A MEDGYESSY FERENC GIMNÁZIUM ÉS MŰVÉSZETI SZAKKÖZÉPISKOLA A TANULMÁNYOK ALATTI VIZSGÁK SZABÁLYZATA OM azonosító: 031202
Tartalomjegyzék: I. A vizsgák típusainak meghatározása.... 2 II. Vizsgaidőszakok.... 3 III. A vizsgák követelménye, részei, az értékelés rendje... 3 IV. Az írásbeli vizsga menete... 11 V. A szóbeli vizsga menete... 11 VI. Eljárási szabályok... 12 A 11/1994 (VI.8.) MKM rendelet 26. (2) bekezdésének felhatalmazása alapján a tanulmányok alatti vizsgák ideje, részei, értékelése a Medgyessy Ferenc Gimnázium és Művészeti Szakközépiskolában e szabályzat szerint történik. I. A vizsgák típusainak meghatározása. A tanulmányok alatti vizsgák intézményünkben a következők lehetnek: osztályozó vizsga: a tanulónak a félévi és tanév végi osztályzat megállapításához osztályozó vizsgát kell tennie, ha- felmentették a tanórai foglalkozásokon való részvétele alól, - tanulmányait magántanulóként folytatja,- engedélyezték, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben, illetve az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget,- 250 tanóránál többet mulasztott, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet,- az iskolai nevelés-oktatás szakképesítés megszerzésére felkészítő szakaszában az elméleti tanítási órák húsz százalékánál többet mulasztott,- egy adott tantárgyból az éves tanítási órák harminc százalékánál többet mulasztott. Különbözeti vizsga: iskolánk nem a 9. és a szakképző 13. évfolyamába belépő tanulók esetén, ha a helyi tantervünkben szereplő, a beiratkozás tanévéig tanult tantárgyak éves óraszámainak összege kevesebb, mint az iskolánk helyi tantervében szereplő óraszám összeg, a belépő tanulónak különbözeti vizsgát kell tennie. Ugyancsak különbözeti vizsgát kell tennie a nem tanult tantárgyakból is. Javítóvizsga: a tanulónak javítóvizsgán kell számot adni tudásáról, ha- tanév végén elégtelen osztályzatot kapott, - igazolatlanul távol maradt az osztályozó vagy különbözeti vizsgáról, - az osztályozó vagy különbözeti vizsgán elégtelen osztályzatot kapott. Ebben az esetben a sikertelen osztályozó vagy különbözeti vizsgát követő vizsgaidőszakban kell javítóvizsgát tenni. Pótló vizsga: amennyiben a tanuló az osztályozó, különbözeti vagy javítóvizsgáról igazoltan távol marad, pótló vizsgát tehet. A pótló vizsgát lehetőleg ugyanabban a vizsgaidőszakban kell letenni. Pótló vizsgát csak az elmaradt vizsgarészekből kell tenni. Írásbeli vizsga: A vizsgabizottság döntése alapján egy, vagy több felügyelő tanár jelenlétében kidolgozott esszé, teszt vagy feladatlap formátumú, egy vagy több részből álló, de részenként maximum 45 perc időtartamú, 10 perces szünetekkel megosztott vizsga. Szóbeli vizsga: A vizsgabizottság döntése alapján minimum 3 vizsgabizottsági tag jelenlétében lefolytatott vizsgaforma (maximum 15 perc felelési idő és fél óra felkészülési idő).
Gyakorlati Vizsga: A vizsgabizottság döntése alapján egy, vagy több felügyelő tanár jelenlétében kidolgozott gyakorlati kivitelezésű feladat maximum 60 perc időtartamú vizsga. A vizsgabizottság (minimum 3 fő egy elnök, két tag) jogosult a vizsgával kapcsolatos és jelen keretekben nem szabályozott döntések meghozatalára. II. Vizsgaidőszakok. A tanulmányok alatti vizsgát a rendes vizsgaidőszakokban lehet letenni. Pótló vizsga letételére az igazgató a tanév tetszőleges időszakában rendkívüli vizsgaidőszakot szervezhet. A rendes vizsga-időszakokban bármelyik vizsgafajta letehető. A rendes vizsgaidőszakok a következők: Őszi: Az aktuális tanév rendjében szereplő október-novemberi érettségi vizsgaidőszak magyar nyelv és irodalom írásbeli vizsganapját megelőző második hét (öt tanítási nap), Félévi: Az aktuális munkaterv által meghatározott félévi osztályozó értekezlet előtti 10 tanítási nap, Tavaszi: Az aktuális tanév rendjében szereplő május-júniusi érettségi vizsgaidőszak magyar nyelv és irodalom írásbeli vizsganapját megelőző második hét (öt tanítási nap), Év végi: Az aktuális munkaterv által meghatározott év végi osztályozó értekezlet előtti 10 tanítási nap, Nyári: Augusztus hónap utolsó 10 munkanapja. A rendes vizsgaidőszakok pontos dátumait az aktuális tanévre a szabályzat függelékében kell tanévenként meghatározni. III. A vizsgák követelménye, részei, az értékelés rendje A vizsgák követelménye a helyi tantervben szereplő, az adott tanévre vonatkozó tananyag ( az iskola honlapjáról letölthető: www.medgyessy-debr.sulinet.hu ). A vizsgák részeit és az értékelés rendjét a helyi tanterv alapján a munkaközösségek az alábbiak szerint határozták meg: Irodalom Az osztályozó, különbözeti és javítóvizsga esetén is írásbeli és szóbeli részből áll. Mindkét vizsgarészben 50 pontot lehet elérni. A vizsgázó szóbeli vizsgára bocsátásának feltétele, hogy az írásbeli vizsgarészen legalább 10 pontot elérjen. Az írásbelin 10 pont alatt teljesítők elégtelen osztályzatot kapnak. Nyelvtan Az osztályozó, különbözeti és javítóvizsga esetén is írásbeli és szóbeli részből áll. Mindkét vizsgarészen 50 pontot lehet elérni.
A vizsgázó szóbeli vizsgára bocsátásának feltétele, hogy az írásbeli vizsgarészen legalább 10 pontot elérjen. Az írásbelin 10 pont alatt teljesítők elégtelen osztályzatot kapnak. Történelem Az osztályozó, különbözeti és javítóvizsga esetén is írásbeli és szóbeli részből áll. Az írásbeli vizsga két részből áll, egy tesztes feladatsor és egy rövid esszé. A hangsúly a kompetenciákra van helyezve (források, képek elemzése, fogalmak, történelmi személyiségek, topográfia, alapvető évszámok). A szóbeli tételsor a tananyag témaköreiből készül. A szóbeli vizsgán történelem atlasz használható. Az írásbelin 90, a szóbelin 60 pont érhető el. Mindkét vizsgarészen legalább 10%-os eredményt kell elérni, ellenkező esetben az osztályzat elégtelen. Amennyiben a tanuló a szóbeli feleletéhez hozzá sem kezd, sikeres írásbelije ellenére elégséges osztályzatot nem kaphat. 0-29 pont elégtelen 30-59 pont elégséges 60-89 pont közepes 90-119 pont jó 120-150 pont jeles Emberismeret és etika Az osztályozó, különbözeti és javítóvizsga esetén is írásbeli és szóbeli részből áll. Az írásbeli vizsgán esszé típusú feladatot kell megoldani előre megadott témákból, melyek korunk erkölcsi alapkérdéseire vonatkoznak. A vizsgarészen 50 pont érhető el. A szóbeli vizsga az esszé megbeszéléséből és egy tétel kifejtéséből áll, előre megadott tételsor alapján, esetelemzés formájában. Az első részre 20, a második részre 30 pont adható. Mindkét vizsgarészen legalább 10%-os eredményt kell elérni, ellenkező esetben az osztályzat elégtelen. Angol nyelv Az osztályozó, különbözeti és javítóvizsga esetén is írásbeli és szóbeli részből áll.
Az írásbeli vizsgán teszt típusú feladatot kell megoldani, amely lexikai jellegű gyakorlatokat tartalmaz az adott szintnek és időszaknak megfelelően, valamint levél és/vagy fogalmazás írása következik. A vizsgarészen 80 pont érhető el. A szóbeli vizsga két részből áll: társalgás a kérdező tanárral az arra az évfolyamra, csoportra előírt témaköröknek megfelelően, valamint egy képleírás. A szóbeli vizsgarészen mindkét részre 10 pont adható. 0-39 pont elégtelen 40-59 pont elégséges 60-72 pont közepes 73-85 pont jó 86-100 pont jeles Német nyelv vizsgarészen 80, a szóbeli vizsgarészen 20 pont érhető el. 0-40 pont elégtelen 41-55 pont elégséges 56-70 pont közepes 71-85 pont jó 86-100 pont jeles Latin Nyelv és irodalom Írásbeli vizsga: 9. évfolyamon nyelvtani feladatlap 60 pont 10. évfolyamon nyelvtani feladatlap 40 pont 11-12. évfolyamon ismeretlen szöveg fordítása 40 pont Szóbeli vizsga: 9. évfolyamon a tantervben előírt kultúrtörténeti témák 40 pont 10-11-12. évfolyamon - a tantervben előírt tankönyvi szövegrészlet fordítása 20 pont - a fordított szövegrészhez kapcsolódó nyelvtani kérdések 20 pont - a tantervben előírt kultúrtörténeti témák 20 pont. Értékelés: 0-39 pont elégtelen 40-59 pont elégséges 60-72 pont közepes 73-85 pont jó 86-100 pont jeles
Francia Nyelv vizsgarészen 80, a szóbeli vizsgarészen 20 pont érhető el. Értékelés: 0-39 pont elégtelen 40-59 pont elégséges 60-72 pont közepes 73-85 pont jó 86-100 pont jeles Matematika Az osztályozó, különbözeti és javítóvizsga esetén is írásbeli és szóbeli részből áll, azzal a megkötéssel, hogy a különbözeti és javítóvizsga esetén a szóbeli vizsgát csak akkor kell letenni, ha a vizsgázó az írásbeli vizsgán az elérhető 100 pontból legalább 10 pontot elért, de nem kapott 20 pontot. A szóbeli vizsgán 50 pont érhető el. Mindkét vizsgarészen legalább 10%-os eredményt kell teljesíteni, ellenkező esetben az osztályzat elégtelen. Az értékelés csak írásbeli vizsga esetén: 0-29 pont elégtelen 30-49 pont elégséges 50-69 pont közepes 70-85 pont jó 86-100 pont jeles Az értékelés írásbeli és szóbeli vizsga esetén: 0-29 pont elégtelen 30-59 pont elégséges 60-89 pont közepes 90-119 pont jó 120-150 pont jeles Informatika A 9. és 10. évfolyamon az osztályozó, különbözeti és javítóvizsga esetén is gyakorlati és szóbeli részből áll. A gyakorlati vizsgán 40, a szóbeli vizsgán 10 pont érhető el. 0-17 pont elégtelen 18-25 pont elégséges 26-32 pont közepes 33-42 pont jó 43-50 pont jeles A 11. és 12. évfolyamon az osztályozó, különbözeti és javítóvizsga csak gyakorlati részből
áll. A gyakorlati vizsgán 40 pont érhető el. 0-14 pont elégtelen 15-20 pont elégséges 21-26 pont közepes 27-34 pont jó 35-40 pont jeles Filozófia vizsgán teszt típusú feladatot kell megoldani előre megadott témákból, melyek korunk filozófiai alapkérdéseire vonatkoznak. A vizsgarészen 50 pont érhető el. A szóbeli vizsga egy tétel kifejtéséből áll előre megadott tételsor alapján. A szóbeli vizsgarészen is 50 pont adható. Mindkét vizsgarészen legalább 10%-os eredményt kell elérni, ellenkező esetben az osztályzat elégtelen. Fizika vizsgán 60 pontot, a szóbeli vizsgán 40 pontot lehet elérni. Mindkét vizsgarészen legalább 10%-os eredményt kell elérni, ellenkező esetben az osztályzat elégtelen. Biológia vizsgán 100 pont érhető el. Szóbeli vizsgára akkor kerül sor, ha az írásbeli elégtelen. 0-39 pont elégtelen
40-54 pont elégséges 55-69 pont közepes 70-84 pont jó 85-100 pont jeles Kémia vizsgán 60 pont érhető el. A szóbeli vizsga két téma kifejtéséből áll. A szóbeli vizsgarészen 40 pont adható. Földrajz vizsgán teszt típusú feladatot kell megoldani. A vizsgarészen 100 pont érhető el. Szóbeli vizsgára akkor kerül sor, ha az írásbeli elégtelen. 0-39 pont elégtelen 40-54 pont elégséges 55-69 pont közepes 70-84 pont jó 85-100 pont jeles Ének-zene Az osztályozó, különbözeti és javítóvizsga esetén is írásbeli és szóbeli részből áll. Az írásbeli vizsga négy részből áll: zenefelismerés, zenetörténeti teszt, zenetörténeti kérdéssor és dallamírás. A vizsgarészen 80 pont érhető el. A szóbeli vizsgára csak a 25 pont vagy annál többet elért tanulók bocsáthatók, az ennél kevesebbet elértek elégtelen osztályzatot kapnak. A szóbeli vizsgán 20 énekes szemelvényből 10 népdal, 10 műdal, műzenei szemelvény kettőt húz a vizsgázó (mindkét fajtából egyetegyet), amelyeket az eléneklés után ismertet (népdal esetén elemzi azt, műdal, műzenei szemelvény esetén beszél a zeneszerzőről és a műről). A vizsgáztató tanár rákérdezhet az írásbelin ejtett hibákra is. A vizsgarészen 20 pont érhető el.
Rajz és vizuális kultúra Az osztályozó, különbözeti és javítóvizsga esetén is gyakorlati és szóbeli részből áll. A gyakorlati vizsga egy meghatározott rajzi téma kidolgozása, megoldása. A vizsgarészen 75 pont érhető el. A szóbeli vizsga egy meghatározott művészettörténeti téma kifejtése. A vizsgarészen szintén 75 pont érhető el. Mindkét vizsgarészen legalább 10%-os eredményt kell elérni, ellenkező esetben az osztályzat elégtelen. 0-29 pont elégtelen 30-59 pont elégséges 60-89 pont közepes 90-119 pont jó 120-150 pont jeles Testnevelés Az osztályozó, különbözeti és javítóvizsga esetén is csak gyakorlati részből áll. A vizsga négy részből áll: teljesítményszint felmérése, atlétika, labdajáték, torna. Mindegyik részen 25 pont érhető el. Társadalomismeret Az osztályozó, különbözeti és javítóvizsga esetén is írásbeli és szóbeli részből áll. Az írásbeli vizsgán esszé típusú feladatot kell megoldani előre megadott témákból, melyek korunk társadalmi alapkérdéseire vonatkoznak. A vizsgarészen 50 pont érhető el. A szóbeli vizsga az esszé megbeszéléséből és egy tétel kifejtéséből áll, előre megadott tételsor alapján, esetelemzés formájában. Az első részre 20, a második részre 30 pont adható. Mindkét vizsgarészen legalább 10%-os eredményt kell elérni, ellenkező esetben az osztályzat elégtelen.
Dráma Az osztályozó, különbözeti és javítóvizsga esetén is csak írásbeli részből áll. A vizsgán 50 pontot lehet elérni. 0-17 pont elégtelen 18-25 pont elégséges 26-32 pont közepes 33-42 pont jó 43-50 pont jeles Mozgóképkultúra és médiaismeret Az osztályozó, különbözeti és javítóvizsga esetén is csak írásbeli részből áll. A feladatlap esszé és tesztkérdésekből épül fel. A vizsgán 100 pontot lehet elérni. Művészetek Az osztályozó, különbözeti és javítóvizsga esetén is csak szóbeli részből áll. A vizsga egy meghatározott művészettörténeti téma kifejtése. A vizsgán szintén 100 pont érhető el. A vizsgán legalább 10%-os eredményt kell elérni, ellenkező esetben az osztályzat elégtelen. Művészeti alapozó és szakképzési elméleti és gyakorlati vizsgatantárgyak A művészeti tantárgycsoportban az osztályozó, különbözeti és javítóvizsga esetén a következő tantárgyak esetében szóbeli és gyakorlati vizsgát kell tenni a központi követelményszintek alapján: A vizsgán 100 pont érhető el.
IV. Az írásbeli vizsga menete A tanulmányok alatti vizsga (javító-, osztályozó-, különbözeti). Az írásbeli vizsgán csak az iskola bélyegzőjével ellátott lapon, feladatlapokon lehet dolgozni. A rajzokat ceruzával, minden egyéb írásbeli munkát golyóstollal kell elkészíteni. A feladatlap előírhatja az írógép, számítógép használatát. Az íróeszközökről a vizsgázók, az iskola helyi tanterve alapján a vizsgához szükséges segédeszközökről az iskola gondoskodik; a diákok azokat egymás között nem cserélhetik. A vizsgázó az írásbeli válaszok kidolgozásának megkezdése előtt mindegyik átvett feladatlapon feltünteti nevét, a vizsganap keltét, a tantárgy megnevezését. Vázlatot, jegyzetet csak ezeken a lapokon lehet készíteni. A vizsgázónak az írásbeli feladatok megválaszolásához rendelkezésre álló maximális idő vizsgatantárgyanként a) negyvenöt perc, b) magyar nyelv és irodalom vizsgatantárgy esetén hatvan perc. Egy vizsganapon egy vizsgázó vonatkozásában legfeljebb két írásbeli vizsgát lehet megtartani. A vizsgák között pihenőidőt kell a vizsgázók részére biztosítani. A jegyzőkönyvet a vizsgabizottság tagjai aláírják. A jegyzőkönyv kitöltését a szaktanár végzi, a dátum kitöltéséről, a pecsételésről is gondoskodik. Az igazgató az írásbeli vizsga folyamán készített jegyzőkönyveket és a feladatlapokat - az üres és a piszkozatokat tartalmazó feladatlapokkal együtt - a kidolgozási idő lejártával átveszi a vizsgáztató tanároktól. A jegyzőkönyveket aláírásával - az időpont feltüntetésével lezárja, és a vizsgairatokhoz mellékeli. V. A szóbeli vizsga menete tanulmányok alatti vizsga (javító-, osztályozó-, különbözeti) Egy vizsgázónak egy napra legfeljebb három vizsgatárgyból szervezhető szóbeli vizsga. A vizsgázónak legalább tíz perccel korábban meg kell jelennie a vizsga helyszínén, mint amely időpontban az a vizsgacsoport megkezdi a vizsgát, amelybe beosztották. A vizsga-teremben egy időben legfeljebb hat vizsgázó tartózkodhat. A szóbeli vizsgán a vizsgázó vizsgatantárgyanként húz tételt vagy kifejtendő feladatot, és kiválasztja a tétel kifejtéséhez szükséges segédeszközt. Az egyes tantárgyak szóbeli vizsgáihoz szükséges segédeszközökről a vizsgáztató tanár gondoskodik. A tételben szereplő kérdések megoldásának sorrendjét a vizsgázó határozza meg. A vizsgázó útbaigazítás és támogatás nélkül, önállóan felel, de ha elakad, a vizsgabizottság tagjaitól vagy a vizsgáztató tanártól kaphat segítséget. A vizsgázók a vizsgateremben egymással nem beszélgethetnek, egymást nem segíthetik. Minden vizsgázónak vizsgatantárgyanként legalább húsz perc gondolkodási időt kell biztosítani a felkészülésre. A felkészülési idő alatt a vizsgázó jegyzetet készíthet, de gondolatait szabad előadásban kell elmondania. Egy-egy vizsgatantárgyból a feleltetés időtartama tíz percnél nem lehet több. A vizsgabizottság tagjai a tétellel kapcsolatosan a vizsgázónak kérdéseket tehetnek fel, ha meggyőződtek arról, hogy a vizsgázó a tétel kifejtését befejezte vagy a tétel kifejtésében elakadt. Ha a vizsgázó a húzott tétel anyagából teljes tájékozatlanságot árul el, az elnök egy alkalommal póttételt húzat, vagy pótfeladatot biztosít részére.
VI. Eljárási szabályok Az eljárási szabályokat a 11/1994 (VI.8.) MKM rendelet 9. számú melléklete tartalmazza. VII. Hatálybalépés Jelen szabályzat 2009. május 6-án lép hatályba, és visszavonásig érvényes. A szabályzatot a nevelőtestület fogadja el. A szabályzatot módosítani kell, ha: a helyi tantervben a szabályzatot érintő változás áll be, bármelyik munkaközösség vagy ennek hiányában a tárgyat tanítók kétharmada azt kezdeményezi, a nevelőtestület tagjainak 10 % - a kezdeményezi.