Dél-Korea 2019. ÁPRILIS ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓK Hivatalos megnevezés Koreai Köztársaság Államforma köztársaság Főváros Szöul Terület 100 210 km 2 Népesség 51 164 000 fő (2018) Egy főre jutó GDP 31 879 USD (2018) Hivatalos nyelv koreai Hivatalos pénznem (kód) dél-koreai won (KRW) Magyarország export rangsorában való helyezése 30. (207 országból) DÉL-KOREA ORSZÁG-, ÉS SZUVERÉN KOCKÁZATI MINŐSÍTÉSEI MINŐSÍTÉSEK KOCKÁZATI BESOROLÁS Exim Országkockázati besorolás 2 (1-7) OECD Magas jövedelmű OECD ország S&P Szuverén minősítése AA STABIL kilátás Moody s Szuverén minősítése Aa2 STABIL kilátás Fitch Szuverén minősítése AA- STABIL kilátás
A RELÁCIÓ EXIM BESOROLÁSA Dél-Korea országkockázati besorolása 2-es kategória stabil kilátásokkal, mely alapján a reláció finanszírozható és biztosítható. ORSZÁGKOCKÁZATI ÖSSZEFOGLALÓ POLITIKAI ÉS BIZTONSÁGPOLITIKAI KOCKÁZATOK A politikai kockázatok alacsonyak. A Park Geun-hye korábbi elnök felelősségre vonása következtében tartott 2017. májusi soron kívüli elnökválasztáson a szociálliberális Moon Jae-in emberjogi ügyvéd győzedelmeskedett a szavazatok 41%-át megszerezve. Az új elnök pártja a Minjoo Párt (Demokratikus Párt) csupán a parlamenti mandátumok 43%-ával rendelkezik, így mindenképpen együtt kell működnie a centrista Bareunmirae (Néppárt), vagy a konzervatív, egykori Saenuri (Szabad Korea) párttal a parlamenti többség megszerzéséért. Külpolitikai és biztonságpolitikai kockázatok növekedtek az utóbbi időszakban. Dél-Korea számára a legnagyobb kihívást a szomszédos Észak-Koreával fennálló feszült viszony okozza, amely az elmúlt években fokozta atomprogramjának fejlesztését és több rakéta kilövési tesztet, kísérleti atomrobbantást hajtott végre. A tavalyi évben egy békülési folyamat vette kezdetét a két Korea és az Egyesült Államok között, mely több csúcstalálkozót követően nyáron Észak-Korea aláírta a szingapúri megállapodást, mely az ország atomfegyver-mentesítését irányozta elő. Ugyanakkor ennek be nem tartása miatt a további tárgyalások kudarcba fulladtak a tavaszi vietnami találkozón. A két ország közötti tényleges háború valószínűsége ennek ellenére alacsonynak tekintjük. Mindemellett a külpolitikai helyzetet bonyolítja a tavaly év végén újra fellángoló Dél-Korea és Japán közötti ellentét, mely az 1910-1945 közötti Japán megszállás sérelmeiben gyökerezik. A koreai bíróságok kártérítésre kötelezték a japán vállalatokat az ezen időszak alatt elkövetett bűneik miatt. Mindezek durva diplomáciai sértegetések követték és katonai incidens is történt. GAZDASÁGI NÖVEKEDÉS ÉS ÜZLETI KÖRNYEZET KOCKÁZATAI Dél-Korea lendületes gazdasági fejlődést produkált az ezredfordulót megelőző évtizedekben, és gazdasági teljesítményével nemcsak a távol-keleti térség, hanem a világgazdaság szempontjából is meghatározó tényezővé vált. Az ezredfordulót követően a gazdasági növekedés üteme lelassult, de éves szinten még így is átlagosan 5% körüli értékeket mutatott. A pénzügyi világválság következtében egy rövid ideig stagnált a növekedés, de a keresett exporttermékei értékesítéséből származó bevételeknek, valamint a sikeres anticiklikus költségvetési és monetáris politikájának köszönhetően Dél-Korea gyorsan kiheverte a válságot.
A gazdasági növekedés kockázatai alacsonyak. A 2008-as gazdasági világválságot követően a növekedés ismét lendületet vett, jóllehet üteme elmarad a megelőző időszakétól, átlagosan 3% körüli értéket mutat. Koreában a belső kereslet és a tőkebefektetések továbbra is emelkedő pályán vannak, azonban a gazdaság fő hajtóereje az export. A jövőben a technológiai ugrásokra egyre kevesebb tér marad, így az ország növekedése lassulhat. A közpénzügyek kockázata alacsony. Az államháztartási mérleg összevont egyenlege éveken át egyensúlyban volt, 2016-ban a várt 1,7%-os deficit helyett közel 1%-os szufficitel zárt a költségvetés a vártnál nagyobb adóbevételek miatt, 2017-ben 1,4% körüli szufficit keletkezett, és a következő évekre is hasonló számokat várunk, amely kiegyensúlyozott költségvetésre utal. Az államadósság GDP arányos szintje jól kezelhető a jelentős gazdasági potenciállal és tartalékokkal rendelkező ország számára. Az államadósság GDP arányos szintje mérsékelt és stagnál, 2018-ban 38,5%, és a teljes adósság külföldi pénznemben denominált része csupán 10,2% volt. A monetáris politikát illetően a kockázatok alacsonyak. A Dél-Koreai Központi Bank 2017 telétől megkezdte irányadó kamatlábának emelését, amely jelenleg 1,75%. A nemzeti fizetőeszköz, a won árfolyama stabil. A világgazdasági folyamatok és a fogyasztási cikkek alacsony világpiaci ára visszafogta a belföldi piac árait is, így az infláció az elmúlt években alacsony, 1,5% körül értéket mutat. Ugyanakkor a következő időszakban a gazdasági növekedés és az emelkedő olajárak miatt enyhe növekedést várunk, melyen felül a Dél-Koreai Központi Bank 2%-os inflációs célt tűzött ki maga elé. Az üzleti környezet kockázatai alacsonyak. Az üzleti élet sajátosságai közé tartozik a hagyományos koreai nagyvállalatok (csebolok) erős befolyása az üzleti életben, amelynek következtében a döntések jelentős része nem szakmai megfontolások, hanem a személyes kapcsolatok alapján születik. Moon ígéretet tett a korrupció kigyomlálására, valamint a kormány csebolok közötti erős kapcsolatok megszüntetésére. Az ország központi vezetése erőteljesen támogatja a befektetőket, ugyanakkor az adminisztráció alsóbb szintjeinél helyenként ellenállásba ütközhetnek a vállalkozók. Ezzel együtt az ország fejlett jogrendszerrel és jogalkalmazással rendelkezik, az adózási környezet pedig jóval kedvezőbb a regionális versenytársaihoz képest. A társasági adó progresszív, melynek alsó kulcsa 10%, és legfelső kulcsa 2018-tól 25%, mialatt a sztenderd ÁFA kulcs 10%, így a külföldi tőke számára biztos befektetési környezetet jelent.
KÜLGAZDASÁGI ÉS KÜLSŐ FINANSZÍROZÁSI POZÍCIÓK KOCKÁZATAI Dél-Korea külgazdasági pozícióit illetően alacsony, de enyhén emelkedő kockázatok azonosíthatók. Az ország Kínától való függősége különösen jelentős, a kínai kereslet Dél-Korea gazdaságára is számottevő hatást gyakorol. A kínai gazdaság lassulása a potenciális dél-koreai exportkeresletet csökkentheti, ezáltal lassíthatja az ország gazdasági növekedését. A külső pozíciók gyenge pontja a tőkemérleg, amelynek egyenlegét nagymértékben befolyásolják a közvetlen külföldi tőkebefektetések (FDI). Dél-Korea folyamatosan növekvő és igen masszív devizatartalékokkal rendelkezik, amelyek 2018 év végén 447,7 Mrd USD tettek ki, mely 8,8 havi importfedezetet jelent, így jóval meghaladja a konszenzus szerinti minimális 3 havi szintet. Dél-Korea fő exporttermékei a félvezetők, petrolkémiai termékek, autó és autóalkatrészek, hajók, vezeték nélküli kommunikációs berendezések, síkképernyők, acél, elektronika, műanyagok, valamint számítógépek. A fontosabb importtermékei a nyersolaj és kőolajtermékek, félvezetők, földgáz, szén, acél, számítógépek, vezeték nélküli kommunikációs berendezések, autók, finomvegyszerek, textilek teszik ki. Főbb exportpartnerei a 2017-es évben: Kína (25%), USA (12%), Vietnam (8%), Hong Kong (6%) és Japán (5%). Importjának jelentős hányadát Kína (21%), Japán (11%), USA (10%) és Németország (4%) szállítja. A PÉNZÜGYI RENDSZER FELÉPÍTÉSE ÉS KOCKÁZATAI Dél-Korea bankrendszere stabil, tőkeerős és kiváló eszközminőséggel rendelkezik, a kockázatok mérsékeltek. A tőke-megfelelési mutató a gazdasági világválságot követően átlagosan 14,5% volt, mely az utóbbi években növekedni kezdett, így 2018-ban 15,6%-os értékre emelkedett. A nemteljesítő hitelek aránya folyamatosan csökken, jelenleg 0,96%. A bankrendszer kockázatait növeli, hogy a háztartások hitelfelvételből eredő terhei magasak, összegük eléri a GDP 96,9%-ának megfelelő összeget. Az országban jelenleg közel 50 teljes körű jogosítvánnyal rendelkező pénzintézet működik.
AZ ORSZÁG 5 LEGNAGYOBB KERESKEDELMI BANKJA (ESZKÖZÁLLOMÁNY ALAPJÁN) 15% PIACI RÉSZESEDÉSÜK FORRÁS: NATIONAL BANK OF KOREA 12,6% 12,3% 12,3% 12,2% 12,0% 10% 5% 0% KB Kookmin Bank Shinhan Bank Cho Hung Bank KEB Hana Bank Woori Bank FŐBB MAKROGAZDASÁGI MUTATÓK FŐBB MAKROGAZDASÁGI MUTATÓK 2017 2018 2019E 2020E 2021E Reál GDP növekedés (%) 3,1 2,6 2,6 2,6 2,5 Éves átlagos infláció (%) 1,9 1,6 2,0 2,4 2,4 Államháztartás egyenlege (GDP %) 1,4 1,8 2,1 1,9 1,8 Bruttó államadósság (GDP %) 40,2 38,5 38,9 39,4 40,2 Folyó fizetési mérleg (GDP %) 5,2 5,7 5,4 4,1 2,7 Nettó FDI (GDP %) -1,0-1,3-1,3-1,2-1,2 Importfedezeti mutató (hónap) 8,0 8,8 9,8 9,7 9,3 Forrás: IMF, E: előrejelzés
SWOT ANALÍZIS ERŐSSÉGEK/LEHETŐSÉGEK Szilárd demokrácia; Fejlett gazdaság, iparbarát fejlesztési politika; Tőkeerős és transzparens pénzügyi szektor; Kiváló a közlekedési és kommunikációs hálózat; A kormány befektetőbarát; Erős külső orientáltság; Jelentős devizatartalékok; Alacsony külső adósság; Kedvező és megbízható üzleti környezet. GYENGESÉGEK/VESZÉLYEK Geopolitikai kockázatok Észak-Korea miatt; A gazdaság külső körülményektől és külső pozícióktól való függése; A munkaerőpiac rugalmatlan; A nagy családi konglomerátumok (csebolok) kedvezményes elbánásban részesülnek; Helyenként az önkormányzatok és az alacsonyabb szinten lévő bürokrácia ellenállást tanúsít a külföldi befektetőkkel szemben; Idősödő népesség.
ORSZÁGKOCKÁZATI FAKTOROK GRAFIKUS ÉRTÉKELÉSE DÉL-KOREA VISZONYLATÁBAN POLITIKA ÉS BIZTONSÁGPOLITIKA ÜZLETI KÖRNYEZET GAZDASÁGI NÖVEKEDÉS ÉS STRUKTÚRA KÖZPÉNZÜGYEK KÜLGAZDASÁGI ÉS KÜLSŐ FINANSZÍROZÁSI POZÍCIÓK MONETÁRIS- ÉS ÁRFOLYAMPOLITIKA BANKSZEKTOR FIZETÉSI TAPASZTALATOK 1 2 3 4 5 6 7 ELHANYAGOLHATÓ KOCKÁZAT > EXTRÉM KOCKÁZAT A MAGYAR-DÉL-KOREAI ÁRUFORGALOM ALAKULÁSA 2014-2019 KÖZÖTT MILLIÓ USD 2014 2015 2016 2017 2018 2019E Export 339,4 483,7 481,0 479,0 437,1 357,5 Import 1425,8 1434,3 994,0 1281,8 2141,0 2397,4 Összes forgalom 1765,2 1918,0 1475,0 1760,8 2578,1 2754,9 Forrás: KSH; E: részleges adatok alapján készült saját előrejelzés MAGYAR EXPORT-IMPORT BANK ZRT. MAGYAR EXPORTHITEL BIZTOSÍTÓ ZRT. 1065 Budapest, Nagymező u. 46-48. Tel.: 06 1 374 9100, 06 1 374 9200 Fax: 06 1 269 4476, 06 1 269 1198 Web: exim.hu Email: exim@exim.hu