PROGNOZIS_2009: Közép-Magyarország

PROGNOZIS_2009: Közép-Magyarország Készült a PROGNOZIS_2009 kutatási program keretében Budapest, 2009. december 1.

Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet olyan non-profit kutatómőhely, amely elsısorban alkalmazott közgazdasági kutatásokat folytat. Célja, hogy elméletileg és empirikusan megalapozott ismereteket és elemzéseket nyújtson a magyar gazdaság és a magyar vállalkozások helyzetét és kilátásait befolyásoló gazdasági és társadalmi folyamatokról. MKIK GVI Research Institute of Economics and Enterprises Hungarian Chamber of Commerce and Industry Az elemzést készítette: Németh Nándor, Ph.D. (Pannon.Elemzı Iroda, területi elemzı) Kutatásvezetı: Tóth István János, Ph.D. (tudományos fımunkatárs, MTA KTI, ügyvezetı igazgató, MKIK GVI) e-mail: tothij@econ.core.hu Internet: http://econ.core.hu/~tothij MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet Cím: 1034 Budapest, Bécsi út 120. Tel: 235-0584 Fax: 235-0713 e-mail: gvi@gvi.hu internet: http://www.gvi.hu 2/21

Tartalom Összefoglalás... Hiba! A könyvjelzı nem létezik. 1. Településszerkezet, elérhetıség... Hiba! A könyvjelzı nem létezik. 2. Demográfiai folyamatok... Hiba! A könyvjelzı nem létezik. 3. Gazdasági fejlettség, gazdaságszerkezet... Hiba! A könyvjelzı nem létezik. 4. Munkanélküliség, keresetek... Hiba! A könyvjelzı nem létezik. Függelék: Adatok forrásai és magyarázatok... Hiba! A könyvjelzı nem létezik. Táblázatok... Hiba! A könyvjelzı nem létezik. Ábrák... Hiba! A könyvjelzı nem létezik. 3/21

Összefoglalás Közép-Magyarország Budapest révén az ország legfejlettebb régiója. Gazdasági ereje, gazdaságszerkezete, humánerıforrásai nem hasonlíthatók össze az ország már régióival. Budapest és környéke az ország gazdasági motorja, fejlıdése hazai viszonylatban töretlen, folyamatosan tágul a szakadék a fıváros és az ország többi részének fejlettségi szintje között. Munkanélküliség még a gazdasági válság hatására is szinte alig tapasztalható, a foglalkoztatottság itt a legmagasabb, és messze itt vannak a legjobb kereseti lehetıségek az országban. Budapest hegemón hatalmi centrum; szerepének legalább szimbolikus csökkentésére semmiféle törekvés nem tapasztalható, még minimális decentralizációnak sincs esélye. Budapest nemcsak gazdasági motor, de egyben elszívó erı is: nagy mértékben magához vonzza a vidéki Magyarország erıforrásait, amit pl. az agglomerációs zóna terjeszkedése vagy a fı közlekedési pályák sugaras szerkezete világosan mutat. Azon ábrák és táblázatok jegyzéke, ahol meg tudtuk hosszabbítani az idısort a Prognózis_2008 kutatási program eredményeihez képest: 3.1. táblázat 3.2. táblázat 4.1. táblázat 4.2. táblázat 4.3. táblázat 1.1. ábra 3.1. ábra 4.1. ábra 4.2. ábra 4.3. ábra 4/21

1. Településszerkezet, elérhetıség A 2,8 millió lakosú Közép-Magyarország az ország legnépesebb, a fıvárost is magába foglaló régiója. Településeinek nagyobb része a budapesti agglomerációba tartozik, ez alól kivételt csak Pest megye északi, börzsönyi részének kistelepülései és a Nagyalföld részben mezıvárosi hagyományú településcsoportja (Cegléd, Nagykırös térsége) képeznek. A régió településszerkezetének átalakulását is az agglomerációs jelleg határozza meg: a fıváros népességének hosszú távú csökkenése, ma már inkább stagnálása mellett a kiköltözések és az ország egyéb részeibıl történı beköltözések révén dinamikusan nı az agglomeráció kisebb és nagyobb településeinek (pl. Veresegyház, Dunakeszi, Monor) népessége. A nem agglomerációs településeken viszont a népesség számának stagnálása, illetve csökkenése figyelhetı meg. Budapesten a régió népességének közel hatvan százaléka él, míg a városi jogállású településeken további 25 százalék. A községekben élı népesség aránya e régióban a legalacsonyabb, 15,5 százaléknyi. Budapest után a régió második és egyben az ország 15. legnagyobb települése a megyei jogú városi ranggal rendelkezı Érd (63 ezer lakos). A régióban tíz további 20 ezer fınél népesebb város található (Cegléd, Vác, Dunakeszi, Gödöllı, Szigetszentmiklós, Budaörs, Nagykırös, Szentendre, Gyál és Monor). Vecsés és Dunaharaszti népességszáma elıreláthatólag néhány éven belül túllépi a húszezer fıs határt. 2009-ben Tápiószele, Budakalász és Zsámbék kapott városi rangot Pest megyében. A régió legkisebb településén, Tésán mindössze 99 ember él. Az 1000 fınél kisebb népességő települések jellemzıen a Szobi kistérségben találhatók. 5/21

1.1. ábra: Városok a Közép-Magyarországi régióban, 2009. Budapest (1) Érd megyei jogú város (1) kistérségközpont (15) egyéb város (32) S z e r k e s z t e t t e : P a n n o n. E l e m z ı I r o d a 1.1. táblázat: Közép-Magyarország településszerkezete Településnagyság-kategóriák Közép- Magyarország Települések száma (db) régión belüli eloszlás (%) országos részesedés (%) <200 200-500 500-1e 1-2e 2-5e 5-10e 10-20e 20-50e 50< Budapest Összesen 1 5 13 42 59 31 24 10 1 1 187 0,5 2,7 7,0 22,5 31,6 16,6 12,8 5,3 0,5 0,5 100,0 0,3 0,7 1,9 6,5 11,7 21,2 29,3 24,4 5,0 100,0 5,9 A Közép-Magyarországi régió elérhetıségi viszonyait alapjaiban meghatározza Budapest közelsége, illetve az, hogy az autópályák minden irányban keresztülszelik a régiót. A régióban két rosszabb elérhetıségő térség található, a Börzsöny települései és Pest megye délkeleti sarkában elhelyezkedı települések. Ezeken a településeken több mint 160 ezer ember él, igaz, a Börzsöny nehezebben megközelíthetı településein csak 17 ezren. A délkeleti sarok elérhetıségi viszonyait nagyban javítja Kecskemét és Szolnok közelsége, így a régió lakosságának kevesebb mint egy százalékának kell egy óránál többet utaznia a legközelebbi megyeszékhelyre. A régió lakosságának 83,5%-a él olyan településen, ahonnét 15 percen belül elérhetı a legközelebbi autópálya-felhajtó, míg további 10 százalék 15-30 percen belül tudja azt gépjármővel elérni. A nyugati határ a régió egyetlen településérıl sem érhetı el egy órán belül. 6/21

1.2. ábra: A legközelebbi kistérség-központ közúti elérhetısége, 2007. április 1. perc 30 felett (0) 20-30 (22) 10-20 (99) 10 alatt (50) kistérség-központ (16) 1.3. ábra: A legközelebbi megyeszékhely, illetve Budapest közúti elérhetısége, 2007. április 1. perc 60 felett (15) 30-60 (128) 15-30 (43) 15 alatt (0) Budapest (1) 7/21

2. Demográfiai folyamatok A Közép-Magyarországi régió népesedési folyamatait a fıváros lakosságának elvándorlás és természetes fogyás következtében fellépı népességszámcsökkenése, ingadozása, és a fıváros körüli települések odavándorlás révén bekövetkezı lakosságszám-emelkedése határozta meg. Míg Budapest népessége 1990 és 2006 között 1 millió 956 ezer fırıl 1 millió 684 ezerre csökkent, addig Pest megyéé 963 ezerrıl 1 millió 174 ezerre emelkedett. A Közép-Magyarországi régióban található a legtöbb olyan település (56), ami mind vándorlási egyenlegét, mind a természetes szaporodást tekintve pozitív egyenleget tudott 2003-2007 között mutatni. Ezek jellemzıen a Budapesti agglomeráció északi, északkeleti, nyugati és délnyugati részén, közel a fıvároshoz helyezkednek el. A régió népesedési folyamatainak másik, a többi régiótól megkülönböztetı jegye, hogy csak 20 olyan település elsısorban a kisebb népességszámú községek közt van a régióban, ahol természetes fogyás és vándorlási veszteség jelentkezett. E települések jellemzıen a régió északi és délkeleti perifériáin helyezkednek el, távol a fıvárostól. A szuburbanizációs folyamatok a budapesti agglomeráció településeinek demográfiai szerkezetét minden más nagyvárosi agglomerációnál erısebben alakítják. Budapest és Pest megye teljes demográfiai függıségi rátája jelentısen különbözik, míg a fıvárosban minden 100 aktív korú lakosra 59 fiatal és idıs jut, addig Pest megyében csak 55. 2.1. ábra: A természetes szaporodás és a vándorlási egyenleg által kirajzolt demográfiai településtípusok a Közép-Magyarországi régióban (2003-2007 átlaga) mindkettı + (56) -tsz és +ve (108) +tsz és -ve (3) mindkettı - (20) 8/21

2.1. táblázat: Demográfiai folyamatok Közép-Magyarországon 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 Függıségi ráta Közép-Magyarország 0,63 0,62 0,60 0,59 0,58 0,57 0,57 0,56 0,56 0,56 0,56 0,56 0,56 0,57 0,58 0,57 0,58 0,58 Budapest 0,65 0,63 0,62 0,60 0,60 0,59 0,58 0,57 0,57 0,57 0,57 0,57 0,57 0,58 0,59 0,59 0,59 0,59 Pest 0,60 0,58 0,57 0,56 0,56 0,55 0,55 0,55 0,55 0,55 0,55 0,55 0,55 0,55 0,56 0,55 0,55 0,55 Természetes szaporodás Közép-Magyarország -4,0-3,4-4,2-4,6-4,6-4,8-5,1-5,3-5,2-5,7-4,3-3,9-3,8-3,9-3,4-3,2-2,3-2,4 Budapest -5,2-4,6-5,3-5,9-6,1-6,3-6,7-6,8-6,6-7,1-5,9-5,6-5,2-5,5-4,8-4,5-3,6-3,4 Pest -1,6-1,1-2,0-2,1-1,8-1,9-2,1-2,5-2,7-3,2-1,8-1,1-1,5-1,4-1,2-1,3-0,5-0,9 Állandó és ideiglenes vándorlási egyenleg Közép-Magyarország 5,0 3,7 3,2 2,7 1,9 0,9 1,2 0,7 1,5 1,2-0,1 0,6 2,0 3,0 3,1 3,3 5,1 8,0 Budapest 6,0 3,6 1,7-0,6-4,5-5,9-4,3-6,8-5,9-8,1-10,5-7,9-6,5-6,1-4,3-2,6-1,4 3,5 Pest 3,0 3,9 6,2 9,2 14,0 13,6 11,3 13,8 14,2 16,9 16,9 14,9 15,0 16,6 14,0 12,0 14,4 14,4 Állandó vándorlási egyenleg Közép-Magyarország 1,5 2,1 1,8 2,6 3,7 4,9 Budapest -6,5-7,0-6,4-3,7-2,9-1,0 Pest 14,0 15,7 13,8 11,7 13,0 13,3

3. Gazdasági fejlettség, gazdaságszerkezet 3.1. táblázat: A relatív gazdasági fejlettségi pozíciók változása Közép-Magyarországon, 1975-2007.* Egy lakosra jutó GDP az országos átlag %-ában 1975 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 Közép-Magyarország 114 146 144 147 149 148 151 155 158 164 160 159 163 166 164 Budapest 139 180 181 185 187 186 191 201 201 211 205 205 213 221 217 Pest 61 76 73 73 78 78 80 78 88 88 90 89 89 85 88 *Aláhúzva az adott terület legmagasabb értéke. Közép-Magyarország az ország gazdaságilag messze legjobb helyzetben lévı, legfejlettebb régiója, azon belül Budapest a rendszerváltozás legnagyobb nyertese. A fıváros és környéke az ország legdinamikusabban növekvı területe. Budapest a tervutasításos rendszer évtizedeiben is az ország legfejlettebb, legmagasabb gazdasági színvonalat produkáló területegysége volt, ám az 1975-re becsült relatív elınye a rendszerváltozás utáni években tovább fokozódott. Az országos átlag és a budapesti fejlettségi szint közötti szakadék 2006-ra mélyült ki leginkább, 121 százalékpontos relatív elınyt mutatva a fıváros javára. Ez ebben az interpretációban nem jelent mást, mint hogy Budapest gazdasági fejlettsége több mint kétszeresen múlja felül Magyarország átlagát. A fıváros a fontosabb gazdasági mutatók mindegyikében kiemelkedik az ország egyéb területei közül. Gazdasági átalakulását az országosan is dinamikahordozó tercier ágazatok vezérlik: Budapest GDP-jében az országos átlagnál nagyobb súllyal szerepelnek olyan ágazatok, mint a pénzügyi közvetítés, a szállítás és raktározás, az ingatlanügyletek, a kereskedelem és javítás. Pest megye esetében némiképp kisebb súlyú az agrárium, és nagyobb jelentıséggel bír a feldolgozóipar, a kereskedelem és javítás, a szállítás, raktározás, ugyanakkor például az oktatás és az egészségügy súlya elmarad az országos átlagtól. A 3.1. táblázat alapján felvázolt kép némileg torz, épp a fıváros esetében elfed néhány el nem hanyagolható tényt, folyamatot. A GDP-t definíciójából következıen a termelés helye szerint veszik számításba. Amikor viszont fajlagos, egy fıre jutó értéket számítanak belıle, csak az adott területen bejelentett (lakó)népességet veszik figyelembe, azt nem, hogy hányan állították elı a megtermelt értéket, azaz nem számolnak a lokális munkaerıpiacokon belül zajló, megyehatárt átlépı településközi ingázás torzító hatásaival. A budapesti GDP egy részét ugyanis nem a budapestiek termelik meg. Részletes településközi ingázási adatokat legutóbb a 2001. évi népszámlálás szolgáltatott. A KSH által publikált adatok szerint a cenzus eszmei idıpontjában 175151 munkavállaló ingázott be nap mint nap a fıvárosba, miközben mindössze 20690 budapesti lakost jellemzett ellenirányú mozgás. Ez utóbbi csoport minden tagja valamely Pest megyei településen dolgozott, míg a fıvárosba beingázók 82%-a szintén Pest megyei lakos volt. A különbözet mintegy 122 ezer fı, vagyis Pest megye nettó ennyi munkavállalóval vesz részt a budapesti GDP megtermelésében, miközben a fejlettségi szint meghatározásánál ezt az embertömeget nem Budapestnél, hanem Pest megyénél veszik számításba. Ha csak ezt a korrekciót végrehajtjuk a fajlagos GDP meghatározásánál, Budapest értéke 2001-ben nem

az országos átlag 201, hanem 188, Pest megyéé pedig annak nem 88, hanem 99%-a. Ha ugyanezzel a népességszámmal korrigáljuk a 2005-ös adatokat is, úgy azt találjuk, hogy a fıváros relatív fejlettségi szintje továbbra sem éri el az országos átlag kétszeresét, ugyanakkor Pest megye 0,2 százalék híján eléri felfelé kerekítve tehát el is éri az országos átlagot. Ez az élénk ingázási kapcsolat a fıváros körül zajló agglomerálódási, szuburbanizációs folyamatok része, eredménye. Budapest lakónépessége mintegy 265 ezer fıvel csökkent 1994-2005 között, aminek mintegy 48%-a természetes fogyás a fıváros elöregedésének eredménye, 52%-a azonban vándorlási veszteség. Ha eltekintünk az ingázás fent bemutatott korrekciójától, viszont az elvándorolt népességet újra Budapest lakosságához számítjuk, úgy a fıváros relatív fejlettsége megint csak nem éri el az országos átlag kétszeresét egyik évben sem. A fıváros átlag feletti növekedése tehát részben sajátos népesedési folyamatokkal, a lokális munkaerıpiacon belüli településközi térkapcsolatokkal függ össze, így e térszerkezeti változás némileg tompább, mint amit a KSH hivatalos közléseibıl kiolvashatunk. A szoros társadalmi-gazdasági kapcsolatok folytán ma már talán nem is célszerő területi elemzések során szétválasztani Budapestet és Pest megyét; ha a közép-magyarországi régió fejlettségi pozícióját nézzük, úgy 2001-2002 óta sokkal inkább látunk relatív stagnálást, mint a fejlettségi elıny növekedését. 3.2. táblázat: A bruttó hozzáadott érték (GVA) ágazati megoszlása, 2007. A, B C, D E F G H I J K L M N O Összesen Az adott területek részesedése az egyes ágazatok országos össztermelésébıl (%) Közép-Magyarország 8,1 32,7 37,7 42,0 59,5 41,3 58,8 71,0 60,2 52,7 34,1 36,1 51,3 47,1 Budapest 1,8 19,2 31,6 27,3 45,1 33,7 45,8 68,1 50,2 47,9 26,1 30,0 43,7 36,7 Pest 6,3 13,5 6,1 14,7 14,4 7,6 13,0 2,9 10,1 4,9 8,0 6,2 7,6 10,4 Az egyes gazdasági ágak részesedése az adott terület bruttó hozzáadott értékébıl (%) Közép-Magyarország 0,7 15,5 2,2 4,2 15,2 1,4 10,2 6,4 23,1 9,4 3,7 3,2 4,9 100 Budapest 0,2 11,6 2,4 3,5 14,8 1,5 10,2 7,9 24,7 10,9 3,6 3,5 5,4 100 Pest 2,4 29,0 1,6 6,6 16,7 1,2 10,2 1,2 17,5 3,9 3,9 2,5 3,3 100 Magyarország 4,0 22,3 2,8 4,7 12,0 1,6 8,2 4,2 18,1 8,4 5,1 4,2 4,5 100 Az egyes gazdasági ágak relatív súlya az országos átlag arányában (%) Közép-Magyarország 17 69 80 89 126 88 125 151 128 112 72 77 109 Budapest 5 52 86 74 123 92 125 185 137 130 71 82 119 Pest 60 130 59 142 139 73 125 28 97 47 77 59 73 Magyarország 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 Megjegyzés: A= mezıgazdaság, vadgazdálkodás, erdıgazdálkodás; B= halászat; C= bányászat; D= feldolgozóipar; E= villamosipar, gáz-, gız- és vízellátás; F= építıipar; G= kereskedelem, javítás; H= szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás; I= szállítás, raktározás, posta és távközlés; J= pénzügyi tevékenység; K= ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás; L= közigazgatás, védelem, kötelezı társadalombiztosítás; M= oktatás; N= egészségügyi, szociális ellátás; O= egyéb közösségi, személyi szolgáltatás Hogy mennyire más dimenzióban mozog e régióban a gazdaság, mint az ország egyéb területein, jól jelzi, hogy a 2006. évi 500 legnagyobb hazai cég közül 226-nak Budapesten, további 60-nak pedig valamely Pest megyei településen van a székhelye; ez utóbbiakat fel 11/21

is soroltuk a 3.3. táblázatban. A fajlagos GDP alapján felvázolt fejlettségi differenciák értelmezéséhez e cégek áttekintése is fontos információkkal szolgál. A fıvárosban, illetve Pest megyében van ugyanis a székhelye számos olyan, az ország legnagyobbjai közé tartozó cégnek pl. MOL, E.On, Magyar Telekom, GE, MVM amelyek tevékenységüket országosan fejtik ki, az ország minden pontján vannak alkalmazottaik, számos helyen nyújtanak szolgáltatást, vagyis nem klasszikus egy pontban zajló termeléssel foglalkoznak. Székhelyválasztásukban számos fıváros nyújtotta elıny játszott szerepet, de szó szerint véve ezek nem budapesti vagy Pest megyei cégek. 3.3. táblázat: Pest megye top500-as cégei, 2006. A cég helyezése az 500-as listán Cég Ágazat Megye 10 Tesco-Global Áruházak Zrt. kiskereskedelem Pest 25 General Motors Southeast Europe Kft. autókereskedelem Pest 27 Metro Kereskedelmi Kft. nagykereskedelem (vegyes) Pest 31 Humantrade / Teva Hungary* gyógyszeripar és -nagykereskedelem Pest 36 IBM DSS Információtechnológiai Kft. elektronikai ipar Pest 37 Phoenix Pharma Zrt. gyógyszer-nagykereskedelem Pest 38 Pannon GSM Távközlési Zrt.* távközlés Pest 44 MVM Trade Kft. energia-nagykereskedelem Pest 46 British American Tobacco Magyarország Kft. nagykereskedelem (dohány) Pest 53 BAT Pécsi Dohánygyár Kft. dohányipar Pest 55 Penny-Market Kereskedelmi Kft. kiskereskedelem Pest 61 Chevrolet Southeast Europe Kft. autókereskedelem Pest 63 Magyar Hipermarket Kft. kiskereskedelem Pest 65 Lear Corporation Hungary Kft. autóalkatrész-gyártás Pest 76 Dunamenti Erımő Zrt. energiaszolgáltatás Pest 77 Agip Hungaria Zrt. üzemanyag-kereskedelem Pest 83 General Motors Acceptance Corp. Kft. pénzügyi szolgáltatás Pest 92 Triton Hungary Kft. tanácsadás Pest 95 Benetton Ungheria Kft. textilipar Pest 98 Samsung SDI Magyarország Zrt. elektronikai ipar Pest 99 Coca-Cola Beverages (Magyarország) Kft. élelmiszeripar Pest 110 Alpine Európai Elektronikai Ipari Kft. elektronikai ipar Pest 119 UB Merchants Kereskedelmi Kft. nagykereskedelem (agrártermék) Pest 135 Invitel Zrt. távközlés Pest 152 Duna-Dráva Cement Kft. építıanyag-ipar Pest 165 DM-Drogerie Markt Kft. kiskereskedelem Pest 181 Rossmann Magyarország Kft. kiskereskedelem Pest 199 Johnson & Johnson Kft. nagykereskedelem (illatszer) Pest 205 DHL Globál Szállítmányozási Kft. szállítmányozás Pest 209 PanTel Távközlési Kft. távközlés Pest 218 Market Építı Zrt. építıipar Pest 219 Roche (Magyarország) Kft. gyógyszer-nagykereskedelem Pest 223 Hunland-Trade Kft. mezıgazdaság Pest 232 W.E.T. Automotive Systems Kft. autóalkatrész-gyártás Pest 234 AstraZeneca Kft. gyógyszer-nagykereskedelem Pest 251 Zollner Kft. elektronikai ipar Pest 255 CIB Készletezési Kft. nagykereskedelem (élelmiszer) Pest 259 Arcadom Zrt. építıipar Pest 266 Bonduelle Nagykırös Kft. élelmiszeripar Pest 268 Schwarzmüller Jármőgyártó Kft. autófelépítmény-gyártás Pest 284 Total Hungaria Kft. üzemanyag-kereskedelem Pest 293 MAN Kamion és Busz Kft. autókereskedelem Pest 296 Ciba Specialty Chemicals Kft. nagykereskedelem (vegyi áru) Pest 302 Honda Hungary Kft. autókereskedelem Pest 311 Nilfisk-Advance Kft gépgyártás Pest 348 Crown Csomagolóipari Kft. fémfeldolgozás Pest 355 Hyginett Kft. papíripar Pest 361 Kuka Robotics Hungária Kft. gépgyártás Pest 375 Caterpillar Magyarország Zrt.* gépgyártás Pest 377 Scania Hungária Kft. autókereskedelem Pest 384 Clarion Hungary Kft. elektronikai ipar Pest 12/21

390 Renault Trucks Kft. autókereskedelem Pest 394 Ganz Mérıgyár Kft. elektronikai ipar Pest 406 Ferrotransz'98 Kft. nagykereskedelem (vasáru) Pest 415 GTS-Datanet Zrt. távközlés Pest 417 Huntraco Zrt.* nagykereskedelem (gép) Pest 423 Euroaszfalt Kft. építıanyag-ipar Pest 433 Lindab Kft. építıipar Pest 434 Hungarorak Kft. nagykereskedelem (élelmiszer) Pest 495 Diego Kereskedelmi Kft. nagykereskedelem (építıanyag) Pest 3.1. ábra: Az ipari növekedés láncindex-idısora, 1998-2008. (az elızı év = 100) 170 % 160 150 140 130 120 110 100 90 80 70 60 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 Közép-Magyarország Budapest Pest Magyarország 3.4. táblázat: Az ipari termelés fajlagos értéke, valamint annak bázis- és láncindex idısorai, 1964-2003. Egy fıre jutó ipari termelési érték (Bp=100) Az ipari termelés bázis-index idısorai a megyékben (1964=100) Az ipari termelés lánc-index idısorai a megyékben (1965-2003) 1965 2003 max. max. min. min. max. max. min. min. mértéke ideje értéke ideje mértéke ideje értéke ideje Budapest 100,0 100,0 154,6 1987 84,9 1993 115,3 2000 75,2 1991 Pest 30,3 86,4 437,5 2003 130,6 1965 122,1 2003 79,6 1992 Forrás: Nemes Nagy 2004: 60, 70-73 alapján saját szerkesztés. A táblázat adatait a 2003. évi egy fıre jutó ipari termelési érték sorrendjében rendeztük el. A régió ipari termelése az utóbbi években nagyjából az országos tendenciát követte, azaz mérsékelt növekedés jellemezte (3.1. ábra). 2006 az egyetlen olyan év, amikor az elızı évhez képest csökkent a kibocsátás Pest megyében, ami magával húzta a regionális átlagot is, majd 2008-ban már általános, Budapestet és Pest megyét is érintı visszaesés következett. Budapest és Pest megye fajlagos ipari termelési értéke ma már igen közel van egymáshoz, ami egyrészt annak köszönhetı, hogy a fıváros gazdasága ma már nem ipar-vezérelt, Pest megye iparosítása pedig még javában zajlik. A gazdaságszerkezet rendszerváltozáshoz köthetı gyökeres átalakulását Budapest esetében jól jelzik az ipari termelés bázisindexei: ezek maximuma 1987-hez, vagyis a rendszerváltozást közvetlenül 13/21

megelızı évek egyikéhez, míg minimuma 1993-hoz köthetı, amikor is az ipari termelés még az 1965-ös szintet sem érte el (3.4. táblázat). Pest megyében ugyanakkor az idısor két végpontja, 1965 és 2003 adja a legalacsonyabb, illetve a legmagasabb értéket, ami tendenciózus fejlıdésrıl árulkodik. 4. Munkanélküliség, keresetek 4.1. táblázat: Az aktív korú (15-74 éves) népesség gazdasági aktivitása, 2000-2008. 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 Foglalkoztatottak száma (ezer fı) Közép-Magyarország 1172,9 1177,6 1189,6 1205,6 1226,3 1238,9 1241,1 1249,1 1 246,9 Budapest 746,1 738,3 740,5 749,1 763,3 762,1 750,0 752,5 747,6 Pest 426,8 439,3 449,1 456,5 463,0 476,8 491,1 496,6 499,3 Magyarország 3856,2 3868,3 3870,6 3921,9 3900,4 3901,5 3930,1 3926,2 3 879,4 Munkanélküliek száma (ezer fı) Közép-Magyarország 64,4 53,1 48,9 50,7 58,3 67,4 66,7 62,1 60,2 Budapest 41,3 32,4 28,8 28,4 35,5 37,7 37,8 38,4 33,2 Pest 23,1 20,7 20,1 22,3 22,8 29,7 28,9 23,7 27,0 Magyarország 263,7 234,1 238,8 244,5 252,9 303,9 316,8 311,9 329,2 Gazdaságilag aktívak száma (ezer fı) Közép-Magyarország 1237,3 1230,7 1238,5 1256,3 1284,6 1306,3 1307,8 1311,2 1 307,1 Budapest 787,4 770,7 769,3 777,5 798,8 799,8 787,8 790,9 780,8 Pest 449,9 460,0 469,2 478,8 485,8 506,5 520,0 520,3 526,3 Magyarország 4119,9 4102,4 4109,4 4166,4 4153,3 4205,4 4246,9 4238,1 4 208,6 A gazdaságilag inaktív népesség száma (ezer fı) Közép-Magyarország 958,3 959,4 950,2 930,1 891,7 884,5 900,4 911,1 924,0 Budapest 598,1 595,3 581,6 555,8 515,1 510,5 524,9 529,8 529,7 Pest 360,2 364,1 368,6 374,3 376,6 374,0 375,5 381,3 394,3 Magyarország 3659,6 3670,0 3652,8 3578,5 3567,9 3517,1 3474,9 3481,3 3 501,6 Aktivitási arány (%) Közép-Magyarország 56,4 56,2 56,6 57,5 59,0 59,6 59,2 59,0 58,6 Budapest 56,8 56,4 56,9 58,3 60,8 61,0 60,0 59,9 59,6 Pest 55,5 55,8 56,0 56,1 56,3 57,5 58,1 57,7 57,2 Magyarország 53,0 52,8 52,9 53,8 53,8 54,5 55,0 54,9 54,6 Foglalkoztatási arány (%) Közép-Magyarország 53,4 53,8 54,4 55,1 56,3 56,6 56,2 56,2 55,9 Budapest 53,9 54,0 54,8 56,2 58,1 58,2 57,1 57,0 57,0 Pest 52,7 53,3 53,6 53,5 53,7 54,2 54,8 55,1 54,2 Magyarország 49,6 49,8 49,9 50,6 50,5 50,5 50,9 50,9 50,3 Közép-Magyarország, s benne elsısorban Budapest az ország legkedvezıbb munkaerıpiaci helyzető régiója. Az aktivitási arány minden vizsgált évben 4-5%-ponttal meghaladja az országos átlagot, megközelíti a 60%-ot. Néhány százalékpontos differencia fennáll Budapest és Pest megye között, de így sem találunk olyan évet, amikor Pest megye értéke legalább 2%-ponttal meg ne haladná az országos átlagot. A 14/21

foglalkoztatottság Budapesten idınként már az 58%-ot is meghaladta, de Pest megyében is 55% körüli értékeket ér el évrıl évre. A munkanélküliségi ráták hosszú távon is az országos szint alatt futnak, szezonális ingadozásaik jóval tompítottabbak, mint azt országosan tapasztalhattuk (4.1. ábra), trendjük az elmúlt néhány évben lényegében stagnáló (4.2. ábra). A mai gazdasági válság hatásai ebben a régióban egyáltalán nem láthatók. 4.2. táblázat: A munkanélküliségi ráta alakulása, 1990-2009. A regisztrált munkanélküliek alapján becsült ráta 1990 1993 1996 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 Közép- Magyarország 0,2 6,9 4,9 3,2 2,6 2,3 2,1 2,1 2 2,5 2,3 2,6 2,7 4,0 Budapest 0,1 6 4,6 2,7 2,2 1,9 1,8 1,9 2,2 2,2 2 2,3 2,4 3,4 Pest 0,5 8,6 5,4 3,9 3,3 2,9 2,5 2,5 2,7 2,9 2,8 3,1 3,2 4,8 Magyarország 1,3 11 8,1 6,6 6,3 5,9 5,6 5,9 6,1 6,7 6,4 7,0 7,3 9,1 A KSH hivatalos munkanélküliségi rátája Közép- Magyarország 5,2 4,3 3,9 4 4,5 5,2 5,1 4,7 4,6 Budapest 5,2 4,2 3,7 3,7 4,4 4,7 4,8 4,9 4,3 Pest 5,1 4,5 4,3 4,7 4,7 5,9 5,6 4,6 5,1 Magyarország 6,4 5,7 5,8 5,9 6,1 7,2 7,5 7,4 7,8 4.1. ábra: A becsült munkanélküliségi ráta negyedévi ingadozása, 1990. december 2009. szeptember 12 % 10 8 6 4 2 0 1990. dec. 1991. jún. 1991. dec. 1992. jún. 1992. dec. 1993. jún. 1993. dec. 1994. jún. 1994. dec. 1995. jún. 1995. dec. 1996. jún. 1996. dec. 1997. jún. 1997. dec. 1998. jún. 1998. dec. 1999. jún. 1999. dec. 2000. jún. 2000. dec. 2001. jún. 2001. dec. 2002. jún. 15/21 2002. dec. 2003. jún. 2003. dec. 2004. jún. 2004. dec. 2005. jún. 2005. dec. 2006. jún. 2006. dec. 2007. jún. 2007. dec. 2008. jún. 2008. dec. 2009. jún. Közép-Magyarország Budapest Pest Magyarország

4.2.ábra: A munkanélküliségi ráta az országos átlag arányában, 1990. december 2009. szeptember 100 % országos átlag 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 1990. dec. 1991. jún. 1991. dec. 1992. jún. 1992. dec. 1993. jún. 1993. dec. 1994. jún. 1994. dec. 1995. jún. 1995. dec. 1996. jún. 1996. dec. 1997. jún. 1997. dec. 1998. jún. 1998. dec. 1999. jún. 1999. dec. 2000. jún. 2000. dec. 2001. jún. 2001. dec. 2002. jún. 2002. dec. 2003. jún. 2003. dec. 2004. jún. 2004. dec. 2005. jún. 2005. dec. 2006. jún. 2006. dec. 2007. jún. 2007. dec. 16/21 2008. jún. 2008. dec. 2009. jún. Közép-Magyarország Budapest Pest Polinom. (Közép-Magyarország) Polinom. (Budapest) Polinom. (Pest) 4.3. ábra: Közép-Magyarország kistérségeinek becsült munkanélküliségi rátája az országos átlag arányában, 1990-2009 (éves átlagok 1, Magyarország = 1, a jelmagyarázat az utolsó idıpont sorrendjében mutatja a kistérségeket) 2,0 1,8 1,6 1,4 1,2 1,0 0,8 0,6 0,4 0,2 0,0 1 2009-ben az elsı három negyedév átlaga. 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 DABAS CEGLÉD NAGYKÁTA SZOB MONOR ASZÓD VÁC GYÁL RÁCKEVE GÖDÖLLİ SZENTENDRE BUDAÖRS BUDAPEST DUNAKESZI PILISCSABA Közép-Magyarország

4.3. táblázat: A keresetek szintje Közép-Magyarországon, 2000-2007. Az alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete az országos átlag %-ában 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 Közép-Magyarország 127,5 126,7 126,4 124,7 124,4 123,8 120,4 121,7 Budapest 135,5 134,0 134,5 133,1 133,2 132,8 129,7 129,7 Pest 95,8 98,6 95,2 94,7 95,0 94,0 90,9 96,0 Az alkalmazásban állók havi nettó átlagkeresete az országos átlag %-ában 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 Közép-Magyarország 122,8 121,7 122,5 120,1 118,2 117,7 115,3 116,4 Budapest 129,5 127,7 129,1 126,6 124,6 124,4 122,4 122,4 Pest 96,5 98,7 97,0 97,1 96,3 95,5 93,0 96,9 4.4. táblázat: A regisztrált munkanélküliek összetétele, 2004-2007. 2004 2005 2006 2007 2004 2005 2006 2007 A nık aránya 180 napon túl munkanélküliek aránya Közép-Magyarország 55,8 54,8 54,7 53,9 39,6 41,8 39,9 44,9 Budapest 56,3 54,8 55,6 54,8 41,1 42,7 40,4 45,4 Pest 55,3 54,8 53,8 52,9 37,8 40,9 39,4 44,4 Magyarország 47,7 48,0 47,9 47,7 47,0 48,4 50,0 53,5 8 osztálynál kevesebbet végzettek aránya Általános iskolai végzettségőek aránya Közép-Magyarország 3,1 3,1 3,1 3,2 27,4 27,6 26,7 27,2 Budapest 2,4 2,0 2,0 2,3 24,8 24,3 23,7 24,1 Pest 3,9 4,1 4,1 4,2 30,6 31,0 29,8 30,3 Magyarország 7,2 7,1 7,0 6,9 35,5 35,7 35,8 36,1 Szakmunkás és szakiskolai végzettségőek aránya Középiskolai végzettségőek aránya Közép-Magyarország 27,2 27,4 27,1 27,2 32,6 31,8 32,0 31,8 Budapest 23,0 22,8 21,8 22,3 36,5 36,0 36,5 36,3 Pest 32,2 32,1 32,7 32,3 27,9 27,4 27,3 27,1 Magyarország 32,4 32,4 31,9 31,4 20,7 20,6 20,7 21,0 Fizikai foglalkozásúak aránya Pályakezdık aránya Közép-Magyarország 67,0 67,5 66,5 67,8 5,4 5,7 5,2 4,0 Budapest 60,6 60,1 58,8 59,8 4,9 5,5 4,3 4,0 Pest 74,6 75,1 74,5 76,2 5,9 5,9 6,1 4,1 Magyarország 82,6 82,8 82,4 83,0 8,8 9,4 9,1 9,0 25 év alattiak aránya 46 év felettiek aránya Közép-Magyarország 12,4 13,1 12,2 11,1 37,4 37,1 38,1 37,4 Budapest 10,0 11,2 9,9 9,3 40,9 40,5 41,0 39,8 Pest 15,2 15,2 14,5 12,9 33,2 33,6 35,0 34,9 Magyarország 18,5 19,2 18,4 18,3 29,1 28,8 29,7 29,7 A kistérségek között ebben a régióban mértük a legkisebb differenciákat (4.3. ábra); gyakorlatilag munkaerıpiaci szempontból nincs válságban, de még csak nehéz helyzetben lévı kistérség sem Közép-Magyarországon. A legmagasabb rátákat felmutató Cegléd környékén sem éri el a munkanélküliség az országos átlagot, de még csak meg sem közelíti azt. 17/21

Az összességében hazai viszonylatban kiváló munkaerıpiaci helyzet a bérekben is megmutatkozik: Közép-Magyarország, s benne Budapest az egyetlen olyan területegységünk, ahol a bérek hosszú távon meghaladják az országos átlagot. (Budapest a maga foglalkoztatotti tömegével igen nagy súllyal alakítja az országos átlagot.) A fıvároson kívül, Pest megyében sem sokkal marad el az átlagos bérszínvonal az országosan jellemzı értékektıl. A regisztrált munkanélküliek között Közép-Magyarországon egyértelmően felülreprezentáltak az idısebb álláskeresık, arányuk Budapesten jóval, idınként több mint 10%-ponttal magasabb, mint az országos átlag. Ennek ellentételeként viszont az iskolázatlanok, a tartósan munkanélküliek és a pályakezdık aránya sokkal alacsonyabb. 18/21

Függelék: Adatok forrásai és magyarázatok Táblázatok 1.1. A 2006. január 1-jén közigazgatásilag önálló településállomány állandó népességadatait tartalmazza. Forrás: KSH T-STAR 2006 adatbázis alapján saját számítás. 2.1. Az adott évben közigazgatásilag önálló településállomány állandó népességre vonatkozó adatait tartalmazza. Forrás: KSH T-STAR adatbázis adott évi hulláma alapján saját számítás. Függıségi ráta: a 15-59 éves korosztályra jutó 0-14+60-x éves lakosok aránya. Természetes szaporodás: a születések és halálozások különbségének teljes lakosságra vetített aránya ezrelékben. Állandó és ideiglenes vándorlási egyenleg: az állandó és ideiglenes jellegő oda- és elvándorlások különbségének teljes lakosságra vetített aránya ezrelékben. Állandó vándorlási egyenleg: az állandó jellegő oda- és elvándorlások különbségének teljes lakosságra vetített aránya ezrelékben. 3.1. Forrás 1975-re vonatkozóan: Nemes Nagy J. (1998): Az ország térszerkezete, területi folyamatok. In: Területfejlesztés Magyarországon. Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium, Budapest, 1998. 15-26. o. Forrás: 1994-1999-re vonatkozóan: Magyarország Nemzeti Számlái 2004-2005. Központi Statisztikai Hivatal. Budapest. 2007. pp. 174-175. Forrás: 2000-2007-re vonatkozóan: KSH STADAT adatbázis. 3.2. Forrás: Magyarország Nemzeti Számlái 2006-2007. Központi Statisztikai Hivatal. Budapest. 2007. pp. 198-199. Az ágazatok kódjai: A Mezıgazdaság, vadgazdálkodás, erdıgazdálkodás; B Halászat; C Bányászat; D Feldolgozóipar; E Villamosenergia-, gáz-, gız-, és vízellátás; F Építıipar; 19/21

G Kereskedelem, javítás; H Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás; I Szállítás, raktározás, posta és távközlés; J Pénzügyi tevékenység; K Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás; L Közigazgatás, védelem; kötelezı társadalombiztosítás; M Oktatás; N Egészségügyi, szociális ellátás; O Egyéb közösségi, személyi szolgáltatás 3.3. Forrás: CREDITREFORM-INTERINFO KFT és HVG 2008. január 5. pp. 52-61. 3.4. Forrás: Nemes Nagy J. (2004): Újra Komárom az élen megyei ipari növekedési pályák, 1965-2003. In.: Térségi és települési növekedési pályák Magyarországon. Regionális Tudományi Tanulmányok. 9. pp. 59-73. 4.1. Forrás: KSH STADAT adatbázis alapján saját számítás. 4.2. A regisztrált munkanélküliek alapján a Pannon.Elemzı Iroda (Németh Nándor) által becsült ráta: a regisztrált munkanélküliek 18-59 éves állandó lakosságra jutó aránya, százalék. A regisztrált munkanélküliek számának éves átlagát az adott év márciusára, júniusára, szeptemberére, decemberére vonatkozó adatokból állítottuk elı. Forrás: OMMK-ÁFSZ települési szintő regisztrált munkanélküli adatsorai; KSH T-STAR adatbázis adott évi hulláma. A KSH hivatalos munkanélküliségi rátájának forrása: KSH STADAT adatbázis. 4.3. Forrás: KSH STADAT adatbázis alapján saját számítás. 4.4. Forrás: OMMK-ÁFSZ települési szintő regisztrált munkanélküli adatsorai alapján saját számítás. Ábrák 1.1. Forrás: A Magyar Köztársaság helységnévkönyve 2009. január 1., illetve a 2009. évi várossá nyilvánításokra vonatkozóan: http://www.inforadio.hu/hir/belfold/hir-288868 A térkép saját szerkesztés. A KSH-forrás elérhetısége: http://portal.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/hnk/hnk2009.pdf 20/21

1.2. Forrás: GEONARDO Kft.: Magyarország települési szintő közúti elérhetıségi adatbázisa, 2007. április 1. alapján saját szerkesztés. Az adatbázist létrehozta: Dr. Kiss János Péter egyetemi adjunktus, ELTE TTK Társadalom- és Gazdaságföldrajzi Tanszék. 1.3. Forrás: GEONARDO Kft.: Magyarország települési szintő közúti elérhetıségi adatbázisa, 2007. április 1. alapján saját szerkesztés. Az adatbázist létrehozta: Dr. Kiss János Péter egyetemi adjunktus, ELTE TTK Társadalom- és Gazdaságföldrajzi Tanszék. 2.1. Forrás: KSH T-STAR adatbázis adott évi hullámai alapján saját szerksztés. 3.1. Forrás 1998-1999-re vonatkozóan: KSH Területi Statisztikai Évkönyv adott évi számai. Forrás 2000-2008-ra vonatkozóan: KSH STADAT adatbázis. 4.1. A regisztrált munkanélküliek alapján a Pannon.Elemzı Iroda (Németh Nándor) által becsült ráta: a regisztrált munkanélküliek 18-59 éves állandó lakosságra jutó aránya, százalék. Forrás: OMMK-ÁFSZ települési szintő regisztrált munkanélküli adatsorai az adott év márciusára, júniusára, szeptemberére, decemberére vonatkozóan; KSH T-STAR adatbázis adott évi hulláma. 4.2. A regisztrált munkanélküliek alapján a Pannon.Elemzı Iroda (Németh Nándor) által becsült ráta: a regisztrált munkanélküliek 18-59 éves állandó lakosságra jutó aránya, százalék. Forrás: OMMK-ÁFSZ települési szintő regisztrált munkanélküli adatsorai az adott év márciusára, júniusára, szeptemberére, decemberére vonatkozóan; KSH T-STAR adatbázis adott évi hulláma. A trendvonalak harmadfokú polinomiális egyenletek. 4.3. A regisztrált munkanélküliek alapján a Pannon.Elemzı Iroda (Németh Nándor) által becsült ráta: a regisztrált munkanélküliek 18-59 éves állandó lakosságra jutó aránya, százalék. A regisztrált munkanélküliek számának éves átlagát az adott év márciusára, júniusára, szeptemberére, decemberére vonatkozó adatokból állítottuk elı. Forrás: OMMK-ÁFSZ települési szintő regisztrált munkanélküli adatsorai; KSH T-STAR adatbázis adott évi hulláma. A települések csoportosításakor a KSH 150 elemő kistérségi beosztását használtuk. 21/21