1.oldal (17) Háttértár- és könyvtárkezelés A számítógépes munka során háttértárolókat kezelünk, amin partíciók vannak. Egyegy partíción több ezer állományt tárolnak. A partíciót az áttekinthető felhasználás érdekében mappákra osztjuk. (Megnevezése lehet még: katalógus, könyvtár, jegyzék vagy directory.) Mappa minden operációs rendszerben van, de sajátosságai rendszerenként mások lehetnek. Minden rendszerre jellemző, hogy a valamilyen szempont szerint összetartozó fájlok kerülnek egy mappába. A mappaszerkezet hierarchikus, azaz egy mappában nemcsak állományok, de újabb mappák is lehetnek. Meghajtó, drive: Adathordozót, médiát kezelni, azaz olvasni és esetleg írni is képes hardver eszköz. Azonosítása operációs rendszerenként más. Windows: Az angol ábécé betűivel és kettősponttal történik a partíció azonosítása a Microsoft windows-rendszerben. A korszerű konfigurációkon gyakori a menet közben csatlakoztatható és leválasztható eszköz, pl. a pen drive. Ez az eszköz is betűjellel azonosított meghajtóként jelenik meg. Az azonosítót az operációs rendszer osztja ki, de ez módosítható. Lehetőség van arra, hogy egy ilyen eszköz mindig ugyanazon a betűjelen legyen látható, ezt az operációs rendszer egyik szolgáltatásával lehet beállítani. Linux: A fájlrendszer egyetlen fastruktúra. Az elérhető eszközök ebben a struktúrában jelennek meg. Valamely eszköz itt csak felcsatolás, mount után használható. Ekkor, pl. a hajlékonylemezes meghajtóba lemezt téve és kezelve azt, a felcsatolás után az állományrendszer egy pontján, például régebben a /mnt/floppy mappában megjelenik az eszközben levő adathordozó tartalma. A mai disztribúciókban a háttértárolókat, mint pl. pendrive, cd-rom, stb. a /media alá szokás csatlakoztatni. Adathordozó cseréje is csak lecsatolás, dismount vagy unmount után lehetséges. Mappa Fogalma: Az adathordozó, illetve az azon levő partíció mérete soksorosa egy-egy állománynak, ezért igen sok állományt tárolhat. Ezek kezelése, áttekintése lehetetlen lenne, ha ezek egyetlen szinten helyezkednének el. A meghajtón bővíthető, módosítható mappaszerkezetet kezelünk ennek a problémának a megoldására. A mappák faszerkezetet alkotnak. A mappa speciális belső szerkezettel rendelkező fájlként kerül kezelésre az operációs rendszerben. Neve: A mappa neve hasonló szabályok alapján képzendő, mint az állomány neve. A kisés nagybetűket a Windows-rendszer nem különbözteti meg, a Linuxrendszer - mint az operációs rendszerek szinte mindegyike - igen. A mai operációs rendszerekben a bejegyzés neve nincs 8 karakterre korlátozva, de más korlátozás van: pl. a windows-rendszerekben az alapkatalógust a kérdéses bejegyzéssel összekötő katalógusok sorozatának (ösvény, path) hossza kb. 250 karakterben limitált.
2.oldal Fajtái Alapkatalógus: A Windows-rendszerben minden adathordozón, minden adathordozó minden partícióján van egy ilyen szerepű katalógus; az adathordozó formázásakor (az állományrendszer kialakításakor) keletkezik. A Linux operációs rendszerben egyetlen kalatógusszerkezet van. Állományrendszerében a dolgot tovább bonyolítja az, hogy nincs kiemelt szerepe a gyökérkatalógusnak. A katalógusszerkezet tetszőleges pontját meg lehet határozni egy folyamat (process) számára gyökérként. Neve kötött, a windows-rendszerben vissza per jel (back slash), a Linux rendszerben pedig per jel (slash). Az adathordozó minden objektuma: alkatalógusa és állományai közvetlenül vagy közvetve ebben a mappában vannak, illetve ez a mappa nem lehet egyetlen mappának sem eleme. Aktuális katalógus: A lemez- és állományműveletek egyszerűbbé tételéhez az operációs rendszer feltételezi, hogy a katalógusszerkezet egyik eleme kitüntetett szerepet tölt be: a műveletek ebben értelmezettek. Ez az aktuális katalógus. A katalógusműveletek egyikével lehet ezt váltani, a kérdéses meghajtóval végzett munka legelső lépésekor az azon levő katalógusszerkezet alapkatalógusa az aktuális katalógus. A Linux-rendszerben ilyen fogalom nincs. Alkatalógus: A bármely katalógusból nyíló katalógus az adott mappában: alkatalógus. (Más néven: children directory.) Egy mappából tetszőleges számú ilyen katalógus nyílhat. Szülőkatalógus: Az a katalógus, amelyből a fenti mint alkatalógus nyílik. A katalógusszerkezetben egy (az alapkatalógus) kivételével minden katalógusnak van szülőkatalógusa (parent directory). Kezelésük A katalógusokkal kapcsolatos legfontosabb kezelési műveletek a következők: Készítés: Új katalógus jön létre, ez a meglevő katalógusszerkezethez az aktuális katalógusból kapcsolódik (Windows-rendszer), vagy a parancsban megadott pontban (Linux). Windows parancssoros környezetben katalógus készítésére az mkdir mappaneve parancs szolgál (a parancs md alakban rövidíthető); windowsos környezetben a mappa ablakon a Fájl/File főmenü-tétel Új/New menüpontja Mappa/Directory elemével lehet új mappát készíteni, ezután kell megadni a mappa nevét. Linux rendszerben grafikus ablakkezelő esetén hasonló módon, szöveges felületen pedig az mkdir mappaneve paranccsal lehet mappát készíteni. Valamennyi rendszerben közös, hogy a mappa neve az adott alkatalógusban egyedi kell, hogy legyen! Átnevezés: Létező mappa nevének megváltoztatása akkor lehetséges, ha a célnév nem foglalt. Windows parancssoros rendszerben a ren réginév újnév parancs használható erre. A mappa, melynek neve eddig réginév volt, ettől kezdve újnév lesz. Windows-környezetben a mappaablakon kijelölve a kérdéses alkatalógust, például a Fájl/File menüpont Átnevezés/Rename paranccsal lehetséges, a parancs utolsó lépése az, hogy a régi nevet átírjuk. A Linux
3.oldal rendszerben a mv réginév újnév paranccsal lehet a réginév nevű mappa nevét újnév névre cserélni. Megszüntetés: A mappa megszűnik. Problémás, ha a mappa nem üres: törlésével akár igen nagy mennyiségű adat veszhet el. Ezt rendszerenként eltérően kezelik: Windows CLIkörnyezetben az rd mappaneve parancs a fejlettebb verziókkal egy kapcsoló jelenlétében a mappatartalmat is törli (bár rákérdez; ezzel szemben egy másik kapcsoló úgynevezett silent módot eredményez, nincs visszakérdezés), Windowsrendszerben a felhasználónak a törlés megkezdésekor egy kérdésre kell igenlő választ adnia. Linux-rendszerben (szöveges környezetben) a rmdir mappaneve parancs szolgál mappa megszüntetésére. Itt szintén egy kapcsoló szolgál a nem üres mappa törlésére, de ehhez megfelelő jogosultságok kellenek. A mappa almappákat tartalmazhat. Windows-rendszerben (szöveges felületen) a deltree parancs szolgál arra, hogy az adott katalógust és minden abban levő objektumot (katalógust, állományt) megszüntessünk. Linux-rendszerben a mappatörlés parancsát használjuk, csak a -r kapcsolóval kiegészítve, ami a rekurzióra utal. A tartalom megszüntetése, törlése: A mappa almappákat és állományokat tartalmazhat, az almappa megszüntetése a fent leírtak szerint történik. Az állományok megszüntetésére a Windows szöveges felületén a del fileneve parancsot használja (a parancs paraméterezhetősége igen sokrétű). Linuxrendszerben az állományok megszüntetésére ugyanaz a rm fileneve parancs szolgál, azaz a parancs számára mindegy, mappát vagy állományt szüntetünk meg (mert valójában egy hivatkozást töröl, ha nincs más az adott elemre vonatkozó hivatkozás, akkor távolítja el fizikailag). A tartalom megjelenítése, listázás: A mappa tartalmát Windows CLI környezetben a dir parameter parancs szolgál; a parancs paraméterezetlenül az aktuális mappa teljes tartalmát mutatja meg, a paramétere lehet egy mappa neve (ekkor annak tartalmát mutatja), illetve fájlnév ami egy konkrét fájlnév avagy maszk karakterekkel felépített globális állománynév lehet, mindkét esetben a megadott névnek megfelelő egy vagy több bejegyzés adatait listázza. A parancs kapcsolóival a lista megjelenítése szabályozható. Windowsos környezetben a mappaablak fejlécében lehet a megjelenítés módját beállítani. Linuxrendszerben az Is paraméter parancs szolgál erre, alkalmazásának módja nagyban hasonlít a Windows parancsoros megoldására, linux-specialitásokkal (pl. a bejegyzés jogmaszkját is megjelenítheti). A Linuxok mindegyikén létezik valamilyen grafius felület (Gnome, KDE), ezekben hasonló módon lehet egy mappa tartalmát megjeleníteni. Fontosabb mappák Windows Windows: ide kerül a Microsoft Windows-rendszer telepítése során minden operációs rendszerrel kapcsolatos katalógus és állomány. Például ebben a mappában van a system és a system32 nevű alkatalógus, amely rendszerkomponenseket (futtatható állományokat, illetve dinamikusan
4.oldal csatolható eljáráskönyvtárakat, DLL típusú állományokat) tartalmaz. Ebben a mappában foglal helyet a Help mappa, amely a CHM típusú állományok gyűjtőhelye. Ezek a rendszer elektronikus formában hozzáférhetővé tett leírását, használati útmutatóját, futás közbeni segítő szövegeit tartalmazzák. Pogram Files: az operációs rendszer alá" telepített különféle programok általában az ebben a mappában készített alkatalógusban találhatóak. (Ez szinte minden program telepítése során csak alapértelmezés, amit a telepítést végző módosíthat, másra átírhat). Ebben a mappában található a Common Files nevű mappa. Amelyik program olyan komponenst is telepít, amelyet más alkalmazásokkal megosztva kell használnia, azt ide teszi. Documents and Settings: általánosságban ebben a mappában a (többfelhasználós!) operációs rendszer felhasználói azonosítóinak nevével azonos néven alkatalógusok szerepelnek, valamint egy olyan mappa All Users névvel, amelyben elhelyezett anyagok valamennyi felhasználóval kapcsolatban használatosak. Tehát valamely felhasználó munkakörnyezete kialakítását az operációs rendszer All Users mappája és a felhasználó saját mappájának tartalma szerint végzi el. Ami az előbbiben van, az minden felhasználó munkakörnyezetét befolyásolja majd, ami utóbbiban, az csak az adott felhasználóra vonatkozik. Minden mappa a Documents and Settings mappában hasonló alkatalógusokat tartalmaz. Az Asztal nevű mappa a felhasználó asztalának tartalmát foglalja magában. Minden felhasználói alkatalógusban szerepel egy Dokumentumok nevű mappa. A legtöbb alkalmazói program az elkészült állományokat ide kísérli meg elhelyezni. Ennek a mappának is van további tagoltsága (Képek, Videók, Zene). A felhasználói mappa fontos eleme a Start menü: ez tartalmazza a Start nyomógombról megnyitható menüben megjelenő almenüket, illetve a programok indításához szükséges linkeket. Linux A gyökérkatalógusból nyíló fontosabb alkatalógusok: /sbin mappa: ebben a rendszer elindításához (boot) és futtatásához szükséges állományok kapnak helyet. /boot mappa: ebben a Linux bootolást vezérlő programjának (ilyen pl. a LILO) állományai vannak. /dev mappa: a rendszer által kezelhető eszközökhöz rendelt bejegyzés. Például tty a konzollal, hda egy fix lemezzel, null az úgynevezett nullperifériával (az ide küldött adatok elvesznek) kapcsolatos bejegyzés. /etc mappa: tartalma a rendszer konfigurációs állományainak a gyűjteménye. /home mappa: a rendszerben létrehozott felhasználók saját munkaterületét (home directory) tartalmazza. Egyes programok itt, rejtett állományokban, illetve rejtett almappákban tárolják a programok beállításait. A /lib mappa: a rendszerkomponensek futásakor használt, úgynevezett dinamikus programkönyvtárak mappája.
5.oldal /lost+found mappa: amennyiben a fájlrendszer megsérül, akkor a helyreállító program által talált olyan állományok kerülnek ide, melyeket valamilyen okból a könyvtárstruktúra más részein nem lehetett elhelyezni. /mnt mappa: ez tartalmazza a felcsatolt (mount) eszközök, drive-ok kezelésével kapcsolatos állományokat". Gyakran ennek almappáiként jelennek meg a felcsatolt eszközök, de ez nem törvényszerű és nem is minden disztribúcióban van így. Amp mappa: nevének megfelelően minden program és minden felhasználó számára átmeneti jelleggel való írás céljára szolgál. (Ennek megfelelően erre mindenkinek van írási joga.) A konfliktusok elkerülése érdekében egy speciális megoldással (úgynevezett sticky bit a könyvtár jogosultságain) elérik, hogy mindenki csak a saját állományain dolgozhasson. /var almappa: a rendszer működéséhez szükséges aktuális állományok tárolására szolgál. Innen olyan fontos alkatalógusok nyílnak, mint pl. telepített WEB szerver esetén annak teljes anyaga: ez a /var/www mappában kap helyet.