Felhasználók hatása a Szolnoki Főiskola képzésfejlesztési tevékenységére

TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV-2010-0019. Munkaerő-piaci igényekhez alkalmazkodó integrált hallgatói és intézményi szolgáltatásfejlesztés a Szolnoki Főiskolán Munkaerő-piaci alkalmazkodás fejlesztése alprojekt Felhasználók hatása a Szolnoki Főiskola képzésfejlesztési tevékenységére SWOT részanalízis Készítette: Dr. Pénzes Ibolya Rózsa 2012. 1

1. A képzés felhasználóinak szerepe és jelentősége a főiskola képzésfejlesztési tevékenységének tervezésében A Szolnoki Főiskola mikrokörnyezetének kiemelt tényezőcsoportját jelenti a képzési, oktatási tevékenység felhasználói köre. A SWOT analízis keretében ezért célszerű különválasztani a hallgatók és a munkaadók képzésre gyakorolt hatását. 1.sz. táblázat Felhasználói csoportok jellemzői Megnevezés Felhasználók Felhasználók hallgatók munkaadók Felhasználói csoportok jelenlegi hallgatók vállalkozások potenciális hallgatók egyéb szervezetek Felhasználók hatása a közvetlen közvetett tevékenységre Hatás mérésének módszerei képzések iránti kereslet hallgatók iránti kereslet feltárása és beválás feltárása képzés minőségének képzés minőségének véleményezése véleményezése DPR kutatások Kompetencia Tanács Javaslat a képzés fejlesztésre megkérdezés kompetenciaelvárások feltárása Az elemzés során kiemelten kezeljük a jelenlegi és potenciális hallgatók, valamint szakmai kapcsolódás alapján a vállalkozások tevékenységre gyakorolt hatását, nem elhanyagolva az ágazatsemleges szakok munkaadói felhasználói körét. Az elemzéshez e pályázat Munkaerőpiaci alkalmazkodás alprojektje keretében végzett kutatási tevékenységet, valamint a DPR kutatások eredményeit alapozó információknak tekintjük. 2. Az elemzéshez szükséges információk és azok forrásai Információk megnevezése Információk forrása képzések iránti kereslet feltárása potenciális hallgatók megkérdezése (keresletkutatás) hallgatók iránti kereslet és beválás munkaadók, volt hallgatók (DPR kutatások) feltárása képzés minőségének véleményezése hallgatók, munkaadók javaslat a képzések fejlesztésére hallgatók, munkaadók 3. A felhasználók hatása a Szolnoki Főiskola képzési tevékenységére 3.1 Képzések iránti kereslet és beválás 3.1.1 Szekunder információk Magyarországon a felsőoktatásban tanuló hallgatók létszáma csökkenő tendenciát mutat, amely elsősorban a potenciális kereslet jelentős részét alkotó fiatalok számának csökkenésére 2

vezethető vissza. Az ezredforduló utáni információkat részletesen elemezve a helyzet árnyaltabb, a demográfiai tényezőkön kívül erősen meghatározó tényezővé vált a felsőoktatási rendszer átalakulása, a munkaerő-piaci igények változása, a középiskola utáni továbbtanulással kapcsolatos attitűdök, a diplomások munkerő-piaci esélyeinek kevésbé kedvező megítélése szintén fontos hatással vannak a keresletre. Az intézmény által kínált alapképzési szakok iránt a kereslet viszonylag magas, 8 alapképzésünk közül 2012-ben 4 szak a TOP listán előkelő helyet foglal el. Üzleti szakjainkat vizsgálva megállapítható, hogy állami finanszírozás hiányának ellenére nappali tagozaton 3 szak iránt is kedvező a kereslet. A levelező és távoktatásos képzés iránti kereslet az előző évekhez hasonló arányú. 2012-ben az intézmény által meghirdetett képzésre kevesebb hallgató jelentkezett, azonban ez az országos kereslet csökkenéséhez hasonló arányú volt. Sajnos az agrár képzési területhez tartozó szakokon országos szinten is alacsony a kereslet. 2.sz. táblázat Legnépszerűbb szakok - alapképzés és egységes, osztatlan képzés nappali munkarend, minden finanszírozási forma; első helyes jelentkezések, 2012. általános eljárás szak első helyes jelentkezők száma 1. gépészmérnöki 5202 2. mérnökinformatikus 4762 3. gazdálkodási és menedzsment 4693 4. kommunikáció és médiatudomány 4065 5. nemzetközi gazdálkodás 4060 6. turizmus-vendéglátás 4002 7. kereskedelem és marketing 3460 8. műszaki menedzser 3408 9. gazdaságinformatikus 3389 10. villamosmérnöki 3386 Forrás: www.felvi.hu 3.1.2 DPR kutatások A Szolnoki Főiskolán rendszeresen folynak DPR kutatások, amelyeknek során a hallgatók munkaerő-piaci pozíciójának feltárása mellett, nagy hangsúlyt helyzetünk a képzésről alkotott vélemények feltárására is. megjegyzendő, hogy az alábbi DPR kutatások közül a 2010-ben 3

végzettek véleménye ad képet jelenlegi szakjainkon folyó képzésekről, mivel ez volt az első alapképzésben kibocsátott évfolyam. 3.1.2.1. 2006-ben végzettek pályakövetése A végzettek közel fele első munkahelyén dolgozik, míg másoknak 2. és 3. munkahelyük van. A hallgatók munkaerő-piaci státusza megfelelő, többségüknek van munkahelye és a főiskolán tanultakat munkakörükben hasznosítani tudják. A hallgatók úgy ítélik meg, hogy munkájukat nemcsak saját szakterületi tanulmányaik, hanem a kapcsolódó ismeretek is jól támogatták, 30 százalékuk szerint saját szakképzettsége nagyon keresett. Az hallgatók a képzéssel többnyire elégedettek voltak, amely legmagasabb mértékű az elméleti oktatás és a szakirányok megítélésénél volt. Javítandónak ítélik meg az oktatás gyakorlatorientációját és a hallgatók munkaerő-piaci lehetőségeinek ismertetését. Utóbbi a jövőben a hallgatói szolgáltatások innovatív területét jelentheti. 3.1.2.2. 2008-ban végzettek pályakövetése A 2008-ban végzett hallgatók pályakövető vizsgálata az intézmény számára érdekes eredményeket hozott, bár a válaszadók még a főiskolai alapképzésben végeztek és a BA szakokon folyó képzésben nem vettek részt. A végzett hallgatók munkaerő-piaci státusza megfelelő, többségüknek van munkahelye és az elsajátított ismeretek véleményük szerint jól hasznosítható. A főiskolai képzést jó színvonalúnak ítélik meg, amely elsősorban az elméleti ismeretekre és a szakirányokra terjednek ki. Véleményük szerint az oktatás módszerei és a gyakorlatorientáció fejlesztendő. 3.1.2.3. 2010-ben végzettek pályakövetése A végzett hallgatók munkaerő-piaci státusza megfelelő, többségüknek van munkahelye és a főiskolán tanultakat munkakörükben jól tudják hasznosítani. legtöbben alkalmazottként dolgoznak. Munkahelyükkel, munkakörükkel való elégedettségük alacsony, főként a jövedelemmel elégedetlenek. A főiskolai képzést jónak ítélik meg, legjobban az elméleti ismereteket tudják alkalmazni, de a korábban végzettekhez viszonyítva jobbnak ítélték meg a gyakorlati ismeretek alkalmazásának lehetőségét. A kutatás e körben is rávilágított a hallgatók felé nyújtott, munkaerő-piaci információkkal kapcsolatos szolgáltatások és a gyakorlatorientáció javításának szükségességére. 3.1.2.4. Kutatás a 2007-2009-ben végzettek körében A 2007-2009-ben végzettek túlnyomó többsége (97%-a) még hagyományos főiskolai képzésben részesült, így véleményük, értékelésük is leginkább ezt a képzési formát jellemzi. A Szolnoki Főiskolán végzettek 91%-ának van jelenleg állandó munkahelye, és további 5%-nak jelenleg ugyan nincs, de korábban volt állása. Az a legjellemzőbb, hogy a végzettek teljes munkaidőben dolgoznak. 4

Összességében a főiskolájukon kapott felkészítéssel, oktatással a végzettek kétharmada elégedett. A képzéssel való elégedettség átlagértéke 1 5 skálán 3,75, azaz iskolai osztályzatokban kifejezve jó. A képzést inkább elméletinek, mintsem gyakorlatiasnak minősítették. A végzettek 77%-a szerint nincs olyan tudásbeli vagy gyakorlati ismerethiány a képzésben, amely gátolta volna őt akár az álláskeresésben, akár a napi munkavégzésben. Hiányként legnagyobb arányban a nyelvoktatást és a gyakorlati képzést említették a válaszadók. Az oktatási intézmények presztízsének egyik fő mutatója, hogy az ott szerzett diplomát a tapasztalatok szerint hogyan ítélik meg a (potenciális) munkaadók. Az egykori diákok bő kétharmada (68%-a) szerint a vállalatvezetők közepes erősségű diplomának tartják a végzettségüket, 14% szerint pedig a legjobbak között tartják számon. 3.1.3 Munkaerőpiaci kutatások 3.1.3.1 Hallgatói vélemények A főiskola számára örvendetes, hogy a végzősök 67,8 százaléka 3 hónapon belül munkát talált és nagyon magas 40,7 százalékos volt az 1 hónapon belül elhelyezkedők aránya is. Kiemelkedően jónak mondható a nappali tagozatosok elhelyezkedési aránya, 72,2 százalékuk 3 hónapon belül talált munkát, az 1 hónapon belül elhelyezkedők aránya 40,5 %. A végzett hallgatók, kiemelten a közgazdászok iránti kereslet magas. A jelentős számú választ felmutató és egymással rokon végzettséget tartalmazó szakok közül a turizmusban és vendéglátásban végzettek 72 százaléka talál munkát 3 hónapon belül, majd ezt követi a kereskedelem és marketing (66,2%), valamint a nemzetközi, külgazdasági szak (65,9 %) aránnyal. A többi szakon végzettek aránya a mintán belül alacsony, így az eredményük nem releváns. Az adatok jól mutatják, hogy a főiskola üzleti képzései iránt szakonként is jelentős a piaci kereslet. A válaszadók 63,8 százaléka pozitívan ítélte meg a megszerzett tudás hasznosíthatóságát, úgy érzi, hogy a főiskolán megszerzett ismeretei, a tanulásra fordított idő és energia jól bevált. A válaszok között nincs szignifikáns eltérés aszerint, hogy a válaszadó milyen szakon végzett. Legkedvezőbb véleményt a nappali tagozatos hallgatók adták. A tudáselemek hasznosíthatóságát 1-5 skálán (iskolai osztályzatoknak megfelelő) a megkérdezettek eltérően értékelték, azok értéke az átlagos és jeles intervallumban mozogtak. 1.sz. ábra Tudáselemek hasznossága 15 hetes gyakorlat alapozó ismeretek 3,5 3 2,5 2 1,5 1 0,5 0 szakmai ismeretek Átlag Szórás évközi gyakorlat szakirány 5

Fontos információ, hogy a hallgatók az évközi szakmai gyakorlatot nagyon pozitívan értékelték, ugyanakkor elgondolkodtató, hogy a szakmai ismeretek és a szakirány megítélése az átlagoshoz közelít, bár a szóródás minden értékelésnél viszonylag magas volt. Ennek ellenére az első munkahelyen a hallgatók a szakmai tudáselemek és a 15 hetes szakmai gyakorlat magasabb szintű hasznosíthatóságát igénylik. A képzés megítélését az első és későbbi munkahelyi tapasztalatok alapján is vizsgáltuk. Az információk azt mutatják, hogy a munkahelyi tapasztalatok növekedése befolyásolja a képzés minőségének értékelését is. A hallgatók a végzés óta átlagosan 1,5 munkahellyel rendelkeznek, így érdemes vizsgálni, hogy munkahelyi tapasztalataik mennyiben változtatták a képzés értékelését az első munkahely tapasztalataihoz viszonyítva 3.sz. táblázat Képzés értékelése Képzés minősége Kompetenciák fontossága Első munkahelyi tapasztalat Összes munkahelyi tapasztalat A vállalati vezetők a munkatársakkal, ügyfelekkel való kommunikációt, a problémamegoldást és adott feladat megoldása során tanúsított együttműködést, team munkát tartották legfontosabbnak. A főiskolán megszerzett tudás hasznosíthatóságát a végzettek jelenlegi Hasznosíthatóság A idegen nyelvű kommunikációt és az alapvető szoftverek használatát a hallgatók véleménye szerint a képzés közepesen és jól támogatja, a szakmai szoftverek tekintetében a válaszok szélsőségesen alakultak, amelyek feltehetően a munkahelyek eltérő igényeivel vannak összhangban. A munkatársi és ügyfélkapcsolatok, valamint a problémamegoldó képesség kialakulásának támogató hatását és így a tudás beválását jónak ítélték meg, amely fontosságuk tudatában megerősíti a képzés ilyen irányú fejlesztését. Hasonlóan jó értékelést kapott a prezentációs készség és az együttműködés fejlesztésére irányuló tevékenység. munkakörükben ítélik meg. jónak Kiemelhető a szakmai ismeretek, a szakirányon elsajátított tudás, a 15 hetes szakmai gyakorlat, a különböző tantárgyakhoz kapcsolódó egyéni, vagy csoportmunka pozitív értékelése. Ezeknél gyengébb hozadékúnak tartják a TDK tevékenységet és a külföldi tanulmányokat. Az első munkahely és a további munkahelyek alapján történő eltérő megítélés feltehetően a hallgatók szakmai tudása elmélyülésének, és a sikeresebb munkahelyválasztásnak tudható be. A végzett hallgatók szerint az egyes végzettségek versenyképessége a piacon eltérő. Az egyes versenyképességet tanúsító okiratokat és megszerzett tudást a munkavállaló hallgatók 5 fokozatú skála segítségével értékelték, ahol 1- legkevésbé sem versenyképes, 5 maximálisan versenyképes kategóriát jelentette. 6

4.sz. táblázat A képzések versenyképessége Képzési forma Versenyképességi mutatószám Egyetemi diploma 4,35 Főiskolai diploma 3,90 Felsőfokú szakképzés keretei között 3,14 szerzett oklevél Érettségi bizonyítvány 2,09 Rövid idejű, néhány hónapos OKJ 2,34 képzés (néhány hónap) Szakmai továbbképzés (néhány nap, hét) 2,30 Összességében megállapítható, hogy a végzett hallgatók a Szolnoki Főiskola képzéseit jónak tartják, kifejezetten elégedettek a szakmai tárgyakkal és a szakirányon elsajátított tudással. A képzés tartalmának fejlesztéséhez értékes információként használható a kommunikáció, a problémamegoldás és az együttműködési készség iránti vállalati igény. 3.1.3.2 Középiskolás diákok megkérdezése A megkérdezettek több mint fele szeretné folytatni tanulmányait felsőoktatási intézményben. A képzések iránti kereslet felmérése rámutat arra, hogy a középiskolások jelentős része a diplomás képzések iránt érdeklődik. A felsőoktatási intézmények közötti választás elsősorban a meghirdetett szakok alapján történik, amely mellett jelentős a véleményformálók szerepe is (barátok, család ajánlása, hallgatók-dolgozók véleménye). Ezeket a személyes tapasztalatok, elvárásnak megfelelő ajánlatok követik, mint például a főiskola hírnevének megítélése, nyílt nap tapasztalatai vagy a külföldi tudásszerzés/ösztöndíj lehetősége. A intézmények közötti választásban felerősödött a lakóhelyhez való közelség és az utazási költsége. A felsőfokú szakképzés iránti kereslet az elmúlt években jelentősen növekedett. Eltérés mutatkozik azonban a képzési forma és a finanszírozás jellege szerint. A kereslet nappali és levelező tagozaton is emelkedett, finanszírozás szerint természetesen az állami támogatású a kedveltebb, de levelező tagozaton a költségtérítése képzésben résztvevők száma ugrásszerűen nőtt 2010-ben az előző évhez viszonyítva. Év 5.sz. táblázat Felsőfokú szakképzés irántikereslet Munkarend/finanszíroz ás Összes jelentkező fő Első helyes jelentkezők fő Felvettek fő 2009 nappali, állami 13 645 5033 8814 2010 16 711 6193 10340 2009 nappali, költségtérítés 1 447 88 155 2010 1 622 95 258 2009 levelező/állami 2 916 1 492 1 934 2010 3 751 1 961 946 2009 levelező/költségtérítéses 994 164 152 2010 1149 179 423 7

Forrás: www.felvi.hu A Szolnoki Főiskolán indított üzleti FSZ szakok iránti kereslet magas, a Top 10-ben 7 szakunk szerepel. A keresletet erősíti, hogy 2012-ben még állami finanszírozásra is van lehetőség. A megkérdezett középiskolások közül a továbbtanulás irányát tekintve minden ötödik fiatal FSZ képzésben szeretne tanulni, amely az évente végzettek száma szerint hosszabb távon csökkenő tendenciát jelenthet, azonban rövid távon vizsgálva stabil keresletet körvonalaz. A felsőfokú szakképzés önmagában nem túlzottan vonzó a középiskolások számára, azonban igen sokan mentőövnek tekintik a felvételi eljárás során. Döntésüket az is befolyásolja, hogy a diákok számára vonzó a főiskolai/egyetemi hallgatói élet, ha pontjaik nem elegendőek az alapszakhoz, akkor felsőfokú szakképzésre történő részvétel esetén is bekerülhetnek adott felsőoktatási intézménybe. 3.1.4. Munkaadói kompetencia-elvárások A képzési tevékenység elemzésének alapvetően fontos szempontja, hogy az intézmény ismerje a munkaadók hallgatókkal szembeni elvárásait és annak megfelelően fejlessze a képzés tartalmát. Munkaerő-piaci kutatásaink során 45 szervezet nyilvánított véleményt. A kutatás során feltárt információk jól hasznosíthatók a Szolnoki Főiskola képzésinnovációjában. A szervezetek információi tartalmazzák a munkaerőpiac kompetenciaelvárásait, a kiemelt kompetenciák fontosságát, a pályakezdőknél leginkább hiányzó tulajdonságokat. 2.sz. ábra Elvárt és leginkább hiányolt kompetenciák 0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 szóbeli kommunikáció írásbeli kommunikáció szakmai elméleti ismeretek felhasználása idegen nyelv tárgyalóképes használata munkahelyi gyakorlati tapasztalat általános piaci, gazdasági ismeretek felhasználása alapvető informatikai programok használata szakmaspecifikus szoftverek használata prezentációs készség irodatechnikai eszközök kezelése társadalom működése, berendezkedése külföldi tanulmáynok tapasztalatai nyelvvizsga bizonyítvány 2,5 3,5 3,6 3,8 4,5 5 5,1 5,1 6,8 6,9 7,4 8,1 8,6 elvárt kompetenciák elvárt és leginkább hiányzó kompetenciák A vállalati elvárások közül ki lehet emelni azokat, amelyeket a szervezetek a diplomás pályakezdők esetén leginkább hiányolnak: szóbeli kommunikáció, idegen nyelv tárgyalóképes használata, munkahelyi gyakorlati tapasztalat. Az első két kompetencia a képzés tartalomfejlesztése során hatékonyan fejleszthető, míg a harmadik, szakmai tapasztalatokra irányuló elvárás az intézményt a szakmai gyakorlat rendszerének 8

átgondolására készteti. Utóbbi e pályázat részterületeként tartalmilag, kapcsolatrendszerében és tárgyi feltételeiben is fejleszthető. A kutatás eredményei összhangban vannak a kompetencia-elvárások hallgatói tapasztalataival, a volt hallgatók körében végzett kutatás több ponton hasonló eredményeket hozott. A kutatás során a képzés és beválás időbeli kapcsolatára vonatkozó információt is nyújtottak a szervezetek. A szervezetek többségének (91,1 %) véleménye szerint a főiskolának olyan hallgatókat kell kibocsátani, akik rövid betanítás után (néhány hét) képesek végzettségüknek megfelelő önálló gyakorlati feladatok megoldására. 4. Tipikus felhasználói hatások A kutatás során vizsgáltuk, hogy az egyes szakok és képzési formák között a képzésfejlesztés során milyen eltérések lehetnek. Ennek keretében elemeztük az egyes szakok pozícióját és a hallgatók elhelyezkedését. 4.1 Képzések pozíciója Szakjainkon tanuló hallgatók létszáma 2009-201. közötti időszakban csökkent, annak mértéke szakonként eltérően alakult. 4.1.1 Agrár képzési terület A képzési portfólióban 3 alapképzési szak szerepel, Gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnöki, Mezőgazdasági és élelmiszeripari agrármérnöki, Mezőgazdasági mérnöki. Ezen képzések iránt a vizsgált időszakban jelentősen csökkent a kereslet, két szakon (Gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnöki, Mezőgazdasági mérnöki) az utóbbi évben nem tudtunk nappali tagozatos képzést indítani, annak ellenére sem, hogy a mezőtúri képzési helyszínhez viszonyítva, infrastruktúra szempontjából kedvezőbb körülmények között Szolnokon folyik az oktatás. Így e két szak hallgatói létszáma rendkívül alacsony. A Mezőgazdasági és élelmiszeripari gépészmérnök képzésbe jelentkezők létszáma szintén csökkent, azonban kisebb arányban mint a másik két szakon. A szakokon folyó képzés a KKK-nak megfelelő, az agrárszakok párhuzamos akkreditációja során 2011-ben mindhárom szakot akkreditálta a MAB. Magyarország gazdaságfejlesztési koncepciójában a mezőgazdaság kiemelt szerepet kap, reméljük, hogy ez a főiskola képzései iránt is növelni fogja a keresletet. A 2012. évi jelentkezési adatok javulást körvonalaznak. 4.1.2 Műszaki képzési terület A Szolnoki Főiskola Műszaki menedzser szakjának hallgatói létszáma a vizsgált időszakban emelkedik, azonban az intézmény összes alapszakjához viszonyítva alacsony részarányú. Örvendetes, hogy a szak munkaerő-piaci megítélése javul és a hallgatók érdeklődnek az intézmény képzése iránt. Sajnos ennek ellenére a piaci részesedés csökkent, azonban a műszaki képzés állami támogatottsága feltehetően ezt mérsékelni fogja. 2009-2011 között a levelező tagozatos képzés iránt jelentősebb volt a kereslet, mint nappali tagozaton. A főiskolai, kifutó képzésben tanulók száma alacsony. A szak akkreditációs eljárása a következő tanévben ütemezett. 4.1.3 Gazdaságtudományok képzési terület Kereskedelem és marketing alapképzési szakon 2011-ben 630 fő tanult, így ez a szak a Szolnoki Főiskola legnagyobb létszámú szakja. 2009-2011. között a hallgatói létszám 25 százalékkal csökkent, amely elsősorban az állami támogatású hallgatók létszámának 9

mérséklődésből adódott. Megjegyzendő, hogy a vizsgált időszakban az első évre beíratkozó állami támogatású nappali tagozatos hallgatók száma szinte azonos volt, a csökkenés azzal magyarázható, hogy a képzési időn túli hallgatók többsége befejezte tanulmányait. A szakra jellemző, hogy az állami finanszírozásban a felvételi ponthatár az intézmény szakjai között a legmagasabb volt. Ezt részben ellensúlyozta, hogy a költségtérítéses hallgatók száma 2011- ben a bázishoz viszonyítva (2009.) szinte alig változott (2009.) A piaci részesedés 2011-ben nappali tagozaton 4 %, levelező tagozaton 14 %, és távoktatási formában 20 % volt. Egyértelműen pozitív eredményként értékelhetjük, hogy 2011-ben és 2012-ben keresztféléves képzést tudtunk indítani távoktatásos és levelező képzési formában. A szakon a hallgatók 30 százaléka nappali, 70 százaléka részidejű képzésben vesz részt, 20 százalékuk állami támogatásban tanul, míg 80 százalékuk költségtérítést fizet. A kifutó kereskedelmi szakon 2011-ben 52 fő folytatott tanulmányokat, többségében levelező és távoktatásos képzésben. A szakmai tantárgyak gondozását végző szaktanszéken jelenleg 6 oktató rendelkezik tudományos fokozattal és 2 fő PhD védés, míg egy fő PhD szigorlat előtt áll. A Nemzetközi gazdálkodás szakon 2011-ben 259 fő folytatott tanulmányokat. 2009-2011 között a létszám 25 százalékkal csökkent, amely elsősorban a nappali tagozatos, állami finanszírozású hallgatókra volt jellemző. Az állami finanszírozású képzés ponthatára nagyon magas volt, amelynek eredményeként a főiskolára kevés hallgató jutott be. A Nemzetközi gazdálkodás szakon szintén nagyon erős verseny jellemző, a főváros szívóhatása erőteljesen jelentkezik. A szak piaci részesedése 2011-ben nappali tagozaton magyar nyelvű képzésben 3 %, angol nyelvűben 9 %, míg levelező tagozaton 16 %. Pozitívumként értékelhetjük, hogy a szakon 2012-ben keresztféléves, levelező tagozatos képzést is indítottunk. A szakon tanulók 54 százaléka nappali tagozatos hallgató, míg 46 százalékuk részidejű képzésben vesz részt, többségében költségtérítéses finanszírozási formában tanulnak. A kifutó külgazdasági szakon 2011-ben még 33 hallgató folytatott tanulmányokat, többségében levelező és távoktatási formában. 4.1.4. A Pénzügy és számvitel alapképzési szakon 2011-ben 568 fő tanult, 2009-2011. között a hallgatói létszám 2 százalékkal növekedett, amely a kereslet növekedése és többi szakhoz viszonyított alacsonyabb felvételi ponthatárnak tudható be. A szakon erős a verseny, az országban sok intézményben folytatnak hasonló képzést. A piaci részesedés 2011-ben nappali tagozaton 4 %, levelező tagozaton 14 %, és távoktatási formában 20 % volt, amely a bázishoz viszonyítva nappali tagozaton csökkent, míg levelező tagozaton és távoktatásban növekedett. Egyértelműen pozitív eredményként értékelhetjük, hogy 2012-ben keresztféléves képzést tudtunk indítani levelező képzési formában. 2011-ben a szak hallgatóinak 40 százaléka nappali, 60 százaléka részidejű képzésben vesz részt, 29 százalékuk állami támogatásban tanul, míg 71 százalékuk költségtérítést fizet. A kifutó 2011-ben 52 fő folytatott tanulmányokat, többségében levelező és távoktatásos képzésben. A szakmai tantárgyak gondozását végző szaktanszéken jelenleg 7 oktató rendelkezik tudományos fokozattal és 3 fő doktori képzésben vesz részt. 4.1.5. Turizmus-vendéglátás alapképzési szak hallgatóinak létszáma 2011-ben 508 fő volt, amely a bázis időszakhoz (2009. év) viszonyítva 26 százalékkal csökkent. A csökkenés elsősorban a nappali tagozatos, állami támogatású hallgatók számának csökkenéséből ered. Utóbbi a felvételi ponthatárok emelkedésének tudható be. A szakon a verseny egyre erősödik, az országban sok intézményben kínálnak hasonló képzést. A szak piaci részesedése nappali tagozaton csökkent, míg a részidejű képzési formában közel állandónak mondható. A szak iránti jelentős keresletet mutatja, hogy 2012-ben levelező tagozaton keresztféléves képzést tudtunk indítani. A szakon tanuló hallgatók 62 százaléka nappali tagozaton, 29 százaléka levelező tagozaton és 10 százaléka távoktatási formában végzi tanulmányait. 2011-ben a 10

hallgatók 30 százaléka állami támogatásban részesült, míg 70 százalékuk költségtérítést fizetett. A szakon angol nyelvű képzés is folyik, amely évenként egyre stabilabb létszámmal indul, hozzájárulva a hallgatók munkaerő-piaci esélyeinek javításához. A kifutó Idegenforgalmi és szálloda, valamint Vendéglátás és szálloda szakon összesen 52 hallgató tanul, többségében részidejű képzésben. A szaktanszék 4 tudományos fokozatú oktatóval rendelkezik, az oktatás elismertségét jelzi, hogy a szak a felsőoktatási rangsorban 2. helyet foglalja el. A főiskola által végzett munkaerő-piaci kutatások igazolják az üzleti képzések iránti magas keresletet, amelyet jól bizonyít az, hogy végzett hallgatóink közel 70 százaléka a tanulmányok befejezése után 3 hónapon belül elhelyezkednek. A szervezetek szerint a végzett hallgatók teljesítménye és vállalatok által kiemelten fontosnak tartott kompetenciák összhangban vannak, a hallgatók munkájának és tudásuknak beválása megfelelő. 4.1.6 Felsőfokú szakképzés A Szolnoki Főiskola 2011-ben 520 felsőfokú szakképzést folytató hallgatóval rendelkezett, 82 százalékuk üzleti, 18 százalékuk pedig agrár, illetve műszaki képzési területen tanult. E képzési szakok keresettsége eltérő. Az üzleti szakok hallgatói létszáma a vizsgált időszakban 4,4 százalékkal növekedett, míg az agrár-műszaki képzési területeken 15 százalékkal csökkent. 2011-ben a bázishoz viszonyítva a hallgatók létszáma a képzés első éveiben már indított szakokon csökkent, azonban új szakok bevezetésével az összes létszámot emelni tudtuk. Az agrár képzések iránti kereslet többnyire elenyésző, míg a műszaki képzéseké emelkedett. 4.2 Hallgatók munkaerőpiaci esélyei A főiskolán végzett hallgatók elhelyezkedési esélyei a megkérdezés alapján nagyon jók, azonban szakonként eltérőek. A jelentős számú választ felmutató és egymással rokon végzettséget tartalmazó szakok közül a turizmusban és vendéglátásban végzettek 72 százaléka talál munkát 3 hónapon belül, majd ezt követi a kereskedelem és marketing (66,2%), valamint a nemzetközi, külgazdasági szak (65,9 %) aránnyal. A többi szakon végzettek aránya a mintán belül alacsony, így az eredményük nem releváns. Az adatok jól mutatják, hogy a főiskola üzleti képzései iránt szakonként is jelentős a piaci kereslet. A mezőgazdasági és üzleti képzésben végzettekről a mintában való alacsony megjelenésük miatt szakonként nem lehet reális eredményt kimutatni. 5. Szakmaspecifikus munkaerőpiaci kompetenciaelvárások A kutatás során feltárásra kerültek az egyes szakmákra jellemző specifikus munkaerőpiaci elvárások is az alábbiak szerint. 6.sz. táblázat Szakképzettség Szakmaspecifikus elvárások Szakmai elvárás 11

megnevezése Mezőgazdasági és élelmiszeripari gépészmérnök Mezőgazdasági mérnök Gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnök Műszaki menedzser Közgazdász Kereskedelem és marketing alapképzési szakon Közgazdász Nemzetközi gazdálkodási alapképzési szakon Közgazdász Pénzügy és számvitel alapképzési szakon Közgazdász Turizmusvendéglátás szakon szakmai elmélet ismerete, képesség a csapatmunkára, gyakorlati ismeretek, tervezési ismeretek és tudás, tervezőprogramok használata, műszaki szaktudás rugalmasság, szakmai ismeretek, önállóság pontosság, rugalmasság jó kommunikációs és tárgyalási készség, tárgyalóképes nyelvtudás, önálló munkavégzés, általános gépipari, gyártástechnológiai alapismeretek, minőségbiztosítási ismeretek, általános közgazdasági alapismeretek, gazdasági rálátás, vezetési készség felelősségteljes lojális gondolkodás, komplex látásmód, kreativitás, nagy munkabírás, jó anyanyelvi és idegen nyelvi (angol, német) kommunikációs és tárgyalási készség, szervezési, vezetési ismeretek, színvonalas szakmai tudás, piackutatási ismeretek, online marketing ismeretek, MS Office programok ismerete, áruforgalmi folyamatok ismerete, termékmenedzselési ismeretek, kapcsolatépítési képesség biztonságos nyelvtudás (angol, német), jó kommunikációs készség, jó üzleti érzék, szakmai elméleti ismeretek birtoklása, beszerzési és értékesítési tárgyalási technikák ismerete, szállítmányozási piac ismeretek precizitás, képesség és akarat a folyamatos önképzésre, gazdasági, jogi szabályozási környezet ismerete, jó kommunikációs készség, színvonalas szakmai tudás, szervezési, vezetési ismeretek, naprakész számviteli tudás, betanulás, elemzési készség, informatikai eszközök használata, kommunikációs készség, kapcsolatteremtés képessége, rendszerező-képesség, szakmai ismeretek, marketing ismeretek, egészségturizmussal összefüggő ismeretek, nyelvtudás Ezen elvárások jól hasznosíthatók a képzések tartalmi és módszertani fejlesztésében. 6. A felhasználói környezet hatásának beazonosítása és értékelése 6.1 Környezet hatása az üzleti alapképzésre Lehetőségek Megnevezés Érték Súlyszám Érték x 3 szak a TOP10-ben 5 5 25 12

szerepel, emiatt továbbra is lesz kereslet Mivel a szerzett tudás 5 4 20 jól hasznosítható, ezért az egyéni és a munkaadói kereslet is növekedni fog. Minden üzleti szak 5 5 25 iránt jelentős a kereslet Veszélyek Megnevezés Érték Súlyszám egyes szakok iránti kereslet csökkenése -4 20-15 Erősségek Megnevezés Érték Súlyszám Érték x A képzés jó 5 5 25 színvonalú A tudás jól 5 5 25 hasznosíthak A Szolnoki Főiskola 3 5 15 diplomája közepes erősségű a szakmai képzés 5 4 20 magas színvonalú a szakirányokon folyó 5 4 20 képzés magas színvonalú a Pénzügy és 5 5 25 számvitel szakon a felvettek száma növekszik a végzettek gyorsan el 4 4 16 tudnak helyezkedni Gyengeségek Megnevezés Érték Súlyszám Érték x Gyakorlatorientáció -4 4-16 a felvettek száma -5 5-25 csökken (K-M, NG, T-V) 13

1.1 Környezet hatása a műszaki alapképzésre Lehetőségek Megnevezés Érték Súlyszám Érték x A Műszaki 5 5 25 menedzser szak egyre keresettebb (TOP 8), ami a jövőben feltehetően emelkedni fog Veszélyek Megnevezés Érték Súlyszám Érték x versenytársak -4 4-16 elszívják a hallgatókat Erősségek Megnevezés Érték Súlyszám Érték x Intézményen belül a 4 4 16 jelentkezők száma növekszik gyengeségek Megnevezés Érték Súlyszám Érték x országosan alacsony -4 3-12 piaci pozíció 1.1 Környezet hatása az agrár alapképzésekre Lehetőségek Megnevezés Érték Súlyszám Érték x speciális ismeretek 3 4 12 nyújtásával új szakmai tartalom kidolgozása ágazati politika 3 4 12 hatására növekszik a kereslet 14

Veszélyek Megnevezés Érték Súlyszám Érték x kereslet folyamatosan -5 5-25 csökken, ezért a szakok indítása meghiúsulhat Erősségek Megnevezés Érték Súlyszám Érték x A képzés jó színvonalú A tudás jól hasznosíthak gyengeségek Megnevezés Érték Súlyszám Érték x 1.1 Környezet hatása a felsőfokú szakképzésre Lehetőségek Megnevezés Érték Súlyszám Érték x a felsőfokú 5 5 25 szakképzés iránti igény az elmúlt években folyamatosan növekedett Veszélyek Megnevezés Érték Súlyszám Érték x Az FSZ képzés - 3 3-9 mentőöv jelleg miatt a hallgatók átmeneti kereslete jellemző Erősségek Megnevezés Érték Súlyszám Érték x FSZ szakjaink a TOP 10-ben szerepelnek 5 5 20 15

üzleti szakokon a felvettek száma növekedett 5 5 25 gyengeségek Megnevezés Érték Súlyszám Érték x műszaki szakokon a -5 5-25 felvettek száma csökkent agrár szakokon a -5 5-25 felvettek száma csökkent 1.1 Környezet hatása a szakirányú továbbképzésre Lehetőségek Megnevezés Érték Súlyszám Érték x Veszélyek Megnevezés Érték Súlyszám Erősségek Megnevezés Érték Súlyszám Érték x gyengeségek Megnevezés Érték Súlyszám Érték x 7. Javaslat a képzésinnovációra 7.1 Konkrét javaslat a képzési portfolió módosítására, új képzések indítására - folyó képzések gyakorlatorientáció emelése - munkaerőpiaci kompetenciaelvárásokhoz igazodó tartalmi és módszertani fejlsztés (kommunikáció, szóbeli nyelvi kommunikáció, speciális szakmai tárgyak, szakemberek bevonása az oktatásba) - új képzések kidolgozása és indítása erős marketingtámogatással 16

- szakmai gyakorlat fejlesztése 7.2 Konkrét javaslat a folyó képzések tartalmának és az oktatás módszereinek fejlesztésére - munkahelyi gyakorlatot szimuláló szaklabor gyakorlatok fejlsztése - esettanulmányok fokozottabb felhasználása, szituáció alapú szemináriumi feladatok arányának javítása - idegennyelvű szakirodalom használatának fokozása - prezentáció tartása: magyar és idegen nyelven is - szóbeli vizsgák arányának emelése Szolnok, 2012. március 31. 17