300 40 7,5 15 16-46. Vt-44 Z 300 40 4,5 15 16-47. Vt-45 Z 300 40 5,4 15 16-48. Vt-46 Z 300 40 7,5 15 16-49. Vt-47 Z 300 40 8,5 15 16-50. Vt-48 Z 2500 40 10,5 15 16-51. Vt-49 Z 500 50 10,5 10 16-52. Vt-50 Z 500 60 4,5 10 16-53. Vt-51 Z 400 60 5,4 20 - - 54. Vt-52 Z 500 60 6,0 10 16-55. Vt-53 Z 500 60 10,5 10 16-56. Vt-54 Z 1000 60 7,5 10 16-57. Vt-55 Z 1000 60 8,4 10 16-58. Vt-56 Z 1000 60 10,5 10 16-59. Vt-57 Z 500 80 7,5 10 16-60. Vt-58 Z 1000 80 7,5 10 16-61. Vt-59 Z 500 80 8,5 10 16-62. Vt-60 SZ 800 40 7,5 20 18-63. Vt-61 SZ 3000 50 10,5 30 35 50
6. Intézmény terület (Vi) A B C D E F G H Beépítés i mód 1. Építési övezet jele Kialakít ható legkiseb b telek A beépítet tség meng 2. terület szélessé ( m 2 ) Az épületm agasság meng Zöldfelül et legkiseb b Kialakítandó telek legkisebb 3. Vi-01 SZ 2000 30 12,5 - - - 4. Vi-02 SZ 2000 30 13,5 - - - 5. Vi-03 SZ 8000 35 7,5 - - - 6. Vi-04 SZ 8000 40 7,5 - - - 7. Vi-05 SZ 2000 40 10,5 - - - 8. Vi-06 SZ 5000 40 12,5 - - - 9. Vi-07 SZ 5000 40 16,5 - - - 10. Vi-08 Z 1000 60 (100*) 10,5 - - - 11. Vi-09 Z 2000 60 12,5 - - - 12. Vi-10 Z 1000 80 8,5 - - - 13. Vi-11 Z 1000 80 10,5 - - - 14. Vi-12 Z 1000 100 10,5 - - - 15. Vi-13 SZ 2000 30 5,5 - - - 16. Vi-14 Z 500 100 15 - - - 17. Vi-15 O 2000 60 7,5 - - - *Csak parkolóház építése esetén 7. Kereskedelmi, szolgáltató terület (Gksz) A B C D E F G H Beépítés i mód 1. Építési övezet jele Kialakít ható legkiseb b telek A beépítet tség meng 2. terület szélessé ( m 2 ) Az épületm agasság meng Zöldfelül et legkiseb b mélysé Kialakítandó telek legkisebb 3. Gksz-01 SZ 1000 20 4,5 30 25 35 4. Gksz-02 SZ 2000 20 5 30 30 50 5. Gksz-03 SZ 1000 25 7,5 30 25 35 6. Gksz-04 SZ 1000 30 4,5 30 25 35 7. Gksz-05 SZ 1000 30 5,4 30 25 35 8. Gksz-06 SZ 2000 30 6 30 30 50 9. Gksz-07 SZ 1000 30 7,5 30 25 35 10. Gksz-08 SZ 2000 30 7,5 30 30 50 11. Gksz-09 SZ 3000 30 10,5 30 35 50 12. Gksz-10 SZ 8000 35 18 25 35 50 13. Gksz-11 SZ 2000 40 7,5 30 30 50 14. Gksz-12 SZ 5000 40 10 25 30 50 15. Gksz-13 SZ 2000 40 10,5 30 35 50 16. Gksz-14 SZ 3500 40 12 25 35 50 17. Gksz-15 SZ 5000 40 12,5 20 16 - mélysé
18. Gksz-16 SZ 10000 40 15 40 - - 19. Gksz-17 SZ 3000 40 15 25 - - 20. Gksz-18 SZ 2500 45 15 30 40 50 21. Gksz-19 SZ 2500 45 16 30 40 50 22. Gksz-20 SZ 3000 50 10,5 30 35 50 23. Gksz-21 SZ 2500 50 15 35 40 50 24. Gksz-22 SZ 2500 60 16 25 40 50 25. Gksz-23 SZ 3500 35 10,5 40 - - 26. Gksz-24 SZ 800 30 7,5 20 18-27. Gksz-25 SZ 2000 50 7,5 20 30 50 28. Gksz-26 SZ 3000 40 25 25 - - 29. Gksz-27 SZ 5000 40 10 10* 30 50 * VEB/005/02124-5/2018. számú OTÉK-tól való eltérési endély alapján 8. Ipari terület (Gip) A B C D E F G H Beépítés i mód 1. Építési övezet jele Kialakít ható legkiseb b telek A beépítet tség meng 2. terület szélessé ( m 2 ) Az épületm agasság meng Zöldfelül et legkiseb b Kialakítandó telek legkisebb 3. Gip-01 SZ 2000 15 7,5 40 30 50 4. Gip-02 SZ 2000 20 5 40 30 50 5. Gip-03 SZ 2000 25 7,5 40 30 50 6. Gip-04 SZ 2000 30 7,5 30 30 50 7. Gip-05 SZ 1500 35 7,5 30 30 50 8. Gip-06 SZ 2000 35 10,5 30 30 50 9. Gip-07 SZ 4000 35 12,5 30 45 50 10. Gip-08 SZ 5000 35 10,5 30 45 50 11. Gip-09 SZ 5000 35 12,5 30 45 50 12. Gip-10 SZ 4000 40 10,5 30 45 50 13. Gip-11 SZ 5000 40 10,5 30 45 50 14. Gip-12 SZ 10000 40 12,5 25 50-15. Gip-13 SZ 8000 50 12,5 30 35 45 16. Gip-14 SZ 5000 50 16 25 - - 9. Különles vásár, kiállítás és kongresszus területe (K-Vás) A B C D E F G H Beépítés i mód 1. Építési övezet jele Kialakít ható legkiseb b telek A beépítet tség meng 2. terület szélessé ( m 2 ) 3. K-Vás- 01 Az épületm agasság meng Zöldfelül et legkiseb b mélysé Kialakítandó telek legkisebb SZ 50000 40 16 40 200 200 10. Különles oktatási központok területe (K-Okt) mélysé
A B C D E F G H Beépítés i mód 1. Építési övezet jele Kialakít ható legkiseb b telek A beépítet tség meng 2. terület szélessé ( m 2 ) 3. K-Okt- 01 Az épületm agasság meng Zöldfelül et legkiseb b Kialakítandó telek legkisebb SZ 50000 20 12,5 60 45 55 11. Különles egészségügyi épület elhelyezésére szolgáló terület (K-Eü) A B C D E F G H Beépítés i mód 1. Építési övezet jele Kialakít ható legkiseb b telek A beépítet tség meng 2. terület szélessé ( m 2 ) Az épületm agasság meng Zöldfelül et legkiseb b mélysé Kialakítandó telek legkisebb 3. K-Eü-01 SZ 1000 55* kialakult 20* 30 30 * VEB/005/02170-9/2017. számú OTÉK-tól való eltérési endély alapján 12. Különles nagykiterjedésű sportolási célú terület (K-Sp) A B C D E F G H Beépítés i mód 1. Építési övezet jele Kialakít ható legkiseb b telek A beépítet tség meng 2. terület szélessé ( m 2 ) Az épületm agasság meng Zöldfelül et legkiseb b mélysé Kialakítandó telek legkisebb 3. K-Sp-01 SZ 5000 15 7,5 50 50 80 4. K-Sp-02 SZ 5000 20 12,5 50 50 80 13. Különles kutatás-fejlesztés céljára szolgáló terület (K-Kf) A B C D E F G H Beépítés i mód 1. Építési övezet jele Kialakít ható legkiseb b telek A beépítet tség meng 2. terület szélessé ( m 2 ) Az épületm agasság meng Zöldfelül et legkiseb b mélysé Kialakítandó telek legkisebb 3. K-Kf-01 SZ 2500 30 16 40 26 70 mélysé
14. Különles állat- és növénykert területe (K-Ánk) A B C D E F G H Beépít Kialakít A Az Zöldfel ési ható beépítet épületmag ület mód legkiseb tség asság legkise 1. Építési övezet jele 2. b telek meng mend bb terület széless ( m 2 ) ett ob b 3. K-Ánk-01 SZ 50000 10 technológia függő mérték e Kialakítandó telek legkisebb é 60 - - mélysé 15. Különles, települési szilárd és folyékony hulladék kezelés céljára szolgáló terület (K-Hull) A B C D E F G H Beépít Kialakít A Az Zöldfelül ési ható beépítet épületm et mód legkiseb tség agasság legkiseb 1. Építési övezet jele b telek meng meng b 2. szélessé terület ( m 2 ) Kialakítandó telek legkisebb 3. K-Hull-01 SZ 5000* 40* 12* 15** - - *technológiától függően csökkenthető/túlléphető ** VEB/005/02170-9/2017. számú OTÉK-tól való eltérési endély alapján 16. Különles közlekedési építmények elhelyezésére szolgáló terület (K-Közl) A B C D E F G H Beépít Kialakít A Az Zöldfelül ési ható beépítet épületm et mód legkiseb tség agasság legkiseb 1. Építési övezet jele b telek meng meng b 2. szélessé terület ( m 2 ) mélysé Kialakítandó telek legkisebb 3. K-Közl-01 SZ 100000 20 25 80 200 200 4. K-Közl-02 SZ 1000 30 4,5 40 25 35 5. K-Közl-03 SZ 10000 10 15 80 100 80 6. K-Közl-04 SZ 15000 30 6,0 10* 150 100 * VEB/005/02170-9/2017. számú OTÉK-tól való eltérési endély alapján 17. Különles temető területe (K-T) A B C D E F G H Beépíté si mód 1. Építési övezet jele Kialakít ható legkiseb A beépítet tség Az épületm agasság Zöldfelül et legkiseb 2. b telek meng meng b szélessé terület mélysé Kialakítandó telek legkisebb mélysé
( m 2 ) 3. K-T-01 SZ - 20 6 40 - - 18. Különles állatmenhely területe (K-Ám) A B C D E F G H Beépíté si mód 1. Építési övezet jele Kialakít ható legkiseb b telek A beépítet tség meng 2. terület szélessé ( m 2 ) Az épületm agasság meng Zöldfelül et legkiseb b Kialakítandó telek legkisebb 3. K-Ám-01 SZ 9000 30 7,5 50 - - 18/A. Különles napelempark (K-Np) A B C D E F G H Beépíté si mód 1. Építési övezet jele Kialakít ható legkiseb b telek A beépítet tség meng 2. terület szélessé ( m 2 ) Az épületm agasság meng Zöldfelül et legkiseb b mélysé Kialakítandó telek legkisebb 3. K-Np-01 SZ 5000 15 7,5 40 - - Beépítésre nem szánt területek 19. Közúti közlekedési terület (KÖu) A B C E F G H I Kialakít A Az Zöldfelü Terepszi ható beépítet épületm let nt alatti legkiseb tség agasság legkiseb beépítés b telek meng meng b 1. Övezet jele 2. terület szélessé ( m 2 ) mélysé Kialakítandó telek legkisebb 3. KÖu-01-0 0 0 0 0 0 4. KÖu-02-0 0 0 0 0 0 5. KÖu-03-0 0 0 0 0 0 6. KÖu-04-2 4,5-0 - - 20. Kötöttpályás (vasúti) közlekedési terület (KÖk) A B C E F G H I mélység e
1. Övezet jele Kialakít ható legkiseb b telek terület ( m 2 ) A beépítet tség meng Az épületm agasság meng Zöldfelü let legkiseb b Terepszi nt alatti beépítés 2. szélessé Kialakítandó telek legkisebb 3. KÖk - 2 6-0 - - 21. Légi közlekedési terület (KÖl) A B C E F G H I Kialakít A Az Zöldfelü Terepszi ható beépítet épületm let nt alatti legkiseb tség agasság legkiseb beépítés b telek meng meng b 1. Övezet jele 2. terület szélessé ( m 2 ) mélység e Kialakítandó telek legkisebb 3. KÖl 200 000 10-70 0 - - 22. Zöldterületek (Zkp, Zkk) A B C D E F G H Kialakít A Az Zöldfelü Terepszi ható beépítet épületm let nt alatti legkiseb tség agasság legkiseb beépítés b telek meng meng b 1. Övezet jele 2. terület szélessé ( m 2 ) mélység e Kialakítandó telek legkisebb 3. Zkp 10000 2 4,5 70 0 - - 4. Zkk 1000 3 4,5 60 25 - - mélység e
23. Védelmi erdőterület (Ev) A B C D E F G H Kialakít A Az Zöldfelü Terepszi ható beépítet épületm let nt alatti legkiseb tség agasság legkiseb beépítés b telek meng meng b 1. Övezet jele 2. terület szélessé ( m 2 ) Kialakítandó telek legkisebb 3. Ev - 0 0-0 - - 24. Gazdasági erdőterület (Eg) A B C D E F G H Kialakít A Az Zöldfelü Terepszi ható beépítet épületm let nt alatti legkiseb tség agasság legkiseb beépítés b telek meng meng b 1. Övezet jele 2. terület szélessé ( m 2 ) mélység e Kialakítandó telek legkisebb 3. Eg 15 000 0,5 6-0,5 - - 25. Közjóléti erdőterület (Ek) A B C D E F G H Kialakít A Az Zöldfelü Terepszi ható beépítet épületm let nt alatti legkiseb tség agasság legkiseb beépítés b telek meng meng b 1. Övezet jele 2. terület szélessé ( m 2 ) mélység e Kialakítandó telek legkisebb 3. Ek 10 000 1 6-0 - - 26. Általános mezőgazdasági területek (Má) A B C D E F G H Kialakít A Az Zöldfelü Terepszi ható beépítet épületm let nt alatti legkiseb tség agasság legkiseb beépítés b telek meng meng b 1. Övezet jele 2. terület szélessé ( m 2 ) mélység e Kialakítandó telek legkisebb 3. Má 100000 3 5,5-3 - - mélység e 27. Kertes mezőgazdasági terület (Mk)
A B C D E F G H Kialakít A Az Zöldfelü Terepszi ható beépítet épületm let nt alatti legkiseb tség agasság legkiseb beépítés b telek meng meng b 1. Övezet jele 2. terület szélessé ( m 2 ) 3. Mk-01 1500 3%, de max. 60 m 2, Kialakítandó telek legkisebb 5,5-3 30 45 mélység e 4. Mk-02 (Csatárhegy) 1500 3%, de max. 60 m 2 3,0-3 14-28. Vízgazdálkodási terület (V) A B C D E F G H Kialakít A Az Zöldfelü Terepszi ható beépítet épületm let nt alatti legkiseb tség agasság legkiseb beépítés b telek meng meng b terület ( m 2 ) szélessé 1 Övezet jele Kialakítandó telek legkisebb 2 V-01 - - - - - - - 3 V-02 - - - - - - - 4 V-03 - - - - - - - 5 V-04-10 - 50 - - - 6 V-05 - - - - - - - 29. Természetközeli terület (Tk) A B C D E F G H Kialakít A Az Zöldfelü Terepszi ható beépítet épületm let nt alatti legkiseb tség agasság legkiseb beépítés b telek meng meng b 1. Övezet jele 2. terület szélessé ( m 2 ) mélység e Kialakítandó telek legkisebb 3. Tk - 0 0-0 - - mélység e
30. Különles beépítésre nem szánt kondicionáló célú, jelentős zöldfelületű terület (Kb-Kz) A B C D E F G H Kialakít A Az Zöldfelü Terepszi ható beépítet épületm let nt alatti legkiseb tség agasság legkiseb beépítés b telek meng meng b 1. Övezet jele 2. terület szélessé ( m 2 ) Kialakítandó telek legkisebb 3. Kb-Kz - 0 0 80 0 - - 31. Különles beépítésre nem szánt rekreációs terület (Kb-Rek) A B C D E F G H Kialakít A Az Zöldfelü Terepszi ható beépítet épületm let nt alatti legkiseb tség agasság legkiseb beépítés b telek meng meng b 1. Övezet jele 2. terület szélessé ( m 2 ) mélység e Kialakítandó telek legkisebb 3. Kb-Rek kialakult 3 7,5 70 0 - - 4. Kb-Rek- 01 500 3 4,5 70 0 - - 32. Különles beépítésre nem szánt vízkezelési építmények területe (Kb-Vke) A B C D E F G H I Beépít Kialakí A Az Zöldfel Terepszi ési tható beépíte épület ület nt alatti mód legkise ttség magas legkise beépíté 1. Építési övezet jele bb men ság bb s 2. széless telek mérték é terület e ( m 2 ) g legnag y mérték e men g legnag y mérték e 3. Kb-Vke SZ - 10 technoló giától függő 50 technoló giától függő mélység e Kialakítandó telek legkisebb - - mélys é
33. Különles beépítésre nem szánt nyersanyag kitermelés (bánya) céljára szolgáló terület (Kb- B) A B C D E F G H Kialakít A Az Zöldfelü Terepszi ható beépítet épületm let nt alatti legkiseb tség agasság legkiseb beépítés b telek meng meng b 1. Övezet jele 2. terület szélessé ( m 2 ) Kialakítandó telek legkisebb 3. Kb-B - 10 7,5 10 0 - - 34. Különles beépítésre nem szánt kutatás-fejlesztés céljára szolgáló terület (Kb-Kf) A B C D E F G H Kialakít A Az Zöldfelü Terepszi ható beépítet épületm let nt alatti legkiseb tség agasság legkiseb beépítés b telek meng meng b 1. Övezet jele 2. terület szélessé ( m 2 ) mélység e Kialakítandó telek legkisebb 3. Kb-Kf 20000 2 6,5 40 10 25 40 mélység e
Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének /2019.(.) önkormányzati rendelete 2. melléklete
Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének /2019.(.) önkormányzati rendelete 3. melléklete
Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének /2019.(.) önkormányzati rendelete 4. melléklete